Ő Felsége Ausztria császárja és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Olaszország királya közt az irodalmi vagy müvészeti müvek szerzői jogának kölcsönös oltalma végett Bécsben 1890. évi julius hó 8-án kötött államszerződés, miután az országgyülés elfogadta és utóbb a szerződő felek szokott módon megerősitették, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és
Ő Felsége Olaszország királya azon óhajtól indittatva, hogy hatályos módon biztositsák államaikban az irodalmi vagy müvészeti müvek szerzőinek, ugyszintén jogutódaiknak jogait, e végett szerződés kötését határozták el és teljhatalmazottjaikká kinevezték, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
a kik jó és kellő alakban kiállitott teljhatalmazásaik közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
Az irodalmi vagy müvészeti müvek szerzői és jogutódaik, ideértve a kiadókat is, a magas szerződőfelek országaiban kölcsönösen azon előnyöket élvezik, a melyeket ott a törvény az irodalmi vagy müvészeti müvek oltalmára nyujt vagy nyujtani fog.
Ennek folytán az irodalmi vagy müvészeti müvek szerzői, kiknek müvei a magas szerződőfelek egyikének területén jelentek meg, ugyszintén az ilyen szerzőknek jogutódai, a másik szerződő fél területén ugyanazon oltalomban és jogsegélyben részesülnek jogaiknak minden sértése ellen, mintha a mü azon országban tétetett volna közzé, a hol a sértés elkövettetett. Az irodalmi vagy müvészeti müvek szerzői és jogutódaik, ha a magas szerződő felek egyikének alattvalói vagy területükön laknak, a másik szerződő fél területén szintén ugyanazon oltalmat és jogsegélyt élvezik jogaik minden sértése ellen, mintha azon állam alattvalói vagy lakói volnának, a hol ezen jogok sérelmet szenvedtek.
Mindazonáltal ezen előnyök kölcsönösen a szerzők és jogutódaik részére csak az esetre vannak biztositva, ha a kérdéses müvet az eredetének területén fennálló törvények is oltalomban részesitik, és ezen előnyök élvezetének időtartama a másik országban nem haladhatja meg azt az időt, melyet a mü eredetének területén fennálló törvény állapit meg a szerzők és jogutódaik javára.
Minthogy a szerzői jognak, melyről ezen czikk általában intézkedik, részét képezi a forditás joga: ezen jog oltalma a jelen államszerződés rendelkezései alapján és mértékében biztositva van.
Az „irodalmi vagy müvészeti müvek” kifejezése alatt értendők: a könyvek, röpiratok vagy más irói müvek; a szinmüvek, a zenemüvek, a zenés szinmüvek; a rajzmüvészeti, festészeti, szobrászati müvek, a metszetek; a kőnyomatok, az illustratiók; a földtani és földrajzi térképek; a földrajzi, helyrajzi, természettudományi, mértani, épitészeti és müszaki rajzok, tervek, vázlatok és dombormüvek; valamint általában minden tudományos, irodalmi és müvészeti termék.
A mü eredetének területéül azon ország tekintendő, a hol a mü először tétetett közzé; ha pedig a mü a magas szerződő felek területein fekvő két vagy több helyen egyszerre tétetett közzé, ezek közül a mü eredetének területéül az tekintendő, melynek törvényhozása szerint az oltalom időtartama legrövidebb.
A közzé nem tett müvek eredetének területéül azon ország tekintendő, a melynek honosa a szerző.
Az ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok s országok és az olasz királyság közti viszonyokat illetőleg a jelen államszerződéssel biztositott jogok élvezete azon föltételek és alakszerüségek betöltésétől tétetik függővé, a melyeket a mü eredetének területén érvényes törvényhozás állapit meg.
A magyar korona országai és az olasz királyság közti viszonyokat illetőleg e jogok élvezete attól függ, hogy be legyenek töltve azok a föltételek és alakszerüségek, melyeket a mü eredete országának, s azok is, miket annak az országnak a törvényei és rendeletei szabnak meg, a mely országban az oltalom megadandó.
Hogy a jelen államszerződés által oltalmazott müvek szerzői az ellenkező bebizonyitásáig ilyenekül tekintessenek és ennek folytán a magas szerződő felek biróságai előtt a bitorlások ellen fölléphessenek, elég, ha nevük a müvön a szokásos módon ki van téve.
Ha a mü a szerző nevének kitétele nélkül vagy álnév alatt jelent meg, a szerzőt illető jogok érvényesitésére a müvön megnevezett kiadó van jogositva. Ő tekintendő más bizonyiték hiányában a meg nem nevezett vagy álnevü szerző jogutódának mindaddig, mig a szerző vagy jogutóda ki nem jelenti és be nem bizonyitja jogait.
A jelen államszerződés rendelkezései semmi tekintetben sem csorbitják a magas szerződő feleknek azon jogát, mely szerint bármely mü vagy termék terjesztését, előadását, kiállitását vagy elárusitását törvényhozási vagy belrendészeti intézkedésekkel felügyelet alá helyezhetik vagy megtilthatják.
Hasonlóképen fentartatik a magas szerződő felek mindenike részére azon jog, hogy megtagadhatják oly müveknek területükre való behozatalát, a mely müvek a belföldi törvények vagy más hatalmasságokkal létrejött egyezmények folytán, tiltott többszörösitéseknek nyilvánittatnak, vagy ilyeneknek fognak nyilvánittatni.
A jelen államszerződés rendelkezései azon irodalmi vagy müvészeti müvekre is alkalmazandók, a melyek hatályba lépte előtt már léteztek.
Terjeszthetők azonban a jelen államszerződés hatályba lépte előtt elkészitett ama példányok, a melyeknek előállitása eddig nem volt tiltva.
Hasonlóképen használhatók még négy évig a jelen államszerződés hatályba léptétől számitva a többszörözésre szolgáló készülékek, mint tömöntvények, fametszetek és mindennemü metszett lapok, valamint kőnyomatu kövek, ha mindezek előállitása nem volt tiltva.
Az ilyen példányok terjesztése és az emlitett készülékek használata azonban csak az esetben van megengedve, ha az érdekelt félnek a jelen államszerződés hatályba léptétől számitandó három hónap alatt előterjesztendő kérelme folytán, az illető kormány az emlitett példányokat és készülékeket leltároztatta és különös bélyeggel elláttatta.
A jelen államszerződés hatályba lépte előtt jogosan előadott szinmüvek vagy zenés szinmüvek és zenemüvek ezentul is előadhatók.
A jelen államszerződés, életbeléptének napjától számitva tiz éven át hatályban marad.
Ezen idő lejárta után a magas szerződő felek mindenikének joga lesz a jelen államszerződést felmondani.
Ezen utóbbi esetben a jelen államszerződés a felmondás napjától számitva még egy éven át hatályban fog maradni.
A jelen államszerződés meg fog erősittetni és a megerősitő okmányok, mihelyt lehetséges, Bécsben ki fognak cseréltetni. Hatályba lép a megerősitési okmányok kicserélése után következő tizenötödik napon.
Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak a jelen államszerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
