1891. évi XXXIV. törvénycikk indokolása

a kézi lőfegyverek kötelező megvizsgálásáról * 

Általános indokolás

Egyrészt a közbiztonság érdekében kivánatos, másrészt a fegyvergyártás jó hirnevének emelésére is szolgál az oly intézkedés, mely szerint a kézi lőfegyver, mielőtt az még a forgalomnak átadatnék, szigorú hivatalos vizsgálat alá veendő.

A fegyvergyártás terén előhaladott külföldi államokban a puska- vagy pisztolycsövet teljes felszerelése előtt az ellentállási képesség megállapitása czéljából próbának vetik alá és a jónak talált csövet jellel látják el.

Igy Belgiumban a „liégei banc d'épreuve” már 1672. óta működik, bár legújabb szervezetét csak az 1853. évi junius 16-án kelt kir. rendelettel kapta.

Ehhez hasonló próbaállomás van Francziaországban St. Etiennében, - mely mint állami intézet az 1868. évi ápril 22-én kelt császári decretummal szerveztetett.

Az angolországi próbaállomások Londonban 1637. óta és Birminghamban 1813. óta léteznek és magánintézeti jellegük daczára próbabélyegeik a világ minden piaczán elismertetnek.

Az osztrák birodalmi tanács mindkét háza már is elfogadott egy törvényjavaslatot, mely szerint a birodalmi tanácsban képviselt országokban gyártott lőfegyverek próbabélyegzésnek fognak alávettetni.

Ámbár hazánkban a fegyvercsőgyártás még alig létezik, épen ezen iparág meghonositását oly rendelkezés is előmozdithatná, mely egyrészt a magyar fegyvergyártás hitelét már kezdetben is biztosithatná és mely másrészt a külföldről beözönlő selejtes és megbizhatlan gyártmány kizárása utján a versenyviszonyokat egészségesekké tenné; holott ily rendelkezés hiányában a külföldi fegyvergyárosok oly csöveket és oly fegyvereket, melyeket saját hivatalukhoz vizsgálat végett bemutatni nem mernek, nálunk iparkodnak forgalomba hozni.

Ezek szerint tehát részemről is kivánatosnak tartom, hogy hazai fegyvergyártásunknak is megadassék a lehetőség, miszerint az itt gyártott fegyverek részére magában az országban szereztessék meg a megbizhatóságnak azon minősitése, mely azokat forgalomképesekké teszi.

A tisztelettel bemutatott törvényjavaslat szerint a magyar korona területén elkészitett minden kézi lőfegyver, nagyságra és kaliberre való tekintet nélkül, forgalomba hozatal előtt ellentállási képességének kipróbálása végett a külön rendelet utján megjelölendő próbaállomások egyikénél megvizsgálandó s ezen vizsgálat foganatositása a fegyverre alkalmazandó próbajelzéssel igazolandó.

Elvben ugyanaz rendeltetik ugyan a külföldről behozott kézi lőfegyverekre nézve is; a viszonosság feltétele mellett azonban külföldi megbizhatóknak bizonyult állami vagy más elismert próbaállomások bélyegei a magyar korona országaiban is érvényeseknek elismerhetők lennének és ehhez képest az itteni ujabbi vizsgálás elengedhető lesz.

Hogy mely külföldi próbaállomások próbajelzései ismertessenek el nálunk is, az a külföldi államokban már fennálló vagy esetleg még keletkezhető ily állomásokra való tekintettel és mindig a viszonosság szem előtt tartásával rendeleti uton fognak meghatároztatni (1. §).

Hasonlóképen, mint az új lőfegyverek, azon régi már egyszer vizsgált fegyverek is újabbi vizsgálat alá veendők, melyek kaliberje későbben meg lett változtatva, mert ily változtatás által az ellenállási képesség befolyásoltathatik és az előbb teljesitett megvizsgálás és az erre vonatkozó jelzés hatályát vesziti (2. §).

A hivatalos próbaállomások felállitása, az ott követendő eljárás, a próbajelzés alkalmazásának módja, a költségek fedezésére megállapitandó díjak mind oly részletek, melyek csak szakértők meghallgatása után rendeleti uton állapithatók meg (3. §).

Az ily módon megállapitott próbabélyegző lenyomatai pedig a kereskedelmi és iparkamaráknál a végett fognak letéteményeztetni, hogy a puskakészitő iparos ép ugy mint a kereskedő a kezébe kerülő fegyvernek helyes próbajelzéséről szerezhessen meggyőződést (4. §).

A mi a törvény intézkedései ellen elkövethető kihágásokat illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy megtorló intézkedések csak az ellen válnak szükségessé, a ki ily, kellőleg meg nem vizsgált fegyvereket forgalomba hoz, illetve elad, mert a magános, a ki sem a fegyvert nem készitette, sem azt forgalomba nem hozta, nem is juthat azon helyzetbe, hogy a törvény intézkedéseivel szemben mulasztást követhessen el.

Minthogy a jelen törvény mint első vonalban ipari és kereskedelmi forgalmat szabályozó a magyar korona összes területére ki fog terjedni; Horvát-Szlavonországokban pedig az 1879:XL. tc. 35. §-ának megfelelő törvényes rendelkezés ez idő szerint nem létezik, ennélfogva az ez irányban netalán felmerülő kihágásokat természetüknél fogva mint ipari kihágásokat az iparhatóságok illetékességéhez kellett utalni, ehhez képest az ilynemű kihágások az ipartörvényben meghatározott eljárás szerint az iparhatóságok által 10-300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel fognak megtoroltatni, a fegyverek pedig, a mennyiben a használatra kielégitőknek nem találtatnának, elkobzandók (5. §).

Ezzel kapcsolatban ki kellett mondani azt is, hogy az 1879:XL. tc. 35. §-ának azon határozmánya, mely szerint háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon iparos vagy kereskedő, a ki a fegyverek vagy lőszerek készitésére, eladására, forgalomba hozására vagy elszállitására vonatkozó rendeleteket megszegi, a jelen törvény 5. §-ában körülirt kihágásokra nem alkalmazható; nehogy ugyanazon egy kihágás kétszer és két külön eljárás szerint toroltassék meg (6. §).

A bel- és külföldi haderőnek szánt lőfegyverek vizsgálása rendszerint külön katonai szakbizottságok által eszközöltetvén, miután e szakbizottságok feladatukat szigorúan és pontosan szokták teljesiteni, az ily módon megvizsgált fegyvereknek e törvény szerinti ujabb vizsgálása elejthető volt (7. §).

A törvény életbeléptetése idejében már használatban lévő kézi lőfegyverekre a törvény csak annyiban fog kiterjedni, a mennyiben azokon a kaliber tekintetében változás eszközöltetik; kereskedőknél vagy fegyverkészitőknél készletben levő fegyverek még egy éven belül eladhatók vagy ezen éven belül, a mennyiben elismert külföldi próbajelzéssel nem birnak, vizsgálás és bélyegzés végett bemutatandók lesznek.

Ily fegyverekre nézve a törvényjavaslat azon könnyitést tartalmazza, hogy a vizsgálat csakis a fegyvernek megtekintésére szoritkozik és csak szükség esetében vétetnek azok lőpróba alá (8. §).

Tekintettel azon számos intézkedésre, mely a próbaállomások felállitása, a próbajelzők és bélyegek készitése és lenyomataik közzététele végett szükségesek, valamint azon tárgyalásokra, melyek a külföldi bélyegeknek a viszonosság alapján leendő elismerése czéljából folytatandók, a törvény életbeléptetésére hosszabb (6 havi) határidőt kellett kitűzni.

A törvényjavaslat főbb elveinek a fentebbiekben tisztelettel történt megismertetése után kérem annak úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását.