1891. évi VI. törvénycikk

a méter-mérték behozataláról szóló 1874:VIII. tc. némely határozmányainak módositásáról * 

1. § Az 1874:VIII. tc. 2. §-a helyébe lép:

„A hossznak alapmértékeül az a távolság szolgál, mely az országos levéltárban őrzött, 90 sulyrész platina, és 10 sulyrész iridium vegyülékéből készült X keresztmetszésü mérőpálcza mindkét végén tükörsima lapokon a pálcza hosszára keresztben bevésett három-három vonás középsői közt foglaltatik, azon a helyen mérve, mely ugyanazon tükrődző lapokon a pálcza hosszirányában párhuzamosan bevesett két-két vonás közt középen fekszik. Ezen mérőpálcza az 1876. évi II. tc. által beczikkelyezett nemzetközi egyezmény alapján szervezett és Párisban székelő nemzetközi méterbizottság felügyelete alatt készült és hasonlittatott össze a nemzetközi méterbizottság helyiségeiben nemzetközi őrizet alatt álló eredeti méterrel (métre prototype) és annak hossza „M” T Celsius fok hőmérséknél M = 1m - 1.3µ + 8.646µ T + 0.00100µ T2 képlet által fejeztetik ki.”

2. § Az 1874:VIII. tc. 6. §-a helyébe lép:

„A sulynak, illetőleg a tömegnek alapmértékéül szolgál azon henger-alaku test tömege, mely az országos levéltárban őriztetik s 90 sulyegység platina és 10 sulyegység iridium vegyülékéből a Párisban székelő nemzetközi méterbizottság felügyelete alatt készittetett és hasonlittatott össze a nemzetközi méterbizottság helyiségeiben nemzetközi őrizet alatt levő eredeti kilogrammal (kilogramme prototype). Annak tömege: 1 kg. + 0.056 mg., azaz 1 kg. és egy milligrammnak ötvenhat ezredrésze.”

3. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy ezen alapmértékek beszerzési költségeit 6500 frt erejéig a kereskedelemügyi tárcza 1890 költségvetésének átmeneti kiadásai között külön czim alatt fedezhesse, illetve elszámolhassa.

4. § A törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyminister bizatik meg.