1. § A kir. itélőtáblák száma tizenegyben állapittatik meg.
Székhelyeik a következők:
Budapest,
Debreczen,
Győr,
Kassa,
Kolozsvár,
Marosvásárhely,
Nagyvárad,
Pécs,
Pozsony,
Szeged,
Temesvár,
2. § A budapesti kir. itélőtábla kerületéhez:
a ballassagyarmati,
a budapesti,
a budapesti kir. kereskedelmi és váltó,
a beszterczebányai,
az egri,
a fiumei,
az ipolysági,
a kalocsai,
a kecskeméti,
a pestvidéki,
a székesfehérvári és
a szolnoki,
a debreczeni kir. itélőtábla kerületéhez:
a debreczeni,
a mármarosszigeti,
a nyiregyházai,
a szatmárnémetii és
a zilahi,
a győri kir. itélőtábla kerületéhez:
a győri,
a komáromi,
a soproni,
a szombathelyi,
a veszprémi és
a zalaegerszegi,
a kassai kir. itélőtábla kerületéhez:
a beregszászi,
az eperjesi,
a kassai,
a lőcsei,
a miskolczi,
a rimaszombati és
a sátoraljaujhelyi,
a kolozsvári kir. itélőtábla kerületéhez:
a beszterczei,
a deési,
a dévai,
a gyulafehérvári,
a kolozsvári,
a nagyszebeni és
a tordai,
a marosvásárhelyi kir. itélőtábla kerületéhez:
a brassói,
a csikszeredai,
az erzsébetvárosi,
a kézdivásárhelyi,
a marosvásárhelyi és
a székelyudvarhelyi,
a nagyváradi kir. itélőtábla kerületéhez:
az aradi,
a békésgyulai és
a nagyváradi,
a pécsi kir. itélőtábla kerületéhez:
a kaposvári,
a nagykanizsai,
a pécsi és
a szegzárdi,
a pozsonyi kir. itélőtábla kerületéhez:
az aranyosmaróthi,
a nyitrai,
a pozsonyi,
a rózsahegyi és
a trencséni,
a szegedi kir. itélőtábla kerületéhez:
a nagybecskereki,
a nagykikindai,
a szabadkai,
a szegedi,
az ujvidéki és
a zombori,
a temesvári kir. itélőtábla kerületéhez:
a fehértemplomi,
a karánsebesi,
a lugosi,
a pancsovai és
a temesvári kir. törvényszékek területei
tartoznak.
3. § Mindenik kir. itélőtábla saját területén abban a hatáskörben jár el, melyet a törvények vagy törvényes rendeletek a kir. itélőtáblákra ruháznak.
A mely törvényszék külön ügybirósági hatósággal van felruházva: az egész külön ügybirósági területre annak a kir. itélőtáblának a hatásköre terjed ki, a melynek kerületéhez a törvényszék tartozik.
4. § Addig, mig a kir. törvényszékek és kir. járásbiróságok területeit törvény nem állapitja meg, a ministerium valamely járásbiróságnak akár egész területét, akár egy részét rendelettel más kir. itélőtábla kerületéhez tartozó törvényszék, illetőleg járásbiróság területéhez is csatolhatja.
5. § A kir. itélőtábláknál az itélőbiró személyzet elnökből, tanácselnökökből és birákból,
a segédszemélyzet elnöki titkárból, tanácsjegyzőkből (6. §), - a hol szükséges - forditóból (tolmácsból),
a kezelőszemélyzet igazgatóból, irodatisztekből és irnokokból,
a számvevő-személyzet számtanácsosból, számtisztekből és számgyakornokokból áll.
6. § Tanácsjegyzői szolgálatra az igazságügyminister beleegyezésükkel albirákat rendel be.
A budapesti kir. itélőtáblához berendelt vidéki albirák a berendelés tartamára évenkint 400 frt, a többi kir. itélőtáblákhoz berendelt albirák pedig 200 frt pótlékban részesülnek. A budapesti albirót - bármelyik kir. itélőtáblához rendeltetik is be - pótlék nem illeti.
