Az 1890. évi XVIII. törvénycikk 6. §-a értelmében községi vagyont képező, volt naszódvidéki erdőknek, kivéve Maros-Oroszfalu és Monosfalu községeknek Maros-Torda vármegyében fekvő nem revindicált havasbeli erdeit, az 1879. évi XXXI. törvénycikknek megfelelő kezelésére nézve a következők rendeltetnek:
1. § Minden egyes község erdeiből azon részek, melyek a lakosok közvetlen erdei kihasználására fekvésük és területeik minőségénél fogva alkalmasok, a mennyiben a lakosság tüzi- és épületfaizására szükségesek, a házi faipar czéljainak is lehető figyelembevételével, községenkint kihasitandók.
A kihasitási tervezetet a községi előljáróságnak, a főszolgabirónak meghallgatásával és a kir. erdőfelügyelőnek közbenjöttével a m. kir. erdőigazgatóság (4. §) késziti.
A kihasitási tervezet az illető községben a községházánál 30 napon át kitétetik és ezen 30 nap alatt felebbezéssel megtámadható.
A felebbezés felett, mely a m. kir. erdőigazgatóságnál nyujtandó be, a földmivelésügyi minister határoz.
2. § Minden egyes község erdejének az 1. §-ban emlitett czélra kihasitandó erdőterületen felül fenmaradó részei a többi volt naszódvidéki községeknek erdeiből hasonló kihasitás után fenmaradó részekkel és az ezekkel területi összefüggésben levő községi havasokkal egyesitve kezelendők.
Az illető községeknek az egyes erdőrészletekre vonatkozó tulajdonjoga fenmarad és az eddigi határok természetben is fentartandók. Az erdőgazdaság üzemi czéljaira, valamint a fát feldolgozó ipartelepek és az ezeknél alkalmazott munkások lakásának elhelyezésére szükséges földterületekre azonban a kisajátitási jog a földmivelésügyi minister részére megadatik.
Az egyesitett kezelés alatt álló erdők terményeiből származó jövedelem a közös terhek és a költségek levonása után a községek között felosztandó, az egyesitve kezelt községi erdők térfogatának, termőképességének és jelenlegi faállományának arányában.
A vonatkozó aránykulcsot a m. kir. erdőigazgatóság szakmunkálatai alapján, a földmivelésügyi minister állapitja meg.
A közös kezelésre rendelt erdőkkel területi összefüggésben álló községi havasok felügyelete és őrzése szintén az erdőigazgatóság feladatát képezi. Az ezen feladat teljesitésénél felmerülő költségek, a közös kezelés alá rendelt erdők tiszta jövedelmének kiszámitásánál, terület-aránylag azon községek terhére számolandók el, melyeknek ezen havasok tulajdonát képezik.
3. § A községi lakosság tüzi- és épületfaszükségletének fedezésére és a házi faipar czéljaira (1. §) kihasitandó erdőkre nézve községenkint külön üzemtervek készitendők.
A 2. § értelmében egyesitve kezelendő erdők üzemtervei akként készitendők, hogy az okszerü kezelés és czélszerü jövedelmezés követelményeinek megfelelő összefüggő gazdasági testek alakittassanak; tekintet nélkül arra, vajjon azok az ugynevezett revindicált havasok közé tartoztak vagy vajjon az illető gazdasági testbe csoportositott erdőrészletek egy vagy több község tulajdonai.
4. § A községek saját külön használatára (1. §) fentartott erdők, valamint a közös kezelésre (2. §) rendelt erdők összes gazdasági ügyeinek intézésére (1879:XXXI. törvénycikk 21. §-a), nemkülönben a jelen törvény 1., 2., 3., 5. §-aiban körülirt teendők végzésére Besztercze-Naszód vármegye székhelyén, Beszterczén kellő erdőtiszti, mérnöki és erdőőri személyzettel ellátott magyar királyi erdőigazgatóság állittatik fel, melynek költségei, valamint a központi kormányzat részéről ezen erdők érdekében kiadott költségek is a 2. § harmadik bekezdésében emlitett kezelési költségek közé sorolandók. Az erdőigazgatóság költségeit szükség esetére az állam előlegezi.
5. § A községek jogosultak a m. kir. erdőigazgatóság által készitendő költségvetésekbe és számadásokba betekinteni és azokra észrevételeiket megtenni.
A községek e jogukat a vármegyei törvényhatóság által kijelölendő két kiküldött és az összes községek által választandó nyolcz képviselőből alakitott bizottság által gyakorolják, mely bizottságnak elnöke az alispán.
A m. kir. erdőigazgatóság tartozik a költségvetéseket és zárszámadásokat e bizottsággal idejekorán közölni.
Az emlitett bizottság alakitására és müködésére vonatkozó utasitást, a belügyi és a földmüvelésügyi minister rendeleti uton fogják megállapitani.
E bizottság határozatai a vármegyei törvényhatóság elé terjesztendők, melynek határozata ellen, ugy az erdőfelügyelő, mint a bizottság vagy annak valamely tagja által a belügyi ministerhez van felebbezésnek helye, a ki e tárgyban a földmivelésügyi ministerrel egyetértve határoz.
6. § Faizási jogát, a községnek erre jogositott lakossága (7. §) csakis az 1. §-ban emlitett községi erdőrészekben gyakorolhatja.
A legeltetési jog gyakorlata azonban az erdőtörvény és az üzemtervek korlátai között nemcsak a tüzi- és épületfa-szükséglet fedezésére, valamint a házi faipar czéljaira fentartott községi erdőkben (1. §), hanem a községi havasokon, legelőkön és az illető község tulajdonában levő azon erdőterületeken is fentartatik, melyek a 2. § szerint egyesitve kezeltetnek.
7. § A 6. §-ban emlitett haszonvételeket gyakorolhatják a tulajdonos község azon lakosai, a kik a községben községi illetőséggel birnak.
Ezen haszonvételekért a község az 1886:XXII. tc. 112. §-a értelmében dijakat állapithat meg.
Emez általánosan kötelező dijszabályzat megerősités végett, a törvényhatósághoz felterjesztendő. Érintetlenül marad a községnek azon joga, hogy a község kötelékébe való felvételt a most idézett törvénycikk 14. §-a alapján külön dij fizetésétől tegye függővé, de az e tárgyban alkotandó szabályrendelet érvényéhez, tekintettel a kivételes viszonyokra, a belügyi minister megerősitése szükséges.
8. § A 2. § értelmében egyesitve kezelendő erdők faterményeinek tiszta jövedelméből az egyes községekre eső részek községi czélokra forditandók.
9. § Az egyesitett kezelés alatt álló területekre községi pótadó csak akkor és annyi vethető ki, a mennyiben az 1890. évi XVIII. törvénycikk 11. §-a értelmében egy község határába összesitett, más községek tulajdonát képező területek az illető község közigazgatási költségeit szaporitanák, ezen szaporulat erejéig; de ezen esetben is a törvényhatóság által jóváhagyott kivetés érvényesitése előtt a belügyministerhez felterjesztendő jóváhagyás végett.
10. § A jelen törvényből kifolyó erdőkezelési és rendezési ügyekre nézve megadatik a bélyeg- és illetékmentesség.
11. § Felhatalmaztatik a belügyi-, pénzügyi- és földmivelésügyi minister, hogy jelen törvény életbeléptetésének idejét rendelet utján határozza meg; felhatalmaztatnak különösen arra is, hogy az átmeneti intézkedéseket és az eljárás részleteit rendeleti uton szabályozzák.
12. § Jelen törvény végrehajtásával a belügyi-, pénzügyi- és földmivelésügyi minister bizatik meg.
