A német birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi- és vámszerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről, és
Ő Felsége a német cszászár, Poroszország királya, a német birodalom nevében másrészről,
azon óhajtól vezéreltetve, hogy államaik között a kereskedelmi és forgalmi viszonyt bensőbbé tegyék, elhatározták, hogy az 1881. évi május hó 23-án kötött és jelenleg is fennálló kereskedelmi szerződés helyébe uj kereskedelmi és vámszerződés lépjen, mely hosszabb időre kötve szilárd alapot fog nyujtani a földmivelés és az ipar termékei kölcsönös kicserélésének fejlesztésére és a mely egyszersmind alkalmas indokul szolgálhat arra is, hogy államaik kereskedelmi és forgalmi viszonyaikat más államokkal is megfelelő szerződések utján szabályozhassák és e czélból tárgyalásokba bocsátkoztak és meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[Következik a meghatalmazottak megnevezése.]
kik mindkét részrőli jóváhagyás fentartásával, a következő kereskedelmi és vámszerződést állapitották és kötötték meg:
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy az országaik közti kölcsönös forgalmat semmiféle be-, ki- vagy átviteli tilalom által gátolni nem fogják.
Ez alól kivétel tehető csupán:
a) a dohány, só, lőpor és egyéb robbantó szereknél, valamint más oly czikkeknél, melyek a szerződő felek egyikének területén állami egyedáruság tárgyát képezik;
b) egészségrendőri tekintetekből;
c) hadi szükségleteknél, rendkivüli körülmények között.
A ki- és beviteli illetékeknek összegére, biztositására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve is, a szerződő felek egyike sem bánhatik más államokkal kedvezőbben, mint a másik szerződő féllel.
Ennélfogva más államoknak ezen tekintetben engedett minden kedvezmény a másik szerződő félnek, viszonkedvezmény nélkül, egyidejüleg megadandó.
Kivétetnek ez alól:
1. azon kedvezmények, melyeket egyik szerződő fél valamely szomszéd országnak bizonyos határvonalak és egyes területi részek lakosai számára a forgalom könnyitése czéljából engedélyezni fogna;
2. az egyik szerződő fél által már megkötött vagy jövőben megkötendő vámegylet alapján nyujtott kedvezmények.
A szerződő felek megállapodtak abban, hogy az egyik félnek szabad forgalmából a másik fél területére való bevitelnél a német vámterületen az A) mellékletben és az osztrák-magyar vámterületen a B) mellékletben felsorolt áruk vámmentesen fognak kezeltetni, illetve az ezen mellékletekben felsorolt áruk után az ott megállapitott beviteli vámoknál magasabb vámok nem fognak szedetni.
Ha a szerződő felek egyike az A), illetve a B) mellékletben felsorolt valamely belföldi termelésü vagy gyártásu árura uj beladót vagy adópótlékot vetne ki, a hasonló külföldi áru a bevitelnél egyenlő vagy megfelelő adóval terhelhető.
Azon áruktól, melyek az egyik szerződő fél területén át, a másik szerződő fél területéből ki vagy abba bevitetnek, átviteli illetékeket szedni nem szabad.
Ezen megállapodás mind a történt átrakodás vagy lerakás után, mind a közvetlenül átszállitott árukra is alkalmazandó.
A kölcsönös forgalom további könnyitése czéljából - ha a kivitt és ismét visszahozott tárgyak azonossága kétségen kivül való - mindkét részről be- és kiviteli vámmentességet élvezendnek:
a) oly áruk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek az egyik szerződő félnek szabad forgalmából a másik terület vásáraira vagy sokadalmaira vitetnek, vagy a sokadalmi és vásári forgalmon kivül bizonytalan eladásra oda szállittatnak, valamint a kereskedő utazók által behozott mustrák; ha mindezen tárgyak előre meghatározott határidő alatt el nem kelve, visszavitetnek;
b) oly marha, mely a másik szerződő fél vásáraira vitetik és el nem kelvén, onnan visszaszállittatik.
A határkerületi kölcsönös forgalom könnyitése czéljából, a szerződő felek közt a C) mellékletben foglalt határozatok állapittattak meg.
Az oly áruk vámhivatali kezelésére nézve, melyek a kisérőjegy melletti eljárás alá esnek, a forgalmi könnyités kölcsönösen az által nyujtatik, hogy az ily áruknak az egyik szerződő fél területéről a másik fél területére való közvetlen átvitele alkalmával a zárlevétel, más zár rátétele és az áruk kirakatása elmarad, a mennyiben az e végből megállapitott követelményeknek elég tétetett.
A szerződő felek továbbra is figyelemmel lesznek arra, hogy átellenes határszéli vámhivatalaikat, hol azt a viszonyok megengedik, mindenkor egy helyre rendelendik; hogy igy az áruknak az egyik vámterületről a másikra való átlépésénél a hivatalos eljárás egyidejüleg történhessék.
Oly belső adók, melyek a szerződő felek területei egyikében, akár az állam, akár a községek és testületek javára, valamely termék előállitását, elkészitését vagy fogyasztását jelenleg terhelik vagy jövőben terhelni fogják, a másik fél termékeit semmi szin alatt sem illethetik nagyobb mértékben vagy terhelőbb módon, mint a saját terület hasonnemü termékeit.
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a területeikre vagy azokból kifelé való csempészkedés elháritására és megbüntetésére kellő eszközökkel ezentul is közremüködni fognak; az e czélra kibocsátott büntető törvényeket fentartani, a birói segélyt megadni, a másik szerződő fél felügyelő hivatalnokainak a csempészek üldözését területeiken megengedni, s azoknak adó-, vám- és rendőrhivatalnokaik, mint szintén a helységi előljárók által minden szükséges felvilágositást és segitséget nyujtani fogják.
Az ezen általános határozmányok szerint megkötött vámkartelt a D) melléklet tartalmazza.
Határszéli vizekre és oly határszéli területrészekre nézve, hol a szerződő felek területei idegen államokkal határosak, az őrködési szolgálatnál a kölcsönös gyámolitás végett megállapitott szabályok fentartatnak.
Mindegyik szerződő fél a másik fél tengeri hajóit s azok rakományait, ugyanazon feltételek alatt s ugyanazon illetékek mellett bocsátandja be, mint saját tengeri hajóit. Ez áll a tengerparti hajózásra nézve is.
Mindenik szerződő fél hajóinak állami illetősége hazájuk törvényei szerint itélendő meg.
A mindkét részrőli mérőlevelek a szerződő felek közt megállapitott külön egyezményhez képest fognak elismertetni.
A szerződő felek egyikének azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, hacsak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik vagy kereskedelmi forgalomra nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők.
Oly megsérült vagy partra vetett áruktól, melyek az egyik szerződő fél hajóira voltak rakva, a másik fél, fentartva egyedül a netaláni mentődijt, csak akkor szedhet illetéket, ha fogyasztás alá kerülnek.
A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon, a hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak és járműveknek ugyanazon feltételek alatt s a hajó vagy rakománytól fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a hogy az a saját hajósoknak és járműveknek van megengedve.
Az országos és egyéb közutak, csatornáknak, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világitásának, a réven kalauzolásnak, a darucsigák és mérlegintézeteknek, a lerakó helyeknek, a hajóáruk megmentésére és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a mennyiben az épitmények vagy intézetek közforgalomra szánvák és kezeltessenek azok akár az állam, akár magánjogositottak által, a másik szerződő fél alattvalóinak is ugyanazon feltételek és illetékek mellett lesz megengedendő, mint a saját állambelieknek.
A tengervilágitás- és hajókalauzolásnál megengedhető eltérő határozatok fentartása mellett, csak az ily épitmények vagy intézetek valóságos használatáért lesznek illetékek szedhetők.
Az ország határain áthaladó forgalomra vetett uti vámok oly állami közutakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő felek területeinek egymásközti vagy azoknak a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve, a saját állami területre szoritkozó forgalom után szedett vámokat meg nem haladhatják.
Vasutakon a két szerződő fél területeinek lakói közt sem a viteldijakra, sem a kezelés idejére és módjára nézve különbség nem fog tétetni. Jelesül az egyik fél területéről a másik fél területére menő vagy az utóbbin keresztülmenő szállitmányok sem a kezelésre, sem a viteldijakra nézve kedvezőtlenebb bánásmód alá nem fognak esni, mint az illető fél területéből elmenő, vagy az abban maradó szállitmányok.