A berendelés két évnél tovább nem tarthat.
Az igazságügyminister a berendelt albirákat akaratuk ellenére is áthelyezheti annak a kir. itélőtáblának a kerületében levő bármely járásbirósághoz, a mely kir. itélőtáblához be voltak rendelve.
7. § A kir. itélőtábláknál alkalmazandó itélőbiráknak (elnök, tanácselnökök, birák), a segéd-, kezelő- és számvevő-személyzetnek létszámát az igazságügyminister állapitja meg, az itélőbirák összes létszáma azonban a 245-öt meg nem haladhatja.
8. § A kir. itélőtáblák személyzetének járandóságai:
| Hivatali állás | Fizetés | Lakpénz vidéken | Lakpénz és helyi pótlék Budapesten | ||
| forint | |||||
| Elnök | 6.000 | 1.000 | 2.000 | ||
| Tanácselnök, I. oszt. | 5.000 | 400 | 1.000 | ||
| II. oszt. | 4.000 | 400 | 1.000 | ||
| Biró, I. oszt. | 3.000 | 300 | 600 | ||
| II. oszt. | 2.500 | 300 | 600 | ||
| Elnöki titkár, I. oszt. | 1.800 | 200 | 400 | ||
| II. oszt. | 1.500 | 200 | 400 | ||
| Forditó, I. oszt. | 1.000 | 200 | 300 | ||
| II. oszt. | 900 | 200 | 300 | ||
| Igazgató, I. oszt. | 1.300 | 200 | 300 | ||
| II. oszt | 1.200 | 200 | 300 | ||
| Irodatiszt, I. oszt. | 900 | 150 | 200 | ||
| Irodatiszt, II. oszt. | 800 | 150 | 200 | ||
| III. oszt. | 700 | 150 | 200 | ||
| Irnok | 600 | 100 | 200 | ||
| Számtanácsos, I. oszt. | 1.500 | 200 | 300 | ||
| II. oszt. | 1.300 | 200 | 300 | ||
| Számtiszt, I. oszt. | 1.000 | 150 | 200 | ||
| II. oszt. | 900 | 150 | 200 | ||
| III. oszt. | 800 | 150 | 200 | ||
| IV. oszt. | 700 | 150 | 200 | ||
| V. oszt. | 600 | 150 | 200 | ||
| Szám I. oszt. | 500 | - | - | ||
| gyakornok, II. oszt. | 400 | - | - | ||
A forditói és tolmácsdijakat az igazságügyminister rendelettel állapitja meg.
9. § A kir. itélőtábláknál alkalmazott tanácselnökök, birák, elnöki titkárok külön-külön országos összlétszámba foglalandók.
Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a kezelő- és számvevő-személyzet összlétszámba foglalásáról rendelettel intézkedhessék.
10. § A fokozatos fizetéssel járó állások akkép rendszeresitendők, hogy az állások összes száma mindenik fokozatban egyenlő legyen.
Ha azonban az összes állások száma egyenlően fel nem osztható, akkor a fölös számu állások a magasabb fizetési fokozatokba sorozandók.
11. § A fokozatos fizetéssel járó állásra a kinevezés rendszerint csak az alsóbb (legalsóbb) fizetési fokozatba helyezéssel történhet.
A kivételeket törvény állapitja meg.
A jelen szervezés alkalmával a 10. §-ban meghatározott arányban a magasabb fizetési fokozatu állások is betölthetők, sőt ezt az arányt a magasabb fokozatu állásokra kinevezettek száma meg is haladhatja.
12. § A mennyiben a jelen szervezés alkalmával bizonyos állásokban a magasabb fizetési fokozatu állások betöltetlenül maradnak, és a 10. §-ban meghatározott arány a kir. itélőtáblák működése megkezdésének napjától számitott két év elteltével sem áll helyre:
akkor ez időpontot követő hó 1-ső napján, a be nem töltött magasabb fizetési fokozatu állások felére (egyenlő meg nem oszthatás esetén a fölös számu állásokra is) az alsóbb fizetési fokozatban levők az összlétszám sorrendje szerint előlépnek; az állások másik felére pedig, hasonló módon a kir. itélőtáblák működése megkezdésének napjától számitott négy év elteltével történik az előléptetés.
Ha pedig a jelen szervezés alkalmával a magasabb fizetési fokozatban levők száma meghaladná a 10. §-ban meghatározott arányt: akkor ez arány helyreálltáig a magasabb fizetési fokozatban megüresedő minden két állás közül fokozatos előléptetésnek csak az egyik állásra van helye.
13. § A kir. itélőtábla azokban az ügyekben, melyekben a törvény szerint mint utolsó foku biróság jár el, a felmerült vitás elvi jelentőségü jogkérdéseket teljes ülésben dönti el.
A teljes ülés elvi megállapodását az illető kir. tábla tanácsai mindaddig követni tartoznak, mig azt ujabb teljes ülési megállapodás meg nem változtatja.
Mindenik kir. itélőtábla köteles elvi megállapodását a többi kir. itélőtáblával közölni, s azt ugy a kir. igazságügyministerhez, mint a kir. curia elnökéhez fölterjeszteni.
Ha akár a kir. igazságügyminister, akár a kir. curia elnöke arról győződnek meg, hogy az egyes kir. itélőtáblák ellentétes elvi jelentőségü megállapodásra jutottak: haladék nélkül intézkednek, hogy a jogegység megóvása végett a felmerült kérdés a kir. curia megfelelő teljes ülése elé terjesztessék.
A kir. curia teljes ülési megállapodását a kir. itélőtáblák mindaddig követni tartoznak, mig azt a kir. curia ujabb teljes ülési megállapodással meg nem változtatja.
Bármelyik kir. itélőtábla teljes ülése, a szavazatoknak legalább kétharmadrészével hozott határozata alapján, a kir. curia teljes ülési megállapodásának megváltoztatása czéljából indokolt felterjesztést tehet, mely esetben a kérdés a kir. curia megfelelő teljes ülése által ujból eldöntendő.
Egyebekben a kir. tábla és a kir. curia teljes üléseinek egybehivására, alakitására, az eljárásra, a határozathozatalra és a teljes ülések megállapodásainak megváltoztatására vonatkozó részletes intézkedéseket az igazságügyminister rendelettel állapitja meg.
14. § Mindenik kir. itélőtábla székhelyén kir. főügyészség szerveztetik.
A kir. főügyészség kerülete azonos a kir. itélőtábla kerületével.
15. § Mindenik kir. főügyészség kir. főügyészből, a szükséghez képest: egy vagy több kir. főügyészi helyettesből, az igazságügyministertől berendelt kir. alügyészekből és kezelőszemélyzetből áll.
A számvevőségi teendőket a kir. itélőtáblánál szervezett számvevőség végzi.
16. § A kir. főügyészségek személyzetének létszámát az igazságügyminister állapitja meg.
17. § A kir. főügyészek és főügyészi helyettesek járandósága:
| Hivatali állás | Fizetés | Lakpénz vidéken | Lakpénz és helyi pótlék Budapesten | ||
| forint | |||||
| Kir. főügyész, I. oszt. | 5.000 | 400 | 1.000 | ||
| II. oszt. | 4.000 | 400 | 1.000 | ||
| Kir. főügyészi I. oszt. | 3.000 | 300 | 600 | ||
| helyettes II. oszt. | 2.500 | 300 | 600 | ||
A kir. főügyészek kezelőhivatalnokai állásuknak megfelelőleg ugyanazon járandóságban részesülnek, melyet a jelen törvény 8. §-a a kir. itélőtábla kezelőhivatalnokai számára állapitott meg.
18. § A kir. főügyészek és főügyészi helyettesek külön-külön országos összlétszámba foglalandók.
A jelen törvény 10., 11. és 12. §-aiban foglalt rendelkezések a kir. főügyészség személyzetére is alkalmaztatnak.
19. § A jelenleg fennálló budapesti és marosvásárhelyi kir. itélőtábláknál és kir. főügyészségeknél állandóan alkalmazottak a jelen szervezés folytán nyugdijazhatók, de az itélőbirák, főügyészek és főügyészi helyettesek nyugdija a legutóbbi fizetés felénél kevesebb nem lehet.
20. § Ha a jelenleg fennálló budapesti és marosvásárhelyi kir. itélőtábláknál és kir. főügyészségeknél állandóan alkalmazott itélőbiró, illetőleg kir. főügyész vagy főügyészi helyettes a jelen szervezés alkalmával más kir. itélőtáblához, illetőleg kir. főügyészséghez helyeztetik át (1869:IV. tc. 16. §., 1871:IX. tc. 1. § a) pont), köteles az áthelyezésnek a hivatalos lapban közzétételétől számitott 15 nap alatt nyilatkozni, ha az áthelyezést el nem fogadja. A ki az áthelyezést el nem fogadja, állásáról lemondottnak tekintendő.
Ezen rendelkezés által az 1885:XI. törvénycikknek a nyugdijazásra, illetve végkielégitésre vonatkozó határozatai érintetlenül hagyatnak.
21. § A jelenleg fennálló budapesti kir. itélőtáblánál és kir. főügyészségnél állandóan alkalmazottak, a 8., illetőleg a 17. §-okban meghatározottnál nagyobb eddigi járandóságaikat - kivéve a drágasági pótlékot - akkor is megtartják, ha más kir. itélőtáblához, illetőleg kir. főügyészséghez helyeztetnek át.
Magasabb fizetéssel nem járó áthelyezés esetén a szabályszerü költözködési költség megtérittetik.
22. § A budapesti kir. itélőtáblánál az alelnöki állás megüresedés esetén megszünik.
23. § A jelen törvény alapján szervezett kir. itélőtáblák működése megkezdése napjáig kinevezett kir. itélőtáblai fogalmazók, segédfogalmazók, és főügyészségi fogalmazók, a jelen törvény alapján szervezett kir. itélőtábláknál illetőleg kir. főügyészségeknél továbbra is alkalmazhatók.
24. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a bűnvádi eljárásról alkotandó törvény hatálybaléptéig ideiglenesen több kir. itélőtáblai kerületet egy főügyészségi kerületté összekapcsolhasson; ennek megfelelőleg a törvényben meghatározott számnál kevesebb főügyészséget szervezhessen és főügyészi helyetteseket egyes főügyészségek vezetésével megbizhasson.
25. § A napot, melyen a jelen törvény alapján szervezett kir. itélőtáblák és kir. főügyészségek működésüket megkezdik és a melyen a fennállók jelenlegi működésüket megszüntetik, az igazságügyminister határozza meg.
Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy arra az évre, a melyben a kir. itélőtáblák működésüket megkezdik, a kir. itélőtábláknál tartandó törvényszünet idejére és módozataira nézve, az 1887:XXX. törvénycikk határozataitól eltérő rendelkezéseket állapithasson meg. Az itélőbirák számára a törvényben biztositott nyolcz heti szünidő a rendeletben épségben tartandó.
26. § A törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak a jelen törvénynyel ellenkező rendelkezései hatályon kivül helyeztetnek.
Különösen hatályukat vesztik az 1870:XVI. tc. 1. §-ának 1. és 2. pontjában, az 1886:XXXIV. tc. 1., 2., 3. §-aiban és az 1888:IX. törvénycikkekben foglalt rendelkezések.
27. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy rendelettel határozhassa meg:
azokat a kir. itélőtáblákat, melyek előtt a birói gyakorlati vizsgálat letehető, továbbá a számvevőség felállitásának időpontját és szervezésének módját, végre a jelen törvény életbeléptetéséhez még szükséges átmeneti és egyéb intézkedéseket.
28. § Ha a felállitandó kir. itélőtáblák működésüket még a folyó évben kezdenék meg: az igazságügyminister az ezzel felmerülő átmeneti kiadásoknak fedezésére a legközelebbi költségvetésben leendő utólagos elszámolás kötelezettsége mellett felhatalmaztatik.
29. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister megbizatik.
