A Budapest főváros Duna-jobbparti területén fekvő gyári, ipari és egyéb vállalatoknak, a budapesti vasuti pályaudvarokkal, különösen pedig a m. kir. államvasutak hálózatával való összeköttetését, úgy általános közigazgatási és forgalom-politikai tekintetekből, mint a főváros helyi és gyáripari érdekeinek szempontjából is szükségesnek s elsőrendű feladatnak ösmervén fel, - mindjárt a Duna-balparti körvasut megépítése után tervbe vettem a Duna-jobbparti körvasut létesítésének biztosítását is.
Az érdekelt Duna-jobbparti gyárosok és vállalatok maguk is felkarolták az eszmét, mert különösen a Duna-balparti körvasut forgalomba helyezése után a tapasztalat csakhamar azon meggyőződésre vezette őket, hogy versenyképességüket a főváros Duna-balparti részeiben fekvő s előnyösebb közlekedési összeköttetésekkel rendelkező gyári és ipari vállalatokkal csakis ugy tarthatják fenn, - ha telepeik a budapesti vasuti pályaudvarokkal, főképen pedig a m. kir. államvasutak hálózatával szintén sinösszeköttetésbe hozatnak.
Ezen czélzat megvalósításában s miután a Duna-jobbparti körvasut mikénti vezetésének módozatai a főváros közönségének s az érdekelt gyárosok, iparosok s egyéb vállalatok képviselőivel tartott értekezleten előzetesen megbeszéltettek, - az ezen értekezleten létrejött megállapodásokhoz képest, a „Grünwald és társa” czégnek, - a „Luiza gőzmalom-részvénytársaság”-nak, - az „Első budapesti gőzmalom-részvénytársaság”-nak, - a „Ganz és társa vasöntőde és gépgyár-részvénytársaság”-nak, - a „Goldberger Sam. F. és fiai” czégnek s a „Holtzspack A. fiai” czégnek 1889. évi deczember hó 27-én engedélyt adtam a budapest-szentendrei helyi érdekű vasut Ó-Buda-Filatori gát állomásából, esetleg az ugyanezen állomást az ó-budai főtérrel összekötő gőzmozdonyú közuti vasut egy alkalmas pontjából kiágazólag a Duna mentén, a Császárfürdőig s innen egyfelől a Margit-hidon át, a budapesti Duna-balparti körvasut egy alkalmas pontjáig, másfelől pedig a Pálffy-tér és Királyhegy-utczán, vagy a Török-utcza mentén, a budai Ország-uton és Vérmező-uton át s a cs. kir. szab. déli vaspálya budai pályaháza mellett elhaladva, az Alkotás-utczán és a Németvölgyön át, a m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásáig vezetendő gőzmozdonyú helyi érdekű vasut előmunkálataira.
Az előmunkálati engedély megadása alkalmával a m. kir. államvasutak igazgatóságának egyszersmind megbizást adtam, hogy a pálya nyomjelzését az előmunkálati engedélyesek helyett és terhükre a fővárosi közmunkák tanácsa és Budapest főváros közönsége részéről kiküldendő szakértő közegek közreműködése mellett foganatosítsa s ez alapon a közigazgatási bejárás és engedélyezés czéljaira, a megfelelő műszaki műveleteket előkészítse.
A m. kir. államvasutak igazgatósága ezen megbizatásnak megfelelvén, - a pálya mikénti létesítésének módozatai az összes érdekelt állami és fővárosi hatóságok, vasuti intézetek, gyári, ipari és egyéb vállalatok képviselőinek közreműködése mellett megtartott előtárgyalások során megállapíttattak, mely megállapodások eredményéhez képest a tisztelettel bemutatott törvényjavaslatban a Duna-jobbparti gőzmozdonyú körvasutnak megépítését, a midőn tisztelettel javaslatba hoznám, - egyuttal a törvényjavaslatba felvett határozatokat a következőkben van szerencsém indokolni:
A Duna-jobbparti körvasut mint államvasuti vonal épittetnék meg, mert a tárgyalások során mindinkább azon meggyőződésre kellett jutnom, hogy a körvasut forgalmi czéljainak és közérdekű feladatának csak ugy fog megfelelhetni, ha nem mint magánvállalat, hanem ugy létesittetik, hogy az államnak közvetlen rendelkezése alatt álljon.
