1. § Azok, a kik nyilt helyeken égetett szeszes folyadékoknak nagyban - vagyis legalább 100 litert tevő vagy ezt meghaladó mennyiségben - való elárusitásával foglalkoznak, erre nézve a pénzügyi hatóság engedélyét az esetre is kieszközölni tartoznak, ha az 1888:XXXV. tc. 2. §-ában foglalt határozmányok alá különben nem esnének, s szeszes italoknak kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával nem foglalkoznának.
2. § Az engedély megadásánál az 1888. évi XXXV. tc. 3. és 5. §-aiban, a 7. § utolsó bekezdésében, a 9. és 10. §-okban foglalt határozmányok megfelelően alkalmazandók.
3. § Az előző szakaszok szerint nagyban való eladásra engedélylyel ellátott szeszkereskedők ezen üzletök után sem italmérési illeték, sem italmérési adó fizetésére nem kötelezvék; tartoznak azonban a pénzügyminister kivánatára, az általa rendeleti uton megállapitandó módon és feltételek mellett oly könyveket vezetni, a melyekből az általok beszerzett vagy forgalomba hozott szesznek mennyisége és foktartalma, a vevő neve és polgári állása határozottan kivehető legyen.
A szesz beszerzésére és forgalomba hozatalára vonatkozó könyvtételek fedezeti okmányokkal igazolandók, különben az engedély azonnal elvonható.
4. § Azok, a kik a jelen törvény életbelépte előtt égetett szeszes folyadékokkal nagyban kereskedtek, a mennyiben ezen vállalatukat folytatni akarják, tartoznak az erre való engedélyért legkésőbb 1890. évi julius hó 1-éig az illetékes pénzügyi hatósághoz folyamodni. Folyamodók kérvényük jogerejü elintézéseig vállalatukat akadálytalanul gyakorolhatják.
5. § Szeszgyárosok, szabadraktárak tulajdonosai, likör- és rumgyárosok az égetett szeszes folyadékoknak 100 litert tevő avagy azt meghaladó mennyiségben való elárusitását az előző 1. és 2. §-ban előirt külön engedély nélkül is gyakorolhatják, de könyveiket a pénzügyminister által rendeleti uton megállapitandó módon akként kötelesek kiegésziteni, hogy azokból a 3. §-ban kivánt adatok kivehetők legyenek.
Mezőgazdasággal foglalkozók 100 litert tevő, vagy azt meghaladó mennyiségben szeszt ezentul is italmérési adótól mentesen szerezhetnek be saját házi népök és cselédjeik, valamint azon mezőgazdasági napszámosaik részére, kik napibérökön kivül szeszjárandóságban is részesülnek, de a beszerzésre nézve a pénzügyigazgatóság engedélyét külön kikérni tartoznak. A pénzügyigazgatóság tagadó határozata felett másodfokban a közigazgatási bizottság és harmad s utolsó fokban a pénzügyminister határoz.
Az italmérési adótól mentesen ipari czélokra használható szesz beszerzésének föltételeit a jelenleg érvényben levő gyakorlatnak megfelelőleg a pénzügyi és kereskedelemügyi ministerek rendeleti uton szabályozzák.
6. § A szeszgyárosoknak, szabadraktár-tulajdonosoknak, a likőr- és rumgyárosoknak, az engedélylyel ellátott szeszkereskedőknek, a kis mértékben elárusitóknak, a kimérőknek, a gyógyszerészeknek, s az előző szakasz értelmében engedélylyel ellátott mezőgazdáknak, nemkülönben az italmérési adótól ugyancsak az előző § értelmében mentesitett iparosoknak kivételével, másoknak égetett szeszes folyadékokat nyilt helyekre más beszedési körzetből az italmérési adó beszedésére jogositottnak engedélye nélkül akár 100 litert tevő, avagy azt meghaladó, akár azon aluli mennyiségben bevinni - az alábbi kivételektől eltekintve - tiltva van.
100 literen aluli mennyiségben az égetett szeszes folyadékok közül csak is likőrök, puncs-esszencziák és más édesitett égetett szeszes folyadékok, jovábbácognac, rum, arrak, nemkülönben a különleges pálinkafélék (mint szilvórium, gyümölcspálinka stb.) és egyéb szeszes folyadékok közül pedig bor (bor-must) és sör hozhatók be, de csakis az 1888:XXXV. tc. 17. §-ában megállapitott italmérési adó előleges lefizetése mellett, miért is a behozatalról az italmérési adó szedésére jogositottnak mindig előre és legkésőbb a behozatalkor jelentés teendő.
