1. § Bűnügyi költségek alatt nemcsak a bűnvádi és fegyelmi eljárásnak, hanem a büntetések végrehajtásának költségei is értendők.
2. § Az eljárás kezdetén az iratokhoz költségjegyzék csatolandó, és ebbe a felmerült költségeket a vizsgálóbiró, illetőleg a kiadást utalványozó közeg irja be.
Az elővezetéssel járó, vagy a más hatóságnál fölmerült kiadások bejegyzését, az illető hatóságtól vett értesités alapján, a kir. ügyész, illetőleg a kir. járásbiróság hatásköréhez tartozó vétségek és kihágások eseteiben a kir. járásbiró eszközli.
3. § A terheltnek vagyoni állapota felől az itélet hozatala előtt alapos tájékozást kell szerezni; s e végből rendszerint utolsó lakó vagy tartózkodó helyének előljáróságától, s a mennyiben vagyona másutt volna, eme községek előljáróságától is, hivatalos bizonyitvány kivánandó be.
Az erre vonatkozó szükséges adatokat, ha az eljárást vizsgálat előzi meg, a vizsgálóbiró, - más esetekben az eljáró biróság szerzi be.
4. § A biróság a fennálló szabályok értelmében határoz a felett, hogy a bűnügyi költségeket ki, vagy kik, és minő arányban tartoznak megtériteni? E határozatban az első birósági határozat meghozataláig felmerült költségek összege szám szerint megállapitandó; kivéve azokat, a melyeknek megállapitása más hatóság intézkedésétől van függővé téve.
Ha azonban a biróság azt tapasztalja, hogy a bűnügyi költségek lerovása által a kötelezettnek önmagának, vagy azoknak életfentartása, kiknek eltartására kötelezve van, veszélyeztetve volna, a bűnügyi költségeket ugyanazon határozatban egyelőre behajhatlanoknak nyilvánitja.
5. § A határozat jogerőre emelkedése után az első biróság azon esetekben, a melyekben a bűnügyi költségek egyelőre behajthatlanoknak nyilvánitva nincsenek, a határozatokat, a fizetésre kötelezettnek vagyoni bizonyitványát és a költségjegyzéket (2. §), - járásbiróságoknál eme biróság vezetőjének, a többi biróságoknál pedig a mellettük alkalmazott kir. ügyésznek rövid uton átszolgáltatja. A kir. járásbiró, illetőleg a kir. ügyész ezen iratok alapján késedelem nélkül egyénenkint különálló tartozási kimutatást készit, s abba ugy a jogerejü határozatokban megállapitott, mint az első birósági határozat hozatala után fölmerült vagy megállapithatóvá vált költségek összegét, illetőleg azoknak az egyes kötelezettet terhelő részét, nemkülönben az előleges letartóztatás és vizsgálati fogság alatt fölmerült költségeket beiktatja.
E kimutatások a kiállitást követő január, ápril, julius és október hónapokban községenkint rendezve az illetékes pénzügyigazgatóságoknak megküldetnek.
6. § A szabadságvesztés büntetésének végrehajtása által fölmerült költségeket az illető letartóztatási hely felügyelője (járásbiró, kir. ügyész, országos letartóztató intézet igazgatója), még pedig az egy évnél rövidebb időre elitéltek irányában a letartóztatás megszüntével, s a hosszabb időre elitéltekre nézve naptári félévek szerint utólag az illető törzskönyvek alapján számitja föl; s az egyénenkint kiállitott tartozási kimutatásokat emez esedékessé válás után következő január, április, julius és október hónapokban ugyancsak községenkint rendezve közli az illetékes pénzügyigazgatósággal.
7. § A halálos itélet végrehajtásának költségeiről, - azoknak szabályszerü megállapitása után, - a tartozási kimutatást a kir. ügyész késziti el, s a következő január, április, julius és október hónapokban ő küldi meg a pénzügyigazgatósághoz.
8. § Ha egyidejüleg ugyanazon hatósági tag által kimutatandó több különnemü bűnügyi költség válik esedékessé: mindezek egy tartozási kimutatásba foglalandók össze.
9. § A tartozási kimutatásokban feltüntetett összegek a közadók módjára az 1883:XLIV. törvénycikk rendelkezései szerint hajtandók be.
10. § A kimutatásba fölvett összeg ellen a kötelezett és annak törvényes képviselője, valamint az, a kinek gondviselése alatt a kötelezettnek vagyona, vagy vagyonának egy része van, az illetékes pénzügyigazgatósághoz intézendő felszólamlással élhet. A zálogolás foganatositásától számitott 15 nap után többé felszólamlásnak helye nincsen.
A pénzügyigazgatóság az elkésett felszólamlást hivatalból visszautasitja, a kellő időben beadott felszólamlást pedig a tartozási kimutatás kiállitójához küldi meg, a ki, ha a felszólamlást igazoltnak látja, a kimutatást kiigazitja, ellenkező esetben, a mennyiben a felszólamlás eljárási költség összegére vonatkozik, azt a törvényszék elnöke, illetőleg járásbiróság elé terjeszti.
A törvényszék elnöke, illetőleg járásbiróság a felszólamlást végérvényesen intézi el.
A 6. és 7. §-okban emlitett költségek összege ellen emelt ily felszólamlások, a mennyiben a kimutatás kiállitója által igazoltaknak nem találtatnak, végérvényes elintézés végett a kir. járásbiró és a kir. ügyész által a kir. főügyészhez, - az országos letartóztató intézet igazgatója által pedig a kir. igazságügyministerhez terjesztetnek fel.
A felszólamlásnak a neheztelt összeg erejéig az árverésre halasztó hatálya van.
A felszólamlás elintézéséről a pénzügyigazgatóság további intézkedés végett értesitendő.
11. § A mennyiben a bűnügyi költségek a végrehajtás folyamán behajthatatlanoknak bizonyulnak: a pénzügyigazgatóság által törlendők.
12. § A bűnügyi költségek addig, mig a kimutatás a pénzügyigazgatósághoz el nem küldetett, az illető kir. járásbiróságnál vagy kir. ügyészségnél is leróhatók.
Ez esetben a pénz a legközelebbi kir. adóhivatalba szolgáltatandó s a fizetésről az adóhivatali nyugtának és tartozási kimutatásnak megküldése mellett az a pénzügyigazgatóság értesitendő, mely ama tartozás behajtásának és elszámolásának intézésére illetékes.
13. § A behajtott költségtéritményeket a pénzügyi tárcza az állam rendes bevételei között számolja el.
14. § Az egyelőre behajthatatlanoknak nyilvánitott bűnügyi költségekről tartozási kimutatások (5., 6., 7. §) ki nem állittatnak; de ha az elévülés (15. §) bekövetkezése előtt a kötelezettek vagyoni viszonyai annyira megváltoznak, hogy ezen tartozások behajthatókká lesznek, és erről a tartozási kimutatás kiállitására hivatott közeg értesül: a behajtás iránt szükséges intézkedések megteendők.
15. § Az egyes években felszámithatóvá lett (5., 6., 7. §) költségek, ha a következő öt év folyama alatt nem voltak szorgalmazva vagy biztositva (1883:XLIV. tc. 90. § 2.), elévülnek és a nyilvántartásból töröltetnek.
16. § Az 1888. év végeig, korábbi jogerős határozatok alapján előirt, s azóta hátralékban maradt bűnügyi költségek a jelen törvény életbeléptetése után többé be nem hajthatók, hanem törlendők.
17. § Az 1889. év elejétől fogva a jelen törvény életbeléptetéséig folyó előirásba foglalt, és azóta be nem hajtott költségek, ha azokra nézve a meglevő, vagy beszerezhető adatok alapján a tartozási kimutatás elkészithető, és ha a jelen törvény értelmében behajthatóknak látszanak, kimutatásba foglalandók, és a kimutatás behajtás végett a jelen törvény életbeléptetésétől számitott hat hónap alatt az illető pénzügyigazgatósághoz átteendő. Ellenben ama költségek, a melyekre nézve ily kimutatás ugyanazon hat hónap alatt az illető kötelezett községi illetőségének és vagyoni viszonyainak kiderithetlen volta miatt el nem készithető, vagy a melyek a beérkezett vagyoni bizonyitvány szerint a jelen törvény értelmében behajthatatlanoknak látszanak, a kir. főügyészek által törlendők.
18. § A 16. és 17. § rendelkezése alól ki vannak véve azok a bűnügyi költségek, a melyek a jelen törvény hatályba léptének napjáig zálogjogi bekebelezéssel vagy előjegyzéssel biztositva vannak, vagy a melyekre nézve az elrendelt végrehajtás zálogolással foganatositva lett. Ezek a költségek a jelen törvény hatályba lépte után is az eddig fennálló szabályok szerint hajtatnak be.
Mindazonáltal ezen költségek is törlendők akkor: ha a jelen törvény 4. §-ának második bekezdésében előirt föltételek fenforognak.
E törlés módozatait az igazságügyminister rendelettel fogja szabályozni.
A kir. ügyészek a jelen § szerint behajtandó összegeket a legközelebbi kir. adóhivatalba szolgáltatják be, s az adóhivatal nyugtáját, az elszámolás eszközlése végett a pénzügyigazgatóságnak küldik meg.
19. § Ezen törvényben a pénzügyi igazgatóságokhoz utalt teendőket Budapest főváros területén a kir. adófelügyelő végzi.
20. § Ezen törvény hatályba léptének időpontját az igazságügyminister határozza meg; a törvénynek végrehajtásával az igazságügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
