1891. évi XV. törvénycikk

a kisdedóvásról * 

I. FEJEZET

A kisdedóvás feladata és az e czélra szolgáló intézetek

1. § A kisdedóvás feladata a 3-6 éves gyermekeket, egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni; másfelől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyességöknek, értelmüknek és kedélyüknek korukhoz mért fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegiteni.

Az 1868. évi XXXVIII. tc. által az elemi népiskolák feladatául megjelölt tanitásnak a kisdedóvás körében helye nincs.

2. § Ezen czélra szolgálnak:

1. Képesitett kisdedóvónőknek, esetleg ilyenek hiányában kisdedóvóknak vezetése alatt álló kisdedóvodák.

2. Erkölcsileg és értelmileg alkalmas dajkák gondozása alatt álló, egész éven át fentartott, vagy ideiglenes (nyári) menedékházak.

3. § Kisdedóvókat és gyermek-menedékházakat, a jelen törvénycikk 6-14. §-aiban meghatározott feltételek megtartása mellett felállithatnak és fentarthatnak: az állam, a községek, a hitfelekezetek, jogi személyek és magánegyének. A községek ebbeli kötelezettségét illetőleg a jelen törvény 15-21. §-ai irányadók.

A községek, hitfelekezetek és jogi személyek a kisdedóvoda vagy menedékház megnyitását csak bejelenteni tartoznak a kir. tanfelügyelőnek. Ellenben magánegyének kötelesek a kisdedóvoda vagy menedékház felállitásának engedélyezéseért a kir. tanfelügyelőhöz folyamodni.

4. § Ott, hol kisdedóvoda vagy menedékház van, minden szülő vagy gyám köteles 3-6 éves gyermekét vagy gyámoltját abba járatni, ha csak nem igazolja, hogy a gyermek otthon vagy bárhol állandóan kellő gondozásban és felügyeletben részesül.

Azon szülőt vagy gyámot, ki ezt az illetékes felügyelő-bizottságtól vett felszólitás után (22. §.) nem igazolja és gyermekét vagy gyámoltját a kisdedóvodába vagy menedékházba még sem járatja, a községi előljáróság 10 krtól 50 krig fokozatosan emelkedő és ismételten kiróható pénzbirságban marasztalja el a kisdedóvoda vagy menedékház pénztára javára.

5. § Beteg vagy hülye gyermekeket a kisdedóvodába vagy a gyermek-menedékházba felvenni tiltva van.

Egyébként egészségügyi tekintetben ezen intézetekre nézve is az 1876. évi XIV. tc. 27-35. §-ai (a 34. §. kizárásával) és az 1887. évi XXII. tc. 3. §-ában foglaltak irányadók.

II. FEJEZET

A kisdedóvodák és gyermek-menedékházak kellékei és munkaköre

6. § A kisdedóvodákat és gyermek-menedékházakat a helyi viszonyokhoz képest ugy az egészségügyi, mint a tűzbiztonsági szempontoknak megfelelően kell épiteni s az épület a gyermekek létszámához mérten (egy teremre legfeljebb 80 gyermeket és minden gyermekre legalább 0.8 négyszögméternyi tért számitva) elegendő számu tágas, világos, könnyen szellőztethető és kellően felszerelt szobákkal és a szabadban lehetőleg befásitott, alkalmas játszótérrel legyen ellátva.

Az iskolai épületek a nagy szünidő alatt, nyári menedékházak czéljaira használhatók.

7. § Egy kisdedóvónő, illetőleg egy gyermek-menedékházat vezető dajka gondozása alatt 80 gyermeknél több nem lehet. Ha a felvett gyermekek létszáma a 40-et meghaladja, a kisdedóvónőnek egy állandó dajka adandó rendelkezésére, a menedékházi dajkának pedig egy alkalmas nőcseléd.

8. § A kisdedóvodáknak és lehetőleg az állandó gyermek-menedékházaknak munkaköre: a gyermekeknek fohászszerü imára, értelmes beszédre és énekre oktatása; koronkint, tekintettel az értelem fejlesztésére is, korukhoz mért testgyakorlattal és játékkal foglalkoztatása; testi és szellemi erejöket meg nem terhelő, de ügyességöket fokozó kézi munkára, valamint rendre, tisztaságra és illedelmes magaviseletre szoktatása.

A nyári menedékházak czélja leginkább a gyermekek gondozása lévén, azok csak a gyermekek ápolására, rendre, tisztaságra, illedelmes magaviseletre való szoktatására és játékkal való foglalkoztatására szoritkoznak.

A nyári menedékházakba három éven aluli, de nem csecsemő-korban levő gyermekek is felvehetők.

9. § A kisdedóvodákban és gyermek-menedékházakban a nem magyar anyanyelvü gyermekek foglalkoztatása összekötendő a magyar nyelv mint államnyelv, ismeretébe való bevezetéssel.

Felekezeti jellegü kisdedóvodákban és állandó gyermek-menedékházakban, bárki által állittattak fel és tartatnak fenn ezek, - az illető felekezethez tartozó gyermekek a 8. §-ban emlitett fohászszerü imán felül felekezeti imára is oktathatók.

Ha ilyen óvoda vagy állandó gyermek-menedékház fentartója ezen jogával él, más felekezetüek gyermekei ezen óvodába vagy állandó gyermek-menedékházba járatásának a jelen törvény 4. §-ában megállapitott kötelezettsége alól felmentetnek.

10. § A kisdedóvodák és gyermek-menedékházak a község viszonyaihoz képest kora reggeltől estig nyitva tartandók. A vasár- és ünnepnapok rendszerint szünnapok. Hosszabb, de legfeljebb egy havi szünidőt rendszerint a téli hónapokban állapithat meg a 22., 24. és 25. §-okban megjelölt helyi felügyelő hatóság.

III. FEJEZET

A kisdedóvónőkről és dajkákról

11. § A kisdedóvodákban csakis hazai kisdedóvónő (kisdedóvó)-képző intézetben képesitést nyert okleveles kisdedóvónők (kisdedóvók) alkalmazhatók.

A 34. §-ban meghatározott tanfolyam elvégzésének megfelelő képesitést külföldön nyert kisdedóvónők tartoznak okleveleik honositása végett pótlólag a magyar nyelvből, a hazai történelem, alkotmánytan és földrajz elemeiből a vallás- és közoktatásügyi minister által erre jogositott hazai képző-intézetben képesitő vizsgát tenni.

12. § Állandó gyermek-menedékházak vezetésére dajkákul csak azok alkalmazhatók, kik működési képességükről, magyar nyelvi ismeretükről valamely kisdedóvóképző intézetben, vagy jól fölszerelt és berendezett kisdedóvodában a kir. tanfelügyelő előtt gyakorlati vizsgát tettek s erről bizonyitványt nyertek.

Az állandó és nyári menedékházakat vezető dajkák képesitésére nézve a részletes utasitást a vallás- és közoktatásügyi minister állapitja meg.

13. § Az állam, községek, felekezetek és jogi személyek által fentartott kisdedóvodákban a kisdedóvónők élethosszig alkalmaztatnak és állomásaikról csupán sulyos hanyagság, erkölcsi kihágás, a törvényben és rendeletekben kiszabott kötelességeiknek megsértése, bűntett vagy vétség miatt mozdithatók el a törvényhatósági közigazgatási bizottság (Budapesten a fővárosi tanács), illetőleg az egyházi főhatóság által szabályszerü fegyelmi vizsgálat alapján.

Ily itéletek az állam, községek, és jogi személyek által alkalmazott kisdedóvónők fegyelmi ügyeiben megerősités végett, a hitfelekezetek által alkalmazott kisdedóvónők fegyelmi ügyeiben pedig tudomás végett a vallás- és közoktatásügyi minister elé terjesztendők.

Ha a felekezeti kisdedóvodáknál alkalmazott kisdedóvónők ellen ezen szakasz első pontjában fölsorolt okokból panasz emeltetnék és a fegyelmi vizsgálat még sem indittatott volna meg, az illető felekezeti főhatóság tartozik a vallás- és közoktatásügyi minister felhivására a fegyelmi eljárást azonnal elrendelni és az eredményt a ministerrel tudatni.

Társulatok és egyletek hatóságilag jóváhagyott feloszlásuk esetén felmentetnek azon kötelezettségtől, hogy az általuk addig fentartott kisdedóvodákban működött kisdedóvónők élethosszig alkalmazásáról gondoskodjanak, tartoznak azonban szerződésszerü más megállapodás hiányában nekik a feloszlás kimondásától számitott egy évi illetményeiknek megfelelő végkielégitést adni, ha az illető kisdedóvónők más hasonlóan dijazott alkalmazást nem nyernének.

14. § A kisdedóvónő vagy dajka fizetését a kisdedóvoda vagy menedékház fentartója állapitja meg a helyi viszonyok szerint. Azonban az állam, község, hitfelekezet vagy jogi személy által alkalmazott kisdedóvónő (kisdedóvó) fizetése lakáson kivül kisebb nem lehet évi 300 forintnál, 10.000-nél több lakossal biró városokban évi 400 frtnál, az állandó menedékházban alkalmazott dajkáé lakáson kivül évi 120 forintnál, a nyári menedékházban alkalmazott dajkáé pedig havi 10 forintnál.

A lakáson kivül netán nyujtott egyéb természetbeni járandóságok pénzegyenértéke a fizetésbe beszámitható.

A szerzetes rendhez tartozó kisdedóvónők (kisdedóvók) ellátására és dijazására nézve, az illető szerzetesrend szabályai mérvadók.

IV. FEJEZET

A kisdedóvodák és gyermek-menedékházak felállitásának és fentartásának kötelezettsége

15. § Minden törvényhatósági joggal felruházott város, ugyszintén minden vármegyei székhelyül szolgáló község, tekintet nélkül egyenes állami adójának mennyiségére és minden község, melynek ugy maga a község, mint a 18. §-ban emlitett adókötelezettek által fizetett egyenes állami adója, együttesen évenkint 15.000 frtot meghalad; tartozik saját erejénől kisdedóvodát, illetőleg kisdedóvodákat állitani és a törvény rendeletének megfelelően fentartani, ha a városban vagy községben óvoda nincs, vagy ha legalább 40 olyan gyermek van, kik a meglevő kisdedóvodákban már el nem helyezhetők, illetőleg a jelen törvény 9. §-a alapján nem helyeztetnek el, és állandó felügyeletben és gondozásban nem részesülnek.

Ily kisdedóvoda csak ministeri engedélylyel változtatható át gyermek-menedékházzá.

16. § A 18. §. szerint évi 10.000-15.000 frt egyenes állami adót fizető községek, melyekben legalább 40 gyermek van, kik állandó gondozásban nem részesülnek, állandó gyermek-menedékházak felállitására köteleztetnek; a 10.000 frtnál csekélyebb évi egyenes állami adóval terhelt községek pedig, melyekben legalább 15 állandó gondozásban nem részesülő gyermek van, ideiglenes (nyári) menedékházak állitására köteleztetnek.

17. § A községeknek a 15. és 16. §-okban megállapitott kötelezettsége a pusztákon és a tanyákon levő gyermekek számára szükséges kisdedóvodák vagy menedékházak állitására is kiterjed, a mennyiben ezt a helyi viszonyok megengedik.

18. § Egyéb vagyon és jövedelem hiányában, ugy a törvényhatósági joggal felruházott városok, valamint a községek is, a kisdedóvoda és gyermek-menedékház felállitása és fentartása czéljából 3%-ot meg nem haladó pótadót vethetnek ki.

Ezen pótadó a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, végre az egyéni bevallás tárgyát képező tőke-kamat- és járadékjövedelmek fejében járó tőkekamat- és járadékadó után százalékban vettetik ki és behajtásánál a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. törvénycikk rendeletei irányadók, a hátralékok után azonban késedelmi kamatok nem szedhetők.

Ezen pótadó fizetésére, illetőleg annak kiegészitésére a 3% mérveig, valamely községnek és az ahhoz közigazgatásilag csatolt pusztának mindazon lakosa és birtokosa köteleztetik, a kinek ugyanazon községben vagy pusztán levő más, ezen törvény rendelkezéseinek megfelelő kisdedóvoda vagy menedékház fentartásához fizetett járulékai az előző pontban felsorolt és őt azon község vagy puszta kötelékében terhelő államadók 3%-át ki nem meriti.

Oly puszta vagy tanya lakosai és birtokosai, melyen kisdedóvoda vagy gyermekmenedékház nincs, mindaddig mentesek az óvoda czéljaira fizetendő községi pótadótól, mig az illetékes felügyelő hatóság által igazolva van az: hogy a puszta- vagy tanyabeli gyermekek a községbeli óvodák egyikébe sem járhatnak be s hogy a község a 17. §-ban foglalt kötelezettségének meg nem felelhet.

A mely községek községi pótadója egyenes állami adóik 20%-át meghaladja, azok csak a belügyminister és pénzügyminister hozzájárulásával vethetnek ki pótadót, kisdedóvoda vagy menedékház czéljaira.

19. § Az állam bárhol, tekintettel a pusztákra és tanyákra is, ha szükségesnek látja, a helyi viszonyok által igényelt kisdedóvodát vagy gyermekmenedékházat állithat, tarthat fenn, és ennek költségeire igénybe veheti a 18. §-ban megállapitott 3%-ot meg nem haladó pótadót, ha ez a községben levő kisdedóvoda vagy gyermek-menedékház czéljaira nem vettetett ki. De ezen pótadó fizetésének kötelezettségére nézve is a 18. §. intézkedései irányadók.

20. § Oly vármegyékben, melyekben az 1883. évi XV. tc. 9. §-a alapján közművelődési czélokra törvényhatósági pótadó van kivetve, és ezen pótadó az állami egyenes adók 3%-át eléri s legalább két harmadrészben kisdedóvási czélokra fordittatik, a községekben még külön a jelen törvény 18. és 19. §-aiban megállapitott pótadót kivetni nem lehet.

21. § Az állami és községi kisdedóvodákba és gyermek-menedékházakba a gyermekek felekezeti és anyanyelvi különbség nélkül veendők fel. Az állami és községi kisdedóvodákban az odajáró gyermekektől a helyi viszonyokhoz mért mérsékelt dij szedhető, de a szegénységöket igazoló szülők gyermekei ezen dij fizetése alól felmentetnek. Az állami és községi gyermek-menedékházakban dij nem fizettetik.

Azon esetben, ha a községben állami vagy községi kisdedóvoda vagy menedékház nem állittatott, a felekezetek és jogi személyek által ott fentartott kisdedóvodába vagy menedékházba minden gyermek felekezeti és anyanyelvi különbség nélkül a viszonyokhoz mért mérsékelt dijért felveendő a 6. §-ban megállapitott szám határán belül.

Szegénységüket igazoló szülők gyermekei itt is dij nélkül veendők fel.

V. FEJEZET

A kisdedóvodák és gyermek-menedékházak igazgatása és felügyelete

22. § A községi kisdedóvodák és menedékházak a polgári község, a felekezetiek a hitközség igazgatása és közvetlen felügyelete alatt állanak.

Ezen igazgatást és felügyeletet ugy a polgári, mint a hitközség legalább öt választott tagból álló felügyelő-bizottság utján gyakorolja. E tagokat a községhez (hitközséghez) tartozó, irni, olvasni tudó lakosok közül a község képviselőtestülete, illetőleg a hitközség képviselő-testülete vagy szervezett képviselet hiányában a felekezeti főhatóság által megállapitandó szabályzat szerint mindazok választják, kik a hitközség tagjai, vagy azonkivül is, a kik a kisdedóvoda vagy menedékház fentartásához állandóan járulnak.

A választási jogot nem gyakorolhatják azok, kik az 1886. évi XXII. tc. 37. §-a szerint a községi választásokból ki vannak zárva.

A megalakult felügyelő-bizottság kiegésziti magát a községben, illetőleg kitközségben levő tekintélyesebb s a kisdedóvás iránt érdeklődő nőkkel. Ezek száma azonban a megválasztott tagok számát meg nem haladhatja.

A községi óvodai felügyelő-bizottság tagjai három évre választatnak, azonban mindannyiszor ujra választhatók.

23. § A felügyelő-bizottságoknak mindenkor hivatalból tagja a városi tiszti főorvos, a községi vagy körorvos, a ki köteles minden két hétben legalább egyszer, kivételes esetekben szükség szerint többször is meglátogatni a kisdedóvodát és menedékházat, ott a gyermekeket megvizsgálni és a megkivántató egészségi rendszabályok iránt a felügyelő-bizottságnak javaslatot tenni. Ha a bizottság az orvos ajánlatára azonnal nem intézkedik, az orvos a kir. tanfelügyelőnek rögtön jelentést tenni tartozik.

24. § Az állami kisdedóvodákhoz és menedékházakhoz a vallás- és közoktatásügyi minister nevez ki felügyelő-bizottságokat (férfi- és nőtagokat) és alkalmaz kisdedóvónőket és dajkákat.

Az állami és községi kisdedóvodai felügyelő-bizottságok ügyrendjét a vallás- és közoktatásügyi minister szabályrendelettel állapitja meg.

A jogi személyek az általuk állitott és fentartott kisdedóvodák és menedékházak igazgatásáról alapszabályaikban gondoskodnak, ennek hiányában tartoznak az igazgatásra nézve külön szabályzatot késziteni és jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjeszteni. Az általuk alkalmazott kisdedóvónőket, a törvényhatóság mint fentartó jogi személy által közvetlenül választottak kivételével, a törvényhatósági közigazgatási bizottság erősiti meg állomásaikon.

25. § A 22. §-ban emlitett felügyelő-bizottság megalakitására csak akkor van szükség, ha az illető kisdedóvodát vagy menedékházat fentartó polgári vagy hitközség valamely népoktatási tanintézetet nem tart fenn, mert ellenkező esetben a felügyelő-bizottság teendőit a községi vagy felekezeti iskolaszék teljesiti, de ekkor is a 23. §. értelmében az iskolaszékek tagjai a városi tiszti főorvos, községi vagy körorvos s az iskolaszék a 22. §. megfelelő rendelkezése szerint nőtagokkal egésziti ki magát.

Hasonlóképen a már fennálló állami népiskola gondnoksága - nőtagokkal kiegészitve - teljesiti az állami kisdedóvodai felügyelő-bizottság teendőit is, melynek a városi tiszti főorvos, községi vagy körorvos szintén tagja.

A törvény ezen szakasza alapján az iskolaszékbe vagy gondnokságba belépő tagok hatásköre csakis a kisdedóvodák vagy menedékházak ügyeire terjed ki.