A Duna-jobbparti gőzmozdonyú körvasut irányának és vezetésének meghatározásánál különös figyelem lévén forditandó Budapest főváros szabályozási és forgalmi érdekeire, az 1890. évi junius hó 12-én és 13-án foganatositott közigazgatási vonal-bejárás, - valamint a pálya mikénti létesítése módozatainak megállapitása érdekében megtartott előértekezletek folyamán az emlitett érdekek gondos mérlegelése mellett létrejött megállapodások értelmében a körvasut, a tisztelettel mellékelt általános tervezet szerint a budapest-szent-endrei helyi érdekű vasut Ó-Buda-Filatori-gát állomásából kiindulva, a Duna folyása irányában s a Margit-hid parti nyilása alatt elvezetve, a Pálffy-téren, a budai Ország-uton (Krisztina-körút), a Vérmező-uton és Alkotás-utczán át a cs. kir. szab. déli vaspálya budai állomásáig, - s esetleg az Alkotás-utczán tovább folytatva, a Németvölgyön át a m. kir. államvasutak budapest - kelenföldi állomásáig vezettetnék s egyszersmind a m. kir. államvasutak budapest-ferenczváros-budapest-kelenföldi vonalrészét a cs. kir. szab. déli vaspálya buda-kelenföldi vonalával összekötő kanyar is létesittetnék, - a körvasutnak a duna-balparti körvasuttal leendő összeköttetése czéljából, a Margit-hidon és Lipót-körúton átvezetni szándékolt szárnyvonal megépitése ellenben elmaradna.
A most emlitett összekötő szárnyvonalnak a Margithidon való átvezetése műszaki nehézségekbe nem ütközött volna ugyan - mindazonáltal tekintettel arra, hogy a Margit-hidon és a Lipót-köruton a gőzmozdonyú vonatokkal való közlekedés rendszeresitése ellen a köruti forgalom biztonságának veszélyeztetésétől, valamint e forgalom korlátozásától tartva, méltánylást érdemlő aggályok merültek fel, - s minthogy ezen szárnyvonal különben is, mint felette korlátolt teljesitmény képességű, csakis ideiglenes kisegitő eszköznek lett volna tekinthető, - mindezeknél fogva annak megépitését a gondozásomra bizott érdekek szempontjából is annyival inkább elejthetőnek véltem, mert épen a körvasut megépitésének biztositása iránt folytatott tárgyalások során kellő biztositékok voltak szerezhetők arra nézve, hogy a Duna-balparti és Duna-jobbparti körvasutak között már a közel jövőben egy minden tekintetben megfelelő összeköttetés lesz létesithető.
A cs. kir. szab. déli vaspálya budai pályaházától, a m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásáig tervezett külön, önálló vonalra nézve van szerencsém felemlíteni, hogy annak megépítését csak azon eshetőségre való tekintettel vettem kilátásba, ha a cs. kir. szab. déli vasut budai pályaházának és buda-kelenföldi vonalrészének a körvasut forgalmi czéljaira leendő együttes használatát előnyös feltételek mellett biztositanom nem sikerülne.
Reménylem, hogy ez a biztositás sikerülni fog és hogy ehhez képest az emlitett külön vonalrész megépitése elejthető leend, - az ilyként megtakaritható összegek aztán a Duna-jobbparti és balparti körvasutaknak más, - a forgalomra is előnyösebb összeköttetésére levén felhasználhatók.
A végből továbbá, hogy a körvasut forgalma ne tereltessék teljes mérvben a különben is már szük budapest-kelenföldi állomásra, - a cs. kir. szab. déli vasut buda-kelenföldi vonalából kiágazólag, - a m. kir. államvasutak budapest-ferenczvárosi és budapest-kelenföldi vonalrészéhez csatlakozó összekötő kanyar-épitését vettem kilátásba, - mely azért is kivánatos, hogy az esetleges hadi forgalom czélszerűbben lebonyolitható legyen.
A Duna-jobbparti körvasut irányának és vezetésének a fentiek szerint történt megállapitását a 2% alatt mellékelt helyzetrajzi vázlat tünteti fel, tisztelettel megjegyezvén, hogy az Ó-buda-filatori gát-budai (cs. kir. szab. déli vasut pályaháza) fővonal hossza 7,37 km. - a buda (déli vaspálya) - kelenföldi külön vonal hossza 3x23 km., - az összekötő kanyar hossza pedig 0,7 km. leend.
