A lefolyt három évtizedben szerzett tapasztalat azt bizonyitja, hogy közigazgatási szervezetünk működése egy a mai kor szinvonalán álló állam igényeit nem elégiti ki. Főleg a vármegyei törvényhatóságok mint középhatóságokban, és a községek, mint végső végrehajtóközegekben fennálló közigazgatási szervezet az, mely folyton megújuló jogosult kifogások tárgyát képezi.
A törvényhozás is, - a félreismerhetetlenül létező bajok, valamint az azok elháritását sürgető közvélemény befolyása alatt - főleg 1870. óta gyakran foglalkozott oly alkotásokkal, melyek a közigazgatási szervezet javitását czélozták.
Daczára annak, hogy a törvényhatóságok és községek szervezete 16 év alatt kétszer gyökeresen átalakittatott s ezenkivül a közigazgatás javitására számtalan törvény alkottatott: az általános helyzet lényegesen alig változott, mert ha egyes területeken a kormányzat folytonos erőfeszitése és egyesek rendkivüli buzgalma folytán némi javulás mutatkozott is, a közrend meghonosodása tekintetében még sem észleltetett oly haladás, mely a magyar közigazgatás jó hitelét megalapithatta volna.
Ily viszonyok közt természetes, hogy a haladó korral járó magasabb igények folyományaként lépett előtérbe főleg az utóbbi években, az a kivánalom, hogy hazánkban létesitessék oly közigazgatási szervezet, mely a jó közigazgatást biztositani és ezzel az államot megszilárditani képes.
A jelen kormány programmjában nyiltan kijelentette, hogy elhatározott szándéka az ország közigazgatását oly alapon szervezni, mely a nagy feladatok sikeres megvalósitását előidézheti.
A ki hazánkban a közigazgatási reform terére lép, annak figyelme első sorban a törvényhatóságokra kell, hogy irányuljon, mert a bajok kútfeje a törvényhatóságok mostani hatáskörében rejlik.
A törvényhatóságok önkormányzati hatásköre ugyanis az eddigi törvények alapján nemcsak az autonomicus tevékenység kifejtésére, vagyis a helyi érdekek gondozására, és a közigazgatás ellenőrzésére szoritkozott, hanem kiterjedt az állami közigazgatás közvetitésére is.
A törvény ezen intézkedése egyrészt particularisticus érdekek döntő befolyása alá helyezett oly kérdéseket, melyeket kizárólag országos szempontokból szabad megbirálni, de másrészt a törvényhatóságok túlterheltetését idézte elő, mert azok főleg az időközönkint megujuló választási rendszer miatt nem voltak képesek a megoldást igénylő feladattal arányban levő szakértőket alkalmazni és a hatalmasan fejlődő állam közigazgatását kellően ellátni.
Az eredmény azt lett, hogy a törvényhatóságok a fent jelzett kettős feladatuk egyikét sem oldották meg kellően.
Hasztalan hozattak újabb törvények, hasztalan bocsáttattak ki a központból új rendeletek: sem törvény, sem rendelet nem nyert ezen szervezeten belül oly végrehajtását, minő a viszonyok üdvös fejlesztése és a közigények kielégitése szempontjából kivánatos volt.
A bajon egyes igazgatási ágaknak időközben elhatározott államositása vagy egyes feladatok létesitésére külön kormánybiztosok kiküldése sem segitett; mert semmiféle egyes ágat nem lehetett egymagában úgy államositani, hogy annak végrehajtása a törvényhatóságok és közegeik mellőzésével eszközöltessék, sőt az egyes igazgatási ágak államositása vagy egyes külön közegek kiküldése csak növelte a bajt, mert kettős természetű közigazgatást teremtett, melynek részint a közép, részint alsó fokozatban találkoznia kellett, a mi ismét az egyes hivatalok közt az összhang megzavarására, hatósági surlódásokra és gyakran arra vezetett, hogy az egyes hatóságok saját mulasztásaikat más hatóságokra háritsák.
Az igy alakult helyzetből való kibontakozás egyedüli módját oly szervezés nyujthatja, mely az erők arányos megosztásának elvét követve, a közigazgatás ellátását kinevezett állami közegekre bizza és ezzel a sikeres zavartalan végrehajtást biztositja, másrészt azonban az önkormányzati elemnek az autonom jogkörben szabadabb mozgást, a közigazgatás gyakorlásával szemben ellenőrzést enged, sőt bizonyos fokozatokon az önkormányzati elemek közreműködésének is tért nyit.
Minthogy ily alapelveken nyugvó szervezet a tényleges állapot teljes átalakitását teszi szükségessé, előre látható, hogy a közigazgatási reformnak nemcsak érintenie kellend a szervezet minden részét, de ki kellend terjeszkedni már létező több törvénynek oly módositására is, hogy azok rendelkezései az alapul elfogadott elvekkel és az ez elvek szerint létesitendő közigazgatási szervezettel összhangba jussanak.
Az itt körvonalazott feladatnak nagy terjedelme mellett természetes, hogy a tervbe vett reform összes részeinek kiépitése hosszabb időn át fogja úgy a törvényhozást, mint a kormányt foglalkoztatni; mert egyfelől alig van oly közigazgatási törvényünk, mely a szervezet alapelveinek változta miatt módositást nem igényelne, másfelől hiányzik sok oly törvényünk, melyek meghozatala különféle jogosult közérdek kielégitése szempontjából mulhatlanul szükséges.
A feladat ezen nagy fontossága mellett gondos mérlegelést igényel azon kérdés eldöntése, vajjon hol kezdessék meg a bontás és az alkotás, és minő sorrendben épittessék fel azon mű, mely hivatva van a magyar állam megszilárdulásával szoros kapcsolatban lévő jó, gyors és igazságos közigazgatást eredményezni.
E tekintetben kettős szempont a döntő:
1. az, hogy a mai hátrányos helyzet lényeges bajainak mielőbb való orvoslása végett legelőbb a legsürgősebb munkálatok vétessenek foganatba;
2. hogy oly átmenet biztosittassék, mely a viszonyok minden jelentősebb megzavarásátől távol marad és a közigazgatás functióit időközben sem akasztja meg.
E két szempontnak hódolt a kormány, midőn elhatározta, hogy első sorban a közigazgatásnak és az önkormányzatnak a vármegyei törvényhatóságokban való rendezését hozza a törvényhozásnak javaslatba.
Ha pusztán elméleti szempont vétetnék figyelembe a reform-munkák sorozata megállapitásánál, akkor a községek rendezésén kellene a működést megkezdeni, mert ezek nyújtják az alapot és a végrehajtás terhe is főleg ezekre nehezül.
A gyakorlati szempont azonban arra utal, hogy a reform ott kezdessék meg, a hol az a legsürgősebben szükséges és a hol a vezérelvül elfogadott eszme „a közigazgatás államositása” legpraegnansabb kifejezést, sőt megtestesülést nyer, - vagyis, hogy első sorban a vármegyei törvényhatóságnak ez alapelvvel megegyező rendezése vétessék foganatba, mert kétségtelen, hogy a községekben észlelhető bajok jelentékeny része a vezetésre és felügyeletre hivatott vármegyei hatóságokkal függ össze. Ezenfelül a vármegyei törvényhatóságok, mint középhatóságok rendezése befejeztetvén, a községeknek a vármegyei szervezettel való összhangba hozatala sokkal könnyebben lesz létesithető, valamint az önkormányzat tágabb körének az arra alkalmas községeken belül való meghonositása is minden veszély nélkül lesz elhatározható.
Ezen indokok késztettek arra, hogy legelőbb a jelen javaslatot terjeszszem be, de egyszersmind megjegyezzem, hogy a jelen javaslatból válandó törvény, a törvényhatóságok és községek közt fennálló szoros viszonynál fogva, előreláthatólag csak a községek rendezésére vonatkozó új törvénynyel egyidejűleg fog életbeléphetni.
A jelen törvényjavaslat kötelességemmé teszi továbbá azt, hogy ha nem is egyidejűleg, de minden esetre mielőbb a „gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről”, valamint a „közigazgatási biráskodásról” szóló törvényjavaslatokat is beterjeszszem. A gyám- és gondnoksági ügyek rendezését egyrészt ezen ügyek fontossága, másrészt a vármegyei szervezet átalakulása teszi szükségessé, mert ehhez kell idomitani a gyámsági és gondnoksági ügyek közigazgatását is.
A közigazgatási biráskodásról szóló törvényjavaslatot pedig a kormány már gyakrabban kilátásba helyezte, s beterjesztésének sürgősségét a közigazgatás államositása még inkább fokozza, hogy az ezen birósághoz utalandó fontos ügyek is, mielőbb arra hivatott és a jelen javaslatban már szemügyre vett szakközegek által, az önkormányzati elem közrehatása mellett az érdekelt közönség megnyugvására döntessenek el.
A reformjavaslatok első sorozata tehát a jelen javaslaton kivül az imént emlitett két javaslatot is tartalmazandja. Mielőbb való beterjesztetésük akadályokba nem ütközik, mert az ide vonatkozó előmunkálatok befejezvék.
A második sorozat tárgyai lesznek:
1. a községek és a rendezett tanácsú városok szervezésére,
2. a törvényhatósági joggal biró városok és
3. Budapest főváros rendezésére vonatkozó javaslatok.
A harmadik sorozatnak vannak fenntartva:
1. egyes közigazgatási területek rendezésére;
2. a tisztviselők általános természetű hivatali jogviszonyainak s felelősségüknek egyöntetű szabályozására;
3. a törvényhatósági nyugdíjalapok rendeltetésének szabályozására;
4. a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet elleni fegyelmi eljárásra;
5. a minősitési törvény módositása, valamint a közigazgatási szaktanfolyam, nemkülönben a gyakorlati közigazgatási vizsga szabályozására vonatkozó javaslatok.
Végre részint e részben, részint azután szabályozandók:
1. a közigazgatási hatóságok illetékessége;
2. az egyleti és gyülekezési jog;
3. a közrendészeti ügy;
4. az épitészeti és tűzrendészeti ügy;
5. a szegényügy;
6. a lelenczügy;
7. a cselédek, a gazdasági munkások és napszámosok rendtartása és végre
8. a fennálló közigazgatási törvényeken eszközlendő módositások, valamint az anyagi közigazgatási jog oly részei, melyek a fentebbiekben külön érintve nem lettek.
Rátérve ezek után „a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyékben” czímű törvényjavaslatra, annak általános indokolását következőkben terjesztem elő:
A beterjesztett javaslat ugy czíménél, mint tartalmánál fogva azt bizonyitja, hogy a vármegyei törvényhatóságok mint közigazgatási területi egységek, és mint a viszonyainknak megfelelően szabályozott önkormányzat fő szervei a jövőben is fentartatni terveztetnek.
A századokon át kifejlődött ezen területi egységek megszüntetését semmi elfogadható ok sem indokolja; ellenben minden a mellett szól, hogy gondosan őriztessenek azok a kapcsok, melyek egyes területeket öntudatos egységgé fűztek; valamint a közigazgatási szempontok is a vármegyei területek fentartása mellett érvelnek, mert a mi viszonyaink között a vármegyei középhatóságok úgy az okszerű decentralisatio, mint a községek működésének felügyelete szempontjából nélkülözhetlenek.
Különben is a tervbe vett reform egyik legfőbb czélja, hogy az állam szolgálatában alkalmas eszközt képező erős közigazgatás mellett életképes autonomia fejlődjék. Ilyen autonomia hazánk viszonyai között, hosszú ideig csak a vármegyei és városi területeken képzelhető. A községi önkormányzat a legtöbb helyen csak gyengén fejlődik, ellenben az újabb időben kivánt járási autonomia, részint politikai szempontból, részint a kellő erők hiánya miatt nálunk csak korlátoltan és feltételesen létesithető.
Megengedem, hogy arányosabban beosztott területeken a közigazgatás szervezése helyesebben volna keresztülvihető, - de mégis tekintettel a fentjelzett okokra és tekintettel arra, hogy az ezelőtt fennállott legkirivóbb aránytalanságokat az 1876:XXXIII. tc. megszüntette, ezen törvényjavaslattal kapcsolatosan nem hozom javaslatba a vármegyék területi rendezését s nézetem szerint jövőben is csak a fenmaradt nagyobb hiányok lesznek orvoslandók. Hogy az összes jelenleg fennálló közigazgatási beosztás kellőleg megösmertessék, mellékelem % alatt a jelen területi beosztásra és a járások beosztására vonatkozó, az 1880. évi népszámlálás eredménye alapján összeállitott statisztikai adatokat.
A javaslatnak alapelve az, a mely ez indokolás bevezetésében nyert kifejezést.
A közigazgatás állami tevékenységnek nyilvánittatik, feladatainak ellátása kinevezett állami tisztviselőkre bizatik, de gondoskodva van egyuttal arról, hogy az önkormányzat a közigazgatás gyakorlását hatályosan ellenőrizhesse, sőt a közigazgatási bizottságban mint testületi hatósági közegben annak intézésére közvetlen befolyhasson; - viszont a vármegyei törvényhatóságoknak szabadabb autonomia, helyi önkormányzat biztosittatik, az önkormányzaton belül elhatározott teendők végrehajtása az állami közegekre bizatik. A jelen és a jövő állapot között abban fog állani a főkülönbség, hogy mig eddigelé a hatósági tevékenységet időről-időre választott törvényhatósági tisztviselők végezték, ezután a hatósági functiók ellátása egyéni felelősség mellett éleghossziglan kinevezett állami tisztviselőkre fog bizatni. A közigazgatás és az önkormányzat lényegének feltételei ma már sokkal ismertebbek, semhogy annak hosszas bizonyitása képezhetné feladatomat, miszerint a hatósági functiók ellátására hivatott tisztviselők választása az igazi önkormányzatnak szükségszerű követelményét nem képezi. Elég arra utalnom, hogy ugy Angliában, mint Poroszországban abban nyilvánul az önkormányzat, hogy ott a független elem minden fizetés nélkül önkényt látja el a hatósági teendők egy részét; de mindkét országban az önkormányzat legfontosabb közegei is nem választás, hanem kinevezés utján nyerik megbizatásukat.
Más államok példája tehát azt mutatja, hogy a hatósági tisztviselők választása nem képezi az önkormányzat attributumát, saját viszonyaink pedig igazolják, hogy a tisztviselők választása sem a közigazgatás, sem az autonomia szempontjából nem bizonyult üdvösnek, mert a mellett sem az egyik, sem a másik nem virágzott fel. Más elemek képezik az önkormányzat lényegét, melyeket fentartani vagy létesiteni a közérdek szempontjából szükséges, és a melyeket a jelen javaslat teljes mérvben érvényre juttat akkor, a midőn az önkormányzat részére oly tág teret nyit, mely más alkotmányos államokban is alig található fel.
Nem tagadom, hogy egyes törvényhatóságokban a választási rendszer mellett is fejlődtek oly kiváló egyének, kik mint tisztviselők is bármely állam díszére válnának; de ez nem az intézménynek, hanem az egyének kiváló hivatottságának tulajdonitható. Ilyen eshetőségekre az állam közigazgatási szervezetét nem alapithatja. A biztositékokat az intézményekbe kell fektetni. A törvényhatósági intézmény azonban mai szervezetében és mai jogkörével semmiféle biztositékot sem nyujt arra nézve, hogy az országnak kötelességeit teljesen átérző, szakavatott, helyi és személyes érdekektől független és a szolgálatot nehéz viszonyok között pontosan teljesiteni akaró és tudó tiszti karra legyen. Mert a fiatalság java első sorban oly kereset után néz, mely jövőjét teljesen biztositja, sikereit saját szorgalmától és munkásságától teszi függővé és melynél sorsát egy kiszámithatlan eredményű választásnál, gyakran épen a kötelességeknek melléktekintet nélkül való teljesitése miatt beállani szokott esélyek nem kockáztatják.
A magyar államnak erős kormányra, a nemzeti erők összpontositására és kellő kihasználására van szüksége. A kormányzat azonban nem lehet erős, ha a gépezet a végrehajtás terén a szolgálatot felmondja, valamint az erők összpontositásának és kellő kihasználásának elve sem érvényesithető a jelenleg fennálló választási rendszer mellett.
A kormány parlamenti felelősségének elve is igényli, hogy a közigazgatás teendőinek végrehajtása a kormánytól függő és a kormánynak alárendelt közegekre és ne olyanokra legyen bizva, kiknek alkalmaztatásába a kormány nyiltan és sikeresen be nem folyhat és a kikért teljes felelősséget el sem vállalhat.
Főleg azonban az önkormányzat körébe utalt hivatás sikeres betöltése igényli a hatáskörök oly elkülönitését, minő ezen javaslatban inditványba hozatik. A tapasztalat azt tanusitja, hogy a számtalan közigazgatási feladattal elhalmozott törvényhatóságok, az átruházott hatáskörben közvetitett közigazgatási teendőkkel annyira túl vannak terhelve, hogy a helyi érdekeknek autonom jogkörben való sikeres gondozását el kell hogy hanyagolják. Ha a jelen javaslat törvénynyé válik és életbe lép, beáll annak a lehetősége, hogy a törvényhatóság ugy az autonom jogkörbe eső nagyfontosságú feladatokat gondozhassa, mint a közigazgatás gyakorlása tekintetében kijelölt és minden közegre nézve kiterjesztett ellenőrzést az eddiginél szigorúbb mérvben kifejthesse.
A beterjesztett javaslat természetesen egymagában nem oldja meg a szabályozást igénylő összes kérdéseket és nem is tartalmazza az anyagi joghoz tartozó ama rendelkezéseket, melyek közviszonyaink szabályozása tekintetéből mielőbb megalkotandók lesznek. Már ez indokolás bevezetéséből is következtethető, hogy a kormány a szervezet megállapitását, az alapelvek kifejtését vette első sorban tervbe és csak másodsorban fogja előterjeszteni azon javaslatokat, melyek egy modern közigazgatási jog anyagi szabályozása szempontjából szükségesek; de már e javaslatnak egyes, a részletes indokolásnál külön kiemelendő §-ai is igazolják, hogy a kormány nem csak az erős igazgatást, de az egyéni jogok és a közszabadság intézményszerű biztositását is tervezi.
Miként fentebb jeleztem, első sorban megoldandó feladatnak tartom az organizmus szervezését és az általános hatáskörök megállapitását; ellenben az egyes anyagi törvények feladata lesz elhatározni azt, mi módon és mily mérvben használtassanak ki azok a közegek, melyeket a szervezet felállit.
A jelen törvényjavaslat elkészitésénél tekintettel voltam arra, hogy megtörténjék mindaz, mi a jó közigazgatás érdekében szükséges, de figyelemmel voltam arra is, hogy ne csak elméletek, hanem a gyakorlati szükség alapján induljak, s hogy az ország sajátlagos viszonyaira kellő tekintet legyen, azért a létező intézményekből fentartottam mindazt, mi a jó közigazgatás elveivel összeegyeztethető, de kiküszöböltem mindazt, mi a felállitott elvekkel összeegyeztethető nem volt.
Minthogy a törvényhatósági szervezet önmagában csak ugy állapitható meg helyesen, ha egyidejűleg a városi és községi szervezet főbb vonásai is ösmeretesek, azért kötelességemnek tartom erre nézve a következőket előterjeszteni.
A törvényhatósági joggal felruházott városoknál nem látok akadályt arra nézve, hogy ezekben a közigazgatási hatósági teendők egy részét választott közegek végezzék; mert a községi önkormányzatot ott, hol arra az anyagi és szellemi képesség megvan, megvalósitandónak és fejlesztendőnek tartom.
E tervnek további követelménye azonban az, hogy egyrészről az igazgatás általában szigorú állami felügyelet alá vétessék, és ennek alkalmas szerve biztosittassék, másrészről, hogy egyes igazgatási ágak, mint pl. a közrendészet és közegészségügy, az állami igazgatásnak tárgyai közé soroztassanak.
Ezen eljárás mellett a városok szabad fejlődése, de az igazgatás sikeres volta is biztositható lesz.
A rendezett tanácsú városok és községek szervezése a viszonyok különbözőségénél fogva, különböző szempontok alá esik.
A rendezett tanácsú városok jelenlegi helyzetüknek megfelelő önkormányzati jogkörrel ruházandók fel, e mellett azonban az állami közigazgatás közvetitése körül az állami tisztviselők részére kellő befolyás biztositandó.
A községek szorosan megkülönböztetendők ahhoz képest, a mint az állami közigazgatás feladatának saját közegeikkel való végrehajtására képességgel birnak, vagy nem birnak.
A kisközségek e képességgel nem birván, azok ezentúl is csoportokba, körjegyzői körzetekbe, lesznek foglalandók, és e csoport élére - ugy a hogy azt a szőnyegen levő javaslat tervezi - a kinevezés alá kerülő körjegyző fog helyeztetni, egyrészről a közigazgatás föladatainak ellátása, másrészről a tisztán belügyekre kiterjeszteni tervezett községi önkormányzat ellenőrzése czéljából.
Különben ezen községek szervezetében is megmarad a képviselő-testület és a képviselő-testület által választandó községi előljáróság; de mindkettőnek hatásköre csakis a helyi autonomia keretébe utalt teendők elhatározására és végrehajtására lesz kiterjesztve; az előljáróság tagjai ezenfelül kötelezendők, hogy a körjegyző alatt a közigazgatási teendők teljesitése tekintetében a község határán belül közreműködjenek.
A nagyközségeknél szükségesnek mutatkozik, hogy ezek két osztályba soroztassanak. Az egyikbe kivált az alföldön előforduló oly nagyközségek tartoznának, melyek minden kellékkel birnak arra nézve, hogy tágabb önkormányzattal ruháztassanak fel.
Ezek a rendezett tanácsú városoktól annyiban különböznének, hogy a járási hatóság felügyelete alá fognának helyeztetni, s a rendezett tanácsú városok hatósági szervezeténél egyszerűbb szervezettel fognának elláttatni.
A másik osztályba oly nagyközségek lesznek sorozandók, melyek a kisközséget csak népesség és területnagyság tekintetében mulják felül, de sem elegendő anyagi, sem elegendő szellemi erővel nem birnak arra, hogy más jogkörrel ruháztassanak fel, mint a mely az előadottakhoz képest a kisközségekre nézve is terveztetik.
Az ezen osztályba tartozó nagyközségek akár önmagukban képezhetnek különálló községet, akár más szomszéd hason minőségű nagyközséggel, vagy kisközségekkel lesznek egy csoportba egyesitendők.
Ezen községekben ily oly végrehajtó közegről kellend gondoskodni, ki az állami közigazgatás teendőit a járási tisztviselő felügyelete alatt saját hatáskörében látja el, és a reábizott teendőket egyéni felelősség mellett végzi.
A községi hatáskör oly szabályozásának, hogy általában valamennyi község, a vármegyei törvényhatóság közvetlen felügyelete alatt, a helyi autonomia terén, határozó és szabályrendeletalkotó joggal birjon, és ezt képviselő-testülete által gyakorolja - misem áll utjában. A főkülönbség abban fog rejleni, mennyiben ruháztatik, vagy nem ruháztatik rájuk a közigazgatási teendőknek utolsó fokban való ellátása.
A községek rendezése alkalmával nem szándékom a községi önkormányzatot megszüntetni, hanem annak fentarthatása és fejleszthetése végett annak feltételeit biztositani kivánom, - és módot akarok nyujtani ahhoz, hogy egy alantabb osztályban levő község, az anyagi és szellemi erők kedvezőbbé váltával magasabb osztályú községgé fejlődhessék.
Ezen javaslat, melynek főbb elvei a fentebb előadottak által ismertettek, öt részre oszlik.
Az I. rész tartalmazza az általános határozatokat;
a II. rész szól az egyes hatósági közegekről és azok hatásköréről;
a III. rész szabályozza a törvényhatósági és járási önkormányzatot;
a IV. rész foglalkozik a közigazgatási bizottsággal;
az V. rész a vegyes és átmeneti intézkedésekkel.
A javaslatnak ezen része elvi jelentőségű oly általános határozatokat tartalmaz, melyek a reform során keresztülvezetendők, másrészt meghatározza a közigazgatás azon végrehajtó közegeit, melyek a vármegyei törvényhatóságokban szervezendők illetőleg fentartandók.
A közigazgatási hatóságok szervezésénél figyelembe vétettek a közigazgatás különböző feladatai és megjelöltetnek azon egyes igazgatási ágak, melyeknek önálló vezetése egy-egy szakfőnökre lesz bizandó.
A javaslat ezen rendelkezését nemcsak az a körülmény indokolja, hogy a közigazgatási egyes fontosabb szakok helyes ellátása és fokozatos fejlesztése külön szakismereteket igényel, hanem ez által elérhető azon czél is, hogy a szakfőnök a gondozására bizott szakot necsak a törvény betüjének alkalmazásával ápolja, de az azzal való folytonos foglalkozása közben az életnek újabban felmerülő igényeit megfigyelje és kielégittetésük tekintetében intézkedjék, vagy ha erre törvényes hatalommal nem birna, a javaslat szerint nyujtott módok alkalmazásával, javaslatait az arra hivatott helyen előterjeszthesse. Ily alapon minden egyes szakfőnöknek megadatik a lehetőség ahhoz, hogy saját hatáskörében kellő működést kifejthessen, s nemcsak a megszabott napi munkának forma szerinti ellátója, de szakmájának lelkes bajnoka is legyen.
A javaslat ezen törekvésével, valamint az általánosan elfogadott elmélettel függ össze az egyéni felelősség kimondása és annak a szervezeten való keresztülvezetése ugy, hogy a végrehajtás lehetőleg egyes közegekre bizassék, ellenben a testületi hatóságok hatásköre a felsőbb fokokon való eljárásra, a felügyelettel kapcsolatos kérdések eldöntésére és a gyámsági és gondnoksági ügyek igazgatására korlátoltassék.
Tartalmazza a közigazgatás államositásának elhatározását, mint a jelen javaslat egyik sarkalatos elvét.
Biztositja a vármegyei területek önkormányzatának fentartását, és ezen törvényjavaslat III-ik részére utal, mint olyanra, mely az önkormányzat hatáskörét, annak módját és szerveit szabályozza.
Kifolyása a rendszerváltozásnak. Jelenleg a törvényhatósági közegek látták el átruházott jogkörben az állami igazgatás feladatait, ezután az állami közegek fogják az önkormányzati testületek határozatait is egyéni felelősség mellett végrehajtani.
Az önkormányzati testületek határozó jogköre fentartatik, de a végrehajtás az erre hivatott közegekre bizatik.
A törvény ily intézkedése biztositja az önkormányzat körében támadó rendelkezések foganatositását és a multhoz képest előreláthatólag üdvös fordulatot idézend elő; mert ez ideig az állam törvényeinél is lazábban voltak végrehajtva az autonomicus hatáskörben hozott rendelkezések. A vármegyék által hozott szabályrendeletek gyakran üdvös intézkedést tartalmaznak, de az életben azok hatásának alig van nyoma, mert végrehajtásuk sok esetben elmaradt.
Ha e javaslat törvénynyé válik, biztositva lesz a pontos végrehajtás az autonomia terén is, és fejleszteni fog az autonomicus tevékenység is.
Egyrészt fentartja az 1886:XXI. tc. 1. §-át, másrészt kizárólag a törvényhozásnak biztositja a törvényhatósági területek módositásának kérdését. Ezen kérdésről különben már az indokolás általános részében megemlékeztem.
A székhelyek áthelyezhetése ez ideig a törvényhatóságok önkormányzati jogkörébe tartozónak tekintetett és az arra vonatkozó határozatok csakis a belügyminister jóváhagyását igényelték. Minthogy azonban a székhelyek állandósága közigazgatási érdeket képez, és minthogy ezután a középhatóságok a vármegyék székhelyeivel függnek össze: szabályozni kellett a székhelyek áthelyezésének kérdését is. A kérdés magában véve annyira fontos és a székhelylyel a törvényhatóság egész területe oly szoros kapcsolatban van, hogy annak eldöntése másnak mint a törvényhozásnak, nem engedhető át.
A vármegyei pénztárak megszüntetését és teendőiknek a kir. adóhivatalokra való ruházását állapitja meg.
A reform egyik következménye, hogy a vármegyei értékek kezelése, a vármegyék tulajdoni és rendelkezési jogának épségbentartásával, az állam szavatossága mellett, a kir. adóhivatalokra bizassék. Az administratio egyszerűsitése is azt igényli, hogy feltétlenül nem szükséges intézmények ne tartassanak fenn. Minthogy a vármegyék pénztárainak külön fentartását semmiféle körülmény nem indokolja és azok teendőit a vármegye székhelyén levő kir. adóhivatalok csekély személyszaporitás mellett elláthatják, külön vármegyei pénztárak fentartása felesleges, s azok megszüntetése által az azokra forditott költség megtakaritható s ezzel apasztható azon több költség, mely a reform keresztülvitele által elő fog állni.
A vármegyei számvevőségek megszüntetése minthogy folyománya a vármegyei pénztárak megszüntetésének. Ezenfelül a javaslat egyik czélja az is, hogy az ellenőrzés terén fontos feladatokkal biró számvevőségi szak kellő szakerőkből álló számvevőségek által láttassék el.
Annak megvilágitása végett, hogy minő összegű és czímű értékek kezeltetnek a vármegyei pénztárak által, becsatolom 2% és 3% alatt az 1889. évi deczember 31-ki zárlat alapján készült összeállitásokat, melyek egyike vármegyékként ugy a vármegye tulajdonát képező, valamint annak letéti kezelése alatt álló, nemkülönben felügyelete, illetőleg rendelkezése körébe eső ingó értékek sommás kimutatását, másika pedig azon értékeknek czímek szerint megoszló összegeit tartalmazza.
E két összeállitás adatot nyujt annak megállapitásához is, minő összegek fognak a vármegyék pénztárából az adóhivatali kezelésbe átmenni.
Megjegyzem, hogy e kimutatások a vármegyék ingatlan értékeit nem tartalmazzák.
A 6. és 7. §-okhoz
Szerint az út- és vámügyek, valamint a kisajátitási ügy egy része átmegy a belügyminister kezelése alá. Az útügyek más államok legnagyobb részében is a belügyi igazgatás keretébe tartoznak, miután ezek természetüknél fogva a belügyi igazgatás szálaival szorosan össze vannak füződve.
Hogy az útügyek most nálunk is a belügyi tárcza körébe szándékoltatnak átvétetni, ez egy természetes fejlődés és átalakulás eredménye.
A régi földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium és közmunka-közlekedési ministerium az 1889:XVIII. tc. folytán külön földmívelési és külön kereskedelmi ministeriummá alakult át, miután egyfelől a földmívelési, másfelől a kereskedelmi és közlekedési érdekek fejlődése és kidomborodása e megosztást kivánatossá tette. Az új kereskedelmi ministerium a kereskedelmi és közlekedési nagyfontosságú ügyek ellátásával kellőleg igénybe van véve, s ezen ministeriumnak csak előnyére válik, ha az útügyektől megszabadulván, működését kizárólag a kereskedelmi és vasuti és ezzel szoros összefüggésben álló ügyeknek szentelheti.
Különben az útügyeknek a közmunka- és közlekedési ministeriumban való kezelése még inkább indokolható volt akkor, midőn minden műszaki közeg ezen ministeriumnak volt alárendelve; ezen helyzet azonban megszünt az által, hogy a folyammérnökök és a culturmérnökök már most is a földmívelési ministerium alatt állanak.
Igaz ugyan, hogy a közutak is közlekedési ereket képeznek s hogy azok megalkotása és fentartása körül a szakszerü ellátás nem nélkülözhető, mely tekintetből azoknak a többi közlekedési ügyekkel kapcsolatban maradása indokoltnak látszik. Ámde újabban a közutaknak közlekedési természete mégis annyiban változott, hogy a vasutak nagymérvű fejlődése folytán a közlekedés, különösen a kereskedelem czéljaira első sorban a vasutak szolgálnak, s a közutak inkább a helyi közlekedés szempontjából birnak fontossággal.
A műszaki szolgálat kivánalmainak pedig ép ugy megfelelhet a belügyminister, - ha ugy a központban, mint a vidéken megfelelő műszaki közegekkel rendelkezik, - mint a hogy például az egészségügyi szolgálatnak a belügyi tárczához tartozását annak szakszerű oldala nem zárja ki.
Azonkivül eltekintve attól, hogy az útügyek igazgatása a vármegyében, a járásban, a községben, tehát az egész vonalon a belügyi szak alá tartozó administrativ közegek közreműködését teszi szükségessé, a közmunka- és útügy ellátása az általános administratióval oly szorosan összefügg, annak pénzügyi része a vármegyék házi pénztárát oly közelről érinti, hogy e szolgálati ágnak legfőbb fokon a belügyministerium által ellátása nemcsak elvi, de kétségbevonhatlan gyakorlati indokokból kivánatosnak, sőt természetszerűnek is mondható.
Az azonban a dolog természetében fekszik, hogy a vámügyi teendők körül, ezeknek a kereskedelmi szempontokkal szorosan összefüggése miatt, a belügyi és kereskedelmi ministeriumnak egyetértő intézkedése indokolt.
Az útügyeknek átvétele természetszerűen maga után vonja azt, hogy a közutak létesitésére szükséges kisajátitás engedélyezése s a kisajátitás körüli eljárás szintén a belügyi tárczába jőjjön át. Az utczák és magas épitkezésekhez szükséges kisajátitás pedig szintén oly természetű, hogy ennek inkább az épitési rendtartás kezelésére hivatott belügyministeriumban van helye.
szól a közigazgatási járásokról. Ezek alkotása eddig a törvényhatóságok jogköréhez tartozott.
Ily joggal való felruháztatásuk teljesen indokolt volt akkor, midőn a közigazgatást ők hajtották végre és midőn az ő dolguk volt gondoskodni arról, hogy megfelelő számú járások felállitásával elegendő járási végrehajtó hatósági szervek létesüljenek.
A % alatt csatolt kimutatás azonban azt bizonyitja, hogy az egyes járások közt feltünő nagy aránytalanságok léteznek.
Egyrészt ennek tulajdonitandó, hogy ugy a járásbirósági, mint az adóhivatali járások beosztása a közigazgatási járásoktól eltérő módon ment foganatba.
Miután a nagy közönség érdeke abban áll, hogy az egyes hatóságokat, melyekkel sürűbb érintkezésbe kerül, lehetőleg egy helyen találja: a jövőben be kell következni oly rendelkezésnek, hogy a háromrendű járás, székhely és terület tekintetében összeessék.
Ez csak ugy érhető el, ha a közigazgatási járások területén szükséges változások eszközlése a ministeriumra bizatik, mely nemcsak vidéki, de országos szempontok szerint fogja a járások beosztásának fontos kérdését elintézni. A ministeriumnak alkalma van a közigazgatási beosztást az igazság- és pénzügyi beosztásra való tekintettel megállapitani és azért csak igy érhető el legkönnyebben azon czél, hogy a három szolgálati át járási beosztása összhangban legyen.
Minthogy azonban kivánatos, hogy a járások beosztásához a helyi érdekek lehető figyelembevétele szempontjából a törvényhatóság is hozzászólhasson, gondoskodik e szakasz arról, hogy a járás területére és székhelyére vonatkozó változtatások elrendelése előtt az érdekelt törvényhatóság közigazgatási bizottsága meghallgattassék.
A közigazgatási bizottság pedig azért szemeltetett ki, mert ez van oly elemekből egybeállitva, melyek biztositékot nyujtanak arra nézve, miszerint a vélemény minden jogosult érdekre való tekintettel fog megalkottatni.
Egyik nevezetes újitása a javaslatnak az, hogy két járásnak esetleg egy és ugyanazon székhely adható.
A javaslatnak ezen intézkedése egyrészt megkönnyitendi a közigazgatási, adóhivatali és járásbirósági székhelyek azonosságának létesitését; másrészt központositani fogja az erőket egyes vidéki központok emelése érdekében, és végre ki fogja elégiteni azt a kivánságot is, hogy a közönség hatóságait ott találja, a hova különben kereskedelmi, gazdasági és ipari érdekei vonzzák.
Kimondja, hogy a szolgálati pragmatica törvénynyel lesz szabályozandó, de egyuttal oda utal, hogy már annak megtörténtéig is gondoskodni kell a tisztviselők felelősségét és hivatali egyéb jogviszonyait érintő főelvek előzetes megállapitásáról.
Azon új intézkedést tartalmazza, hogy a főispán a megye székhelyén köteles lakni. A főispánokra háramlandó teendők fontosságánál fogva, azok pontos ellátása csak ugy remélhető, ha a főispán állandóan a törvényhatóság székhelyén lakik. E nélkül nem felelhetne meg annak az állásnak, melyet a javaslat a II. Részben megállapit.
A §-nak a többi tisztviselőre vonatkozó azon rendelkezése, hogy azok a székhelyen kötelesek lakni, már az 1886:XXI. tc. 67. §-ában is benfoglaltatott. Az ugyanezen § végső bekezdésében foglalt kivételes intézkedés közigazgatási érdekből fenn nem tartható.
Érvényben tartja a minősitésről szóló 1883:I. törvénycikket, -
pedig szabályozza a tisztviselő hivatalba lépésének idejét, a hivatalos eskü szövegét, valamint az eskü letételének módját.
Eddig a törvényhatósági tisztviselők a közgyülésen, az állami tisztviselők rendes felebbvalóik előtt tették le az esküt; jövőre az eskü a főispán előtt teendő le. Hogy maga a főispán a ministerelnök előtt tegye le az esküt, azt az állás fontosságán kivül az a körülmény is indokolja, hogy a főispán az összkormány képviselője gyanánt fog szerepelni.
A 12. § végső bekezdésében foglalt intézkedés feltétlenül szükséges.
A 13-14. §-okhoz
A jogállam egyik követelménye, hogy a tisztviselők jogai is biztosittassanak, s hogy a tisztviselő irányában követendő eljárás törvény által legyen szabályozva. Erre törekszik a javaslat, midőn a végleg kinevezett tisztviselők elmozdithatását törvényes fegyelmi eljáráshoz köti.
Az érvényben levő fegyelmi törvények átvizsgálása és részbeni módositása a jövőben nem maradhat el; addig azonban, mig ez megtörténhetik, az eddig fennálló törvények fentartatnak.
A közigazgatási tisztviselőknek a közszolgálat érdekében való áthelyeztethetése oly követelmény, melynek szükség esetén leendő alkalmaztatásához a kormánynak módot kell adni. A kormány e joggal az állami tisztviselők felett (kivévén a biróságokat) most is rendelkezik. A közigazgatás egyik követelménye, hogy mindenki oda állittassék, a hol a közügy érdekében leginkább értékesithető és a hol a közszolgálatot leghelyesbben végezheti. Sajátos viszonyaink között különben az állam megszilárditásának szempontjai is szükségessé teszik, hogy a közigazgatási tisztviselők áthelyezési joga a kormánynak megadassék.
A főispán részére az alszolgabiráknak (szolgabirák) a törvényhatóság területén belül való áthelyezhetésére vonatkozó jogot már az 1886:XXI. törvénycikk biztositotta. E jognak a járási orvosokra való kiterjesztését a közegészségügyi igazgatás fontossága indokolja.
A § utolsó bekezdésében javaslatba hozott ama rendelkezést, miszerint a kiadások olyankor megtérittessenek, midőn az áthelyezés hivatalból lett elrendelve, a méltányosság indokolja.
Foglalt elv érvényesitése egyrészt a képviselőválasztások szabadságának megóvása érdekében, másrészt azért javasoltatik, hogy a közigazgatási tisztviselő hivatalos állását egyéni mellékérdekek támogatására fel ne használhassa.
A 16. és 17. §-okhoz
A tisztviselői állással össze nem férő és a hivatalos kötelességek pontos teljesitését gátló mellékfoglalkozások eltiltása foglaltatik.
Az állam gondoskodni fog arról, hogy a tisztviselők illetményei a helyzet követelményeihez képest arányosan megállapittassanak, de viszont joggal igényelheti, hogy a tisztviselő csakis az állam szolgálatának éljen és oly mellékkeresetektől tartózkodjék, melyek főhivatásától elvonják és kisebb-nagyobb függésbe hozzák.
A 17. § az érdekeltség közelebbi körülirását tartalmazza és gondoskodik annak beállta esetén a helyettes küldés alkalmazásáról.
Kimondja az egyéni felelősséget, mely általános elv a törvényjavaslat egyik alapját képezi.
Oda utal, hogy a közigazgatási hatóságok hatásköre és különösen a felebbviteli forumok egyöntetű megállapitása külön törvény által lesz végleg szabályozandó. Ez fogja eszközölni a hatáskörök részletes megállapitását, ez fogja elejét venni a helytelen beavatkozásoknak és ez fogja tisztázni igazgatási ágak szerint az egyes hatósági közegek ügykörét.
E törvény természetesen sokkal szorosabb összefüggésben van egyes anyagi törvényekkel, semhogy az már most előterjeszthető lenne.
Oly általánosan elfogadott elveket tartalmaz, melyek a főnök és az alárendeltek egymáshoz való viszonyát szabályozzák. Ezeknek az általános határozatok közé való felvétele azért szükséges, mert különben a törvény sok helyén kellene azok ismétléséről gondoskodni.
A 21., 22. és 23. §-okhoz
Nagyobbára az 1886:XXI. tc. 89., 91. és 94-ik §-aiban foglalt egyes rendelkezések lettek átvéve.
A 21. § azon része, hogy a tisztviselő kártéritéssel csak akkor tartozik, ha a kártéritést maga után vonó cselekvés vagy mulasztás fegyelmileg jogerősen megállapitva lett: a régi törvényben elő nem forduló új intézkedés, melyet a tisztviselők jól felfogott jogai és a közszolgálat érdekében fel kellett venni.
Az ügyviteli szabályzatnak országos egyöntetűsége és ennek elérhetése végett a törvényhatóságok által megállapitott, egymástól eltérő ügyviteli szabályrendeleteknek hatályon kivül helyezése oly szükséglet, mely a felügyelet és ellenőrzés könnyebb gyakorolhatása szempontjából teljesen indokolt.
Igen fontos rendelkezés hozatik javaslatba, mely az administratio gyorsaságát lényegesen előmozditandja. A mai közigazgatásnak egyik legnagyobb hátránya az aránytalanul sok irásmunka, mely a hatóságokat tulajdonképen postaközegekké változtatja át és az idő nagy részét részben meddő és igen költséges munkával emészti fel.
Oly megyei hivatalos közlönynek rendszeresitése, minő e javaslatban az ott foglalt hatálylyal terveztetik, rendkivüli munka- és időmegtakaritást fog előidézni. Ezenfelül magasabb szempont is indokolja e rendelkezést.
Czélom az, hogy a törvények és rendeletek nemcsak a hatóságok, de a nagy közönség által is ismertessenek és ebbe mintegy átszivárogjanak. A közigazgatástól csak akkor várhatunk sikereket, ha a közönség is könnyű módon tudomására juthat a törvényeken kivül a rendeleteknek is, a mi a javaslattal kétségtelenül eléretik.
A törvények és rendeletek közhirrététele legegyszerűbben oly hivatalos közlönyök rendszeresitésével eszközölhető, minőt a törvényjavaslat tervez.
Magától értetődik, hogy ezen közlönyök csak hivatalos tartalommal fognak birni.
A 26. és 27. §-okhoz
Külön indokolást nem igényelnek.
A vármegyékben és járásokban alkalmazandó hatósági egyes közegeket sorolja fel.
Az egyes állásokra vonatkozó kiválóbb indokok a II. részben terjesztetnek elő. Itt csak azt ajánlom figyelembe, hogy a belügyi közigazgatásból, mely különben az alispán vezetésére van hagyva, a gyámsági és gondnoksági ügyek és a népnevelési ügy vannak külön vezetendő szakokként tervezve, azonfelül a pénzügyi igazgatás van önálló szaknak kijelölve és végre a jogtanácsosi intézmény tervbehozatalával méltányoltatnak a jogi szempontok és gondoskodás történik arról, hogy ezeknek szakszerű alkalmazása és teljes érvényrejuttatása biztosittassék.
Az ezen szakok élére állitani tervezett és a § B. 1-5. pontjai alatt nevezett tisztviselőkre nézve nagyon kivánatos, hogy egymás mellé és közvetlenül a főispán alá rendeltessenek, mert ez által lesz leginkább biztositható egyrészről az I. rész indokolásának bevezetésében érintett törekvés sikere, másrészről a működés kellő egyértelműsége, és végre az, hogy a felügyeletre és ellenőrzésre hivatott közös főnök, a főispán feladatának megfelelhessen.
Az egyes szakfőnöknek mindazok rendeltetnek alá, kik az illető szak hatósági szervezetébe vannak illesztve, ellenben az alispánnak a járási közegek is.
A kérdéses szakaszban elősorolt közegek közül a jogtanácsos és a gazdasági felügyelő azok, kiket jelen intézményeink nem ismernek és kiknek újonnan való szervezését a II. részben található indokok alapján láttam szükségesnek.
A § végén a körjegyzőkről és a községi előljárókról is történik emlités. A községi előljárók állását szervezni a községi törvény feladata lesz, a körjegyzők azonban nem lévén kizárólag községi, hanem állami közegek, a kiknek működése több községre terjed, szükségesnek tartottam, hogy róluk már e törvényben emlités tétessék.
Határozza meg azt, hogy az egyes tisztviselők ki által és kinek előterjesztésére neveztetnek ki.
A tisztviselők kinevezése, illetőleg megbizható és feladatuk megoldására képes egyének állandó alkalmazása képezi ezen törvényjavaslat egyik sarkalatos elvét. Már ezen javaslat általános indokolásánál igyekeztem kimutatni, mennyire szükséges az, hogy a választási rendszerrel szakitsunk.
Egyrészt a választás bizonytalanságánál fogva csekély számban vállalkoznak a közigazgatási pályára szakképzett alkalmas egyének, s ezen hiány minden választási ciclusnál inkább érezhető;
másrészt a választott tisztviselő kénytelen választóival szemben elnézőnek lenni és gyakran nem fejtheti ki velök szemben a kellő erélyt és pontosságot, mert ez által népszerűségét kockáztatja;
végre pedig a közigazgatás feladatai ma már oly fontosak, hogy erre csak oly egyének alkalmazhatók eredménynyel, kik állandóan ezen pályára szentelik idejöket, de ilyenek kellő számban a választási rendszer mellett nem biztosithatók.
Minthogy pedig a magyar állam megszilárdulásának egyik főfeltétele az, hogy a közigazgatás fontos teendői teljesen megbizható közegekre ruháztassanak, és hogy ezek semmiféle oly bilincsekkel, melyek őket kötelességeik pontos teljesitésében feszélyezik, megkötve ne legyenek: el kell fogadni a kinevezési rendszert, melynek módját a javaslat 29. §-a szabályozza.
Foglalt javaslat az új rendszerre való átmenetnek megkönnyitését czélozza. Az 1889. deczemberben megválasztott tisztviselők megbizatása 1895. évi decz. 31-én járván le, szerzett jogokat megcsonkitani nem czélja e javaslatnak, de könnyebb lesz az átmenet a kinevezési rendszerre, ha kellő idő van, s tömeges kinevezések elkerülésével az időközben megüresedő állások már kinevezés utján töltetnek be. Ily módon a fokozatosan alkalmazandó erőket is inkább meg lehet válogatni.
Ez szabályozza a vármegyei törvényhatóságok területén szervezendő közigazgatási tisztviselők általános hatáskörét.
Már előzetesen érintettem, hogy ezen javaslat során a hatáskörök megállapitásánál oly határok közt kellett maradnom, melyeken belül minden egyes állás rendeltetése világos kifejezést nyer, a hatáskörből mindaz, a mi általános jellegű, kiemeltetik, a felebbezési forumok általánosságban meghatároztatnak, az eljárás némely lényegesebb részei megállapittatnak, szóval felvétetett mindaz, mi szükséges ahhoz, hogy az egyes hatóságok kellő meghatározást nyerjenek.
Ezen eljárásra az is inditott, mert nézetem szerint a reformok életbeléptetésének idejét nem lehet addig elodázni, mig egy oly közigazgatási codex készülhet el, mely az összes függőben levő és rendezést igénylő kérdéseket megoldja, s a hatásköröket részletesen megállapitja, hanem gondoskodni kell a reformmunkálat oly helyes egymásutánjáról, hogy az egyes részeiben is életbeléptethető legyen, mert csak ez úton érhető el a régi rendszerből az új rendszerbe való nyugodt átmenetel.
Másrészről meg kell jegyeznem azt is, hogy a meghatározott kereten belül a kitűzött feladat teljes megoldást nyer; mert ha az ezen javaslat során előterjesztett rendelkezések törvénynyé válnak, akkor nemcsak hogy minden közeg tisztában lesz általános feladatai terjedelmére nézve, de a legtöbb irányban megoldatik a mai helyzet bizonytalansága és tetemesen biztosabb alapokra fektettetik a hatáskörök megállapitásának fontos kérdése.
Az ezeken felül szükséges pótlások az ügyviteli szabályzatban fognak részletesebben megállapittatni.
E fejezet nem érinti a tisztviselők rangviszonyait, sem azok fizetését.
Az előbbi a szolgálati szabályzatnak, az utóbbi az állami költségvetésnek van fentartva.
A főispáni hatáskör már az 1870:XLII. és az 1886:XXI. tc. létesitése által nagy változásokon ment át. Ezen utóbbi törvény rendelkezései szerint nagy hatáskör ruháztatott a főispánra, de ezen befolyása mégis inkább ellenőrzésre szoritkozott, s magára a közigazgatás menetére csak közvetve gyakorolhatott befolyást.
A most benyujtott törvényjavaslat szerint a főispán az összkormány képviselője a vármegyében, s egyuttal bizalmi férfia a kormánynak. Ezen minőségének következménye az, hogy kinevezése a ministerelnök és belügyminister egyetértő előterjesztésére történjék, s hogy a kormányzat irányának változása esetén a ministertanács határozatára állásától felmenthető legyen.
A főispán feje a vármegye területén működő állami tisztviselőknek, és különösen ezek személyi ügyeire kellő befolyás van részére biztositva.
A főispán felügyeletet gyakorol az alispán közvetlen vezetésére bizott belügyi közigazgatásra, és mód adatik neki, hogy ezen jogát kellőleg érvényesithesse ugy az alispán, mint az annak alárendelt tisztviselők irányában. A főispán elnöke a törvényhatósági bizottságnak, az állandó választmánynak, a közigazgatási bizottságnak és az abból alakult szakosztályoknak.
Joga van törvénybe vagy rendeletbe ütköző határozatok végrehajtását felfüggeszteni.
Végre a főispán hatáskörébe utaltatik több oly ügy elintézése, mely eddig a központi kormánynak volt fentartva. Mindezekből látható, hogy a főispánnak tág hatáskör adatik, melynek csak ugy felelhet meg, ha kizárólag ezen hivatásának él, s ha folyton a vármegye székhelyén lakik.
De a főispán ezen hatáskörénél fogva meg kellett állapitani az ő felelősségét is és az eljárást, hogy miként érvényesitendő ezen felelősség.
A 34. § szerint a főispán rendszeres helyettese az alispán.
Minthogy a törvényhatóság területén az egyes közigazgatási ágak élén működő egyes szakfőnökök mindegyike az állami igazgatásnak csak specialis ágát és ennek érdekeit képviseli, egyedül az alispán az, a ki foglalkozásánál fogva az általános közigazgatási érdek képviselőjének tekinthető: az összkormányzatot vezető főispán helyettesitésére csak az alispán lehet hivatva.
A főispán helyettesitésének kérdése az eddig is állami igazgatási ág gyanánt szerepelt pénzügyi közigazgatásra vonatkozólag az 1889. évi XXVIII. törvénycikkben - az itt jelzett elv alapján - részletesen lévén szabályozva, az ezen törvényben foglalt szabályozást, a pénzügyi administratio érdekeinél fogva, fenn kellett tartani.
A személyes, valamint a főispán által végérvényesen eldönthető ügyeknek a helyettesitési rendes hatáskörből kivonását az indokolja, hogy a személyes ügyek bizalmi természetűek, az utóbb jelzett ügyekben pedig a főispán nem saját hatáskörében, hanem a kormány hatáskörében, átruházott hatáskörben jár el; mindkét nemű ügyek természete tehát olyan jellegű, mely azokat a főispán személyéhez fűzi, minél fogva azok jellegöknél fogva másra csak akkor ruházhatók át helyesen, ha a kormány illetékes tagja vagy tagjai az átruházást kifejezetten megadják. Hogy az alispán akadályoztatása esetén ki helyettesitse a főispánt, azt leghelyesebb az egyes esetek szerint a belügyminister elhatározására bízni, mert ez első sorban a megyében alkalmazott tisztviselők egyéniségétől és azok rangviszonyaitól függ.
A főispáni titkári intézmény hallgatólagos megszüntetése is foglaltatik. Nézetem szerint ezen intézmény fentartására jelen alakban szükség nincs. Egyfelől ugyanis az a követelmény, mely a főispáni titkárok alkalmazását annak idején szükségessé tette, hogy t. i. a közigazgatási szolgálatban gyakorlati kiképzésre azoknak is mód és alkalom nyujtassék, a kik az önkormányzati köteléken kivül kivánják tehetségüket a közigazgatás szolgálatában érvényesiteni, megszünt, mert a közigazgatási szolgálatban való alkalmazás ezentul egyaránt kinevezés utján történik; ezenkivül a tervezett módon sokkal jobban megválaszthatja a főispán azon egyéneket, kiket a bizalmas természetű elnöki hivatal teendőivel meg akar bizni.
A főispánnak hivatáskörébe tartozó különböző feladatok általános meghatározása foglaltatik.
Több pontja a felsőbb és alsóbb hatóság egymáshoz való viszonyából folyó rendelkezéseket tartalmazza s a főispán által törvényes kötelességei teljesitéséről a ministerekhez teendő jelentéseket állapitja meg.
Ezen intézkedés egyes részeire a következőket kivánom megjegyezni:
Minthogy a főispánnak az összes közigazgatási ágak és ezek főnökei alá vannak rendelve, a főispán van kiválólag abban a helyzetben, hogy a szakministereknek a kormányzatuk körébe tartozó közigazgatási ágak állapotáról tiszta képet nyujtson s ennek kapcsán azokat kellőleg tájékoztathassa. Annál sikeresebben oldhatja meg e feladatot a főispán, mert helyzetéből kifolyólag épen ő az, a ki a különböző közigazgatási ágak közt felmerülő surlódásokat is kiegyenliteni van hivatva.
A vármegyék, járások és községek állapotáról, valamint a közigazgatási tisztviselők szolgálati viszonyairól rendes törzskönyveknek és nyilvántartásoknak vezetése oly feladat, mely rendes közigazgatással biró államban feltétlen szükséges. Minthogy pedig kivánatos, hogy az érintett tekintetekből szükséges munkálatok az egész törvényhatóság területén egységesen vezettessenek, e megbizás sikeres teljesitésére csak a főispánt, az összadministratió fejét, tartom alkalmasnak.
a), b), f), g) és i) pontjaiban a főispánnak azon jogai és teendői vannak felsorolva, melyek őt a többi közigazgatási tisztviselővel szemben, mint azok közvetlen vagy közvetett főnökét megilletik. A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése, valamint a helyettesités a törvényhatósági tisztviselőkkel szemben eddig is a főispánt illették. Most a törvényhatóság területén működő összes közigazgatási tisztviselőkkel szemben fogja e jogot gyakorolhatni, kivéve azon tisztviselőket, kik a közigazgatási bizottság tagjai, mint a kikre nézve a fegyelmi felelősségre vonás minden eddigi törvényünk szellemében, a kormány illetékes tagján kivül, csak magát a közigazgatási bizottságot illeti meg. A pénzügyi tisztviselőknek, kik eddig is állami hivatalnokok voltak, fegyelmi felelősségre vonása iránt a pénzügyi közigazgatásról intézkedő 1889. évi XXVIII. tc. kiremitőleg és ezen kormányzati ág követelményeinek megfelelőleg intézkedvén, ennek vonatkozó határozmányait változatlanul fentartani ajánlatos.
Hogy a főispán, mint az összkormányzat feje ezen minőségéből kifolyó kötelességeit megfelelőleg teljesithesse, arról a jelen szakasz b) pontjának második felében és a d) pontban foglalt rendelkezések által van gondoskodva. Az iktatókönyvekbe betekinthetésnek és az ügydarabok bekivánhatásának joga, továbbá az a körülmény, hogy minden szakfőnök fontosabb felterjesztései a főispán követitésével jutnak a kormányhoz, biztositékot nyujtanak az iránt, hogy a főispán a közigazgatás minden szakágának mindenkori állapotáról, folyamatáról és az annak körében felmerülő jelentősebb mozzanatokról folytonos tájékozottsággal fog birni és ez által tisztének, mely szerint az összadministratiót vezeti, alapos teljesitésére a fogantyúkat mindig kezében fogja tarthatni.
A szakasz e) pontjában foglalt azon határozmány, hogy a főispán a területén lévő összes hivatalokat megvizsgálhatja, sőt bizonyos időközökben egyes megnevezett hivatalokat megvizsgálni köteles, biztositja a főispán azon jogát, hogy az ellenőrzést kellőleg gyakorolhassa.
Hogy a főispán ezen joga kiterjesztetik népiskolák és egyéb intézetek megvizsgálására, az csak üdvös eredményt idézhet elő.
A közigazgatás menete felett való felügyeleti jogkörnek erőteljes gyakorlására képesiti a főispánt a szakasz c) pontjában részére nyujtott felhatalmazás, melynek alapján alkalma nyilik nemcsak arra, hogy a törvényesség feltétlen alkalmazást igénylő szempontjainak érvényt szerezhessen, hanem arra is, hogy azon a helyi viszonyok által előirt tekinteteknek, melyek kellő mértékű tiszteletben tartása és józan határok között érvényesitése a jó közigazgatás egyik fokmérője, szintén érvényesülést biztosithasson.
Egyrészt a közigazgatás általános szinvonalának emelése, másrészt annak előmozditása szempontjából, hogy az egyes közigazgatási ágak a vármegye területén a közérdek egységes felfogásából induljanak ki, üdvös eredményt várok a főispáni szék tartásától.
Intézkedéseinek elsejét az indokolja, hogy a főispán a személyek közvetlen ismeretében az alkalmas egyéneket leghelyesebben választhatja meg, a második intézkedést pedig az ujonczozás akadálytalan menetének érdeke s az e téren eddig volt eljárás körül szerzett gyakorlati tapasztalatok teszik szükségessé.
A törvényhatóság területén működő csendőrségnek a közbiztonsági és rendőri szolgálat tekintetében a főispán közvetlen felügyelete alá helyezése, mig egyrészről a belügyministerek, kinek a csendőrség a közbiztonsági szolgálat tekintetében alá van rendelve, e téren fennálló teendőit apasztani fogja, másrészről a főispánt főleg államrendőri kérdésekben üdvös működés kifejtésére fogja képesiteni.
Lényeges a viszony, melybe a főispán az önkormányzati testületekkel és közegekkel szemben helyeztetik.
A főispán gyakorolja ezentul is az önkormányzati testületekben az elnöklés jogát, sőt e téren kijelölt feladata a közigazgatási bizottságok szakosztályaiban való elnöklésére is kiterjesztetik.
Eddigi törvényeinkkel szemben újitást képez az, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyülések jegyzőkönyveinek másolatai nem a kormánynak - mint eddig - hanem a főispánnak fognak bemutattatni. A főispán saját hatáskörében teljesen képesitve van arra, hogy a közgyülési határozatok törvényellenességét avagy az állami érdekbe ütköző minőségét felismerje. Mint a kormány exponált közegének, ezentúl neki fog feladatában állani a közgyülési jegyzőkönyvet a most érintett szempontból átvizsgálni. Ez által a belügyministerium az ország összes törvényhatóságaiból özönlő jegyzőkönyvek átvizsgálásának terhétől megmenekül és saját kormányzati feladataira inkább képessé tétetik. Maga a főispán pedig a törvényellenes avagy államérdekbe ütköző határozatok ellen a kormányhoz felterjesztéssel élhet, sőt bizonyos esetekben, midőn a határozat létesülésére előirt törvényes alakiságok be nem tartattak, a kormány helyett a közvetlen intézkedésnek, a törvényszerűtlenül létrejött határozat megsemmisitésének jogát is fogja gyakorolhatni.
Jelenleg a központi kormány a konkret közigazgatási ügyek oly nagy mennyiségével foglalkozik, hogy ennek folytán kormányzati, közigazgatási és vezetési feladatainak teljesitésétől a szükséges idő és erő jó része elvonatik. E bajon egyedül a felebbvitel helyes korlátozása által segiteni nem lehet, egyrészt azért, mert ezen eszközt a végletekig kihasználni a közigazgatási jogszolgáltatásra veszélyessé válhatik, másrészt azért, mert a kormányt elözönlő emlitett teendők jó része olyan, a mely a kormány által egyetlen fokozatban intéztetik; - a létező bajokon segithetni vélek oly módon, hogy oly közigazgatási teendők, a melyekre nézve természetöknél fogva nincs akadály, hogy azokat a kormány helyett annak a törvényhatóságban exponált közege, a főispán, intézze el, arra bizassanak. Indokolja ezen berendezést az a szempont is, hogy ezen ügyek, melyek elintézésénél a helyi viszonyok tekinteteinek is tért kell engedni, oly közeg által fognak elintéztetni, ki a helyi viszonyok közvetlen ismeretével bir, és kinek állásából folyó kötelessége ugyanazon törvényes szempontok szerint eljárni, a melyek a megbizó kormány előtt is döntők.
Az ügyek szaporodása és újabb törvények hozatala teszi szükségessé, hogy gondolkodás történjék arról, miszerint a felmerülő szükséghez képest, az ezen törvényben fel nem sorolt egyes oly kérdéseknek eldöntése, melyek a főispánra ruházhatók, ezentúl is a főispáni hatáskörbe legyenek utalhatók. Minthogy pedig ennek minden egyes esetre nézve külön törvény által eszközlése a törvényhozás idejének szükségtelen fecsérlésére vezetne, javasoltam a szakasz végén azt, hogy a ministertanácsnak általános felhatalmazás adassék ily újabb esetek minősitésére.
A főispáni intézkedésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok felől eddigi törvényeinkben inkább csak elszórt intézkedések foglaltatnak, minek okát abban találom, hogy a főispán, mint hatóság, kevés esetben járt el, tevékenysége majdnem kizárólag az ellenőrzésre szoritkozván. Hogy közigazgatási jogunk ezen hézaga is pótolva legyen, a főispáni intézkedések ellen igénybe vehető jogorvoslati rendszert - felebbezés és panasz - e helyen igyekeztem szabályozni. A 42. § alapján hozott főispáni határozatok elleni panaszt azért látom szükségesnek csak a törvényesség tekinteteire szoritani, mert ez esetekben a főispán voltakép végérvényesen van hivatva eljárni, eljárást tehát már csak semmiségi szempontokból tartom vitássá tehetőnek.
A 46. és 47. §-okhoz
A közigazgatás egyik követelménye, hogy a felelősség elve minden tisztviselővel szemben alkalmazható legyen. Ezen elv a főispánnal szemben is, az eddiginél hatékonyabb alakban érvényesitendő. Ezért szabályoztatik a főispán felelőssége is.
Minthogy a főispáni állás bizalmi jellege ezután is fenmarad, ezt a bizalmi felelősséget továbbra is fenn kivánom tartani; de egyuttal törvénybe kivánom foglalni a főispánok fegyelmi felelősségét is, mert ezután, midőn a főispán megszünik csupán ellenőre és felügyelője lenni a közigazgatásnak, hanem annak a végrehajtásra is befolyás engedtetik s mikor a konkret hivatali teendők egész sorozatával ruháztatik fel, a hivatali viszonyból kifolyó fegyelmi felelősségnek reá nézve való rendszeresitését mellőzhetlennek tartom.
A főispánra érvényben levő kivételes nyugdíjszabályok fentartását nem tartom szükségesnek, minélfogva általában csak a minden tisztviselőre érvényes nyugdíjszabályok terjesztetnek ki a főispánra. Minthogy azonban szerzett jogokat sérteni nem kivánok, szükséges volt a szakasz a) pontja alatt foglalt kivételt felvenni. A második kivételt pedig szükségessé teszi azon körülmény, hogy a javaslat 46. §-a alapján a főispán állásától tisztán politikai okokból is felmenthető.
Az alispán a szorosabb értelemben vett, vagyis a belügyi közigazgatásnak főnöke, ezen felül a törvényhatóság autonom jogkörébe tartozó ügyek végrehajtó közege s a főispán rendszeres helyettese.
Az alispán hatásköre a főispán hatáskörével teljesen összeegyeztethető, és mindegyik működésére elég tág tér nyilik, mert, mig az alispán az egyik szaknak, a belügyi szaknak közvetlen vezetője, addig a főispán a vármegye központján összpontositott összes szakok főnöke.
Van körülirva az alispán ezen hatásköre s ennek megállapitásánál az a szempont vezetett - mely különben a javaslat egyéb részeiben is érvényesül - hogy a szakágak szerint való elkülönités mellett illetékességi bonyodalmak egyáltalán ne állhassanak be, és ilyent az 1886:XXI. tc. hatályon kivül léptetése se idézzen elő. E szempont főleg a 49. § b) és c) pontjai alatt érvényesül.
Szabályoztatik az alispán viszonya a főispánhoz, és felsoroltatnak azon legfontosabb ügyek, melyekben az alispán a főispánnak jelentést tenni köteles.
Az alispánnak a többi szakfőnökökhöz való viszonya főleg azon czél szemmeltartása mellett van szabályozva, hogy az egyes igazgatási ágak vezetői hivatalos működésükben egymást kölcsönösen támogassák s ez által az eljárás egyöntetűsége biztosittassék.
Mivel pedig az alispán hatásköre a többi szakfőnökökénél sokkal terjedelmesebb, meg van állapitva az alispán hatásköre a más szolgálati ágakra nézve is, melyekben közreműködése szükséges s meg van téve az intézkedés, hogy összeütközések esetén a főispán dönthessen a felmerült kétes kérdésekben.
Az alispánnak, mint hivatalfőnöknek, ezen minőségéből kifolyó feladatai szabályoztatnak. E részben csak azt emelem ki, hogy a szolgabirói hivatal vizsgálatok szakszerinti teljesitése, mely eddig, mig a szolgabirák törvényhatósági közegek voltak, a főispánok, mint a törvényhatósági igazgatás ellenőrének képezte főfeladatát, ezután az alispán teendője lesz. Ez elrendezést kivánja az a körülmény, hogy az alispán a szolgabirónak közvetlen főnöke, következőleg az alább rendelt állami hatóság ténykedésének felügyelete első sorban a közvetlen felettes állami hatóság feladata.
Szerint az alispán továbbra is vezetni fogja a törvényhatósági önkormányzat végrehajtását, mint addig tette, mert állásánál fogva ő erre a leghivatottabb közeg.
Az alispánnak a szakaszban felsorolt teendői és feladatai nagyobbára a mai törvényes állapot fentartását tartalmazzák.
Már most, a községek újabb rendezésének keresztülvitele előtt megállapitandónak tartom az alispánnak a községi igazgatás felett való felügyeleti jogát. Ennek folyományakép a községi közegek ellen az alispánt a fegyelmi és rendbirságolási jognak, melyet különben eddig is gyakorolt, okvetlen meg kell illetnie.
Az 55. és 56. §-okhoz
Felvételét indokolja az alispánnak kötelességszerű gondoskodása a törvényhatóság és községi vagyon fölött.
A központi irodát leghelyesebb az alispánnak alárendelni, a ki hivatva van a kezelési személyzettel is közvetlen rendelkezni.
Az alispáni határozatok elleni felebbezések kérdése e szakaszban a fennálló törvényeknek megfelelőleg van szabályozva.
Minthogy az alispán hatáskörébe utalt általános közigazgatás még mindig nagyon tágkörű, az ügyek helyes ellátásának érdekéből javaslatba hozom azt, hogy fenforgó szükség esetén, kivált egyes nagyobb megyék területére nézve két alispáni állás rendszeresittethessék. Ennek gyakorlati keresztülvitele leghelyesebben az évi állami költségvetés keretében eszközölhető.
A megyei jegyzők az alispán segédletére, főleg a fogalmazási teendők ellátására rendelt hivatalnokok; a főjegyző az alispának akadályoztatása esetén annak helyettese. Hivatali viszonyuk az alispánnal szemben az eddig fennállott állapot szerint van rendezve.
A 61-67. §-okhoz
A főorvos a közegészségügyi szolgálatot vezeti a törvényhatóság területén. Az alispánnal közvetlen alárendeltségi viszonyba hozatik. Egyébiránt teendői és hatásköre a ma meglevő alapokon vannak összeállitva. A 63. §-ban gondoskodás történik az iránt, hogy a főorvos a járási orvosokkal szorosabb vonatkozásba hozassék, mi végből a főorvos számára a járási orvosokkal szemben azok szakteendőit illetőleg egyenes felügyeleti és ellenőrzési hatáskör rendeztetik be. Ez a szorosabb érintkezés a tiszti orvosi személyzet között a közegészségügynek csak előnyére válhatik.
A községek felügyeletének és ellenőrzésének közvetlen teljesitése a szolgabiró feladatát képezi; a községek ügyvitelének megvizsgálására az alispán, mint az igazgatás vezetője is feljogosittatik ugyan, mégis czélszerűnek látszik kimondani, hogy a községek közegészségügyi szempontból való megvizsgálása, mely teendőt a jelen javaslat a járási orvos kiváló feladata gyanánt hangsúlyoz, a főorvos által is, valahányszor szükségesnek látja, avagy felebbvalói ezt rendelik, eszközlőbe vétethessék (64.§).
Némely vármegyében, melynek közegészségügyi viszonyai igénylik, eddig is volt két főorvos alkalmazva. Ennek lehetőségét - a belügyminister elhatározásától függővé téve - kivánom szabályozni (67. §).
A 68-72. §-okhoz
A mezőgazdasági szakteendőknek a törvényhatóságban végzésére új állásnak, a gazdasági felügyelői állásnak szervezését a mezőgazdasági érdekeknek első sorban kiváló fontosságánál fogva szükségesnek tartom. A gazdasági felügyelő egyrészt szakközege lesz az intézkedésre hivatott közigazgatási hatóságoknak a földmívelésügyi kormányzat körébe tartozó ügyekben, másrészt ugyanezen szolgálatot fogja kifejteni a törvényhatóság önkormányzati teendőiben.
Ezen intézmény megerősödése a közgazdaságnak, kiválókép a mezőgazdaságnak fejlődésére, bizonyára előnyösen fog közrehatni.
Egyébiránt a gazdasági felügyelői intézmény teljes részletességben való szabályozása legmegfelelőbben akkor fog történhetni, midőn a mezőgazdasági igazgatás szerves törvény által való rendezése lesz napirenden. Ezért foglaltatik a javaslatban utalás a megalkotandó mezőrendőrségi törvényre.
A 73. és 74. §-okhoz
Az erdők felügyeletére és az erdészeti szolgálatnak a közigazgatási hatóságok mellett való ellátására az 1879. évi XXXI. tc. által létesitett erdőfelügyelői intézményt a törvényhatósági igazgatás szerves rendszerébe szintén be kell vonni. Ez a célja a jelen szakaszoknak, melyek különben csak az elvet tartalmazzák, mert maga az intézmény már rendszeresitve van s annak csupán a keretbe beillesztése volt ezuttal szükséges.
A 75-81. §-okhoz
Tekintettel arra, hogy az épitésrendőri igazgatás a belügyi kormányzat körébe tartozik s hogy ezen javaslat szerint a közutak igazgatásának is oda való áthelyezése van czélba véve, a következetesség azt kivánja, hogy az államépitészeti hivatalok, mint a melyek feladata legfőkép ezen két emlitett igazgatási ág szempontjából szükséges műszaki szolgálat teljesitéséből áll, ugyancsak a belügyminister hatósága alá helyeztessenek.
Az államépitészeti hivatalok a műszaki szakteendőket fogják végezni az intézkedésre hivatott közigazgatási hatóságok szolgálatában.
Ezen hivatalok feladatait, belső szervezetét, a hivatalfőnök- és a hivatal tagjaiként működő mérnökök egymáshoz való viszonyát, valamint felelősségük körét és határait, legalább a főbb elvek szerint már a törvényben körülirandóknak tartom, ez okból a 75-81. szakaszokba idevágó részletesb intézkedéseket vettem fel.
A 82. és 83. §-okhoz
Az állategészségügyi szakszolgálatnak az 1888. évi VII. törvénycikk által körülirt módon való ellátására a megyei állatorvos van hivatva. E helyt a megyei állatorvosnak a magasabb szakközeg - a gazdasági felügyelő - valamint az intézkedésre hivatott hatóság - az alispán - iránt fennálló viszonyát kellett határozottabban megállapitani.
Szükségesnek látszott továbbá, hogy az állategészségügyi szolgálat megyei közegének az ugyanazon szolgálatot a járásokban ellátó járási és a községekben teljesitő községi állatorvosokkal szemben a szakszolgálat körében bizonyos felügyeleti és ellenőrzési jogkör nyujtassék (83. §). Ez az intézkedés az állategészségügy előhaladásának bizonyára nem jelentéktelen tényezőjévé lesz.
Minthogy több megyében a levéltárnoki teendők nem oly számosak, hogy egy külön képzett hivatalnok összes idejét absorbeálnák, czélirányosnak véltem javaslatba hozni, hogy a levéltárnok az alispán által kisegitőleg más hivatalos teendők ellátásával is megbizható legyen, sőt, hogy ha valamely megyében kitünnék, miszerint ily külön hivatalnoki állás fölösleges, az - az élethossziglani kinevezés által szerzett jogok sérelme nélkül - beszüntethető, avagy a kezelő-személyzeti állások sorába illeszthető legyen.
A szolgabiró a közigazgatásnak egyik legfontosabb közege. A közigazgatás folytonos haladása, szakadatlanul új és új teendőkkel szaporitja a szolgabiró feladatkörét. Alig van oly közigazgatási törvény, mely a szolgabirónak fontos ügykört nem juttatna.
Halaszthatatlan sürgős feladatot képez, hogy közigazgatási szervezetünk ezen nélkülözhetlen közege a feladatok nagy voltához arányositott segédszemélyzettel hivatásának kellő betöltésére képesittessék és illetményei is kötelesség-körének megfelelően emeltessenek.
E fejezetben a jelzett követelmények elseje lehetőleg valósul, mert számolnom kellett a pénzügyi helyzettel is, ez okon csak minimumát proponálom annak, a mi megfelelő közigazgatás létesitésére elkerülhetlenül szükséges.
Szükségesnek láttam ezen felül a szolgabirói hatáskört lehetőleg szabatos, bár csak nagyobb vonásokban körülirni s a szolgabirónak egyfelől közvetlen főnökével, az alispánnal, valamint a többi törvényhatósági szakfőnökökkel és társhatóságaival szemben, másfelől alárendtjeivel, közegeivel és a községekkel szemben való viszonyát körvonalazni.
Nem tartom feltétlen szükségesnek, hogy minden közigazgatási járás élén egy főszolgabirói ranggal felruházott egyén álljon s ha a járási vezető tisztviselők között rangra és fizetésre nézve alacsonyabb és magasabb osztályzatot állapitunk meg, ez által lehetővé teszszük azt, hogy az a járási tisztviselő, ki kiválóan használhatónak bizonyult, ott, helyben, saját állásában előléptethető legyen s ennek következtében jól betöltött helyén állandóan megmaradjon. Sikerülni fog ez által folyton kipróbált tisztikarral birnunk a járásokban, a mi kiválóan fontos, mert a járásban foly le a közigazgatási fundamentalis eljárás, s mert a közigazgatás jóságának biztositéka képzett, a viszonyokkal ismerős első fokozati tisztviselői kar.
Ez az oka ezen szakaszban a főszolgabiró és szolgabiró között tett megkülönböztetésnek.
A 87. szakaszban van felsorolva a minimuma annak a személyzetnek, a melylyel egy jól szervezett járási hivatalnak mellőzhetlenül szükséges birnia. Noha maga a felsorolás az indokokat is önmagában birja, a felsorolt közegekre vonatkozólag a következőket kivánom megjegyezni:
A járási gyámi intézmény elkerülhetlenül szükséges már csak azon okból is, mert a községi és közgyámok közéletünknek oly kevéssé intelligens elemét képezik, hogy azoktól az 1877. évi XX. törvénycikkben reájok bizott sok és fontos teendőknek csak türhetően megfelelő elvégzését is várnunk tapasztalatszerűleg nem lehet, szükséges tehát a községi gyámok eredetileg igen terjedten megállapitott hatásköréből elvonni mindazt, a mi nagyobb intelligentiát igényel és nem tapad legközvetlenebbül a községhez, s rábizni mindezt az újonnan szervezendő járási gyámokra, kik ezen felül a gyámügyi igazgatásban számos, igen fontos szolgálatot lesznek hivatva teljesiteni. Egyébiránt e kérdést a gyámügyi közigazgatás reformjáról közelebb előterjesztendő javaslatban tüzetesebben kifejteni lesz szerencsém.
A szolgabiró nagyszámú és nagyjelentőségű nyilvántartási teendői okvetlen külön közeget igényelnek. Nézetem szerint ezen teendőket, valamint a járási hivatal számviteli teendőit együttesen képes lesz elvégezni egy szakértő közeg: a járási számvevő, a kinek közreműködése egyszersmind a szolgabiró által a községi vizsgálatok teljesitése alkalmával igen előnyösen lesz felhasználható, s ki első sorban hivatva lesz a véderő kötelékéhez tartozó egyének fölött rendes nyilvántartást vezetni.
A katonai nyilvántartások ellátása sok járásban oly tömegű munkával jár, hogy annak végzését a nyilvántartások vezetésével átalában megbizott járási számvevő nem lesz képes ellátni. Ily esetekre felhatalmazandónak tartom a honvédelmi ministert, hogy a katonai ügyek ellátására, más államok példájára, külön segédközegeket alkalmazzon.
A közvetlen adófizetők elleni végrehajtás foganatositása a szolgabirótól igen sok időt elvon. Ezen végrehajtások teljesitésének kötelezettsége alól a szolgabirót felmentendőnek tartom, s a mennyiben az ide vágó teendők igénylik, járási végrehajtó alkalmazását látom szükségesnek.
A 89-105. §-okhoz
Már a vármegyei pénzkezelési és számviteli szabályrendelet megállapitásakor (1883. évi 37.169. számú belügyministeri rendelet) alapelvül szem előtt tartatott, hogy a szolgabiró, kit az administratio annyi oldalról elfoglal, a sok kezelési teendővel járó pénzkezeléstől lehetőleg mentesittessék. Ezen elvet czélszerűnek látnám törvénybe foglalni.
A szolgabiró általános hatáskörének jellemzésénél kifejezést kivántam adni a 91. §-ban annak, hogy a közigazgatás tevékenysége eredményes csak akkor lehet, ha a viszonyokat, melyek keretében rendezkedni hivatva van, folyton éber figyelemmel kisérve, nem vár a panaszra, kérelemre avagy feljelentésre, hanem a hol közbenjárása igényeltetik, hivatalból fellép és eljár (b) pont).
A 91. § c) pontban általános záradékot vettem fel. A közigazgatási gyakorlatban fordulnak elő esetek, midőn - minden vonatkozó jogszabály hiányában - igen nagy nehézséggel jár az intézkedésre hivatott közigazgatási hatóság felismerése. Ily esetekre haszonnal lesz alkalmazható azon szabály, hogy mindazon, a közigazgatás intézése körébe tartozó esetekben, melyekre nézve más elsőfokú hatóság nincs kijelölve, a szolgabiró, mint általános közigazgatási hatóság, van hivatva eljárni.
A szolgabiró rendészeti teendői kiváló fontossággal birván, azokat a d) és e) pontokban hangsúlyozni czélszerűnek láttam.
Miután a szolgabiró - teendőihez arányitva - ezután is csak mérsékelt számú segédközegekkel fog rendelkezni, s miután mindezen közegek amugy sem saját felelősségükre járnak el, felhatalmazandónak tartom a szolgabirót a 93. §-ban, hogy személyzete tagjait az ügyviteli szabályzat során részletezett rendes ügykörük hátránya nélkül más hivatalos teendők ellátásával is megbizhassa. Ez által a különböző ügykörökben időszerűleg felmerülő torlódások avagy munka-apadások egymás közt kiegyenlithetők lesznek s ekkép a hivatal összes teendőinek kellő elvégzése biztosithatóvá válik.
A szolgabirónak majdnem legfontosabb feladatát képezi a községi igazgatás felügyelete és a községi önkormányzat ellenőrzése. A közigazgatás végső szálai a községekbe futnak szét, a közigazgatást az életbe a község közegei viszik át.
A község felett való felügyelet gyakorlásának hathatós eszköze a gyakori vizsgálattartás, melynek rendszeres eszközlésére a szolgabirót - kinek ez különben eddig is tisztét képezte - törvényileg kötelezendőnek tartom.
Ezen az uton szerezhet a járási tisztviselő igazi, alapos tudomást az ő gondjára bizott községek minden irányú viszonyairól, helyi körülményeiről és azok követelményeiről, mely tényezőknek közvetlen ismerete nélkül a községek szempontjából azok érdekeinek istápolása körül üdvös tevékenységet ki nem fejthet.
Az önkormányzat ellenőrzése körül fennálló tisztét a szolgabiró az által is képes lesz gyakorolni, hogy a községi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvei neki bemutatandók.
Minthogy a községi önkormányzat minden functióját önköltségén végzi, a községi előirányzat és számadás az egész önkormányzati életműködés anyagi részét foglalja magába. Kiválóan fontos feladat tehát a községet háztartása vitelében szorosan ellenőrizni. Ezt a 97. § f) pontjában különösen hangsúlyozom.
A képviselőtestület rendes elnöke törvényeink szerint a községi biró; s a törvény csak kivételes esetekben bizza meg az elnökléssel a szolgabirót. Minthogy azonban a közügy érdekében kivánatos, hogy oly esetekben, midőn a képviselet különös fontosságú kérdések felett van hivatva határozni, a szolgabiró jogosult legyen az elnöklést magához vonni s elnöki minőségében a képviseletet a helyi érdekeken túl fekvő tekintetek felől is kellőleg tájékozni, - ezen elnökségi jogot a szolgabirónak megadandónak vélem.
Az, hogy a szolgabiró a községekről, azok alapviszonyairól világos képet nyujtó törzskönyvet vezessen, egyfelől a rendszeres és fejlettebb községi igazgatás elvitázhatlan követelménye s lényeges előfeltétele, másfelől az igazi ellenőrzés legbiztosabb alapja.
A 97. § c) pont rendelkezése szerint alkalom adatik a szolgabirónak, hogy az ügyek egy részét a helyszinén a községben intézze el, mi a közönségnek is nagy könnyebbségére válik.
A járási számvevő a járási közigazgatásban nagy hézagot lesz hivatva betölteni. Feladatának egy részét számviteli teendők fogják képezni: a községi költségvetési előirányzatok és számadások észrevételezése. A községi költségvetések és számadások idejekorán elkészitése, megvizsgálása és véglegezése: elemi feltétele a községi igazgatás jóságának. Az e téren való késedelmeskedés vagy hanyagság a község életműködését teljesen megakasztja, gyakran nagy zavaroknak válik alapjává. Mig egy megye összes községeinek és számadásainak vizsgálata egy központi hivatalra - a központi számvevőségre - háramlik, az eredmény biztositható soha sem lesz, mert ezen hivatal munkája gyakran oly óriási mérvben megtorlódik, hogy a tömegesen beérkezett költségvetési és számadási testeknek a határidőn belül való feldolgozása a legmegfeszitettebb munkával sem lehetséges. A központi számvevőség e munkájának decentralizálásával a helyzet tetemesen javulni fog; egy járás terhét kellő beosztással az illető közeg meg fogja birni. Ehhez járul az is, hogy a járási közeg sokkal közelebb állván a községekhez, melyek költségvetéseit és számadásait észrevételezi, a viszonyok közvetlenebb ismeretében eredményesebben is foghat eljárni. De egyáltalában kivánatos, hogy, midőn a községek feletti felügyelet és ellenőrzés minden teendője a szolgabiró hatáskörében pontosul össze, a községi költségvetések és számadások megállapitása is, a szolgabiró közvetitésével, az ő és közegei közbenjötte mellett történjék.
A járási számvevő teendőinek másik részét a nyilvántartások vezetése fogja képezni, melyek kivételének kötelességét a fennálló szabályok a szolgabiróra róják.
Igen előnyösen lesz továbbá a járási számvevő közreműködése a szolgabiró által a községi vizsgálatok alkalmával felhasználható.
A 103. szakaszban kifejezésre kivántam juttatni a járási orvos által a községi és körorvosok felett ezek szakszerű teendői szempontjából gyakorolható felügyeleti és ellenőrzési jogot. Azt hiszem, ez a közegészségügy érdekében kivánatos.
Biztositani kivántam azt is, hogy a járási orvos a községi vizsgálatok alkalmával a közegészségügyi szempontból való vizsgálat végzésével megbizható legyen.
A községi és körjegyzők voltakép a községi igazgatás szervei; itt csupán jelezni óhajtottam, hogy miután feladatuk a közigazgatásnak, mint állami functiónak, a községben közvetlen keresztülvitele, ezen közegeknek is kinevezett hivatalnokoknak kell lenniök.
E fejezetben érvényesül azon elv, hogy a mi a pénzügyi igazgatás keretébe való, annak ellátása is a pénzügyi igazgatási közegek ügykörébe osztassék. Eddigi törvényeinkben ez az elv, legalább a törvényhatósági és községi pénzügyi igazgatási ügyeknél keresztülvezetve nem volt. A javaslat erről gondoskodik és számol azzal, mint oly követelménynyel, mely az igazgatási ágak különválasztásából folyik.
A 106-112. §-okhoz
A közigazgatási reformnak egyik czélja az lévén, hogy a közigazgatási ügymenetet egyszerűsitse, s hogy a közigazgatás egyes ágai közt az eddig sok tekintetben nélkülözött szerves összefüggést létesitse, illetőleg egyes szakágaknak az általános administratió keretébe beillesztését eszközölje: a fenti szempontok eléggé indokolják azt a változást, melyen a pénzügyigazgatónak s alárendelt közegeinek állása és hatásköre e törvényjavaslat szerint keresztülmenend.
A pénzügyigazgatónak az általános közigazgatás terén vitt szerepe tetemesen kibővittetik, s a fent jelzett szempontoknak érvényesitésére a javasolt rendelkezések szolgálnak.
De a midőn ezekben a pénzügyigazgató jogköre megbővittetik, midőn a vármegyei központban szervezendő s a pénzügyi szolgálat összes ágaira kiterjedő számvevőség neki alárendeltetik: viszont az ő ellenőriztetésének lehetősége sem hagyatik figyelmen kivül, a minek biztositásánál ismét arra kell vigyázni, hogy ez általános szempontból történő ellenőrzés a pénzügyigazgató egyéni felelősségének szükséges mérvét kelletén túl ne kisebbitse. Ez irányban már az 1889:XXVIII. tc. megtette a kezdeményező lépést, midőn annak 22. §-a a főispán ellenőrzési jogát a pénzügyigazgatóra kiterjesztette. Most pedig a pénzügyigazgató, mint a pénzügyi igazgatásnak saját területén feje, közvetlenül a főispánnak lesz közszolgálatilag alárendelve (28. §).
Végül a jövőre is fentartva az 1889:XXVIII. törvénycikk 3. §-ának azon intézkedését, hogy lehetőleg minden vármegye külön pénzügyigazgatósággal birjon, kivánatos, hogy azon néhány kisebb törvényhatóságban, a hol mégis külön pénzügyigazgatóság bármi okból nem állittatnék, a pénzügyminister által legalább külön pénzügyi kirendeltség legyen szervezhető (106. §).
Az, hogy a vármegyei pénztárak megszüntetésével a kir. adóhivatalok hatásköre jövőre a vármegyei s járási értékekre is kiterjesztetik, s hogy ezek kezelése, az alispán, illetőleg szolgabiró utalványozása alkalmazásával, a vármegyei központi és vidéki kir. adóhivatalokra bizatik: nemcsak természetes folyománya a közigazgatási rendszer átalakulásának, de gyakorlatilag is oly üdvös intézkedésnek jelezhető, mely a jelenlegi rendszer sok elmaradhatlan hiányain gyökeresen segiteni fog, s melytől a törvényhatóság értékes ingóságainak az eddiginél biztosabb megóvása várható.
A 114-125. §-okhoz
A törvényjavaslat szerint minden vármegyei törvényhatóság területén szervezendő központi számvevőség feladata az állami, vármegyei, járási és községi számvitel ellenőrzésére és a közigazgatási segédszolgálat ellátására ki fog terjedni, vagyis ezen központi számvevőség működése a számviteli ellenőrzés egész területét felöleli. A modern számviteli rendszer minden irányban szakértelmet, szigort, szabatosságot kiván.
A törvényjavaslatban contemplált vármegyei központi számvevőség részint önálló működést fejt ki (115. §), részint segédszolgálatot teljesit (116. §).
A vármegyei központi számvevőségre vonatkozó 114-125. §-ok, melyek az állami kezelésben már megállapitott alapelvek szem előtt tartásával dolgoztattak ki, a hatáskört oly részletességgel és szabatosan kidomboritják, hogy közelebbi indokolásra alig van szükség.
A 116. §-t illetőleg mégis szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a b) pontnak azon intézkedése, mely szerint a vármegyei központi számvevőség csupán a felebbezéssel megtámadott községi költségvetéseket és számadásokat vizsgálja felül, ellenben az összes községi költségvetések és számadások az ő kezén nem mennek keresztül, indokolását abban leli, mert a felebbezéssel meg nem támadott költségvetések és számadások tekintetében a járási számvevő, járási szolgabiró (esetleg járási tanács) és az állandó választmány felülvizsgálata minden irányban elegendő garantiát képez, mert továbbá az összes községi költségvetések és számadások felülvizsgálata az amugy is túlterhelt központi számvevőséget egyéb teendőitől vonná el, mert végül az ellenőrző forumoknak ok nélkül szaporitása könnyen a nagyszámú ellenőrzési apparatus egyes tagjai felelősségének lazitására vezetne. Ellenben a felebbezéssel megtámadott, valamint azon községi költségvetések és számadások, melyeknél az egyes felülvizsgáló közegeknek (szolgabiró, járási számvevő) véleménye eltér, a központi számvevőség által is felülbirálandók.
A jó közigazgatásnak egyik kelléke az is, hogy annak közegei a lehetőségig személyes felelősség mellett működjenek. E kivánalomnak tesz eleget a törvényjavaslat 117. és 118. §-a, melyekben a személyes felelősség, valamint a szorosan vett számvevői szakügyekben függetlenség biztosittatik. Ugyancsak ez elvnek szükségképi folyománya az, hogy a számvevőség a törvénytelen vagy szabálytalan utalványozás ellenjegyzését megtagadni köteles. Igaz ugyan, hogy a 119. §-ba felvett ily irányú rendelkezés a számvevőséget gyakorlatilag az utalványozó fölé látszik helyezni, de kellőleg gondoskodva van arról, hogy e jog ok nélküli túlterjeszkedésekre ne vezethessen, illetőleg, hogy az utalványozó s az utalványozást ellenőrző közt támadható nézeteltérések esetén hátrányos késedelem ne származzék, sőt, hogy a szükségutalványozások lehetősége se legyen kizárva. Ezért lett a 119. §-ba felvéve az, hogy az ellenjegyzés megtagadása mindig indokolandó s hogy főispáni rendeletre (mely magán az utalványon is ki lesz tüntetve) az ellenjegyzés feltétlenül eszközlendő, mely kivételes esetekről a számvevőség főnöke a szakministernek azonnal jelentést tesz.
A számvevőség ellenőrzési jogát kellően biztositják, ellenőriztetését pedig lehetővé teszik a törvényjavaslat 120. és 122. §-ai, melyek szerint a számvevőség főnöke az adóhivatalok kezelését félévenkint megvizsgálni köteles, - viszont a számvevőség működését az alispán, a pénzügyigazgató és az árvaszéki elnök - mindenik a maga ressortját illetőleg - megvizsgálhatja s észrevételeit a főispánnal közölheti.
Az árvaszéki elnök és árvaszék hatásköre a jelen törvényjavaslatban közelebbről azért nem tárgyaltatik, mert a közigazgatásnak ezen, a multban is külön törvénynyel részletesen szabályozott ágát - a mint ezt az indokolás általános részében is felemliteni szerencsém volt - az általam szintén munkába vett s nemsokára törvényhozás elé terjesztendő „gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről” szóló külön törvényjavaslat fogja újonnan rendezni.
A 127-129. §-okhoz
A jogállam eszméje megköveteli, hogy az államéletnek minden ágában a jog uralma biztosittassék, hogy közelebbről a közigazgatás terén is meglegyen azon közeg, mely a joguralom biztositásának állandó őre gyanánt szereplend.
E czélból a mostani tiszti ügyészek helyett minden vármegyében jogtanácsosi állás szerveztetik, s az ezt betöltő és közvetlenül a főispánnak alárendelt jogtanácsos a mostani tiszti ügyészeknél nagyobb önállással és bővebb hatáskörrel ruháztatik fel, egyfelől azért, hogy az administrátió terén rá váró feladatoknak megfelelhessen, másfelől azért, mert a szervezendő elsőfokú közigazgatási biróságban mint egyik biró lesz hivatva működni.
A mi a jogtanácsos hatáskörét közelebbről illeti, a törvényjavaslat szerint ő leend úgy magának a törvényhatóságnak, mint a törvényhatóság területén működő összes közigazgatási hatóságoknak jogi tanácsadója s ezek megkeresésére jogi véleményt ad; a törvényhatósági önkormányzat terén őre leend a törvények-, rendeletek-, szabályrendeleteknek; fegyelmi ügyekben végzi mindazon teendőket, melyek eddigelé a tiszti főügyészt és kir. ügyészt illették; pénztárvizsgálatoknál részt vesz; a törvényhatóság bármely határozata ellen a főispán utján felebbezhet (127. §).
Hogy pedig mindezen nagyfontosságú szerep kivánt módon betölthető legyen: a jogtanácsos szavazattal biró tagja leend a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, az állandó választmánynak, a közigazgatási bizottságnak, adóügyi szakosztálynak és az elsőfokú közigazgatási biróságnak, szóval részt vesz minden oly testületben, hol jelenlétére szükség van s azonnal és közvetlenül tudomással fog birni mindenről, a minek szabatosan s idejében ismerete nélkül feladatai egy részét kellően el nem láthatná.
A jogtanácsos maga e sokoldalú és nagyfontosságú teendők elvégzése közben a mindennapi ügyészi teendők végzésére physicailag képtelen lévén: a jogtanácsos mellett megfelelő segédszemélyzetet kellend szervezni. A szükség mérvéhez képest mellette rendszeresitendő egy vagy több tiszti ügyész feladata leend a kincstárt a közadók behajtásánál, vagy valamely minister megbizása esetén cselekvő és szenvedő perekben képviselni, a gyámügyészi teendőket ellátni. Hasonlókép a tiszti ügyész képviseli rendszerint a törvényhatóságot is peres ügyeiben, a mi azonban ennek önrendelkezési jogait egyáltalán nem zárja ki (129. §).
A tiszti ügyészek szolgálati tekintetben a jogtanácsosnak, mint közvetlen hivatalfőnöknek lesznek alárendelve. Ez alárendeltségi viszony azonban természetesen más lesz, mint egyéb hivatalfőnök és alárendeltjei között. A jogtanácsos ugyanis az alárendelt ügyészekre csakis eljárásuk és működésük pontossága és általános menete tekintetében gyakorolhat felügyeletet, ellenben azoknak egyes hivatalos ténykedéseért oly mérvben, mint más hivatalfőnök, felelőssé nem tehető.
A 130-132. §-okhoz
A tanfelügyelő eddigi állása és hatásköre változatlanul marad, illetve a pénzügyigazgatónál megérintett szempontokból csak azon a változáson megy át, hogy ugy az autonomicus, mint az általános állami közigazgatással szoros kapcsolatba hozatik. Ennélfogva ő is közvetlenül a főispán alá tartozik s tagja leend nemcsak a közigazgatási és népnevelési, de a vármegyei törvényhatósági bizottságnak is.
A tervbe vett reform sikere, a hatósági közegek czélszerű szervezésén kivül, főleg az önkormányzat határainak helyes megvonásától van feltételezve.
Czélom az, hogy az önkormányzat tevékenységi körébe lehetőleg mindaz illesztessék, a minek megfelelő ellátására az önkormányzat képes, másfelől, hogy az állami akaratnak minden irányban érvényesitése biztosittassék.
Fennálló közigazgatási rendszerünk az önkormányzati testületekre és ezek közt a vármegyékre ezek erejét és képességeit túlhaladó oly feladatokat hárit, melyeknek teljesitésére az állam volna hivatva és csökkenti ez által az önkormányzat életképességét, mert elvonja tőle azon erőket, melyekre az önkormányzatnak saját tulajdonképi feladatainak megoldásához, a helyi érdekkörök specialis czéljainak eléréséhez szüksége volna.
E bajon óhajtottam segiteni, midőn a vármegyék önkormányzati hatáskörének megállapitásánál, egyrészről tekintettel a hagyományos történeti fejlődésre, másrészről a szem elől nem téveszthető magasabb állami érdekekre, oly tevékenységi kört hozok javaslatba, melyen belül egyes politikai jogok gyakorlása mellett, helyi érdekeiket minden téren sikeresen gondozhatják és fejleszthetik, a közigazgatás vitelét pedig az egész vonalon teljes hatálylyal ellenőrizhetik és azt közvetve jó irányban befolyásolhatják.
Ehhez képest az önkormányzat az állami közigazgatás keretébe tartozó teendők ellátása alól felmentetik, hogy egész erejét saját feladatainak, helyi érdekei és czéljai szolgálatának szentelhesse. Ez az a tér, melyre az autonomiának összes tevékenységét összpontositania kell s melyet viszont a központi hatalom az állam felügyeleti jogának sértetlen megóvása mellett, a lehető önállóság és szabad mozgással az önkormányzat részére átengedhet.
Ezen felfogásból indul ki a javaslat, midőn a 135. §-ban a vármegyék hatáskörét körülirja és b) pont alatt részükre továbbra is fenntartja azon jogkört, hogy a „közérdekű és országos ügyekkel” foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra vonatkozó megállapodásaikat kifejezhetik, ezeket egymással levél, a kormánynyal felterjesztés alakjában közölhetik s kérvényt intézhetnek közvetlen a törvényhozás bármely házához.
A változott viszonyokhoz képest, a végrehajtás előtt való felirást csak oly kormányrendeletek ellen enged, melyek a törvényhatóság önkormányzati hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkoznak. Fentartja továbbá az 1886:XXI. tc. 19. §-ának azon intézkedését, hogy „a törvényhatóság a törvényhozáshoz is kérvényt intézhet”, ha a rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok miatt czélszerűtlennek tartja.
A törvényhatóságok azon joga, hogy az országgyülés által meg nem szavazott adókra és meg nem ajánlott ujonczokra vonatkozólag kiadott rendeletek végrehajtása ellen tiltakozhatnak, továbbra is érintetlenül fentartatik.
A törvényhatóságok önkormányzati hatáskörét a 154. §-ban foglalt általános rendelkezéshez képest taxative állapitja meg s mig egyrészről a rendszerváltozás által indokolt eltérésekkel birtokában hagyja mindazon jogoknak, melyeket fennállüó törvényeink reá ruháztak, egyszersmind az önkormányzat sajátképi teendőinek hozzájuk való utalása által igyekszik azokat valódi rendeltetésüknek megfelelően szervezni, hogy ugy nemzeti nagy czéljaink megóvásának, mint helyi érdekek fejlesztésének alkalmas eszközei legyenek.
Szemben az 1886:XXI. tc. 5. §-ával, azon lényeges módositást tartalmazza, hogy a jelen törvényjavaslat 42. §-ára való tekintettel nem minden költségvetés, számadás, vagyonelidegenités stb. szorul ezután belügyministeri jóváhagyásra, hanem a decentralisatio elvénél fogva a 42. §-ban felsorolt esetekben véglegesen a főispán dönt.
az 1886:XXI. tc. 9. §-ában kimondott azon elvet, hogy „rendszerint minden közigazgatási határozat birtokon belől felebbezhető” - bővebben körülirja.
Részletezi azon eseteket, melyekben a törvényhatósági határozattól a jóváhagyás hivatalból megtagadható s mig e tekintetben figyelemmel van, az 1886:XXI. tc. 11. § s az 1883:XV. tc. 7. §-ában foglaltakra, egyszersmind a gyakorlati élet által beigazolt új rendelkezéseket is vesz föl.
Kifejezetten elrendeli, a mi különben a gyakorlatban eddig is szokásban volt, hogy „a törvényhatóság egész területére kiható és annak önkormányzati hatáskörébe tartozó ügyek, valamint az általa létesitett közintézetek és vállalatok szabályrendelettel rendezendők”.
Ugyanezen szakaszban a törvényhatóságnak szabályrendelet alkotása kérdésében tanusitott vonakodása esetére a kormány részére biztositott intézkedési jogra vonatkozó határozmányok az 1886:XXI. tc. 12. §-ához képest érintetlenül hagyatnak.
A 142. § 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezések indoka kettős: 1. hogy a törvényhatóságok állapitsák meg a multban hozott, de gyakran végre nem hajtott szabályrendeleteik közül azokat, melyeket érvényben tartani óhajtanak, 2. hogy az állami tisztviselők, kik a jelen törvénynyel a törvényhatósági szabályrendeletek és határozatok végrehajtására köteleztetnek, oly helyzetbe hozassanak, melyben tudni fogják, minő törvényhatósági rendelkezéseket kellend végrehajtaniok. Ezzel függ össze azon további intézkedés is, mely azt rendeli, hogy minden szabályrendelet egy eredeti példánya a főispán - mint felügyeletre hivatott közeg - rendelkezésére bocsáttassék.
A szervezeti szabályrendeleteknek a jelen törvény életbeléptével leendő hatályon kivül helyezésére vonatkozó rendelkezés a közigazgatási rendszerben beálló változás szükségképi folyománya.
Végül a § azon szükséges rendelkezést tartalmazza, hogy a szabályrendelet eredeti példányának őrizete a levétárnokra bizatik s hogy egy-egy példány a főispán és a központi számvevőség rendelkezésére bocsátandó.
A 143-145. §-okhoz
A törvényhatóság tulajdonát képező és felügyelete alatt álló vagyon- és alapokra vonatkozólag intézkednek s a ma érvényben levő határozmányokon felül az alapok és vagyon jövedelme rendeltetésének megfelelő felhasználása czéljából kimondják, hogy „a törvényhatóság felügyelete alatt levő vagyon az alapitó levelekben foglalt czéloktól el nem vonható” és ezen rendelkezés további biztositására, hogy „a törvényhatóság a jelen törvény életbeléptétől számitott egy év alatt köteles minden alap rendeltetését szabályrendeleti uton szabályozni”.
A nyug- és kegydíjak, valamint a kötelezett ellátásokat illetőleg szerzett jogok épségben tartásának kijelentése mellett a tiszti nyugdíjalapok és az ezen alap javára kivetett pótadók kérdésének szabályozását külön törvénynek tartja fenn; miután erről a jelen törvény keretében gondoskodni alig lett volna lehetséges - a tisztviselők államositása folytán pedig szükséges, hogy a tisztviselők nyugdíjára vonatkozó intézkedések egyformák legyenek az egész országban s hogy az ebből az állampolgárokra háramló teher is egyenlő legyen.
A vármegyék háztartásáról intézkedő 1883. évi XV. tc. 9., 10. és 13. §-aiban foglalt rendelkezéseket azon eltéréssel, illetőleg az autonom jogkörnek oly módon kiterjesztésével tartalmazza, hogy a törvényhatóságnak közgazdasági, közművelődési és jótékonysági czélokra az eddigi 3%-kal szemben 5% pótadó kivetésére ad felhatalmazást és kifejezetten körülirja, hogy mig a közutak- és vámokról szóló 1890:I. törvénycikkben szabályozott útadó az 1875:III. tc. által betegápolási alap létesitésére és az 1879:XXXVII. tc. által katonai beszállásolás czímén kivetett pótadó az 5% alá nem vonható, - a tisztviselők nyugdíjalapjának növelésére és az 1888:IV. tc. alapján helyi érdekű vasutak létesitése vagy segélyezésére megszavazott pótadók beszámitandók.
A bel- és pénzügyministerek jóváhagyásának feltétele mellett az eddigi korlátozás megszüntetésével szabad kezet enged továbbá a § a törvényhatóságoknak, hogy bármely más czélra ezenkivül is vethessenek ki pótadót.
Minthogy az e §-ban felvetett kérdés eldöntésénél a vármegyékben ez idő szerint kivetett pótadók mennyisége mérvadónak tekintethetik, szükségesnek tartom 4. % alatt egy oly kimutatást mellékelni, melyből a vármegyei pótadóviszonyok vármegyékként kiderülnek.
Javaslatba hozott azon új rendelkezés, hogy a pótadó 3 évi átlagok alapján meghatározott öszszegekben kivethető és a községi háztartás költségeivel egyszerre beszedhető legyen, egy nevezetes lépés arra nézve, hogy a felesleges munka jelentékeny része elkerültessék.
Az 1883:XV. tc. mellett minden bármily csekély pótadót külön kellett kezelni, évenkint előirni, nyilvántartani, szóval annak kezelésénél oly munkát végezni, mely az elérendő pénzértékkel arányban sem állott.
A szóban levő rendelkezés a felesleges nagy munkának megtakaritásán felül azt az előnyt is biztositja, hogy az adózó polgárok pótadótartozás czímén fizetendő járulékaikat könnyebben és gyorsabban megtudhatják.
Foglalt rendelkezés folyománya a pénzügyi közigazgatás önállósitásának. Abból indulok ki, hogy a mi a pénzügyi igazgatás kertébe tartozik, az a pénzügyi közegek által láttassék el. A helyes administratio további követelménye az is, hogy a közadótermészetű ügyek minden tekintetben a közadók kezelésére nézve előirt szabályoknak legyenek alávetve; mert csak igy lehet elérni azt, hogy a közönség jogait, kötelességeit, valamint a jogérvényesités módját ösmerje és érvényesithesse.
Foglalt rendelkezés az 1883:XV. tc. 10. és 11. §-ain alapul. Azon toldás pedig, hogy a javaslat és az állandó választmány véleménye a közgyülés előtt legalább 15 nappal, nemkülönben a hozott közérdekű határozatok a megyei hivatalos közlönyben közzéteendők, a közönség előzetes tájékoztatása és kellő kihirdetés okáért vétetett föl.
A feleknek kézbesitendő határozatok kézbesitési módjának megállapitását a kibocsátandó ügyrend számára tartja fenn.
A felebbezési határidőket, figyelemmel az 1886:XXI. tc. 8. és 9. §-ainak határozmányaira, tárgyazza és egyszersmind kimondja, a különben önmagából folyó tételt, hogy „az elkésetten beadott felebbezések hivatalból visszautasitandók”.
Bővebben kifejti az 1886:XXI. törvénycikkben foglalt rendelkezést.
Miután jelen törvény az összes önkormányzati testületek hatáskörének megállapitásánál a hozzájuk tartozó ügyeket illetőleg a taxative való felsorolásból indul ki,
Kimondja, hogy a vármegyei törvényhatóság önkormányzati hatásköre csak azon ügyekre terjed, melyeket ezen vagy későbbi törvény oda utal, ennek folyományakép és illetkességi összeütközések elkerülésének okáért elrendeli továbbá, hogy „mindaz, mi korábbi törvények szerint a törvényhatóság hatáskörébe tartozott, de a jelen törvény szerint hatáskörébe nem utaltatott, hacsak valamely törvény másként nem intézkedik, az alispán hatáskörébe tartozónak tekintendő”.
Mely a vármegyei törvényhatóságok érvényes határozatai és jogerős szabályrendeleteinek végrehajtó közegeiül a közigazgatási tisztviselőket jelöli meg, - indokolásra alig szorul, mert kétféle tisztviselő egymás mellett eredménynyel alig működhetnék s a surlódások egész sorát idézné elő, - ezenfelül minden czél nélkül felette költséges volna.
A törvényhatósági bizottság tagjainak számára, qualificatiójára és összeállitásának módjára vonatkozólag fennálló, czélszerűnek bizonyult és hosszabb gyakorlat közben megszokott intézkedések legnagyobbrészt fentartatnak.
Lényegesebb módositást csak a 169. § tartalmaz, a mely az 1870:XLII. törv.-czikknek azon intézkedését, hogy a bizottság választás alá eső tagjai 3 évenkint 6 évre választassanak, visszaállitja.
Tényleg 1870 óta a bizottsági tagok választása 6 évre történt s az 1886:XXI. tc. azon rendelkezése, hogy a választási időszak 10 évre terjesztessék ki, életbe nem lépett, s nincs is semmi oly ok, mely az eddigi gyakorlattól való eltérést indokolná, mert azon egy ok, hogy a bizottsági tagok számának megállapitása a népszámlálással összeessék, nem elég fontos arra, hogy e végett az ezen változtatással járó nehézségek felidéztessenek. Az 1886:XXI. törvény rendelkezésének oly alkalmazása pedig, hogy a 10 évi cyclus leteltével az összes bizottsági tagok egyszerre mind újra választassanak s ez által egyszerre mind új elemek jussanak a bizottságba, nem kivánatos.
Kifejezést nyer azon megoldás, hogy a törvényhatósági jogkör egy részének közvetlen intézése az állandó választmányra ruháztatik.
Azon változtatás javasoltatik, hogy mig az aljegyzők, alügyészek, árvaszéki ülnökök, főszolgabirák, pénztárnokok, központi számvevők, levéltárnokok és a r. t. városok polgármesterei megszünnének csupán állásuknál fogva a bizottság tagjai lenni, a pénzügyigazgató, tanfelügyelő, erdőfelügyelő és gazdasági felügyelő, mint az egyes hivatali ágak főnökei, a bizottságban már állásuknál fogva üléssel és szavazattal birnának. A változtatást indokolja, hogy mig egyrészről szükségtelennek mutatkozik az önkormányzati testületbe a kinevezendő megyei tisztikarból oly nagy számot bevinni, másrészről kivánatos, hogy az egyes hivatali ágak főnökeik által a bizottságban képviselve legyenek és a bizottságnak az általa kivánt felvilágositásokat megadhassák.
A bizottsági tagsági qualificatió megállapitásánál az e) pont alatt „ingatlan” vagyonnak birtoka kivántatik meg az eddigi általános kifejezés helyett.
Által az 1886:XXI. tc. 24. §-ának rendelkezése változatlanul fentartatik.
A bizottsági tagok választását illetőleg az eljárásra nézve foglal magában utbaigazitást.
Újitást tartalmaz, mely szerint „oly megyei törvényhatóságban, hol a megyei székhely egy törvényhatósági joggal felruházott városban van, ott ugyanazon egyén lehet a megyei és városi bizottságnak is tagja”. A fennálló törvény megszoritó intézkedésével szemben, helyesnek vélem a körvonalozott változtatást, hogy a megyei bizottság a székhelyen találtató intelligens városi elemnek közreműködését - a mennyiben mindkét törvényhatóság bizottsági tagságára nézve a törvényes feltételek fenforognak - ne legyen kénytelen nélkülözni s hogy a megyei és városi törvényhatóság közt az eddigi elszigeteltség megszünjék és ezek sok tekintetben közös ügyeiket közös erővel fejleszszék. A városi elemnek a vidéki elemmel való összehozatala igen üdvös kölcsönhatást fog szülni és terjeszteni fogja a fogékonyságot oly eszmék és érdekek iránt, melyek az elszigeteltség mellett alig érvényesültek.
Számos oly törvényhatóság van ma is, a hol a székhely rend. tan. várost képez. Az a körülmény, hogy a rend. tan. város képviselőtestületének tagjai a vármegyei bizottságban is helyt foglalhatnak, ha különben a törvényes qualificatiót megszerezték, a vármegyei ügyek ellátását hátrányosan egyáltalán nem befolyásolta, mert a városok értelmisége növeli a szellemi fejlettség szinvonalát, magasabb szempontokat juttat érvényre, érdeklődést kelt a városi központok iránt, felébreszti ezek emelésének érzékét, szóval az autonomiának oly irányokat jelöl meg, melyek gondozása jelentékeny előnyöket juttat az országnak.
Ily okok nemcsak hogy nem támogatják a mostani törvény által fentartott merev elszigeteltséget, de inkább oda utalnak, hogy az egyes osztályok elkülönözött volta legalább ott ne tartassék fenn, a hol azokat maga a földrajzi fekvés hozta össze.
A 162-168. §-okhoz
Valamint a 170-181. §-ok a fennálló törvény rendelkezésein nem változtatnak, ellenben a 169. §-ban javasolt rendelkezés indokai már előzetesen méltatva lettek.
A végből, hogy azon elvnek, mely szerint a 161. §-ban érintett kettős bizottsági tagságon kivül mindenki csak egy tvhatósági bizottságnak lehet tagja, a gyakorlatban érvény legyen szerezhető, a 182. § szabatos határozmányokat tartalmaz. Egyuttal ezen határozmányok sanctiójaként szükséges volt felvenni azon új intézkedést, hogy a ki az itt megkivánt nyilatkozást elmulasztja, a bizottsági tagságot azon egy alkalomra, valamennyi törvényhatóságban elveszti.
Oly új rendelkezést tartalmaz, mely a 182. §-ban foglalt intézkedés végrehajtását lehetővé teszi.
A 184-190. §-okhoz
Foglalt rendelkezések közül csak azt emelem ki, hogy ezután nem lesz szükséges a közgyülésre való meghivásokat a tagoknak kézbesiteni, hanem a helyett a határnapra vonatkozó értesités, a gyülésre való meghivás és a napirend ismertetése a „megyei hivatalos közlöny” utján fog eszközöltetni. E rendelkezés lényeges munkamegtakaritást idéz elő, mely bővebb indokolásra nem szorul.
Az, mely a közgyülés hatáskörét szabályozza és részletesebb megvilágositást igényel. E § a 200-ik §-szal való egybehasonlitás mellett lesz czélszerűen tárgyalható, mert az előbbi a közgyülés, az utóbbi pedig az állandó választmány hatáskörét szabályozza.
Az e két §-ban foglalt rendelkezések javaslatba hozatalára azon tapasztalat inditott, hogy minél gyakrabban tartatnak közgyülések, annál megszokottabbá válnak azok, és annál kevesebb érdeklődés mutatkozik irántuk. A végett, hogy az autonom testületek necsak a törvény szövegében létezzenek, hanem hogy azok az életben - lehető tág részvétel mellett - valósággal működjenek is, czélszerűnek mutatkozott a hatáskörök oly elkülönzése, hogy a közgyülés illetékességébe csak a fontosabb ügyek tartozzanak, ellenben a kevésbbé fontos, de nagyobb számot képviselő ügyeket, átruházott hatáskörben, az állandó választmány a közgyülés nevében intézze.
Ha a közgyülés hatáskörébe csak a fontosabb ügyek utaltatnak, melyek általa egy, legfeljebb két nap alatt letárgyalhatók, minden valószinűség szerint növekedni fog az érdeklődés és meg fog szünni azon, ez idő szerint fennálló helytelen és visszás gyakorlat, hogy a közgyülés második és későbbi napjain néhány bizottsági tag vagy legtöbb esetben néhány tisztviselő döntsön minden felelősség nélkül a vármegye bizottsága nevében. A hatásköröknek az előterjesztett elven nyugvó beosztása lehetővé teendi, hogy a vármegyei bizottság a 186. § rendelkezéséhez képest évenkint kétszer, tavaszszal és őszszel tartson rendes ülést, ezeken az autonomia legfontosabb feladatait kellő alapossággal elintézhesse, ellenben a kisebb jelentőséggel biró, de annyival nagyobb számban előkerülő ügyek, rövidebb időközökben és részletesebb tárgyalás mellett az állandó választmány által nyerjenek oly elintézést, minőt az ügyek természete megkiván, de a mely szerfelett nagy testületek által nem biztositható.
Ezen elvek szem előtt tartásával lett a közgyülés hatáskörét tárgyazó 191. § szövegezve; és a fennálló törvényben meghatározott jogkör csak annyiban szenved megszoritást, mennyiben azt vagy a változott viszonyok mellőzhetlenül megkivánják, vagy a mennyiben a teendők egy részének az állandó választmány intézési körébe való utalását czélszerűségi szempontok indokolják. Az ügyek taxative való elősorolását a 154. § rendelkezése teszi szükségessé, mely szerint jövőben az önkormányzati testületek hatáskörébe csak azon teendők fognak tartozni, melyek a jelen vagy későbbi törvények által hozzájuk utaltatnak.
E § tartalmának figyelmes mérlegelése mellett kétségtelenné válik, hogy a közgyülésnek oly nevezetes ügykör van fentartva, mely az értelmes és hazafias elemek érdeklődését felébresztheti és tartósan növelheti.
Különösen az 5. és 6-ik pontokban foglalt rendelkezések megnyitják a közigazgatás ellenőrzésének tág terét és elegendő alkalmat szolgáltatnak ahhoz is, hogy az önkormányzat tényezői saját kivánságaikat gyakorlati módon érvényesitsék.
A bizottság tagjainak jogkörét irja körül s a b) pontban megadott jog folytán, a törvényhatósági bizottságnak lényeges befolyást enged a közigazgatás menetének ellenőrzésére.
Az 1886:XXI. tc. 48. §-ának rendelkezését továbbra is fentartja.
Az 1886:XXI. tc. 49. §-ának a közgyülések miként való vezetésére vonatkozó intézkedéseit azon hozzáadással egésziti ki, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai felelősségének megállapithatása czéljából a határozathozatalnál névszerinti szavazás az esetben is helyt foglalhat, ha azt az elnök szükségesnek tartja, továbbá az ügy természetéből folyólag elrendeli, hogy oly inditványok eldöntése, melyek valamely tisztviselő ellen emelt panasznak miként elintézését tárgyazzák (a mi megfelel az új rendszer által maga után vont módositással az 1886:XXI. tc. 53. §-ának), titkos szavazás utján eszközlendő.
A fennálló törvény 50. §-ának rendelkezéseivel szemben változtatás nem foglaltatik.
mely a széksértési esetek megtorlásáról szól, mig egyrészről fentartja az 1886:XXI. tc. 54. §-ában foglaltakat, egyszersmind kimondja, hogy a birság kiszabása felett hozandó határozat a jogtanácsos vagy helyettesének inditványára, s a jelenlevő bizottsági tagok általános szótöbbsége mellett történik és a szakaszt azzal toldja meg, hogy az, a ki széksértés miatt büntetve lett, a tanácskozásban addig részt nem vehet, mig a büntetés összegét le nem fizette, mivel különben az egész széksértési kereset czélttévesztett lehet.
Az 1886:XXI. tc. 55. §-ával szemben azon gyakorlati szempontból is indokolható változtatás foglaltatik, hogy a közgyülési jegyzőkönyvek hiteles másolatai, nem mint eddig a ministerhez, hanem a főispánhoz terjesztendők fel.
Vármegyei bizottság egyeteme letéteményese ugyan az önkormányzati jogkörnek, hogy azonban a vármegyei autonom elemek a kinevezendő állami közegek által végzett közigazgatást ellenőrizhessék, mely feladatot a csak ritkán összeülő s tagjainak nagy száma és szervezeténél fogva nehézkes közgyülés hatálylyal nem teljesitheti, szükségesnek tartom - a mint már szerencsém volt megemliteni - egy szükebb körű bizottság alakitását, mely azon vármegyei autonom ügyekben, melyek a közgyülés hatáskörébe utaltattak - előkészitő és véleményező testületkép szerepeljen, e mellett a közgyülés jogköréből folyólag bizonyos teendőket illetőleg intézkedési joggal is felruháztassék.
E czél megvalósitására legalkalmasabb intézménynek az 1886. évi XXI. tc. 48. §-a által szabályozott állandó választmányt tartom, melynek összeállitását, ülései száma és idejének meghatározását, nemkülönben az ügyrend megállapitását illetőleg a javaslat a törvényhatósági bizottságnak szabad kezet enged és a 198. §-ban csupán azon korlátot állitja fel, hogy a választmány tagjainak száma 8-nál kevesebb és 24-nél több nem lehet. Ennek felvételét czélszerűnek láttam az ügyek gyors és szakszerű intézése és a felelősség kérdésének lehető megóvása tekintetéből, mely egy nagyszámú testületnél mindig illusoriussá válik.
A felállitott korlát mig egyrészről lehetővé teszi, hogy a választmányban a megyének minden járása és rend. tan. városa képviselve legyen, másrészről a törvényhatósági bizottságoknak módot nyujt a szervezetnek akkép leendő megállapitására, hogy az egyes megyék közt előforduló területi különbözet és az eldöntése alá kerülő ügyek száma egyaránt figyelembe jöhessen.
A § továbbá azon változtatást tartalmazza, hogy a tagok nem mint az 1886:XXI. törvénycikknek a 96. § értelmében eddigelé még életbe nem lépett 48. §-a contemplálta: 5 évre - hanem a közigazgatási bizottság tagjainak módjára 2 évre választatnak, s hogy ezek fele minden év végével kilép.
A vármegyei tisztviselők egy részének a választmánynyal szoros kapcsolatba hozatala s a 199. § azon rendelkezése, hogy a tisztviselők felhivás esetén az állandó választmány üléseiben megjelenni és felvilágositásokat adni tartoznak, - a mely rendelkezés különben nem új - nem csupán a választmányt megillető ellenőrzési jog hatályos gyakorolhatása szempontjából foglal helyt, hanem azért is, hogy a vármegye területén közös együttműködésre hivatott állami közegek és az önkormányzati elemek közt az összeköttetést fentartsa és lehetőleg bensővé fejleszsze.
A választmány hatáskörét a fejezet bevezető részében felhozottaknak megfelelően sorolja fel s e helyt kiemelendőnek tartom az 5. a) pontban körülirt jogkört, mely szerint „gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon teendőket, melyeket a községek rendezéséről szóló törvény a törvényhatósági bizottság hatáskörébe utal”.
A gyakorlati élet sokszorosan beigazolta, hogy ezen ügyek intézésének módja, - mely jelenleg fennáll - hogy t. i. a közgyülés harmadik-negyedik napján a hosszas ülésezésben kifáradt néhány bizottsági tag vagy legtöbb esetben a helyi viszonyokat nem is ismerő egy-két tisztviselő által - az önkormányzat elemeinek részvétele nélkül - döntetnek el, - nem alkalmas arra, hogy a községi igazgatás legfontosabb ágának kellő ellenőrzését és megoldását biztositsa. A községek vagyoni érdekeit érintő ez ügyek másrészről legtöbb esetben sokkal sürgősebb természetűek, hogysem eldöntésük a félévenkint tartandó közgyülésekig elodázható volna.
Ezeknél fogva a szóban forgó községi ügyek intézésére az állandó választmányt, mint gyakrabban ülésező, kisebb számú önkormányzati testületet, a legalkalmasabbnak vélem.
Az állandó választmány részére a b) pont alatt megadott és a 187. §-ban is emlitett azon jog, melynél fogva rendkivüli közgyülésnek összehivását elhatározhatja, azért hozatik javaslatba, mert az állandó választmány előkészitő ügyköre mellett felmerülhet oly eset, melyet mielőbb közgyülés elé terjesztendőnek tekint, miért is meg kell neki adni a jogot, hogy egy rendkivüli közgyülésnek egybehivását javasolhassa.
A czélból, hogy az egyes vármegyéknél előforduló különleges viszonyok érvényesülhessenek, - az állandű választmány ülései száma és idejének meghatározását, nemkülönben az ügyrend megállapitását, a törvényhatóság által szabályrendeleti uton rendeli eszközöltetni.
Az 1886:XXI. tc. 48. §-ának azon rendelkezése, hogy az állandó választmány ügyrendjét önmaga állapitja meg, különösen azért volt megváltoztatandó, mert a közgyülés melynek hatásköréből egy rész most az állandó választmányra átmegy, az utóbbi működésének szabályozása jogától meg nem fosztható.
Ha az önkormányzati hatáskör lehető megóvását, sőt fejlesztését kivánjuk, igyekeznünk kell azt életre való intézmények által biztositani; a járási tanács intézménye új, de helyesen beillesztve a közigazgatási szervezetbe, hasznos intézménynyé válhatik.
A vármegyék egy része hagyományos területi alakulásánál fogva sokkal nagyobb kiterjedésű, hogysem egy központból az egyes vidékek külön érdekeit kellőkép elláthatná, de az egyes részek viszonyai is egymástól gyakran lényegesen elütők, különböző nyelvű népességgel, különböző természeti viszonyokkal és sajátos helyi érdekekkel birnak, minek következményekép a közvetlen érdekeltség hiányában s a helyi viszonyok alapos ismerete nélkül a központban számos ügy nem nyer kellő megoldást, ezért is az önkormányzati tevékenység hatályosabb kifejtése, a közügyek iránti érdeklődés és az önkormányzati szellemnek a közönség minél számosabb rétegében való felkeltése czéljából czélszerűnek mutatkozik határozottan körvonalazott hatáskörben a járási tanács intézményének alapját megvetni.
Az eszme különben minálunk sem egészen ismeretlen a gyakorlatban, mert némely nagyobb vármegye (például Torontál) tett már a multban az állandó választmány kibővitésével és részekre osztásával a járási tanácshoz hasonló intézmény megteremtésére kisérletet. Azonkivül az 1890:I. tc. felállitotta az úti bizottságot, mely szintén a járási autonomia egy nemének meghonositását tartalmazza.
Az eszmét most a közigazgatási rendszer átalakulásakor tovább lehet fejleszteni, de egyuttal oly határok közt kell maradni, hogy a járási önkormányzat a vármegyei önkormányzat kárára ne váljék, és hogy ott, hol megfelelő elemek nem találhatók, járási önkormányzat ne létesülhessen.
Foglalt rendelkezés megfelel a fent jelzett irányelveknek, midőn kimondja, hogy oly megyékben, melyek területe 3.000 négyzetkilométert meghalad, a járás vagy két szomszéd járás helyi ügyei gondozására a törvényhatósági vagy közigazgatási bizottság kezdeményezésére, de bármely esetben mindkét testület meghallgatása mellett a belügyminister jóváhagyásával járási tanácsok létesithetők. Ezen megkülönböztetése a vármegyéknek az által van indokolva, hogy mig nagyobb vármegyékben előállnak a különböző vidéki érdekek, addig kisebb vármegyékben ezen érdekek magából a vármegyei központból is kielégithetők.
Ugyanezen szakasz számba veszi azt, hogy a rendezett tanácsú városoknak a járástól való merev elkülönzése fontos közérdekek sikeres gondozását akadályozza és ennek elenyésztése végett tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a járási tanács hatásköre a járás területén fekvő rendezett tanácsú városra - a mennyiben ennek és a járásnak közös érdekei merülnek fel - szintén kiterjed. Mert igen gyakran elő fog állni az eset, hogy a járás a rendezett tanácsú várossal együtt képes egy közhasznú intézetet létesiteni (kórházat vagy tanintézetet), külön pedig sem a járás, sem a rendezett tanácsú város nem volna képes azt életbe léptetni.
S végül viszonyaink kellő méltatásával intézkedést foglal magában az iránt, hogy a járási tanács az esetben, ha hatáskörén túllép vagy a feloszlatást állami vagy helyi érdekek indokolják, a belügyminister által feloszlatható.
A járási tanácsnak a megszabott korlátozással és facultative a törvényhatósági önkormányzati testületek meghallgatása mellett történő életbeléptetése már magában garantiákat nyujt az iránt, hogy csupán ott fog felállittatni, hol a helyi önkormányzati teendők kellő ellátására alkalmas értelmi erő rendelkezésére áll s az intézménynek szándékolt fokozatos meghonositása biztositékot képez, hogy az újitás a történeti mult erős támaszával birói megyei szervezetet hagyományos jellegéből kivetkeztetni nem fogja.
A járási tanács összeállitása iránt intézkedik s mig a tanács élére a járás első tisztviselőjét - a főszolgabirót állitja, - a tanács 8-12 tagját illetőleg azon megállapodást tartalmazza, hogy ezek megbizatásukat a törvényhatósági bizottság közgyülésétől nyerjék. Gondoskodik a § az irányban, hogy az esetben, ha a járási tanács hatásköre két járásra, illetőleg egy vagy több rend. tan. városra terjed ki, - minden járás és rend. tan. város legalább két választott tag által képviselve legyen. Kimondja továbbá, hogy a járási tanács tagjainak fele, a törvényhatósági bizottság oly legtöbb adót fizető tagjai sorából választandó, kik az illető járásban, illetőleg járásokban vagy rend. tan. városokban ingatlannal birnak, vagy ott laknak; ez által - és azon rendelkezés felvételével, mely szerint a tanács tagjaiul oly egyének is megválaszthatók, kik különben a törvényhatósági bizottságnak nem tagjai, de az érdekelt járásokban, illetőleg rend. tan. városokban ingatlannal birnak, - biztositja a legközvetlenebbül érdekelt s a helyi viszonyokkal ismerős birtokos osztály illetékes befolyását a járási ügyek intézésére; viszont a törvényhatósági bizottságot ruházza fel, hogy ez adja a megbizást a járási tanács tagjainak s a járási tanács részéről adandó jelentések által fentartatik az összeköttetés a vármegyei bizottsággal; a központi hatalom részére adott azon jog pedig, hogy a járási tanácsot feloszlathatja, ha ez hatáskörén túllép s a főszolgabirónak adott azon jog, hogy a határozatok végrehajtását felfüggesztheti, elejét veszi azon aggodalomnak, hogy a járási képviselet elemei az ország egyes vidékein a magyar állam érdekeibe ütköző tevékenységet fejthessenek ki.
A járási tanács tagjai megbizatásának tartamát, egyezőleg a törvényhatósági bizottság tagjainak mandatumával, 6 évben állapitja meg akként, hogy a tagok fele minden harmadik év végén kilép.
Oly gyakorlati rendelkezést tartalmaz, mely indokolást nem igényel.
A tagsági qualificatio meghatározásánál átveszi azon kizárási eseteket, melyek a törvényhatósági bizottsági tagságra nézve a 158. §-ban felsoroltattak s a végből, hogy a járási tanács tisztán a független önkormányzati elem kifolyása legyen, - tagjai sorából az állami tisztviselőket és a községi előljáróságot kizárja.
Részletezi a járási tanács hatáskörét. A taxative való felsorolást szükségesnek tartom azért, hogy a járási tanács hatáskörén túl ne terjeszkedjék.
A hatáskörnek javasolt megállapitása mellett a járási tanács a járást, vagy annak egyes községeit érdeklő ügyekben mint véleményező, inditványozó és ellenőrző testület szerepel; lényeges a járási tanács részére adott azon jog, hogy a községek ügyvitelét ellenőrizhesse, s az előreláthatólag intelligens és a belső viszonyokkal ösmerős elemekből álló járási tanács e részben a községi kezelésre üdvös befolyást gyakorolhat. Ezen intézmény behozatala a vármegyei önkormányzat gyengülésére vezetni nem fog, mert nem azon ügyek keltenek a vármegyei önkormányzatban érdeklődést, melyek a § rendelkezései által a járási tanácshoz utaltatnak, a szakszerű vagy tisztán helyi érdekű ügyek különben sem gyakoroltak nagy vonzerőt a törvényhatósági bizottság tagjaira.
a járási tanácsot a közvetitése folytán létrejött intézményekkel szemben megillető jogkört tárgyazza.
Ha a járási tanácsot nem hatalmazza is fel járási pótadó kivetésére, de működésének hatályossága érdekében módot nyujt, hogy a hatáskörébe utalt feladatok megvalósithatása czéljából anyagi eszközökkel is rendelkezhessék s e végből kimondja, hogy a „vármegyei pótadó azon része, mely az egész vármegyét érdeklő költségek fedezésére nem szükséges, nemkülönben azon nagyobb pótadó, melyet a járási tanács kezdeményezésére a törvényhatósági bizottság bizonyos czélból valamely járásra vet ki, a járások közt felosztandó, illetve az illető járási tanács rendelkezésére bocsátandó”.
Megadja ezenfelül a községek részére is a jogot, hogy az önkormányzati jogkörükön belől kivetett községi pótadó egy részét a járási tanácsnak felhasználás végett átadhassák.
A pénzkezelést és utalványozást illetőleg foglal magában bővebben nem részletezendő intézkedést.
A 211-214. §-okhoz
Az ülések tartásának módja, ideje - a tagsággal egybekötött jogok és az irásbeli teendők ellátására vonatkozólag rendelkeznek.
A járási tanács intézkedései ellenében felebbezési forum gyanánt a közigazgatási bizottságot jelöli meg, s a főszolgabiró részére a közigazgatás érdekeinek védelme szempontjából megadja a jogot, hogy a tanács minden intézkedését záros határidő alatt felülvizsgálat végett a közigazgatási bizottsághoz felterjeszthesse és hatályát egyidejűleg felfüggeszthesse.
Megmondja, hogy oly vármegyékben, melyekben járási tanács nem alakittatik, ennek hatásköre ki által látandó el.
Pedig az 1890:I. tc. alapján létesitett uti bizottság teendőit, nehogy ugyanazon járásban két testület megosztott hatáskörrel járjon el - a járási tanácsra ruházza. A fentjelzett hatáskörben, reménylem, hogy a járási tanácsoktól üdvös működés várható.
A közigazgatási bizottság intézményének 1876-ban bekövetkezett létesitésére főleg az adott okot, hogy addig a közigazgatást két egymástól teljesen elválasztott, egymástól egészen külön működő szervezet gyakorolta: egyrészről az állam kinevezett hivatalnokai, kik a közigazgatás egyes államositott ágait látták el, másrészről a törvényhatóság egyeteme és annak tisztviselői, kik a közigazgatás többi ágait kezelték.
E szervezetnek hiányai kiválóan abban nyilvánultak, hogy az államositott ágak intézésére és ellenőrzésére az önkormányzati elemnek, a törvényhatóság által közvetitett közigazgatásra az állami közegeknek nem volt viszonos befolyásuk.
Ily szervezet mellett nem fejlődhetett oly összhang, mely ugy a müködés egyöntetűsége mint a hatósági surlódások kikerülése szempontjából kivánatos volt; de annál sürűbben fordult elő az államositott igazgatási ágak végrehajtásának megakasztása, a mi országos érdekeink szempontjából, kivált a pénzügyi igazgatás terén, felette káros eredményekre vezetett.
E bajokat a közigazgatási bizottság szervezése lényegesen orvosolta, mert az addig külön működött két tényezőnek egy testületben való csoportositásával, és a önkormányzati elem befolyásának biztositásával, felkeltette a kölcsönös érdeklődést és felidézte a végrehajtás nagyobb pontosságát oly igazgatási ágaknál is, melyeket addig a törvényhatósági közegek csak másodrangú figyelemben részesitettek.
Azóta általános nézetté vált, hogy a közigazgatási bizottság szervezése szerencsés alkotást képez, mely a közigazgatás egységét érvényre juttatván, szigorúbb felügyeletnek egyidejű gyakorlásával, a kötelességek pontosabb teljesitését is felidézni képes volt.
A törvényjavaslat egyik alapelvéhez hiven, tehát azt javaslom, hogy a vármegyei szervezet ezen üdvös része a jövőben is fentartassék, és csak oly változásnak vettessék alá, melyre a tapasztalat utal.
A tervezett változtatás egyike az, hogy az ügyek egy része ne a bizottság teljes üléseiben, hanem annak szakosztályaiban tárgyaltassék.
A közigazgatási bizottságok létesitése előtt, a folyó administrativ ügyek jó részében a törvényhatósági bizottság intézkedett. E feladatának azonban megfelelni nem tudott; mert nagyszámú tagokból álló testület a folyó administratio követelményeinek megfelelő gyors eljárásra nincs képesitve és felelőssége is illusorius. A közigazgatási bizottság, melynek huszonegy tagja volt, tagadhatatlanul sokkal alkalmasabbnak bizonyult az administrativ ügyek intézésére. De ez is igen számos helyen - a számtalan különböző szakmába tartozó és különböző természetű ügy tömegében a tagok érdeklődése és figyelme kifárad, és végeredményként az előadó előterjesztésének tárgyalás nélkül megszavazása áll elő.
E hiányok kezdettől fogva éreztették magokat, épen azért a közigazgatási bizottság kebelében egymásután szervezettek a szükebb körű bizottságok, küldöttségek, választmányok, melyek az ügyek hozzájok utalt kategoriájával szakszerübben és behatóbban foglalkoztattak. Igy keletkeztek a fegyelmi választmánytól eltekintve a gyámügyi felebbviteli küldöttség, az erdőrendészeti albizottság, az erdei kihágási biróság, a vármegyei pótadó- és útadó-felszólamlások kérdésében eljáró küldöttség. A concret administrativ ügyek legnagyobb része azonban mégis a plenaris ülések intézésének tárgya maradt.
Hogy tehát az ügyek megvitatása alaposan és szakszerűen történhessék s a napirenden lévő ügyek tárgyalásánál más szolgálati ághoz tartozó közegnek jelenléte ne legyen szükséges, azon javaslatot teszem, hogy a közigazgatási bizottság intézése alá utalt concret administrativ ügyek szakosztályokban intéztessenek el. E mellett még mindig fenmaradnak az általánosabb természetű, és a közigazgatási bizottságnak az administratio felett való egyetemes felügyeleti hatásköréből kifolyó ügyek, melyeket leghelyesebben ezután is a teljes ülés láthatand el.
Az egyes szakaszok során elegendő világossággal szabatik meg, ugy a teljes ülés, mint a szakosztályok competentiája.
A közigazgatási bizottságnak hatásköréből látható, hogy a bizottság tulajdonképen testületi hatóság, mely a felügyeleten kivül, főleg 2-od vagy 3-ad fokon ellátandó ügyek intézésére lesz hivatva.
S miután törekvésem az, hogy az önkormányzat kellő mérvben érvényesüljön ott, hol az a végrehajtás pontosságának veszélyeztetése nélkül lehető, gondoskodtam arról is, hogy a közigazgatási bizottságban az önkormányzati elemnek az eddiginél is nagyobb befolyás nyujtassék és hatályos közrehatása a hatósági tevékenység terén is biztosittassék.
A közigazgatási bizottság választott tagjai számát illetőleg felvett szaporitás és azoknak a szakosztályokban való beosztása az önkormányzati elemnek oly túlsúlyt biztosit, mely mindazokat kielégitheti, kik a közigazgatás terén a legmesszebb menő önkormányzatnak hivei.
A közigazgatási bizottság szervezetének változta, - valamint az 1876:VI. tc. életbelépte óta hozott, és a bizottság hatáskörét módositó törvényekben foglalt rendelkezések teszik szükségessé azt, hogy a közigazgatási bizottságról szóló rész alakilag is rendszeresebben alkottassék meg.
Könnyebb áttekintést óhajtottam biztositani, midőn a közigazgatási bizottságról szóló részt 4 fejezetre osztva, a bizottság szervezetét, hatáskörét, eljárását, a tagok kötelességét és felelősségét fejezetekbe csoportositottam.
Ezek után még csak azt jegyzem meg, hogy az önkormányzati elemet a közigazgatási bizottság kebeléből alkotandó közigazgatási biróságba is mulhatlanul szükséges bevenni. E részben különben a közigazgatási biróságokról szóló törvényjavaslat előterjesztésekor lesz szerencsém bővebben nyilatkozni; magát ezen elvi jelentőségű intézkedést azonban már ezen javaslatba kivántam felvenni.
A közigazgatási bizottság hivatalnok tagjai maradnak a régiek, újonnan van felvéve a folyammérnökség főnöke, ki a vizrendészet terén hivatott a szakmáját képviselni. A jogtanácsosnak és gazdasági felügyelőnek felvétele újitást nem jelent, mert az első a tiszti ügyésznek, az utóbbi a közgazdasági előadónak helyét van hivatva pótolni.
A választott tagok eddig annyiban kisebbségben voltak, a mennyiben 11 hivatalnokkal és tisztviselővel szemben 10 választott tag foglalt helyet. E tekintetben kiterjeszteni kivánom a választott elemek befolyását, azért javasoltam, hogy ezután 12 választott tagja legyen a bizottságnak.
Minthogy a közigazgatási bizottságban való elnöklésben esetleg a főispán is, az alispán is egyidejűleg akadályozva lehet, szükséges gondoskodni arról, hogy mi történjék ily esetben. Nézetem szerint legczélszerűbb a belügyministerre ruházni a harmadsorban elnökségre hivatott bizottsági tag megjelölését.
A concret közigazgatási ügyek elintézésére egyelőre elegendőnek tartom három szakosztálynak a közigazgatási bizottság kebelében való szervezését. A homogen ügyeket három igen természetes kategoriára - belügy, pénzügy, közgazdaság - osztva, azok ellátására a közigazgatási, az adóügyi és a közgazdasági szakosztályok elégségesek.
Ezeken kivül a contentiosus természetű és épen ezért a közigazgatási biráskodás keretébe utalandó ügyek ellátására a bizottság kebelében külön közigazgatási biróságot kell szervezni, s végre a fegyelmi biráskodást a közigazgatási bizottság ugy mint eddig, legczélszerűbben az eddig is fennállott fegyelmi választmánya által fogja gyakorolhatni.
A 223-226. §-okhoz
A szakosztályok egybeállitásánál elvül tűztem ki, hogy az önkormányzati elem a hivatali elemmel szemben túlsúlyban legyen. Három hivatalnokot és négy választott tagot contemplálok az egyes szakosztályokba; érvényes határozat hozatalára pedig az elnökön kivül legalább két tag jelenlétét kell megkivánni, valamint az imént jelzett elvhez következetesen feltételül tűni ki azt, hogy az önkormányzati elem mindig képviselve legyen, tehát legalább is egy választott tag jelenléte a határozatképesség feltételeként mindig megköveteltessék.
A választott tagokat legczélszerűbb minden év elején eleve beosztani a három szakosztályba; valamelyikök helyének megüresedése esetén aztán az újonnan választott tag ipso facto az illető szakosztályban is elfoglalja elődje helyét.
A szakbizottságok hivatalnok tagjaiul és pedig a közigazgatási szakosztályba az alispánt és főjegyzőt, mint az általános közigazgatás legkiválóbb képviselőit tartom bevonandóknak; a pénzügyi szakosztályban helyet foglaland a pénzügyigazgató, a főjegyző, mint a közigazgatási és a jogtanácsos, mint a jogi elem képviselője; a gazdasági szakosztály tagjaiul kijelöltem a gazdasági felügyelőt és egy aljegyzőt.
Előadó gyanánt a szoros szakszerűségnek az előadásban biztositása érdekéből minden egyes ügyre nézve az illető szakfőnöknek kell szerepelni, kinek szakmájába az ügy tartozik.
A közigazgatási bizottság kebelében felállitandó közigazgatási biróság szervezete a közigazgatási biróságokról szóló törvényben lesz megállapitandó. E helyt csak annyit jegyzek meg, hogy a közigazgatási biróságnak a bizottság szakosztályaihoz hasonlóan hivatalnoki és önkormányzati választott elemekből összeállitását fogom javasolni.
A fegyelmi választmány összeállitása maradhat a régi, mely helyesnek bizonyult; újitás csak az, hogy az előadót megjelöltem.
A közigazgatási bizottság eddig birt hatásköréhez, mely szerint a bizottság az összes közigazgatás felett a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolni, konkrét közigazgatási ügyekben első és felebbviteli fokozatban eljárni s fegyelmi hatóságot végezni volt hivatva, egy új ügykör, a közigazgatási biráskodás fog járulni.
A közigazgatási bizottság plenaris ülésben való intézésének fentartandó a közigazgatási bizottság ügyköréből mindaz, a mi általános természetű s mindaz, a mi a bizottságnak a közigazgatásra vonatkozó felügyeleti hatásköréből foly. Ezen elvek részletezéskép a 231. §-ban taxative soroltam fel a plenaris intézés körét.
Az n) pont alatt felsorolt feladat, a községi határalakulási kérdések, melyekben a közigazgatási bizottság magasabb fokozatban eljárni hivatva van, az egész közigazgatást, a kormányzat minden ágát, sőt a törvénykezés érdekeit is közelről érintik, a közigazgatási szakosztályban tehát elég széles körű megvitatást talán nem nyernének, s igy czélszerűbb azokat - fontosságukra is tekintettel - a plenum elé vinni.
E szakasz g) pontja szerint javaslatom az, hogy a közigazgatási bizottság a kormányhoz az eddigi félévi jelentések helyett egész évi jelentéseket tegyen. E változtatás a tapasztalat alapján látszik czélszerűnek, mert bebizonyult, hogy az az anyag, melyről a bizottságnak a kormányt tájékoztatnia szükséges, nem oly bő, hogy a félévenkint megújuló jelentéstételt szükségessé tenné, s mert feltehető, hogy az évi jelentés gondos megtétele sokkal több eredménynyel jár, mint a gyakoriabb összeállitások, melyek épen ezért talán kevesebb gonddal és körültekintéssel készülnek. Ez által különben is mind a közigazgatási bizottság, mind a központi kormány a munka nagy részétől a közigazgatás hátránya nélkül megszabadul.
A szakosztályok feladata átalában a konkrét közigazgatási ügyek elintézéséből áll. Az egyes szakosztályok hatáskörének megállapitása végett az egyes ügyeknek a különböző szakosztályokba való beosztása, illetőleg azok taxativ felsorolása a törvényben nem volna helyén, azt helyesebben az ügyrend során lehet részletezni. E helyt tehát csupán külön szakok szerint igyekeztem a szakosztályok hatáskörét körvonalazni; hogy pedig a tájékozódás könnyebb legyen, az ügyeknek ministeri tárczák szerinti felosztását vettem alapul.
A 236-238. §-okhoz
Foglalt rendelkezések jelenleg fennálló oly albizottságokat szüntetnek meg, melyek a különben szervezett szakosztályok következtében feleslegesekké válnak és melyeknek ügyköre részint a szakosztályoknak engedtetett át, részint a közigazgatási biróság illetékességébe fog beosztatni.
Szerint a szakosztályokat évi jelentések tételére kötelezni szükséges, mert a teljes ülésnek alkalmat kell nyujtani ahhoz, hogy általános hivatását a közigazgatási bizottsághoz utalt minden ágra való tekintettel kifejthesse.
Minthogy a teljes ülések ügyköre tetemesen csökken, azok ezután negyedévenkint, a szakosztályi ülések ellenben havonkint tartandók.
Az ülés határozatképességének szabályozásánál - mint már fennebb emlitettem - figyelemmel voltam arra, hogy a választott elemnek részvétele mindenkor biztosittassék.
A közigazgatási ágak főnökeinek rendszeres negyedévi jelentéseitől a közigazgatás menetére üdvös eredmény várható, mert a szakemberek tapasztalatai alapján lesz a közigazgatási bizottság képes az administratio fejlesztése körül initiativát is gyakorolni.
Minthogy a gyakorlatban a felebbezési jogosultság kérdése gyakran vita tárgyát képezi, jónak láttam ezen kérdést szabályozni.
A közigazgatási bizottsági határozatok elleni felebbezési határidőnek az eddig érvényben volt 15 nap helyett 8 napban való megállapitását a felebbezési határidők egyöntetűsége érdekéből hoztam javaslatba. Ugyanis ugy a főszolgabiró, mint az alispán határozata ellen 8 nap a felebbezési határidő, czélszerű tehát a közigazgatási bizottsági határozatok ellen való felebbezhetést is ezen időre szoritani.
Lehetőleg röviditeni igyekszik a közigazgatási ügyek lefolyását és ezért korlátolja - az 1876. évi VI. tc. rendelkezéseivel összhangban - a felebbezési jogot.
A 257-259. §-okhoz
Újitást csak annak világosan kimondása képez, hogy a bizottság köteleztetik a törvényhatósági bizottságnak minden oly esetet bejelenteni, midőn valamely tag a fennálló rendelkezések szerint tagsági jogát elveszti.
Az, hogy azon tag, a ki a 258. §-ban foglalt okok miatt veszitette el tagságát, 2 évig ne legyen választható, az eddigi állapot némi szigoritását tartalmazza; de egész indokoltan, mert a közigazgatási bizottság hivatása sokkal fontosabb, semhogy a részvételt a tagok szabad tetszésére lehessen bizni.
Szerint az 1886:XXI. tc. 32. §-ának eddigelé még életbe sem lépett azon intézkedése, hogy a bizottsági tagok választása 5 évenkint 10 évre eszközlendő, hatályon kivül helyeztetik. A 280. §-ban ki van mondva ugyan, hogy az egész 1886:XXI. tc. az 1. és 59. §-ok kivételével hatályát veszti, minél fogva a 32. §-nak hatályon kivül helyeztetését külön is kinondani nem látszanék szükségesnek. Miután azonban itt egy iddig még életbe nem lépett, de az 1886:XXI. tc. szerint az 1890. évi népszámlálás után végrehajtandó intézkedésnek végre nem hajtásáról van szó: a kérdéses §-t külön is eltörlendőnek tartom, annyival inkább, mert a 262. § rendelkezése szerint ezen határozvány hatályba lép 1892. január 1-én, még azon esetre is, ha az egész törvényjavaslat később lép is életbe. Azt pedig, hogy az 5 évről 10 évre választások miért ne hozassanak be? - már fentebb a 169. §-nál indokoltam.
Indokolásra nem szorul, mert ily rendelkezésre a törvény végrehajtásánál feltétlen szükség van.
A törvény életbeléptetése idejének meghatározását, eltekintve az indokolás általános részében felhozottaktól, különösen azért kell a ministeriumra bizni, mert ily nagyterjedelmű szerves törvénynél, mely az egész eddigi rendszer átalakitását czélozza, annyi előzetes végrehajtási intézkedés szükséges, hogy az életbeléptetés időpontja előre absolute nem határozható meg.
Ellenben a törvényben az út- és vámügyeknek, valamint a kisajátitási ügyek egy részének a kereskedelmi ministeriumból a belügyministeriumhoz áttételére, továbbá a vármegyei közigazgatási tisztviselők sorában megüresedő állásoknak kinevezés utján betöltésére, a bizottsági tagok 5-10 éves mandatumának megszüntetésére, illetőleg életbe nem léptetésére, valamint az életbeléptetési intézkedéseknek rendeleti uton megállapithatására vonatkozólag felvett intézkedéseknek már a jövő év elejétől kezdve való életbeléptetése, részint a dolog természetében fekszik, részint az indokolás általános részében kifejtett körülmény, valamint az által indokolható, hogy ezen dispositiók mielőbbi életbeléptetésének mi akadály sem áll utjában.
Azon rendelkezése, hogy az 1883:XV. tc. által a vármegyéknek kiszolgáltatott illetményekből megtakaritott összegek ezen új törvények életbelépési évének végével a vármegye tulajdonába mennek át, a szerzett jogoknak oly mérvű tiszteletben tartását tartalmazza, mely külön indokolásra alig szorul, de az 1883:XV. törvénycikk tartalmánál fogva világos kifejezést igényel.
Részint olyan czélszerűségi, részint olyan méltányos intézkedéseket tartalmaz, mely mindazokat, kik az államositásnak a mostani választott tisztviselők mandatumának lejárta előtt behozatalát ellenzik, kellően megnyugtathatja.
Az, hogy az életbeléptetés napjától fogva a vármegyei közig. tisztviselők ideiglenesen alkalmazott állami tisztviselőknek tekintendők, főként azért mondatik ki, hogy jogok, kötelességek s általában a tiszti állásnak jellege tekintetében megszünjék mindjárt kezdettől fogva a különbség a régi választott, s az új, időközben kinevezett tisztviselők között, kikre nézve az átmeneti időszakban csupán a mandatumnyerés jogczíme kőzti különbség marad fenn.
Az pedig, hogy a választott tisztviselők állásaikat mandatumuk lejárátáig megtartják, ez alatt csak fegyelmi uton mozdithatók el s csak az esetben helyezhetők át, ha ezt a megválasztásuk idején érvényben volt törvények megengedik (pl. szolgabirák, kik a főispán által az 1886:XXI. tc. 57. §-a szerint jelenleg is áthelyezhetők), hogy továbbá mandatumuk lejártával vagy véglegesen kinevezhetők, vagy - a törvényhatósági érvényes szabályrendeletek szerint - nyugdíjaztatnak, illetőleg végkielégittetnek: olyan méltányos és a szerzett jogokat kimélő intézkedések, melyek minden tárgyilagos aggályt eloszlatni hivatvák.
Szerint az élethossziglan kinevezett törvényhatósági tisztviselők és a községi körjegyzők 1895. végeig ideiglenesen alkalmazott állami tisztviselőknek tekintetnek, s ha alkalmasaknak találtatnak, legkésőbb 1896. január 1-ig vagy véglegesen alkalmazandók, vagy szerzett igényeik szerint nyugdíjazandók.
Ezen intézkedések azért vétettek fel, mert a főispánok által az 1886:XXI. tc. alapján kinevezett törvényhatósági tisztviselők az állandó kinevezés daczára, valamint az életfogytiglan választott községi jegyzők - csupán életfogytig alkalmazott, de nem egyuttal állami közegeknek tekintendők; ellenben miután most ugy az összes törvényhatósági közigazgatási tisztviselők állami hivatalnokokká válnak, mint a körjegyzői állás is államosittatni terveztetik: az újonnan kinevezés szüksége nemcsak magasabb állami, de pusztán alaki szempontból is felmerült. Mivel azonban a szóban levő egyének mandatuma nem egy bizonyos választási cyclus tartamára, de életfogytig szól: mi elvi vagy gyakorlati akadály sem áll utjában annak, hogy ezek már 1896. január 1-je előtt, vagyis a törvényhatósági tisztviselők mostani mandatumának lejárta előtt is végleges állami hivatalnokokként alkalmaztassanak, vagy pedig az új szervezéseknél az állami tisztviselőkre most is fennálló elbánásban részesittessenek.
Természetes folyománya a törvényhatóságok számára meghagyott önrendelkezési jognak, mert kérdés alá sem eshetik az, hogy a törvényhatóság az önmaga által fentartott culturalis, humanitarius, közgazdasági intézetek ügyeit ellátó egyéneket önmaga saját hatáskörében alkalmazhatja.
A tiszti főügyészi állás, mint ilyen, megszünvén, illetőleg a magasabb jogtanácsosi állássá alakulván át: szükség van a 268. §-ba felvett intézkedésekre, melyek szerint a tiszti főügyészek mandatumuk lejártáig megtartják ugyan a főügyészi czímet, de eddigi főügyészi állásuk alapján csak az új ügyészi állást igényelhetik. A jogtanácsosi fontos állás betöltésénél a minister keze meg nem köthető.
Indokolását abban találja, mert jelenleg még alig áll rendelkezésre a 69. § szerint kellően qualificált elegendő számú oly egyén, ki a gazdasági felügyelői állásra vállalkozhatnék. Átmenetileg addig tehát, mig ez újonnan szervezett állás a kellő számú alkalmas erőt megteremtheti, szükségessé vált a hiány pótlásáról a 269. §-ban jelzett módon gondoskodni.
A járások élén ezentúl a 85. § értelmében nem mindig főszolgabirák, hanem néhol szolgabirák fognak állani. Miután azonban a mostani főszolgabirákat szerzett joguk élvezetétől nem lehet megfosztani, ezek főszolgabirói czímüket alkalmaztatásuk idejére még az esetben is megtartják, ha csak az újonnan megállapitandó szolgabirói fizetésben részesülnének.
A 10. § szerint ezentúl a főispán is a vármegye székhelyén köteles lakni; mivel pedig ez idő szerint a főispánok egy része tényleg a székhelyen nem lakik, méltányos, hogy ezeknek az átköltözködésre 1 évi időhaladék nyujtassék, mire azonban minden egyes esetben a belügyminister helybenhagyása szükséges.
Azt, hogy a megállapitott fizetések, lakbérek és átalányok az azokat élvezőkkel szemben le nem szállithatók, szintén a szerzett jogok kimélésének szempontja indokolja.
Ellenben azt más semmi méltányossági indok nem követeli, hogy a tisztviselőknek jövedelmező mellékfoglalkozásai vagy a fent emlitetteken kivül egyéb járulékai is hasonló elbánás alá essenek, minélfogva ezek beszüntetése, - fizetésleszállitásnak egyáltalán nem tekintethetvén - a mint azt a 273. § is contemplálja, minden kárpótlás nélkül elrendelhető.
A vármegyei épületek s ezek felszereléseinek közigazgatási czélra felhasználása iránt intézkedik.
A törvény életbeléptetésével a vármegyei épületek s azoknak minden, akár közigazgatási czélokra, akár közigazgatási tisztviselők hivatalos vagy magán használatára szolgált lakrészei a vármegyék tulajdonjogának fentartásával a belügyminister rendelkezése alá esnek ép ugy, mint a hogy annak idején az 1871:XXXI. tc. 32. §-a értelmében a megyék törvénykezési czéljaira használt helyiségek a biróság államositásakor a kir. biróságok rendelkezésére bocsáttattak. A vármegyék egy részében divatozó ama állapot, hogy a tisztviselők nagy része a vármegyeházban természetben kapott lakást, csak az esetre tartható fenn, ha előbb a hivatalok kellő elhelyezést nyertek.
Az önkormányzat gyakorlására szükséges helyiségek (közgyülési terem stb.) azonban természetesen a törvényhatóság rendelkezésére maradnak.
A közigazgatási czélra átengedett épületek fentartási költségeit egészen az állam fizeti, a nélkül, hogy maga a törvényhatóság bármily részben a költségekhez hozzájárulásra köteleztetnék.
A közigazgatási czélokra szolgált ingóságok és felszerelések pedig e rendeltetésüktől a jövőben sem vonhatók el.
A vármegyei pénztárak és számvevőségeknek még a mostani tisztviselők megbizatásának letelte (1895. decz. 31.) előtt megszüntethetését s ezeknek a kir. adóhivatalokba és a felállitandó vármegyei központi számvevőségekbe olvaszthatását - a mennyiben ez gyakorlatilag lehető lesz - fontos közérdekek követelik. A pénztári és számvevőségi alkalmazottak jogos igényeinek ez esetre biztositásáról azonban a 275. § kellően gondoskodik.
A kibocsátandó bel- és pénzügyministeri rendeletek feladatát képezendi a vármegyei értékeknek a központi adóhivatalok által leendő átvételének részleteiről gondoskodás. Az átadás és átvétel a szükséges alaki kellékek: vegyes bizottság közreműködése és pontos leltár mellett lesz foganatositandó.
az állandó választmány tagjai megbizatási idejének értelmezése körül netán támadható kételyek eloszlatásáról gondoskodik. Az 1870:XLII. törvénycikk szerint az állandó választmány tagjai 3 évenkint választattak, mely eljárás, daczára annak, hogy az 1886:XXI. törvénycikk az állandó választmány tagjainak mandatumát 5 évben állapitja meg, mindeddig fenmaradt, miután az 1886:XXI. törvénycikk 96. §-a szerint e határozmány csak az 1890. évi népszámlálást követő évben lett volna foganatositandó. A jelen törvényjavaslat 198. §-a az állandó választmány tagjainak megbizatását két évben állapitja meg azért, hogy a közgyülésnek, a nevében eljáró a sok fontos teendőt ellátó ezen választmány megújitására minél többször nyiljék alkalma. Miután azonban most még a jelen törvény életbelépésének időpontja meg nem határozható, szükséges volt felvenni azon intézkedést, hogy a bármikor és bármennyi időre megválasztott állandó választmányi tagok mandatumai csak a jelen törvény életbeléptéig tartanak.
A közigazgatási bizottság választott tagjainak száma a 220. § szerint kettővel szaporittatván, illetőleg a közigazgatási bizottság kebeléből alakitandó szakosztályok, fegyelmi választmány és közigazgatási biróság mindjárt a törvény életbeléptekor az új teljes létszám működését tévén szükségessé, - ezen kiegészités gyakorlati módjának körülirása foglaltatik a 278. §-ban.
A közutak- és vámokról szóló 1890:I. törvénycikk a jelen törvény által több irányban érintetik, miután az útügyek intézése egészen a belügyminister hatáskörébe megy át, a vámszedési ügyek intézése pedig a bel- és kereskedelemügyi minister által egyetértőleg lesz eszközlendő (6. §), az úti bizottság teendői, a hol járási tanács alakittatik, ez utóbbira mennek át (217. §), a végrehajtó forumok hatásköre az új rendszerhez képest szintén átalakul; egyébként azonban az anyagi intézkedések tekintetében az 1890:I. törvénycikk érintetlenül marad.
A közigazgatási bizottságról szóló 1876:VI., a megyék háztartásáról szóló 1883:XV., a törvényhatóságokról szóló 1886:XXI. törvénycikk a jelen törvény által egészben hatályon kivül helyeztetik, csupán ez utóbbinak 1. és 59. §-ai, melyek a most fennálló törvényhatóságok beczikkelyezését, valamint a főispáni nyugdíjat tartalmazzák, hagyatván érvényben. A többi törvényeknek a jelen törvénynyel ellenkező határozmányai, valamint az ilynemű kormány- és szabályrendeletek a vármegyékre nézve, természetesen mindjárt e törvény életbeléptével hatályukat vesztik.
Ezen törvény végrehajtásánál mindenik szakminister érdekelve lévén, s végrehajtási teendők ebből kifolyólag mindenikre várván, a végrehajtással az összministerium bizandó meg.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
3.342.69 | 178.572 | 990.222.59 | 1. gönczi | ||||||||||||||
2. kassai | |||||||||||||||||
Kassa | 92.67 | 26.097 | 281.397.93 | 3. csereháti | |||||||||||||
4. szikszói | |||||||||||||||||
5. tornai | |||||||||||||||||
1 | Abauj-Torna | 3.250.02 | 152.475 | 708.824.66 | 72.895.39 | 71.900.00 | 6. füzéri | ||||||||||
1. alvinczi | |||||||||||||||||
2. balázsfalvi | |||||||||||||||||
3. kisenyedi | |||||||||||||||||
4. m.-igeni | |||||||||||||||||
5. marosujvári | |||||||||||||||||
6. nagyenyedi | |||||||||||||||||
2 | Alsó-Fehér | 3.569.07 | 178.021 | 702.039.831/2 | 58.800.00 | 58.800.00 | 7. verespataki | ||||||||||
6.162.41 | 306.224 | 1,786.484.15 | 1. aradi | ||||||||||||||
2. borosjenői | |||||||||||||||||
3. borossebesi | |||||||||||||||||
4. eleki | |||||||||||||||||
Arad | 112.39 | 35.556 | 429.106.44 | 5. kisjenői | |||||||||||||
6. pécskai | |||||||||||||||||
7. n.-halmágyi | |||||||||||||||||
8. radnai | |||||||||||||||||
9. ternovai | |||||||||||||||||
3 | Arad | 6.050.02 | 270.668 | 1,357.377.71 | 98.138.30 | 92.000.00 | 10. világosi | ||||||||||
1. kubini | |||||||||||||||||
2. námesztói | |||||||||||||||||
3. trsztenai | |||||||||||||||||
4 | Árva | 1.946.19 | 81.643 | 205.922.891/2 | 45.905.00 | 45.700.00 | 4. vári | ||||||||||
10.039.17 | 638.063 | 5,864.442.88 | 1. almási | ||||||||||||||
Baja | 86.63 | 19.241 | 128.124.351/2 | 2. apatini | |||||||||||||
Szabadka | 955.71 | 61.367 | 611.838.311/2 | 3. bajai | |||||||||||||
Ujvidék | 159.33 | 21.325 | 242.611.29 | 4. hódsági | |||||||||||||
Zombor | 308.26 | 24.693 | 245.149.23 | 5. kulai | |||||||||||||
5 | Bács-Bodrog | 6. óbecsei | |||||||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
A.-Szántó | 414.06 | 24.080 | 28 | 1. Abauj-Szántó | |||||||||||||
Kassa | 470.26 | 26.883 | 49 | 2. Kassa | 1. A.-Szántó | ||||||||||||
Szepsi | 661.97 | 27.527 | 39 | Kassa | 3. Szepsi | Kassa | 2. Kassa | ||||||||||
Szikszó | 492.76 | 28.731 | 50 | 4. Szikszó | 3. Szepsi | ||||||||||||
Torna | 572.83 | 20.749 | 44 | 5. Torna | 4. Szikszó | ||||||||||||
Zsadány | 638.14 | 24.505 | 55 | 6. Zsadány | |||||||||||||
Alvincz | 463.23 | 23.281 | 26 | 1. Abrudbánya | |||||||||||||
Balázsfalva | 439.97 | 21.533 | 24 | Abrudbánya tax. v. | 2. Balázsfalva | ||||||||||||
Koncza | 371.61 | 17.613 | 18 | Gyulafehér-vár sz. k. v. | Gyulafehér-vár | 3. Gyulafehérvár | Nagy-Enyed | 1. Gyulafehérvár | |||||||||
Magyar-Igen | 784.24 | 25.305 | 31 | 4. Marosujvár | 2. Nagy-Enyed | ||||||||||||
Maros-Ujvár | 395.94 | 21.511 | 33 | Nagy-Enyed | 5. Nagy-Enyed | ||||||||||||
Nagy-Enyed | 608.41 | 27.057 | 40 | Vizakna tax. v. | 6. Topánfalva | ||||||||||||
Verespatak | 367.03 | 22.469 | 8 | 7. Vizakna | |||||||||||||
Arad | 559.39 | 28.888 | 15 | ||||||||||||||
Boros-Jenő | 57,.03 | 27.394 | 17 | 1. Arad | |||||||||||||
Boros-Sebes | 932.75 | 28.298 | 49 | 2. Borosjenő | |||||||||||||
Elek | 527.51 | 24.252 | 9 | 3. Kisjenő | 1. Arad | ||||||||||||
Kis-Jenő | 836.58 | 39.108 | 21 | Arad | 4. Nagy-Butyin | 2. Buttyin | |||||||||||
Magyar-Pécska | 406.22 | 26.212 | 8 | 5. N.-Halmágy | 3. Kisjenő | ||||||||||||
Nagy-Halmágy | 397.65 | 16.021 | 33 | 6. Pécska | 4. Pankota | ||||||||||||
Radna | 880.03 | 30.502 | 36 | 7. Radna | 5. Radna | ||||||||||||
Ternova | 514.50 | 20.010 | 17 | 8. Világos | |||||||||||||
M.-Világos | 422.36 | 29.983 | 12 | ||||||||||||||
Alsó-Kubin | 282.09 | 15.252 | 30 | 1. Alsó-Kubin | 1. Alsó-Kubin | ||||||||||||
Námesztó | 725.37 | 26.504 | 26 | a rózsahegyi törvényszékhez tartozik | 2. Námesztó | Alsó-Kubin | 2. Turdosin | ||||||||||
Tresztena | 637.64 | 25.337 | 22 | 3. Trsztena | |||||||||||||
Turdosin | 301.09 | 14.550 | 19 | ||||||||||||||
Almás | 942.26 | 47.147 | 11 | 1. Almás | 1. Baja | ||||||||||||
Apatin | 625.15 | 44.565 | 9 | Szabadka | 2. Apatin | 2. Kula | |||||||||||
Baja | 716.56 | 39.095 | 13 | Zenta | Ujvidék | 3. Baja | Zombor | 3. Ó-Becse | |||||||||
Hódság | 654.92 | 35.301 | 12 | Zombor | 4. Hódság | 4. Palánka | |||||||||||
Kula | 544.71 | 40.790 | 9 | 5. Józseffalva | 5. Szabadka | ||||||||||||
Ó-Becse | 734.53 | 41.083 | 5 | 6. Kula | 6. Ujvidék | ||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
7. palánkai | |||||||||||||||||
8. titeli | |||||||||||||||||
9. topolyai | |||||||||||||||||
10. ujvidéki | |||||||||||||||||
11. zentai | |||||||||||||||||
12. zombori | |||||||||||||||||
5. | Bács-Bodrog | 8.529.24 | 511.437 | 4,636.719.19 | 162.718.00 | 154.600.00 | 13. zsablyai | ||||||||||
5.133.03 | 293.414 | 2,023.874.981/2 | 1. baranyavári | ||||||||||||||
2. mohácsi | |||||||||||||||||
Pécs | 70.59 | 28.702 | 292.811.961/2 | 3. pécsi | |||||||||||||
4. pécsvárdai | |||||||||||||||||
5. hegyháti | |||||||||||||||||
6. siklósi | |||||||||||||||||
6 | Baranya | 5.062.44 | 264.712 | 1,731.063.02 | 95.690.24 | 81.200.00 | 7. szt.-lőrinczi | ||||||||||
1. aranyosmaróti | |||||||||||||||||
2. b.-szt.-kereszti | |||||||||||||||||
3. lévai | |||||||||||||||||
4. oszlányi | |||||||||||||||||
7 | Bars | 2.751.68 | 142.691 | 741.701.861/2 | 62.974.70 | 62.300.00 | 5. verebélyi | ||||||||||
1. békési | |||||||||||||||||
2. csabai | |||||||||||||||||
3. gyulai | |||||||||||||||||
4. gyomai | |||||||||||||||||
5. orosházai | |||||||||||||||||
6. szarvasi | |||||||||||||||||
8 | Békés | 3.637.32 | 229.757 | 1,787.547.571/2 | 70.295.70 | 69.200.00 | 7. szeghalmi | ||||||||||
1. tiszaháti | |||||||||||||||||
2. felvidéki | |||||||||||||||||
3. kászonyi | |||||||||||||||||
4. munkácsi | |||||||||||||||||
9 | Bereg | 3.690.30 | 153.377 | 465.107.44 | 58.518.00 | 58.000.00 | 5. szolyvai | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Palánka | 552.62 | 34.968 | 13 | 7. Ó-Becse | |||||||||||||
Titel | 452.24 | 18.616 | 9 | 8. Palánka | |||||||||||||
Topolya | 582.71 | 42.491 | 9 | Szabadka | 9. Titel | ||||||||||||
Ujvidék | 585.19 | 49.156 | 14 | Zenta | Ujvidék | 10. Topolya | Zombor | 7. Zenta | |||||||||
Zenta | 630.85 | 35.670 | 4 | Zombor | 11. Ujvidék | 8. Zombor | |||||||||||
Zombor | 623.64 | 41.888 | 10 | 12. Zenta | |||||||||||||
Zsablya | 410.80 | 19.467 | 5 | 13. Zombor | |||||||||||||
14. Szabadka | |||||||||||||||||
Dárda | 1179.67 | 47.537 | 41 | 1. Dárda | |||||||||||||
Mohács | 692.53 | 41.640 | 23 | 2. Mohács | 1. Dárda | ||||||||||||
Pécs | 528.04 | 323.818 | 56 | 3. Pécs | 2. Mágocs | ||||||||||||
Pécsvárad | 460.07 | 31.663 | 37 | Pécs | 4. Pécsvárad | Pécs | 3. Mohács | ||||||||||
Sásd | 784.88 | 40.859 | 73 | 5. Sásd | 4. Pécs | ||||||||||||
Siklós | 688.84 | 34.359 | 55 | 7. Szt.-Lőrincz | 5. Siklós | ||||||||||||
Szt.-Lőrincz | 728.41 | 34.836 | 72 | ||||||||||||||
A.-Marót | 615.71 | 26.236 | 45 | Körmöczbánya sz. k. főb. v. | 1. A.-Marót | ||||||||||||
Bars-Szt.-Kereszt | 695.42 | 29.407 | 53 | 2. Körmöczb. | 1. A.-Marót | ||||||||||||
Léva | 519.28 | 32.356 | 48 | Léva | A.-Marót | 3. Léva | Léva | 2. Körmöczb. | |||||||||
Oszlány | 282.72 | 11.416 | 19 | Ujbánya sz. k. b. v. | 4. Ujbánya | 3. Léva | |||||||||||
Verebély | 451.44 | 24.015 | 40 | 5. Verebély | |||||||||||||
Békés | 580.96 | 39.132 | 3 | 1. Békés | |||||||||||||
B.-Csaba | 413.68 | 36.116 | 2 | 2. B.-Csaba | 1. Békés | ||||||||||||
B.-Gyula | 202.90 | 10.087 | 3 | 3. B.-Gyula | 2. B.-Csaba | ||||||||||||
Gyoma | 375.18 | 19.532 | 2 | 4. Orosháza | Gyula | 3. B.-Gyula | |||||||||||
Orosháza | 589.66 | 42.310 | 9 | 5. Szarvas | 4. Szarvas | ||||||||||||
Szarvas | 609.69 | 37.922 | 4 | 6. Szeghalom | |||||||||||||
Szeghalom | 686.98 | 26.612 | 4 | ||||||||||||||
Beregszász | 559.02 | 25.209 | 38 | 1. A.-Verecske | |||||||||||||
Ilosva | 662.45 | 28.776 | 42 | Beregszász | Beregszász | 2. Beregszász | Beregszáz | 1. Beregszász | |||||||||
M.-Kászony | 546.75 | 21.743 | 27 | Munkács | 3. Ilosva | 2. Munkács | |||||||||||
Munkács | 688.19 | 40.523 | 81 | 4. Kászony | |||||||||||||
Szolyva | 1.128.46 | 20.552 | 59 | 5. Munkács | |||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
1. besnyői | |||||||||||||||||
2. jaádi | |||||||||||||||||
3. naszódi | |||||||||||||||||
10 | Besztercze-Naszód | 3.493.10 | 95.017 | 369.793.911/2 | 45.500.00 | 45.000.00 | 4. ó-radnai | ||||||||||
10.603.03 | 447.834 | 2,124.439.53 | 1 beéli | ||||||||||||||
2. belényesi | |||||||||||||||||
3. 3. b.-ujfalusi | |||||||||||||||||
4. cseffai | |||||||||||||||||
5. derecskei | |||||||||||||||||
6. élesdi | |||||||||||||||||
7. érmihályfalvi | |||||||||||||||||
8. m.-csékei | |||||||||||||||||
Nagyvárad | 47.78 | 31.324 | 278.799.53 | 9. margittai | |||||||||||||
10. m.-keresztesi | |||||||||||||||||
11. központi | |||||||||||||||||
12. szalárdi | |||||||||||||||||
13. szalontai | |||||||||||||||||
14. székelyhidi | |||||||||||||||||
15. tenkei | |||||||||||||||||
16. tordai | |||||||||||||||||
11 | Bihar | 10.555.25 | 416.510 | 1,845.640.00 | 138.306.77 | 135.900.00 | 17. vaskóhi | ||||||||||
1. szendrei | |||||||||||||||||
2. mezőcsáthi | |||||||||||||||||
3. egri | |||||||||||||||||
4. miskolczi | |||||||||||||||||
5. ózdi | |||||||||||||||||
12 | Borsod | 3.587.64 | 193.839 | 1,138.428.841/2 | 77.806.05 | 72.400.00 | 6. szentpéteri | ||||||||||
1. felvidéki | |||||||||||||||||
2. alvidéki | |||||||||||||||||
13 | Brassó | 1.496.500 | 83.929 | 484.043.331/2 | 41.279.45 | 41.300.00 | 3. hétfalusi | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Besztercze | 538.61 | 21.604 | 32 | Besztercze VII. k. v. | Besztercze | 1. Besztercze | a deési p.ü. igazgató-sághoz tartozik | 1. Besztercze | |||||||||
Besztercze | 1.060.31 | 25.520 | 29 | 2. Naszód | 2. Naszód | ||||||||||||
Naszód | 911.40 | 19.085 | 23 | 3. Ó-Radna | |||||||||||||
Ó-Radna | 926.93 | 20.745 | 13 | ||||||||||||||
Beél | 497.10 | 15.361 | 33 | ||||||||||||||
Belényes | 1.261.50 | 38.684 | 66 | ||||||||||||||
B.-Ujfalu | 639.01 | 26.611 | 13 | ||||||||||||||
Cseffa | 587.57 | 21.680 | 19 | 1. Belényes | |||||||||||||
Derecske | 394.83 | 20.516 | 8 | 2. B.-Ujfalu | |||||||||||||
Élesd | 1.232.24 | 34.062 | 50 | 3. Derecske | |||||||||||||
Érmihályfalva | 457.96 | 20.461 | 13 | 4. Élesd | 1. Belényes | ||||||||||||
M.-Cséke | 465.77 | 21.755 | 49 | a debreczeni | 5. M.-Cséke | 2. B.-Ujfalu | |||||||||||
Margitta | 670.15 | 24.422 | 46 | törvényszék-hez is tartozik | 6. Margitta | 3. Élesd | |||||||||||
M.-Keresztes | 564.54 | 23.961 | 17 | Nagyvárad | 7. N.-Szalonta | Nagyvárad | 4. Margitta | ||||||||||
N.-Várad | 737.02 | 29.044 | 44 | 8. Nagyvárad városi | 5. Nagyvárad | ||||||||||||
Szalárd | 451.98 | 18.354 | 29 | 9. Nagyvárad vidéki | 6. Szalonta | ||||||||||||
Szalonta | 651.27 | 33.383 | 13 | 10. Székelyhid | 7. Székelyhid | ||||||||||||
Székelyhid | 457.13 | 26.784 | 18 | 11. Tenke | 8. Tenke | ||||||||||||
Tenke | 513.83 | 23.647 | 23 | 12. Vaskóh | |||||||||||||
Torda | 377.95 | 19.273 | 9 | ||||||||||||||
Vaskóh | 595.40 | 18.509 | 42 | ||||||||||||||
Edelény | 586.18 | 28.026 | 39 | 1. Csáth | |||||||||||||
Mező-Csáth | 707.48 | 27.509 | 24 | 2. Edelény | 1. Edelény | ||||||||||||
Mező-Kövesd | 775.95 | 45.918 | 30 | Miskolcz | Miskolcz | 3. M.-Kövesd | Miskolcz | 2. M.-Kövesd | |||||||||
Miskolcz | 641.64 | 32.297 | 31 | 4. Miskolcz | 3. Miskolc | ||||||||||||
Ózd | 386.77 | 16.685 | 25 | 5. Szent-Péter | 4. S.-Szt.-Péter | ||||||||||||
Sajó-Szent-Péter | 442.97 | 19.085 | 27 | ||||||||||||||
Feketehalom | 433.07 | 16.365 | 7 | 1. Brasso | |||||||||||||
Földvár | 437.41 | 16.197 | 9 | Brassó VII. k. v. | Brassó | 2. Hosszufalu | Brassó | 1. Brassó | |||||||||
Hosszufalu | 428.65 | 21.783 | 7 | 3. Zernest | |||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
1. battonyai | |||||||||||||||||
2. központi | |||||||||||||||||
3. kovácsházi | |||||||||||||||||
14 | Csanád | 1.672.26 | 109.011 | 895.246.52 | 53.349.09 | 52.400.00 | 4. nagylaki | ||||||||||
1. kászon-alcsiki | |||||||||||||||||
2. felcsiki | |||||||||||||||||
3. gyergyói | |||||||||||||||||
15 | Csik | 4.349.19 | 110.940 | 261.122.151/2 | 47.300.00 | 46.800.00 | 4. gy.-tölgyesi | ||||||||||
3.516.83 | 228.413 | 1,419.261.36 | 1. csongrádi | ||||||||||||||
Hódmező-vásárhely | 760.94 | 52.424 | 384.739.92 | 2. Tiszán inneni | |||||||||||||
Szeged | 816.43 | 73.675 | 442.285.921/2 | 3. Tiszán túli | |||||||||||||
16 | Csongrád | 1.939.46 | 102.314 | 592.235.511/2 | 50.975.00 | 48.700.00 | |||||||||||
1. esztergomi | |||||||||||||||||
2. párkányi | |||||||||||||||||
17 | Esztergom | 1.070.41 | 72.166 | 466.245.281/2 | 43.908.10 | 41.100.00 | |||||||||||
4.153.40 | 209.440 | 1,855.396.261/2 | 1. adonyi | ||||||||||||||
2. moóri | |||||||||||||||||
Székesfe-hérvár | 119.89 | 25.612 | 234.385.831/2 | 3. sárbogárdi | |||||||||||||
4. székesfehérvári | |||||||||||||||||
18 | Fejér | 4.033.51 | 183.828 | 1,621.010.43 | 76.284.24 | 70.000.00 | 5. vaáli | ||||||||||
1. alsó-árpási | |||||||||||||||||
2. törcsvári | |||||||||||||||||
3. fogarasi | |||||||||||||||||
19 | Fogaras | 2.347.20 | 84.571 | 250.839.98 | 40.650.00 | 39.800.00 | 4. sárkányi | ||||||||||
1. nagyrőczei | |||||||||||||||||
2. rimaszombati | |||||||||||||||||
3. rimaszécsi | |||||||||||||||||
4. rozsnyói | |||||||||||||||||
20 | Gömör és Kis-Hont | 4.226.85 | 169.064 | 764.800.86 | 61.790.00 | 58.800.00 | 5. tornaljai | ||||||||||
1.522.06 | 109.493 | 784.839.981/2 | 1. tószigeti | ||||||||||||||
Győr | 44.83 | 20.981 | 259.300.291/2 | 2. pusztai | |||||||||||||
21 | Győr | 1.477.23 | 88.512 | 525.529.69 | 50.478.00 | 45.900.00 | 3. sokoró-aljai | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Battonya | 474.47 | 23.202 | 8 | szegedi törvény-székhez tartozik | 1. Battonya | a szegedi pénzügy-igazgató-sághoz tartozik | 1. Battonya | ||||||||||
Makó | 312.88 | 17.575 | 9 | Makó | 2. Makó | 2. Makó | |||||||||||
M.-Kovácsháza | 334.17 | 18.151 | 8 | 3. Nagy-Lak | |||||||||||||
Nagylak | 281.93 | 20.019 | 4 | ||||||||||||||
Cs.-Sz.-Márton | 915.10 | 27.561 | 21 | 1. Csikszereda | a székely-udvarhelyi pénzügy-igazgató-sághoz tartozik | 1. Csik-Szereda | |||||||||||
Csik-Szépviz | 1.354.98 | 35.530 | 25 | Csikszereda kiv. v. | Csikszereda | 2. Cs.-Szt.-Már. | 2. Gy.-Szt.-Mik. | ||||||||||
Gy.-szt-Miklós | 1.627.78 | 35.660 | 12 | 3. Gy.-Szt.-Mik. | |||||||||||||
Gy.-Tölgyes | 450.50 | 10.592 | 7 | ||||||||||||||
Csongrád | 383.43 | 25.968 | 3 | 1. Csongrád | 1. Hmvásárhely | ||||||||||||
Dorozsma | 694.78 | 24.594 | 6 | Szentes | Szeged | 2. Hmvásárhely | Szeged | 2. Szeged | |||||||||
Mindszent | 476.90 | 23.040 | 6 | 3. Szeged | 3. Szentes | ||||||||||||
4. Szentes | |||||||||||||||||
Esztergom | 466.76 | 31.662 | 26 | Esztergom sz. k. v. | a komáromi törvény-székhez tartozik | 1. Esztergom | a budapesti pénzügy-igazgató-sághoz tartozik | 1. Esztergom | |||||||||
Muzsla | 537.19 | 31.572 | 26 | 2. Muzsla | |||||||||||||
Adony | 642.05 | 29.822 | 13 | 1. Adony | 1. Moór | ||||||||||||
Moór | 578.96 | 30.118 | 17 | 2. Moór | 2. Sárbogárd | ||||||||||||
Sárbogárd | 973.79 | 33.780 | 16 | Székes-fehérvár | 3. Sárbogárd | Székes-fehérvár | 3. Székesfehérv. | ||||||||||
Székesfehérvár | 1.128.33 | 48.508 | 29 | 4. Székes-fehérvár | 4. Vaál | ||||||||||||
Vaál | 710.38 | 41.600 | 27 | 5. Vaál | |||||||||||||
Alsó-Árpás | 667.01 | 21.789 | 23 | a brassói törvény-székhez tartozik | a brassói pénzügy-igazgató-sághoz tartozik | ||||||||||||
A.-Törcsvár | 586.51 | 20.006 | 17 | 1. Fogaras | 1. Fogaras | ||||||||||||
Fogaras | 537.42 | 25.074 | 29 | 2. Sárkány | |||||||||||||
Sárkány | 556.26 | 17.702 | 18 | ||||||||||||||
Jolsva | 847.86 | 29.365 | 45 | Dobsina | 1. Nagyrőcze | 1. Nagyrőcze | |||||||||||
Nyustya | 794.64 | 29.596 | 50 | Jolsva | 2. Rimaszombat | 2. Rimaszombat | |||||||||||
Rimaszécs | 758.30 | 31.027 | 62 | Nagy-Rőcze | Rima-szombat | 3. Rimaszécs | Rima-szombat | 3. Rozsnyó | |||||||||
Rozsnyó | 832.24 | 27.453 | 51 | Rima-szombat | 4. Rozsnyó | 4. Tornallja | |||||||||||
Tornallja | 751.97 | 31.823 | 68 | Rozsnyó | 5. Tornallja | ||||||||||||
Győr | 544.38 | 33.829 | 40 | 1. Győr | |||||||||||||
Győr-Szt-Márton | 522.21 | 29.267 | 23 | Győr | 2. Szt.-Márton | Győr | 1. Győr | ||||||||||
Téth-Szt-Kút | 410.64 | 25.416 | 26 | 3. Téth | |||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
3.329.81 | 173.329 | 1,322.099.34 | 1. balmazujvárosi | ||||||||||||||
Debreczen | 956.93 | 51.122 | 531.313.16 | 2. nádudvari | |||||||||||||
22 | Hajdu | 2.372.88 | 122.207 | 790.786.18 | 49.452.00 | 46.300.00 | |||||||||||
1. kézdi | |||||||||||||||||
2. orbai | |||||||||||||||||
3. miklósvári | |||||||||||||||||
23 | Háromszék | 3.923.85 | 125.277 | 462.368.911/2 | 48.810.00 | 48.500.00 | 4. sepsi | ||||||||||
1. egri | |||||||||||||||||
2. gyöngyösi | |||||||||||||||||
3. hatvani | |||||||||||||||||
4. hevesi | |||||||||||||||||
5. pétervásári | |||||||||||||||||
24 | Heves | 3.810.88 | 209.933 | 1,149.533.85 | 77.763.62 | 77.200.00 | 6. tiszafüredi | ||||||||||
2.595.30 | 116.080 | 646.780.71 | 1. báthi | ||||||||||||||
2. ipolysági | |||||||||||||||||
Selmecz- és Bélabánya | 88.06 | 15.265 | 67.776.89 | 3. korponai | |||||||||||||
4. n.-csalomiai | |||||||||||||||||
25 | Hont | 2.507.24 | 100.815 | 579.003.92 | 59.118.34 | 58.800.00 | 5. szobbi | ||||||||||
1. algyógyi | |||||||||||||||||
2. brádi | |||||||||||||||||
3. dévai | |||||||||||||||||
4. hátszegi | |||||||||||||||||
5. körösbányai | |||||||||||||||||
6. marosillyei | |||||||||||||||||
7. petrozsényi | |||||||||||||||||
8. puji | |||||||||||||||||
9. szászvárosi | |||||||||||||||||
26 | Hunyad | 7.812.29 | 248.464 | 823.203.78 | 79.396.50 | 79.000.00 | 10. hunyadi | ||||||||||
1. alsó-jászsági | |||||||||||||||||
2. felső-jászsági | |||||||||||||||||
3. felső-tiszai | |||||||||||||||||
4. alsó-tiszai | |||||||||||||||||
27 | Jász-Nagy-Kún-Szolnok | 5.138.30 | 278.443 | 1,991.723.111/2 | 77.338.20 | 77.800.00 | 5. közép-tiszai | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Debreczen | 762.62 | 37.062. | 10 | Böszörmény | 1. Debreczen | ||||||||||||
Nádudvar | 639.18 | 31.701 | 6 | Nánás | Debreczen | 2. H.-Böszörm. | Debreczen | 1. Debrecen | |||||||||
Szoboszló | 3. H.-Nánás | 2. H.-Böszörm. | |||||||||||||||
4. Püspöklad. | |||||||||||||||||
5. Szoboszló | |||||||||||||||||
Kézdivásár-hely | 1209.75 | 39.423 | 37 | Kézdivásár-hely kiv. v. | 1. Kézdivásár-hely | 1. Kézdivásár-hely | |||||||||||
Kovászna | 1111.54 | 22.173 | 18 | Kézdivásár-hely | 2. Kovászna | Sepsi-Szt.-György | 2. S.-Szt.-Györ. | ||||||||||
Nagy-Ajta | 475.85 | 17.248 | 15 | Sepsi-Sz-György kiv. v. | 3. Nagyajta | ||||||||||||
S.-Szt-György | 1083.46 | 35.982 | 42 | 4. S.-Szt.-Györ. | |||||||||||||
Eger | 675.48 | 38.272 | 23 | 1. Eger | |||||||||||||
Gyöngyös | 678.54 | 30.038 | 23 | 2. Gyöngyös | 1. Eger | ||||||||||||
Hatvan | 367.91 | 24.039 | 11 | Eger | Eger | 3. Hatvan | Eger | 2. Gyöngyös | |||||||||
Heves | 532.81 | 27.616 | 14 | Gyöngyös | 4. Heves | 3. Heves | |||||||||||
Pétervásár | 718.38 | 25.166 | 33 | 5. Pétervásár | |||||||||||||
Tisza-Füred | 693.91 | 20.072 | 11 | 6. Tiszafüred | |||||||||||||
Báth | 406.99 | 15.598 | 36 | 1. Ipolyság | A lévai p.ü. igazgató-sághoz tartozik | 1. Ipolyság | |||||||||||
Ipolyság | 474.67 | 21.140 | 37 | Korpona | Ipolyság | 2. Korpona | 2. Selmeczb. | ||||||||||
Korpona | 548.14 | 16.086 | 42 | 3. Selmeczb. | |||||||||||||
Nagy-Csalomia | 387.54 | 14.238 | 38 | 4. V.-Mikola | |||||||||||||
Szobb | 567.09 | 27.123 | 31 | ||||||||||||||
Algyógy | 566.06 | 21.366 | 35 | ||||||||||||||
Brád | 547.54 | 24.717 | 30 | 1. Algyógy | |||||||||||||
Déva | 497.35 | 26.886 | 55 | Déva | 2. Déva | 1. Déva | |||||||||||
Hátszeg | 1445.18 | 36.831 | 66 | Hátszeg tax. v. | 3. Hátszeg | 2. Hátszeg | |||||||||||
Kőrösbánya | 495.50 | 17.215 | 34 | Szászváros | Déva | 4. Kőrösbánya | Déva | 3. Kőrösbánya | |||||||||
Maros-Illye | 883.29 | 32.582 | 75 | VII. k. v. | 5. Maros-Illye | 4. Szászváros | |||||||||||
Petrozsény | 992.67 | 16.001 | 14 | Vajda-Hunyad tax. v. | 6. Puj | 5. Vajda-Hunyad | |||||||||||
Puj | 566.87 | 14.568 | 28 | 7. Szászváros | |||||||||||||
Szászváros | 1180.95 | 24.719 | 34 | 8. Vajda-Hunyad | |||||||||||||
Vajda-Hunyad | 527.44 | 20.082 | 48 | ||||||||||||||
Jász-Apáti | 733.92 | 35.924 | 9 | Jászberény | 1. Abádszalok | ||||||||||||
Kardszag | 2. Jászapáti | 1. Jászberény | |||||||||||||||
Jászberény | 440.07 | 33.867 | 9 | Kisujszállás | 3. Jászberény | 2. Kisujszállás | |||||||||||
Kunhegyes | 4. Karczag | ||||||||||||||||
Kenderes | 796.93 | 32.968 | 7 | Kun-Szt.-Márton | Szolnok | 5. Kisujszállás | Szolnok | 3. Szolnok | |||||||||
Mezőtúr | 6. K.-Sz.-Márt. | ||||||||||||||||
Tisza-Földvár | 588.36 | 26.424 | 12 | Szolnok | 7. Mezőtúr | 4. Tiszaroff | |||||||||||
Tisza-Roff | 668.90 | 30.727 | 7 | Turkeve | 8. Szolnok | ||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
1. d.-szt-mártoni | |||||||||||||||||
2. erzsébetvárosi | |||||||||||||||||
3. hosszúasszói | |||||||||||||||||
28 | Kis-Küküllő | 1.726.07 | 92.214 | 577.335.86 | 39.900.00 | 39.900.00 | 4. radnóti | ||||||||||
4.951.17 | 196.307 | 839.654.10 | 1. b.-hunyadi | ||||||||||||||
2. gyalui | |||||||||||||||||
3. almási | |||||||||||||||||
Kolozsvár | 129.83 | 29.923 | 321.935.36 | 4. kolozsvári | |||||||||||||
5. nádasmenti | |||||||||||||||||
6. m.-örményesi | |||||||||||||||||
7. mocsi | |||||||||||||||||
29 | Kolozs | 4.821.34 | 166.384 | 517.718.74 | 63.420.00 | 62.100.00 | 8. tekei | ||||||||||
2.843.95 | 151.699 | 833.035.191/2 | 1. gesztesi | ||||||||||||||
Komárom | 30.40 | 13.108 | 81.907.33 | 2. csallóközi | |||||||||||||
3. udvardi | |||||||||||||||||
30 | Komárom | 2.813.55 | 138.591 | 751.127.861/2 | 68.489.07 | 61.700.00 | 4. tatai | ||||||||||
1. bégai | |||||||||||||||||
2. marosi | |||||||||||||||||
3. bogsáni | |||||||||||||||||
4. bozovicsi | |||||||||||||||||
5. facseti | |||||||||||||||||
6. jámi | |||||||||||||||||
7. karánsebesi | |||||||||||||||||
8. temesi | |||||||||||||||||
9. lugosi | |||||||||||||||||
10. moldovai | |||||||||||||||||
11. oraviczabányai | |||||||||||||||||
12. orsovai | |||||||||||||||||
13. resiczai | |||||||||||||||||
31 | Krassó-Szörény | 10.664.28 | 382.530 | 1,247.630.94 | 126.474.73 | 127.000.00 | 14. teregovai | ||||||||||
1. szt.-miklósi | |||||||||||||||||
2. ujvári | |||||||||||||||||
3. rózsahegyi | |||||||||||||||||
32 | Liptó | 1.828.54 | 74.758 | 239.822.141/2 | 47.710.00 | 47.900.00 | 5. olaszii | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
D.-Szt. Márton | 465.16 | 26.154 | 30 | ||||||||||||||
Erzsébetváros | 498.11 | 25.743 | 36 | Erzsébet-város sz. k. v. | Erzsébet-város | 1. D.-Sz.-Márton | A segesvári p.-ü. igazgató-sághoz tartozik | 1. D.-Szt.-Márton | |||||||||
Hosszuaszó | 453.75 | 21.300 | 27 | 2. Erzsébetváros | 2. Erzsébetváros | ||||||||||||
Radnót | 291.98 | 16.517 | 24 | 3. Hosszu-Aszó | |||||||||||||
B.-Hunyad | 1144.96 | 32.881 | 46 | 1. B.-Hunyad | 1. B.-Hunyad | ||||||||||||
Gyalu | 764.05 | 16.658 | 20 | 2. Hidalmás | |||||||||||||
Hidalmás | 564.49 | 18.579 | 34 | 3. Kolozsvár városi | 2. Kolozsvár | ||||||||||||
Kolozsvár | 533.00 | 24.491 | 31 | Kolozs tax. v. | Kolozsvár | 4. Kolozsvár vidéki | Kolozsvár | 3. Mocs | |||||||||
Kolozsvár | 368.39 | 15.458 | 24 | 4. Teke | |||||||||||||
Mező-Örményes | 365.19 | 14.808 | 22 | 5. Mocs | |||||||||||||
Mocs | 589.63 | 21.868 | 36 | 6. Teke | |||||||||||||
Teke | 420.24 | 18.491 | 22 | ||||||||||||||
Nagy-Igmánd | 819.65 | 37.251 | 20 | 1. Komárom | |||||||||||||
Nemes-Ócsa | 634.95 | 29.036 | 25 | Komárom | 2. N.-Igmánd | A győri p.ü. igazgató-sághoz tartozik | 1. Komárom | ||||||||||
Ó-Gyalla | 739.87 | 37.929 | 25 | 3. Ó-Gyalla | 2. Tata | ||||||||||||
Tata | 619.08 | 34.375 | 25 | 4. Tata | |||||||||||||
Bálincz | 364.15 | 16.444 | 26 | ||||||||||||||
Birkis | 538.91 | 19.156 | 25 | ||||||||||||||
Bogsán | 736.86 | 30.535 | 21 | ||||||||||||||
Bozovics | 1167.02 | 22.675 | 18 | 1. Bogsán | |||||||||||||
Facset | 712.10 | 19.247 | 37 | 2. Bosovicz | 1. Bogsán | ||||||||||||
Jám | 598.32 | 36.444 | 28 | 3. Facset | 2. Facset | ||||||||||||
Karánsebes | 831.75 | 28.673 | 36 | Karánsebes | Karánsebes | 4. Karánsebes | 3. Karánsebes | ||||||||||
Kricsova | 635.10 | 20.360 | 30 | Lugos | Lugos | 5.Lugos | Lugos | 4. Lugos | |||||||||
Lugos | 421.18 | 17.593 | 24 | 6. Ó-Orsova | 5. Oravicza | ||||||||||||
Moldova | 874.03 | 22.473 | 21 | 7. Teregova | 6. Orsova | ||||||||||||
Oraviczabánya | 622.47 | 41.423 | 21 | 8. Oraviczabánya | |||||||||||||
Orsova | 1000.34 | 18.438 | 26 | 9. Szászkabánya | |||||||||||||
Resicza | 819.59 | 39.504 | 22 | ||||||||||||||
Teregova | 1233.03 | 30.514 | 24 | ||||||||||||||
L.-Szt.-Miklós | 377.90 | 18.985 | 41 | 1. L.-Szt. Miklós | Az alsó-kubini pénzügy-igazgató-sághoz tartozik | 1. L.-Szt.-Miklós | |||||||||||
Liptó-Ujvár | 582.65 | 19.189 | 19 | Rózsahegy | 2. Rózsahegy | 2. Rózsahegy | |||||||||||
Rózsahegy | 539.89 | 20.292 | 19 | 3. Liptó-Ujvár | |||||||||||||
Tepla | 328.10 | 16.292 | 46 | ||||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
1. izavölgyi | |||||||||||||||||
2. vissói | |||||||||||||||||
3. huszti | |||||||||||||||||
4. szigeti | |||||||||||||||||
5. tiszavölgyi | |||||||||||||||||
6. ökörmezei | |||||||||||||||||
7. taraczvizi | |||||||||||||||||
33 | Marmaros | 9.161.58 | 227.436 | 592.411.24 | 77.552.00 | 75.400.00 | 8. técsői | ||||||||||
4.119.31 | 158.999 | 519.097.16 | 1. régeni felső | ||||||||||||||
2. alsó-marosi | |||||||||||||||||
Marosvá-sárhely | 32.53 | 12.883 | 88.934.451/2 | 3. felső-marosi | |||||||||||||
4. nyárádszeredai | |||||||||||||||||
34 | Maros-Torda | 4.086.78 | 146.116 | 430.162.711/2 | 54.610.00 | 54.600.00 | 5. régeni alsó | ||||||||||
1. m.-óvári | |||||||||||||||||
2. nezsideri | |||||||||||||||||
35 | Moson | 2.13.01 | 85.961 | 773.602.791/2 | 55.328.97 | 49.600.00 | 3. rajkai | ||||||||||
1. kőhalomi | |||||||||||||||||
2. bólya-berethalmi | |||||||||||||||||
3. keresdi | |||||||||||||||||
36 | Nagy-Küküllő | 3.330.77 | 132.454 | 361.057.00 | 51.840.00 | 51.600.00 | 4. szt.-ágothai | ||||||||||
1. b.-gyarmati | |||||||||||||||||
2. gácsi | |||||||||||||||||
3. losonczi | |||||||||||||||||
4. nógrádi | |||||||||||||||||
5. füleki | |||||||||||||||||
6. szécséni | |||||||||||||||||
37 | Nógrád | 4.103.56 | 191.678 | 1,023.518.641/2 | 72.996.00 | 70.800.00 | 7. sziráki | ||||||||||
1. galgóczi | |||||||||||||||||
2. holicsi | |||||||||||||||||
38 | Nyitra | 3. miavai | |||||||||||||||
4. érsekujvári | |||||||||||||||||
5. tapolcsányi | |||||||||||||||||
6. nyitrai | |||||||||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Dragomisfalu | 724.93 | 23.564 | 18 | ||||||||||||||
Felső-Vissó | 1514.86 | 27.010 | 10 | 1. Felső-Vissó | |||||||||||||
Huszt | 1160.02 | 35.447 | 22 | 2. Huszt | |||||||||||||
Marmaros-Sziget | 1016.29 | 34.645 | 26 | Marmaros-Sziget | Marmaros-Sziget | 3. M.-Sziget | Marmaros-Sziget | 1. Huszt | |||||||||
Nagy-Bocskó | 1841.73 | 30.353 | 15 | 4. Ökörmező | 2. M.-Sziget | ||||||||||||
Ökörmező | 1162.72 | 20.122 | 28 | 5. Raho | |||||||||||||
Taraczköz | 958.82 | 22.178 | 20 | 6. Técső | |||||||||||||
Técső | 681.88 | 23.265 | 20 | ||||||||||||||
Magyar-Régen | 1488.02 | 35.357 | 26 | 1. M.-Vásárhely | |||||||||||||
Marosvásár-hely | 472.07 | 30.244 | 50 | 2. Mező-Bánd | 1. M.-Vásárhely | ||||||||||||
Marosvásár-hely | 480.16 | 26.318 | 43 | Szászrégen | Maros-Vásárhely | 3. Ny.-Szereda | Maros-Vásárhely | 2. Szász-Régen | |||||||||
Nyárád-Szereda | 607.41 | 26.747 | 43 | 4. Szászrégen | |||||||||||||
Szász-Régen | 1014.00 | 31.798 | 47 | ||||||||||||||
Magyar-Óvár | 763.04 | 35.944 | 25 | a győri törvényszék-hez tartozik | 1. M.-Óvár | a soproni pénzügy-igazgató-sághoz tartozik | 1. Magyar-Óvár | ||||||||||
Nezsider | 799.93 | 30.018 | 21 | 2. Nezsider | |||||||||||||
Rajka | 450.04 | 19.999 | 14 | ||||||||||||||
Kőhalom | 980.11 | 30.677 | 31 | Medgyes VII. k. v. | az erzsébetvá-rosi törvényszék-hez tartozik | 1. Kőhalom | |||||||||||
2. Medgyes | 1. Kőhalom | ||||||||||||||||
Medgyes | 675.77 | 31.432 | 33 | 3. Nagy-Sink | Segesvár | ||||||||||||
Segesvár | 702.62 | 26.051 | 28 | Segesvár VII. k. v. | 4. Segesvár | 2. Segesvár | |||||||||||
Szt.-Ágotha | 839.81 | 29.017 | 31 | 5. Szt.-Ágotha | |||||||||||||
B.-Gyarmat | 667.28 | 32.281 | 43 | 1. B.-Gyarmat | |||||||||||||
Gács | 583.79 | 22.992 | 46 | 2. Fülek | |||||||||||||
Losoncz | 589.82 | 23.989 | 37 | 3. Losoncz | 1. B.-Gyarmat | ||||||||||||
Rétság | 539.66 | 24.574 | 37 | Losoncz | Balassa-Gyarmat | 4. Szécsén | Balassa-Gyarmat | 2. Losoncz | |||||||||
S.-Tarján | 603.58 | 33.097 | 43 | 5. Szirák | 3. Szirák | ||||||||||||
Szécsén | 519.17 | 23.340 | 34 | 6. Tereske | |||||||||||||
Szirák | 577.65 | 26.378 | 33 | ||||||||||||||
Galgócz | 436.77 | 28.863 | 49 | 1. Érsekujvár | |||||||||||||
Holics | 321.85 | 25.040 | 25 | Érsekujvár | 2. Galgócz | 1. Érsekujvár | |||||||||||
Miava | 280.88 | 26.366 | 11 | Nyitra | Nyitra | 3. Miava | Nyitra | 2. Galgócz | |||||||||
Nagy-Surány | 367.14 | 26.912 | 22 | Szakolcza sz. k. v. | 4. Nagy-Tapolcsány | 3. Nagy-Tapolcsány | |||||||||||
N.-Tapolcsány | 537.70 | 27.791 | 68 | 5. Nyitra | |||||||||||||
Nyitra | 635.45 | 37.930 | 62 | ||||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
7. zsámbokréti | |||||||||||||||||
8. pöstyéni | |||||||||||||||||
9. privigyei | |||||||||||||||||
10. szeniczi | |||||||||||||||||
11. vágsellyei | |||||||||||||||||
38 | Nyitra | 5.409.61 | 368.865 | 2,157.235.88 | 123.790.00 | 116.000.00 | 12. vágujhelyi | ||||||||||
12.668.39 | 988.532 | 12,964.454.35 | 1. kecskeméti alsó | ||||||||||||||
2. pesti közép | |||||||||||||||||
3. pilisi alsó | |||||||||||||||||
4. solti felső | |||||||||||||||||
5. kiskuni alsó | |||||||||||||||||
Budapest | 201.41 | 360.551 | 8,977.776.80 | 6. váczi alsó | |||||||||||||
Kecskemét | 872.95 | 44.887 | 290.041.49 | 7. solti közép | |||||||||||||
8. solti alsó | |||||||||||||||||
9. kiskuni felső | |||||||||||||||||
10. pesti felső | |||||||||||||||||
11. kecskeméti felső | |||||||||||||||||
12. pilisi felső | |||||||||||||||||
13. pesti alsó | |||||||||||||||||
39 | Pest-Pilis-Solt-Kiskún | 11.594.03 | 583.094 | 3,696.636.06 | 177.083.40 | 170.000.00 | 14. váczi felső | ||||||||||
4.316.20 | 310.816 | 2,129.559.031/2 | 1. alsó csallóközi | ||||||||||||||
2. galanthai | |||||||||||||||||
Pozsony | 75.16 | 48.006 | 502.458.78 | 3. malaczkai | |||||||||||||
4. nagyszombati | |||||||||||||||||
5. pozsonyi | |||||||||||||||||
6. felső csallóközi | |||||||||||||||||
40 | Pozsony | 4.241.04 | 262.810 | 1,627.100.251/2 | 103.254.00 | 95.400.00 | 7. szempczi | ||||||||||
1. szekcsői | |||||||||||||||||
2. sirokai | |||||||||||||||||
3. makoviczai | |||||||||||||||||
4. tapolyi | |||||||||||||||||
5. felső-tarczai | |||||||||||||||||
41 | Sáros | 3.677.37 | 168.013 | 537.918.55 | 64.793.63 | 65.900.00 | 6. alsó-tarczai | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Ny.-Zsámbokrét | 379.61 | 16.403 | 43 | 6. Privigye | |||||||||||||
Pöstyén | 344.09 | 19.629 | 30 | Érsekujvár | 7. Séllye | 4. Nyitra | |||||||||||
Privigye | 660.35 | 34.917 | 66 | Nyitra | Nyitra | 8. Szakolcza | Nyitra | 5. Privigye | |||||||||
Szenicz | 503.86 | 32.088 | 29 | Szakolcza sz. k. v. | 9. Szenicz | 6. Szenicz | |||||||||||
Tornócz | 356.96 | 29.818 | 16 | 10. Vágujhely | 7. Vágujhely | ||||||||||||
Vágujhely | 416.05 | 35.376 | 35 | ||||||||||||||
Abony | 668.41 | 36.656 | 9 | 1. Pestv. Bpest | |||||||||||||
Alsó-Dabas | 1201.18 | 29.968 | 14 | 2. Czegléd | |||||||||||||
Bia | 355.17 | 32.104 | 16 | 3. Dunavecse | 1. Buda | ||||||||||||
Duna-Vecse | 794.41 | 36.690 | 11 | 4. Félegyháza | 2. Czegléd | ||||||||||||
Félegyháza | 713.91 | 26.712 | 9 | Czegléd | 5. Gödöllő | 3. Gödöllő | |||||||||||
Gödöllő | 769.43 | 45.125 | 26 | Félegyháza | 6. Halas (kún) | 4. Kalocsa | |||||||||||
Kalocsa | 550.38 | 39.282 | 10 | Halas | Budapest | 7. Kalocsa | 5. Kecskemét | ||||||||||
Kis-Kőrös | 1043.71 | 39.221 | 12 | Nagy-Kőrös | Kalocsa | 8. Kecskemét. | Budapest | 6. Kis-Kőrös | |||||||||
Kun-Szt.-Miklós | 967.79 | 24.555 | 6 | Szent-Endre | Kecskemét | 9. Kis-Kőrös | 7. K-Szt-Miklós | ||||||||||
Monor | 632.19 | 42.892 | 21 | Vácz | 10. K.-sz-Miklós | 8. Monor | |||||||||||
Nagy-Káta | 455.84 | 25.559 | 11 | Vácz | 11. Monor | 8. Monor | |||||||||||
Pomáz | 447.76 | 30.354 | 21 | 12. Nagy-Káta | 9. Nagy-Káta | ||||||||||||
Ráczkeve | 561.32 | 35.169 | 17 | 13. Nagy-Kőrös | 10. Soroksár | ||||||||||||
Vácz | 470.71 | 34.211 | 21 | 14. Ócsa | 11. Vácz | ||||||||||||
15. Ráczkeve | |||||||||||||||||
16. Szt.-Endre | |||||||||||||||||
17. Vácz | |||||||||||||||||
Dunaszerda-hely | 576.45 | 30.776 | 63 | Bazin | 1. Bazin | 1. Malaczka | |||||||||||
Galantha | 491.52 | 41.218 | 30 | Modor sz. k. v. | 2. Duna-Szerdahely | 2. N.-Szombat | |||||||||||
Malaczka | 977.17 | 46.136 | 29 | Nagy-Szombat sz. k. v. | Pozsony | 3. Galantha | Pozsony | 3. Duna-Szerdahely | |||||||||
Nagy-Szombat | 718.38 | 45.062 | 63 | Somorja | 4. Malaczka | ||||||||||||
Pozsony | 440.80 | 30.224 | 32 | Szent-György sz. k. város | 5. N.-Szombat | 4. Pozsony | |||||||||||
Somorja | 517.89 | 24.720 | 53 | 6. Pozsony | 5. Szered | ||||||||||||
Szempcz | 321.87 | 19.347 | 23 | 7. Somorja | |||||||||||||
Bártfa | 620.92 | 23.968 | 61 | 1. Bártfa | |||||||||||||
Eperjes | 521.22 | 28.022 | 60 | Bártfa sz. k. v. | 2. Eperjes | 1. Bártfa | |||||||||||
Felső-Szvidnik | 618.32 | 21.412 | 74 | Eperjes sz. k. v. | Eperjes | 3. Girált | Eperjes | 2. Eperjes | |||||||||
Girált | 587.15 | 20.436 | 76 | Kis-Szeben sz. k. v. | 4. Kis-Szeben | 3. Girált | |||||||||||
Kis-Szeben | 753.31 | 36.166 | 61 | 5. Lemes | 4. Kis-Szeben | ||||||||||||
Lemes | 468.50 | 20.161 | 48 | 6. Svidnik | |||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
1. csurgói | |||||||||||||||||
2. igali | |||||||||||||||||
3. kaposvári | |||||||||||||||||
4. lengyeltóti | |||||||||||||||||
5. marczali | |||||||||||||||||
6. nagyatádi | |||||||||||||||||
7. szigetvári | |||||||||||||||||
42 | Somogy | 6.684.45 | 307.448 | 1,764.197.35 | 106.867.61 | 89.500.00 | 8. tabi | ||||||||||
3.228.01 | 245.787 | 1,662.709.48 | 1. csepregi | ||||||||||||||
2. csornai | |||||||||||||||||
3. felső-pulyai | |||||||||||||||||
Sopron | 133.45 | 23.222 | 287.800.84 | 4. kapuvári | |||||||||||||
5. kis-martoni | |||||||||||||||||
6. nagy-martoni | |||||||||||||||||
43 | Sopron | 3.094.56 | 222.565 | 1,374.908.64 | 88.100.00 | 80.200.00 | 7. soproni | ||||||||||
1. dadai felső | |||||||||||||||||
2. nyirbogdáni | |||||||||||||||||
3. kisvárdai | |||||||||||||||||
4. tiszai | |||||||||||||||||
5. nagykállói | |||||||||||||||||
6. nyirbátori | |||||||||||||||||
44 | Szabolcs | 4.640.18 | 214.008 | 975.439.121/2 | 72.306.25 | 69.400.00 | 7. dadai alsó | ||||||||||
6.229.08 | 293.092 | 1,176.437.10 | 1. csengeri | ||||||||||||||
2. erdődi | |||||||||||||||||
3. fehér-gyarmati | |||||||||||||||||
4. mátészalkai | |||||||||||||||||
Szatmár-Németi | 182.67 | 19.708 | 130.681.60 | 5. nagy-bányai | |||||||||||||
6. nagy-károlyi | |||||||||||||||||
7. nagy-somkuti | |||||||||||||||||
8. szatmári | |||||||||||||||||
45 | Szatmár | 6.046.41 | 273.384 | 1,045.755.50 | 90.215.36 | 89.000.00 | 9. szinérváraljai | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Csurgó | 699.36 | 31.470 | 29 | 1. Csurgó | |||||||||||||
Igal | 599.85 | 32.821 | 34 | 2. Igal | |||||||||||||
Kaposvár | 976.61 | 41.736 | 50 | 3. Kaposvár | 1. Csurgó | ||||||||||||
Lengyeltóti | 746.95 | 28.171 | 26 | Kaposvár | Kaposvár | 4. Lengyeltóti | Kaposvár | 2. Kaposvár | |||||||||
Marczali | 865.75 | 38.855 | 38 | 5. Marczali | 3. Karád | ||||||||||||
Nagy-Atád | 1101.08 | 44.136 | 41 | 6. Nagy-Atád | 4. Marczali | ||||||||||||
Szigetvár | 885.78 | 45.987 | 58 | 7. Szigetvár | 5. Szigetvár | ||||||||||||
Tab | 766.92 | 34.701 | 31 | 8. Tab | |||||||||||||
Csepreg | 421.29 | 29.062 | 50 | 1. Csepreg | |||||||||||||
Csorna | 486.17 | 32.410 | 29 | 2. Csorna | 1. Csepreg | ||||||||||||
Felső-Pulya | 408.31 | 27.794 | 37 | Kis-Márton sz. k. v. | Sopron | 3. Felső-Pulya | 2. Felső-Pulya | ||||||||||
Kapuvár | 612.84 | 40.917 | 37 | Ruszt sz. k. v. | 4. Kapuvár | Sopron | 3. Kapuvár | ||||||||||
Kis-Marton | 412.15 | 30.109 | 26 | 5. Kis-Marton | 4. Kis-Marton | ||||||||||||
Nagy-Marton | 210.39 | 22.037 | 19 | 6. Nagy-Marton | 5. Sopron | ||||||||||||
Sopron | 504.01 | 35.988 | 37 | 7. Sopron | |||||||||||||
Gáva | 376.34 | 21.844 | 14 | ||||||||||||||
Kemecse | 556.23 | 22.521 | 20 | 1. Nyiregyháza | |||||||||||||
Kisvárda | 463.49 | 26.058 | 20 | 2. Kisvárda | 1. Kis-Várda | ||||||||||||
Mándok | 376.17 | 20.092 | 25 | Nyiregyháza | Nyiregyháza | 3. Nagy-Kálló | Nyiregy-háza | 2. Nagy-Kálló | |||||||||
Nagy-Kálló | 1014.81 | 37.789 | 20 | 4. Nyirbátor | 3. Nyiregyháza | ||||||||||||
Nyirbátor | 715.64 | 29.890 | 23 | 5. Tisza-Lök | |||||||||||||
Tiszalök | 862.25 | 31.712 | 13 | ||||||||||||||
Csenger | 495.42 | 20.750 | 27 | 1. Erdőd | |||||||||||||
Erdőd | 707.29 | 23.095 | 31 | 2. Fehérgyarmat | |||||||||||||
Fehér-Gyarmat | 523.02 | 25.875 | 39 | ||||||||||||||
Mátészalka | 587.49 | 31.503 | 26 | Felső-Bánya sz. k. b. v. | 3. Mátészalka | 1. Fehérgyarmat | |||||||||||
Nagybánya | 455.22 | 25.916 | 39 | Nagy-Bánya sz. k. b. v. | Szatmár-Németi | 4. Nagybánya | Nagy-Károly | 2. Nagybánya | |||||||||
Nagy-Károly | 844.05 | 30.631 | 27 | Nagy-Károly | 5. Nagy-Károly | 3. Nagy-Károly | |||||||||||
Nagy-Somkút | 504.40 | 23.726 | 41 | 6. N.-Somkút | 4. Szatmár | ||||||||||||
Szatmár-Németi | 712.51 | 33.093 | 43 | 7. Szatmár-Németi | |||||||||||||
Szinér-Váralja | 852.30 | 32.595 | 31 | 8. Szinérváralja | |||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
1. nagyszebeni | |||||||||||||||||
2. szászsebesi | |||||||||||||||||
3. szelistyei | |||||||||||||||||
4. szerdahelyi | |||||||||||||||||
46 | Szeben | 3.277.31 | 141.627 | 646.784.44 | 56.840.00 | 55.500.00 | 5. ujegyházi | ||||||||||
1. bányai | |||||||||||||||||
2. hernádvölgyi | |||||||||||||||||
3. lőcsei | |||||||||||||||||
4. magurai | |||||||||||||||||
5. poprádvölgyi | |||||||||||||||||
47 | Szepes | 3.643.16 | 172.881 | 568.359.731/2 | 66.547.98 | 62.100.00 | 6. tátrai | ||||||||||
1. krasznai | |||||||||||||||||
2. szilágycsehi | |||||||||||||||||
3. szilágysomlyói | |||||||||||||||||
4. tasnádi | |||||||||||||||||
5. zilahi | |||||||||||||||||
48 | Szilágy | 3.784.16 | 170.022 | 514.915.401/2 | 63.412.70 | 63.500.00 | 6. zsibói | ||||||||||
1. bethleni | |||||||||||||||||
2. csáki-gorbói | |||||||||||||||||
3. deési | |||||||||||||||||
4. kékesi | |||||||||||||||||
5. m.-láposi | |||||||||||||||||
6. nagy-ilondai | |||||||||||||||||
49 | Szolnok-Doboka | 4.926.19 | 193.677 | 576.234.62 | 68.400.00 | 68.400.00 | 7. szamos-ujvári | ||||||||||
7.017.93 | 396.738 | 4,186.789.991/2 | 1. buziási | ||||||||||||||
2. csákovai | |||||||||||||||||
3. dettai | |||||||||||||||||
4. fehértemplomi | |||||||||||||||||
Temesvár | 36.59 | 33.694 | 410.215.31 | 5. kubini | |||||||||||||
Versecz | 196.76 | 22.329 | 181.400.44 | 6. lippai | |||||||||||||
7. rékási | |||||||||||||||||
8. központi | |||||||||||||||||
9. ujaradi | |||||||||||||||||
10. verseczi | |||||||||||||||||
50 | Temes | 6.784.58 | 340.715 | 3,595.174.241/2 | 124.541.08 | 116.300.00 | 11. vingai | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Nagy-Szeben | 1410.46 | 45.365 | 31 | 1. N.-Szeben | |||||||||||||
Szász-Sebes | 379.12 | 17.708 | 16 | Nagy-Szeben VII. k. v. | 2. Szász-Sebes | ||||||||||||
Szelistye | 363.98 | 16.519 | 11 | Szász-Sebes VII. k. v. | Nagy-Szeben | 3. Szelistye | Nagy-Szeben | 1. N.-Szeben | |||||||||
Szerdahely | 609.35 | 22.033 | 13 | 4. Szerdahely | 2. Szász-Sebes | ||||||||||||
Ujegyház | 412.17 | 14.312 | 15 | 5. Ujegyház | |||||||||||||
Gölniczbánya | 563.77 | 25.156 | 25 | Gölniczbány. b. v. | 1. Gölniczb. | ||||||||||||
Igló XVI. sz. v. | 2. Igló | ||||||||||||||||
Igló | 482.59 | 21.170 | 27 | Késmárk sz. k. v. | 3. Késmárk | 1. Gölniczb. | |||||||||||
Lőcse sz. k. v. | 4. Lőcse | ||||||||||||||||
Lőcse | 403.82 | 19.166 | 52 | Lubló (Ó) XVI. sz. | 5. Lubló | 2. Késmárk | |||||||||||
Ó-Falu | 541.95 | 21.897 | 34 | Olaszi (Szepes) XVI. sz. v. | Lőcse | 6. Szepes-Ófal. | Lőcse | 3. Lőcse | |||||||||
Podolin | 510.40 | 25.692 | 31 | Poprád XVI. sz. v. | 7. Szepes Szombathely | 4. Lubló | |||||||||||
Szepes-Szombat | 536.09 | 19.866 | 42 | Várallya (Szepes) XVI. sz. v. | 8. Szepes-Váralja | ||||||||||||
Krecsena | 454.37 | 19.877 | 30 | 1. Sz.-Somlyó | |||||||||||||
Szilágy-Cseh | 679.25 | 33.692 | 47 | 1. Szilágy-Cseh | 2. Tasnád | ||||||||||||
Szilágy-Somlyó | 720.32 | 28.903 | 40 | Szilágy-Somlyó | Zilah | 3. Tasnád | 3. Zilah | 1. Szil-Somlyó | |||||||||
Tasnád | 827.53 | 29.629 | 44 | Zilah | 4. Zilah | a nagy-károlyi pénzügy-igazgató-sághoz tartozik | 2. Tasnád | ||||||||||
Zilah | 563.38 | 26.713 | 45 | 5. Zsibó | 3. Zilah | ||||||||||||
Zsibó | 439.14 | 21.038 | 34 | ||||||||||||||
Bethlen | 688.08 | 27.403 | 46 | 1. Bethlen | |||||||||||||
Csáki-Gorbó | 613.80 | 23.901 | 45 | 2. Csáki-Gorbó | |||||||||||||
Deés | 786.81 | 32.659 | 50 | Deés | 3. Deés | 1. Deés | |||||||||||
Kékes | 482.93 | 19.933 | 39 | Szamos-Ujvár sz. k. v. | Deés | 4. Kékes | Deés | 2. M.-Lápos | |||||||||
Magyar-Lápos | 1254.59 | 34.014 | 47 | 5. M.-Lápos | 3. Szamos-Ujv. | ||||||||||||
Nagy-Ilonda | 528.29 | 20.992 | 53 | 6. Nagy-Ilonda | |||||||||||||
Szamos-Ujvár | 520.42 | 23.262 | 38 | 7. Szamos-Ujv. | |||||||||||||
Buziás | 638.13 | 31.190 | 27 | 1. Buziás | |||||||||||||
Csákova | 550.13 | 25.122 | 13 | 2. Csákovár | |||||||||||||
Detta | 480.65 | 21.308 | 19 | 3. Detta | 1. Buziás | ||||||||||||
Fehértemplom | 540.57 | 28.529 | 19 | 4. Fehértempl. | 2. Detta | ||||||||||||
Kubin | 533.37 | 21.964 | 8 | 5. Lippa | 3. Fehértempl. | ||||||||||||
Lippa | 670.85 | 31.550 | 28 | Fehér-templom | Fehér-templom | 6. Károlyfalva | Temesvár | 4. Lippa | |||||||||
Rékás | 663.89 | 29.492 | 26 | 7. Kubin | 5. Temesvár | ||||||||||||
Temesvár | 781.89 | 41.612 | 21 | 8. Temesvár | 6. Versecz | ||||||||||||
Uj-Arad | 484.93 | 31.364 | 18 | 9. Uj-Arad | 7. Vinga | ||||||||||||
Versecz | 750.81 | 33.477 | 25 | 10. Versecz | |||||||||||||
Vinga | 555.55 | 30.466 | 18 | 11. Vinga | |||||||||||||
12. Rékás | |||||||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
1. völgységi | |||||||||||||||||
2. simontornyai | |||||||||||||||||
3. földvári | |||||||||||||||||
4. központi | |||||||||||||||||
51 | Tolna | 3.498.53 | 234.643 | 1,602.624.221/2 | 81.147.82 | 67.200.00 | 5. dombovári | ||||||||||
1. alsó-járai | |||||||||||||||||
2. felvinczi | |||||||||||||||||
3. m.-ludasi | |||||||||||||||||
4. topánfalvi | |||||||||||||||||
5. tordai | |||||||||||||||||
52 | Torda-Aranyos | 3.702.57 | 137.031 | 421.891.03 | 52.200.00 | 51.900.00 | 6. toroczkói | ||||||||||
9.717.61 | 531.286 | 4,123.337.191/2 | 1. alibunári | ||||||||||||||
2. antalfalvi | |||||||||||||||||
3. bánlaki | |||||||||||||||||
4. cseneji | |||||||||||||||||
5. módosi | |||||||||||||||||
6. nagybecskereki | |||||||||||||||||
Pancsova | 113.16 | 17.127 | 125.810.60 | 7. nagykikindai | |||||||||||||
8. n.-szt.-miklósi | |||||||||||||||||
9. pancsovai | |||||||||||||||||
10. párdányi | |||||||||||||||||
11. perjámosi | |||||||||||||||||
12. török-becsei | |||||||||||||||||
13. török-kanizsai | |||||||||||||||||
53 | Torontál | 9.604.45 | 514.159 | 3,997.526.591/2 | 165.262.58 | 160.000.00 | 14 zsombolyai | ||||||||||
1. baáni | |||||||||||||||||
2. csaczai | |||||||||||||||||
3. illavai | |||||||||||||||||
4. kisut.-ujhelyi | |||||||||||||||||
5. bittsei | |||||||||||||||||
6. puchói | |||||||||||||||||
7. trencséni | |||||||||||||||||
8. vágbeszterczei | |||||||||||||||||
54 | Trencsén | 4.460.54 | 244.919 | 655.885.24 | 83.902.03 | 80.200.00 | 9. zsolnai | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Bonyhád | 455.94 | 34.799 | 38 | 1. Bonyhád | |||||||||||||
Gyönk | 551.69 | 41.282 | 27 | 2. D.-Földvár | 1. Dunaföldvár | ||||||||||||
Paks | 801.28 | 52.583 | 16 | Szegzárd | 3. Gyönk | Szegzárd | 2. Högyész | ||||||||||
Szegzárd | 584.99 | 45.543 | 15 | 4. Paks | |||||||||||||
Tamási | 1104.63 | 60.436 | 30 | 5. Szegzárd | 3. Szegzárd | ||||||||||||
6. Tamási | |||||||||||||||||
Alsójára | 586.29 | 14.324 | 27 | ||||||||||||||
Felvincz | 268.28 | 13.076 | 18 | 1. Alsó-Jára | |||||||||||||
Maros-Ludas | 585.11 | 25.392 | 29 | Felvincz | 2. Felvincz | ||||||||||||
Topánfalva | 777.91 | 28.797 | 10 | Torda | Torda | 3. M.-Ludas | Torda | 1. Torda | |||||||||
Torda | 585.28 | 26.794 | 35 | 4. Torda | |||||||||||||
Toroczkó | 756.29 | 17.605 | 21 | ||||||||||||||
Alibunár | 519.80 | 26.217 | 10 | ||||||||||||||
Antalfalva | 757.77 | 42.258 | 13 | ||||||||||||||
Bánlak | 527.78 | 21.750 | 17 | 1. Alibunár | |||||||||||||
Csenej | 487.02 | 31.934 | 18 | 2. Antalfalva | |||||||||||||
Módos | 629.63 | 24.205 | 20 | 3. Billéd | 1. N-Becskerek | ||||||||||||
Nagy-Becskerek | 953.13 | 45.335 | 25 | 4. Módos | 2. N.-Kikinda | ||||||||||||
5. N.-Becskerek | 3. Módos | ||||||||||||||||
Nagy-Kikinda | 781.37 | 46.314 | 11 | Nagybecs-kerek | 6. N.-Kikinda | 4. Pancsova | |||||||||||
Nagy-Szt.-Miklós | 668.64 | 43.052 | 17 | Nagybecs-kerek | Nagy-Kikinda | 7. N.-Szt-Miklós | Nagy-Becskerek | 5. Szt.-Miklós | |||||||||
Pancsova | 839.32 | 38.261 | 14 | Pancsova | 8. Pancsova | 6. Török-Kanizsa | |||||||||||
Párdány | 525.77 | 24.384 | 14 | 9. Perlasz | 7. Zsombolya | ||||||||||||
Perjámos | 441.92 | 30.841 | 14 | 10. Törökbecse | |||||||||||||
Török-Becse | 815.14 | 39.137 | 10 | 11. T.-Kanizsa | |||||||||||||
Török-Kanizsa | 825.93 | 37.842 | 26 | 12. Zsombolya | |||||||||||||
Zsombolya | 637.37 | 43.100 | 18 | ||||||||||||||
Baán | 509.25 | 22.654 | 64 | 1. Baán | |||||||||||||
Csacza | 397.29 | 28.290 | 13 | 2. Bittse | |||||||||||||
Illava | 526.66 | 24.426 | 43 | 3. Csácza | |||||||||||||
Kisutcza-Ujhely | 454.72 | 27.196 | 38 | 4. Illava | 1. Baán | ||||||||||||
Nagy-Bittse | 386.63 | 24.669 | 20 | Trencsén sz. k. v. | Trencsén | Trencsén | 2. N.-Bittse | ||||||||||
Puchó | 472.26 | 24.667 | 49 | 5. Puchó | 3. Puchó | ||||||||||||
Trencsén | 606.16 | 31.675 | 58 | 6. Trencsén | 4. Trencsén | ||||||||||||
Vágbesztercze | 452.86 | 22.649 | 54 | 7. V.-Besztercze | 5. Zsolna | ||||||||||||
Zsolna | 638.54 | 34.291 | 54 | 8. Zsolna | |||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
1. m.-zniói | |||||||||||||||||
2. sz.-blatnóczi | |||||||||||||||||
55 | Turócz | 1.125.21 | 45.933 | 168.444.30 | 33.440.04 | 34.200.00 | |||||||||||
1. homoródi | |||||||||||||||||
2. sz.-kereszturi | |||||||||||||||||
56 | Udvarhely | 2.749.71 | 105.520 | 266.845.57 | 40.800.00 | 40.300.00 | 3. sz.-udvarhelyi | ||||||||||
1. tiszántuli | |||||||||||||||||
2. tiszáninneni | |||||||||||||||||
57 | Ugocsa | 1.177.23 | 65.377 | 175.989.37 | 32.500.00 | 33.300.00 | |||||||||||
1. bereznai | |||||||||||||||||
2. kaposi | |||||||||||||||||
3. szobránczi | |||||||||||||||||
58 | Ung | 3.241.97 | 126.707 | 383.598.13 | 58.518.00 | 56.700.00 | 4. ungvári | ||||||||||
1. felső-eőri | |||||||||||||||||
2. kis-czelli | |||||||||||||||||
3. körmendi | |||||||||||||||||
4. kőszegi | |||||||||||||||||
5. m.-szombati | |||||||||||||||||
6. német-ujvári | |||||||||||||||||
7. sárvári | |||||||||||||||||
8. szt.-gotthardi | |||||||||||||||||
9. szombathelyi | |||||||||||||||||
59 | Vas | 5.496.09 | 360.590 | 1,788.988.60 | 126.915.00 | 105.700.00 | 10. vasvári | ||||||||||
1. devecseri | |||||||||||||||||
2. enyingi | |||||||||||||||||
3. pápai | |||||||||||||||||
4. veszprémi | |||||||||||||||||
60 | Veszprém | 3.947.35 | 208.487 | 1,320.465.75 | 75.022.82 | 71.600.00 | 5. zirczi | ||||||||||
1. alsó-lendvai | |||||||||||||||||
2. csáktornyai | |||||||||||||||||
3. keszthelyi | |||||||||||||||||
4. letenyei | |||||||||||||||||
61 | Zala | 5. n.-kanizsai | |||||||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Stubna fürdő | 516.65 | 21.251 | 48 | a besztercze-bányai törvényszék-hez tartozik | a beszter-czebányai p. ü. igazgató-sághoz tartozik | ||||||||||||
Turócz-Szt-Márton | 608.56 | 24.412 | 47 | ||||||||||||||
Homoród-Oklánd | 938.75 | 29.154 | 42 | Székely-Udvarhely | Székely-Udvarhely | 1. Oklánd | Székely-Udvarhely | 1. Sz.-Udvarhely | |||||||||
Székely-Keresztur | 749.14 | 34.823 | 50 | 2. Sz.-Udvarhely | 2. Sz.-Keresztur | ||||||||||||
Székely-Udvarhely | 1044.63 | 36.540 | 43 | 3. Sz.-Keresztur | |||||||||||||
Halmi | 667.69 | 33.600 | 43 | a beregszászi és szatmár-németi törvényszék-hez tartozik | 1. Nagy-Szőllős | a beregszá-szi p. ü. igazgató-sághoz tartozik | |||||||||||
Nagyszőllős | 509.54 | 31.777 | 32 | 2. Halmi | 1. Nagy-Szőllős | ||||||||||||
Nagy-Berezna | 1428.76 | 29.774 | 51 | 1. Nagyberezna | |||||||||||||
Nagy-Kapos | 507.19 | 29.721 | 53 | Ungvár | a beregszá-szi törvény-székhez tartozik | 2. Nagy-Kapos | a beregszá-szi p. ü. igazgató-sághoz tartozik | 1. Nagy-Kapos | |||||||||
Nagy-Szobráncz | 605.10 | 24.490 | 51 | 3. Szobráncz | 2. Ungvár | ||||||||||||
Ungvár | 671.89 | 31.349 | 55 | 4. Ungvár | |||||||||||||
Felső-Eőr | 488.74 | 43.367 | 60 | 1. Felső-Eőr | |||||||||||||
Kis-Czell | 584.17 | 34.679 | 41 | 2. Kis-Czell | 1. Felső-Eőr | ||||||||||||
Körmend | 525.19 | 26.879 | 55 | 3. Kőszeg | 2. Körmend | ||||||||||||
Kőszeg | 438.06 | 24.933 | 53 | 4. M.-Szombat | 3. Kőszeg | ||||||||||||
Mura-Szombat | 527.17 | 41.100 | 114 | Kőszeg sz. k. v. | Szombathely | 5. Németujvár | Szombat-hely | 4. M.-Szombat | |||||||||
Német-Ujvár | 430.92 | 31.033 | 51 | Szombathely | 6. Sárvár | 5. Németujvár | |||||||||||
Sárvár | 543.43 | 30.305 | 48 | 7. Szt.-Gothard | 6. Sárvár | ||||||||||||
Szent-Gotthard | 696.65 | 48.578 | 80 | 8. Szombathely | 7. Szombat-hely | ||||||||||||
Szombathely | 604.53 | 31.658 | 65 | 9. Körmend | 8. Szt.-Gothard | ||||||||||||
Vasvár | 577.65 | 27.532 | 50 | 10. Vasvár | |||||||||||||
Devecser | 617.86 | 35.980 | 46 | 1. Veszprém | |||||||||||||
Enying | 677.52 | 27.471 | 15 | Pápa | 2. Devecser | 1. Pápa | |||||||||||
Pápa | 812.47 | 41.709 | 50 | Veszprém | Veszprém | 3. Enying | Veszprém | 2. Veszprém | |||||||||
Veszprém | 909.23 | 37.668 | 35 | 4. Pápa | 3. Zircz | ||||||||||||
Zircz | 822.64 | 38.430 | 38 | 5. Zircz | |||||||||||||
Alsó-Lendva | 603.44 | 40.161 | 78 | 1. Csáktornya | |||||||||||||
Csáktornya | 447.73 | 34.799 | 71 | 2. B.-Füred | 1. Alsó-Lendva | ||||||||||||
Keszthely | 420.17 | 23.849 | 26 | Zala-Egerszeg | 3. Keszthely | 2. Csáktornya | |||||||||||
Letenye | 477.76 | 22.213 | 49 | 4. Letenye | 3. Keszthely | ||||||||||||
Nagy-Kanizsa | 515.89 | 32.153 | 39 | 5. Lendva (Alsó) | 4. Letenye | ||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |||||||||
Szám | Vármegyei | Városi | Térfogat négyzet-kilométe-rekben | Népesség | Állami egyenes adó | A vármegyei törvény-hatóság | Közigazgatási járások száma és elnevezése | ||||||||||
törvényhatóság | összes közigazgatási kiadása az 1890. évi költségvetés szerint | javadalmazás az 1883:XI. tc. alapján | |||||||||||||||
frt | frt | ||||||||||||||||
6. novai | |||||||||||||||||
7. pacsai | |||||||||||||||||
8. perlaki | |||||||||||||||||
9. sümegi | |||||||||||||||||
10. tapolczai | |||||||||||||||||
11. zala-szt.-gróti | |||||||||||||||||
61 | Zala | 5.905.81 | 359.984 | 1,886.034.67 | 114.420.69 | 106.100.00 | 12. zala-egerszegi | ||||||||||
1. gálszécsi | |||||||||||||||||
2. homonnai | |||||||||||||||||
3. bodrogközi | |||||||||||||||||
4. nagymihályi | |||||||||||||||||
5. s.-a.-ujhelyi | |||||||||||||||||
6. szerencsi | |||||||||||||||||
7. szinnai | |||||||||||||||||
8. sztropkói | |||||||||||||||||
9. tokaji | |||||||||||||||||
62 | Zemplén | 6.254.79 | 277.575 | 1,131.556.75 | 99.213.84 | 98.300.00 | 10. varannói | ||||||||||
1. beszterczebányai | |||||||||||||||||
2. breznóbányai | |||||||||||||||||
3. n.-szalatnai | |||||||||||||||||
63 | Zólyom | 2.644.12 | 102.500 | 466.631.901/2 | 50.957.74 | 48.300.00 | 4. Zólyomi | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||
Járási székhely | A járás térfogata | A járás lakosainak száma | A járás-hoz tartozó közsé-gek száma | A törvény-hatóság területén fekvő | |||||||||||||
rendezett tanácsú városok száma | törvényszék székhelye | járásbiróság száma és székhelye | pénzügy-igazgatóság székhelye | adóhivatalok száma és székhelye | |||||||||||||
Nova | 431.59 | 15.143 | 52 | ||||||||||||||
Pacsa | 444.96 | 23.975 | 38 | Nagy-Kanizsa | 6. N.-Kanizsa | 5. N.-Kanizsa | |||||||||||
Perlak | 313.97 | 32.902 | 34 | Zala-Egerszeg | 7. Perlak | 6. Sümeg | |||||||||||
Sümeg | 432.35 | 24.389 | 30 | Nagy-Kanizsa | a veszprémi törvény-székhez is tartozik | 8. Sümeg | Zala-Egerszeg | 7. Tapolcza | |||||||||
Tapolcza | 923.50 | 41.705 | 62 | 9. Tapolcza | 8. Z.-Egerszeg | ||||||||||||
Zala-Szent-Grót | 265.36 | 18.687 | 28 | 10. Z.-Egerszeg | |||||||||||||
Zala-Egerszeg | 550.75 | 25.187 | 69 | ||||||||||||||
Gálszécs | 478.68 | 27.762 | 37 | ||||||||||||||
Homonna | 892.49 | 29.996 | 74 | 1. Gálszécs | |||||||||||||
Király-Helmecz | 793.60 | 38.031 | 50 | 2. Homonna | 1. Homonna | ||||||||||||
Nagy-Mihály | 502.04 | 31.591 | 44 | 3. K.-Helmecz | 2. K.-Helmecz | ||||||||||||
S.-A.-Ujhely | 621.40 | 38.364 | 45 | S.-A.-Ujhely | 4. N.-Mihály | S.-A.-Ujhely | 3. N.-Mihály | ||||||||||
Szerencs | 601.52 | 34.637 | 26 | 5. S.-A.-Ujh. | 4. S.-A.-Ujh. | ||||||||||||
Szinna | 950.44 | 21.885 | 49 | 6. Szerencs | 5. Tokaj | ||||||||||||
Sztropkó | 512.02 | 12.527 | 65 | 7. Sztropkó | 6. Varannó | ||||||||||||
Tokaj | 410.01 | 20.523 | 15 | 8. Tokaj | |||||||||||||
Varannó | 492.59 | 22.259 | 46 | 9. Varannó | |||||||||||||
Besztercze-bánya | 664.67 | 28.850 | 59 | Besztercze-bánya sz. k. b. v. | 1. Beszterczebá-nya | 1. Besztercze-bánya | |||||||||||
Breznóbánya | 621.86 | 21.932 | 25 | Breznóbánya sz. k. b. v. | Besztercze-bánya | 2. Breznób. | Beszter-czebánya | 2. Breznób. | |||||||||
N.-Szalatna | 508.10 | 21.307 | 14 | Zólyom sz. k. b. v. | 3. Zólyom | ||||||||||||
Zólyom | 449.88 | 15.768 | 31 |
Folyószám | Vármegye | I. Vármegyék tulajdonát képező alapok | II. Vármegyék felügyelete s kezelése alattiak | |||||||||||||||||||||||||||||
Meglévő vagyon | Hátralék | Összesen | Meglévő vagyon | Hátralék | Összesen | |||||||||||||||||||||||||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||||||||||||||||||||
1 | Abauj-Torna | 120.636 | 031/2 | 31.626 | 64 | 152.262 | 671/2 | 17.539 | 34 | 5.986 | 84 | 23.526 | 18 | |||||||||||||||||||
2 | Alsó-Fehér | 97.079 | 04 | 28.231 | 88 | 125.310 | 92 | |||||||||||||||||||||||||
3 | Arad | 372.719 | 60 | 9.342 | 641/2 | 382.062 | 241/2 | 87.706 | 521/2 | 724 | 02 | 88.430 | 541/2 | |||||||||||||||||||
4 | Árva | 78.487 | 21 | 50.726 | 80 | 129.214 | 01 | |||||||||||||||||||||||||
5 | Bács-Bodrog | 666.089 | 17 | 151.178 | 16 | 817.267 | 33 | 15.728 | 001/2 | 286 | 28 | 16.014 | 281/2 | |||||||||||||||||||
6 | Baranya | 297.608 | 18 | 60.797 | 48 | 358.405 | 66 | 39.135 | 93 | 39.135 | 93 | |||||||||||||||||||||
7 | Bars | 149.843 | 61 | 125.242 | 89 | 275.086 | 50 | 17.120 | 29 | 17.120 | 29 | |||||||||||||||||||||
8 | Békés | 351.706 | 69 | 33.937 | 50 | 385.644 | 19 | 131.321 | 66 | 131.321 | 66 | |||||||||||||||||||||
9 | Bereg | 183.350 | 64 | 53.106 | 441/2 | 236.457 | 081/2 | 3.906 | 711/2 | 1.131 | 81 | 5.038 | 521/2 | |||||||||||||||||||
10 | Besztercze-Naszód | 226.054 | 09 | 65.787 | 94 | 291.842 | 03 | 11.045 | 97 | 1.256 | 76 | 12.302 | 73 | |||||||||||||||||||
11 | Bihar | 395.744 | 461/2 | 33.240 | 59 | 428.985 | 051/2 | 312 | 312 | |||||||||||||||||||||||
12 | Borsod | 158.572 | 90 | 8.075 | 70 | 166.648 | 60 | |||||||||||||||||||||||||
13 | Brassó | 156.339 | 23 | 9.104 | 34 | 165.443 | 57 | |||||||||||||||||||||||||
14 | Csanád | 141.878 | 28 | 101.661 | 251/2 | 243.539 | 531/2 | 51.536 | 77 | 373 | 08 | 51.909 | 85 | |||||||||||||||||||
15 | Csik | 37.982 | 241/2 | 1.593 | 26 | 39.575 | 501/2 | |||||||||||||||||||||||||
16.454 | 26 | 201 | 67 | 16.655 | 93 | 44.431 | 66 | 1.964 | 69 | 46.396 | 35 | |||||||||||||||||||||
16 | Csongrád | 211.947 | 39 | 60.169 | 39 | 272.116 | 78 | 39.812 | 99 | 39.812 | 99 | |||||||||||||||||||||
17 | Esztergom | 174.765 | 39 | 51.615 | 46 | 226.380 | 85 | 35.254 | 39 | 35.254 | 39 | |||||||||||||||||||||
18 | Fejér | 371.325 | 121/2 | 20.930 | 50 | 392.255 | 621/2 | 7.724 | 45 | 7.724 | 45 | |||||||||||||||||||||
19 | Fogaras | 43.780 | 55 | 33.804 | 56 | 77.585 | 11 | 2.082 | 34 | 24 | 2.106 | 34 | ||||||||||||||||||||
20 | Gömör-Kishont | 219.006 | 861/2 | 32.036 | 64 | 251.043 | 501/2 | |||||||||||||||||||||||||
21 | Győr | 196.218 | 68 | 24.447 | 76 | 220.666 | 44 | 30.178 | 30 | 151 | 33 | 30.329 | 63 | |||||||||||||||||||
22 | Hajdu | 87.615 | 451/2 | 62.410 | 82 | 150.026 | 271/2 | |||||||||||||||||||||||||
23 | Háromszék | 219.675 | 79 | 17.498 | 09 | 237.173 | 88 | 25.162 | 26 | 25.162 | 26 | |||||||||||||||||||||
24 | Heves | 231.566 | 681/2 | 118.989 | 11 | 350.555 | 801/2 | |||||||||||||||||||||||||
25 | Hont | 124.950 | 69 | 6.196 | 02 | 131.146 | 71 | |||||||||||||||||||||||||
26 | Hunyad | 133.047 | 48 | 27.047 | 08 | 160.094 | 56 | |||||||||||||||||||||||||
27 | Jász-N.-K.-Szolnok | 424.646 | 30 | 54.916 | 43 | 479.562 | 73 | |||||||||||||||||||||||||
28 | Kis-Küküllő | 40.687 | 36 | 4.822 | 22 | 45.509 | 58 | 22.480 | 581/2 | 850 | 50 | 23.331 | 08 | |||||||||||||||||||
29 | Kolozs | 200.360 | 711/2 | 57.479 | 05 | 257.839 | 761/2 | |||||||||||||||||||||||||
30 | Komárom | 233.653 | 491/2 | 9.929 | 41 | 243.582 | 901/2 | |||||||||||||||||||||||||
31 | Krassó-Szörény | 155.787 | 511/2 | 76.700 | 081/2 | 232.487 | 60 | 58.002 | 981/2 | 1.305 | 771/2 | 59.308 | 76 | |||||||||||||||||||
32 | Liptó | 33.971 | 96 | 33.934 | 05 | 67.906 | 01 | |||||||||||||||||||||||||
33 | Mármaros | 121.684 | 321/2 | 62.802 | 741/2 | 184.487 | 07 | 22.705 | 19 | 1.378 | 70 | 24.083 | 89 | |||||||||||||||||||
Átvitel | 6,675.237 | 43 | 1,519.584 | 611/2 | 8,194.822 | 041/2 | 663.188 | 351/2 | 15.433 | 781/2 | 678.622 | 131/2 | ||||||||||||||||||||
III. Letétek s biztositékok | I., II., III. rovat tesz együtt | Ész-re-vétel | ||||||||||||||||||||||||||||||
Meglévő vagyon | Hátralék | Összesen | Meglévő vagyonban | Hátralékban | Összesen | |||||||||||||||||||||||||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||||||||||||||||||||
44.152 | 331/2 | 44.152 | 331/2 | 182.327 | 71 | 37.613 | 48 | 219.941 | 19 | |||||||||||||||||||||||
11.766 | 98 | 11.766 | 98 | 108.846 | 02 | 28.231 | 88 | 137.077 | 90 | |||||||||||||||||||||||
49.678 | 391/2 | 49.678 | 391/2 | 510.104 | 52 | 10.066 | 661/2 | 520.171 | 181/2 | |||||||||||||||||||||||
566 | 49 | 566 | 49 | 79.053 | 70 | 50.726 | 80 | 129.780 | 50 | |||||||||||||||||||||||
76.224 | 221/2 | 1.099 | 951/2 | 77.324 | 18 | 758.041 | 40 | 152.564 | 391/2 | 910.605 | 791/2 | |||||||||||||||||||||
18.273 | 79 | 18.273 | 79 | 355.017 | 90 | 60.797 | 48 | 415.815 | 38 | |||||||||||||||||||||||
24.254 | 51 | 24.254 | 51 | 191.218 | 41 | 125.242 | 89 | 316.461 | 30 | |||||||||||||||||||||||
32.735 | 11 | 32.735 | 11 | 515.763 | 46 | 33.937 | 50 | 549.700 | 96 | |||||||||||||||||||||||
164.406 | 90 | 164.406 | 90 | 351.664 | 251/2 | 54.238 | 251/2 | 405.902 | 51 | |||||||||||||||||||||||
28.917 | 37 | 28.917 | 37 | 266.017 | 43 | 67.044 | 70 | 333.062 | 13 | |||||||||||||||||||||||
42.641 | 48 | 42.641 | 48 | 438.697 | 941/2 | 33.240 | 59 | 471.938 | 531/2 | |||||||||||||||||||||||
18.998 | 601/2 | 18.998 | 601/2 | 177.571 | 501/2 | 8.075 | 70 | 185.647 | 201/2 | |||||||||||||||||||||||
31.747 | 72 | 31.747 | 72 | 188.086 | 95 | 9.104 | 34 | 197.191 | 29 | |||||||||||||||||||||||
22.845 | 451/2 | 22.845 | 451/2 | 216.250 | 501/2 | 102.034 | 331/2 | 318.294 | 84 | |||||||||||||||||||||||
37.982. | 241/2 | 1.593 | 26 | 39.575 | 501/2 | |||||||||||||||||||||||||||
16.735 | 92 | 16.735 | 92 | 77.621 | 84 | 2.166 | 36 | 79.788 | 20 | |||||||||||||||||||||||
10.670 | 201/2 | 10.670 | 201/2 | 262.430 | 581/2 | 60.169 | 39 | 322.599 | 971/2 | |||||||||||||||||||||||
6.183 | 26 | 6.183 | 26 | 216.203 | 04 | 51.615 | 46 | 267.818 | 50 | |||||||||||||||||||||||
379.049 | 571/2 | 20.930 | 50 | 399.980 | 071/2 | |||||||||||||||||||||||||||
9.534 | 07 | 9.534 | 07 | 55.396 | 96 | 33.828 | 56 | 89.225 | 52 | |||||||||||||||||||||||
7.666 | 16 | 7.666 | 16 | 226.673 | 021/2 | 32.036 | 64 | 258.709 | 661/2 | |||||||||||||||||||||||
28.564 | 07 | 28.564 | 07 | 254.961 | 05 | 24.599 | 09 | 279.560 | 14 | |||||||||||||||||||||||
11.873 | 48 | 11.873 | 48 | 99.488 | 931/2 | 62.410 | 82 | 161.899 | 751/2 | |||||||||||||||||||||||
65.597 | 181/2 | 65.597 | 181/2 | 310.435 | 231/2 | 17.498 | 09 | 327.933 | 321/2 | |||||||||||||||||||||||
177.662 | 64 | 177.662 | 64 | 409.229 | 331/2 | 118.989 | 11 | 528.218 | 441/2 | |||||||||||||||||||||||
11.664 | 81 | 11.664 | 81 | 136.615 | 50 | 6.196 | 02 | 142.811 | 52 | |||||||||||||||||||||||
55.911 | 13 | 55.911 | 13 | 188.958 | 61 | 24.047 | 08 | 216.005 | 69 | |||||||||||||||||||||||
39.267 | 94 | 39.267 | 94 | 463.914 | 24 | 54.916 | 43 | 518.830 | 67 | |||||||||||||||||||||||
3.128 | 64 | 3.128 | 64 | 66.296. | 581/2 | 5.672 | 72 | 71.969 | 301/2 | |||||||||||||||||||||||
87.945 | 36 | 87.945 | 36 | 288.306 | 071/2 | 57.479 | 05 | 345.785 | 121/2 | |||||||||||||||||||||||
21.876 | 021/2 | 21.876 | 021/2 | 255.529 | 52 | 9.929 | 41 | 265.458 | 93 | |||||||||||||||||||||||
1.103 | 96 | 430 | 25 | 1.534 | 21 | 214.894 | 46 | 78.436 | 11 | 293.330 | 57 | |||||||||||||||||||||
4.337 | 77 | 4.337 | 77 | 38.309 | 73 | 33.934 | 05 | 72.243 | 78 | |||||||||||||||||||||||
59.049 | 221/2 | 59.049 | 221/2 | 203.438 | 74 | 64.181 | 441/2 | 267.620 | 181/2 | |||||||||||||||||||||||
1,185.981 | 211/2 | 1.530 | 201/2 | 1,187.511 | 42 | 8,524.407 | 001/2 | 1,536.548 | 60 | 10,060.955 | 601/2 | |||||||||||||||||||||
Folyószám | Vármegye | I. Vármegyék tulajdonát képező alapok | II. Vármegyék felügyelete s kezelése alattiak | |||||||||||||||||||||||||||||
Meglévő vagyon | Hátralék | Összesen | Meglévő vagyon | Hátralék | Összesen | |||||||||||||||||||||||||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||||||||||||||||||||
Áthozat | 6,675.237 | 43 | 1,519.584 | 611/2 | 8,194.822 | 041/2 | 663.188 | 351/2 | 15.433 | 781/2 | 678.622 | 131/2 | ||||||||||||||||||||
34 | Maros-Torda | 74.741 | 62 | 16.820 | 11 | 91.561 | 73 | |||||||||||||||||||||||||
35 | Moson | 351.004 | 85 | 12.308 | 66 | 363.313 | 51 | 62.624 | 63 | 62.624 | 63 | |||||||||||||||||||||
36 | Nagy-Küküllő | 72.636 | 461/2 | 65.240 | 73 | 137.877 | 191/2 | 281.757 | 88 | 33.871 | 56 | 315.629 | 44 | |||||||||||||||||||
37 | Nógrád | 285.849 | 941/2 | 72.471 | 661/2 | 358.321 | 61 | 1.175 | 99 | 1.175 | 99 | |||||||||||||||||||||
38 | Nyitra | 429.358 | 371/2 | 96.542 | 63 | 525.901 | 001/2 | 103.985 | 49 | 425. | 351/2 | 104.410 | 841/2 | |||||||||||||||||||
39 | Pest-P.-S.-K.-K. | 543.644 | 341/2 | 438.076 | 23 | 981.720 | 571/2 | 35.888 | 311/2 | 70 | 981/2 | 35.959 | 30 | |||||||||||||||||||
40 | Pozsony | 306.733 | 45 | 53.628 | 46 | 360.361 | 91 | 129.844 | 34 | 200 | 59 | 130.044 | 93 | |||||||||||||||||||
41 | Sáros | 158.442 | 45 | 21.576 | 13 | 180.018 | 58 | 19.544 | 69 | 304 | 90 | 19.849 | 59 | |||||||||||||||||||
42 | Somogy | 273.743 | 97 | 3.682 | 01 | 277.425 | 98 | 215.060 | 201/2 | 1.708 | 78 | 216.768 | 981/2 | |||||||||||||||||||
43 | Sopron | 392.687 | 58 | 6.967 | 41 | 399.654 | 99 | 47.709 | 94 | 88 | 47.797 | 94 | ||||||||||||||||||||
44 | Szabolcs | 340.362 | 291/2 | 21.038 | 081/2 | 361.400 | 38 | |||||||||||||||||||||||||
45 | Szatmár | 149.462 | 34 | 81.235 | 671/2 | 230.698 | 011/2 | 3.366 | 08 | 71 | 39 | 3.437 | 47 | |||||||||||||||||||
46 | Szeben | 69.601 | 62 | 44.559 | 681/2 | 114.161 | 301/2 | 144.670 | 84 | 43.381 | 451/2 | 188.052 | 291/2 | |||||||||||||||||||
47 | Szepes | 94.013 | 67 | 4.186 | 131/2 | 98.199 | 801/2 | 52.831 | 10 | 52.831 | 10 | |||||||||||||||||||||
48 | Szilágy | 121.150 | 02 | 25.720 | 32 | 146.870 | 34 | |||||||||||||||||||||||||
49 | Szolnok-Doboka | 184.682 | 62 | 12.447 | 26 | 197.129 | 88 | 32.836 | 19 | 32.836 | 19 | |||||||||||||||||||||
50 | Temes | 426.413 | 10 | 69.460 | 191/2 | 495.873 | 291/2 | 8.947 | 51 | 8.947 | 51 | |||||||||||||||||||||
51 | Tolna | 378.775 | 33 | 26.962 | 98 | 405.738 | 31 | 179.006 | 06 | 3.699 | 53 | 182.705 | 59 | |||||||||||||||||||
52 | Torda-Aranyos | 88.558 | 22 | 28.175 | 75 | 116.733 | 97 | 42.723 | 55 | 4.001 | 371/2 | 46.724 | 921/2 | |||||||||||||||||||
53 | Torontál | 3,042.407 | 42 | 767.426 | 42 | 3,809.833 | 84 | 420.313 | 72 | 202.379 | 64 | 622.693 | 36 | |||||||||||||||||||
54 | Trencsén | 140.331 | 06 | 9.438 | 51 | 149.769 | 57 | 4.368 | 74 | 4.368 | 74 | |||||||||||||||||||||
55 | Turócz | 30.606 | 85 | 12.785 | 82 | 43.392 | 67 | |||||||||||||||||||||||||
56 | Udvarhely | 37.258 | 451/2 | 1.266 | 60 | 38.525 | 051/2 | 271 | 93 | 8 | 80 | 280 | 73 | |||||||||||||||||||
57 | Ugocsa | 13.163 | 11 | 20.166 | 57 | 33.329 | 68 | |||||||||||||||||||||||||
58 | Ung | 55.566 | 39 | 55.750 | 97 | 111.317 | 36 | 2.445 | 98 | 51 | 67 | 2.497 | 65 | |||||||||||||||||||
59 | Vas | 441.051 | 79 | 16.057 | 89 | 457.109 | 68 | 41.048 | 54 | 248 | 01 | 41.296 | 55 | |||||||||||||||||||
60 | Veszprém | 156.546 | 35 | 62.625 | 79 | 219.172 | 14 | 105.648 | 29 | 2.940 | 86 | 108.589 | 15 | |||||||||||||||||||
61 | Zala | 171.688 | 46 | 72.327 | 381/2 | 244.015 | 841/2 | |||||||||||||||||||||||||
62 | Zemplén | 168.991 | 171/2 | 61.494 | 93 | 230.486 | 101/2 | 4.00 | 4.000 | |||||||||||||||||||||||
63 | Zólyom | 110.176 | 871/2 | 1.904 | 65 | 112.081 | 521/2 | 3.109 | 41 | 3.109 | 41 | |||||||||||||||||||||
Összesen | 15,784.887 | 631/2 | 3,701.930 | 27 | 19,486.817 | 901/2 | 2,607.367 | 771/2 | 308.886 | 681/2 | 2,916.254 | 46 | ||||||||||||||||||||
III. Letétek s biztositékok | I., II., III. rovat tesz együtt | Észrevétel | ||||||||||||||||||||||||||||||
Meglévő vagyon | Hátralék | Összesen | Meglévő vagyonban | Hátralékban | Összesen | |||||||||||||||||||||||||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||||||||||||||||||||
1,185.981 | 211/2 | 1.530 | 201/2 | 1,187.511 | 42 | 8,524.407 | 001/2 | 1,536.548 | 60 | 10,060.955 | 601/2 | |||||||||||||||||||||
16.372 | 25 | 16.372 | 25 | 91.113 | 87 | 16.820 | 11 | 107.933 | 98 | |||||||||||||||||||||||
7.540 | 50 | 7.540 | 50 | 421.169 | 98 | 12.308 | 66 | 433.478 | 64 | |||||||||||||||||||||||
96.309 | 77 | 96.309 | 77 | 450.704 | 111/2 | 99.112 | 29 | 549.816 | 401/2 | |||||||||||||||||||||||
62.942 | 911/2 | 62.942 | 911/2 | 349.968 | 85 | 72.471 | 661/2 | 422.440 | 511/2 | |||||||||||||||||||||||
62.743 | 091/2 | 62.743 | 091/2 | 596.086 | 96 | 96.967 | 981/2 | 693.054 | 941/2 | |||||||||||||||||||||||
64.450 | 83 | 94.450 | 83 | 673.983 | 49 | 438.147 | 211/2 | 1,112.130 | 701/2 | |||||||||||||||||||||||
27.745 | 93 | 27.745 | 93 | 464.323 | 72 | 53.829 | 05 | 518.152 | 77 | |||||||||||||||||||||||
13.213 | 01 | 13.213 | 01 | 191.200 | 15 | 21.881 | 03 | 213.081 | 18 | |||||||||||||||||||||||
58.171 | 88 | 58.171 | 88 | 546.976 | 051/2 | 5.390 | 79 | 552.366 | 841/2 | |||||||||||||||||||||||
10.555 | 01 | 10.555 | 01 | 450.952 | 53 | 7.055 | 41 | 458.007 | 94 | |||||||||||||||||||||||
7.611 | 59 | 7.611 | 59 | 347.973 | 881/2 | 21.038 | 081/2 | 369.011 | 97 | |||||||||||||||||||||||
31.659 | 301/2 | 31.659 | 301/2 | 184.487 | 721/2 | 81.307 | 061/2 | 265.794 | 79 | |||||||||||||||||||||||
82.937 | 37 | 82.937 | 37 | 297.209 | 83 | 87.941 | 141/2 | 385.150 | 971/2 | |||||||||||||||||||||||
9.877 | 01 | 9.877 | 01 | 156.721 | 78 | 4.186 | 131/2 | 160.907 | 911/2 | |||||||||||||||||||||||
16.940 | 02 | 16.940 | 02 | 138.090 | 04 | 25.720 | 32 | 163.810 | 36 | |||||||||||||||||||||||
17.158 | 891/2 | 17.158 | 891/2 | 234.677 | 701/2 | 12.447 | 26 | 247.124 | 961/2 | |||||||||||||||||||||||
435.360 | 61 | 69.460 | 191/2 | 504.820 | 801/2 | |||||||||||||||||||||||||||
55.305 | 89 | 55.305 | 89 | 613.087 | 28 | 30.662 | 51 | 643.749 | 79 | |||||||||||||||||||||||
10.385 | 81 | 10.385 | 81 | 141.667 | 58 | 32.177 | 121/2 | 173.844 | 701/2 | |||||||||||||||||||||||
345.798 | 13 | 345.798 | 13 | 3,808.519 | 27 | 969.806 | 06 | 4,778.325 | 33 | |||||||||||||||||||||||
36.807 | 96 | 36.807 | 96 | 181.507 | 76 | 9.438 | 51 | 190.946 | 27 | |||||||||||||||||||||||
21.064 | 67 | 21.064 | 67 | 51.671 | 52 | 12.785 | 82 | 64.457 | 34 | |||||||||||||||||||||||
5.267 | 92 | 5.267 | 92 | 42.798 | 301/2 | 1.275 | 40 | 44.073 | 701/2 | |||||||||||||||||||||||
1.883 | 16 | 1.883 | 16 | 15.046 | 27 | 20.166 | 57 | 35.212 | 84 | |||||||||||||||||||||||
9.875 | 89 | 138 | 16 | 10.014 | 05 | 67.888 | 26 | 55.940 | 80 | 123.829 | 06 | |||||||||||||||||||||
187.616 | 09 | 187.616 | 09 | 669.716 | 42 | 16.305 | 90 | 686.022 | 32 | |||||||||||||||||||||||
67.465 | 15 | 67.465 | 15 | 329.659 | 79 | 65.566 | 65 | 395.226 | 44 | |||||||||||||||||||||||
171.688 | 46 | 72.327 | 381/2 | 244.015 | 841/2 | |||||||||||||||||||||||||||
45.342 | 57 | 45.342 | 57 | 218.333 | 741/2 | 61.494 | 93 | 279.828 | 671/2 | |||||||||||||||||||||||
10.041 | 32 | 10.041 | 321/2 | 123.327 | 60 | 1.904 | 65 | 125.232 | 25 | |||||||||||||||||||||||
2,599.065 | 151/2 | 1.668 | 361/2 | 2,600.733 | 52 | 20,991.320 | 561/2 | 4,012.485 | 32 | 25,003.805 | 881/2 |
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
1 | Állategészségügyi | 6.369 | 411/2 | 47 | 6.369 | 881/2 | ||
2 | Állattenyésztési | 6.427 | 10 | 4.095 | 55 | 10.522 | 65 | |
3 | Alvincz-Borbereki védmű | 328 | 25 | 328 | 25 | |||
4 | Árva-szeretetházi | 241.747 | 51 | 1.439 | 76 | 243.187 | 27 | |
5 | Arczkép-alap | 493 | 03 | 493 | 03 | |||
6 | Állatorvosok (kör) fizetési | 9 | 92 | 9 | 92 | |||
7 | Apátlan anyátlan árvák | 15.730 | 501/2 | 50 | 15.780 | 501/2 | ||
8 | Adótéritményi | 106.627 | 30 | 106.627 | 30 | |||
9 | Árviz-védelmi | 1.864 | 51 | 6 | 97 | 1.871 | 48 | |
10 | Állategészségügyi birság | 246 | 49 | 246 | 49 | |||
11 | Betegápolási | 267.121 | 19 | 591.354 | 861/2 | 858.476 | 051/2 | |
12 | Böldi hidvám | 33.059 | 491/2 | 2.120 | 35.179 | 491/2 | ||
13 | Birság | 6.788 | 81 | 25 | 6.813 | 81 | ||
14 | Cholera | 13.560 | 08 | 13.560 | 08 | |||
15 | Csata-lévai vasut | 1.768 | 041/2 | 1.768 | 041/2 | |||
16 | Cselédkönyv | 548 | 81 | 11 | 04 | 559 | 85 | |
17 | Deákvölgyi zsilip-fentartási | 103 | 88 | 103 | 88 | |||
18 | Dologházi | 46 | 22 | 46 | 22 | |||
19 | Deák Ferencz | 432 | 48 | 18 | 75 | 451 | 23 | |
20 | Épitkezési | 63.541 | 301/2 | 110.534 | 55 | 174.075 | 851/2 | |
21 | Erdészeti | 80.352 | 53 | 45.894 | 04 | 126.246 | 57 | |
22 | Erdészek fizetési | 8.438 | 22 | 30.595 | 91 | 39.034 | 13 | |
23 | Erdőgondnoki | 10.998 | 671/2 | 18.874 | 21 | 29.872 | 881/2 | |
24 | Előfogati pótlék | 12.602 | 06 | 905 | 73 | 13.507 | 79 | |
25 | Elkülönitett közig. pénz | 618 | 33 | 618 | 33 | |||
26 | Épületek fentartási | 4.756 | 06 | 260 | 13 | 5.016 | 19 | |
27 | Elmeháborodottak | 46.500 | 92 | 2.082 | 50 | 48.583 | 42 | |
28 | Eladott telkek | 3.480 | 22 | 11.325 | 43 | 14.805 | 65 | |
29 | Ebtartási | 8.422 | 23 | 8.422 | 23 | |||
30 | Elemi károsultak | 12.593 | 88 | 476 | 05 | 13.069 | 33 | |
31 | Faiskola | 74 | 30 | 423 | 80 | 498 | 10 | |
32 | Fimenház | 11.149 | 14 | 115 | 70 | 11.264 | 84 | |
33 | Fuvar | 106 | 106 | |||||
34 | Fogthűy Dénes | 1.120 | 33 | 1.120 | 33 | |||
35 | Főispáni jubileum | 27 | 16 | 27 | 16 | |||
36 | Fogház | 8.092 | 07 | 8.092 | 07 | |||
37 | Gyümölcsfatenyésztési | 737 | 08 | 737 | 08 | |||
38 | Gazdasági érdekek | 8.698 | 641/2 | 5.061 | 991/2 | 13.760 | 64 | |
39 | Gazdasági vándor-tanár | 23.320 | 001/2 | 23.320 | 001/2 | |||
Átvitel | 1,008.892 | 28 | 825.682 | 37 | 1,834.574 | 65 | ||
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
Áthozat | 1,008.892 | 28 | 825.682 | 37 | 1,834.574 | 65 | ||
40 | Gábor Áron siremlék | 417 | 02 | 417 | 02 | |||
41 | Honvédlaktanya | 1.562 | 18 | 2.493 | 78 | 4.055 | 96 | |
42 | Halászati pénztár | 938 | 78 | 450 | 50 | 1.389 | 28 | |
43 | Hidépitési | 50.922 | 91 | 1.065 | 25 | 51.988 | 16 | |
44 | Házfelszerelési | 1.400 | 94 | 1.400 | 94 | |||
45 | Hevesmegyei részek | 17.549 | 78 | 17.549 | 78 | |||
46 | Hajdui nyugdij | 11.437 | 901/2 | 11.437 | 901/2 | |||
47 | Házbér | 24 | 97 | 103 | 08 | 128 | 05 | |
48 | Házi pénztár | 108.687 | 611/2 | 27.946 | 04 | 136.633 | 651/2 | |
49 | Ipariskolai | 57.421 | 191/2 | 976 | 08 | 58.397 | 271/2 | |
50 | Ipar | 30.806 | 88 | 711 | 40 | 31.518 | 28 | |
51 | Inséges | 90.086 | 551/2 | 13.367 | 181/2 | 103.453 | 74 | |
52 | Iskolai | 140.499 | 41 | 3.155 | 25 | 143.654 | 66 | |
53 | Igazolási jegyek | 126 | 82 | 126 | 82 | |||
54 | Ingatlanok árábóli maradvány | 30.758 | 001/2 | 91 | 27 | 30.849 | 271/2 | |
55 | Iparbirság | 6.184 | 21 | 248 | 6.432 | 21 | ||
56 | Ipolyvölgyi vasut | 12.096 | 44 | 12.096 | 44 | |||
57 | Jótékonysági | 11.282 | 04 | 633 | 75 | 11.915 | 79 | |
58 | Jövedelmi | 65 | 87 | 5.235 | 97 | 5.301 | 84 | |
59 | Járvány | 2.701 | 31 | 2.701 | 31 | |||
60 | Közmunka-váltsági | 1,417.797 | 57 | 880.807 | 861/2 | 2,298.605 | 431/2 | |
61 | Közművelődési | 85.605 | 09 | 25.720 | 951/2 | 111.326 | 041/2 | |
62 | Kinizsi Hernád-part | 1.002 | 94 | 1.002 | 94 | |||
63 | Községi s körjegyzői nyugdij | 2,086.982 | 671/2 | 353.413 | 401/2 | 2,440.396 | 08 | |
64 | Kórházi | 789.718 | 37 | 49.790 | 56 | 839.508 | 93 | |
65 | Kórházi tartalék | 49.401 | 881/2 | 23.415 | 84 | 72.817 | 721/2 | |
66 | Kert | 1.091 | 48 | 1.091 | 48 | |||
67 | Kőnyomdai | 9.981 | 991/2 | 3.560 | 35 | 13.542 | 341/2 | |
68 | Könyvtári | 7.214 | 091/2 | 7.214 | 091/2 | |||
69 | Katonai-beszállásolási | 682.651 | 721/2 | 180.192 | 64 | 862.844 | 361/2 | |
70 | Kórházépitési | 20.238 | 81 | 2.299 | 07 | 22.537 | 88 | |
71 | Kártéritési | 14.605 | 18.170 | 80 | 32.775 | 80 | ||
72 | Körorvosi | 52.848 | 671/2 | 26.145 | 901/2 | 78.994 | 58 | |
73 | Kölcséni part-biztositási | |||||||
74 | Katonai előfogati | 476 | 90 | 10 | 52 | 487 | 42 | |
75 | Kegyeletház-épitési | 5.481 | 28 | 503 | 39 | 5.984 | 67 | |
76 | Központi költségek | 1.509 | 921/2 | 1.725 | 01 | 3.234 | 931/2 | |
77 | Képző-művészetet pártoló | 2.469 | 48 | 2.469 | 48 | |||
78 | Közig. lapok | 6.405 | 31 | 1.406 | 09 | 7.811 | 40 | |
Átvitel | 6,819.346 | 32 | 2,449.322 | 32 | 9,268.668 | 64 | ||
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
Áthozat | 6,819.346 | 32 | 2,449.322 | 32 | 9,268.668 | 64 | ||
79 | Közigazgatási | 58.858 | 01 | 1.505 | 63 | 60.363 | 64 | |
80 | Községjelző tábla alap | 64 | 65 | 64 | 65 | |||
81 | Közig. fegyelmi birság | 352 | 76 | 352 | 76 | |||
82 | Közgyámi | 159 | 84 | 1.192 | 99 | 1.352 | 83 | |
83 | Körjegyzői | 5.069 | 231/2 | 637 | 15 | 5.706 | 381/2 | |
84 | Kisdedóvoda | 96.744 | 261/2 | 12.168 | 33 | 108.912 | 591/2 | |
85 | Keleti marhavész | 331 | 55 | 331 | 55 | |||
86 | Kezelési kamatok | 5.748 | 93 | 1.187 | 09 | 6.936 | 02 | |
87 | Kis-Kun | 19.423 | 541/2 | 165 | 68 | 19.589 | 221/2 | |
88 | Kovári révjog | 2.366 | 23 | 103 | 2.469 | 23 | ||
89 | Kraszna folyó szabályozási | 1.745 | 69 | 13.679 | 72 | 15.425 | 41 | |
90 | Koronázási költségekbőli | 29 | 95 | 29 | 95 | |||
91 | Kavics vállalati | 4.574 | 041/2 | 55 | 30 | 4.629 | 341/2 | |
92 | Kézi zálog | 232 | 66 | 232 | 66 | |||
93 | Levéltár rendezési | 326 | 97 | 326 | 97 | |||
94 | Lajtha-szabályozási | 2.877 | 02 | 2.877 | 02 | |||
95 | Laktanya | 107.462 | 06 | 6.987 | 27 | 114.449 | 33 | |
96 | Liebhardt Mátyás | 142 | 60 | 2 | 10 | 144 | 70 | |
97 | Megyeház | 274.636 | 041/2 | 42.535 | 901/2 | 317.171 | 95 | |
98 | Monografiai | 14.092 | 73 | 239 | 27 | 14.332 | ||
99 | Magyar nyelv terjesztő | 9.840 | 25 | 9.840 | 25 | |||
100 | Mértékhitelesitési | 38.177 | 89 | 83 | 35 | 38.261 | 24 | |
101 | Magtári | 16.568 | 19 | 164 | 30 | 16.732 | 49 | |
102 | Marhajárlati | 6.440 | 20 | 422 | 77 | 6.862 | 97 | |
103 | Mátyás szobor | 670 | 43 | 670 | 43 | |||
104 | Magtári pénztár | 102.798 | 081/2 | 4.453 | 36 | 107.251 | 441/2 | |
105 | Majorsági | 982 | 75 | 722 | 25 | 1.705 | ||
106 | Muzeum | 755 | 33 | 755 | 33 | |||
107 | Nyugdij | 37.982 | 24 | 1.593 | 26 | 39.575 | 50 | |
3,040.609 | 88 | 214.171 | 36 | 3,254.781 | 24 | |||
108 | Nevelési | 20.620 | 69 | 492 | 61 | 21.113 | 30 | |
109 | Nemesi pénztár | 371.065 | 101/2 | 14.088 | 22 | 385.153 | 321/2 | |
110 | Nemzeti pénztár s Fáy G. alap | 10.007 | 93 | 10.007 | 93 | |||
111 | Nyomtatvány | 4.374 | 04 | 4.374 | 04 | |||
112 | Országos határőrizeti | 1.100 | 89 | 1.100 | 89 | |||
113 | Olvasó egylet | 7.068 | 10 | 24 | 7.092 | 10 | ||
114 | Ösztöndíj | 17.768 | 30 | 850 | 73 | 18.619 | 03 | |
115 | Pótadó | 40.933 | 221/2 | 4.561 | 431/2 | 45.494 | 66 | |
116 | Parndorfi vámpénztár | 145.067 | 90 | 4.331 | 36 | 149.399 | 26 | |
Átvitel | 11,287.416 | 53 | 2,775.740 | 76 | 14,063.157 | 29 | ||
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
Áthozat | 11,287.416 | 53 | 2,775.740 | 76 | 14,063.157 | 29 | ||
117 | Pozsony megyei | 7.000 | 7.000 | |||||
118 | Phylloxera | 6.210 | 21 | 10 | 6.210 | 31 | ||
119 | Rendelkezési | 176.049 | 281/2 | 36.153 | 46 | 212.202 | 741/2 | |
120 | Rabdolgoztató | 3.246 | 191/2 | 3.246 | 191/2 | |||
121 | Rabkápolnai | 800 | 25 | 800 | 25 | |||
122 | Raktári épület | 227 | 68 | 227 | 68 | |||
123 | Szegény | 249.669 | 42 | 21.856 | 15 | 271.525 | 57 | |
124 | Száraz | 20.576 | 921/2 | 20.576 | 921/2 | |||
125 | Segélyezési | 76.359 | 24 | 2.775 | 27 | 79.134 | 51 | |
126 | Szegénymenház | 8.124 | 13 | 81 | 42 | 8.205 | 55 | |
127 | Siketnéma intézeti | 4.177 | 18 | 4.177 | 18 | |||
128 | Sóskuti | 1.139 | 70 | 136 | 1.275 | 70 | ||
129 | Szinház | |||||||
130 | Statusok pénztára | 43.852 | 36 | 18 | 20 | 43.870 | 56 | |
131 | Szucsányi vámház | 1.982 | 06 | 1.086 | 38 | 3.068 | 44 | |
132 | Sebesült katonák | 1.947 | 57 | 1.947 | 57 | |||
133 | Törzsvagyon | 267.609 | 281/2 | 1.440 | 50 | 268.049 | 781/2 | |
134 | Tartalék | 283.797 | 931/2 | 2.611 | 89 | 286.409 | 821/2 | |
135 | Tulajdon | 53.133 | 44 | 53 | 01 | 53.186 | 45 | |
136 | Tűzkárbiztositási | 19.248 | 64 | 16.000 | 35.248 | 64 | ||
137 | Torda megyéből átjött összeg | 891 | 80 | 891 | 80 | |||
138 | Trónörökös emlékjegy | 1.068 | 59 | 1.068 | 59 | |||
139 | Tiszti levonási | 15 | 841/2 | 320 | 69 | 336 | 531/2 | |
140 | Tanitók s tanulók jutalmazási | 7 | 93 | 7 | 93 | |||
141 | Turó pénz | 12.543 | 55 | 231 | 76 | 12.775 | 31 | |
142 | Utalapok | 3,223.856 | 09 | 842.260 | 19 | 4,066.116 | 28 | |
143 | Utkaparók | 33 | 91 | 60 | 34 | 51 | ||
144 | Uti segély | 13.598 | 41 | 13.598 | 41 | |||
145 | Vízi művek, beiratási alap | 43 | 43 | |||||
146 | Vegyes | 428 | 08 | 428 | 08 | |||
147 | Vetőmag-kölcsön | 1.287 | 05 | 444 | 981/2 | 1.732 | 031/2 | |
148 | Vizfecskendő | 909 | 44 | 8 | 22 | 917 | 66 | |
149 | Vasutépitési | 17.905 | 30 | 696 | 94 | 18.602 | 24 | |
150 | Vicinális-ut alap | 730 | 60 | 13 | 75 | 744 | 35 | |
Összesen | 15,784.887 | 63 | 3,701.930 | 27 | 19,486.817 | 901/2 | ||
I. | Bánatpénz biztositék stb. | 156.797 | 39 | 430 | 25 | 157.227 | 64 | |
II. | Letétek | 2,442.267 | 761/2 | 1.238 | 111/2 | 2,443.505 | 88 |
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
1 | Almási Pál | 840 | 840 | |||||
2 | Antonescu | 952 | 62 | 952 | 62 | |||
3 | Anyakönyv-vezetési | 20 | 20 | |||||
4 | Árvaházi növendékek | 674 | 37 | 674 | 37 | |||
5 | Batthyány | 15.236 | 85 | 15.236 | 85 | |||
6 | Bochdanovits Karolina | 83 | 20 | 83 | 20 | |||
7 | Szt. Benedek kápolna | 1.396 | 47 | 1.396 | 47 | |||
8 | Beczik Pál | 3.003 | 411/2 | 1.131 | 81 | 4.135 | 221/2 | |
9 | Besztercze városi s vidéki nyugdíj | 11.045 | 97 | 1.256 | 76 | 12.302 | 73 | |
10 | Békéssy Sándor | 312 | 312 | |||||
11 | Br. Baldácsy | 2.000 | 2.000 | |||||
12 | Balassa Lajos nevelési | 7.724 | 45 | 7.724 | 45 | |||
13 | Borsai közbirtokossági | 41.848 | 44 | 3.763 | 171/2 | 45.611 | 611/2 | |
14 | Berchtold L. | 533 | 08 | 533 | 08 | |||
15 | Bitskey Sándor | 5.540 | 74 | 5.540 | 74 | |||
16 | Bertina-féle | 6.205 | 84 | 86 | 59 | 6.292 | 43 | |
17 | Breznovits | 740 | 78 | 740 | 78 | |||
18 | Böhm Ferdinand | 8.899 | 41 | 8.899 | 41 | |||
19 | Br. Bánffy | 1.057 | 63 | 1.057 | 63 | |||
20 | Béri Balog Ádám | 164 | 25 | 164 | 25 | |||
21 | Bezerédj Istvánné | 2.602 | 03 | 2.602 | 03 | |||
22 | Böröczffy Csaplovits | 5.706 | 41 | 5.706 | 41 | |||
23 | Blatta lecsapolási | 1.637 | 95 | 30 | 99 | 1.668 | 94 | |
24 | Csenkey ösztöndíj | 2.078 | 64 | 2.078 | 64 | |||
25 | Csáky-féle | 12.319 | 19 | 12.319 | 19 | |||
26 | Dessewffy Aristid | 16.052 | 69 | 244 | 54 | 16.297 | 23 | |
27 | Endrődy Vida-féle | 50.609 | 50 | 50.609 | 50 | |||
28 | Felső vadászi szegény | |||||||
29 | Fehérváry Mihály | 486 | 51 | 8 | 45 | 494 | 96 | |
30 | Frey Vilmos | 520 | 15 | 520 | 15 | |||
31 | Gál Sándor | 525 | 89 | 525 | 89 | |||
32 | Gyöngyösi János és neje | 548 | 33 | 34 | 44 | 582 | 77 | |
33 | Görgey-féle | 10.000 | 10.000 | |||||
34 | Gymnasialis | 55.591 | 32 | 1.302 | 39 | 56.893 | 71 | |
35 | Glatter Ede | 692 | 08 | 10 | 981/2 | 703 | 061/2 | |
36 | Görgey Gusztáv | 1.251 | 46 | 1.251 | 46 | |||
37 | Gorove (vingai) | 408 | 408 | |||||
38 | Gorove (orczifalvai) | 215 | 89 | 215 | 89 | |||
39 | Hajós Mór iskolai | 525 | 94 | 525 | 94 | |||
Átvitel | 270.051 | 491/2 | 7.870 | 13 | 277.921 | 621/2 | ||
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
Áthozat | 270.051 | 491/2 | 7.870 | 13 | 277.921 | 621/2 | ||
40 | Hajós Mór forrói népiskola | 228 | 14 | 228 | 14 | |||
41 | Honvéd gyámolitó | 2.603 | 79 | 2.603 | 79 | |||
42 | Horgosi Kárász | 39.812 | 99 | 39.812 | 99 | |||
43 | Honvéd szobor | 303 | 67 | 303 | 67 | |||
44 | Hay Dávid | 1.000 | 60 | 1.060 | ||||
45 | Hay Jakab (selig) | 4.576 | 82 | 4.576 | 82 | |||
46 | Hajós Mór | 214 | 16 | 4 | 61 | 218 | 77 | |
47 | Hackstock | 9.700 | 87 | 9.700 | 87 | |||
48 | Hertelendy | 2.314 | 37 | 2.314 | 37 | |||
49 | Inkey család | 196 | 63 | 196 | 63 | |||
50 | Szt. István szobor | 6.524 | 35 | 70 | 43 | 6.594 | 78 | |
51 | Iparos növendékek ösztöndíj | 72 | 20 | 72 | 20 | |||
52 | Iszákovits | 879 | 32 | 879 | 32 | |||
53 | Jakabfalvay Ferencz | 1.057 | 07 | 1.057 | 07 | |||
54 | Jankó-féle | 15.625 | 261/2 | 15.625 | 261/2 | |||
55 | Jurovich | 41.410 | 73 | 41.410 | 73 | |||
56 | Jaáky templom | 7.340 | 22 | 7.340 | 22 | |||
57 | Jegyzői egylet tulajdona | 600 | 600 | |||||
58 | Koós József | 884 | 81 | 884 | 81 | |||
59 | Krajnik Gyula | 3.000 | 02 | 3.000 | 6.000 | 02 | ||
60 | Kászonyi | 3.461 | 10 | 192 | 45 | 3.653 | 55 | |
61 | Kovács József | 15.324 | 591/2 | 15.324 | 591/2 | |||
62 | Kórházi alapok s alapitványok | 296.720 | 801/2 | 20.863 | 22 | 317.584 | 021/2 | |
63 | Kisfaludy Károly szobor | 10.999 | 56 | 151 | 33 | 11.150 | 89 | |
64 | Kovárcsik | 533 | 19 | 533 | 19 | |||
65 | Kászói iskola | 1.148 | 17 | 1.148 | 17 | |||
66 | Kőszeghy-féle | 5.591 | 96 | 1.308 | 27 | 6.900 | 23 | |
67 | Kubinyi | 44.498 | 141/2 | 94 | 80 | 44.592 | 941/2 | |
68 | Kőhalomszéki majorsági | 77.456 | 59 | 8.616 | 03 | 86.072 | 62 | |
69 | Kőhalomszéki t. nyugdíj | 15.016 | 831/2 | 1.056 | 61 | 16.073 | 441/2 | |
70 | Kopácsi | 2.750 | 90 | 2.840 | ||||
71 | Kondé ösztöndíj és szegény (2 alap) | 3.834 | ||||||
19.757 | 73 | 23.591 | 73 | |||||
72 | Krascsenics ösztöndíj | 13.236 | 16 | 13.236 | 16 | |||
73 | Kaposvári gymnasium | 135.022 | 961/2 | 1.708 | 78 | 136.731 | 741/2 | |
74 | Karácsonyi | 4.834 | 34 | 4.834 | 34 | |||
75 | Lonovics József | 2.015 | 67 | 2.015 | 67 | |||
76 | Lederer Zsigmond | 1.201 | 82 | 1.201 | 82 | |||
77 | Lévai Henrik | 12.706 | 55 | 12.706 | 55 | |||
78 | Lebényi templom | 1.666 | 67 | 1.666 | 67 | |||
Átvitel | 1,076.173 | 771/2 | 45.086 | 66 | 1,121.260 | 431/2 | ||
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
Áthozat | 1,076.173 | 771/2 | 45.086 | 66 | 1,121.260 | 431/2 | ||
79 | Litvarczy | 15.547 | 44 | 76 | 111/2 | 15.623 | 551/2 | |
80 | Loncsár | |||||||
134.979 | 15 | 3.399 | 53 | |||||
81 | Lymburg Stryrum gróf és grófné (2 alap) | 41.260 | 63 | 300 | 179.939 | 31 | ||
82 | Láncz | 2.000 | 2.000 | |||||
83 | Lehoczky Egyed | 1.303 | 03 | 1.303 | 03 | |||
84 | Miszlapatak szabályozási | 38.084 | 62 | 38.084 | 62 | |||
85 | Muraközi alapitv. | 47.267 | 39 | 453 | 85 | 47.421 | 24 | |
86 | Majthényi Bálint | 8.319 | 08 | 8.319 | 08 | |||
87 | Marczibányi Imre | 6.742 | 68 | 6.742 | 68 | |||
88 | Miklós János | 13.088 | 99 | 142 | 33 | 13.231 | 32 | |
89 | Medgyesszéki majorsági | 11.514 | 2.071 | 25 | 13.585 | 87 | ||
90 | Medgyesszéki t. nyugdíj | 19.598 | 68 | 2.078 | 11 | 21.676 | 79 | |
91 | Martinez | 500 | 500 | |||||
92 | Marczibányi Majthényi Mária | 15.433 | 391/2 | 15.433 | 391/2 | |||
93 | Majthényi Mária | 3.836 | 93 | 3.836 | 93 | |||
94 | Mária Valéria | 15.724 | 60 | 15.724 | 60 | |||
95 | B. Máriássy | 8.122 | 20 | 8.122 | 20 | |||
96 | Mokcsa Pallagcsa lecsapolási | 251 | 73 | 8 | 72 | 260 | 45 | |
97 | Marisch | 2.110 | 19 | 440 | 86 | 2.551 | 05 | |
98 | Nagy-Sallói szobor | 662 | 06 | 662 | 06 | |||
99 | Nagy-Márton-féle | 4.534 | 74 | 4.534 | 74 | |||
100 | Návay Tamás | 1.762 | 50 | 187 | 86 | 1.950 | 36 | |
101 | Nunkovits-féle ösztöndíj | 8.635 | 8.635 | |||||
102 | Nunkovits-féle beteg | 13.598 | 22 | 13.598 | 22 | |||
103 | Nagy-Sinkszéki majorsági | 19.306 | 651/2 | 4.924 | 88 | 24.234 | 531/2 | |
104 | Nagy-Sinkszéki t. nyugdíj | 19.949 | 34 | 4.837 | 31 | 24.786 | 65 | |
105 | Nagy-Sink ker. katonai | 32.245 | 241/2 | 3.449 | 09 | 35.694 | 331/2 | |
106 | Nyári Pál | 4.808 | 35 | 4.808 | 35 | |||
107 | N. Csengeri Major Salamon | 2.366 | 08 | 46 | 39 | 2.412 | 47 | |
108 | N. Szalkay Schwartz Jakab | 1.000 | 25 | 1.025 | ||||
109 | Nagy-Kikindai reáltanodai | 207.146 | 16 | 21.955 | 05 | 229.101 | 21 | |
110 | Nagy-Kikindai kerületi | 104.677 | 80 | 163.811 | 74 | 268.489 | 54 | |
111 | Nagy Sándor-féle ösztöndíj | 5.147 | 5.147 | |||||
112 | Ohababistrai | 668 | 06 | 668 | 06 | |||
113 | Orczy-féle | 1.942 | 29 | 24 | 1.966 | 29 | ||
114 | Ormos | 7.628 | 45 | 7.628 | 45 | |||
115 | Pethő Bormasztini | 17.400 | 17.400 | |||||
1.198 | 50 | |||||||
116 | Potsa József I. és II. | 759 | 58 | 1.958 | 08 | |||
117 | Gr. Pálffy Ernő | 3.360 | 951/2 | 3.360 | 951/2 | |||
Átvitel | 1,920.256 | 111/2 | 253.318 | 741/2 | 2,173.574 | 86 | ||
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
Áthozat | 1,920.256 | 111/2 | 253.318 | 741/2 | 2,173.574 | 86 | ||
118 | Pállfy János | 3.880 | 88 | 3.880 | 88 | |||
119 | Pecsenyédi szegény | 11.597 | 27 | 11.597 | 27 | |||
120 | Prileszky Károly | 821 | 97 | 821 | 97 | |||
121 | Pecsényi ker. épületi | 283 | 62 | 6 | 37 | 289 | 99 | |
122 | Régészeti | 2.642 | 88 | 2.730 | ||||
123 | Román jogász | 2.082 | 34 | 24 | 2.106 | 34 | ||
124 | Rokkant katonai | 18.855 | 601/2 | 18.855 | 601/2 | |||
125 | Rudolf trónörökös | 525 | 525 | |||||
126 | Roskoványi | 1.334 | 52 | 8 | 25 | 1.342 | 77 | |
127 | Richtmann | 15.200 | 15.200 | |||||
128 | Ráczkovits | 50.154 | 58 | 5.056 | 47 | 55.211 | 05 | |
129 | Seidner Bernát | 114 | 15 | 114 | 15 | |||
130 | Herczeg Schaumburg Lippe | 1.201 | 1.201 | |||||
131 | Szeretetházi alapitv. | 4.211 | 78 | 4.211 | 78 | |||
132 | Szabadkőműves | 903 | 30 | 903 | 30 | |||
133 | Szegénymenház | 512 | 96 | 512 | 96 | |||
134 | Sissay-féle | 2.464 | 52 | 2.464 | 52 | |||
135 | Székely huszár tanulmányi | 19.511 | 33 | 19.511 | 33 | |||
136 | Slatinai sóskut | 245 | 60 | 245 | 60 | |||
137 | Szalay József | 5.200 | 5.200 | |||||
138 | Sthelik Ferencz | 4.042 | 50 | 4.042 | 50 | |||
139 | Segesvárszéki majorsági | 3.030 | 091/2 | 136 | 87 | 3.166 | 961/2 | |
140 | Segesvárszéki t. nyugdíj | 39.262 | 90 | 2.401 | 66 | 41.664 | 56 | |
141 | Segesvárszéki bujasenyvi k. | 14.391 | 51 | 213 | 24 | 14.604 | 75 | |
142 | Soóki-féle | 27.903 | 79 | 94 | 08 | 27.997 | 87 | |
143 | Splényi | 312 | 60 | 3 | 15 | 315 | 75 | |
144 | Sibrik Ferencz | 1.943 | 32 | 47 | 50 | 1.990 | 82 | |
145 | Simon | 9.967 | 87 | 9.967 | 87 | |||
146 | Somssich | 30.383 | 20 | 30.383 | 20 | |||
147 | Schmideg | 6.460 | 31 | 6.460 | 31 | |||
148 | Gr. Somssich Imréné | 2.572 | 13 | 2.572 | 13 | |||
149 | Gr. Somssich Csurgói | 1.160 | 42 | 1.160 | 42 | |||
150 | Gr. Somssich Nagy-Atádi | 1.160 | 42 | 1.160 | 42 | |||
151 | Siketnéma pénztár | 3.329 | 03 | 3.329 | 03 | |||
152 | Sugár Sándor | 2.000 | 2.000 | |||||
153 | Schulcz Mária | 11.674 | 99 | 11.674 | 99 | |||
154 | Széchenyi J. hagyomány | 300 | 300 | |||||
155 | Székely huszár családok | 2.745 | 26 | 8 | 80 | 2.754 | 06 | |
156 | v. Szebenszéki majorsági | 683 | 20 | 518 | 68 | 1.201 | 88 | |
Átvitel | 2,225.322 | 081/2 | 61.925 | 811/2 | 2,487.247 | 90 | ||
Folyó szám | Alap neve | Meglevő vagyon | Hátralék | Összesen | ||||
frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||
Áthozat | 2,225.322 | 081/2 | 261.925 | 811/2 | 2,487.247 | 90 | ||
157 | Szászsebesszéki majorsági | 81.711 | 151/2 | 30.235 | 441/2 | 111.946 | 60 | |
158 | Szászsebesszéki t. nyugdíj | 9.220 | 541/2 | 411 | 79 | 9.632 | 331/2 | |
159 | Szerdahelyszéki majorsági | 9.347 | 07 | 6.350 | 051/2 | 15.697 | 121/2 | |
160 | Szerdahelyszéki t. nyugdíj | 7.292 | 761/2 | 726 | 07 | 8.018 | 831/2 | |
161 | Szerdahelyszéki rokkant | 28.039 | 381/2 | 121 | 05 | 28.160 | 431/2 | |
162 | Szervinácz | 3.722 | 71 | 3.722 | 71 | |||
163 | Sager Mihály | 3.546 | 77 | 3.546 | 77 | |||
164 | Szelcse község szegény | 1.186 | 22 | 1.186 | 22 | |||
165 | Torna megyei iskola | 268 | 74 | 268 | 74 | |||
166 | Tihanyi népiskola | 51 | 91 | 51 | 91 | |||
167 | gr. Tisza Lajos | 3.179 | 89 | 3.179 | 89 | |||
168 | Tisza-alap | 3.624 | 98 | 850 | 50 | 4.475 | 48 | |
169 | Tanügyi birság | 32 | 95 | 32 | 95 | |||
170 | Tatárverési emlék | 1.529 | 82 | 1.529 | 82 | |||
171 | Tarbay | 6.298 | 06 | 6.298 | 06 | |||
172 | Topánfalvi erdőkihágási | 65 | 09 | 65 | 09 | |||
173 | Tabakovits | 137 | 83 | 137 | 83 | |||
174 | Tallián Pálné | 101.172 | 97 | 2.500 | 103.672 | 97 | ||
175 | Tököly Amália | 620 | 16 | 620 | 16 | |||
176 | Ujverbászi honvéd-szobor | 672 | 96 | 16 | 73 | 689 | 69 | |
177 | Ujegyházszéki majorsági | 2.219 | 311/2 | 2.205 | 17 | 4.424 | 481/2 | |
178 | Ujegyházszéki t. nyugdíj | 7.711 | 40 | 338 | 18 | 8.049 | 58 | |
179 | Utszemélyzet nyugdíj előkész. | 272 | 68 | 5 | 59 | 278 | 27 | |
180 | Vitéz János | 4.000 | 2.962 | 09 | 6.962 | 09 | ||
181 | Vásárhelyi Jonathan | 5.998 | 14 | 5.998 | 14 | |||
182 | Vodianer Mikó | 69.361 | 85 | 69.361 | 85 | |||
183 | Vágjobbparti árment. társ. | |||||||
184 | Visói közbirtokossági | 5.502 | 80 | 5.502 | 80 | |||
185 | Vivó s torna | 2.486 | 18 | 2.486 | 18 | |||
186 | Weiner Mária-féle | 2.357 | 93 | 2.357 | 93 | |||
187 | Veres kereszt | 1.060 | 91 | 238 | 20 | 1.299 | 11 | |
188 | Zmeskál Sándor | 2.192 | 37 | 2.192 | 37 | |||
189 | gr. Zichy Ferraris Bódog | 3.078 | 3.078 | |||||
190 | Zálog-pénztár | 1.391 | 88 | 1.391 | 88 | |||
191 | gr. Zichy-féle életjáradék | 6.150 | 6.150 | |||||
192 | Zsifkovits | 6.540 | 26 | 6.540 | 26 | |||
193 | Záhonyi Tisza hidvám | |||||||
Összesen | 2,607.367 | 771/2 | 308.886 | 681/2 | 2,916.254 | 46 |
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Tisztviselői nyugdij | 578.291 | 1% 4 r. t. város 1/2% | 5.226 | 1887-1892 6 éven át | |||||
Betegápolás | 578.291 | 1% | 5.021 | ||||||
1. | Alsó-Fehér | Katonabeszállásolás (Abrudbányai laktanya) | 578.291 | 1% | 5.040 | 1889-től kezdve 50 éven át | |||
Nagy-Enyedi honvéd-laktanya | 578.291 | 1% | 5.040 | 1883-tól kezdve 11 éven át | |||||
Közmunka | összeirás | igás nap 1 frt kézi nap 30 kr | 54.685 | - | |||||
Községi és körjegyzői nyugdíj | Ez ideig kivetés | ||||||||
Betegápolás | 575.248 | 3% | 17.258 | - | |||||
2. | Abauj-Torna | Közmunka | összeirás | - | - | - | |||
Tisztviselői nyugdíj | E czímeken adókivetés nem történik | ||||||||
Jegyzői nyugdíj | |||||||||
Betegápolás | 1,036.479 | 1/2% | 5.182 | - | |||||
Székház-épités | 1,116.029 | 2% | 22.320 | 1888-1892 5 évre | |||||
3. | Arad | Közmunka | összeirás szerint | 126.539 | - | ||||
Jegyzői nyugdíj | 268.731 lélek után | 1% | 2.687 | évenkint | |||||
Rendkivüli nyugdíjak letéte | 1,116.029 | 1% | 11.160 | csak 1890-ben | |||||
Tisztviselői nyugdíj | Kivetés már nem történik | ||||||||
Betegápolás | 167.990 | 5% | 8.399 | - | |||||
Közmunka | összeirás | 7.000 | - | ||||||
4. | Árva | Tisztviselői nyugdíj | 167.990 | 3% | 5.039 | még 1890-ben | |||
Kőrjegyzői alap | 167.990 | 41/2% | 6.801 | évenkint | |||||
Körorvosi alap | 167.990 | 11/2% | 584 | ||||||
Betegápolás | 1,383.838 | 1% | 13.838 | - | |||||
5. | Baranya | Közmunka | összeirás szerint | 242.560 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | Kivetés most már nem eszközöltetik | ||||||||
Jegyzői nyugdíj | |||||||||
Betegápolás | 560.290 | 2% | 11.206 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 560.290 | 0.6% | 3.112 | mig az alap 60.000 frt | |||||
6. | Bars | Katonabeszállásolás | házadó 48.824 | 11/2% | 3.288 | állandó | |||
többi adó 511.466 | 1/2% | ||||||||
Közmunka | összeirás | 49.914 | - | ||||||
Jegyzői nyugdíj | Kivetés nem eszközöltetik | ||||||||
Betegápolás | 3,677.464 | 0.326% | 12.000 | - | |||||
7. | Bács-Bodrog | Közmunka | összeirás | 359.810 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | Pótadó általi kivetés nem történik | ||||||||
Jegyzői nyugdíj | |||||||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
1889 | 2.511 | 44.243 | |||||||
1889 | 5.919 | 75 | Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vizakna r. t. városokban nem vettetik ki | ||||||
1889 | 7.578 | 162 | Gyulafehérvár, Nagy-Enyed r. t. városok kivételével | ||||||
1889 | 8.295 | 435 | Ugyanaz | ||||||
1889 | 51.182 | 1.524 | |||||||
nem történt | 2.724 | Birság- és büntetéspénzekből gyült be | |||||||
1889 | 21.518 | 18.719 | |||||||
1890 | 38.469 | 29.584 | Az útadó 10% lesz | ||||||
1890 | 2.478 | 54.716 | |||||||
1890 | 819 | 32.940 | Ma már csak a nyugdíj élvezetére jogosultak járulnak az alaphoz fizetésük után | ||||||
1889 | 11.286 | 5.569 | |||||||
- | - | 45.473 | |||||||
1889 | 129.889 | 24.858 | |||||||
1889 | 6.444 | 79.258 | Szüksége felmerült az 1889. évi tisztújitáskor történt nagyobb számú és kedvezményes nyugdíjazások folytán | ||||||
1890 | 5.546 | 91.185 | |||||||
1889 | 5.945 | 276 | |||||||
1889 | 14.805 | 10.153 | |||||||
1890 | 581 | 39.509 | |||||||
1889 | 8.520 | 2.815 | Ezen alapból fizettetnek a körjegyzők. - Jegyzői nyugdíjra nem történik kivetés | ||||||
1889 | 700 | 16.853 | Csak azon körökre vettetik ki, melyekben az állomás be van töltve | ||||||
1889 | 18.219 | 10.156 | |||||||
1890 | 226.200 | 38.967 | |||||||
1890 | 6.123 | 128.556 | Jelenleg csak a nyugdíjjogosultak járulnak az alapokhoz fizetéseik után | ||||||
1890 | 6.523 | 122.440 | |||||||
1889 | 12.925 | 25.802 | |||||||
- | - | 27.357 | Kivetés előreláthatólag még 10 éven át fog történni | ||||||
1887 | 11.425 | 38.330 | |||||||
1889 | 66.754 | 10.588 | |||||||
- | - | 20.026 | A községek és körjegyzők járulnak hozzá | ||||||
1889 | 13.756 | 6.628 | Szolgabirósági II. irnok fizetésére 3,262.963 forint után 0.168% vettetik ki és bejő 5.500 forint | ||||||
- | - | 428.351 | |||||||
1889 | 5.700 | 190.696 | |||||||
- | - | 26.578 | |||||||
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Betegápolás | 1,437.518 | 1% | 14.375 | - | |||||
Megyei kórház-épitésre | 1,437.518 | 1% | 14.375 | 1889-1891 3 évre | |||||
8. | Békés | Katonabeszállásolás | 1,437.518 | 1.56% | 22.659 | - | |||
Közmunka | összeirás | - | - | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | Kivetés már nem eszközöltetik | ||||||||
Betegápolás | 378.917 | 3% | 11.367 | - | |||||
Közmunka | összeirás | 69.636 | - | ||||||
9. | Bereg | Közművelődés | 333.287 | 1% | 3.332 | 1886-1891 5 évre | |||
Tisztviselői nyugdij | Pótadó általi kivetés nem történik | ||||||||
Jegyzői nyugdíj | |||||||||
Betegápolás | 296.499 | 2% | 5.929 | - | |||||
Közmunka | összeirás | 27.676 | - | ||||||
10. | Besztecze-Naszód | Tisztviselői nyugdíj | 294.833 | 1% | 2.948 | még vagy 25 évig | |||
Laktanyaépités | 294.833 | 31/2% | 10.319 | még vagy 7 évig | |||||
Kórházépités | 294.833 | 2% | 5.896 | még vagy 10 évig | |||||
Jegyzői nyugdíj | Pótadó általi kivetés nincs | ||||||||
Betegápolás | 1,479.000 | 11/2% | 22.160 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 1,479.000 | 1% | 14.790 | 1886 óta bizonytalan | |||||
11. | Bihar | Jegyzői nyugdíj | 1,479.000 | 1/2% | 7.388 | 1873 óta állandó | |||
Közművelődés | 1,479.000 | 1/2% | 7.388 | 1887 óta állandó | |||||
Közmunka | 1891-1892 évekre 10%-ban | ||||||||
Betegápolás | 923.947 | 1.083% | 10.005 | - | |||||
Közmunka | összeirás szerint | 45.959 | - | ||||||
12. | Borsod | Tisztviselői nyugdíj | 923.947 | községek 1% Miskolcz 4/10% | 8.259 | 1899 évig | |||
Katonabeszállásolás | 923.947 | házadó 10.81% többi adó 2.325% | 22.001 | állandó | |||||
Jegyzői nyugdíj | Pótadó általi kivetés nincs | ||||||||
Betegápolás | 396.254 | 1% | 3.962 | - | |||||
Közmunka | összeirás | 42.408 | - | ||||||
13. | Brassó | Tisztviselői nyugdíj | 396.254 | 1/2% | 1.981 | 1887-1897 10 évre | |||
Katonabeszállásolás | 396.254 | házadó 1.75% többi adó 1.25% | 5.465 | még vagy 46 évig | |||||
Központi közigazg. költségek | 396.254 | 3.5% | 4.735 | 1890-ig 3 évre | |||||
Jegyzői nyugdíj | községek fizetnek | 62 | állandó | ||||||
Betegápolás | 715.143 | 1% | 7.151 | - | |||||
14. | Csanád | Közmunka | összeirás | 58.294 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | Pótadó-kivetés nem történik | ||||||||
Jegyzői nyugdíj | |||||||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
- | - | - | |||||||
- | - | - | |||||||
- | - | - | |||||||
- | - | - | 1891-re 7% fog kivettetni | ||||||
1889 | 933 | 69.871 | Jegyzői nyugdíj nincs | ||||||
1889 | 5.613 | 14.379 | |||||||
1889 | 61.280 | 55.653 | |||||||
1889 | 1.700 | 5.004 | |||||||
1889 | 311 | 14.980 | A nyugdíjjogosultak és a községek járulnak hozzá | ||||||
1889 | 30 | 8.951 | |||||||
1890 | 1.474 | - | |||||||
1889 | 28.992 | 79.462 | |||||||
1889 | 1.677 | 29.825 | |||||||
1889 | 12.000 | - | Előfogati alapra kivetés 294.833 frt után 1/10% 294 frt évenkint | ||||||
- | - | - | |||||||
1889 | 1.046 | 28.318 | |||||||
1889 | 20.691 | 29.568 | |||||||
1889 | 1.019 | 106.033 | |||||||
1889 | 10.073 | 147.938 | Katonabeszállásolási alapra 1886. óta a kivetés szünetel - alap nagysága 34.738 frt | ||||||
1889 | 6.539 | 6.643 | |||||||
állapittatott meg | |||||||||
1889 | 16.742 | 76 | |||||||
1889 | 79.984 | 9.305 | |||||||
1889 | 174 | 24.612 | |||||||
1889 | 19.605 | 41.398 | |||||||
1889 | 3.126 | 75.688 | |||||||
1889 | 6.921 | 1.075 | |||||||
1889 | 48.394 | 20.440 | |||||||
1889 | 1.735 | 28.944 | |||||||
1889 | 20.877 | 6.477 | Kivetés, mig 310.000 frt kölcsön törlesztve lesz (katonacsapat-kórház) | ||||||
1889 | 2.389 | 2.107 | Hivatali helyiségek bérlete és felszerelése - állandó | ||||||
- | - | 7.772 | |||||||
1889 | 7.137 | 3.894 | |||||||
1889 | 58.294 | 104.712 | |||||||
1889 | 360 | 36.088 | |||||||
1889 | 678 | 46.376 | |||||||
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Betegápolás | 204.022 | 1% | 2.040 | - | |||||
15. | Csik | Közmunka | összeirás | 70.128 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó-kivetés nem történik | ||||||||
Jegyzői nyugdíj | |||||||||
Betegápolás | 476.047 | 1% | 4.760 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 476.047 | 2% | 9.520 | 1888-1893. 6 évig | |||||
16. | Csongrád | Jegyzői nyugdíj | 476.047 | 1/2% | 2.380 | 1890-1899. 10 évig | |||
Székház-épités | 476.047 | 1.91% | 9.092 | 1886-tól 32 éven át | |||||
Közművelődés | 476.047 | 1/2% | 2.380 | 1887-től 3 éven át | |||||
Közmunka | összeirás | 59.450 | - | ||||||
Betegápolás | 377.747 | 11/2% | 5.666 | - | |||||
Központi szegényalap | 377.747 | 1/2% | 1.640 | 1888 év óta | |||||
Katonabeszállásolás | 377.747 | házadó 6.6% többi adó 2.62% | 11.703 | 1881 év óta | |||||
17. | Esztergom | Jegyzői nyugdíj | 328.163 | 1/2% | 1.640 | 1877-1897 még 7 év | |||
Közmunka | összeirás | 33.635 | - | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó-kivetés nem történt | ||||||||
Betegápolás | 1,322.869 | 1.5% | 19.842 | - | |||||
Laktanya-épités | 1,322.869 | földadó 1.4% házadó 7% többi adó 2.5% | 24.934 | még legalább 25 évig | |||||
18. | Fejér | Tisztviselői nyugdíj | 1,322.869 | 1% | 13.228 | 1887-1896 10 évre | |||
Jegyzői nyugdíj | 1,322.869 | 0.3% | 3.968 | jövőben nem lesz | |||||
Közmunka | összeirás szerint | ||||||||
Székház-épités | 201.776 | 3% | 6.053 | bizonytalan | |||||
19. | Fogaras | Tisztviselői nyugdíj | 201.776 | 1% | 2.017 | szükséghez képest | |||
Közmunka | összeirás | 43.389 | - | ||||||
Jegyzői nyugdíj | pótadó-kivetés nincsen | ||||||||
Betegápolás | 610.086 | 2% | 12.201 | - | |||||
20. | Gömör és Kis-Hont | Tisztviselői nyugdíj | 610.086 | 1% | 6.100 | 1891-ben megszűnik | |||
Közmunka | összeirás | 22.886 | - | ||||||
Jegyzői nyugdíj | pótadó-kivetés nem történt | ||||||||
Betegápolás | 425.508 | 2% | 8.501 | - | |||||
21. | Győr | Jegyzői nyugdíj | 425.508 | 1/4% | 1.062 | állandó | |||
Közmunka | összeirás | 18.469 | - | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó soha sem vettetett ki | ||||||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
1890. | 2.176 | 1.359 | |||||||
1891. | 70.145 | - | |||||||
1889. | 1.849 | 39.400 | A »székely ruházati alap kamatjövedelméből« keletkezett. | ||||||
- | - | 5.163 | Nyugdíjazás még nem történt. | ||||||
1889. | 3.096 | 2.833 | 1890-ben 1/2% | ||||||
1889. | 1.011 | 57.398 | Szentes városa 5 éven át fog fizetni. | ||||||
- | - | 7.001 | |||||||
1889. | 10.395 | 8.827 | |||||||
1889. | 2.606 | 4.845 | Közművelődési 1890-re megszünt. | ||||||
1889. | 57.993 | 78.700 | |||||||
1890. | 2.636 | - | 1889-ben kifizettetett 7.627 frt. | ||||||
1890. | 520 | 3.283 | |||||||
1890. | 21.110 | 68.151 | |||||||
1890. | 1.726 | 21.943 | 1889-ben kifizettetett 3.661 frt. | ||||||
1889. | 21.289 | 3.969 | |||||||
1890. | 725 | 51.846 | |||||||
1889. | 25.321 | - | |||||||
- | - | 85.000 | |||||||
1889. | 631 | 64.440 | |||||||
1889. | 2.750 | 95.300 | |||||||
1889. | 68.641 | - | |||||||
1889. | 3.450 | 1.704 | Kivettetik az 55.000 frt kölcsön törlesztéséig. | ||||||
- | - | 10.155 | Betegápolási pótadó az 1889-1890. években nem vettetett ki, 1891-re megszavaztatott. | ||||||
1889. | 25.074 | 22.093 | 1% körülbelül 2.000 frt. | ||||||
1889. | 151 | 8.547 | |||||||
1890. | 10.000 | 9.978 | 1889-ben kiadás 14.321 frt. | ||||||
1890. | 968 | 70.023 | |||||||
1889. | 44.504 | 17.391 | |||||||
1889. | 471 | 20.851 | |||||||
1889. | 11.459 | - | |||||||
1889. | 400 | 23.312 | Mértékhitelesitési hivatal fentartására kivettetik 1/10%, 425 frt. | ||||||
- | - | 3.188 | |||||||
1889. | 1.815 | 58.878 | Jövőben lesz katonabeszállásolási pótadó. | ||||||
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Betegápolás | 630.094 | 1% | 6.300 | - | |||||
22. | Hajdu | Tisztviselői nyugdíj | 630.094 | községek 1% r. t. városok 2/3% | 5.340 | 1896. év végeig | |||
Közmunka | összeirás | 107.558 | - | ||||||
Jegyzői nyugdíj | pótadó-kivetés nem történt | ||||||||
Vasutakra | 369.500 | 2% | 7.389 | 1888-1938. | |||||
Árvaházra | 369.500 | 1% | 3.695 | 50 éven át bizonytalan | |||||
23 | Háromszék | Betegápolás | A községek népesedési mozgalmához mérten | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó-kivetés nem történt | ||||||||
Jegyzői nyugdíj | |||||||||
Betegápolás | 927.370 | 1% | 9.273 | - | |||||
Katonabeszállásolás | 927.370 | - | 30.000 | - | |||||
24. | Heves | Tisztviselői nyugdíj | 927.370 | 1% | 9.273 | mig az alap 60.000 frt lesz | |||
Jegyzői nyugdíj | 927.370 | 1/4% | 2.318 | 1890-1896. 6 évre | |||||
Közmunka | összeirás | - | |||||||
Tisztviselői nyugdíj | 527.253 | 11/2% | 7.908 | 1888-1897. 10 évig | |||||
25. | Hont | Vasutakra | 527.253 | 1/2% | 2.636 | 1888-1897. 10 évig | |||
Betegápolás | 433.105 | 1% | 4.331 | - | |||||
Közmunka | összeirás | - | |||||||
Betegápolás | 645.222 | 2% | 12.901 | - | |||||
Székház-épités | 645.222 | 2% | 12.904 | 1890-ben kezdődött | |||||
26. | Hunyad | Közmunka | összeirás | 49.157 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | 655.603 | községek 2% r. t. városok 1% | 12.313 | 1890-ben megszünik | |||||
Jegyzői nyugdíj | 52.000 füst szám után | füstönkint 10 kr. | 5.220 | 1890-1900 10 évig | |||||
Betegápolás | 1,639.564 | 1/2% | 8.198 | r. t. város 4 év község 5 év 1891. végéig | |||||
27. | Jász-Nagykun-Szolnok | Tisztviselői nyugdíj | 1,639.564 | 2% | 32.791 | - | |||
Jegyzői nyugdíj | 1,639.564 | 1/2% | 8.198 | - | |||||
Közmunka | összeirás szerint | - | |||||||
Betegápolás | 287.245 | 1% | 2.872 | - | |||||
Székház-épités | 287.245 | 2% | 5.745 | 1939. év végéig | |||||
28. | Kis-Küküllő | Tisztviselői nyugdíj | 298.405 | 1% r. t. város 1/2% | 2.928 | - | |||
Közmunka | összeirás | 25.597 | - | ||||||
Jegyzői nyugdíj | pótadó nincs | 1.693 | - | ||||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
1889. | 6.158 | 7.687 | |||||||
1889. | 1.034 | 24.533 | Mig az alap az 50.000 frtot el nem éri. | ||||||
1890. | 98.848 | 3.897 | 1891-1892. évekre 10% | ||||||
Nyugdijazás az 1891. évben veszi kezdetét | 23.135 | ||||||||
- | - | 24.813 | |||||||
1890. | 2.609 | 10.797 | |||||||
rovatik ki | - | 1889-1891. évekre 2.748 frt. Mint »táncz-díj« czímű rovatal szedetik | |||||||
1889. | 192 | 32.947 | Közmunka: szükség 72.063 frt, kiadatott 1889-ben 59.965 frt. | ||||||
- | - | 19.065 | Közmunka: alap: 1.067 frt. | ||||||
1889. | 14.121 | 278 | |||||||
1889. | 76.648 | 2.205 | Gyöngyösi lovassági laktanya épitésére. | ||||||
1889. | 1.249 | 41.355 | Körözvényi alap 7.096 frt, évenkint gyarapszik 980 frttal, 1889. kiadás 757 frt. | ||||||
1889. | 7.798 | 71.500 | |||||||
1889. | 67.967 | 54.425 | |||||||
1890. | 1.708 | 33.833 | Jegyzői nyugdíjra a községi költségvetésekben vétetik fel bizonyos összeg, de kivetés pótadó utján nem történik. | ||||||
kisajátitási költségekre | 5.088 | ||||||||
1889. | 6.144 | 65 | |||||||
1889. | 26.526 | 14.672 | Központi szegényalap a betegápolási pótadóból alkottatik. | ||||||
1889. | 7.572 | 1.116 | |||||||
- | - | 453 | Mindaddig ki fog vettetni, mig a 160.000 frt kölcsön törlesztve nem lesz. | ||||||
1889. | 52.033 | 17.370 | |||||||
1889. | 2.563 | 81.347 | |||||||
1890. | 544 | 8.940 | Körorvosi alapra is kivetés füstök szerint. | ||||||
1889. | 7.363 | 5.739 | |||||||
1889. | 903 | 127.644 | |||||||
1889. | 4.596 | 116.080 | |||||||
1889. | 290.888 | 20.989 | |||||||
1889. | 4.425 | 2.799 | |||||||
1889. | 98.420 | - | 70.000 frt kölcsön törlesztéseig. | ||||||
1889. | 1.025 | 10.696 | Kivettetik pótadó, mig az alap életképes nem lesz. | ||||||
1889. | 24.847 | - | |||||||
- | - | 4.915 | Az alap létesitéséhez a községek járulnak 10 évi részletben és a körjegyzők állandóan. | ||||||
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Betegápolás | 431.192 | 13/4% | 7.499 | - | |||||
Székház-épités | 431.192 | 2% | 8.569 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 431.192 | 3/4% | 3.213 | - | |||||
29. | Kolos | Közművelődés | 431.192 | 1/4% | 1.071 | - | |||
Közigazgatási czélokra | 431.192 | 1/4% | 1.071 | - | |||||
Közmunka | összeirás | 50.338 | - | ||||||
Jegyzői nyugdíj | pótadó-kivetés nem | ||||||||
Betegápolás | 681.094 | 11/2% | 10.216 | - | |||||
Jegyzői nyugdíj | 681.094 | 1/4% | 1.702 | 1877-1892. 15 éven át | |||||
30. | Komárom | Közmunka | összeirás | - | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó-kivetés nincs | ||||||||
Betegápolás | 1,000.000 | 1/2% | 5.000 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 1,000.000 | 1% | 10.000 | 1886-1891. 6 évre | |||||
31. | Krassó-Szörény | Katonabeszállásolás | 1,000.000 | házadó 4% többi adó 6/10% | 10.300 | állandó | |||
Közmunka | összeirás szerint | ||||||||
Jegyzői nyugdíj | 1,000.000 | 2/10% | 2.008 | 1883-1897. 15 évre | |||||
Betegápolás | 192.221 | 2% | 3.844 | - | |||||
32. | Liptó | Közmunka | összeirás | 9.688 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | 1890-ben már nem vettetett ki pótadó | ||||||||
Betegápolás | 425.505 | 11/2% | 6.382 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 425.505 | M.-Sziget 1/2% községek 1% | 4.017 | 1887-1896. 10 évig | |||||
Jegyzői nyugdíj | 425.505 | 1/4% | 1.063 | ||||||
33. | Máramaros | Kórházépités | 425.505 | 1% | 4.255 | évről-évre | |||
Törvényhatósági szegény-alap | 425.505 | 1/2% | 2.127 | állandó | |||||
Községi szegény-alap | 425.505 | 1/4% | 1.063 | ||||||
Közmunka | összeirás | 80.461 | - | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | 350.376 | 1% | 3.494 | 1887-1891. 5 évre | |||||
34. | Maros-Torda | Betegápolás | 350.376 | 3% | 10.482 | - | |||
Közmunka | összeirás | 51.684 | - | ||||||
Betegápolás | 617.041 | 2% | 12.340 | - | |||||
35. | Moson | Közmunka | összeirás | 23.991 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó kivetve nincs | ||||||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
1890. | 2.202 | 164 | |||||||
1889. | 7.690 | 1.676 | 1889-ben a bánffi-hunyadi iskolára 600 frt. | ||||||
1889. | 219 | 50.980 | Mig az alap életképes lesz. | ||||||
- | - | - | Kivetés tartama a szükséghez képest. | ||||||
- | - | - | |||||||
1890. | 48.725 | 59.425 | |||||||
történt | A községek és a jegyzők járulnak az alap létesitéséhez. | ||||||||
1889. | 11.450 | 1.509 | 1890-ben 13/4%. | ||||||
1889. | 4.411 | 29.391 | |||||||
1889. | 51.172 | 30.474 | |||||||
1889. | 217 | 27.339 | |||||||
1889. | 5.804 | 6.759 | |||||||
1889. | 876 | 85.213 | |||||||
1889. | 14.189 | 7.210 | |||||||
1889. | 160.221 | 18.751 | Váltság-hátralék 49.781 frt. | ||||||
1889. | 2.374 | 1889. 51.603 | |||||||
1889. | 10.380 | 1.207 | |||||||
- | - | 5.734 | Ujabban kivettetik: központi szegényalapra 1% = 1.922 frt. | ||||||
1889. | 315 | 21.215 | Jegyzői nyugdíjalap: 1.523 frt. | ||||||
1889. | 8.875 | 18.480 | |||||||
1890. | 886 | 34.474 | |||||||
1890. | 394 | 14.752 | |||||||
- | - | 46.680 | |||||||
- | - | 19.934 | |||||||
községek kezelik | |||||||||
1891. | 87.811 | 4.489 | |||||||
1890. | 1.814 | 35.059 | Község-jegyzői nyugdíjalap 10 évre, vagyis 1899. év végeig fog megteremtetni, évi 1.820 frt befizetéssel. | ||||||
1889. | 8.440 | - | |||||||
1889. | 39.022 | 5.492 | 1891-1892. évre 10%. | ||||||
1889. | 10.473 | 6.128 | |||||||
1889. | 19.097 | 17.850 | Község-jegyzői nyugdíjalap: 14.352 frt - 1889. évi kiadás 2.807 frt. | ||||||
1889. | 1.337 | 54.393 | Pótadó-kivetés nem történik, - jegyzők még hozzájárulnak. | ||||||
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Betegápolás | 455.849 | 1% | 4.558 | - | |||||
Kórház-épités | 455.849 | 4% | 18.233 | 1894. év végéig | |||||
36. | Nagy-Küküllő | Közmunka | 1891-92. évekre 6% utadó | ||||||
Tisztviselői nyugdij | ki fog vettetni | 1/2% | 10 évre, ha a megyeház-épitési pótadó megszünik | ||||||
Betegápolás | 835.275 | 1% | 8.352 | - | |||||
37. | Nógrád | Közmunka | összeirás | 132.924 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | tisztviselői fizetések után | 2.381 | - | ||||||
Katonabeszállásolás | 1,362.622 | földadó 1/4% házadó 11/2% keresetadó 1% | 10.147 | - | |||||
Betegápolás | 1,362.622 | 2% | 33.052 | - | |||||
38. | Nyitra | Közmunka | összeirás | 182.036 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | - | - | 5.072 | - | |||||
Katonabeszállásolás | 2,997.926 | 2% házadó 7.26% többi adó 1.42% | 60.002 | - | |||||
Betegápolás | 2,997.926 | 1% | 29.979 | - | |||||
39. | Pest-Pilis-Solt-Kiskún | Közmunka | összeirás szerint | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó-kivetés nincs | ||||||||
Katonabeszállásolás | 1,146.601 | házadó 3.4% többi adó 0.77% | 13.505 | állandó | |||||
Betegápolás | 1,146.601 | 3.8% | 43.570 | - | |||||
40. | Pozsony | Közmunka | összeirás szerint | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó kivetés nem történt | ||||||||
Tisztviselői nyugdíj | 400.394 | 1% | 3.479 | 1888-1898. 10 évre | |||||
Jegyzői nyugdíj | 400.394 | 0.8% | 3.500 | megszünt | |||||
41. | Sáros | Betegápolás | 400.394 | 11/2% | 6.005 | - | |||
Közmunka | összeirás | 29.680 | - | ||||||
Laktanya-épités | 400.394 | 1/2% | 2.001 | - | |||||
Betegápolás | 1,441.394 | 11/2% | 21.000 | - | |||||
Katonabeszállásolás | 1,441.394 | házadó 3% többi adó 1.25% | 20.000 | 1881. óta állandó | |||||
42. | Somogy | Közigazgatási czélok | 1,441.394 | 1/2% | 7.200 | 1889. évtől kezdve | |||
Közmunka | összeirás | 153.869 | - | ||||||
Jegyzői nyugdíj | 1,230.000 | 1.7% | 20.000 | - | |||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
1889. | 3.766 | - | Pótadó minden második, páratlan számú évben vettetik ki. | ||||||
- | - | - | 80.000 frt kölcsön törlesztendő. | ||||||
állapittatott meg | |||||||||
- | - | 6.803 | Jegyzői nyugdíjalap: 1.630 frt kiadás még nem terheli - jegyzők fizetnek hozzá. | ||||||
1889. | 11.403 | 5.825 | Jegyzői nyugdíjalap: 17.705 frt, gyarapítják jegyzők és községek évi 2.402 frttal, kiadása volt 1889-ben 2.254 frt. | ||||||
1889. | 112.103 | 89.057 | |||||||
1890. | 1.409 | 33.956 | |||||||
1889. | 510 | 57.734 | |||||||
1889. | 52.239 | - | Jegyzői nyugdíjalap: 36.363 frt, kiadása volt 1889-ben 1.972 frt. | ||||||
1889. | 164.770 | 39.332 | |||||||
1889. | 1.994 | 46.582 | Kivettetik, mig az alap vagyona 200.000 frtot el nem éri. | ||||||
1889. | 116.794 | 21.571 | |||||||
1889. | 40.499 | 78.279 | Jegyzői nyugdíjalap: 191.661 frt, kiadása 1889-ben 15.543 frt, hozzájárulnak jegyzők és községek 1877-től 20 éven át 1897-ig. | ||||||
1889. | 768.722 | 204.726 | |||||||
1890. | 3.091 | 258.571 | |||||||
1889. | 17.597 | 5.587 | |||||||
1889. | 43.806 | - | Jegyzői nyugdíjalap: 75.552 frt. | ||||||
1889. | 40.688 | 17.938 | |||||||
48.140 | |||||||||
- | - | 16.639 | |||||||
- | - | 11.630 | |||||||
1889. | 10.319 | 4.610 | |||||||
1889. | 60.556 | 5.984 | |||||||
- | - | 1.401 | |||||||
1889. | 21.000 | - | |||||||
1889. | 18.405 | 12.171 | Laktanya-épités költségeire 550.000 frt kölcsön vétetett fel, ennek törlesztésére. | ||||||
1889. | 7.200 | - | A megyei háztartás czéljaira. | ||||||
1889. | 149.252 | 13.275 | 1891-92. évekre 10% 218.981 frt. | ||||||
1889. | 5.048 | 56.624 | Tisztviselői nyugdíjalap: 98.769 frt, kivetés nem történik, kiadása 1889-ben 2.544 frt. | ||||||
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Betegápolás | 1,118.930 | földadó 0.0144% többi adó 0.048% | 30.046 | - | |||||
Katonabeszállásolás | 1,118.930 | házadó 16.6% földadó 1.8% többi adó 2.8% | 29.860 | - | |||||
43. | Sopron | Közmunka | összeirás | 65.593 | - | ||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó-kivetés nem történik | ||||||||
Tisztviselői nyugdíj | 765.673 | 1% | 7.656 | 1886-1894. 8 évre | |||||
Jegyzői nyugdíj | - | 1/4% | 1.914 | » | |||||
44. | Szabolcs | Betegápolás | - | 1% | 7.656 | - | |||
Közmunka | összeirás | 62.240 | - | ||||||
Betegápolás | 839.586 | 2% | 16.791 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 839.586 | községekre 1% városokra 1/4% | 7.592 | - | |||||
45. | Szatmár | Közművelődés | 839.586 | 1% | 8.395 | megszünik | |||
Közmunka | összeirás szerint | ||||||||
Tisztviselői nyugdíj | 517.851 | 1% | 5.178 | 1887-1893. 6 évre | |||||
Betegápolás | 517.851 | 2% | 10.357 | - | |||||
46. | Szeben | Közgazdasági czélokra | 517.851 | 1% | 5.178 | állandóan | |||
Közigazgatási czélokra | 517.851 | 1/3% | 1.713 | - | |||||
Közmunka | összeirás | 72.278 | - | ||||||
47. | Szepes | Betegápolás | 452.599 | 2% | 9.051 | - | |||
Közmunka | összeirás | - | |||||||
Betegápolás | 470.908 | 21/2% | 11.773 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 470.908 | 1% | 4.709 | 1895. évig | |||||
48. | Szolnok-Doboka | Közművelődés | 470.908 | 1% | 4.709 | 1888-1898. 10 évre | |||
Jegyzői nyugdíj | 448.977 | 0.32% | 1.440 | 1898. évig | |||||
Közmunka | összeirás szerint | ||||||||
Tisztviselői nyugdíj | 468.409 | 1% | 4.460 | 5 évre 1892. végéig | |||||
49. | Szilágy | Katonabeszállásolás | 470.438 | - | 600 | - | |||
Közmunka | összeirás | 65.976 | - | ||||||
Betegápolás | 1,777.865 | 1/2% | 8.889 | - | |||||
Jegyzői nyugdíj | 1,777.865 | 2/10% | 4.097 | 1882-1891. 10 évre | |||||
Közigazgatási czélok | 1,777.865 | 1/2% | 8.889 | - | |||||
50. | Temes | Katonabeszállásolás | 1,777.865 | házadó 20.8% többi adó 2.16% | 60.000 | megszünt | |||
Közmunka | összeirás | 33.000 | - | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó-kivetés nem történik | ||||||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
1889. | 30.046 | - | Jegyzői nyugdíj-alap: 28.980 frt, kiadás terhelte 1889-ben 2.666 frt; a községek hozzájárulnak 10 éven át 1888-1898-ig évenkint 3.239 frttal. | ||||||
1889. | 64.772 | 101.757 | |||||||
1889. | 65.593 | - | Előfogati alapokra kivetés minden igavonó állat után 10 kr. = 2.965 frt. | ||||||
1889. | 620 | 78.400 | |||||||
1889. | 410 | 55.357 | |||||||
1889. | 4.081 | 44.592 | |||||||
1889. | 16.754 | 39.181 | |||||||
1889. | 38.232 | 66.610 | |||||||
1889. | 16.464 | - | |||||||
- | - | 7.592 | Ki fog vettetni, mig a tőke a 100.000 frtot el nem éri. | ||||||
1889. | 4.616 | 5.202 | Jegyzői nyugdíj-alap: 38.390 frt, hozzájárulnak a jegyzők és községek. | ||||||
1889. | 163.202 | 17.350 | |||||||
1889. | 361 | 34.792 | Jegyzői nyugdíj: 24.435 frt, 1889-ben kiadása volt 732 frt, - évenkint kivettetik 1.580 frt. | ||||||
1889. | 8.878 | 11.851 | |||||||
1889. | 4.973 | 4.109 | |||||||
- | - | - | Az alispáni fizetés pótlására és 5 szolgabirói díjnok fizetésére. | ||||||
1889. | 87.467 | 16.799 | |||||||
1889. | 13.599 | 2.173 | Tisztviselői nyugdíj-alap: 31.887 frt, kiadása 1890-ben 2.137 frt. | ||||||
1889. | 14.767 | 725 | Jegyzői nyugdíj-alap: 22.865 frt, kiadása 1889-ben 799 frt. | ||||||
1890. | 8.015 | 3.758 | Kiadás 1889-ben 11.280 frt. | ||||||
1889. | 1.133 | 63.619 | |||||||
1889. | 3.320 | 341 | Községi közgyámi fizetésre kivettetik 1.1%, - bejő 4.532 frt. | ||||||
1889. | 1.868 | 94.922 | Az alap nagysága 1.428 frt; kiadása volt 1889. évben 4.518 frt. | ||||||
1889. | 50.165 | 44.347 | |||||||
1890. | 1.452 | 32.207 | Jegyzői nyugdíjalap 30.723 frt, kiadása még nem volt. | ||||||
- | - | 2.239 | |||||||
1889. | 67.915 | 29.640 | Betegápolási pótadó 1889-1890. években nem vettetett ki. | ||||||
1889. | 15.283 | 1.956 | |||||||
1889. | 7.417 | 101.126 | |||||||
1890. | 7.020 | 1.869 | Ideiglenesen szervezett tisztviselői, díjnoki és hivatalszolgai állások javadalmazására. | ||||||
1889. | 12.104 | 104.011 | |||||||
1889. | 70.552 | 8.656 | 1891-1892. évekre útadó 10%. | ||||||
1889. | 1.359 | 87.972 | 1890-ben az alapot terhelni fogja 4.687 frt. | ||||||
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Betegápolás | 1,288.400 | 1% | 12.884 | - | |||||
Katonabeszállásolás | 1,288.400 | házadó 116/10% földadó 7/10% többi adó 17/10% | 24.300 | - | |||||
51. | Tolna | Jegyzői nyugdíj | lélekszám szerint | fejenkint 1 kr. | 6.663 | - | |||
Közmunka | összeirás | 155.150 | - | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó-kivetés nincs | ||||||||
Székházépités | 338.965 | 3% | 10.168 | megszünt | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 338.965 | 1% | 3.389 | 1887-1893. 6 évre | |||||
52. | Torda-Aranyos | Betegápolás | egyes községekre határozott összegben | 5.140 | - | ||||
Közmunka | összeirás szerint | ||||||||
Székházépités | 3,254.843 | 1% | 32.548 | 1890. végéig | |||||
Betegápolás | 3,254.843 | 1/2% | 15.495 | - | |||||
Kisdedóvoda | 3,254.843 | 1/4% | 8.146 | - | |||||
53. | Torontál | Községi szegényalapra | 3,254.843 | 1/4% | 8.146 | - | |||
Jegyzői nyugdíj | egyes községek meghatározott összegben | 5.190 | - | ||||||
Közmunka | összeirás | 192.984 | - | ||||||
Betegápolás | 518.383 | 41/2% | 23.327 | - | |||||
Központi szegény-alap | 518.383 | 1/2% | 2.592 | állandó | |||||
Előfogati alap | 518.383 | 1% | 5.184 | állandó | |||||
54. | Trencsén | Katonabeszállásolás | 518.383 | házadó 4.1% többi adó 1.3% községek 1% | 9.180 | állandó | |||
Tisztviselői nyugdíj | 518.383 | Trencsén v. 0.3% | 4.984 | 1888-1897. 10 évre | |||||
Közmunka | összeirás | 72.402 | - | ||||||
Jegyzői nyugdíj | pótadó-kivetés nem volt | ||||||||
Betegápolás | 136.769 | 3% | 4.103 | - | |||||
55. | Turócz | Tisztviselői nyugdíj | 136.769 | 1% | 1.367 | 1887-1892. 5 évre | |||
Központi szegény-alap | 136.769 | 1% | 1.367 | - | |||||
Közmunka | összeirás szerint | ||||||||
Betegápolás | 216.167 | 2% | 4.323 | - | |||||
56. | Udvarhely | Közművelődés, reáliskola javára | 216.167 | 1% | 2.161 | - | |||
Közmunka | összeirás | 65.668 | - | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó - kivetés nem történt | ||||||||
Betegápolás | 143.015 | 2% | 2.860 | - | |||||
57. | Ugocsa | Központi szegény-alap | 143.015 | 1% | 1.400 | állandó | |||
Közmunka | összeirás | 22.944 | - | ||||||
Tisztviselői nyugdíj | pótadó - kivetés nincs | ||||||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
1889. | 20.432 | 3.200 | 1890-ben kivettetett 2%. | ||||||
1889. | 16.000 | 130.380 | |||||||
1889. | 6.649 | 81.022 | |||||||
1889. | 152.997 | 39.177 | |||||||
1889. | 1.907 | 68.549 | |||||||
1889. | 14.255 | 3.128 | Jegyzői nyugdíj-alap: 2.878 frt, - e czélra jövőben ki fog vettetni 1%. | ||||||
1889. | 379 | 28.810 | |||||||
1889. | 5.419 | 15.060 | Megfelel 11/2% pótadónak. | ||||||
1889. | 37.991 | 12.168 | Közig. czélokra, az Egerbegyen létesitendő szolgabirói hivatal rendszeresitésére, ha engedélyeztetik 1/2%. | ||||||
1889. | 6.298 | - | |||||||
1889. | 21.755 | 26.889 | Tisztviselői nyugdíjalap: 136.359 frt, kiadása volt az 1889. évben 2.585 frt. | ||||||
- | - | - | |||||||
- | - | - | Községek által kezeltetik. | ||||||
1889. | 8.951 | 96.904 | |||||||
1889. | 153.376 | 3,370.046 | Evvel szemben felvett kölcsöntőke 2,336.511 frt, tiszta cselekvő vagyon 1,033.534 frt. | ||||||
1889. | 27.685 | 4.654 | 1890-ben kivettetett 5%. | ||||||
1889. | 2.565 | 850 | |||||||
1889. | 2.332 | 6.305 | 1890-ben kivettetett 0.5%. | ||||||
- | - | 22.895 | |||||||
- | - | 40.449 | |||||||
- | 89.735 | 4.686 | |||||||
1890. | 1.248 | 24.106 | |||||||
1889. | 3.363 | 1.990 | |||||||
- | - | 3.663 | 1890-ben kivettetett 2%. | ||||||
- | - | 544 | |||||||
1889. | 11.044 | 346 | Jegyzői nyugdíj-alap: 411 frt. | ||||||
1889. | 2.281 | - | |||||||
1889. | 4.430 | 3.007 | Jegyzői nyugdíj-alap: 1.148 frt, kiadása nem volt. | ||||||
1889. | 61.200 | 990 | 1891-92. évekre 13% útadó fog kivettetni. | ||||||
1890. | 220 | 25.629 | |||||||
1889. | 3.659 | - | 1890. évben kivettetett 3%. | ||||||
- | - | - | Mig az alap a 8.000 frtot el nem éri, addig kiadás nem eszközöltetik. | ||||||
1889. | 18.658 | - | |||||||
1890. | 150 | 10.515 | Jegyzői nyugdíj-alap: 622 frt, kiadása nincs - 1889. óta az összes községekre kerek összegben kivettetik 500 frt. | ||||||
Folyó szám | Törvényhatóság neve | A pótadó czélja | Az adók összege, melyek után a pótadó tényleg kivettetik | Hány %-át teszi az egyenes adónak | Mennyi az kerek összegben | Hány évre állapittatott meg (meddig tart) a kivetés | |||
frt | frt | ||||||||
Betegápolás | 301.554 | 4% | 12.093 | - | |||||
58. | Ung | Tisztviselői nyugdíj | 301.554 | 1% | 3.008 | 1887-1896. 10 évre | |||
Jegyzői nyugdíj | 288.408 | 1% | 2.600 | 1889-1894. 6 évre | |||||
Közmunka | 210.464 | 10% | 21.046 | - | |||||
Betegápolás | 1,290.977 | 21/2% | 32.274 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 1,290.977 | 1% | 12.909 | 1886-1891. 5 évre | |||||
59. | Vas | Jegyzői nyugdíj | 1,290.977 | 0.06% | 775 | 1886-1895. 10 évre | |||
Katonabeszállásolás | 1,434.916 | házadó 66/8% többi adó 26/10% | 43.798 | állandó | |||||
Előfogati alap | 1,434.916 | 0.27% | 3.874 | állandó | |||||
Közmunka | összeirás | 229.416 | - | ||||||
Betegápolás | 1,082.437 | 11/4% | 13.530 | - | |||||
Katonabeszállásolás | 1,082.437 | - | 6.000 | állandó | |||||
60. | Veszprém | Székházépités | 1,082.437 | 2% | 21.597 | 50 évre | |||
Tisztviselői nyugdíj | 1,082.437 | 2 város 3/4% községek 1% | 10.357 | 1888-1906. 18 évre | |||||
Közmunka | összeirás | 33.757 | - | ||||||
Betegápolás | 1,527.109 | 11/2% | 22.900 | - | |||||
61. | Zala | Vasutakra | 1,527.109 | 21/10% | 32.400 | 1890-1940. 50 évre | |||
Katonabeszállásolás | 1,527.109 | házadó 24/10% többi adó 21/10% | 32.500 | állandó | |||||
Közmunka | összeirás | ||||||||
Betegápolás | 849.523 | 2% | 16.990 | - | |||||
Tisztviselői nyugdíj | 849.523 | 1% | 8.495 | 1887-1893. 6 évre | |||||
62. | Zemplén | Katonabeszállásolás | 849.523 | 1/4% | 2.124 | állandó | |||
Közművelődés | 849.523 | 1% | 8.495 | - | |||||
Jegyzői nyugdíj | pótadó nincs | 3.195 | - | ||||||
Közmunka | összeirás | 72.681 | - | ||||||
Betegápolás | 386.739 | 8/10% | 3.093 | - | |||||
Jegyzői nyugdíj | 279.870 | 1% | 2.798 | 1890-1893. 4 évre | |||||
63. | Zólyom | Gyermekmenhely | 386.739 | 1% | 3.868 | állandó | |||
Közigazgatási czélokra | 386.739 | 2/10% | 773 | állandó | |||||
Közmunka | összeirás | 49.038 | állandó | ||||||
Minő összeg terheli az alapot évenkint | Az alap jelenlegi nagysága | Jegyzet | |||||||
év | frt | frt | |||||||
1889 | 13.866 | - | |||||||
1889 | 380 | 26.659 | |||||||
- | - | 24.109 | |||||||
1890 | 32.556 | 27.658 | |||||||
1889 | 33.137 | - | |||||||
1889 | 2.076 | 108.158 | Szombathely és Kőszeg városok nem fizetnek hozzá. | ||||||
1889 | 13.339 | 50.580 | |||||||
1889 | 57.622 | 6.896 | |||||||
1889 | 2.116 | 1.374 | |||||||
1889 | 228.794 | 202 | |||||||
1889 | 18.773 | 442 | Jegyzői nyugdíj-alap: 9.805 frt. | ||||||
1889 | 6.335 | 571 | |||||||
1889 | 30.251 | 6.915 | 300.000 frt kölcsön kamatai és törlesztésére. | ||||||
1889 | 339 | 24.991 | |||||||
1889 | 44.325 | 3.525 | |||||||
1889 | 29.445 | - | |||||||
1889 | 9.617 | 4.108 | Tisztviselői nyugdíj-alap: 77.767 frt, kiadása 1889-ben 151 frt, pótadó-kivetés nem eszközöltetik. | ||||||
1889 | 47.970 | 1.246 | Jegyző nyugdíj-alap: 16.766 frt, kiadása nincs, pótadó-kivetés nem történik. | ||||||
1889 | 51.945 | 15.287 | |||||||
1889 | 20.844 | 752 | |||||||
1889 | 738 | 29.765 | |||||||
1889 | 1.721 | 327 | 1890-ben kivettetett 1/2%. | ||||||
1889 | 1.570 | 15.352 | |||||||
1889 | 2.856 | 27.457 | Magukra a községekre vettetik ki kerek összegben. | ||||||
1889 | 42.693 | 2.333 | |||||||
1889 | 3.010 | 2.135 | Tisztviselői nyugdíj-alap: 46.110 frt, kiadása 1890-ben 1.199 frt, pótadó-kivetés az alap javára nem történik. | ||||||
- | - | 4.570 | |||||||
1889 | 7.603 | 22.103 | |||||||
1889 | 375 | - | |||||||
1889 | 51.021 | 944 |