1890. évi XX. törvénycikk

az osztrák-magyar banknak adandó felhatalmazásról, hogy közraktárak által kiállitott zálogjegyeket (warrant) leszámitolhasson * 

1. § Az osztrák-magyar bank jogositva van, az alapszabályainak 56. czikkében felsorolt üzletnemek folytatásán felül, még a közraktárak által kiállitott azon zálogjegyeket (warrant) leszámitolni, melyek osztrák értékről szólanak, két fizetésképes, ismeretes kötelezett aláirásával el vannak látva és legfeljebb három hó alatt az osztrák-magyar monarchián belül fizetendők.

Az osztrák-magyar bank főtanácsa állapitja meg, hogy mely közraktárak által kiállitott és mily árunemekre vonatkozó zálogjegyek, az árúk becsértékének, illetőleg piaczi árának mily hányadáig és minő egyéb feltételek alatt számitolhatók le.

A bank nem köteles a leszámitolás visszautasitását indokolni.

2. § Az osztrák-magyar bank alapszabályainak 62., 63. és 84. czikkeiben (1878. évi XXV. és 1887. évi XXVI. tc.) a váltók birálatára és azoknak a bankszerü fedezetbe való beszámitására nézve foglalt határozmányok a leszámitolás végett bemutatott, illetve leszámitolt közraktári zálogjegyekre (warrant) megfelelően alkalmazandók.

3. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a kereskedelem ügyi minister és az igazságügyminister bizatik meg.