1. § A kereskedelemügyi minister által az „Adria” magyar tengerhajózási részvénytársasággal 1891. évi márczius hó 28-án kötött szerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik és ekként 1892. évi január 1-ével a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által a nevezett társasággal 1886. évi május hó 15-én kötött és az 1886. évi XXXI. törvénycikkel beczikkelyezett szerződés helyébe lép.
2. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
A szerződés szövege a következő:
melyet a kereskedelemügyi m. kir. minister az „Adria” magyar tengerhajózási részvénytársasággal az alábbiak szerint és a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával kötött.
1. § Az „Adria” magyar tengerhajózási részvénytársaság a jelen szerződés erejénél fogva és annak tartamára, arra kötelezi magát, hogy rendszerint saját hajóival a következő rendes járatokat fogja fentartani és teljesiteni:
1. sz. Évenként 18 járatot Fiuméból Glasgowba,
2. sz. Évenként 12 járatot Fiuméból Leithbe vagy Nagy-Brittania egy más keleti kikötőjébe,
3. sz. Évenként 12 járatot Fiuméból Londonba,
4. sz. Évenként 24 járatot Fiuméból Liverpoolba,
5. sz. Évenként 12 járatot Fiuméból Hull, vagy New-Castleba,
6. sz. Évenként 12 járatot Fiuméból Rouenbe vagy Észak-Francziaország más kikötőjébe,
7. sz. Évenként 12 járatot Fiuméból Bordeauxba,
8. sz. Évenként 12 járatot Fiuméból spanyol és portugál kikötőbe, vagy Francziaország egy nyugoti kikötőjébe, esetleg Marseille, vagy Cettébe,
9. sz. Évenként 12 járatot Fiuméból Olaszország keleti kikötőibe, továbbá Siciliába, Maltába, Tunisba (La Goulettebe),
10. sz. Évenként 6 járatot Fiuméból Hamburgba, Antwerpen vagy Rotterdam vagy Amsterdam érintésével,
11. sz. Évenként 6 járatot Fiuméból Braziliába, melyek közül két járat a kereskedelemügyi minister kivánságára a La Plata államok területén létező és a kereskedelemügyi minister által megjelölendő kikötőkig meghosszabbitandó,
12. sz. Évenként 12 járat Glasgowból Fiuméba,
13. sz. Évenként 12 járat Leithből vagy Nagy-Brittania más keleti kikötőjéből Fiuméba,
14. sz. Évenként 12 járat Londonból Fiuméba,
15. sz. Évenként 24 járat Liverporból Fiuméba,
16. sz. Évenként 12 járat Hull vagy New-Castléból Fiuméba,
17. sz. Évenként 12 járat Rouen vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjéből Fiuméba,
18. sz. Évenként 12 járat Bordeauxból Fiuméba,
19. sz. Évenként 12 járat Tunis (La Goulette), Malta, Sicilia, továbbá Olaszország keleti kikötőiből Fiuméba,
20. sz. Évenként 6 járat Hamburgból vagy Rotterdamból vagy Amsterdamból, vagy Antwerpenből Fiuméba,
21. sz. Évenként 6 járatot Braziliából Fiuméba, melyek közül két járat a kereskedelemügyi minister kivánságára a La Plata államok megjelölendő kikötőiből inditandó.
Ezeken kivül kötelezettséget vállal az „Adria”, hogy még további tizenöt járatot, vagy legalább 46,000 tengeri mértföldet fog a fent részletezett viszonylatokban a forgalmi viszonyokhoz mért választása szerint évenként minden esetre teljesiteni.
Az „Adria” magyar tengerhajózási társaság által fentartandó és teljesitendő fenti összes járatoknál mindenkor Fiume fogja képezni a kiindulási, illetve a végpontot.
2. § A mennyiben idővel a forgalmi viszonyok és a kereskedelmi érdekek alakulása következtében az 1. §-ban elősorolt járatok és teljesitmények egyikének, vagy másikának módositása vagy elhagyása szükségesnek mutatkoznék; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában álland a járatrendben változtatásokat eszközölni olyképen, hogy az esetleg felhagyandó vagy módositandó járatok más, a társaság hozzájárulásával meghatározandó járatokkal pótoltassanak.
3. § Az 1. §-ban megállapitott rendes járatokon és teljesitményeken felül a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek kivánságára és feltéve, hogy az Adriai tengeren létező rendes hajózási vonalak első osztályu gőzösein azon időben szedett fuvardijak mellett háromnegyed hajórakomány biztositva van, minden külön államsegély nélkül az 1. §-ban jelzett viszonylatokban, további járatokat is köteles teljesiteni, illetve inditani, még pedig legkésőbb 21 nap alatt a vett felhivás kézbesitése napjától számitva.
A társaságnak különben kötelességében álland, az ország tengeri kereskedelmének czélszerü kiszolgálása érdekében, a menyiben ezt a viszonyok megengedik, külön utasitás nélkül is a szükséghez mért külön járatokat inditani.
4. § Az 1. §-ban megállapitott járatok és teljesitmények a forgalom igényeihez mért időben végzendők, mindazonáltal oly kikötéssel, hogy az ott meghatározott összes kötelezettségek a naptári év folyamán tényleg és teljes mérvben teljesittessenek.
Hogy pedig a forgalom a kivánt rendszerességgel bonyolittassék le, megállapittatik, hogy az 1. §-ban meghatározott utirányokban a járatok beosztása miden esetre a következő módon történjék:
Fiuméból Glasgowba (1. sz.), Fiuméból Liverpoolba (4. sz.) a Liverpoolból Fiuméba (15. sz.), Fiuméból Rouenba vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjébe (6. sz.), Fiuméból Olaszország keleti kikötőibe, továbbá Siciliába, Maltába és Tunisba (9. sz.) és Tunis, Malta, Sicilia, továbbá Olaszország keleti kikötőiből Fiuméba (19. sz.), végre Fiuméból spanyol, portugal vagy nyugot-franczia kikötőkbe (8. sz.) havonként legalább egy-egy járat inditandó.