A Duna-jobbparti körvasut megépitésének legfőbb indokát, közgazdasági és pénzügyi létjogosultságát a fentebbiek szerint abban találván, hogy a főváros Duna-jobbparti részén fekvő gyári, ipari és egyéb vállalatok a budapesti pályaudvarokkal, főleg pedig a m. kir. államvasutakkal közvetlen kapcsolatba hozassanak, s ily módon az egységes dijképzés, valamint a m. kir. államvasutak dijszabási politikája utján elérhető s a szóban forgó vállalatok által termelt javak versenyképessége szempontjából életkérdést képező előnyök ezen vállalatokra is kiterjesztessenek - a törvényjavaslat 2. §-ában kimondatnék, illetve a körvasut üzemének tramvayszerű jellegére való tekintettel különösen is hangsúlyoztatik, hogy az árúforgalomra vonatkozó dijszabási jogot az állam szabadon gyakorolja s ehhez képest ezen körvasút dijszabási és üzemi tekintetben, a m. kir. államvasutak hálózatának kiegészitő részét képezendi.
Az egységes dijképzés az ezen uton elérhető közgazdasági előnyök szolgáltak indokul arra is, hogy a Duna-jobbparti körvasut megépitésére engedélyt kért gyári, ipari és egyéb vállalatok lemondottak a körvasutnak helyi érdekű vasutként leendő létesitéséről s hogy annak a jelen törvényjavaslat 1. §-a értelmében államvasuti vonalként leendő megépitését saját érdekükben is legmegfelelőbb megoldásnak találták, kiváló súly helyeztetvén ugy az engedélyt kérő vállalatok, mint a fővárosi hatóságok részéről arra, hogy a körvasutnak a m. kir. államvasuti hálózathoz dijszabási és üzemi szempontból való közvetlen hozzátartozósága a törvényjavaslatban külön is kifejezést nyerjen.
A pálya üzeme egyelőre az ez időszerinti tényleges forgalmi szükségletnek megfelelő módon csupán az árúforgalom közvetitésére fog berendeztetni; a mennyiben pedig a forgalmi viszonyok alakulása később a személyforgalom életbeléptetését is indokolttá tenné, - a kör, vasutat a személyforgalom czéljaira is felhasználandónak tartom, - tekintettel azonban arra hogy a személyforgalom életbeléptetése által, a már forgalomban levő köruti vasutvállalatok, - illetve a főváros közönségének érdekei lényegesen érintetni fognának, - a törvényjavaslat 2. §-ában kimondandónak véltem, hogy a személyforgalom berendezése Budapest főváros meghallgatásával fog eszközöltetni.
A törvényjavaslat ezen §-ában kellő biztositékot kivántam nyujtani Budapest főváros közönségének az iránt, hogy ezen csaknem kizárólag a főváros utcza- és közterületein vezető vasut megépitésénél és üzeménél mindazon jogos és méltányos kivánalmai figyelembe fognak vétetni, melyek a vasut tulajdonképeni rendeltetésének koczkáztatása nélkül teljesithetők.
E részben az engedélyezési előtárgyalások folyamán a fővárosi hatóságok képviselőivel a következő megállapodásokat létesitettem, u. m.:
a) A körvasut megépitésénél a jogérvényesen megállapitott fővárosi szabályozási és városrendezési terv szorosan szem előtt tartandó s ezen tervnek a vasutépités érdekében való módositása vagy megváltoztatása, csak az elkerülhetetlneül szükséges esetekre szoritandó.
Ha a szabályozási, illetve városrendezési tervnek a vasutépités érdekében szükséges módositása és megváltoztatása tekintetében a fővárosi hatóságok és a m. kir. államvasutak igazgatósága között nézeteltérések merülnének fel, az ellentétek kérdésében a belügyi és kereskedelmügyi ministerek egyetértőleg határoznak.
b) A mennyiben a körvasut nem mindenütt a fővárosi szabályozási és városrendezési tervbe felvett végleges utczaterületeken épittetnék ki, - a körvasut illető részei csak ideigleneseknek tekintendők s ezen vonalrészek a fővárosi hatóságok által, a belügyminister felhatalmazása alapján nyilvánitott kivánatra s ezen hatóságok utasitásaihoz képest a végleges utczaterületre minden kártalanitás nélkül azonnal áthelyezendők.
c) A körvasut mentén az 1881. évi XLI. tc. 16-ik §-ában megállapitott tűztávlat ugyancsak a most idézett tc. 18. §-a értelmében oly mértékig leszállitandó, hogy a fővárosi szabályozási és városrendezési terv keretében már megadott vagy megadható épitési engedélyek az egyes telektulajdonosok által minden további felelősség nélkül érvényesithetők legyenek.
d) A körvasut azon részein, melyek beépitett utcza - s egyéb közterületeken vonulnak át, a teherforgalom kizárólag az éjjeli órákra szoritandó s a vonatok továbbitására kivétel nélkül gőzemésztő készülékkel, a hamunak és szikrának kiesését meggátló szerkezettel, s a kerekeket teljesen eltakaró köpenynyel ellátott közuti gőzmozdonyok alkalmazandók.