26. § A községi kisdedóvodai felügyelő-bizottság, illetőleg iskolaszék teendői:

1. a kisdedóvónőt a törvényhatósági közigazgatási bizottság kiküldöttjének vagy megbizottjának elnöklete alatt megválasztja. A választás megerősitéséhez a közigazgatási bizottság jóváhagyása szükséges;

2. a gyermek-menedékház vezetésére szükséges dajka alkalmazása iránt határoz és erről a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz;

3. a kisdedóvodát és menedékházat egy tagja által legalább hetenkint egyszer meglátogattatja, felügyel a kisdedóvónő és dajka működésére, az épület, helyiségek és a felszerelési tárgyak jókarban tartására, valamint a felsőbb rendeletek pontos végrehajtására;

4. őrködik, hogy a 4. §. értelmében a szülők és gyámok a gyermekeket a kisdedóvodába vagy menedékházba küldjék és ez iránt a községi előljárósággal egyetértőleg a szükséges intézkedést megteszi;

5. felügyel a kisdedóvoda vagyonára és gondoskodik annak gyarapitásáról. A vagyon kezelésére gondnokot választ, attól számot kér és számadásait megvizsgálja.

Az 1. és 2. pontban emlitett határozatok érvényességéhez a választott tagok kétharmadának jelenléte szükséges.

Ha a kisdedóvónő választása vagy dajka alkalmazása czéljából összehivott ülésen a választott tagok határozatképes 2/3 része meg nem jelen, egy legfeljebb öt nap alatt e czélból megtartandó uj ülésen a jelenlevők - tekintet nélkül azok számára - szavazattöbbséggel határoznak.

27. § A felekezeti kisdedóvodai felügyelő-bizottság, illetőleg iskolaszék teendőit a 26. §. 3., 4. és 5. pontjaiban felsoroltak szem előtt tartása mellett az illetékes felekezeti főhatóság szabja meg.

28. § Az összes kisdedóvodák és gyermek-menedékházak felett az állami főfelügyeletet a vallás- és közoktatásügyi minister a kir. tanfelügyelők vagy helyetteseik utján gyakorolja.

A kir. tanfelügyelőknek a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. tc. 5. §-ában megállapitott hatásköre a kisdedóvodák és menedékházak ügyeire, valamint a gyermekek szellemi vezetésének, a kisdedóvónők vagy dajkák törvényszabta eljárásának felügyeletére is kiterjesztetik.

Azonfelül a kir. tanfelügyelő vagy helyettese felügyel a kisdedóvodákban és menedékházakban az egészségügyi állapotra, és a mennyiben mulasztást vagy hiányt tapasztalna, a városi tiszti főorvos, községi vagy körorvos véleménye alapján, de sürgősebb és veszélyesebb esetekben a nélkül is, utasitja az állami, községi, felekezeti felügyelő bizottságokat (gondnokságokat, iskolaszékeket) és a magán-kisdedóvodák és menedékházak fentartóit a halaszthatatlan intézkedések megtételére.

Szükség esetében saját felelősségére intézkedik. Az illető hatóságok és fentartók a kir. tanfelügyelő rendelkezését tartoznak végrehajtani; azonban az ellen öt napi záros határidő alatt a kir. tanfelügyelő utján a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felfolyamodhatnak, ki a belügyministerrel egyetértőleg határoz. Azon esetben pedig, ha a kormány a kisdedóvodáknál és menedékházaknál erkölcsi bajoknak vagy államellenes iránynak jönne tudomására, vizsgálatot rendel el és ha a vizsgálat alapján bebizonyitott bajt az intézet fentartója azonnal nem orvosolja, a vallás- és közoktatásügyi minister az intézet bezáratását további haladék nélkül elrendelheti.

29. § A törvényhatósági közigazgatási bizottságoknak a népoktatási tanintézetek irányában az 1876. évi XXVIII. tc. 6. §-a 1., 2., 6., 7. és 9. pontjaiban, valamint ugyanazon törvénycikk 7. §-a 1., 2., 3., 4. és 5. pontjaiban megállapitott hatásköre a kisdedóvodák és gyermek-menedékházak ügyeire is kiterjesztetik.

Ezeken kivül a közigazgatási bizottság:

1. intézkedik, hogy a községi előljáróságok a 4. §. alapján az arra kötelezett szülők és gyámok gyermekeinek és gyámoltjainak kisdedóvodákba és menedékházakba járatásáról gondoskodjanak;

2. a községek, felekezetek, jogi személyek vagy magánegyének által fentartott, de a törvény követelményeinek meg nem felelő kisdedóvodák és menedékházak fentartóit, a felekezetieket saját egyházi hatóságuk utján, félévi időközökben háromszor meginti, ennek megtörténte után kellően indokolt esetekben a vallás- és közoktatásügyi ministerhez jelentést tesz azon kisdedóvodák vagy menedékházak bezáratása iránt. A vallás- és közoktatásügyi minister a bezáratást elrendelheti;

3. felügyel a 18. §-ban megszabott 3%-os adó kivetésére és a hol szükségesnek látja, annak kivetését elrendeli.

Az 1876. évi XXVIII. törvénycikknek a kisdedóvodák ügyeire is kiterjesztett 7. §. 3. és 4. pontjai alapján az állam, községek és a jogi személyek által fentartott kisdedóvodákban alkalmazott kisdedóvónők fegyelmi ügyeiben elsőfokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon pedig a vallás- és közoktatásügyi minister határoz. A felekezeti kisdedóvodák fegyelmi ügyeit a 13. §. intézi.

30. § Budapest fővárosban a községi iskolaszékeknek, a fővárosi tanácsnak és a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak az 1876. évi XXVIII. tc. 16. §-ában megállapitott hatásköre a községi kisdedóvodák ügyeire is kiterjesztetik. Ezen esetben a községi iskolaszékeknek hivatalból tagjai a kerületi orvosok is és az iskolaszékek a 22. §. megfelelő rendelkezése szerint nőtagokkal egészitik ki magukat.

VI. FEJEZET

A kisdedóvónő-képző intézetekről

31. § A kisdedóvónők (kisdedóvók) elméleti és gyakorlati kiképeztetésöket e czélra rendelt kisdedóvónő- (kisdedóvó-) képző intézetekben nyerik.

Férfi- és nőnövendékek elkülönitve tanitandók.

32. § Kisdedóvónő-képző intézeteket állithatnak fel: az állam, községek, hitfelekezetek, jogi személyek és magánegyének a 31-40. §-ok követelményeinek teljesitése mellett.

Az állam, községek, jogi személyek és magánegyének által felállitott kisdedóvónő-képző intézetek részére a tantervet a vallás- és közoktatásügyi minister állapitja meg. A hitfelekezetek az általuk felállitott kisdedóvónő-képző intézetek tantervét maguk határozzák meg, azonban kötelesek a vallás- és közoktatásügyi minister által kiadott tantervet az összes tantárgyakban elérendő tanczélra nézve minimumnak tekinteni.

A községek és hitfelekezetek kisdedóvónő-képző intézetek felállitása alkalmával tartoznak a tantervet, a tanerők okmányait és az intézet felszerelésének kimutatását a kir. tanfelügyelőnek bemutatni.

Jogi személyek és magánegyének ily intézeteket csak a vallás- és közoktatásügyi minister engedélyével állithatnak.

33. § A kisdedóvónő- (kisdedóvó-) képző intézetbe való felvétel feltételei:

1. egészséges és ép testalkat, valamint zenei hallás;

2. leányoknál a betöltött 14. év, finövendékeknél a betöltött 16. év; 40 évnél idősebbek azonban, csak külön ministeri engedélylyel vehetők fel;

3. a közép- vagy polgári és felsőbb leányiskolák negyedik osztályának, vagy a felső népiskolák második osztályának sikeres bevégzését igazoló iskolai bizonyitvány vagy a megfelelő tantárgyakból teendő felvételi vizsga.

34. § Ezen intézetekben a tanfolyam két évig tart.

Kötelezett tantárgyak:

1. hit- és erkölcstan,

2. magyar nyelv és magyar irodalom,

3. neveléstan, különös tekintettel a kisdedóvodák szervezetére,

4. egészségtan, különös tekintettel a kisdedóvodára,

5. hazai történelem, alkotmánytan és földrajz,

6. természettudományok,

7. mértan és rajzolás,

8. ének és hegedülés,

9. nőknek női kézi munka és némi házi ipar, finövendékeknek házi ipar,

10. a kisdedekkel való bánásmód állandó gyakorlása,

11. testgyakorlás,

12. esetleg valamely más hazai nyelv.

Mindezen tantárgyak a kisdedóvás czéljai által előszabott terjedelemben tanitandók.

Oly növendékek, kik az általános ismereteket nyujtó első évfolyamra előirt tananyagot megfelelő iskola elvégzése által elsajátitották, vagy abból felvételi vizsgálatot tesznek, azonnal a második évfolyamra vehetők fel.

35. § A kisdedóvónő-képző intézet rendszeresitett tanári személyzete legalább egy igazgató-tanárból, egy rendes tanár és egy rendes tanitónőből áll, a kik három próbaév kifogástalan kitöltése után állandóan alkalmaztatnak.

Az állam, községek, felekezetek és jogi személyek által fentartott kisdedóvónő-képző intézetek rendszeresitett tanári (tanitónői) személyzete, valamint az intézethez csatolt kisdedóvoda óvónője (óvója) élethosszig alkalmaztatik és elmozditásukra nézve a 13. és 29. §-okban megállapitott rendelkezések irányadók.

36. § Kisdedóvónő-képző intézethez tanárokul, illetőleg tanitónőkül csak oly egyének alkalmazhatók, kik: 1. legalább is polgári iskolai tanitói, illetőleg tanitónői oklevéllel birnak és 2. legalább egy évet valamely kisdedóvónő-képző intézetnél e czélra létesitendő tanfolyamon gyakorlatban töltöttek.

Az irodalom vagy gyakorlati működés terén kiváló egyéneket a vallás- és közoktatásügyi minister ezen képesités alól felmentheti.

37. § A kisdedóvónő-képző intézeteknek alkalmas és egészséges helyiségekkel s a neveléstan követelményeinek megfelelő felszereléssel kell birniok.

A növendékek gyakorlati oktatására minden kisdedóvónőképző-intézethez egy mintaszerüen berendezett kisdedóvodát kell csatolni, melyet okleveles kisdedóvónő (óvó) vezet.

A mely kisdedóvónő-képző intézet oktatási nyelve nem magyar, annak minta-óvodájában a foglalkoztatási nyelvnek legalább a nap egyik felében magyarnak kell lenni.

38. § A kisdedóvónő-képző intézetek növendékei az intézetből fegyelmi uton kizárhatók, de ily határozat megerősités végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjesztendő. A megerősitett határozat közzététele és annak szigoru megtartása iránt a nevezett minister intézkedik.

Egyébiránt a fegyelmi eljárást az állami és községi kisdedóvónő-képző intézetekre nézve a vallás- és közoktatásügyi minister, a felekezeti kisdedóvónő-képző intézetekre nézve az illető felekezeti főhatóság szabályrendeletileg állapitja meg.

Jogi személyek és magánegyének tartoznak a fegyelmi eljárásról külön szabályzatot alkotni és jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjeszteni.

39. § A kisdedóvónő-képző intézetekben a tanév végén nyilvános vizsgák, a két évi tanfolyam bevégeztével pedig képesitő vizsgák tartatnak a kir. tanfelügyelő, vagy e czélból a vallás- és közoktatásügyi minister által kiküldött helyettesének jelenlétében és részvételével.

A kir. tanfelügyelő vagy helyettese a képesitő okleveleket, ha annak megtagadására e törvény alapján oka nincs, aláirja. Ezen aláirás nélkül a képesitő oklevél érvénytelen. A képesitő oklevél aláirását a kir. tanfelügyelő vagy helyettese megtagadni tartozik akkor, ha a vizsgát tevő a magyar nyelvet szóban és irásban kellően nem birja.

A képesitő oklevél nő-növendékeknek csak 18., fiu-növendékeknek pedig 20. évök betöltése után adható ki, de rendszeres alkalmazás nélkül gyakorlati működésre bocsáthatók a 16. évöket betöltött nő-növendékek és a 18. évöket betöltött fiu-növendékek, ha a képesitő vizsgát sikerrel letették.

40. § Indokolt esetekben a 34. §-ban meghatározott tanfolyamot szabályszerüen el nem végzett, de legalább fél évig valamely kisdedóvodában gyakorlatilag működött egyének az egyes évfolyamokról előzetesen tett osztályvizsgák után képesitő vizsgákra bocsáthatók. Ezeknek az osztályvizsgák és a képesitő vizsga letételére a 33. §-ban foglalt feltételek szem előtt tartásával az illető kisdedóvónő-képző intézet felettes hatósága ad engedélyt. Ugyanezen hatóság ad engedélyt kisdedóvónői képesitő vizsga letételére az okleveles tanitónőknek is, kiktől az osztályvizsgák előzetes letétele nem követelhető, hanem csak kisdedóvodákban töltött fél évi gyakorlati működést tartoznak igazolni.

Kivételesen csakis képesitő vizsga tételére a vallás- és közoktatásügyi minister adhat engedélyt.

41. § Az összes kisdedóvónő-képző intézetek felett az állami főfelügyeletet a vallás- és közoktatásügyi minister a kir. tanfelügyelők utján gyakorolja.

A kir. tanfelügyelő ezen intézeteket meglátogatja és ha hiányokat tapasztal, az intézet fentartóját felszólitja a hiányok megszüntetésére, ha pedig a tapasztalt hiányok oly nagymérvüek, hogy az intézet sikeres működését koczkáztatják, erről a vallás- és közoktatásügyi ministernek jelentést tesz és a képesitő oklevelek aláirását függőben tarthatja. Ha az intézet fentartója ily hiányokat két tanéven át ismételt felszólitásra sem pótolná, a minister elrendelheti az intézet bezáratását.