A 2., 3., 5., 7., 10., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18. és 21. sz. járatoknál két havonként legalább egy-egy járat, azzal a hozzáadással, hogy a 11. sz járatok minden esetre előre meghatározott napokon pontosan inditandók, a 20. számu járatnál pedig három havonként legalább egy járat inditandó.
5. § A társaság köteles havonként legalább 16 rendes járatot teljesiteni. Változások a járatrendben csak a kereskedelemügyi minister előzetes engedélyével eszközölhetők.
Ha ezt a változást vis major, vagy elhárithatatlan körülmény idézte elő, mely miatt az előzetes ministeri engedély sem volt kikérhető, a társaság a változást utólag feljelenteni és igazolni köteles.
Ugyancsak a minister előzetes engedélye szükséges a járatok egyesitéséhez is.
Az 1. §-ban 2., 5., 6., 8., 13., 16., 17., és 20. sz. alatt jelzett járatoknál, a 8. sz. járatnál az alábbi 6. §-ban foglalt határozmányok szem előtt tartásával, járatonként legalább egy-egy ott megjelölt külföldi kikötő érintése kötelező: a társaságnak szabadságában áll azonban az illető járat részére vagylagosan kijelölt kikötők közül többet is érinteni.
A társaság jogositva van továbbá a Fiuméból kiinduló vagy a Fiuméba menő járatain, a közbeeső kikötőket, ideértve az északadriai kikötőket is, érinteni, feltéve, hogy az által az utazás tartama indokolatlan s a fiumei forgalom érdekeit veszélyeztető késedelmet nem szenved.
Különösen meg van engedve, hogy a társaság hajói a nyugoteurópai járatoknál visszament Fiuméba Cardiffot, vagy más ugyanoly természetü angol kikötőt érinthessék.
A társaság kötelezve van, hogy Fiuméban, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajó térfogatának kétharmadát fentartja.
Ha azonban a társaságnál fennálló fuvardijak mellett teljes gőzhajórakomány jelentetnék be: a hajó teljes térfogatát kell Fiume számára készen tartani, vagy legkésőbb 21 nap alatt külön gőzöst kell a társaságnak Fiuméból vagy Fiuméba inditani.
6. § Az „Adria” magyar tengerhajózási részvény-társaság köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére s azon időre, a melyre azt a kereskedelemügyi m. kir. minister követelni fogja, az alábbi határozmányokat követni s pontosan megtartani; kiköttetvén, hogy a mint a kereskedelemügyi m. kir. minister az alábbiak abbanhagyását rendelni fogja, a társaság köteles a rendeletnek szintén azonnnal és minden, bármi néven nevezhető igény tánasztása nélkül megfelelni.
Az 1. §-ban 8. sz. a foglalt spanyol járatoknál az „Adria” köteles a 4. és 5. §. ide vonatkozó határozmányainak ezen időleges módositásával havonként egyszer Barcellonát és a spanyol continensnek a Földközi-tengeren fekvő egy másik kikötőjét érinteni.
Minthogy továbbá a Lloyd Triesztből kiindulva Fiume érintésével Braziliába és a brazil kikötőkből vissza Fiume érintésével Triesztbe szintén fog 6-6 rendes járatot teljesiteni, ennélfogva az „Adria” a 11. és 21. sz. járatokat a Lloyd által teljesitett brazil járatokkal váltakozva fogja teljesiteni.
Ezen szolgálat tekintetében a következők lesznek mérvadók:
A két társaság által teljesitendő 12 rendes járat közül minden év január 1-től junius hó végéig 5, az év hátralevő részében pedig 7 járat végzendő és a járat-inditások mindegyik csoportban lehetőleg egyenlő időközökben eszközlendők.
A braziliai rendes szolgálat ilyetén eszközlésénél a két társaság közt váltakozó járatok megkezdésének sorrendjére nézve az „Adria” a Lloyddal meg fog egyezni.
Megegyezés létre nem jötte esetén a kereskedelemügyi m. kir. minister által megállapitandó módozat mellett a sors dönt és azontul a járatok megkezdése évenként váltakozva történik, a mennyiben a vállalatok a kereskedelemügyi ministernek beleegyezésével azontul is másként nem állapodnak meg.
Azon esetben, ha a braziliai járatoknak a jelen szerződés 1. §-a értelmében a La Plata államok megjelölendő kikötőiig leendő kiterjesztése követeltetnék, ezen járatok a Lloyd által teljesitett a hasonló járatokkal váltakozva lesznek az „Adria” által teljesitendők.
Ugyanez áll azon esetre is, ha a Braziliába inditott rendes segélyezett járatok szaporitása szükségesnek mutatkoznék.
A fentebb emlitett spanyol és brazil járatok előre meghatározott napokon és a kereskedelemügyi minister által jóváhagyott menetrend szerint inditandók; fentartatván azonban a társaságnak azon jog, hogy erőhatalom beálltának esetén a társaság mellé kirendelt ministeri biztos előzetes engedélyével a hajó indulási napját a mulhatatlanul szükséges időtartamra, de ismét csak egy meghatározott napra elhalaszthassa.
A visszautazásnál Braziliából a társaságnak szabadságban áll az indulást a menetrendszerü időn tul legfeljebb 10 nappal elhalasztani, és ezen visszautazásnál a társaság a menetrendbe felvett többi kikötők érintésére Trieszt kivételével nincs kötelezve.
Az „Adria” köteles lesz a fenti szabályok szem előtt tartásával a spanyol és braziliai járatok menetrendjeit évről-évre előzetesen kidolgozni és jóváhagyásra legkésőbb az előző év november 1-ig a kereskedelemügyi m. kir. minister elé terjeszteni.
Az „Adria” magyar tengerhajózási társaság az ezen szakaszban tárgyalt havonkénti spanyol járatoknál, valamint a brazil járatoknál ugy az oda-, mint a visszautazásnál Triesztet minden esetben érinteni tartozik.