A körvasut épitése és üzlete czéljaira szükséges magántulajdont képező területek tekintetében a kisajátitási jog az 1881. évi XLI-ik tc. értelmében biztosittatnék.
Az igénybe veendő fővárosi utcza- és közterületekre nézve, tekintettel arra, hogy a pálya létesitése által Budapest ipari és kereskedelmi viszonyai újabbi lendületet nyernek, - s ennélfogva a pálya első sorban a főváros gazdasági felvirágzásának képezi eszközét, - a főváros közönsége, mindaddig, mig a megépitendő körvasut az állam tulajdonát fogja képezni, illetve mig az az állam saját számlájára fog üzemben tartatni, - a kérdéses közterületeket minden használati dij nélkül ingyen fogja a m. kir. államvasutaknak rendelkezésére bocsátani - és az átháramlási jogot sem érvényesitendi.
Azon esetre ellenben, ha a körvasut netalán magántulajdonba menne át, ugy, hogy a közérdek mellett már a magánérdekeknek is szolgálna, Budapest főváros közönségének fentartva marad a jog arra nézve, hogy a m. kir. államvasutak jogutódja irányában a közuti vasutakkal szemben kikötni szokott terület használati dijat állapithasson meg s az átháramlási jogot is érvényesithesse.
Az imént jelzett határozmányok mig egyfelől lehetővé teszik, hogy a körvasut a forgalom érdekében létesittessék, másfelől figyelemmel vannak a főváros érdekeire is s a főváros részére fentartva marad a jog, hogy a területhasználati dijat s az átháramlási jogot, mely az állam irányában nem érvényesithető - az esetre, ha a pálya magánvállalkozás kezébe jutna - a magánvállalkozókkal szemben feltétlenül érvényesithesse.
A főváros javára még azon további előny is biztosittatnék, hogy a mennyiben az állam a körvasut üzletét bármi okból felhagyná, azon vonalrészek felépitménye, a mely vonalrészek a budapesti közuti vasuthálózat még ezentul kiépitendő vonalainak kiegészitő részét fogják képezni, nevezetesen a Királyhegy-utczában a 49. és 52. számú szelvények között lefektetendő második vágány - és a Krisztina-köruton a 60. és 70. szelvények között épitendő vágányok, azonnal ingyen a főváros tulajdonába mennek át: a körvasut egyéb részein pedig a felépitményt becsáron, a kisajátitás utján megszerzett területeket beszerzési áron fogja az állam Budapest főváros közönségének átengedni.
A fővárosi pénzalap tulajdonát képező dunaparti területek szintén ingyen és tehermentesen lesznek a körvasut czéljaira szükséges mérvben az állam rendelkezésére bocsátandók.
Minthogy továbbá a körvasut némely helyeken a budapesti közuti vaspálya már lefektetett vágányait fogná együttes használatba venni, az együttes használatra vonatkozó szerződés megkötésénél alapelvül fog szolgálni:
a) hogy az együttes használat következtében Budapest főváros közönségének a budapesti közuti vaspálya-részvénytársaság irányában szerződésileg biztositott jogai csorbát ne szenvedjenek;
b) hogy a budapesti közuti vaspályának együttes használatba veendő vonalain sem a jelenlegi, sem a jövőbeni kifejlődöttebb forgalom lebonyolítása a körvasut megépitése és üzeme által ne korlátoltassék, minek biztositása végett a megépitendő új vasut forgalma a közuti vaspálya forgalmának mindenkor alá lesz rendelendő;
c) hogy az együttes használat iránt kötendő szerződés a budapesti közuti vaspálya-részvénytársaság jogutódjára is átszálljon, mindazonáltal oly korlátozással, hogy ha az együttes használatba veendő közuti vasutvonalak az engedély, illetve Budapest főváros és a budapesti közuti vaspálya-részvénytársaság között fennálló szerződés időtartamának lejáratával Budapest főváros által, mint közuti vasutvonalak megszüntettetnének, ezen intézkedés csak az együttes használati jogviszony felbontását eredményezheti, de az illető közuti vasutvonalnak, mint körvasutnak további fenn- és üzemben tartását egyáltalán nem érintheti.
A körvasut megépitésének közérdekből sürgős voltára való tekintettel kimondandónak véltem e szakaszban azt is, hogy az állam a fővárosi közterületeket, a körvasut épitési czéljaira még a terület-átengedési szerződések megkötése előtt igénybe vehesse.
