1890. évi XXV. törvénycikk indokolása

a kir. itélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről * 

I.

Ha a tervezett igazságügyi reformok sorrendje nem követelné is, hogy a törvényhozás a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló polgári és bűnvádi perjog számára a kir. itélőtáblák új szervezetében a kész keretet előre állitsa fel: a kir. itélőtáblák mai szervezete a jelenleg érvényes irásbeli felebbezési rendszer mellett sem volna már tovább igazságszolgáltatási érdekeink súlyos hátrányai nélkül fentartható.

Oly szervezet, mely szerint 15,000.000 lakossal biró 5081.17 négyzetmértföld (geogr.) területen két kir. itélőtábla, mint középfokú biróság müködik, feladatát sikerrel be nem töltheti.

A jelenleg fennálló két kir. itélőtáblai rendszer magában a szervezetben rejlő alaphiba miatt a legodaadóbb munkásság és ügybuzgalom mellett is kikerülhetlen bajokra vezet, melyek a jogkereső közönség érdekeire már csak azért is súlyosan nehezednek, mert a megkivántató mérvben el nem érhető, legalább az egyik kir. itélőtáblának sikeres igazgatása és az alsó biróságok szabályszerű ügyvitelét biztositó rendszeres felügyeletnek gyakorlása.

Ha a jelenleg fennálló budapesti kir. itélőtábla itélőbirói személyzetének száma 202, -

évi ügyfélforgalma 104.615-125.791 szám között váltakozik,

egy birájára évenkint átlag esik 500-at meghaladó ülésben elintézett ügydarab,

területe: 4.068.98 négyzetmértföld (geogr.),

területén a lakosság száma: 12,637.699,

kerületében van 53 törvényszék és 318 járásbiróság,

területén működik 1.437 e. f. itélőbiró: akkor már ezeknek az adatoknak egyszerű megjelölése a legmeggyőzőbb bizonysága annak, hogy ily birósági testület fentartása semmiféle perjogi rendszer mellett sem egyeztethető össze igazságszolgáltatási érdekeinkkel.

Az ily óriási birósági testület munkásságának vezetése és ellenőrzése rendkivüli sok akadályba ütközik.

De egyenesen lehetetlenné van téve ily kir. táblai rendszer mellett az alsó biróságok tekintetében nélkülözhetlen felügyelet folytonos gyakorlása is.

Ez a nagy hátrány nem enyésznék el természetesen akkor sem, ha a felügyeleti jog a jelenleg fennálló két kir. itélőtáblára ruháztatnék. Ez a föntebbi adatok után nem szorul bővebb magyarázatra.

Ennek következménye az, hogy az elsőfolyamodású biróságok a két kir. táblai rendszer mellett nem állhatnak a kellő felügyelet alatt. Az a főfelügyelet pedig, melyet jelenleg egy központból az igazsságügyministerium 66 törvényszék és 385 járásbiróság, 1.695 e. f. biró és 3.283 birósági tisztviselő fölött gyakorolni hivatva van, a felügyelet iránt támasztott igényeket alig elégitheti ki. És különben is az igazságügyministerium csak igazgatási érintkezésben állván a biróságokkal, nincs módjában a biróságok folytonos jogszolgáltatási működését figyelemmel kisérni és igy alig bocsátkozhatik annak alapos megitélhetésébe, miként teljesitik a biróságok és tagjaik igazságszolgáltatási feladatikat.

Ily viszonyok között nem nyugodhatik biztos alapon a birói előléptetés rendszere sem.

Általában a mai kir. táblai szervezet mellett nem érezhetik alsó biróságaink tagjai azt az örvendetes eredményeket biztositó felemelő erkölcsi hatást, mely elmaradhatlan oly rendszer mellett, midőn összes tevékenységüket, egész birói egyéniségüket a felsőbb biróságok folytonosan kötelességszerűleg figyelemmel kisérve alaposan megismerhetik. Az alsóbb biróságok tagjai pedig annak biztos tudatában lehetnek, hogy épen azoknak, kik leghivatottabbak birói egyéniségük megitélésére, előmenetelükre is hathatós befolyás van biztositva.

Ha tehát a mai kir. itélő táblai szervezet mellett a budapesti kir. itélőtáblának vezetése, munkásságának irányzása és ellenőrzése az alkalmazottak nagy számánál fogva csaknem leküzdhetlen nehézségekkel jár;

ha a felügyelői jog hatályos gyakorlása teljesen meg van zsibbasztva;

ha az előmeneteli rendszer az elérhető biztos alapot nélkülözi;

ha az alsóbb biróságok ügyvitelének szabályos menetére folytonos befolyás alig gyakorolható és igy általában a helyes igazságügyi kormányzás feltételei hiányoznak:

akkor ily szervezetet tovább fentartani nem volna czélszerü még abban az esetben sem, ha perjogi okok nem kivánnák a kir. itélőtáblai szervezet reformját.

Azt az egyetlen érvet is, hogy a központositott kir. táblai szervezet mellett a jogegység érdeke van biztositva, az eddigi tapasztalatok megerőtlenitették, mert a tiz polgári és öt büntető tanácsban működő budapesti kir. itélőtáblánál a jogegység követelményei kellő mérvben valóban nem érvényesültek.

De különben is a jogszolgáltatás egységét a kir. curia egységes szervezete van hivatva biztositani.

Ha sikerült a föntebbiekben kimutatnom azt, hogy a kir. itélőtáblák mai szerezete az irásbeliségen nyugvó perjogi rendszer mellett sem tartható fenn helyesen: annál nagyobb megnyugvással fogadhatja el a törvényhozás az ajánlott kir. itélőtáblai szervezeti reformot, mert a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló és már a közel jövőben megvalósitandó polgári és bűnvádi törvénykezés rendszerével a mai kir. táblai szervezet egyenesen összeegyeztetlen.

A közvetlenség és szóbeliség rendszerének ugyanis elengedhetlen követelménye, hogy a kir. itélőtáblák az ország összes lakói számára hozzáférhetőbbek legyenek.

Tagadhatatlan ugyan, hogy minden perjogi szerkezet szoros kapcsolatban áll a birósági szervezettel, de bármily alaptételeken nyugodjanak is az alkotandó perjogi reformok: az föltétlenül bizonyos, hogy a kir. itélőtáblák mai szervezete egyetlen perjogi rendszerbe sem illik bele. Ellenben az ország területével és lakosságának számával arányban felállitott több kir. itélőtábla minden perjogi rendszernek - és miként fentebb jeleztem - a helyes birói szervezeti politikának is nélkülözhetlen kelléke.

Ebből az okból nem tartottam szükségesnek azt, hogy a bűnvádi és polgári eljárási törvények megalkotása előzze meg a kir. itélőtáblák szétosztását megállapitó törvényt. Az alkotandó perjogi reformoknak részletei befolyást gyakorolhatnak a kir. itélőtáblák hatáskörére, a birák szükséges létszámára: de nem érintik magát a kir. táblai reform lényegét. Oly perjogi reform ugyanis, mely mi viszonyaink között fölöslegessé tegye az ország több vidékén felállitandó kir. itélőtáblákat, egyenesen kizártnak veendő. De nem mulaszthatom el ama meggyőződésem kifejezését sem, hogy viszonyaink között az alkotandó polgári és bűnvádi perrendtartások azokban az ügyekben, melyekben első biróságként a törvényszék itél, a ténykérdés végleges eldöntését a törvényszékekre nem ruházhatják, és hogy ezt a szempontot a törvényhozás a kir. itélőtáblák szervezésénél teljes megnyugvással tekintetbe is veheti.

Nincs ennélfogva egyetlen körülmény sem, mely komolyan követelné, hogy a kir. itélőtáblák szervezéséről szóló törvénynek megalkotását a törvénykezési reformtörvények megalkotása után eső időre kellene halasztani.

Ellenben azt, hogy a kir. itélőtáblák szervezete már készen álljon, midőn a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló törvénykezés életbe lép, igen sok számba veendő érdek követeli. A birói szervezet biztosabban működik, az átmenet sokkal kevesebb rázkódással jár, ha a felebbviteli biróságok a szervezeti átalakulással együtt járó nehézségeket előbb legyőzve, annak idejében egész erejüket az új eljárások alapos átértésére és szabályaik gondos alkalmazására fordithatják.

Különben is a hatályos módon szervezett felügyelet működését, a kir. tábláknak a birói kar folytonos kiegészitésénél szükséges közreműködését elég korán meg nem kezdhetjük.

Ezeknek előrebocsátása után mindenekelőtt a kir. itélőtáblák számának és székhelyeinek meghatározására és az egyes kir. itélőtáblák területi és népességi arányára befolyást gyakorló általános szempontokat emelem ki.

II.

A kir. itélőtáblák számának meghatározásánál a döntő szempontnak kétségen kivül annak kell lennie, minő igazságügyi czélokat kell a kir. itélőtábláknak megvalósitaniok.

Az egyik czél az, hogy a kir. itélőtáblákban a törvényszéki ügyek felebbviteli birósága a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló perjogok számára megalkottassék.

A másik czél pedig az, hogy a kir. itélőtáblák a felügyeleti jog hatályos gyakorlására alkalmas organumokká váljanak.

Következőleg oly számban kell a kir. itélőtáblákat felállitani, hogy az ország minden vidéke aránylag nen nagy távolságban találhassa fel kir. itélőtábláját, és hogy annyi itélőtábla legyen, melyek között a törvényszékek és járásbiróságok oly számban legyenek megoszthatók, a mennyi a felügyelet és ügyviteli ellenőrzés sikeres gyakorlását biztositja.

A tisztán perjogi szempontokat véve figyelembe, tökéletesen áll az, hogy minél inkább érvényesül a szóbeliség és közvetlenség elve a kir. itélőtábla előtti eljárásban: annál több kir. itélőtáblára van szükség. Ellenben minél inkább nyer tért a kir. itélőtábla előtti eljárásban az irásbeliség, annál kevesebb kir. itélőtábla elegendő ahhoz, hogy a perjogi igények kielégittessenek.

Élénken világitják meg ezt a külföldi példák is. A monarchia másik államában - eltekintve a tartományi felosztásból folyó szempontoktól - csak azért érik be kilencz főtörvényszékkel, mert polgári perjoguk irásbeli. A bűnvádi eljárás szóbeli ugyan, de törvényszéki ügyekben a ténykérdés nem felebbezhető.

Ellenben ott, a hol szóbeliségen és közvetlenségen nyugszik az egész perjog: a területhez és népességhez viszonyitva sokkal több főtörvényszékre van szükség. Francziaországban - Algirt leszámitva - 26, a Német-birodalomban 28, Belgiumban 3, Hollandiában 5, Olaszországban 20 főtörvényszék működik.

Elhibázott szervezeti politika volna, ha egyelőre csak a jelenleg fennálló irásbeli rendszer igényeiből kiindulva, a tervezettnél kevesebb kir. itélőtábla állittatnék fel. Ily módon rövid idő mulva a szóbeliség és közvetlenség visszautasithatlan követelményéhez képest a felsőbb birósági szervezet újra a szervezeti változtatás rázkódtatásainak lenne kitéve.

Azt pedig, hogy a felsőbirósági szervezet ily rázkódtatásokat rövid időközben többször szenvedjen, egyenesen az igazságszolgáltatás érdeke tiltja.

Ha tehát tizenegy kir. itélőtábla felállitását hozom javaslatba, ugy ezt hazánk területi és népességi viszonyainak figyelembevétele mellett a már nem sok idő mulva életbe lépő perjogi reformokra is tekintettel teszem. Ez a szám bizvást véglegesnek tekinthető.

Ez a szám kielégiti a közvetlenség igényeit, mert e szám mellett hazánk területe ugy osztható fel, hogy a felek - mai közlekedési viszonyaink mellett - elég rövid idő alatt érhetik el a kir. itélőtáblát.

Ezzel a számmal el van érve az, hogy alsó biróságaink lehető arányban oszolván meg a kir. itélőtáblák között, hatályos felügyelet alatt fognak állani.

Ezzel a számmal biztositva van az is, hogy az egyes kir. itélőtáblákat sem túlságos nagy, sem kevés személyzettel nem kell szervezni.

Ha szerfölött nagy a személyzet: akkor mindazok a visszásságok, melyek a jelenleg fenálló budapesti kir. itélőtáblánál mutatkoztak, csekélyebb mérvben bár, de ismét előtűnnének.

Ha pedig csak néhány biróból állanának a kir. itélőtáblák: ugy mindazok a hibák, melyek az elaprózott kis területek természetében rejlenek, a kir. itélőtáblák működését is bénitanák.

A javaslatba hozott szám mellett mindkét veszély el van háritva. A szóbeliség és közvetlenség által támasztott, azt a különben jogos igényt, hogy minél több kir. itélőtábla állittassék fel, egyenesen az igazságszolgáltatás szinvonalának érdekében szükséges a birósági testületek erejét, életképességét, tekintélyét biztositó szervezési garancziákkal ellensúlyozni.

Hogy egyébiránt a javaslatba hozott szám kellő arányban áll hazánk területével és népességével, azt az alábbi adatok is igazolják. Hazánkban ugyanis a jelen kérdésnél számbavehető területét 279.769 négyzetkilométerre és a népességét 15,000.000-ra téve, átlag egy kir. itélőtábla jutna 1,363.636 lakosra és 25.433 négyzetkilométerre. Leszámitva a budapesti kir. itélőtáblát, melynek területe, illetőleg népessége az alább kiemelt okokból nagyobb, mint a többi kir. itélőtábláé, 24.283 négyzetkilométerre és 1,253.830 lakosra jutna egy kir. itélőtábla. Mily eltéréseket mutat az átlagos terület és népességi szám Nyugat-Európa többi államaiban, ezt az alábbi adatok mutatják.

Átlag egy főtörvényszék esik:

Francziaországban (26 főtörvényszékkel) 20.341 négyzetkilométerre és 1,469.958 lakosra;

Poroszországban (13 főtörvényszékkel) 26.796 négyzetkilométerre és 2,178.344 lakosra;

Bajorországban Bajorországban (5 főtörvényszékkel) 15.172 négyzetkilométerre és 1,084.000 lakosra;

Belgiumban (3 főtörvényszékkel) 9.819 négyzetkilométerre és 1,969.992 lakosra;

Olaszországban (20 főtörvényszékkel) 14.329 négyzetkilométerre és 1,497.180 lakosra;

Hollandiában (5 főtörvényszékkel) 6.600 négyzetkilométerre és 878.171 lakosra.

A közölt adatokból kiteszik, hogy az átlagos területre nézve - kivéve Poroszországot, hol a tartományi rendszer miatt esik oly nagy terület egy főtörvényszékre - a többi fentebb kiemelt államokat fölülhaladjuk, ellenben a népesség tekintetében nemcsak Poroszország, de Francziaország, Belgium és Olaszország is fölülmulja a mi átlagos számunkat. Ennek egyszerű oka természetesen az, hogy nálunk még nagyobb területen is kevesebb számú népesség van, mint az emlitett államokban.

III.

A székhelyek megjelölésénél több szempont kiván jogos méltatást.

Mindenekelőtt kir. táblai székhelyül csakis oly város volt javaslatba hozható, mely nagyságánál, culturalis intézeteinek elegendő voltánál, mívelt társadalmánál fogva felső biróság elhelyezésére alkalmas.

Különös figyelmet kivántam arra is forditani, hogy a választandó székhely egyszersmind a kir. tábla kerületéül szánt területnek, vagy ha ily város a területen nincs, legalább a terület egy részének, kereskedelmi és közgazdasági központja legyen, és a már meglevő vagy létesités küszöbén álló közlekedési eszközök mellett a leendő kir. táblai terület minden pontjáról könnyen eléressék.

Az ország városainak fekvése és Magyarország területi viszonyai nem mindenütt engedték meg ezeknek a szempontoknak teljes összeegyeztetését.

Némely esetben egyik szempontnak a többiek felett túlsúlyt kellett tulajdonitani. A kir. táblai területek ugyanis sokkal nagyobbak, hogy akár a culturai, akár a közgazdasági érdekek áramlata egészen csak egy városhoz vonzza. A közlekedési eszközök hálózata pedig olynemű, hogy gyakran nem annál a városnál, mint közlekedési központnál összpontosul, mely egyéb tekintetben székhelynek legalkalmasabb.

Az országgyülés minden egyes tagja ismeri azt a szélesebb arányokat öltött mozgalmat, mely csaknem az ország minden jelentékenyebb városát kir. tábla felállitásának kérelmezésére inditotta.

Ismeretesek az okok is, melyeket különösen a versenyző városok egymás előnyére és hátrányára érvényesiteni szükségesnek tartottak.

Ismeretesek, mert a hozzám intézett felterjesztéseket a városok nyilvánosságra hozták, sőt emlékirataikkal többnyire közvetlenül a törvényhozás tagjaihoz is fordultak.

Ezeknek részletezésétől tehát e helyütt felmentve érzem magamat, teljesen elegendőnek tartván itt a föntebb előadott általános szempontokat.

Köztudomású az is, hogy a városok legnagyobb része jelentékeny áldozatokra is késznek nyilatkozott. Habár több oldalról túlzott mérvben szinezik is ki azokat az előnyöket, melyek valamely város gazdasági életére a kir. tábla felállitásából származhatnak: mégis tagadhatatlan, hogy a kir. táblák székhelyük emelésére, gazdasági és forgalmi életének élénkitésére szolgálnak. Ennélfogva - különös tekintettel arra, hogy ebből a város lakóira a legközvetlenebb haszon hárul és nagy előnyük az is, hogy ügyeikben helyben találják a kir. táblát: elfogadhatónak tartottam az egyes városoknak a kir. táblák új szervezésével fölmerülő költségek fedezéséhez tett önkéntes ajánlatait, melyeket a törvényhozás tájékozására, kivonatosan a jelen indokolás függelékét képező I. mellékletben tisztelettel előterjesztek.

IV.

A székhelyekkel szoros kapcsolatban áll az egyes kir. itélőtáblák területi és népességi arányának kérdése.

Azokból a szempontokból is, a melyeket a székhelyek megállapitásánál irányadókul fölemlitettem, önként következik, hogy a kir. itélőtáblák egyenlő területi kiterjedéssel vagy egyenlő népességi számmal nem birhatnak.

Az, hogy valamennyi kir. itélőtáblai kerületben egyenlő legyen a terület és a népesség s - egymást kizáró követelmény volna. Mert a népsűrűségi viszonyok hazánk különböző részeiben nem arányokban eltérők lévén, a terület egyenlősége kizárná a népességnek - és viszont a népesség egyenlősége a területnek egyenlőségét.

Bármennyire lehetetlen is akár politikai, akár birósági területi beosztásoknál egyenlő egységekre osztani fel az állam élő organismusát: az tagadhatatlan, hogy minden ily természetű beosztásnál a lehetőségig arányosságra kell törekedni.

Ha a népsűrűségi arányok nálunk kedvezőbbek volnának s nem állanának ugy, hogy mig egyik megyében egy négyszög-kilométerre 21 egyén esik: addig a másik megyében 78;

ha a kir. táblák elhelyezésére alkalmas városaink egymástól arányos távolságban keletkeztek volna; nem lenne épen több ily város épen a határszélen és ezek is, valamint több az ország bensejében egymáshoz nagyon is közel;

ha közlekedési hálózatunk az egész ország területén egyenlő arányokban terjeszkednék ki: ugy inkább meg lehetne közeliteni az egyenlő népességű és területű kir. táblák alkotását.

Igy azonban az adott helyzet követelményei elől kitérnünk nem lehet.

Egyébiránt a nyugot-európai államok példája mutatja hogy oly viszonyok, a melyek mellett a lehetőségig egyenlő beosztási rendszer keresztülvihető volna, sehol sem léteznek. Nem hivatkozom itt a német birodalomra vagy Ausztriára, a hol a területi és népességi nagy különbségek részben visszavezethetők az egyes államok, illetőleg tartományoknak a főtörvényszékek iránt támasztott különleges igényeire, hanem hivatkozom az ebben a kérdésben legjelentékenyebb példára, Francziaországra.

Francziaország ugyanis politikai felosztásában a tartományi rendszert nem ismeri. Sőt birósági beosztásánál egyenesen figyelmen kivül is kivánta hagyni az ily természetű particularis tekinteteket. Mégis az eredmény az, hogy az egyes főtörvényszékek területe és népessége nagy eltérésektől nem ment.

Mig a párisi főtörvényszék területe 39.582 négyzetkilométer. addig a chambéry-i főtörvényszék területe 10.559 négyzetkilométer.

Mig a párisi főtörvényszék területén a népesség száma 5,040.370 - a rennesi főtörvényszék területén 3,071.868: addig a chambéry-i főtörvényszék területén 540.225, az ageni főtörvényszék területén 873.882 lakos van.

Mig a chambéry-i főtörvényszék területén 8 törvényszék és az ageni, angersi, besanconi, dijon-i főtörvényszékek kerületeiben 12-12 törvényszék (tibunal de premiere instance) működik: addig a párisi főtörvényszék kerületéhez 31, - a rennesi főtörvényszék kerületéhez 25, - a poitiersi főtörvényszék kerületéhez 18 törvényszék tartozik.

Mig a párisi főtörvényszéknél 9 tanácsban (chambre) hetvenkét itélőbiró működik addig Chambéry-ben csak 11, - Angersben, Limogesban 12 itélőbiró van az elnökökkel együtt és hét főtörvényszéknél csak egy tanács (chambre) van alakitva.

Hogy a föntebb kiemelt tekinteteknél fogva a kir. itélőtáblák területe vagy népessége nálunk is eltéréseket mutat: az épen nem lehet meglepő.

A budapesti kir. itélőtábla területe 660.6706 négyzetmértföld (osztr.), - népessége: 2,343.354. Ez a maximum. Legkisebb területe a pécsi kir. itélőtáblának (288.341 négyzetmértföld) és legkevesebb népessége a marosvásárhelyi kir. táblának van (956.372).

Igen természetesnek fogja találni mindenki, hogy a budapesti kir. itélőtábla területének kell a legnagyobbnak és a legnépesebbnek is lennie. Ha a főváros culturalis és gazdasági vonzereje az egész országra kihat és közlekedési hálózatunk ezeknek a viszonyoknak a hatása alatt fejlődött ki: ugy mindenesetre nagynak kell lenni annak a területkörnek is, a melyet különösen a közlekedés könnyűségénél és olcsóságánál minden culturalis és gazdasági igény kielégithetésénél fogva természetes érdekkapcsolata szorosabban fűz a fővároshoz.

Bármennyire kivánatosnak tartottam, hogy az egyes vidékek ahhoz a kir. itélőtáblához csatoltassanak, a melynek székhelyéhez ipari és kereskedelmi összeköttetése és egész culturalis életének áramlata vonzza: mégis ezt a tekintetet ritka esetben ugyan, de alá kellett rendelnem annak az igazságügyi érdeknek, hogy a kir. táblai kerületeknél teljesen abnormis és fontosabb érdeksérelem nélkül elkerülhető aránytalanság elő ne álljon.

Különösen áll ez a budapesti kir. itélőtáblára, melynél, ha a fentebb emlitett érdekkapcsolat föltétlenül érvényesült volna, ugy a budapesti kir. itélőtáblának oly nagy területe lenne és annyi törvényszékre és járásbiróságra terjedne ki felügyeleti joga, hogy a szétosztás igazságügyi czéljai egyenesen kockáztatva volnának. Ezen a ponton döntő hatásúnak más érdeket elismerni nem lehetett, mint az országos igazságügyi érdeket.

A mely - habár egyes vidékekre nézve jogosultnak látszó - érdek az országos érdekkel ellentétben áll, már csak a közjólétre gyakorolt csekélyebb súlyánál fogva is mindenesetre hátrálni kénytelen.

V.

Mielőtt a részletes indokolásra térnék át, kötelességem a törvényhozás tájékozása végett a jelen javaslat tartalmára vonatkozólag arra nézve felvilágositást adni, hogy a kir. itélőtáblákra, illetőleg elnökeikre ruházandó felügyeleti jog, továbbá a kir. itélőtábláknak az alsóbb biróságok ügyvitelére kiható ellenőrző jogköre ennek a javaslatnak a keretébe miért nem vétetett fel.

Ennek oka az, hogy - miként ezt már a törvényhozás szine előtt tett nyilatkozataimban több izben emlitettem, - épen a kir. itélőtáblák új szervezésének az egész birói organismusra kihatása következtében, továbbá az elsőfokú biróságok megerősitése és birósági szervezeti alaptörvényeinkben a kir. táblák szervezése után mindenesetre élénkebben érezhető némely hiánynak pótlása czéljából elkerülhetlenül szükségessé vált a birói és ügyészi szervezet módositásáról javaslatot előterjeszteni. Helyesebbnek tartottam tehát, ha a felügyeleti jog és ügyviteli ellenőrzés - mely eddig csak nagyon töredékes szabályozásban részesült - az egész birói és ügyészi szervezetre kiható összefüggő szerves rendezésben nyer megoldást.

A jelen javaslatban pedig, a mely a kir. itélőtáblákról és a kir. főügyészségekről szól, csak ezekre szoritkozva elszigetelten és a szerves összefüggésből kiszakitva lehetett volna a felügyeleti jogot és ügyviteli ellenőrzést szabályozni, mit mindenesetre kerülni kell, ha semmi akadálya sincs az egész birói és ügyészi szervezetre kiható rendszeres összefüggő szabályozásnak.

Ugyancsak a kérdéses javaslat számára tartottam fenn az összlétszámnak (concretalstatus), a fizetési fokozatokba való előléptetésnek, a hasonrangú, de különféle állásokba való áthelyezés esetében a szerzett rangsor és fizetési fokozat biztositásának és még számos más kérdésnek az egész birói és ügyészi szolgálatra kiható általános szabályozását is.

Mindazáltal, ha a jelen törvény hatálybalépteig, a felügyeleti jognak stb. törvényhozási szabályozása nem volna lehetséges: a 27. §-ban azért kértem tágabb keretű felhatalmazást, hogy a szükséges intézkedéseket ideiglenesen rendeleti uton tehessem meg.

Végül, hogy a törvényhozás a tervezett reformnak pénzügyi oldaláról is tájékozást szerezhessen, a ma meghatározható adatok alapján tett valószinűségi számitás eredményét a II.-vel jelzett mellékleten terjesztem elő.

E kimutatás rendeltetése, hogy a törvényhozás tájékozza, és e törvényjavaslat végrehajtásának valószinű költségeit előtüntesse. Természetes, hogy az abban foglalt tételekre a törvényhozás határozatát nem kérem.

VI.

2. § Az 1. § a tizenegy kir. itélőtáblának székhelyeit, a 2. § azoknak kerületeit határozza meg. Az általános szempontokat, a melyek ugy a székhelyek kijelölése, mint a kerületek megállapitására befolyással voltak, fönnebb III. és IV. alatt emeltem ki.

A törvényhozás tájékozása czéljából a III. alatti mellékletben tisztelettel előterjesztek oly táblázatot, mely az egyes kir. itélőtáblák és a kerületükhöz tartozó törvényszékek és járásbiróságok területi és népességi arányát, a szervezendő kir. tábláknak az 1888-iki adatok alapján kiszámitott ügyforgalmát, minden egyes törvényszéknek és járásbiróságnak a kir. táblai székhelytől való tényleges és a kerületben levő összes biróságoknak átlagos távolságát tünteti ki.

3. § A kir. itélőtáblák hatáskörének taxativ meghatározása mellőzhető. A jelenleg érvényben levő, de kétségtelenül ideiglenes jelleggű polgári és bűnvádi perjogunk alapján ugyanis fölösleges volna a különböző törvényekben és rendeletekben foglalt hatásköri intézkedéseket összefoglalni.

A szakasz első bekezdésének általános természetű rendelkezésére azonban szükség van. Ez azt a tételt mondja ki, hogy az ujonnan felállitott kir. itélőtáblák saját területükön abban a hatáskörben járnak el, a melyet a jelenleg fennálló kir. itélőtáblák eddigi területökön gyakoroltak. Annál is inkább szükség volt erre az intézkedésre, mert eddigi törvényeink több helyütt például az 1868:LIV. törvénycikk 3. §-ában is egyenesen a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélőtáblák hatásköréről rendelkeznek.

Egyes törvényszékek több törvényszék területére kiható kivételes birói hatósággal vannak felruházva (például a bánya, pénzügyi birói hatáskörök, a budapesti és marosvásárhelyei kir. törvényszék külön büntető hatóságának fentartott cselekmények). Előfodul az is, hogy a törvényszék kivételes birói hatósága oly törvényszékek területére is kihat, a melyek nem tartoznak ugyanazon kir. tábla kerületéhez.

Ennélfogva minden félreértés kikerülése végett a jelen szakasz második bekezdése kimondja, hogy a kivételes birói hatósággal felruházott törvényszéknek egész kivételes birói területe annak a kir. itélőtáblának a hatásköréhez tartozik, a melynek kerületéhez a kivételes birói hatósággal felruházott törvényszék beosztva van.

4. § Törvényeink (1871:XXXII. törvénycikk 1. §-ának második bekezdése, 1875:XXXVI. törvénycikk 1. §-a, 1885:III. törvénycikk 4. §-a) felhatalmazzák a ministeriumot arra, hogy a törvényszékek és járásbiróságok területén rendeleti uton tehessen változtatásokat és ennek fentartását az 1885:III. törvénycikk 1. §-ának módositásáról néhány nap mulva előterjesztendő javaslatban is ajánlani fogom. A 4. §-ban foglalt intézkedésre ennek daczára szükség van, mert a jelen javaslat 2. §-a szerint a törvényszékek jelenlegi területei, következőleg ezzel az összes járásbiróságok is törvénynyel lévén az egyes itélőtáblák kerületébe sorozva, joggal kétség támadhatna, hogy a kormány rendelettel egyik kir. itélőtábla területén levő biróságok területeiből - a másik kir. itélőtábla kerületében levő biróságokhoz az átcsatolásokat eszközölheti-e vagy nem.

Ennek a kételynek veszi elejét a jelen szakasz.

Mivel pedig épen egyes kir. itélőtáblák határán mulhatatlanul szükséges leend esetleg egész járásbirósági területet átcsatolni a másik kir. tábla területén levő törvényszékhez: czélszerű a kormányra ruházni a jogkört, hogy az előforduló szükséghez képest a területi változtatásokat saját hatáskörében tehesse meg.

5. és 6. § Az 5. és 6. §-ok felsorolják a kir. itélőtábláknál szervezett állásokat. Ez intézkedések közül csak néhány szorul felvilágositásra.

Egyik, hogy alelnöki állás szervezve nincs.

Az alelnöki állás addig, mig a kir. itélőtábla személyzete oly nagy számból állott, mint a budapesti kir. itélőtábláé, némileg indokolva volt. Kisebb személyzetű biróságnál azonban erre semmi szükség nincs.

Az alelnök tulajdonképen csak tanácselnöki teendőket végez. Akkor pedig, midőn az elnököt administrativ hatáskörében helyettesiti, tanácselnöki teendőinek nagy részét, esetleg az egész tanácsvezetést másra bizza. Mi sem indokolja ennélfogva, hogy a tanácselnöki és az elnöki állás mellett még egy oly állás szerveztessék, melyet különben is alig lehetne visszásságok nélkül a birói szervezetbe illeszteni. Hogy az alelnöki állás megnyugvással mellőzhető: bizonyitja az is, hogy a marosvásárhelyi kir. itélőtáblánál, a hol pedig összesen 31 itélőbiró van, az ügymenet érdeke soha sem követelte alelnöki állás szervezését.

Mellőzve van az alelnöki állás ugy Francziaország, mint a német birodalom összes főtörvényszékein, mert itt is fölöslegeseknek bizonyultak be.

Fontos két újítást tartalmaznak még e szakaszok. Egyik a tanácsjegyzői intézmény reformja, - a másik az, hogy a kir. itélőtábláknál számvevőhivatal szerveztetik.

Hogy a kir. itélőtábláknál a jegyzői szervezet (kir. táblai fogalmazók, segédfogalmazók) gyökeres reformra szorul, az általánosan érzett szükség. Az tovább fenn nem tartható, hogy a birósági gyakorlat a kir. itélőtábláknál is kezdetét vehesse. Hogy itt gyakran évtizedeken keresztül - jegyzői szolgálatot teljesítve oly rangú állást (kir. táblai fogalmazó) nyerhessen el valaki, hogy reá nézve, legalább rangban nem előléptetés, ha a törvényszékhez birónak kineveztetik.

A felsőbb birósági jegyzői állás helyes szervezet mellett elsőrendű magasabb gyakorlati biróképzői intézménynyé alakulhat.

Ennek azonban két szigorú feltétele van:

Egyik, hogy a kir a felsőbb biróságoknál jegyzőnek alkalmaztatik, már az alsóbb biróságoknál kellő birói gyakorlatot szerezzen.

Ekkor ugy tudományos, mint gyakorlati kiképeztetést, jelentékenyen fogja emelni a felsőbb birák eljárásának megfigyelése, közvetlen tanulmányozása.

A másik feltétel az, hogy a felsőbb biróságoknál jegyzőkül csak azok alkalmaztassanak, a kikről bizvást feltehető, hogy gyakorlati ismereteiket rövid idő alatt a felsőbb birósági gyakorlat megismerésével kiegészitve, megnyugvással nevezhetők ki törvényszéki birákul. Ily rendszer mellett a felsőbb birói jegyzői kar folyton hullámzó testület leend, melynek az a hivatás jut osztályrészül, hogy a felsőbb biróság fejlettebb gyakorlatát, magasabb tudományos szinvonalát vigyék magukkal a törvényszékhez.

E czéloknak kiván a 6. § megfelelni, midőn a tanácsjegyzői szolgálatot jövőre albirákra bizza.

Két évnél tovább egy albiró sem maradhat a táblán, mert ezen idő alatt, ha alkalmas egyén ugy is előlép, vagy ha addig kellő ismereteket nem szerzett, további berendelése a kitűzött czélra alig fog szolgálni.

Minthogy az albirákat akaratuk ellenére berendelni nem lehet, ösztönzésül arra, hogy maguk kérjék a berendelést, a budapesti kir. itélőtáblához rendelt vidéki albirák 400 forint, - a többi kir. táblához berendeltek pedig 200 frt pótlékban részesülnek. A budapesti székhelylyel biró albirákat azért nem illeti pótlék, mert 600 frttal nagyobb rendes javadalmazással birnak, mint a vidéki albirák. Ha tehát kivánságukra vidéki kir. táblához rendeltetnek, ugy fővárosi járandóságukat megtartják. Helyben pedig, minthogy összes járandóságuk különben is 1.800 frt, mi sem indokolja még külön pótlék adását.

Ugyan remélhetőleg ritkán fog előfordulni, hogy a kir. itélőtáblákhoz berendelt albirák ismét csak albirói minőségben hagyják el a kir. itélőtáblánál elfoglalt helyeiket, mert hisz az egész intézménynek czélja épen az, hogy a kiválóbb s már törvényszéki biráknak mintegy kijelölt albirák szerezzék meg ott magasabb gyakorlati kiképeztetésüket, - mégis a kivételekre tekintettel gondoskodni kellett arról, hogy a hason minőségben való visszahelyezés akadályokba ne ütközzék. Minthogy azokak az albiráknak az állásai, a kik a kir. itélőtáblához rendeltetnek be, rendszerint be fognak töltetni: elkerülhetlen az igazságügyi kormánynak azt a jogot megadni, hogy a kir. itélőtáblának a kerületében levő bármely járásbirósághoz akaratuk ellenére is áthelyezhesse a kir. táblához berendelt albirákat.

Meg kell e helyütt jegyeznem, hogy a kir. táblai tanácsjegyzői reformot követni fogja a kir. curia tanácsjegyzői szervezetének átalakitása is. Ez azonban a jelen javaslat keretén kivül esik.

A másik ujitás a számvevőség szervezése a kir. itélőtáblánál. Azonnal ki kell emelnem, hogy a 27. §-ban a kormányra bizatott a számvevőség felállitásának időpontja és szervezésének módja. A számvevőség felállitásának szüksége csak akkor áll be, ha a kir. itélőtáblák elnökei a felügyeleti jogon felül egyéb igazgatási teendőkkel is felruháztatnak. Az igazgatási teendők átruházását csak fokozatosan kivánom eszközölni, mert súlyt kell arra helyeznem, hogy az elnököt - habár folytonosan is, de különösen kezdetben egész erővel a vezetésük alatt álló biróság körül teljesitendő feladataiknak szentelhessék magukat.

Ha azonban az igazgatási teendők már fokozatosan átruháztatnak: akkor e feladatok sikeres betöltésének érdeke követeli, hogy a táblai (főügyészségi) kerületben létező összes kir. biróságok és ügyészségek czíme alatt előirányzott kiadásokra és bevételekre nézve teljesitendő ugynevezett közigazgatási számvevői szolgálatot a kir. tábla számvevősége teljesitse. Ennek hatáskörébe kell még utalni a kir. tábla, törvényszékek, járásbiróságok és ügyészségek kezelése alatt álló összes pénzátalányok és anyagok számadásának, valamint leltárainak számszaki vizsgálatát, a különféle hitelek nyilvántartását, utalványozási jegyzékek vezetését, rovancsolások teljesitését, rovancsolási leletek felülvizsgálását stb.

7. § A 7. § nemcsak a segéd és kezelő, hanem az itélőbiró létszám megállapitását is az igazságügyministerre bizza.

Az egyes kir. itélőtáblák létszámának meghatározásába a törvényhozás ma nem bocsátkozhatik.

Ha majd a kir. itélőtáblák véglegesnek tekinthető hatáskörben fognak működni és az igazságügyi kormány több év ügyforgalmi adatait bocsáthatja a törvényhozás rendelkezésére: akkor lehet a birói létszám törvényhozási megállapitásáról szó. Addig czélszerűen más út nem választható, mint az igazságügyi kormánynak felruházása azzal a joggal, hogy a birói létszámot rendeleti uton állapithassa meg és azon a felmerülő szükséghez képest a törvény korlátai között változtathasson is. A jelen javaslat csak annyiban korlátozza a kormánynak adott hatalmi kört, hogy az itélőbirák létszámának maximumát meghatározza.

A maximum megfelel a jelenlegi budapesti és marosvásárhelyi kir. itélőtábláknál alkalmazott összes itélőbirák (elnök, alelnök, tanácselnökök is) létszámának (233.). Van ugyanis Budapesten:

elnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
alelnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
tanácselnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
I. oszt. biró . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
II. oszt. biró . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
kisegitő biró . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Marosvásárhelyen:
elnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
tanácselnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
I. oszt. biró . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
II. oszt. biró . . . . . . . . . . . . . 11
összesen . . . . . 233

A maximumot kevesebben megállapitani nem lehet. Egyrészről figyelembe kell venni azt, hogy az ujonnan szervezett kir. itélőtáblák jelenlegi hatáskörükben és igy a mostani ügyforgalom keretében fogják megkezdeni működésöket. Már pedig a jelenlegi ügyforgalomra alapitott átlagos számitás szerint 500-nál több ülésben elintézett ügydarab esik egy biróra. Ez átlagos szám oly túlmagas, hogy ennek alábbszállítására törekedni elutasithatlan kötelesség, de azt fokozni az igazságszolgáltatás érdekeinek komoly veszélyeztetése nélkül nem lehet.

Másrészről igaz ugyan, hogy a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló perjogi rendszer mellett a kir. itélőtáblák elfoglaltsága számszerűleg lényegesen csökkenni fog, de viszont az egyes ügyek elintézése több erőt és időt vesz igénybe, ugy, hogy ez a számszerű csökkenés és az ügyek szóbeli és közvetlen tárgyalásához kivánt több erő és idő egymást ellensúlyozzák. A maximum tehát ugy van megállapitva, hogy a létszám a mai ügyforgalom terhét is legyőzheti, de a szóbeliség, és közvetlenségen alapuló perjogok igényeinek is valószinűség szerint akkép felelhet meg, hogy a túlterheltetésnek nagy veszélye nem fog zsibbasztólag hatni a kir. itélőtáblák működésére.

Átlagos számitás mellett egy kir. itélőtáblára esnék 21 biró. A külföldi statistika adatai hasonló eredményt mutatnak:

Francziaországban 27 főtörvényszék (Algirral együtt) és 541 itélőbiró mellett 21 biró; -

a német birodalomban 28 főtörvényszék és 540 biró mellett 19 biró; -

Ausztriában 9 főtörvényszék és 189 biró mellett 21 biró esik átlag egy főtörvényszékre.

A kir. itélőtáblák különböző területi és népességi viszonyai - következőleg ügyforgalma között levő különbségek eredményezik, hogy az itélőbirói létszám nem leend egyenlő minden kir. itélőtáblánál.

Az első szervezésnél a föntebb hivatkozott III. alatti táblázatban közlött ügyforgalmi adatok alapján tett számitás fog mindenesetre az egyes kir. itélőtáblák létszámának megállapitásánál kiindulási pontul szolgálni.

Önként következik, hogy különösen a budapesti kir. itélőtáblánál a létszám lényegesen nagyobb leend a többi kir. itélőtáblák létszámánál.

8. § A 8. § tartalmazza a kir. itélőtáblák személyzetének járandóságait.

A járandóságok megállapitásánál követett rendszer tekintetében két elv volt irányadó. Egyik, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló fizetés ugy a fővárosban, mint a vidéken egyenlő legyen, mert sem nem igazszágos, sem nem méltányos, hogy egyenlő hatáskörű állások csak azért, mert azokat különböző helyeken kell betölteni, különböző nyugdíjra adjanak igényt. Méltányos csak az, hogy az állam a különböző helyek életviszonyai között különbséget egyenlitse ki.

Ennek a kivánalomnak a jelen javaslat a lakbérrel egyesitett »helyi pótlék czímén kiván megfelelni.

E rendszer birói szervezetünkbe eddig hiányzott, mert az elsőfolyamodású biróságoknál a főváros és vidék között a nyugdíj alapjául szolgáló fizetés tekintetében is különbség tétetett. A jelen javaslatban felkarolt rendszernek igazságossága és méltányossága nem szorul bővebb magyarázatra. Sőt nem zárkózhatom el abbeli reményem kifejezése elől, hogy a törvényhozás bölcsessége annak idejében ezt a rendszert az egész birói és ügyészi szervezetben is érvényesiteni fogja.

Ez a rendszer van elfogadva Ausztriában és a német birodalom csaknem minden államában.

A másik elv volt az, hogy a helyi pótlékban csakis a fővárosban alkalmazottak részesülnek, mert a többi vidéki városok, melyekben a kir. itélőtáblák elhelyeztetnek, az életviszonyok szempontjából körülbelül egyenlőknek tekinthetők. Az egyik helyen talán drágább az élelmezés, vagy a lakás, de viszont kevesebb költséggel jár a gyermekek neveltetése stb. De a vidéki városokban sűrűbben változnak is a lakbérek, élelmezési árak stb. Ugy, hogy oly kulcsot megállapitani, melyet a vidéki kir. itélőtáblák székhelyei között e tekintetben alapul lehetne elfogadni, alig lehetséges. A lakosság számaránya, mely több országban a csoportositás alapját képezi, a tapasztalat igazolása szerint épen nem igazságos kulcs, mert vannak városok, hol a lakosság kisebb száma mellett is drágább az élelem és nagyobb a lakbér, mint a nagyobb népességű városokban.

Francziaországban is elejtették a járandóságok szempontjából a vidéki főtörvényszékneknek osztályozását. A párisi főtörvényszéken kivül a többi főtörvényszékeknél alkalmazottak egyenlő járandóságban részesülnek.

A járandóság mennyiségének megállapitásánál iparkodtam a felsőbb birói kar javadalmazásához kötött jogos kivánalmat pénzügyi helyzetünk követelményeivel összhangba hozni. Különös tekintettel voltam arra is, hogy a vezető állásokra a felsőbb biróságok kipróbált erői is megnyerhetők legyenek. A kir. itélőtáblák sikeres működésének egyik főbiztositéka, ha az elnöki és tanácselnöki állásokra megfelelő erők lesznek alkalmazhatók.

Kétségtelenül még mindig sokkal csekélyebb a jelen javaslatban ajánlott javadalmazás, mint például a monarchia másik államában. De számolnom kellett azzal, hogy túl ne lépjem azt a határt, melyet elém az állam pénzügyi helyzete szab, és meg kell elégednem, ha a mostani viszonyokhoz képest határozottan javul a felsőbb birói kar javadalmauzása.

Figyelmet kellett arra is forditanom, hogy a kir. itélőtábláknál alkalmazottak járandósága lehetőségig kellő arányban legyen a birósági szervezet egyéb fokozataiban és az államélet más ágaiban megállapitott javadalmazással.

Hogy a törvényhozás az általam javasolt javadalmazást, - mely meggyőződésem szerint sem a kellő határon túl nem lép, sem azon alul nem marad, összehasonlithassa más államok főtörvényszéki biráinak javadalmazásával, közlöm az ausztriai, porosz és franczia főtörvényszékeknél alkalmazott birák és főügyészek javadalmazását.

I.

Ausztria

Fizetés Működési pótlék
Elnök . . . . . . . . . . . 8.000 Bécs
Prága 3.000
Lemberg
Zára 1.000
a többi főtörvényszékeknél 2.000
Alelnök . . . . . . . . . . 6.000 1.000
5.500 600 a városok osztályzata szerint.
4.500 500
400
Birák . . . . . . . . . . . 3.600 800
3.200 480 a városok osztályzata szerint.
2.800 400
320
Főügyész . . . . . . . . . 3.600 800
3.200 480 ezen kivül nagyobb
2.800 400 szolgálati pótlékok.
320
A bécsi főügyész 1.000 frtot, a prágai 800, a többi 500 frtot húz.

II.

Poroszorság

Fizetés Pótlék
márka
Elnök . . . . . . . . . . . 14.000 3.000
2.400 a városok osztályzata szerint.
2.100
1.800
Tanácslelnök . . . . . . . 7.500-9.900 1.200
900 a városok osztályzata szerint.
720
600
Birák . . . . . . . . . . . 4.800-6.600 900
600 a városok osztályzata szerint.
540
480
Főügyész . . . . . . . . . 7.500-9.900 1.200
900 a városok osztályzata szerint.
720
600

III.

Francziaország

a) Párisban:

Elnök . . . . . . . . . . . . . . . 25.000 frc.
Tanácselnök . . . . . . . . . . . . 13.750 frc.
Biró . . . . . . . . . . . . . . . . 11.000 frc.
Főügyész . . . . . . . . . . . . . 25.000 frc.

b) a többi főtörvényszékeknél:

Elnök . . . . . . . . . . . . . . . 18.000 frc.
Tanácselnök . . . . . . . . . . . . 10.000 frc.
Biró . . . . . . . . . . . . . . . . 7.000 frc.
Főügyész . . . . . . . . . . . . . 18.000 frc.

9. § A jelen szakasz szerint a tanácselnökök, birák elnöki titkárok külön-külön országos összlétszámba foglalandók.

Meg kell jegyeznem e helyütt, hogy az általános indokolásban V. alatt emlitett törvényjavaslat arról is fog intézkedést tartalmazni, hogy a kir. táblai tanácselnökök a kir. curia biráival egy összlétszámba legyenek foglalhatók.

E tárgy a jelen javaslat körén kivül esik.

A mi az összlétszám országos jellegét illeti, ki kell emelnem, hogy az országos összlétszám ugy a közszolgálat, mint a hivatalnokok szempontjából előnyösebb, mint a kerületi összlétszám. Több fizetési fokozatú állásoknál pedig, különösen oly rendszer mellett, mely szerint a magasabb fokozatba előléptetésnek csak arra van helye, ha a magasabb fokozatban állás üresedik meg, a kerületi összlétszám egyenesen igazságtalanságokra vezetne. Kerületi összlétszám mellett a legeltérőbb esélyek, puszta véletlen körülmények volnának befolyással az alkalmazottak sorsára.

Attól függne a gyorsabb vagy lassúbb előléptetés, hogy az egyik kir. itélőtáblánál idősebbek-e a magasabb fokozatú állásban levők; nagyobb-e ezek között a halandóság, több lépett-e elő az első osztályúak közül magasabb állásra stb. Ennek elkerülhetlen következménye volna, hogy előnyösebb helyzetbe jutás végett gyakori áthelyezések kéretnének, a mit pedig az igazságszolgáltatás közérdeke épen nem kiván.

E visszásságok országos összlétszám mellett ki vannak kerülve.

A kir. itélőtábla kezelő- és számvevő-személyzetének összlétszámba foglalása tárgyában az intézkedést azért kérem rendeleti útra fentartani, mert a szervezés keresztülvitele után állapithatom még meg, hogy nem leend-e czélszerű és méltányos a kir. tábláknál szervezett egyes kezelő-hivatali és számvevőségi állásokat esetleg az igazságügyministeriumnál hason állásban alkalmazottakkal egy összlétszámba csoportositani.

Magától értetik, hogy azok a kezelő-hivatali és számvevőségi állások, melyeket a jelen javaslat több fizetési fokozattal szervez, a fönnebb kiemelt méltányossági okokból csakis országos összlétszámba fognak soroztatni.

10. § A jelen szakasz első bekezdése kimondja, hogy mindenik fizetési fokozatban az állásokat egyenlően kell felosztani. E felosztás pedig nem ugy történik, hogy például mindenik kir. itélőtáblánál 8 I. osztályú és 8 II. osztályú birói állás legyen, hanem az országban létező valamennyi kir. táblabirói állás összes számát kell a fizetési fokozatok között elosztani akkép, hogy ha például rendszeresittetik 198 kir. táblabirói állás, úgy 99 állás lesz I. osztályú, 99 pedig II. osztályú.

E rendszer az országos összlétszám természetes következménye. Mindenki azon a helyen, a hol alkalmazva van, tekintet nélkül arra, hogy a kir. itélőtáblánál hány magasabb fizetési fokozatú egyén van, a magasabb fizetési fokozatban akkor lép, midőn az országos összlétszám sorrendje szerint arra előléptetési igénye van.

A jelen szakasz második bekezdése arról az esetről intézkedik, midőn a rendszeresitett állások a fizetési fokozatok között egyenlően föl nem oszthatók. Például, ha rendszeresittetnék 21 tanácselnöki állás, ugy, mivel a 8. § szerint két fizetési fokozat van, az I. fokozatba soroltatik tizenegy állás és a II-ikba tiz.

Vagy ha például 23 irodatiszti állás rendszeresittetnék: akkor, mivel három fizetési fokozat van, a III. fokozatba 7, a II. és I. fokozatba pedig 8-8 soroztatnék.

11. § A jelen szakasz első bekezdése kimondja azt az általános szabályt, hogy a kinevezés az alsóbb (legalsóbb) fizetési fokozatba-helyezéssel történhet.

Ha például kir. táblabiró neveztetik ki kir. táblai tanácselnökké, ugy rendszerint csakis II. oszt. tanácselnöki állást nyerhet el.

E szabály alól kivételek tekintetében kettős intézkedést tartalmaz e szakasz.

Az egyik t. i. a második bekezdésben foglalt intézkedés utal azokra a kivételekre, melyekre a szabály alól állandóan szükség lesz. Egy ily állandó jellegű kivétel leend pl., ha I. oszt. curiai biró neveztetik ki tanácselnökké, vagy főügyészszé stb. - Igazságos, hogy az I. oszt. curiai biró szerzett rangját és fizetési fokozatát új állásában is megtartsa. Ebben a javaslatban a kivételek taxativ szabályozása nem volt felvehető, mert helyesen a szerzett rangsor és fizetési fokozat megtartására vonatkozó szabályozás csakis az egész birói és ügyészi szervezetre kiható összefüggésben történhet igazságosan és méltányosan. Erre nézve is tüzetesen fog intézkedni az V. alatt (általános indokolás) emlitett javaslat. Itt tehát elegendő, ha általában kimondja a szakasz, hogy a kivételeket törvény állapitja meg.

A harmadik bekezdésben foglalt intézkedés abból az indokból, hogy lehetőleg a legjobb erők szivesen vállalkozzanak az ujonnan szervezett kir. táblai állásokra, kettős felhatalmazást ad a szervezés alkalmára az igazságügyi kormánynak. Egyik az, hogy a 10. § korlátai között a magasabb fizetési fokozatú állások is betölthetők, azaz: a jelen szakasz első bekezdésében foglalt szabály nem köti az igazságügyi kormányt. A másik felhatalmazás az, hogy a 10. §-ban meghatározott arányt annyiban meg is lehet haladni, a hány oly egyén alkalmaztatik, a kinek eddigi járandósága több volt, mint az ujonnan elfoglalt állásban az alsóbb fokozatú járandóság. Például, ha szerveztetnék összesen 21 tanácselnöki állás: akkor a 10. § szerint a normalis szám volna 11 I. oszt. tanácselnöki állás és 10 II. osztályú. Az első szervezésnél mind a tizenegy I. oszt. állást - tekintet nélkül a jelen szakasz első bekezdésében foglalt szabályra - be lehet töltetni. Sőt ha a kinevezett tanácselnökök között volna három volt I. oszt. curiai biró, akkor 14 I. osztályú állás lenne betölthető, mert az I. oszt. curiai birónak nagyobb járandósága volt eddigi állásában, mint a II. osztályú tanácselöknek. Ez az intézkedés semmi egyéb, mint a hasonrangú állásban szerzett fizetési fokozat megtartásának biztositása.

12. § A kinevezés rendszerint csak a legalsó fizetési fokozatba helyezéssel történhetik.

Már most ha előfordulna az az eset, hogy a például felhozott 21 tanácselnöki állás közül a szervezés alkalmával csak öt I-ső osztályú tanácselnöki állás töltetnék be, a többi 16 pedig II. osztályú volna: akkor föltéve, hogy ez az arány a kir. itélőtáblák működése megkezdésének napjától számitott két év mulva is megmarad, az előléptetés következőleg történnék. A be nem töltött I. oszt. tanácselnöki állások száma 6 lévén, két év mulva 3 lép elő a magasabb fizetési fokozatba, négy év mulva pedig a többi három. E példa eléggé felvilágositja a 12. § első bekezdésében foglalt intézkedést.

A szakasz második bekezdése pedig arról az esetről intézkedik, midőn a magasabb fizetési fokozatban fölül van haladva az a szám, a meddig a 10. § állandó aránya szerint menni lehet.

Ha - a tanácselnöki példánál továbbra is megmaradva - a 21 állás közül a jelen szervezés alkalmával 16 I. osztályú tanácselnök neveztetnék ki, ugy mindaddig, mig ez a száma 11-re le nem olvad, csakis minden második üresedés alkalmával van fokozatos előléptetésnek helye.

13. § A jelen szakasz azokat az intézkedéseket tartalmazza, a melyekkel a jogegység a kir. itélőtáblák ellentétes elvi jelentőségű teljes ülési megállapodásaival szemben biztositható.

A kir. itélőtáblák ugyanis jelenlegi hatáskörükben lépvén életbe, több ügyben nemcsak a tény-, de a jogkérdésekben is mint utolsó fokú biróságok itélnek és fel vannak jogositva teljes tanácsülési megállapodások hozatalára is.

Polgári ügyekben felfolyamodás folytán a kir. itélőtábla rendszerint végérvényesen dönt. További felfolyamodásnak csak az 1881:LIX. törvénycikk 59. § 1-4. pontjaiban felsorolt másodbirósági végzések ellen van helye.

Végrehajtási ügyekben felfolyamodás folytán a kir. tábla rendszerint végérvényesen határoz.

A bűntettek és a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt vétségek eseteiben a kir. törvényszéknek a vizsgálat meginditását vagy folytatását elrendelő határozata ellen további felebbvitelnek helye nincs (1880:XXXVII. tc. 45. §).

A felebbviteli biróságok szabályozásáról és a fölebbvitel korlátozásáról szóló 1883:VI. törvénycikk szerint szintén több esetben a kir. itélőtábla mint utolsó fokú biróság jár el (5., 7. §).

Már most is, midőn csak két kir. itélőtábla működik, érezhető volt annak szükségessége, hogy a jogegység és a törvény helyes értelmezésének érdeke fölött a kir. curia tekintélye őrködjék. Élénkebben lesz ez érezhető 11 kir. itélőtábla mellett.

Egyébiránt nemcsak a ma érvényes törvénykezési eljárások szerint itélnek bizonyos ügyekben a kir. itélőtáblák, mint utolsó fokú biróságok, hanem az alkotandó polgári és bűnvádi perjogok is - bizonyos kérdésekre mindenesetre a kir. táblát fogják utolsó fokú biróságnak kijelölni. Következőleg oly intézmény, mely a jogegységet és a törvény helyes értelmezését biztositja, - a jövőre való tekintettel is mellőzhetlen.

Ha az alkotandó perjogoknak sikerülne rendszerükbe a jogegység, illetőleg a törvény helyes értelmezés érdekében oly rendkivüli jogorvoslatot illeszteni, mely a jelen szakaszban foglalt intézkedést fölöslegessé teszi: akkor bátran lesz a 13. § rendelkezése mellőzhető. A meddig azonban perjogunk nemcsak ilyen tökéletes alakban nem ismeri a kérdéses rendkivüli jogorvoslatot, hanem ez a jogorvoslat egyáltalában ismeretlen perjogi rendszerünkben: addig igazságszolgáltatásunk egységének komoly veszélyeztetése nélkül a javaslatba hozott intézkedést mellőzni nem volna tanácsos.

A jelen szakasz részletekre nem terjed ki. Ezek rendeleti útra tartatnak fenn és magától értetik, hogy a rendelet fog arról gondoskodni, hogy akkor, midőn a kir. curia az ellentétes határozatok tárgyában dönt, az ezek alapját képező concret ügyek is előtte legyenek.

Hasonlóképen a rendelet feladata leend meghatározni azokat a föltételeket is, melyek mellett a kir. curia hozott elvi megállapodásai a kir. curia megfelelő teljes tanácsülése által újabb vizsgálat és elhatározás tárgyává teendők.

Ily intézkedés azért szükséges, hogy a kir. curia által hozott elvi megállapodásnak esetleges tévedése vagy a tudományban meghaladott álláspontja könnyen kiigazitható legyen akkor is, ha hasonló kérdés eldöntése a kir. curia elé nem kerülhet.

Kir. főügyészségek (II.)

14-18. § A jelen czím alatt foglalt intézkedéseknek csak némelyike kiván felvilágositást.

Egyik hogy a főügyészi fogalmazói állás megszünik.

A főügyészségeknél oly erők tehetnek sikeres szolgálatot, kik a birósági vagy az ügyészi ügymenetet közvetlen tapasztalásból ismerik. Ezért a jelen javaslat az eddigi fogalmazói állások teendőit az igazságügyminister által berendelt alügyészekre bizza.

A főügyészség kezelő személyzetét taxative nem sorolja fel a 15. §. Nincs kizárva, hogy a szükséghez képest mindazok az állások, melyek a kir. itélőtáblánál szervezve vannak, a főügyészségeknél is rendszeresittessenek. De viszont lehetséges, hogy irodatisztnél magasabb kezelő hivatali állásra egyik vagy másik főügyészségnél szükség nincs. A tapasztalat fogja kimutatni, mily kezelő hivatali állások lesznek az egyes főügyészségeknél nélkülözhetlenek. A kezelő hivataloknak járandósága mindig megfelel annak a járandóságnak, a melyet a kir. itélőtábla kezelő hivatalnokai ugyanazon állásban élveznek.

Külön számvevőség szintén nem szerveztetik a főügyészségnél, mert ennek számvevői teendőit elvégezheti a kir. itélőtáblánál működő számvevőség is. Mily befolyás biztosittassék a főügyésznek a főügyészségi számvevői teendők tekintetében a számvevőségre: ezt rendelet fogja meghatározni.

A főügyészek és főügyészi helyettesek járandóságának megállalitásánál a javaslat abból az elvből indult ki, hogy a kir. főügyészt a kir. táblai tanácselnökkel, a kir. főügyészi helyettest pedig a kir. táblai biróval egyenlő járandóság illesse.

A javasolt rendszer megfelel az eddigi főügyészi rangfokozatnak is, mert a jelenlegi főügyészek (a marosvásárhelyi is) kir. curiai birói (kir. táblai tanácselnöki) rangot foglalnak el. Ez a legelső német államoknak is rendszere. Ausztriában ugyan a főtörvényszékek melletti főügyészek csak főtörvényszéki birói rangban vannak, - de oly magas fizetési pótlékokat élveznek, hogy a járandóság tekintetében sokkal előnyösebb helyzetben vannak a főtörvényszéki biráknál.

III.

Átmeneti és hatálybaléptető intézkedések

19. § A jelen szakasz azt a jogot adja a kormányhatalomnak, hogy a kir. táblák és főügyészségek szervezésének alkalmából a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélőtáblák és kir. főügyészségek tagjait - természetesen a szükséghez képest - nyugdijahassa.

A birói függetlenségnek kétségen kivül egyik elsőrendű biztositéka az, ha a kormányhatalom a birót állásától el nem mozdithatja.

Mélyen át vagyok hatva annak tudatától, hogy a birói elmozdithatlanság biztositékának, - hacsak égető szükség nem parancsolja az ellenkezőt - érintetlenül kell maradnia. E biztositéknak egész ereje, lényeges kelléke épen abban van, hogy az államélet folytonos hullámzásai, sőt gyökeres átalakulásai között is lehetőleg sértetlenül megőriztessék. Ha azonban oly alapvető birói szervezeti reformnál - minő a mi viszonyaink között kétségtelenül a kir. itélőtáblá új szervezése - a midőn melléktekintettől és czélzatosságtól ment szoros igazságszolgáltatási érdekek követelik, hogy a birói elmozdithatlanság a szervezés alkalmára a szükség által vont határok között felfüggesztessék: ugy felelősségem komoly felfogásával csak azt az eljárást tudom összeegyeztetni, ha arra kérem a törvényhozást, hogy a kormányt a javaslatban foglalt discretionalis hatalommal ruházza fel.

Ma még nem vagyok abban a helyzetben, hogy a nyugdijazandók számát teljes határozottsággal megállapithassam.

A nyugdíjazhatók maximumát is részben ebből az okból, de még azért sem vettem föl a javaslatba, mert ha ebben tüzetesen meghatároztatik a szám: ugy ez esetleg az érdekelt körökben nagyobb nyugtalanságot idézett volna elő, mint ha a maximális szám mellőztetik.

Teljesen méltányos, hogy a birói elmozdithatlanság biztositékával kinevezett itélőbiró (főügyész, főügyészi helyettes) számára az őt megillető nyugdíjnak fele még arra az esetre is biztosittassék, ha különben a nyugdíjtörvény szabályai szerint ennél kevesebb nyugdíj illetné is meg. Ezt a minimális nyugdíjat állapitotta meg a törvényhozás az elsőfolyamodású biróságok újjászervezéséről szóló törvényben (1875:XXXVI. tc.) is, mi egyébiránt az 1871:IX. tc. 12. §-a szellemével is összhangban van.

20. § Az itélőbirák áthelyezhetőségét a jelen javaslatban nem kellett külön kimondani, mert az 1869:IV. tc. 16. §-a és 1871:IX. törvénycikk 1. §-ának a) pontja minden kételyt kizárólag megengedik, hogy a birósági szervezetben törvényhozási intézkedés folytán történő változás alkalmával a birák áthelyezhetők.

A jelen szakasz ennélfogva csakis a határidőt (15 nap) szabja meg, melynek tartama alatt az áthelyezettnek arra az esetre nyilatkozni kell, ha az áthelyezést el nem fogadja.

Minthogy a föntebb hivatkozott birói szervezeti alaptörvényeink értelmében sem a budapesti, sem a marosvásárhelyi kir. itélőtábla biráinak nincs szerzett joguk ahhoz, hogy a kir. itélőtáblák új szervezése esetében szolgálatukat eddigi székhelyükhöz kössék: ennélfogva nincs is az áthelyezést el nem fogadott biróval szemben az államnak semmi kötelezettsége. Teljesen jogos, ha az állam az áthelyezést el nem fogadott birót ugy tekinti, mint a kir birói állásáról lemondott.

21. § Az 1871:IX. tc. 2. §-a biztositja a birót, hogy fizetése áthelyezése esetén le nem szállitható. Ha ez szorosan magyaráztatnék, ugy a lakbérre nézve nem állana e szabály. Minthogy azonban nálunk a lakbér czímén megállapitott öszszegek lényegesen alacsonyabbak a tényleges lakbéreknél és igy tulajdonképeni rendeltetésük nem is az, hogy a lakbért fedezzék, hanem csakis az, hogy a járandóságot oly összeggel javitsák, a melyből nyugdíj-teher az államra nem hárul. Ennélfogva méltányosnak találom, hogy a birák eddigi teljes járandósága a szervezéssel kapcsolatos áthelyezés alkalmából alább ne szállittassék. Ugyancsak méltányossági szempontok voltak irányadók a tekintetben is, hogy a segéd- és kezelő hivatalnokokra az eddig élvezett nagyobb irányadók a tekintetben is, hogy a segéd- és kezelő hivatalnokokra az eddig élvezett nagyobb járandóság megtartásának kedvezménye kiterjesztetett. Ez utóbbi kedvezmény egyébiránt tekintettel a segéd- és kezelő személyzetnek a jelen javaslatban megállapitott fizetésére, tényleges többkiadást alig fog eredményezni.

A 21. § második bekezdése mindazoknak, a kik az áthelyezéssel magasabb fizetés élvezetéhez nem jutnak, biztositja a szabályszerű költözködési költségek megtéritését.

Fennálló szolgálati szabályaink szerint a hivatalból való áthelyezés esetén a költözködési költségek mindig megtérintendők. Következőleg a jelen intézkedés csakis annyiban nyujt kedvezményt, hogy annak is biztositja a költözködési költséget, a ki maga kéri áthelyeztetését. Ha azonban a szolgálati szabályok szerint fenálló különbség a költözködési költségek megtéritését illetőleg a jelen szervezésre is kiterjesztetnék, alig kérné valaki áthelyezését. Pénzügyi eredménye tehát e megkülönböztetésnek számba nem jöhet. Ellenben mindenesetre okul szolgálna, arra, hogy az érdekeltek abbeli kivánságuknak kifejezésétől tartózkodnának, hogy mely székhelyre kivánnak a lehetőséghez képest áthelyeztetni. Az pedig méltányos, hogy az ily kivánság, a mennyire az igazságszolgáltatás érdekei megengedik, figyelembe is vétessék.

22. § Minthogy alelnöki állás a föntebb (5., 6. §-nál) előadott okokból nem szerveztetett: szükséges volt a budapesti kir. táblánál jelenleg létező alelnöki számfölöttivé tenni.

23. § Minthogy a kir. itélőtábláknál a jelen javaslat szerint a berendelt albirák hivatvák tanácsjegyzői szolgálatra, a főügyészségeknél pedig berendelt alügyészek pótolják a fogalmazókat: ennélfogva csakis átmenetileg és pusztán méltányossági okból kellett megengedni, hogy a kir. táblai fogalmazók a segédfogalmazók (főügyészségi fogalmazók) eddigi minőségükben továbbra is alkalmazhatók legyenek.

Mindenesetre gondoskodni fogok arról, hogy azok legnagyobb része az új szervezés alkalmával más alkalmazást nyerjen, mert kivánatosnak tartom a maga helyén (5., 6. §-nál) bővebben kifejtett okokból, hogy minél előbb kizárólag a berendelt albirák teljesitsék a kir. itélőtábláknál a jegyzői szolgálatot.

24. §. E szakasz kétrendbeli felhatalmazást tartalmaz.

Addig ugyanis, mig a bűnvádi eljárásról alkotandó törvény hatályba nem lép, a kir. főügyészségeknek a kir. tábla előtti eljárásban hatásköre csakis a fegyelmi ügyekre szoritkozik.

Következőleg teljesen fölösleges volna mindenik kir. itélőtábla mellett már most felállitani a kir. főügyészséget, melynek hatáskörébe a bűnvádi eljárás hatálybaléptéig többnyire csak felügyeleti és igazgatási teendők fognak tartozni. Ebből az okból kérek egyrészről felhatalmazást arra, hogy ideiglenesen több kir. táblai terület egy főügyészségi kerületté legyen összekapocsolható, másrészről arra is, hogy a felállitott főügyészségek egy részének vezetését, esetleg - természetesen a hivatal vezetésére teljesen alkalmas - főügyészi helyettesekre bizhasson.

25. § A 25. § tartalmára vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy mindent el fogok követni a szervezés minél gyorsabb végrehajtása érdekében. Minél hosszabb az átmeneti állapot tartama, annál inkább érezhetők az attól elmaradhatlan kisebb-nagyobb hátrányok. Gondoskodni fogok arról is, hogy az átmenet a lehető legkevesebb rázkódtatással járjon és oly időpontban fogom az ujonnan szervezett kir. táblákat életbeléptetni, hogy ezt megelőzőleg az áthelyezendők még kellő időben rendezhessék lakási viszonyaikat.

26. § A 26. § nemcsak a megszokott általános „hatályon kivül helyezés” záradékot tartalmazza, hanem felsorolja a hatályon kivül helyezett egyes törvényeket is, mely módszer azzal az előnynyel bir, hogy a hatályon kivül helyezett törvényekről áttekintést nyujt.

E szakasz szerint azon a napon, a midőn a jelenlegi kir. táblák megszüntetik működésüket, megszünik a budapesti kir. táblánál eddig fennállott kisegitő birói intézmény is. A hol birói hierarchiai szervezet van és annak alapgondolata az, hogy a felsőbb biróságoknál a tapasztaltabb és képzettebb birák alkalmaztatnak, ott nem szabad a felsőbb biróságoknál a birói teendőket alsóbb fokú birákra bizni. Eddig is csak az a körülmény indokolhatta a kisegitő birói intézményt, hogy a kir. táblák tervben volt reformjáig az ideiglenes jellegű kiegészitésre elkerülhetlen szükség volt. Mindenesetre annak idejében gondoskodni fogok arról is, hogy ez az állapot a kir. curiánál is megszünjön.

27. § Oly nagy szervezeti átalakulás, minő a kir. itélőtábláknak és főügyészségeknek a jelen javaslatba foglalt reformja, kétségtelen számos átmeneti és egyéb oly intézkedéseket von maga után, melyeket czélszerűen csakis rendeleti uton lehet foganatositani. Következőleg a jelen szakaszban tüzetesen felsoroltakon felül még tágabb keretű felhatalmazás kérése is mellőzhetlen volt.

28. § A jelen szakasz a II. alatti mellékletben foglalt költségvetési indokolásban lel bővebb magyarázatot.

29. § A 29. § a szokásos végrehajtási záradékot tartalmazza.

1. számú melléklet az 1890. évi XXV. törvénycikk indokolásához

Debreczen szab. kir. város,

Györ szab. kir. város,

Kassa szab. kir. város,

Nagyvárad t. h. város,

Pécs szab. kir. város,

Sopron szab. kir. város,

Szeged szab. kir. város,.

Temesvár szab. kir. város

kötelezte magát:

1. hogy gondoskodni fog a kir. tábla, főügyészség és az ezekkel kapcsolatban egyidejűleg vagy később szervezendő hivatalok ideiglenes elhelyezéséről, -

2. hogy gondoskodni fog helyiségek átalakitásáról és felszereléséről, -

3. hogy mihelyt a felállitott tábla keret végleg megállapitva lesz, de legkésőbb a tábla működésének megkezdésétől számitott 10 év alatt az igazságügyministerium tervei szerint végleges elhelyezésül épületet emel, s ezen épületnek már most kijelölendő s a ministerium által elfogadott telkét azonnal az állam tulajdonába bocsátja.

Kolozsvár szab. kir. város gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, 12.000 forintot ad az átalakitási munkálatokra és felszerelésre, 100.000 forintot pedig a végleges épület emelésére.

Pozsony szab. kir. város, miután a tábla az országházban lesz elhelyezhető, gondoskodik az ezen épületből kiszoruló törvényszék- és ügyészségnek, valamint a járásbiróságnak ideiglenes elhelyezéséről és a fogház mellett emelendő törvénykezési épület költségeinek fedezésére 100.000 forintot ad.

Arad szab. kir. város gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, fűtésről és világitásról mindaddig, mig az ottani törvénykezési hivatalokat magában foglaló épület és fogház felépittetik s erre felajánl:

a) 100.000 négyzetméter telket, melynek értéke 50.000 forint;

b) az ideiglenes helyiségek bérértékének tőkéje fejében 100.000 frtot;

c) az épitési költségekre ezenfelül 150.000 frtot;

összesen 300.000 frtot;

továbbá Arad vármegye ad:

a) az épitkezésre 100.000 frtot;

b) ha a törvényszék által használt épület és a fogház a megyének visszabocsáttatnak 50.000 frtot;

összesen 150.000 frtot.

Szombathely r. t. város az ideiglenes elhelyezésre az egész városházát, Vas vármegye pedig székházában 24 szobát enged át, továbbá a város egy év alatt a végleges épületet felépiti és felszereli, végül ugyancsak a város három éven át az alkalmazottak lakpénzének megfelelő lakást biztosit s ugyanazon idő alatt 40 új lakás előállitására kötelezi magát.

Beszterczebánya sz. kir. város megfelelő épületet emel, azt 15 évre ingyen adja, azután megfelelő bér mellett.

Eperjes sz. kir. város Sáros vármegye támogatásával kész az elhelyezésről gondoskodni.

Kőszeg sz. kir. város telket, 100.000 frtot és olcsó tüzifát ad.

Marosvásárhely sz. kir. város hivatkozik a tábla elhelyezésére annak idejében hozott áldozataira.

Nagykanizsa r. t. város gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, egy állami telken kész megfelelő épületet emelni olykép, hogy a földszinti boltok jövedelme 40 éven át a várost illesse.

Pápa r. t. város 15 éven át ingyen helyiséget ad.

Fiume és

Nagyszeben városok, valamint Selmecz- és Bélabánya sz. kir. város ajánlattétel nélkül kérelmezték, hogy kebelükben kir. tábla állittassék fel.

2. számú melléklet az 1890. évi XXV. törvénycikk indokolásához

Királyi táblák és főügyészségek

Szükséglet 1890. évre engedélyezett E szerint decentralisátió esetén a szükséglet
Rovat egyenként összesen hitel több kevesebb
f o r i n t
Személyi járandóságok.
1 Fizetések, lakpénzek, pótlékok és szolgaruhailletmény . . . . . . . . 1,059.360 - 871.006 188.354 -
2 Jutalmak és segélyek . . . . . . . . 4.000 - 3.300 700 -
Összesen . . . - 1,063.360 874.306 189.054 -
Dologi kiadások.
3 Házbérek . . . . . . . . . . . . . . 2.000 - 7.700 - 5.700
4 Hivatali és irodai költségek . . . . 80.000 - 38.450 41.550 -
5 Könyvtár . . . . . . . . . . . . . 9.000 - - 9.000 -
6 Épületek fentartása . . . . . . . . 4.000 - 700 3.300 -
7 Utazási költségek . . . . . . . . . 11.000 - 3.000 8.000 -
8 Fegyelmi eljárási költségek . . . . . 1.660 - 1.660 - -
Összesen . . . - 107.660 51.510 61.850 5.700
56.150
Összes kiadás - 1,171.020 925.816 245.204 -
Átmeneti kiadások.
1 Átalakitási és felszerelési költségek 15.000 - - - -
2 Átköltözködési költség . . . . . . . 45.000 - - - -
Összes átmeneti kiadás - 60.000 - - -

A személyes járandóságok részletezése

Létszám Egyenként

Összes

Az 1890. évre
E szerint decentralisátió esetén az illetmény
Bu-da-pes-ten vi-
dé-ken
fizetés/pótlék lakpénz/ruha-illetmény illetmény engedélyeztetett
több

kevesebb
Jegyzet
forint
1 Elnök . . . . . . . . 6.000 - 2.000 - 78.000 21.500 56.500 -
10 Elnök . . . . . . . 6.000 - 1.000 -
2 5.000 - -
4 Tanácselnök . . . . 2 4.000 - 1.000 -
9 5.000 - - 150.800 64.700 41.100 -
17 Tanácselnök . . . . 8 4.000 - 400 -
25 3.000 - -
50 Biró . . . . . . . . . 25 2.500 - 600 - *1)
151 75 3.000 - - 627.800 658.400 - 30.600 *1) Ezen összegben a 48
Biró . . . . . . . . . 76 2.500 - 300 - beosztott biró összes
1 Elnöki titkár . . . . . 1.800 - 400 - illetményei is
3 1.800 - - 20.100 3.650 16.450 - benfoglaltatanak.
10 Elnöki titkár . . . . . 7 1.500 - 200 -
2 1.000 - -
3 Forditó . . . . . . . . 1 900 - 300 -
6 1.000 - - 25.300 3.900 21.400 -
19 Forditó . . . . . . . . 13 900 - 200 -
1 Irodaigazgató . . . . 1.300 - 300 -
3 1.300 - - 15.900
10 Irodaigazgató . . . . 7 1.200 - 200 -
1 900 - -
3 Irodatiszt . . . . . . 1 80 - -
1 700 - 200 - 47.900 12.050 -
4 900 - - 20.550
19 Irodatiszt . . . . . . 6 800 - -
9 700 - 150 -
4 Irnok . . . . . . . . 600 - 200 -
29 Irnok . . . . . . . . 600 - 100 - 23.500
1 Főügyész . . . . . . 5.000 - 1.000 -
4 Főügyész . . . . . . 4.000 - 400 - 23.600 10.400 13.200 -
3 3.000 - -
6 Főügyész-helyettes . 3 2.500 - 300 - 18.300 11.800 6.500 -
1 Irodatiszt . . . . . . 900 - 200 - 10.400
2 900 - -
10 Irodatiszt . . . . . . 4 800 - -
4 7004 - 150 - 7.800 7.400 10.800 -
1 Irnok . . . . . . . . 600 - 200 -
10 Irnok . . . . . . . . 600 - 100 -
7 1.000 - - *2)
10 Fogalmazó . . . . . 3 900 - 300 - 12.700 35.130 - 22.430 *2) A táblai és
6 Beosztott alügyész . . 1.000 300 200 - 9.000 - 9.000 - főügyészségi
3 Beosztott albiró . . . 1.000 400 200 - 42.600 - 42.600 - fogalmazó-személyzet
27 Beosztott albiró . . . 1.000 200 200 - összes illetménye.
3 350 -
6 Szolga . . . . . . . . 3 300 - 60 50 *3)
30 350 - 28,710 18.5001 10.210 - *3) A táblai és
60 Szolga . . . . . . . . 30 300 - 60 50 főügyészségi összes
Összesen . . 1070060 883.280 239.810 53.030 szolga-személyzet
186.780 - illetménye.
Leütve 1% intercalare 10.700 12.274 1.574 -
Marad . . . . . . . 1059360 871.006 188.354 -

3. számú melléklet az 1890. évi XXV. törvénycikk indokolásához

Indokolás a kir. táblák és főügyészségek költségelőriányzatához

A kir. táblák szétosztásánál az ide vonatkozó törvényjavaslatban 11 tábla és főügyészség felállitja hozatott javaslatba azon indokokból, melyek a javaslat indokolásában részletesen fölfejtve vannak.

Az ezen szervezettel kapcsolatos kiadásokat a fönnebbi költségelőirányzat részletezi, mely összehasonlitás végett egyuttal feltünteti azon kiadásokat is, melyek a jelenleg fennálló két kir. táblánál és két kir. főügyészségnél az 1890. évre megállapittattak.

A kiadások feloszlanak:

I. rendesekre és

II. átmenetiekre.

Az I. alattiak ismét:

1. személyi kiadásokra és

2. dologi kiadásokra.

1. Személyi kiadások

A jelenleg fennálló két kir. táblánál és főügyészségnél 1890. évre a személyi kiadások 874.306 frtban állapittattak meg.

Ezzel szemben a szétosztás esetén a személyi kiadások 1.063.360 frttal vagyis 189.054 frttal nagyobb összegben irányoztattak elő.

A törvényjavaslatban és ehhez képest a költségelőirányzatban is az itélőbirák száma beleértve az elnököket és tanácselnököket, 233-ban van megállapitva.

Miután a jelenleg fenálló kir. tábláknál a itélőbirák száma - beleértve az ideiglenes szolgálattételre berendelt 48 kisegitő birót is - összesen 233, a fentebbi létszám és az ezzel kapcsoaltos költségelőirányzat a végleges szükségletnek megfelelőnek tekinthető.

A főügyészségeknél egyelőre 5 főügyészi, 6 főügyész-helyettesi s 6 beosztott alügyészi állás illetményei irányoztattak elő, miután a főügyészségeknél - jelenlegi hatáskörükben - ezen létszám is elégségesnek mutatkozik a teendők elvégzésére.

A segéd- és kezelő-személyzet létszáma csak hozzávetőleg állapittathatott meg.

A szolgák számának meghatározásánál a nagyobb szolgálati igényekre már most tekintet volt.

A számvevőségi személyet szervezése ezuttal mellőztetett.

2. Dologi kiadások

A jelenleg fennálló két kir. táblánál és főügyészségnél 1890. évre a dologi kiadások 51.510 frtban állapittattak meg.

Ezzel szemben a szétosztás esetén a dologi kiadások 107.660 frttal, vagyis 56.150 frttal nagyobb összeggel irányoztatnak elő és pedig:

a) a házbérek rovatánál az előirányzat 5.700 frttal kisebb az 1890. évre megállapitottnál azért, mert a szétosztás esetén a budapesti és marosvásárhelyi kir. táblák és főügyészségeknél a házbérek a feleslegessé váló helyiségek elhagyása következtében ezen összeggel, vagyis 2.000 frtra lesznek leszállithatók, és mert az új táblai székhelyeken a táblai, főügyészségi és az ezekkel kapcsolatban szervezendő hivatalok számára szükséges helyiségekről az illető városok fognak tett ajánlataikhoz képest gondoskodni;

b) a hivatali s irodai költségek rovatánál az előirányzat az 1890. évre megállapitott összeggel szemben 41.550 frt emelkedést mutat, a mely emelkedést azon körülmény idézi elő, hogy a díjnokoknak nagyobb számban szükséges alkalmazása, - a helyiségek szaporodása következtében a tüzifára, világitásra, tisztogatásra s ezekkel kapcsolatban az egyebekre megkivántató kiadások lényegesen fognak emelkedni;

c) a könyvtár rovatánál az előirányzat 9.000 frt új kiadást mutat, mely kiadást az teszi szükségessé, hogy könyvtár csak a jelenleg fennálló két táblánál levén berendezve, kilencz tábla számára új könyvtárnak kell megvetni az alapját s gondoskodni kell részben a szükséges törvények és rendeletek beszerzéséről;

d) az épületek fentartásának rovatánál az eddigi 700 frttal szemben az előirányzat 3.300 frt emelkedést mutat, miután a rendelkezés alá jövő épületeknek fentartása egyelőre Budapesten, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesvárott és Pozsonyban legalább is ennyit veend igénybe;

e) az utazási költségek rovatánál az előirányzat az eddigi 3.000 frttal szemben 8.000 frt emelkedést tüntet fel. Az eddigi összeget csak a főügyészségek vették igénybe, a decentralisatio következtében ezen szükséglet csekély részben a főügyészségeknél is fog emelkeni, a többlet majdnem teljes mérvben, a táblák által a biróságok feletti felügyelet gyakorolhatása végett fog igénybe vétetni;

f) a fegyelmi költségek rovata az eddigivel egyenlő összegben vétetett föl.

3. Átmeneti kiadások

E czélra 60.000 frt irányoztatik elő és pedig:

alfa) átalakitási és fölszerelési költségekre 15.000 frt.

A Budapesten és esetleg Marosvásárhelyen felhagyandó bérhelyiségek egy részét visszátalakitani kell; ezen költségek fedezésére tehát megfelelő alapról kellett gondoskodni. A fentebb előirányzott összeg azonban legnagyobb részben a pozsonyi kir. tábla és főügyészség helyiségeinek átalakitására s fölszerelésére fog igénybe vétetni, miután Pozsony szab. kir. város fentebb ismertetett ajánlata szerint ezen költségek viselését nem vállalta el, hanem egy új törvénykezési épület emelésére ajánlt 100.000 frtot. A fönnebbi költségek fedezéséről annyival inkább gondoskodni kellett, mert a város által az állam nagyobb megterhelése nélkül elérhető lesz az is, hogy a fogház közvetlen szomszédságában a pozsonyi kir. törvényszék, ügyészség és járársbiróság czéljaira egy, a kor kivánalmainak teljesen megfelelő épület fog emeltetni.

Béta) Az átköltözködési költségekre kerek összegben 45.000 frt irányoztatott elő, mely összegből hozzávetőleges számitás szerint ezen kiadások valószinüleg fedezhetők lesznek, miután a Marosvásárhelyről áthelyezendő birák a törvényjavaslat szerint ily költségekre nem tarthatnak igényt, körülbelül 56 itélőbiró a budapesti táblánál fog maradni és mert a nyugdíjazandó birák átköltözködési illetményei is elesnek.

Ezek szerint tehát a költségtöbblet:

1. A rendes kiadásoknál:

1. a személyi kiadásoknál 1,063.360 frt;

2. a dologi kiadásoknál 107.660 frt;

összesen 1,171.020 frt,

vagyis az 1890. évre megállapitott 925,816 frtnál 245.204 frttal több.

II. Az átmeneti kiadásoknál:

összesen 60.000 frt.

Ezen költségtöbbletet maximalisnak lehet tekinteni és pedig:

részint azért, mert az előirányzatban fölvett tanácselnökök teljes számban nem fognak kezdetben működni;

részint azért, mert kevesebb forditó fog kineveztetni s a jelenlegi fogalmazói személyzetnek esetleges alkalmazása esetén a beosztott albirák fognak kisebb számban berendeltetni;

részint azért, mert a főügyészek és főügyészi helyettesek szintén kisebb számban fognak alkalmazásba vétetni s az előirányzatba fölvett állások csak fokozatosan és a bűnvádi eljárás életbeléptetésével fognak teljes számban betöltetni.

A mennyiben a jelen törvényjavaslat alapján még ez évben fogna életbeléptettetni, az esetre a 60.000 frtot tevő átmeneti kiadásokon és a könyvtárra előirányzott és egészben igénybe veendő 9.000 frton felül a rendes kiadásoknál mutatkozó 236.204 frt költségtöbbletnek kikerekitve 39.370 frtot tevő 1/6-oda, és igy összesen körülbelüli 108.370 frtot tenne ki azon kiadás, melynek fedezésére póthitelt kellene kérni a törvényhozástól.

4. számú melléklet az 1890. évi XXV. törvénycikk indokolásához * 


  Vissza az oldal tetejére