Azon esetben pedig, ha a kormány a kisdedóvónő-képző intézetben erkölcsi bajoknak vagy államellenes iránynak jönne tudomására, a kir. tanfelügyelő utján vizsgálatot rendel el és ha a vizsgálat alapján bebizonyitott bajt az intézet fentartója azonnal nem orvosolja, a vallás- és közoktatásügyi minister a bezáratást további haladék nélkül elrendelheti.

42. § Oly nem okleveles kisdedóvónők, kik ezen törvény életbelépését megelőző, legalább három év óta folytonosan kisdedóvodákban működtek, állomásaikon a képesitő vizsga letétele nélkül is meghagyatnak és a törvény által biztositott előnyökben részesülnek, ha az illetékes kir. tanfelügyelő előtt sikeres működésüket és a magyar nyelv birását igazolják. A mennyiben a magyar nyelvben eléggé jártasak nem lennének, kötelesek azt a törvény életbelépésétől számitott három év alatt elsajátitani és annak megtörténtét a kir. tanfelügyelő előtt gyakorlatilag igazolni.

A már alkalmazásban levő okleveles, de magyarul nem tudó kisdedóvónők tartoznak a magyar nyelvet három év alatt elsajátitani és annak kellő birását az illetékes kir. tanfelügyelő előtt igazolni. Ellenkezőleg mindkét esetben állomásaikról elmozditandók.

Ezen törvény életbelépését megelőző három évnél kevesebb ideig működő, de oklevéllel nem biró kisdedóvónők kötelesek a képesitő vizsgát a törvény életbelépésétől számitott három év alatt letenni; ha pedig ezt nem teljesitenék, a kitüzött határidő eltelte után helyökbe okleveles kisdedóvónők alkalmazandók.

43. § A már fennálló kisdedóvónő-képző intézetek fentartói köteleztetnek intézeteiket a jelen törvény életbelépésétől számitott három év alatt a 31-40. § követelményeinek teljesen megfelelően szervezni. Tartoznak azonban a vallás- és közoktatásügyi minister által kiadott s az összes tantárgyakban elérendő tanczél tekintetében reájok nézve minimumnak veendő tantervet a végleges szervezés előtt is lehetőleg alkalmazni.

Képesitő vizsgák ezen törvény életbelépése után csakis a kir. tanfelügyelő vagy helyettese jelenlétében és részvételével tartathatnak.

VII. FEJEZET

Állami segélyezés

44. § A vallás- és közoktatásügyi minister a törvény követelményeinek megfelelő, de segélyezésre szoruló kisdedóvodákat, gyermek-menedékházakat, valamint kisdedóvónőképző intézeteket, tekintet nélkül jellegükre, az állami költségvetésben e czélra előirányzott összegből segélyezheti, s az illető intézet állandó segélyezését biztosithatja. Viszont pedig a segélyezés arányában kikötheti maga részére az illető intézet személyzete megfelelő részének alkalmazását.

Ha az állam az intézet fentartásához szükséges összeg felénél több segélyt ad, ez esetben a vallás- és közoktatásügyi minister az egész intézetet rendelkezése és gondozása alá veszi, de az intézet minden vagyona továbbra is annak tulajdonában marad, jövedelmei azontul is ugyanazon intézet czéljaira forditandók s azok tanerőket, illetőleg a személyzet azon részét, kik az emlitett vagyon jövedelméből vagy az illető intézet hatósága által biztositott egyéb jövedelmekből dijaztattak, azontul is az intézet fentartója alkalmazza.

45. § Állandó állami segélyben részesülő felekezeti kisdedóvoda, gyermek-menedékház vagy kisdedóvonő-képző intézet alkalmazottjainak állásuktól való elmozditása csak a vallás- és közoktatásügyi minister által jóváhagyott fegyelmi itélet alapján történhetik meg; a fegyelmi eljárás azonban az illetők ellen, ha azt a minister kivánja, mindig elrendelendő.

A mennyiben az állandó állami segélyben részesülő felekezeti kisdedóvoda, gyermek-menedékház vagy kisdedóvonő-képző intézet müködését a minister a törvények rendelkezései szempontjából kifogás alá esőnek találná, és annak megjavitását a felekezeti hatóság a felszólitás napjától számitott egy fél évig elmulasztja, az intézettől a segély ideiglenesen vagy végleg is megvonható.

VIII. FEJEZET

Végrehajtási intézkedések

46. § Mindazon esetekben, hol e törvény kisdedóvónőket emlit, egyszersmind gyermekkertésznők, kisdednevelőnők és kisdedóvók, valamint kisdedóvodák alatt gyermekkertek, ugyszintén kisdedóvonő-képző intézetek alatt gyermekkertésznők- és kisdedóvó-képző intézetek is értendők.

47. § Ezen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére