Ő császári és apostoli királyi Felsége, ugyszintén Rumánia királya ő Felségének meghatalmazottjai által a vasuti és közuti csatlakozások, valamint az ezekre vonatkozó viszonyok szabályozása tárgyában 1891. évi márczius hó 14-én/2-án Budapesten kötött * s aláirt egyezmény a törvényhozás részéről elfogadtatván, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya
és
Ő Felsége Rumánia királya
a két határos állam már létező vasuti összeköttetéseire vonatkozó viszonyok ujbóli szabályozását és egyuttal a két állam közti közlekedési vonalak szaporitását óhajtván, elhatározták, hogy ezen czélból egyezményt kötnek és meghatalmazottaikul kinevezték és pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
I. CZIKK
A két magas szerződő fél megegyezik az iránt, hogy a magyar és rumán vonalaknak Tömösön (Predeal) és Orsován (Verciorova) már létező csatlakozásaitól eltekintve és azon csatlakozások sérelme nélkül, melyek létesitése később a két államnak kölcsönösen érdekében fog állani, hálózatukat a következő pontokon fogják összekötni, u. m.:
Ghymes-Palánka és Vöröstorony-Riul-Vadului-nál.
II. CZIKK
A magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy mindegyikük saját területén akár engedélyezés, akár pedig állami költségen gondoskodni fog arról, hogy a fentemlitett két új csatlakozási vonal lehetőleg rövid idő alatt, de legkésőbb a jelen egyezémény ratificatiójának kicserélése napjától számitott hat év alatt kiépittessék és üzembe helyeztessék.
III. CZIKK
A magas szerződő felek elvben elismerik annak hasznosságát, hogy vasuti vonalaikat a Vulkán szorosan át összeköttetésbe hozzák, és akként fognak eljárni, hogy ezen összeköttetés, a mint azt a körülmények megengedik, létesittessék.
Ezen czélból nem lesz szükséges új egyezményt kötni, miután a jelen egyezmény határozmányai az utóbb emlitett csatlakozásra is minden tekintetben alkalmazhatók lesznek.
Ha ezen összekötő vonal kiépitésének megkezdése czélszerünek fog mutatkozni, az illető kormányok, a nélkül, hogy az előbbi czikkben kilátásba vett határidő lejártát megvárnák, ezen összeköttetés létesitésére vonatkozó időpont megállapitása végett alkudozásokba fognak bocsátkozhatni.
IV. CZIKK
A jelen egyezmény megkötése után azonnal külön vegyes bizottság fog a határpontokhoz: Ghymes-Palánka és Vöröstorony-Riul-Vadului-ra a végből kiküldetni, hogy az előkészitő tanulmányok és a szükséges műszaki munkálatok eszközöltetvén, a vasutvonalak csatlakozási pontjai meghatároztassanak.
A két kormány ezen bizottság javaslatai alapján közös egyetértéssel fogja megállapitani az emlitett csatlakozási pontokat.
E tekintetben a jelen egyezmény ratificatiójától számitva legkésőbb egy év alatt végleges határozat hozandó.
V. CZIKK
A csatlakozó vonalak mindegyikén és lehetőleg közel a határhoz külön határállomások fognak létesittetni.
Mindazonáltal, ha a terepviszonyok, illetve a terület természete oly munkálatokat és költségeket okoznának, melyeknél fogva nem lenne indokolt külön pályaudvarokat épiteni, akkor a magas szerződő felek a IV. czikkben emlitett vegyes műszaki bizottság tanulmányai és javaslatai alapján közös nemzetközi pályaudvarokat fognak épittethetni. Ezen esetben oly módozat lesz elfogadandó, mely a terület megválasztását illetőleg a viszonosság elvét biztositja.
VI. CZIKK
Azon állam részére, mely külön határállomással nem birand s ennélfogva a szomszéd állam területén fekvő valamely közös nemzetközi állomáson fogja hivatalait elhelyezni, fentartva marad a jog arra nézve, hogy a nemzetközi közös állomás használatáról lemondhasson és saját területén magának határállomást épithessen. Mindazonáltal ezen jog csak azon feltétel alatt érvényesithető, ha az ebbeli szándékról a szomszéd államkormány legalább két évvel azon időpont előtt értesittetik, a midőn a szolgálatnak tényleges elkülönitése foganatosittatni kivántatik. Ezen határidő a már létező közös nemzetközi állomásokra nézve jelen egyezmény aláirásának időpontjától kezdődik; a később létesitendőkre nézve azonban csak megnyitásuktól számitott nyolcz év mulva.
Valamely közös nemzetközi állomás használatának felmondása esetén az első berendezés munkálatai és épitkezései fejében semminemü kártérités sem követelhető. Ellenben az utolsó tiz évi időszakban teljesitett nagyobbitási munkálatok, ugymint uj vágányok fektetése és épületek létesitése vagy bármely más, akár a közös szolgálat szükségleteinek kielégitésére, akár pedig a szomszéd állam kizárólagos használatára szolgáló kiegészitési munkálatok fejében azon állam, mely a közös nemzetközi állomásnak tulajdonosa, a mennyiben a mondott munkálatok költségeit viselte, a tényleges kiadások 10 év alatt leendő törlesztése alapján kamatok számbavétele nélkül megállapitandó kártéritési összegre tarthat igényt.
VII. CZIKK
A közös nemzetközi állomások használata az ezen állomások és a határ közt fekvő vonalszakaszok üzletkezelési módja a külön és közös helyiségek épitéseért járó megtérités és járandóságok megállapitása, az ezen állomások és a határ közt teljesitendő kölcsönös szolgálatok kiegyenlitési módjának meghatározása, a vasutigazgatóságok közt az illető kormányok jóváhagyásának feltétele alatt létesitendő megegyezés tárgyát fogják képezni.
Ugyancsak az illető kormányok fogják közös egyetértéssel szabályozni azon kérdéseket is, a melyekre nézve a vasutigazgatóságok közt megegyezés nem jöhetett létre.
VIII. CZIKK
A mi a külön határállomások használatát és az ezen állomások és a határ közt fekvő vonalszakaszok üzletkezelését illeti, e tekintetben a két vasutigazgatóság megállapodást fog létesiteni, mely az illető kormányoknak jóváhagyás végett bemutatandó.
Ugyancsak az illető kormányok fogják közös egyetértéssel szabályozni azon kérdéseket is, a melyekre nézve a vasutigazgatóságok közt megegyezés nem jöhetett létre.
A létesitendő megegyezésnél a következő általános elvek tartandók szem előtt:
a) A két magas szerződő fél mindegyikének területéről kiinduló vonatok a szomszéd határállomásig az illető állambeli vasutigazgatóság által és ezen igazgatóság költségeire fognak továbbittatni.
Ha azonban helyi körülmények és a határállomások fekvése következtében az üzemnek ezen módja nehézségekbe ütköznék, és az igazgatóságoknak meg nem felelne, akkor ezeknek jogukban álland kölcsönös egyetértéssel és a teljes viszonosság alapján a határállomások egyikét a vonatok átvételének és továbbitásának czéljára kijelölni.
b) Mindegyik igazgatóság gondoskodni tartozik a területén fekvő vonalrész fentartásáról és az ezen vonalrészen teljesitendő felügyeletről.
c) A két állomás és a határok közt fekvő vonalszakaszokon a két állam mindegyikének hálózatán egészen az illető határállomásig személyek és árúk szállitására érvényes átlagos kilometrikus díjszabásnak megfelelő szállitási díj fog szedetni. Az ez alapon létesitett díjtételek egyesithetők és a két állomás közti egész forgalomra érvényes összdíjtételekké alakithatók át.
d) A két határállomás közti forgalomban mindkét részről beszedendő díjak olyformán fognak elosztatni, hogy a kölcsönös terhek és teljesitmények méltányosan kiegyenlitessenek.
IX. CZIKK
A létesitendő vasutak, a mennyire azt a közös érdek meg fogja kivánni, egyenlő szabályok szerint épitendők és kezelendők.
Már ezuttal is megállapittatik, hogy a magyar és rumán vasuthálózatok összekötő vonalai a két sin belső szélei közt 1.435 m. nyomtávu szabványos vágányokkal épitendők.
A két kormány közös egyetértéssel fogja megállapitani a nemzetközi állomások terveit.
Ezen tervekben gondoskodni kell a különböző ott berendezendő hivatalok elhelyezéséről és helyiségeiről, valamint ezen hivatalok tisztviselőinek és alkalmazottainak lakásáról.
A mennyiben későbbi változtatások vagy nagyobbitások szüksége elismertetnék, ezek a két vasutigazgatóság külön megegyezése alapján, az illető kormányok jóváhagyásának fentartása mellett, fognak megállapittatni.
X. CZIKK
A két vasutigazgatóság mindegyike saját vonalain és saját határállomásáig maga fogja megállapitani vonatainak menetrendjét.
A két igazgatóság tartozik a vonatok csatlakozását illetőleg oly megállapodást létesiteni, hogy az utasokra és árúkra nézve minden oly késedelem elkerültessék, mely a kezelési szolgálat, a vám- és útlevél-vizsgálat által igazolva nincs. Az egynemü vonatok csatlakozása, a mennyire csak lehet, biztositandó.
A jelen egyezmény tárgyát képező vonalakon naponta legalább egy személyszállitó vonat fog mindkét irányban közlekedni. Ez a vonat, a mennyire lehetséges, csatlakozásba fog hozatni a folytatólagos vonalon akkor érkező és induló vonatokkal.
XI. CZIKK
Az egyik állam lakosai a másik államban a szállitási és kezelési díjakat és feltételeket illetőleg ép oly kedvező elbánásban fognak részesülni, mint a belföldiek.
A díjszabások, a mennyire lehetséges, a két állam kereskedelmi érdekeinek kedvezően fognak felállittatni.
XII. CZIKK
A vasuti rendészetet ugy a közös nemzetközi, mint a külön határállomásokon és az összekötő vonalakon a két állam mindegyike illetékes hatóságainak felügyelete alatt és az illető területen érvényes törvények és szabályoknak megfelelően első sorban a vasuti hivatalnokok és alkalmazottak fogják gyakorolni.
A két kormány mindegyike a szomszéd kormány hivatalnokait és alkalmazottait a vonal felügyelete és biztonsága érdekében kifejezett működésükben a szükséges segélyben és támogatásban fogja részesiteni.
XIII. CZIKK
A teljes souverainitás, az igazságszolgáltatási és rendészeti jogot is beleértve, a közös nemzetközi állomásokon és ezen állomások és a határ közt fekvő vonalszakaszokon a magas szerződő felek közül kizárólag annak marad fentartva, a melyiknek területén a határállomás fekszik.
Szabadságában fog azonban állni a szomszéd kormánynak:
1. hogy az emlitett állomásokon vagy az emlitett összekötő vonalakon alkalmazott alattvalóik ellen minden általuk hazájuk ellen elkövetett bűntett vagy vétség miatt vizsgálatot inditson;
2. hogy tisztviselői vagy alkalmazottai hagyatéki ügyeit rendezhesse;
3. hogy az emlitett tisztviselőinek vagy alkalmazottainak vagyonára a csődöt kimondhassa és vagyonuk esetleges felszámolását foganatba vehesse.
Mindazonáltal a belföldi igazságszolgáltatás megtartja azon jogot, hogy a területén fekvő javakra nézve külön csődöt mondhasson ki.
A szerződő kormányok az illető hatóságoknak kölcsönösen minden esetben a szükséges törvényes segélyt nyujtandják.
Mindarra nézve, a mi a jelen egyezményben kifejezetten nem érintetett és különösen a mi a behozatal, kivitel és átvitel megtiltását vagy megszoritását illeti, a két szerződő állam mindegyikének külön törvényei maradnak irányadók.
XIV. CZIKK
A magas szerződő felek kölcsönösen megigérik egymásnak, hogy a határállomásokon és az összekötő vonalakon tudva nem fognak oly egyéneknek alkalmazást vagy munkát adni, a kik bűntett vagy vétség, csempészet vagy a vám- és pénzügyi szabályok áthágása miatt törvényesen elitéltettek.
XV. CZIKK
Az egyik szerződő államnak olyan tisztviselői és alkalmazottjai, kik a jelen egyezmény értelmében a másik állam területén székelnek, szolgálati és fegyelmi tekintetben kizárólag saját államuk hatóságának vannak alávetve.
Fel vannak jogositva szolgálatukat a saját államukban érvényes szabályzatok és utasitások értelmében teljesiteni, a szabályszerü egyenruhát és fegyvereket viselni és a saját hazájuk törvényeiben megállapitott esetekben akár a rendőri, akár pedig a behozatal-, kivitel- vagy átvitelre vonatkozó vámszabályok áthágásánál tetten kapott egyéneket letartóztatni. A kihágás tárgyait lefoglalhatják és a vétkeseket hazai hatóságaiknak kiszolgáltathatják.
Ezen felül, ha azon állam érdekében, a hol székelnek, a vám- vagy egyedáruságra vonatkozó törvények áthágását fedezik fel; részt követelhetnek azon jutalékból, mely a szabályok értelmében az áthágásból eredő birságból a feljelentőknek jár.
A helyi hatóságok ezen hivatalnokokat és alkalmazottakat szolgálataik teljesitése alkalmával általában ugyanoly segélyben és támogatásban fogják részesiteni, mint saját hazájuk hivatalnokait és alkalmazottait.
XVI. CZIKK
A szomszéd állam különböző hivatalai által a közös nemzetközi állomáson elfoglalt helyiségek az illető állam czimerének és nemzeti szineinek kifüggesztése által fognak megjelöltetni. A különböző megjelölések és feliratok mindkét állam nyelvén kiteendők.
XVII. CZIKK
A szomszéd állam azon tisztviselői és alkalmazottai, a kiknek szolgálati székhelye valamely közös nemzetközi állomáson van, valamint a családjukhoz tartozó és egyéb velök közös háztartásban élő egyének ugyanoly védelemben fognak részesülni, mint a belföldiek.
Egész tartózkodásuk idejére alá lesznek vetve a belföldi törvényeknek és ép ugy fogják fizetni a közvetett adókat, mint a belföldiek; de sem ők, sem családtagjaik nem lesznek alávetve az ujonczozási törvénynek, a nemzetőrségnél való szolgálatnak, az esküdtszéki ténykedésnek, a községi szolgáltatásoknak, az országban érvényes egyenes vagy személyes adóknak, szolgáljanak azok akár az állam, akár az illető megyei kerület, akár a községek előnyére. Már használt butoraik és egyéb ingóságaik, valamint a saját használatukra behozott élelmi czikkekre nézve vámmentességben fognak részesülni.
Magától értetődik, hogy a székhelyükön netalán birt ingatlanok után azon földadót fogják fizetni, a melynek ezen igatlanok a helyi törvények értelmében alá vannak vetve.
XVIII. CZIKK
Ugy a külön határállomásokon, mint a közös nemzetközi állomásokon az idegenek rendőri ellenőrzése és nevezetesen az útlevél-vizsgálat a teljes viszonosság alapján fog gyakoroltatni; szabadságában állván a magas szerződő felek mindegyikének ugy a belépő, mint a kilépő egyéneket a saját területükön érvényes rendőri törvényeknek és szabályoknak alávetni.
A két kormány arra kötelezi magát, hogy e tekintetben kölcsönösen mindazon könnyitéseket és egyszerüsitéseket meg fogják engedni, melyek az illető államokban érvényes törvényekkel összeegyeztethetők.
XIX. CZIKK
A két kormány fel fogja menteni az útlevél-kényszer alól a két állam vasuti hivatalnokait és állami tisztviselőit, ha ezen minőségüket akár egyenruha, akár feljebbvalóik bizonyitványa által igazolják, valahányszor az emlitett egyének a jelen egyezményből eredő szolgálatok következtében a határt átlépik.
Az emlitett hivatalnokoknak és tisztviselőknek joguk lesz az egyenruházatuk alkatrészét képező fegyvereket viselni.
XX. CZIKK
A két állam posta- és távirdaigazgatóságai az összekötő vonalon teljesitendő szolgálat szervezése vagy módositása iránt egyezségre fognak lépni.
XXI. CZIKK
A jelen egyezmény tárgyát képező és a határállomások közt fekvő minden összekötő vonal vámútnak fog tekintetni és meg fog engedtetni, hogy az utasok és árúk a határt ugy éjjel, mint nappal, valamint vasár- és ünnepnapokon is átlépjék.
XXII. CZIKK
Ugy a külön, mint a közös határállomásokon vámhivatalok fognak felállittatni és mindegyik vámhivatal, a mennyiben ez hozzátartozik, a behozatali, kiviteli és átviteli árúk vámkezelését teljesiteni fogja.
Az emlitett hivatalok olyan utasitással lesznek ellátva, hogy működésük, a mennyire lehet, megfeleljen a nemzetközi forgalom és kereskedelem érdekeinek.
XXIII. CZIKK
A mi az utasok podgyászának, valamint a behozatali, kiviteli és átviteli árak vámvizsgálatára és továbbitására vonatkozólag megállapitandó alakiságok részleteit illeti, e tekintetben a magas szerződő felek kölcsönösen biztositják egymást, hogy a jelen egyezmény tárgyát képező vasutvonalak nem fognak kedvezőtlenebb elbánásban részesittetni, mint bármely más, a határig vezető vasutvonalaik, hogy egyszersmind a kereskedelem érdekében mindazon könnyitéseknek és egyszerüsitéseknek helyt fognak adni, melyek az illető államokban fennálló törvényekkel összeegyeztethetők.
XXIV. CZIKK
Minden vonatnak rendeltetési állomásonkint külön-külön összeállitott rakjegyzékkel kell felszerelve lennie.
Ezen rakjegyzékek vagy rakodási levelek, a melyekhez az összes egyéb megkivántató okmányok csatolandók, a vasutigazgatóságok által, a saját területükön érvényes törvényeknek megfelelően fognak kiállittatni.
XXV. CZIKK
A két állam vámhivatalai a lehető leggyorsabb módon egymásnak tudomásukra fogják hozni azon tényekre vonatkozó észleleteiket, melyek a kölcsönös vámérdek, vagy az egyik, vagy másik államban a behozatal, kivitel vagy átvitel tekintetében fennálló tiltó rendszabályok szempontjából kárt okoztak vagy okozhatnának.
A vámjövedék főtisztviselőinek, valamint a két vámhivatal főnökeinek szabadságukban fog állani a másik vámhivatalnak minden lajstromába betekinteni és azokból másolatokat és kivonatokat késziteni.
XXVI. CZIKK
Az egyik állam vámhivatalánál belépő vagy kilépő árúk behozatalának vagy kilépésének bizonyitása a vámhivatalok részéről a lehető legrövidebb úton, például a másik állam vámhivatalának okmányaira vezetett egyszerü megjegyzés utján fog eszközöltetni.
XXVII. CZIKK
A magas szerződő felek a határon való kirakás, a vámvizsgálati módozatok és az egyes darabok ólomzárral való ellátása alól fel fogják menteni mindazon árúkat, melyek a szabályzatnak megfelelő zár feltételére alkalmas kocsikban érkeznek és ugyanazon kocsikban az ország belsejében fekvő oly helyre szállitandók, a hol a szállitmányok vámkezelésére berendezett vám- vagy más pénzügyi hivatal létezik, mindezt azonban csak azon feltétel alatt, hogy a kérdéses árúk a belépés alkalmával az árúbevallás, rakjegyzék és fuvarlevél átadása utján be lettek vallva.
Azon árúk, melyek a szabályzatnak megfelelő zár feltételére alkalmas kocsikban, a nélkül, hogy azokból kirakatnának, a magas szerződő felek egyikének területéről a másiknak területére átvitelben fognak szállittatni, ugy a belterületen, mint a határon való kirakás, vámvizsgálat és az egyes darabok ólompecsét alá való helyezése alól fel lesznek mentve, feltéve, hogy a belépés alkalmával az árúbevallások, a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadás utján átviteli árúk gyanánt vallattak be.
A fenti szabályok mindazonáltal csak az esetben fognak alkalmaztatni, ha a szállitásban résztvevő vasutigazgatóságok elvállalják a felelősséget azért, hogy a kocsik a meghatározott időben és sértetlen pecsétekkel érkezzenek az ország belsejében fekvő rendeltetési, vagy a kilépési vámhivatalhoz. Mindazonáltal joguk lesz az emlitett igazgatóságoknak, a mennyiben saját érdekeik szempontjából hasznosnak tartanák, az elégtelennek talált kocsizárt kiegészittetni.
Továbbá jogában álland az érdekelt vámigazgatásnak, ha a visszaélésnek komoly gyanuja merült fel, akár a határvámhivatalnál, akár bármely más vámhivatalnál az árúkat megvizsgáltatni, vagy jogainak védelmére szolgáló bármely más eljárást alkalmazni.
XXVIII. CZIKK
A szomszéd állam vámhivatalának külön hirdetmény utján tudomására fognak hozatni azon rendeltetési helyek, a melyekre az illető határt átlépő tehervonatok az előbbi czikkben megjelölt könnyitések mellett továbbithatók lesznek.
Ugyanez áll az emlitett helyekről szerkesztett jegyzékek utólagos módositását illetőleg.
XXIX. CZIKK
A határállomások közt fekvő vonalszakaszokon közlekedő vonatok ezen szakaszokon minden tartózkodás nélkül kötelesek áthaladni.
A vámjövedék közegei a vonatokat mindkét irányban egyik határállomástól a másikig kisérhetni fogják, ha a két szerződő állam vámigazgatásai ezt szükségesnek találnák.
Ez esetben a kisérő hivatali közegeknek, ugy az oda-, mint a visszautazás alkalmával dijmentes szállitásra lesz joguk és akár a kocsik hidjain, akár a teherkocsikon, akár pedig a személyszállitó kocsik azon osztályában foglalhatnak helyet, a melyre az illetőknek rangjuknál fogva igényük van.
XXX. CZIKK
A határ átlépése alkalmával a személyszállitó kocsikban csak kézben hordható kis tárgyakat vagy oly tárgyakat szabad tartani, a melyeket az utasok magukkal szoktak vinni.
Az utasok podgyásza minden államban az ott előirt feltételek és eljárás mellett fog megvizsgáltatni. A gyors szállitás igényei, a mennyire lehetséges, figyelembe fognak vétetni.
XXXI. CZIKK
A személyvonatokkal gyorsárúként szállitott árúk a tehervonatokkal szállitott árúkra nézve megállapitott feltételek és eljárás alá fognak esni.
XXXII. CZIKK
A két vasutigazgatás köteles lesz az illető vámigazgatásokat minél előbb, legalább azonban 8 nappal előre értesiteni a nappal és éjjel közlekedő vonatok indulási, a határon való átlépési és érkezési idejére vonatkozó szabályzatok minden tervbe vett módositásáról.
Ezen szabály nem fog kiterjedni azon szükségleti vagy rendkivüli tehervonatokra, melyek a fentebb emlitett könnyebbségeket élvezni fogják, feltéve, hogy inditásuk az illető vámhivataloknak kellő időben bejelentetett.
XXXIII. CZIKK
A tömös-predeáli összekötő vonalon fekvő és a rumán állam tulajdonát képező predeáli állomás közös nemzetközi állomásnak ismertetik el, a miből következik, hogy ezen állomásra jelen egyezménynek a közös nemzetközi állomásokra vonatkozó összes határozmányai alkalmaztatnak.
XXXIV. CZIKK
A magas szerződő felek azon óhajuk bizonyságául, hogy a két állam közti közlekedési utak szaporittassanak és javittassanak, úthálózatukat illetőleg abban állapodnak meg, hogy a két államból a magyar-rumán határra vezető utak, a mennyiben azok még nem volnának véglegesen előállitva, lehetőleg gyorsan kiépittessenek, a mennyiben pedig már kiépitvék, mindkét részről jókarba helyeztessenek és ilyként fentartassanak.
XXXV. CZIKK
Ezen egyezmény ratifikálandó és a ratifikatiók a lehető legrövidebb idő alatt Bukarestben kicserélendők.
Az egyezmény a ratificatiók kicserélése napján lép hatályba.
A jelen egyezmény a ratificatiók kicserélése napjától számitott minden 10 évben kölcsönös egyetértéssel átvizsgálható leszen.
Azon állam, mely az átvizsgálást kezdeményezni fogja, tartozik ezen szándékát a másik állam kormányával 12 hónappal a fentemlitett lejárati határidők előtt közölni.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
Nyilatkozat
Ő Felsége Ausztria császára, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királyának alólirt meghatalmazottai azt inditványozván, hogy a predeáli állomás közös használatára nézve mostantól kezdve egészen a Budapesten 1891. évi mráczius hó 14/2. aláirt egyezmény * hatályba lépéséig közös egyetértéssel azon szabályok érvényesittessenek, a melyeket a két igazgatóság 1881. óta az ugyanazon évi január hó 16/28. kelt, * de még nem ratifikált megegyezés értelmében eddig is alkalmazott; e tekintetben az emlitett meghatalmazottak és Ő Felsége Rumánia királyának meghatalmazottai a következőkben egyeztek meg:
1. § A két kormány haladéktalanul el fogja látni vasuti igazgatóságait azon utasitásokkal, a melyek a predeáli pályaudvar közös használatának szabályozására vonatkozó egyezmény szövegének megállapitása czéljából szükségesek.
Ezen egyezmény a két kormány által mielőbb ratifikálandó lesz és f. évi januárius 1-ig terjedő visszaható hatálylyal fog birni.
2. § Az előbbi §-ban emlitett egyezmény a két vasutigazgatóság közt 1884. évi februárius hó 15-én létrejött, de eddig az illető kormányok által még jóvá nem hagyott megegyezés alapján fog szerkesztetni.
Egyéb későbbi megegyezések sérelme nélkül megállapittatik, hogy
a) az állomás épitési tőkéjének kamatai fejében eddig fizetett évi járulék, mely a helyiségek berendezésére forditott költségekkel együtt 79,303 francot teszen, jövőre nézve is változatlan marad. Ezen összeg csak a magyar vasutak kizárólagos használatára szolgáló már létesitett, vagy még ezentul létesitendő épitkezésekre forditott tényleges tőkének és a közös használatra szánt épitkezésekre forditott tőke felének 5%-os kamataival lesz felemelhető;
b) az illető vasutigazgatóságok megegyezésre fognak jutni a magyar hivatalok és tisztviselők által elfoglalt berendezések és helyiségek azonnali kijavitásának és jókarban tartásának biztositása iránt.
Minek hiteléül a meghatalmazottak jelen nyilatkozatot aláirván, azt jóváhagyás és a nyilatkozatban foglalt határozmányok alkalmazásba vétele végett haladék nélkül kormányaik elé fogják terjeszteni.