Az itt emlitett szerződésszerü járatokon, melyeken Trieszt érintése kötelező, a Triesztből és Triesztbe való szállitás tarifája ugyanaz lesz, mint a Fiuméból és Fiuméba való szállitás tarifája és az ezen vonalakon érintett külföldi kikötőkből behozott árukra nézve is a szállitási dij kiszabása tekintetében nem fog az emlitett két kikötő mint rendeltetési hely közt különbség tétetni.
A Fiuméból kiinduló forgalomban engedélyezett dijmérséklések és refaktiák, valamint a tengeri szállitással összefüggésben levő illetékekből nyujtott kedvezmények a Triesztből kiinduló forgalomra is alkalmazandók lesznek, ha hasonnemü áruk ugyanazon hajón szállittatnak ugyanazon rendeltetési kikötőbe.
Az ezen szakaszban emlitett szerződésszerü járatokon, melyeken Trieszt érintése kötelező, Fiuméban a hajók rakterületének egyharmada Trieszt részére fentartandó olyképen, hogy a társaság ezen rakhely felett csak azon esetben rendelkezhetik másképen, ha az kisebb küldemények számára legkésőbben 24 órával, nagyobb mennyiségek számára legfeljebb 8 nappal, a Braziliával való forgalomban pedig egyáltalában legkésőbb 14 nappal a hajó elindulása előtt igénybe nem vétetett.
A jelen szakaszban megállapitott kötelezettségek az „Adria” magyar tengeri hajózási társaságot egyoldaluan terhelik, és az államra azokból semminemü segélyezési vagy más kötelezettség nem hárul, még az esetben sem, ha a jelen szakaszban foglalt határozmányok a kereskedelemügyi m. kir. minister által bármikor részben vagy egészben visszavonatnak és hatályon kivül helyeztetnek.
7. § Az „Adria” magyar tengerhajózási részvénytársaság kötelezttséget vállal, hogy minden állami segélyezés nélkül legalább két gőzösét (9. §. b) pont) állandóan a Fekete-tengerben, illetve Sulina és Konstantinápoly között fogja állomásoztatni és oly czélból járatni, hogy ezek a Fekete-tenger kikötőinek egymás közti, vagy ezeknek más kikötőkkel, jelesen Konstantinápolylyal való forgalmában is részt vegyenek.
Különösen köteles lesz a társaság ezen hajóival a kereskedelemügyi minister rendelkezése és az általa jóváhagyandó menetrend szerint azon - a társasággal egyetértőleg megállapitandó összeköttetéseket fentartani és kiszolgálni, melyek aldunai átrakodások segelyével forgalmi érdekeink szempontjából esetleg berendeztetni fognak.
8. § A társaság jogában áll a jelen szerződésben megállapitott rendes és rendkivüli járatokon felül szabad hajózást üzni.
Ebbeli müködésénél azonban mindaddig, mig azt a kereskedelemügyi minister követelni fogja, illetve mig az e tekintetben kikötött viszonosság tartani fog, azon korlátozáshoz lesz kötve, hogy a Lloyd által szerződésszerüen fentartott és az osztrák cs. kir. kormány által segélyezett rendes vonalakon sem tulajdon, sem bérelt vagy szerződéses gőzösökkel időszaki járatokat nem fog fentarthatni s egyes járatokat sem fog azon czélzattal inditani, hogy a Lloyd szerződésszerüen segélyezett valamely vonalának versenyt támaszszon.
9. § A társaság hajórajának szaporitása tekintetében a következő kötelezettségeket vállalja magára, és pedig:
a) A társaság köteles a vele 1886. évi május 15-én kötött s az 1886. évi XXXI. törvénycikkbe czikkelyezett szerződés 12. §-a szerint és a mennyiben ezen kötelezettségének a jelen szerződés jogerejüvé váltáig részben vagy egészben meg nem felelt volna, jelenlegi 10 hajóból álló hajóraját még a jelen 1891. év folyamán egy legalább 2,100 - egész 2,200 és egy legalább 800 brutto register tonna tartalmu, összesen tehát két gőzhajóval szaporitani. A második, kisebb gőzös a személyforgalomra szükséges berendezéssel is ellátandó.
b) Köteles a társaság az 1892. év folyamán és legkésőbb ugyanazon év végéig további 10, és a reá következő 1893. év végéig ismét további három uj gőzöst beszerezni, mely 13 gőzös közül 6 gőzös egyenként legalább 2,200 brutto register tonna tartalmu, öt gőzös legalább 1,500 brutto register tonna tartalmu és két gőzös legalább 800 brutto register tonna tartalmu legyen.
Ezen 800 brutto register tonna tartalmu két gőzös a Fekete-tengerben berendezendő szolgálatra lesz alkalmazandó s ezen forgalom czéljainak megfelelőleg a személyszállitásra is berendezendő.
Ezen két hajón kivül a társaság fennebb elősorolt ujonnnan beszerzendő uj 13 gőzhajója közül még kettőt ugy köteles berendezni, hogy azok teljes kényelmü mérsékelt személyszállitásra is alkalmazhatók legyenek.
c) A jelen szerződés utolsó tiz évében a társaság köteles hajóraját a nélkül, hogy a társaság a jelen szerződésben megállapitott segélyen tul az államtól ezen beszerzésért és teljesitményért bármely további hozzájárulást igényelhetne, még további öt, egyenként legalább 1,500 brutto register tonna tartalmu gőzössel szaporitani olyképen, hogy minden második évben egy-egy gőzös lesz beszerzendő.
A társaság által beszerzendő gőzhajóknak óránként legalább kilencz, a személyszállitásra a Fekete-tengeri, valamint az 1. §. 9. és 19. sz. a. emlitett járatokon berendezett gőzösöknek pedig óránként legalább tiz tengeri mértföld rendes menetsebesség kifejtésére kell képeseknek lenniök.
A beszerzendő gőzhajók tervrajzai és azok részleges leirásai a kereskedelemügyi m. kir. ministernek előzetes jóváhagyásra bemutatandók s a hajók tényleges beszerzési ára egyenként hitelesen kimutatandó.
10. § A társaság az osztrák-magyar „Veritas” és az angol „Lloyd” szabványai szerint classificált, kizárólag első osztályu gőzösöket fog beszerezni és járatni.
A mennyiben a társaság egyik vagy másik hajója a társaság hajórajából bármely okból kivétetnék, ennek pótlására mindenkor legkésőbb egy év leforgása alatt egy a társasági hajójegyzékből törülttel legalább is egyenértékü és egyenlő nagyságu más hajó szerzendő be, a nélkül, hogy az államtól bármily további segély igényeltethetnék.
11. § A társaság a jelen szerződés 1. §-ában előirt járatokat az 1892. évi január 1-től tartozik eszközölni. Mindaddig, mig hajóraja a 9. §. határozatai értelmében az 1893. év végéig ki lesz egészitve, átmeneti intézkedésként a társaságnak megengedtetik, hogy rendes járatait, a mennyiben saját hajói azok teljesitésére nem elégségesek, idegen bérelt és szerződéses gőzhajókat teljesitse.
Az 1894. évi január 1-től kezdve a társaság szerződéses járatait rendszerint saját gőzhajóival köteles végezni.
Ha az üzleti viszonyok arra kényszeritenék a társaságot, hogy a szerződéses járatok némely részét is bérelt, vagy szerződéses gőzhajókkal végeztesse, ehhez esetenkint a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyása kikérendő. Ezen jóváhagyás sürgönyi uton is kérhető és ha ily kérelemre 24 óra alatt tagadó válasz nem érkezik, a kért engedély megadottnak tekinthetők.
A Fiume-Liverpool és Liverpool-Fiume (1. §. 4. és 15. sz.) és Fiume-Hull, vagy New-Castle, és New-Castle vagy Hull-Fiume (1. §. 5. és 16. sz.) közötti járatokat a társaság ezentul is bérelt vagy szerződéses gőzösökkel végeztetheti.
Határozottan kiköttetik, hogy a társaság járatain a fentebbiek szerint alkalmazott bérelt, vagy szerződéses gőzösöknek is oly minőségüeknek kell lenniök, és oly teljesités-képességgel kell birniok, mint az a társaság saját gőzhajóit illetőleg a jelen szerződésben meg van állapitva.
A Fekete-tengerben szervezendő szolgálat (7. §.) az e czélra szolgáló két társasági gőzhajó elkészültével kezdendő meg.
Ezen két gőzhajó azonban akként rendelendő meg, hogy azok legkésőbb 1892 julius hó végéig a forgalomnak átadva legyenek.
12. § Az „Adria” magyar tengerhajózási társaság üzletvitelében és dijszabási intézkedéseiben a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekeket támogatni kötelességének fogja ismerni és a kereskedelemügyi ministernek felszólitására a kiviteli vagy behozatali forgalomnak érdekében megkivánt intézkedéseket meg fogja tenni.
A személyszállitási dijak csak a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyása után léptethetők életbe és emelhetők fel.
A kereskedelemügyi minister fentartja magának a jogot, hogy a személydijszabás módositását szükség esetén követelhesse, minek a társaság haladék nélkül megfelelni tartozik.
A társaság köteles személyszállitásra berendezett vonalain a m. kir. államvasutakkal mindazon viszonylatokban, melyekben az utóbbi kivánni fogja, közvetlen menetjegyek kiadásához s az utasok podgyászának közvetlen szállitásához hozzájárulni.
Az „Adria” Fiuméból vagy Fiuméba soha sem fog magasabb fuvardijakat szedhetni, mint a milyenek a többi északadriai kikötőkre, nevezetesen Trieszt és Velenczére nézve ugyanazon viszonylatokban és időben rendes járatu vonalak elsőrendü gőzösein általában alkalmaztatnak.
A társaság köteles azon forgalmakban, melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister által e czélból meg fognak jelöltetni, a m. kir. államvasutakkal közvetlen dijszabásokat felállitani.
Ezen dijszabások legalább egy havi időtartamra lesznek olykép érvényesitendők, hogy ezen idő lefolyása előtt a dijtételek felemelhetők ne legyenek.
A társaság a magyar vasuti állomásokról a felek kivánságára egy összegben kifejezett dijtételeket fog a szállitók rendelkezésére bocsátani.
13. § A társaság köteles az áruknak az üzletszabályzat határozatainak megfelelő rendes szállitására gondot forditani.
Ezen üzletszabályzat a kereskedelemügyi m. kir. minister által hagyatik jóvá és annak módositásához is a nevezett minister jóváhagyása szükséges.
14. § A társaság igazgatósága minden hónapban elinditandó járatokat legkésőbb az előző hó 25-ig közzétenni tartozik olyképen, hogy a járatjegyzékben az illető hónapra eső összes fiumei indulások, illetve érkezések ki legyenek tüntetve.
Azon járatoktól eltekintve, melyek a 6. és 7. §. értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyandó menetrend szerint közlekednek, ugyszintén az 1. §. 9. és 19. sz. alatt jelzett olasz járatok, valamint a 6. §. alattiak kivételével, melyek hasonlóan a kereskedelemügyi minister által megállapitott menetrend szerint, illetve meghatározott napokon fognak közlekedni, a többi járatok inditására a társaságnak 10 napi időköz áll rendelkezésére; a jegyzékben azonban minden egyes esetben világosan kiteendő azon 10 nap, melyen belül a hajó Fiuméból, illetve Fiume felé a kiindulási kikötőből utra kel.
Ha közbejött bármely akadály következtében egy vagy több, már kihirdetett járat indulási időpontjában változás állana be, az a társaság igazgatósága által azonnal, mihelyt az tudomására jut, szintén kihirdetendő.
Ha a hajó indulása nem felel meg a kihirdetett időnek, vagy ha az eredetileg kihirdetett indulási idő utólag módosittatott, a m. kir. tengerészeti hatóság mindkét esetben a megváltoztatás, illetve késedelem okát megvizsgálja, és ha a késést vagy az indulási idő utólagos megváltoztatását indokoltnak nem találja, a társaságot minden egyes esetben 50 forinttól 500 forintig terjedhető és a társaság biztositékából levonható birság alá vetheti.
