1. § A ki az ország határának megjelölésére szolgáló szobrot, kő- vagy faoszlopot, árkot, kő- vagy földhalmot, vagy más jelzőt szándékosan és jogtalanul megrongál, vagy a határszobornak vagy oszlopnak feliratát vagy egyéb megjelölését részben, vagy egészben, olvashatatlanná vagy felismerhetetlenné teszi: vétséget követ el, és hat hóig terjedhető fogházzal büntetendő.
2. § Három évig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntettetik az, ki az előző §-ban felsorolt határjeleket szándékosan és jogtalanul, ha nem is a birtokviszonyok megzavarása czéljából megsemmisiti, kidönti, szétrombolja, felismerhetetlenekké teszi, vagy áthelyezi.
A kisérlet büntetendő.
3. § A jelen törvény 1. §-ában meghatározott cselekvények büntetése három hóig terjedhető fogház, a 2. §-ban körülirtaké pedig egy évig terjedhető fogház, ha azok törvényhatósági vagy községi határjelre vonatkozólag követtetnek el.
4. § Vétséget követ el, és három hóig terjedhető fogházzal büntettetik az, ki a polgári vagy katonai hatóság által elrendelt földmérés (háromszögmérés) czéljából felállitott gulát, oszlopot, czöveket, vagy e czélra alkalmazott más jelzőt szándékosan és jogtalanul megrongál, megsemmisit, eltávolit vagy áthelyez.
5. § A bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv (1878. évi V. tc.) első részének, továbbá az 1887. évi VIII. törvénycikknek határozatai a jelen törvénybe ütköző vétségek tekintetében is alkalmazandók.
6. § A jelen törvényben meghatározott vétségek tárgyában a bűnvádi eljárás hivatalból inditandó meg.
Az 1. és 3. §-ban meghatározott vétségekre nézve az eljárás és itélethozatal a kir. járásbiróságok, - a 2. §-ban körülirt vétségre nézve pedig a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik.
7. § Ezen törvény kihirdetése napján lép hatályba, s csak az e nap után elkövetett cselekvényekre alkalmazható.
8. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.