7. § Azon helyeken, hol az italmérési jog kizárólagos alapon van biztositva, bejegyzett anyag-, fűszer- és vegyes-kereskedők, hacsak kimérési engedélyt nem nyertek, a kis mértékben való elárusitásra szóló engedélyek alapján csakis a következő italokat árusithatják parafa dugóval és érczkupakkal vagy a czég pecsétjével ellátott zárt edényekben:
a) honi finomabb asztali, csemege és külföldi bort,
b) honi és külföldi palaczk-sört,
c) szilvóriumot és egyéb különleges pálinkát,
d) likőröket, továbbá cognacot, rumot és arrakot és pedig mindezen italokat (a, b, c és d) csakis főüzletekben, zárt edényekben. Az a) és b) alatt felsoroltaknál 0.5 liternél, a szilvorium, különleges pálinka, likőrök, cognac és arraknál 0.3 liternél, a rumnál pedig 0.2 liternél nem kisebb mennyiségben.
e) szeszt, melynek a 100 foku szeszmérő szerint legalább is 75 fokot kell tartalmaznia, iparosoknak mesterségük folytatására, vagy másoknak is házi czélokra főüzletekben zárt edényekben egy liternél nem nagyobb és 1/2 liternél nem kisebb mennyiségben.
Az emlitett kereskedők ezenfelül a fennebb a), b), c) és d) alatt felsorolt folyadékok árulását csupán melléküzletként és az e) pont alatti esetben szintén igy és az üres üvegeknek becserélése nélkül gyakorolhatják.
A kis mértékben elárusitható honi finomabb asztali bor árának legalább 40, a csemegeborénak legalább 60 krban kell megszabva lenni; ebben az árban a palaczk értéke is bennfoglaltatik, mely azonban literenkint 10 krt meg nem haladhat.
Külföldi borok alatt csupán a vámterületen kivül termett borok értendők.
A szilvórium, továbbá a likőrök, valamint a cognac, rum és arrak csak akkor tekinthetők kis mértékben elárusitható italoknak, ha azok ára literenkint üvegestől legalább 1 frtban van megszabva, melyből a palaczk árára 0.2 literenkint legfeljebb 4 kr. essék.
8. § Bortermelők, bor- és szeszkereskedők, valamint likőr- és rumgyárosok oly helyre való kivitelnél, melyre a jelen törvény hatálya ki nem terjed, a pénzügyminister által meghatározandó ellenőrzési föltételek alatt bort legalább 25 - különleges pálinkaféléket, likőrt, puncsesszencziát és más édesitett égetett szeszes folyadékokat, továbbá arrakot, cognacot és rumot legalább 4 liternyi mennyiségekben, adómentesen kiszállithatnak abban az esetben is, ha ezen italoknak kis mértékben vagy nagyban való elárusitásával foglalkoznak.
A likőr- és rumgyárosok által zárt városokból nyilt helyekre legalább 50, és nyilt helyeken más beszedési körbe legalább 100 liternyi mennyiségben kiszállitott vagy helybeli adóköteles feleknek átengedett likőr- és rumgyártmányok az 1888:XXXV. tc. 22. és 23., illetve 33. §-aiban megszabott föltételek teljesitése mellett akkor is részesithetők az adó alóli kivétel kedvezményében, ha azok egyszerre több czimzett részére küldetnek, az egy-egy czimzettnek küldendő mennyiség azonban 4 liternél kevesebb nem lehet.
9. § Jövedéki kihágást követ el:
a) a ki az előző szakaszokban foglalt rendelkezések ellenére égetett szeszes folyadéknak elárusitásával engedély nélkül foglalkozik;
b) a ki a szeszes folyadék elárusitására jogositva van ugyan, de annak föltételeit megszegi;
c) a ki a jelen törvény 3. és 5. §-ainak a könyvvezetésre vonatkozó rendelkezéseit megszegi;
d) a ki égetett szeszes folyadékot saját számára a 6. § első bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére előleges engedély nélkül szerez be;
e) a ki a 6. § második bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére szeszes folyadéknak nyilt helyre való bevitelénél a bejelentést s az adó lefizetését elmulasztja; a beszedési körzeteken átvonulók által magánczéljaikra felhasznált avagy átvonuló katonaság részére kiszolgáltatott szeszes folyadékok felhasználása, illetve kiszolgáltatása - kihágási eljárás és büntetés alá nem vonható;
f) a kereskedő, a ki szeszes italokat a jelen törvény 7. §-ában előirt korlátok figyelmen kivül hagyásával árusit el;
g) a ki szeszes folyadékot oly módon árusit el vagy hoz forgalomba, hogy ez által az italmérési jövedéket azon beszedési körzetben, a melyben a szeszes folyadékot forgalomba hozta, vagy azon beszedési körzetben, melybe az általa forgalomba hozott szeszes folyadék bevitetik - megkárositja.
E jövedéki kihágások elkövetői az 1888:XXXV. tc. 62-65. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelő alkalmazása mellett a részökre netalán adott engedély megvonásán kivül az idézett törvénycikk 65. §-ának első bekezdésében emlitett biróságok által a megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett adó 10-20 szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, mely azonban 25 frtnál csekélyebb nem lehet; - ha pedig az adó a pénzbüntetés alapjául nem vehető, - az idézett szakasz második bekezdésében emlitett pénzügyi hatóságok által 1 forinttól 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, és bármelyik esetben a kihágás tárgyát képező szeszes italok elkobzásával büntetendők.
10. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a kereskedelemügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatik meg.