Ha a társaság a járat teljesitésére szánt hajó kellő megérkezését jogosan várhatta, ez azonban baleset, vagy időviszontagság miatt kellő időben meg nem érkezik és ennek folytán ujbóli elindulásába is késedelem áll be, ezen késedelem igazoltnak fog tekintetni.
15. § Az „Adria” igazgatósága minden hó második felében ülést tart, melyben tekintettel a 12. és 13 §-ban foglalt határozmányokra, megállapitja a jövő hóban szedhető fuvardijak maximumát és a jövő hóban inditandó járatok jegyzékét.
A társaság hirdetményei egy budapesti magyar lapban és a m. kir. tengerészeti hatóság hivatalos közlönyében teendők közzé.
16. § A társaság igazgatósága az elért összes áru- és személyforgalomról havi, félévi és egész évi statisztikai kimutatásokat tartozik elkésziteni és azokat, nemkülönben a társaság hajóinak menetrendjét és havi járatjegyzékeit, valamint a havi maximális fuvardijak jegyzékét a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a m. kir. tengerészeti hatóságnak és a társaság mellé kirendelt ministeri biztosnak mindekor bemutatni tartozik.
17. § A társaság kötelezi magát, hogy a közös hadügyminister felszólitására mozgósitás vagy háboru esetén valamennyi rendelkezésére álló hajóját a szükséghez képest és megfelelő dij mellett a hadi tengerészet szolgálatába illetőleg a hadigazgatás czéljaira, vagyis a bevonulók szállitására és egyéb katonai szállitmányok vitelére átengedi.
Szükség esetén azon hajók is e czélra rendelkezésre bocsátandók, melyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak, valamint azok is, melyeket még idejekorán vissza lehet vezényelni.
E tekintetben megjegyeztetik, hogy ha a hadi tengerészetnek a mozgósitás vagy háboru esetén átadott hajókon a társasági közegek hibájából tengeri baleset vagy tüzvész által sérülés vagy kár okoztatik, az a társulatot terheli. - A cs. és kir. hadi tengerészet csak azon károkat és veszteségeket tériti meg, melyeket az ellenség müködése vagy a hadi lőszer felrobbanása okozott.
Azon esetek, melyekben a hajókon történt sérülésekből eredő költségek a társaságot terhelik, a közös hadügyministerrel a hajóknak a hadi tengerészet szolgálatába bocsátása iránt kötendő szerződésben fognak részletesen meghatároztatni.
Hogy a társaság a közös hadügyminister követelményeinek teljesen megfelelhessen, a kereskedelemügyi m. kir. minister, ha szükséges, meg fogja engedni, hogy mozgósitás vagy háboru esetén egyes szerződéses külföldi járatok megszüntettessenek.
A közös hadügyminister pedig, ha csak lehet, a társaságot már a mozgósitás megkezdése előtt értesitendi a szükséges hajók mennyiségéről a végből, hogy ez azokat a hadi czélokra visszatartsa.
A mozgósitás vagy hadi czéloknak visszatartott hajóknak várakozási idejére a társaságnak járó kártalanitás egy erre nézve a közös hadügyminister és a társulat között kötendő külön egyezmény alapján fog nyujtatni.
A katonai szállitmányokra nézve általában a közös hadügyminister és az osztrák-magyar Lloyd, valamint néhány kisebb hajózási vállalat között már fennálló egyezmény határozatai mérvadók; ebben azon vitelbér-kedvezmények is megállapitvák, melyeket a társaság a katonai szállitmányoknak és az egyes utazó katonai személyeknek nyujt.
Mindkét egyezmény azon változtatások fentartásával, melyek később egyetértőleg netalán eszközöltetnének, a jelen szerződés tartamára érvénynyel fog birni.
Azon esetre, ha a katonai szállitmányok számára nyujtott kedvezményekről szóló egyezmény bármely okból hatályon kivül helyeztetnék, minden körülmények között fenn fog maradni a hajózási társaság azon kötelezettsége, hogy a katonai szállitmányokat és utazó egyes katonai egyéneket, nemkülönben mindennemü katonai tárgyakat a polgári szállitmányokra nézve fennálló dijtételek feleért szállitsa.
18. § A társaság azon külföldi kikötőkben, melyeket hajói érintenek, a cs. és kir. consuli hatóságok vagy a cs. és kir. követségek irásbeli felszólitására, a hazaküldendő tengerészeket vagy más tengerészeti utlevéllel (tengerészeti szolgálati könyvvel) ellátott egyéneket köteles felvenni és Fiuméba vagy menetközben érintendő más magyar vagy osztrák kikötőbe szállitani; ezen szolgálatáért semminemü dijt, tehát az élelmezési költségek megtéritését sem követelhetvén, kivéve azon eseteket, midőn a hazaszállitási költségek, melyek netalán törvény szerint a hajótulajdonost vagy a hajóról megmentett tárgyak eladásából befolyt összeget terhelnék, az illető hatóságok utján behajtatnak. Az ily módon dij nélkül szállitott egyének a III. oszt. utasokkal egyenlő elhelyezésben és élelmezésben részesülnek, szabadságában állván a hajó parancsnokának, hogy őket esetleg utközben a hajó szolgálatában alkalmazhassa; a társaság ügynökei és kapitányai azonban rendszerint nem kötelezhetők arra, hogy akaratuk ellenére egy hajóra egyidejüleg négy egyénnél többet vegyenek fel.
Egyéb a cs. és kir. consuli hivatalok vagy a cs. és kir. követségek irásbeli felszólitására hazaszállitandó vagyontalan magyar vagy osztrák honpolgárokért mindig a III. oszt. menetdij és azon felül élelmezés fejében minden napra 50 arany krnyi dij fizetendő; ezen dijak megtéritése iránt a teljesitett szállitás igazolása után a m. kir. tengerészeti hatóság fog intézkedni. Ha ezen vagyontalan honpolgárok hadkötelesek, szállitásuk ingyen történik.
Ugyanezen módon fognak a dijak a társaságnak azon a jelen czikk első bekezdésében kivételképen emlitett esetekben is utólagosan folyóvá tétetni, midőn a tengerészek hazaszállitásának költségei behajthatók. Az osztrák-magyar monarchiából hazájukba visszaküldendő vagyontalan külföldieknek az osztrák-magyar monarchia valamelyik hatóságának megkeresésére történő szállitásánál ugyanazon feltételek lépnek érvénybe, melyek a vagyontalan magyar vagy osztrák honpolgárok szállitására nézve fennállanak.
19. § A társaság hajói azon kedvezményben részesülnek, hogy ha azon helyre való tekintetből, hová a hajó indul, vagy a honnan érkezik, egyáltalán szüksége forog fenn a révhivatali és tengeri egészségügyi, valamint rendőri közgek közbenjöttének; azok indulásakor az utra bocsátó engedélynek (speditio), érkezéskor pedig a szabad közlekedést megengedő okmánynak kiszolgáltatása végett éjjel épugy mint nappal, a hajóra tartoznak menni. Ily esetben a társaság köteles a szükséges jármüveket ezen közegek rendelkezésére bocsátani.
20. § Oly időben, midőn vesztegzár vagy megfigyelés lett elrendelve, megengedtetik a társaságnak, hogy mindazon meneteknél, melyeknél a fennálló rendszabályok értelmében a vesztegzár tartama megrövidittetik, ha a tengeri egészségügyi rendszabályoknak megfelelő teendőket a hajón levő hites egészségügyi őrök utazás közben végzik; az egészségügyi őröket már elinduláskor vehesse fel a hajóra azok kirendelésére az illető révhivatalt kérvén fel.
21. § A társaság gőzhajói a szerződés tartama alatt ép ugy mentesek a consuli hajóilletékek fizetésétől az összes cs. és kir. consuli hivataloknál, mint a hadi tengerészet hajói. Ellenben a kikötői és egyéb hajózási illetékeket magyar és osztrák kikötőkben, ugyszintén a lajstromozási illetékeket is tartoznak megfizetni.
A ki- és berakodás eszközlésére rendes viszonyok között megkivántató idő tartamára az „Adria”-társaság gőzhajói számára Fiuméban egy meghatározott hely jelöltetik ki a rakparton.
A kereskedelemügyi minister arra fog hatni, hogy azon időre, a mig a társaság a 6. § szerinti kötelezettségeket teljesitendi, ily hely a társaság számára Triesztben is kijelöltessék.
A társaság számára a fiumei kikötő-tárházakban az általa lebonyolitott áruforgalomnak megfelelő raktárhelyiségek fognak a lehetőség szerint bérbe adatni. A bérlet feltételei a minister által lesznek megállapitandók.
22. § A társaság a tengerészeti szolgálatba való felvételnél a hadi tengerészet tényleges szolgálatában levő és tartalékos tengerész-tisztjeit, valamint a tartalékos tengerész-apródokat egyenlő feltételek mellett más pályázókkal szemben előnyben fogja részesiteni. Továbbá a hadseregben és hadi tengerészetben, valamint a két honvédségben szolgált altisztek alkalmazása tekintetében aláveti magát a segélyezett vasuti és gőzhajózási vállalatokra nézve az 1873:II. tc. értelmében fennálló törvényes határozatoknak.
23. § A társaság kötelezi magát, hogy a tengerészeti szolgálat érdekében hivatalból, valamint a közös külügyminister kivánságára egyéb czélokra is utazó közegeket személyszállitásra berendezett gőzösein dijmentesen fogja szállitani. Addig, a mig azt a kereskedelemügyi m. kir. minister követelni fogja, ezen kötelezettség a cs. és kir. tengerészeti közegekkel szemben is fenn fog állani.
A társaság továbbá a m. kir. tengerészeti hatóság felszólitására tengerészeti tanodák növendékeit a nyári szünidők alatt az élelmezési költségek megtéritése mellett, saját gőzösein egy-egy utra el fogja vinni; ugyanazon járaton azonban a társaság egynél több növendék felvételére nem kötelezhető.
24. § Az „Adria” magyar tengerhajózási társaság, a mennyiben azt a kereskedelemügyi minister postai forgalom közvetitésére felhasználja, a posta-üzemhez tartozó közegnek tekintetik és mint ilyen a posta-törvényeknek és szabályoknak alá van vetve.
A kereskedelemügyi minister a társaság minden gőzhajóját, tehát nemcsak a szerződéses, hanem valamennyi járataiban alkalmazott hajóit mindennemü levél- és kocsi-postai küldemények szállitására felhasználhatja, tekintet nélkül arra, hogy a küldemények honnan vagy hova küldetnek.
A kereskedelemügyi minister azon joga, hogy a társaság összes hajóit postaszállitásra felhasználhatja, kiterjed az idegen posták által a társaságnak átadott levélpostai küldeményekre (zárlatokra) is.
A postai szállitásra felhasznált hajók a hajózási okmányokban postahajóknak neveztetnek.
A társaság a levélpostai küldemények és postai zárlatok, nemkülönben a hivatalos kocsiposta, postai (értékes- és nem értékes) küldemények szállitását és közvetitését ingyen teljesiti.
A hivatalos csomagokra nézve azonban a társaság igényelheti, hogy azok netáni tengeri biztositásáért a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg megállapitott tarifa szerint járó biztositási dij megfizettessék.
A magánjellegü csomagok szállitása és közvetitése a viteldijnak biztositott küldeményeknél ezenfelül még a tengeri biztositási dijnak megfizetése mellett történik, és pedig vagy a közönség számára általában vagy külön megállapitandó mérsékelt tarifa szerint.
Az egy s ugyanazon postai rovatlapba felvett magánjellegü csomagok az „Adria”-illetékek megtéritése tekintetében egy küldemény gyanánt tekintetnek.
A társaság oly helyeken, hol postahivatal nincsen, köteles magánfelektől is bárhová szóló oly csomagokat átvenni és a postának tovább adni, melyek közvetitését a feladó magyar posta utján kivánja. Ily küldemények szállitásáért a feladó helytől azon kikötőig, hol azokat a postának átadja, a társaság a közönség számára általában érvényes vagy külön megállapitandó mérsékelt tarifában előirt dijakat kapja.
A társaság dijtételeit, a mennyiben postai csomagokra vonatkoznak, csak a kereskedelemügyi minister beleegyezésével változtathatja meg.
Az „Adria” magyar tengerhajózási részvénytársaság összes hajóival és egész vagyonával kezeskedik a neki átadott levél- és kocsipostai küldemények, postai zacskókban foglalt értékek- és csomagokért a mindenkori postai szabályok mérve szerint, a tengeri szerencsétlenség vagy erőhatalom esetében azonban csak akkor, ha a küldemény külön biztositva volt.
A társaság tartózkodni fog levélpostai küldeményeknek saját számlájára való közvetitésétől ugy magyar és osztrák területen, valamint a külföldön is, és gondoskodik arról, hogy alkalmazottjai is betartsák e tilalmat.
A magyar posta kivánatára a társaság gyüjtőszekrényeket állit fel hajóin a levélpostai küldemények gyüjtésére.
A postai küldemények elhelyezésére minden hajón egy külön megfelelő nagyságu és kellő biztosságu helyiség bocsátandó rendelkezésre, mely zárva tartatik és a posta kezelésével megbizott hajótiszt külön felügyelete alatt áll.
A társaság a portomentességet élvezi az ügynökökkel és ezeknek egymás között váltott azon szolgálati levelezésére nézve, melyet a társaság hajói szállitanak.
E leveleken a küldő és czimzett nevének, valamint e megjegyzésnek kell felirva lennie: „az Adria m. k. tengerhajózási részvénytársaság szolgálati levelezése”.
25. § Ha a kereskedelemügyi minister jónak látná a postát saját közegeivel kisértetni, a postatiszt részére egy első osztályu hely és ezenfelül a postai kezelésre alkalmas kabine, postavezetők vagy szolgák részére pedig másodosztályu hely és a postaküldemények elhelyezésére külön elzárt tér engedtetik át; a posta által netán kiküldött felügyelőnek szintén dijmentesen egy első osztályu hely jár.
Mindezen kötelezettségek a társaságot csak annyiban terhelik, a menyiben az illető hajó az emlitett helyiségekkel el van látva.
A mennyiben ily helyek rendelkezésre nem állanának, a postaközegek a meglevő helyekkel megelégedni tartoznak.
Az illető közegek az ellátásért, ha e részben külön megállapodás nem létezik, a napi 1 frt 50 krnyi mérsékelt dijat fizetik.
26. § Ha a hajót utközben baj éri, annak kapitánya köteles intézkedni, még pedig, ha a hajón szolgálattevő postatiszt van, ennek meghallgatása után, hogy a posta mielőbb és mennél biztosabban továbbittassék.
Az ez által felmerülő költségeket a társaság viseli.
27. § A postaszolgálat lebonyolitásának részleteit a kereskedelemügyi minister rendeleti uton fogja megállapitani.
Mindaddig, mig azt a kereskedelemügyi m. kir. minister követelni fogja, az „Adria” magyar tengerhajózási részvénytársaság által a m. kir. posta tekintetében elvállalt kötelezettségek, valamint a szolgálattevő postaközegek számára nyujtandó kedvezmények, a cs. és kir. postaintézettel szemben is teljesitendők lesznek.
28. § A jelen szerződés 1892. évi január hó 1-től 1911. évi deczember hó végéig terjedő időszakra köttetik.
Ezen szerződés időtartama alatt a magy. kir. kormány a szerződő társaságnak az általa a jelen szerződés értelmében elvállalt kötelezettségek fejében évenkinti 570,000 (azaz: ötszázhetvenezer) o. é. forintnyi segélyt fog fizetni.
Ezen állami segélyt a kereskedelemügyi minister 47,500 (szóval: negyvenhétezerötszáz) o. é. forintot tevő utólagos havi részletekben fogja a társaságnak szabályszerüen bélyegzett nyugta ellenében kifizetni.
29. § A társaság 1891. évi deczember hó 31-én 100,000 (szóval: százezer) o. é. forintnyi biztositékot tesz le készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirokban, a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölendő állami pénztárnál.
Ha a 100,000 frtnyi biztositék a kereskedelemügyi m. kir. minister vagy a tengerészeti hatóság által akár a 14. és 31. §-ban emlitett esetekben, akár a jelen szerződés valamely határozmányának meg nem tartása miatt esetleg kirótt biróságok által részben, vagy egészben igénybe vétetnék; a társaság köteles a biztositékot a hozzá e végből intézett felszólitás vételétől számitott 15 nap alatt a teljes 100,000 frtnyi összegre kiegésziteni. Ha ezt a társaság tenni elmulasztaná, a kereskedelemügyi minister jogositva van arra, hogy a hiányzó összeget az államsegély legközelebb fizetendő részleteiből kiegészithesse.
30. § Ha háboru veszélye, kikötők elzárása, tengeri veszteglés vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalakon járatok nem lennének eszközölhetők, a társaság ezen vonalakon gőzhajói járatását ideiglenesen felfüggesztheti ugyan, de az ilyen elmaradt járatok után az állam részéről segélyezésre sem tarthat igényt. A társaság hibáján kivül ilyként elmaradó minden egyes járatért kétezer (2,000) forint fog az állami segélyből visszatartatni, feltéve, hogy a társaság az igy elmaradt járatokat ugyanazon naptári év folyamán más járatokkal nem pótolja. Biztosittatik azonban a társaság, hogy a fenti esetek beállta esetén az állami segély összegéből egy éven belül 200,000 frtnál több levonatni nem fog.
31. § Ha a társaság az ezen szerződésben megállapitott járatok bármelyikét nem teljesiti a nélkül, hogy az előző 30. §-ban előrelátott felmentő okok egyikét jogosan érvényesithetné, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában álland nemcsak az illető járatra esedékes állam segélyösszeget visszatartani, hanem a társaságot minden egyes esetben még 1,000 frtig terjedő pénzbirság alá is vetheti, és a mennyiben a társaság az illető járatot záros határidőn belül nem pótolná, jogában álland az ilyen járatot más vállalat által a társaság költségére és veszélyére a társaság biztositékának igénybevétele mellett is eszközöltetni.
32. § A m. kir. kormány kötelezi magát, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalakon, valamint a Fekete-tenger szabad forgalmában, ezen szerződés tartama alatt más hajózási vállalatnak állami segélyt nyujtani nem fog.
Ha a m. kir. kormány az 1. §-ban felsoroltakon felül nyugat felül más járatok rendszeritését vagy a Fekete-tengeren rendes időközi járatok szervezését tervezné, e részben mindenekelőtt az „Adria” magyar tengerhajózási részvénytársasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett más vállalkozó felett elsőbbséggel birand.
Ugyanez áll a szerződés tartamának lejáratával, ha a magy. kir. kormány az „Adria” magyar tengerhajózási részvénytásaság hajói által bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerüen biztositani akarja.
33. § A társaság czége: „Adria magyar kir. tengerhajózási részvénytársaság”; székhelye: Budapest.
A társaság az üzlet vezetésére Fiuméban üzleti igazgatóságot tart fenn.
34. § A társaság igazgatósági tagjainak legalább kétharmada magyar honpolgár legyen.
Az elnök és alelnökök magyar honpolgárok legyenek és megválasztatásuk a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősitését igényli.
A szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két, a pénzügyi m. kir. ministernek egy tagot áll jogában a társasági igazgatóságba kinevezni.
A társaság jelen szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister felügyelete alatt áll; ki felügyeleti jogát az e czélra kinevezndő ministeri biztos és a m. kir. tengerészeti hatóság által gyakorolja.
A társaság a ministeri biztos dijazására ezen felügyelet czimén évi 4,000 frtot fog a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölendő valamely állami pénztárba befizetni.
35. § A ministeri biztos a társaság müködését minden irányban ellenőrzi és e czélból a társaság közegei részéről neki minden felvilágositás megadandó.
A ministeri biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit megtekintheti és a társaság közegeitől az ellenőrzési jog gyakorlására megkivánható felvilágositásokat követelheti.
A ministeri biztosnak vagy a kereskedelemügyi m. kir. minister által e czélra külön megjelölt közegnek joga van a társaság hajóit időnként megvizsgálni, s a mennyiben a hajók biztonsága szempontjából kifogásai lennének, a társaság a ministeri biztos ide vágó utasitásainak megfelelni tartozik; jogában állván azonban ezen utasitások ellen a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felfolyamodni, ki is ezen kérdésekben végérvényesen határoz.
A társaság ügymenetére vonatkozólag a ministeri biztosnak joga van javaslatokat tenni, melyeket a társaság igazgatósága legközelebbi ülésében tárgyalni és ezekben határozatot hozni tartozik.
A ministeri biztos a közgyüléseken és az igazgatósági ülésekben részt vesz és a fennálló törvények vagy az állam érdekeivel ellenkező határozatok ellen óvást emel.
Ezen óvás által az illető határozat végrehajtása 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.
Ha a viteldijak megállapitásánál a ministeri biztos óvást tesz, 48 óra alatt választott bizottság határoz, mely az egész évre előre alakittatik.
Ezen választott bizottságba a kereskedelemügyi m. kir. minister két tagot nevez ki, a társaság pedig szintén két tagot választ be. A bizottság elnökét a magyar kir. ministertanács nevezi ki.
A társaság ügykörében előforduló minden fontosabb mozzanatról a társaság közegei a ministeri biztost azonnal értesiteni tartoznak.
36. § A társaság által szerződésileg elvállalt szállitási kötelezettségek pontos teljesitését a m. kir. tengerészeti hatóság a helyszinén ellenőrzi; az ez irányban felmerülő panaszokat megvizsgálja és megfelelően intézkedik.
A társaság illető közegei kötelesek e czélra minden szükséges felvilágositásokat megadni.
A m. kir. tengerészeti hatóság ellenőrzi továbbá a társaság által teljesitendő rendes járatok szerződésszerü betartását, a járatoknál előforduló késések, mulasztások stb. tekintetében vizsgálatot eszközöl, melynek eredménye alapján a jelen szerződés határozatai értelmében jár el.
A tengerészeti hatóság intézkedései ellen a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felfolyamodással élhet, ki is végérvényesen határoz.
37. § A társaság ügykezelési nyelve a magyar; a társaság ugy belföldi, mint külföldi alkalmazottai a lehetőségig magyar honpolgárok legyenek.
38. § Mindaddig, a mig a társaság az állammal szerződési viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállitására, az alapszabályok módositására és a társaság feloszlatására vonatkozó közgyülési határozatok a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a pénzügyministerrel egyetértő jóváhagyását igénylik, miért is azok foganatositás előtt a kereskedelemügyi minister elé terjesztendők.
A társaság a jelen szerződést csak a ministerium előző engedélyével ruházhatja át másra.
39. § Per esetére a budapesti kir. váltó- és kereskedelmi törvényszék illetékessége köttetik ki.
40. § Jelen szerződés, mely 1892. évi január hó 1-én az „Adria magyar tengeri hajózási társaság”-gal 1886. évi május hó 15-én kötött és az 1886. évi XXXI. törvénycikkben foglalt szerződés helyébe lép, a társaságra nézve a szerződés jogérvényes aláirása napjától kezdve azonnal, az államra nézve pedig azon időponttól válik jogérvényessé, mihelyt azt a magyar törvényhozás jóváhagyta, illetve az erre vonatkozó törvény szentesitve és közzétéve lett.
(Aláírások)