Az előzetes tervezés, illetve költségelőirányzat szerint az Ó-Buda-Filatori gát állomástól kiinduló s a cs. kir. szab. déli vaspálya budai állomásához csatlakozó 7.37 km. hosszú körvasutnak megépitése és üzleti megfelelő berendezése 1,100.000 forintba, vagyis kilométerenkint 149.253 forintba, - a cs. kir. szab. déli vaspálya budai állomásától folytatólagosan s külön a m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásáig vezetendő 3.23 km. hosszú vonalnak megépitése és üzleti megfelelő berendezése pedig 325.000 forintba, vagyis pályakilométerenkint 100.619 forintba, és végre a cs. kir. szab. déli vaspálya buda-kelenföldi vonala és a m. kir. államvasutak budapest-ferenczvárosi és budapest-kelenföldi vonalai között megépitendő 0.7 km. hosszú összekötő kanyarnak megépitése és üzleti megfelelő berendezése körülbelül 100.000 forintba kerülne, vagyis a tervezett körvasut megépitésére és üzleti megfelelő berendezésére összesen mintegy 1,525.000 frt költség igényeltetik.
Megjegyzem azonban, hogy a most jelzett összegek előzetes tervezés alapján kiszámitott hozzávetőleges költségek, - melyek a részletes tervek alapján alkalmasint tetemesen emelkedni fognak és pedig egyrészt azért, mert az épités tekintetében az engedélyezési előtárgyalások folyamán nyilvánitott, - s esetleg épités közben a fővárosi hatóságok részéről még emelhető kivánalmak az összköltségeket előre alig kiszámitható módon befolyásolják, - másrészt, mert a körvasut kiépitése következtében, illetőleg a körvasut kiépitésével kapcsolatban a megnövekedett forgalom akadálytalan lebonyolithatása érdekében a budapest-kelenföldi állomás kibővítése, esetleg az előzetes tervezésnél még előre nem látott egyéb kiegészitési munkálati is foganatositandók lesznek.
A felsorolt indokok alapján s tekintettel különösen a Duna-balparti és jobbparti körvasutaknak szükséges összekötésére, - a körvasut és az azzal kapcsolatban létesitendő esetleges kiegészitési munkálatok költségeit, minden eshetőséget figyelembe véve, 2,500.000 frt maximalis összegben állapitottam meg.
Ezen költségösszeg beszerzése tekintetében azon czél lebegett előttem, hogy oly pénzbeszerzési módozatot biztosithassanak, mely által az állam közvetlenül megterheltetni, illetve az állami hitel igénybe vétetni nem fog.
A körvasut előmunkálati engedélyeseivel folyó évi márczius hó 2-án e részben megtartott tárgyalások - a tisztelt képviselőháznak tudomásvétel, illetve jóváhagyás végett tisztelettel bemutatott kétrendbeli jegyzőkönyv tanusága szerint, - a kitűzött czélt teljes mérvben biztositották, - a mennyiben a jegyzőkönyvekben megnevezett vállalatok és czégek a mellett, hogy a körvasut épitési költségeihez a megnyitást követő január hó 1-től kezdve 10 egymásután következő éven át minden év január hó 1-én fizetendő 4.400 forintos egyenlő részletekben összesen 44.000 forinttal, a fonds perdu hozzájárulnak - a megépitéshez szükségelt költséget olyképen bocsátják előlegképen az állam rendelkezésére, hogy az igénybe veendő előleg 5%-os, már a törlesztést is magában foglaló évjáradékok utján 70 év alatt, félévenként minden év január hó 1-én és julius hó 1-én előleges részletekben leend a m. kir. államvasutak igazgatósága által az előleget nyujtó vállalatok és czégeknek, vagy jogutódaiknak, az általuk kijelölendő budapesti fizető helyen visszafizetendő.
Ezen jegyzőkönyvi megállapodások ugy az érdekelt vállalatok és czégek, mint az állam szempontjából előnyöseknek jelezhetők, a mennyiben a körvasutnak állami vasutként való megépitése megnyugtatást nyujt az érdekelt vállalatok és czégeknek az iránt, hogy a dijszabási jog tisztán a közgazdasági érdekekre való tekintettel fog gyakoroltatni, - az állam pedig az államvasuti hálózatnak e minden tekintetben oly fontos kiegészitő részét megépitheti minden pénzügyi megterheltetés nélkül, miután az épitési költségösszeg fejében fizetendő évjáradékok a körvasut szállitási bevételeiben s a m. kir. államvasutak forgalmának ezen körvasut segélyével is fokozható emelkedésében előreláthatólag bő fedezetüket fogják találni.
