1. § A Budapest főváros Duna-jobbparti területén fekvő gyári, ipari és egyéb telepeknek a m. kir. államvasutakkal való összeköttetése czéljából a budapest-szentendrei h. érd. vasut „Ó-Buda-filatori-gát” állomásából kiinduló, - a Duna folyása irányában s a Margit-hid parti nyilása alatt elvezetve, a Pálffy-téren, a budai országuton (Krisztina-körut), a Vérmező-uton és Alkotás-utczán át, - a csász. kir. szab. déli vaspálya budai állomásához, - az Alkotás-utczán tovább haladva, a Németvölgyön át a m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásához csatlakozó körvasutnak, és a m. kir. államvasutak Budapest-Ferenczváros - Budapest-Kelenföldi vonalát a cs. kir. szab. déli vaspálya buda-kelenföldi vonalával összekötő kanyarnak mint államvasuti vonalaknak megépitése a bemutatott tervek alapján ezennel elrendeltetik. Ezen egészben vagy részenkint fonganatositandó megépités czéljából szükséges intézkedéseknek a jelen törvény értelmében leendő megtételére a kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik.
Az esetre, ha a cs. kir. szab. déli vaspálya budai pályaházának s e vaspálya budakelenföldi vonalrészének közös, illetve együttes használatának feltételeire nézve megfelelő egyezség jönne létre, a kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a Németvölgyön át a kelenföldi állomásig vezető, fentemlitett vonalrésznek megépitését mellőzhesse.
Azt, hogy a megépitendő körvasuttal akár mindjárt az épités folyamán, akár később, mely gyári, ipari és egyéb telepek hozassanak vágány-összeköttetésbe, a fenforgó viszonyok mérlegelése alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister határozza meg.
2. § Az 1. §-ban körülirt körvasuton, mely egyelőre csak a nyilvános áruforgalom közvetitésére szolgáland, az áruforgalomra vonatkozó dijszabási jogot az állam szabadon gyakorolandja, s ehhez képest ezen körvasut dijszabási és üzemi tekintetben a m. kir. államvasutak hálózatának kiegészitő részét képezendi.
A körvasutnak a személyforgalom közvetitése czéljaira leendő berendezésére és használatára vonatkozó feltételeket Budapest főváros közönségének meghallgatásával a kereskedelemügyi és a belügyi minister egyetértően állapitják meg.
A m. kir. államvasutak Budapest-Ferenczváros - Budapest-Kelenföldi vonalát a cs. kir. szab. déli vaspálya buda-kelenföldi vonalával összekötő kanyaron ugy az áru-, mint a személy-forgalom a kereskedelemügyi minister által bármikor fogantba lesz vétethető és e kanyarra a fenti határozatok nem vonatkoznak.
3. § A körvasut megépitésénél és üzeménél szem előtt tartandó különleges feltételeket az ez irányban már létrejött vagy ezután létesitendő megállapodások alapján Budapest főváros közönségének meghallgatásával a belügyi ministerrel egyetérőleg a kereskedelemügyi minister határozza meg.
4. § A körvasut épitése és üzlete czéljaira szükséges magántulajdont képező területek megszerzésére az 1881. évi XLI. tc. értelmében a kisajátitási jog megadatik: a fővárosi közterületeknek a körvasut megépitése és üzlete czéljaira leendő igénybevételére nézve ellenben a következők állapittatnak meg:
Mindaddig, mig a megépitendő körvasut az állam tulajdonát fogja képezni, illetve mig az az állam saját számlájára fog üzemben tartani, Budapest főváros a körvasut épitése és üzlete czéljaira szükségelt utakat, tereket, utczákat és egyéb közterületeket minden használati dij nélkül ingyen köteles a m. kir. államvasutaknak rendelkezésre bocsátani s az átháramlási jogot nem érvényesitheti; ha ellenben a körvasut netalán magántulajdonba menne át, Budapest főváros közönségének fentartva marad a jog arra nézve, hogy a m. kir. államvasutak jogutódja irányában a közuti vasutakkal szemben kikötni szokott területhasználati dijat állapithasson meg, s illetve szedhessen be s az átháramlási jogot is érvényesithesse.
Azon esetre pedig, ha az állam a körvasut üzletét bármi okból megszüntetné, azon vonalrészek felépitménye, a mely vonalrészek a budapesti közuti vasuthálózat még ezentul kiépitendő vonalainak kiegészitő részeit fogják képezni, nevezetesen:
a) a Királyhegy-utczában a 49. és 52. szelvények között lefektetendő második vágány;
b) a Krisztina-köruton a 60. és 70. szelvények között épitendő vágányok azonnal s ingyen Budapest főváros tulajdonába mennek át; a körvasut egyéb részein ellenben a felépitményt becsáron, a kisajátitás utján megszerzett területeket pedig beszerzési áron fogja az állam Budapest főváros közönségének átengedni.
A fővárosi közmunkák tanácsa hasonlóképen ingyen és tehermentesen köteles a körvasut épitése és üzlete czéljaira rendelkezésre bocsátani a kezelése alatt álló dunaparti területeket.
Egyébiránt ugy a fővárosi közmunkák tanácsától, mint Budapest főváros közönségétől igénybe veendő területek átengedésének és használatának további részletes módozatai tekintetében, a belügyi és a kereskedelemügyi minister egyetértő jóváhagyását igénylő szerződések lesznek kötendők; felhatalmaztatván a kereskedelemügyi minister, hogy a fővárosi közterületeket a körvasut megépitése czéljaira még az emlitett szerződések megkötése előtt igénybevehesse.
5. § Az 1. §-ban megjelölt vasutvonalaknak megépitésére és üzleti berendezésére szükséges, legfeljebb 2.500,000 forintig terjedhető költségösszegnek rendelkezésre bocsátása és visszafizetése tárgyában az érdekelt vállalatokkal és czégekkel Budapesten 1891. évi márczius hó 2-án a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyministerrel egyetértően felvett jegyzőkönyvben foglalt megállapodások helybenhagyólag tudomásul vétetnek. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister arra, hogy az emlitett és legfeljebb 2.500,000 frtig terjedhető előlegnek netán megtakaritandó, illetve fenmaradó részét a pénzügyministerrel egyetértőleg egy oly h. érd. vasut segélyezésére fordithassa, mely a m. kir. államvasutak Duna-balpart körvasutjának „Budapest-Angyalföld” kezelő-állomásától kiindulva, a Duna folyam áthidalásával a Duna-balparti körvasutat a Duna jobbparti körvasuttal összekötni fogja.
6. § Az előző §-ban emlitett előlegnek miként történt tényleges felhasználásáról a kereskedelemügyi minister az országgyülésnek maga idejét jelentést teend.
7. § Jelen törvény, melynek a belügyi és pénzügyi ministerekkel egyetértő végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg, a törvénytárban történő megjelenése napján lép életbe.