A törvényjavaslat ezen §-ában továbbá felhatalmazást kérek arra is, hogy a 2,500.000 forintnyi maximalis összköltségből megtakaritható összeget az engedélyezési előtárgyalások folyamán elejtett Margit-hidi szárnyvonal helyett a Budapest Duna jobb- és balparti körvasutak közötti összeköttetés létesitésére, illetve biztosithatására fordithassam. A két körvasutnak s ennek segélyével a fővárosban összpontosuló vasuti hálózatnak a főváros fölött való összekötése okvetlenül szükséges s ez csakis egy állandó Duna-hid utján létesithető, mely legalkalmasabb s a közérdeknek is leginkább megfelelő megoldási módozata lenne a budapest-esztergomi, régen vajudó vasuti összeköttetésnek is.
Ezekben a tisztelettel mellékelt törvényjavaslat egyes határozmányait indokolván, a megépitendő körvasut közgazdasági és forgalmi jelentőségére vonatkozólag fennebb általánosságban előadottak kiegészitéseképen, még a következőket van szerencsém felemliteni:
A m. kir. államvasutakra nézve jelentékeny előnynyel fog járni a pálya megépitése, mert általa a budai ipari és gyári vállalatoknak eddigelé közuti járműveken s vizi uton továbbitott szállitmányait lehetséges lesz a vasuti szállitásnak megnyerni, - mi mellett a gyári és ipari vállalatok is a terhes közuti fuvarköltségek meggazdálkodása következtében képesek lesznek telepeiket megnagyobbitani s a termelést fokozni.
A Duna-jobbparti körvasut megépitése által el lesz érve továbbá azon közgazdasági szempontból kiváló fontosságú eredmény is, hogy a m. kir. államvasutak forgalom befolyása a főváros összes területén levő gyári és ipartelepekre kiterjeszthető leend.
Budapest főváros gazdasági felvirágzását e vasut kiváló módon hivatva lesz elősegiteni, a mennyiben a Duna-jobbparti területen újabbi iparvállalatok létesitését lehetségessé teszi s a Duna jobb- és balparti részei között jelenleg fennálló s a főváros közlekedési érdekei által alig indokolható eddigi fogyatékos forgalmi összeköttetések számát emelni fogja.
Kivánatos még e pálya kiépitése hadászati szempontokból is, a mennyiben a Dunán átvezető vasuti összeköttetések számát szaporitva, - a csapatmozgalmak lebonyolitását lényegesen megkönnyiteni s ezen kivül a főváros Duna-jobbparti részén fekvő katonai felszerelési és élelmezési raktárakat a körvasutból kiágazólag létesitendő vontató vágányok segélyével az országos vasuti hálózattal közvetlen összeköttetésbe hozandja.
Mindezeknél fogva a Duna-jobbparti körvasut ugy közgazdasági, mint forgalmi és hadászati szempontokból tényleges szükséget képez s az államvasutakra, - főleg azonban a fővárosra nézve pénzügyileg is előnyös leend, miért is annak az előadott módozatok mellett állami vasutvonalként leendő megépitését egész megnyugvással hozhatom javaslatba, kérvény a tisztelt képviselőházat, hogy a mellékelt törvényjavaslatot elfogadni méltóztatnék.
Másolat
Felvétetett Budapesten, 1891. évi márczius hó 2-án a kereskedelemügyi ministeriumban bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. Minister Ur Ő Nagyméltóságának elnöklete alatt.
Jelen voltak:
A kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről: Lukács Béla államtitkár, Szabó Jenő ministeri tanácsos, Vörös László ministeri osztálytanácsos, Geduly Gyula műszaki tanácsos, Papp Árpád ministeri fogalmazó, mint jegyző.
A m. kir. pénzügyministerium részéről: Lukács László ministeri tanácsos, Horváth Elemér ministeri titkár.
A m. kir. államvasutak igazgatósága részéről: Ludvigh Gyula ministeri tanácsos, elnökigazgató, Fischer Márton felügyelő.
A Budapest Duna-jobbparti gőzmozdonyú körvasut tervezői részéről:
A Grünwald és társa czég képviseletében: Leipcziger Vilmos.
A Ganz és társa vasöntőde- és gépgyár-részvénytársaság képviseletében: Mechwart András.
Az első budapesti gőzmalom-részvénytársaság képviseletében: Zückler Adolf.
A Luiza gőzmalom-részvénytársaság képviseletében: Déri Izidor.
Goldberger Sám. és fiai czég képviseletében: Goldberger Sámuel.
A Holtzspach A. és fiai czég képviseletében: Weisenbacher Endre, dr. Wittmann Mór ügyvéd.
Tárgy
A budapesti Duna-jobbparti gőzmozdonyú körvasut épitési költségeihez az érdekelt vállalatok és czégek részéről nyujtandó hozzájárulás mérvének és kifizetési módozatainak megállapitása.
Kereskedelemügyi Minister Ur Ő Nagyméltósága a tárgyalást megnyitván, - azon körülményre való utalással, miszerint a budapesti Dunaparti gőzmozdonyú körvasut megépitésének elhatározásánál a kormányt kiválólag e pálya forgalmi területébe eső gyári, ipari s egyéb vállalatok érdekei vezérelték, - felhivni méltóztatott az alulirott vállalatok és czégek jelen volt képviselőit, miszerint nyilatkozzanak az iránt, hogy mily összeggel szándékoznak a pálya épitési költségeihez hozzájárulni s mily módozatok mellett fognák a megajánlandó hozzájárulási összeget a m. kir. államvasutak rendelkezésére bocsátani.
Az alulirott czégek és vállalatok jelen volt képviselői ezen magas felhivás következtében kijelentették, miszerint a pálya épitési költségeihez összesen 44.000 frtnyi hozzájárulási összeget ajánlanak fel - s kötelezik magukat, hogy ezen összeget a körvasut megnyitása napját követő január hó 1-től kezdve 10 egymásután következő éven át 4.400 frtos részletekben minden évi január hó 1-én külön felszólitás nélkül, a m. kir. államvasutaknak hiány nélkül kifizetni fogják.
Az alulirott czégek és vállalatok képviselői fenti nyilatkozatukkal kapcsolatban egyuttal azon kérelmüknek is adtak kifejezést, miszerint tekintettel arra, hogy az engedélyezés tárgyát képező körvasut kiépitése czéljából szükségelt tőke mikénti beszerzése tárgyában egyidejűleg megtartott értekezletről felvett jegyzőkönyv értelmében a m. kir. államvasutaknak általuk előlegezendő 2,500.000 frtnyi maximalis összeget, a m. kir. államvasutak részéről ezen előleg törlesztése fejében nyujtandó évjáradékok financirozás utján szándékozzák beszerezni, - a financirozás alapját képező engedmény-ügylet után részükre a bélyeg- és illetékmentesség megfelelő módon biztosittassék.
Ezen kérelmet elnöklő Minister Úr Ő Nagyméltósága teljesithetlennek jelentvén ki, abban történt megállapodás, hogy miután a körvasut építési költségeihez az alulirott vállalatok és czégek által az előző pont szerint úgy is aránytalanul csekély hozzájárulás ajánltatott meg, - a vasut költségeihez való további hozzájárulásként az engedményezési ügylet után a törvényszerű bélyeg- és egyéb illetéket, az előleget nyujtó czégek és vállalatok sajátjukból kötelesek kiegyenliteni.
Kelt mint fent.
(Az elől megnevezettek aláirásai.)
A hiv. másolat hiteléül:
Uferbach s. k.,
irodatiszt
Felvétetett Budapesten, 1891. évi márczius hó 2-án a kereskedelemügyi ministeriumban bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. Minister Úr Ő Nagyméltóságának elnöklete alatt.
Jelen voltak:
A kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről: Lukács Béla államtitkár, Szabó Jenő ministeri tanácsos, Vörös László ministeri osztálytanácsos, Gerduly Gyula műszaki tanácsos, Papp Árpád ministeri fogalmazó, mint jegyző.
A m. kir. pénzügyministerium részéről: Lukács László ministeri tanácsos, Horváth Elemér ministeri titkár.
A m. kir. államvasutak igazgatósága részéről: Ludvigh Gyula ministeri tanácsos, elnökigazgató; Fischer Márton felügyelő.
A budapesti Duna-jobbparti gőzmodonyú körvasut tervezői részéről:
A Grünwald és társa czég képviseletében: Leipcziger Vilmos.
A Ganz és társa vasöntőde- és gépgyár-részvénytársaság képviseletében: Mechwart András.
Az első budapesti gőzmalom-részvénytársaság képviseletében: Zuckler Adolf.
A Luiza gőzmalom-részvénytársaság képviseletében: Déri Izidor.
Goldberger Sám. és fiai czég képviseletében: Weisenbacher Endre; dr. Wittmann Mór ügyvéd.
Tárgy:
A budapesti Duna-jobbparti gőzmozdonyú körvasut megépitése czéljából szükségelt tőke beszerzési módozatainak megállapitása.
Kereskedelemügyi Minister Ur Ő Nagyméltósága a tárgyalást megnyitván, az értekezlet feladatául a budapesti Duna-jobbparti gőzmozdonyú körvasut megépitése czéljából szükségelt tőkebeszerzési módozatainak megállapitását méltóztatott kijelölni.
A tárgyalás eredménye gyanánt a következő megállapodások vétettek jegyzőkönyvbe:
1. A főváros Duna-jobbparti területén fekvő gyári, ipari és egyéb telepeknek a m. kir. államvasutakkal való összeköttetése czéljából létesitendő gőzmozdonyú körvasut az alábbiak szerint előlegezendő és törlesztendő költségen mint állami vasut lesz megépitendő.
2. Ezen felül tervben van még az is, hogy egyrészt a cs. kir. szab. déli vasut budai pályaudvara a m. kir. államvasutak Ferenczváros-Kelenföldi vonalával és másrészt esetleg a budapesti Duna bal- és jobbparti körvasut a Duna folyam áthidalása utján köttessék össze; az összekötő kanyar és e Duna-hid kiépitése esetén azok költségei a kereskedelemügyi Minister Úr Ő Nagyméltósága által meghatározandó mérvben az alábbi 3-ik pont alatt emlitett előlegből lesznek fedezhetők; megjegyeztetvén, hogy az ezen 2-ik pontban emlitett létesitmények előállitására az állam, az alólirott czégek és vállalatok irányában semmi kötelezettséget sem vállal és hogy ezen létesitmények esetleges mellőzése az alólirott vállalatok és czégek által az alábbiak szerint általuk elvállalt kötelezettségeket nem érintheti.
3. Az alulirott vállalatok és czégek kötelezik magukat, hogy az előzőleg emlitett körvasut és esetleg egyéb létesitmények megépithetése czéljából annyit - a mennyit, de legfeljebb 2,500.000 frtig terjedhető osztr. értékű készpénzben adandó előleget fognak a m. kir. államvasutaknak rendelkezésére bocsátani.
4. Az előző 3-ik pont értelmében előlegezendő összeget az alulirott vállalatok és czégek a m. kir. államvasutak igazgatósága által a Duna-jobbparti gőzmozdonyú körvasut megépitését elrendelő törvény szentesitése után s az ennek alapján hozzájuk intézendő felhivástól számitott 30 nap alatt vagy egy összegben, vagy a tényleges épitési szükséghez mért részletekben kötelesek a m. kir. államvasutak budapesti főpénztárába befizetni, kiköttetvén, hogy az épités tartama alatt igénybe vett részletösszegek után a megnyitást követő év január hó 1-ig 5% időközi kamat lesz a m. kir. államvasutak igazgatósága által az előleget nyujtó vállalatoknak és czégeknek vagy azok jogutódainak az általuk kijelölendő budapesti fizetőhelyen fizetendő.
5. A m. kir. államvasutak viszont kötelesek a fennebbiek szerint előlegezendő összeget 5%-os - már a törlesztést is magában foglaló - s a megnyitást követő év január hó 1-jétől, de legkésőbb 1893. évi január hó 1-jétől számitott hetven egymásután következő éven át minden év január hó 1-én és julius hó 1-én előlegesen fizetendő félévi járadékok utján az alulirott vállalatoknak és czégeknek vagy azok jogutódainak az általuk kijelölendő budapesti fizetőhelyen visszafizetni.
6. Jelen megállapodások az alulirott vállalatokra és czégekre nézve ezen jegyzőkönyv aláirásával, a m. kir. államvasutakra nézve pedig a kereskedelemügyi Minister Úr Ő Nagyméltóságának jóváhagyásával válnak kötelezőkké.
7. Jelen jegyzőkönyv két eredeti példányban állittatott ki és iratott alá azzal, hogy annak egy eredeti példánya a kereskedelemügyi Minister Úr Ő Nagyméltóságának jóváhagyása után a jóváhagyási záradékkal ellátva, alulirott vállalatok és czégeknek dr. Wittmann Mór budapesti ügyvéd megbizottjuk kezéhez kiadatni fog.
Kelt mint fent.
(Az elől megnevezettek aláirásai.)
A hivatalos másolat hiteléűl:
Uferbach s. k.,
irodatiszt
Vonalhossz:
| Óbuda-Filátorigát - Déli v. p. udv. | 7,37 km. | |
| Déli v. pályaudv. - Kelenföld | 3,23 km | |
| Kelenföldi összekötő iv | 0,7 km |