Az egyik szerződő fél területén fekvő vasuti állomások közt közvetlen vasuti összeköttetés által fentartott személy- és áruforgalom számára a tarifák ezen terület törvényes pénzértékében állapitandók meg, még az esetben is, ha az ezen forgalomban használt vasuti összeköttetés egészen vagy részben oly vasuti intézet kezelése alatt áll is, melynek székhelye a másik fél területén fekszik.
Csatlakozási vonalokon és a mennyiben egyedül a határhoz legközelebb fekvő mindkét részbeli állomások közti forgalomról van szó: a személy- és áruforgalomban fizetendő illetékek beszedésénél még az esetben is, ha a tarifa nem a beszedő helyen érvényes pénzértékben szól, a beszedő helyen érvényes törvények szerint megengedett fizetési eszközöknek elfogadása - az időszerinti árfolyam számbavételével - meg nem tagadható.
A fizetési eszöközöknek igy szabályozott elfogadása a leszámolás tekintetében érdekelt vasuti igazgatóságok közti megállapodást semmi tekintetben nem gátolja.
A szerződő felek azon lesznek, hogy területeikben a vasuti áruszállitás az egy helyen összetalálkozó pályák közti közvetlen sinösszeköttetések előállitása és szállitó eszközöknek egyik pályáról a másikra átvitele által lehetőleg megkönnyittessék.
A két szerződő fél oda fog hatni, hogy a két részbeli vasuti igazgatóságok a személy- és áruforgalomban közvetlen expeditiókat vagy direct tarifákat léptessenek életbe, mihelyt és a mennyiben ezt a két fél kivánatosnak jelölendi meg.
A direct forgalomra nézve egységes szállitási határozmányoknak megállapitása, különösen a szállitási határidő tekintetében, a mindkét részbeli legfelsőbb felügyelő hatóságok közvetlen megegyezésének fentartatik.
A szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy mindkét részbeli területeiken a vasutforgalmat akadályoztatások ellen biztositsák.
A szerződő felek ott, hol határszéleiken közvetlen sinösszeköttetések léteznek és a szállitó eszközök átmenete történik, azon árukat, melyek szabályszerüen lezárható kocsikban vitetnek be és ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállittatnak, hol az elintézésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik: a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomózártól felmentendik, a mennyiben azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek.
Oly áruk, melyek szabályszerüleg lezárható vaspályakocsikon valamelyik szerződő fél területén át, a másiknak területéből ki-, vagy oda be-, átrakodás nélkül vitetnek, az árubevallástól, lerakodástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomozártól, ugy az ország belsejében, mint a határszéleken menten hagyandók, a mennyiben azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek.
A fentebbi határozmányok foganatositása azonban attól feltételeztetik, hogy az érdeklett vaspálya-igazgatóságok a kocsiknak az ország belsejében levő elintéző hivatalnál vagy a kimeneti hivatalnál sértetlen zárral és kellő időben megérkezése iránt kötelezettséget vállaltak.
A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapitott volna meg, e könnyitések a másik féllel való forgalomnál is, a kölcsönösség feltétele mellett, alkalmazást találnak.
A szerződő felek alattvalói, a kereskedés és ipar megkezdése és folytatása, valamint a fizetendő adóra nézve a belföldiekkel egyforma bánásmódban részesülnek. Vásárok és sokadalmak látogatásánál a másik fél alattvalói ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók.
A gyógyszerészeti iparra, a kereskedelmi alkuszok üzletére és vándoriparra - beleértve a házalást is - az emlitett határozmányok nem alkalmazhatók.
Kereskedők, gyárosok és más iparüzők, kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, melyben laknak, az általuk gyakorlott üzlet után a törvényes adót fizetik, ha akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek vagy magukkal vitt mustrák mellett megrendeléseket keresnek, a másik fél területén ezért semminemü további illetékek fizetésére nem kötelezhetők.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik különböző államok helyei közt fuvarozást, tengeri vagy folyamhajózást üznek, ezen iparüzletért a másik fél területén ipar-adó alá nem vethetők.
Az egyik szerződő fél területén jogszerüen fennálló részvénytársaságok, betéti részvénytársaságok és mindennemü biztositó társaságok, a másik fél területén, az itt érvényes törvényes és rendeleti határozatok megtartása mellett, üzletet folytathatnak és jogaikat a törvényszék előtt érvényesithetik.
A szerződő felek kölcsönösen megengedik egymásnak, hogy a másik fél mindazon kikötőiben és kereskedelmi piaczain, a hol valamely más állam konsulai működhetnek, ilyeneket szintén nevezhessenek.
A szerződő felek egyikének konsulai, a kölcsönösség feltétele mellett, a másik fél területén ugyanazon jogokat, szabadalmakat és kedvezményeket élvezendik, melyeket bármely más állam konzulai gyakorolnak vagy gyakorolni fognak.
A szerződő felek mindegyike külföldi konsulait kötelezni fogja, hogy a másik fél alattvalóinak, a mennyiben az az illető helyen konsul által képviselve nincs, oltalmat és segedelmet ugyanazon módon és nem magasabb illetékek mellett nyujtsanak, mint saját alattvalóinak.
A szerződő felek egymásnak kölcsönösen megengedik, hogy vámhelyeikre tisztviselőket küldhessenek ki oly czélból, hogy a vámügyre és határszéli őrködésre vonatkozó ügykezelésről tudomást szerezzenek, mire ezen tisztviselőknek mindenkor készséggel nyujtandó alkalom.
A két vámterület számvitele és statisztikája iránt kölcsönösen minden kivánt felvilágositás meg fog adatni.
A jelen kereskedelmi- és vámszerződés a szerződő felek területeivel jelenleg vámegyesült vagy jövőben vámegyesülendő országokra vagy országrészekre is kiterjed.
A jelen szerződés, a mai napon kötött állategészségügyi egyezménynyel egyidejüleg 1892. évi február hó 1-jével lép életbe, illetve a fennálló kereskedelmi szerződés helyébe és 1903. évi deczember hó 31-ig marad érvényben. Ha azonban a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná 12 hónappal az emlitett időszak lejárta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az érvényben marad egy év lefolytáig azon naptól számitva, a melyen a szerződő felek egyike azt felmondandja.
Jelen szerződés jóváhagyási okmányai Bécsben minélelőbb kicserélendők. Minek hiteléül a mindkét részbeli meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
| A szerződés megkötésekor érvényes német átalános vámtarifa száma | Az áru megnevezése | Márka 100 kgkint | |||
| 1 | b)-ből | Korpa, malátacsira | vm | ||
| 2 | c) | Pamutfonalak tiszta pamutból vagy lennel, selyemmel, gyapjuval vagy más növényi vagy állati fonóanyagokkal vegyesen: | |||
| 4. | hármasával v. többesével sodrott fonalak, egyszer és ismételten czérnázva, nyers állapotban, fehéritve, festve | 48.- | |||
| 5. | kettős fonalak, ismételten czérnázva, nyers állapotban, fehéritve, festve; ugyszintén a kisebb forgalom számára kiszerelt mindennemü pamutczérna | 70.- | |||
| d) | Pamutárúk tisztán pamutból vagy fémszálakkal vegyesen, selyem, gyapju vagy a 41. sz. alatt megnevezett más állati szőrök nélkül: | ||||
| 3. | az 1., 2. és 6. sz. alá nem tartozó minden sűrű szövet; nyers (nyers fonálból készült) ritkás szövetek a függönykelmék kivételével, a mennyiben az 1. sz. alá nem tartoznak; kötött árúk; paszománt- és gombkötőárúk; ugyszintén fémszálakkal vegyes fonadékok | 120.- | |||
| 3 | a)-ból | Ólomtajt | vm. | ||
| 4 | a) 1-ből | Kefék háncsból, szalmából, kákából, füből, gyökerekből, sásból s efélékből, fénymázozatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban is | 4.- | ||
| Seprők háncsból, szalmából, kákából, füből, gyökerekből, sásból s efélékből, fénymázozatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban is | 3.- | ||||
| b) | Finom kefekötő- és szitakötő-árúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben ezáltal a 20. sz.-hoz nem tartoznak | 24.- | |||
| 5 | a)-ból | Illó olajok a c) és m) alatt foglaltak kivételével; ipari és gyógyászati használatra való alkohol- vagy aethertartalmu esszencziák | 20.- | ||
| Grafit kis táblákba és tuskókba stb. préselve vagy vágva | 2.- | ||||
| d)-ből | Gyufák | 10.- | |||
| e)-ből | Sárga és vörös kéksavas káli | 8.- | |||
| i)-ből | Égetett szóda | 2.50 | |||
| k) | Nyers szóda, természetes vagy mesterséges; jegeczedett szóda; hamuzsir | 1.50 | |||
| m)-ből | Summach, őrölve is; nyers és tisztított kén; nyers vagy tisztitott borkő; édesgyökérnedv; borax és bórsav; czitromsav és czitromlé czukor nélkül; egyéb ipari és gyógyászati használatra való nyers termények és vegyészeti gyártmányok, különösen vegyészeti, gyógyszerészeti és festékárúk is, mindezen árúk, a mennyiben a) egész l), n) vagy o), vagy a tarifának más számai alá nem tartoznak; benzol és hasonló ködnyü kátrányolajok; terpentinolaj ; gyantaolaj; állati olaj; gyártott és természetes ásványvizek, a palaczkokkal és korsókkal együtt; ostya pecsételéshez; süritett nedvek; száraz és tésztaszerü borseprő | vm. | |||
| 6 | b) | Kovácsolható vas (hegesztett vas, hegesztett aczél, folytvas, folytaczél) rudakban, ideértve a formás vasat is; keréktalpvas; ekevas; sarok- és szögletvas; vasuti sinek; sinhevederek, vasuti aljazati lemezek, vasuti talpak | 2.50 | ||
| Jegyzet. Kovácsolható vasrudakban, 12 cm.-nél nem hosszabb, átolvasztásra | 1.50 | ||||
| e) 2 | Durva vasárúk: | ||||
| α) | külön meg nem nevezettek, fával kapcsolatban is | 6.- | |||
| β) | leköszörülve, firniszelve, rezezve, czinkezve, ónozva, ólmozva vagy zománczozva, de sem csiszolva, sem fénymázozva; ugyszintén mindennemü korcsolya, kalapács, szekercze, fejsze, közönséges lakat, durva kés, kasza, sarló, vakaró, toronyóra, srófkulcs, szögletmérték, fa-, lakat-, kerék- és drótsróf, fogók, préselt kulcsok, trágya- és szénavillák | 10.- | |||
| γ) | kézi reszelők, kardpengék, gyaluvasak, vésők, posztó- nyiró-, szabó-, sövényvágó- és pléhvágóollók, fürészek, fúrók, csavarmetszők, gépekhez való kések, papiroskések és hasonló szerszámok | 15.- | |||
| e) 3 | Finom vasárúk: | ||||
| α) | finom vasöntvényből, u. m.: könnyü diszitmény öntvényből, csiszolt öntvényből, műöntvényből, kovácsolható öntvényből; | ||||
| β) | kovácsolható vasból, csiszolva v. fénymázozva; kések, ollók, kötőtűk, horgolótűk, kardgyártómunkák stb.; | ||||
| mindezen árúk, külön meg nem nevezve, fával vagy más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben ez által a 20. sz. alá nem tartoznak | 24.- | ||||
| 7 | a)-ból | Földnemek és nyers ásványi anyagok, égetve, iszapolva vagy őrölve is, ugyszintén érezek, előkészitett állapotban is, a mennyiben ezen árúk mint vám alá tartozók külön megnevezve nincsenek | vm. | ||
| 8-ból | Len és kender, nyers állapotban, áztatva, törve vagy gerebenezve, csepü és egyéb hulladékok is | vm. | |||
| 9 | a) | Buza | 3.50 | ||
| b) α) | Rozs | 3.50 | |||
| β) | Zab | 2.80 | |||
| γ) | Tatárka | 2.- | |||
| δ) | Hüvelyesek | 1.50 | |||
| ε) | Más külön meg nem nevezett gabonanemüek | 1.- | |||
| c) | Árpa | 2.- | |||
| d) α) | Repcze, répamag, mák, sesammag, földi-dió és más külön meg nem nevezett olajos gyümölcs | 2.- | |||
| e)-ből | Tengeri | 1.60 | |||
| f)-ből | Maláta (árpamaláta) | 3.60 | |||
| g) | Anizs, koriander, édes kömény és köménymag | 3.- | |||
| h) | Friss szőlő, étkezésre való | 4.- | |||
| Étkezésre való szőlő, a postán érkező 5 kilogrammnál teljsulyban nem nehezebb csomagokban | vm. | ||||
| Másféle friss szőlő | 10.- | ||||
| Másféle friss szőlő (szüretelt szőlő), hordókban vagy üstkocsikban becsömöszölve, tekintet nélkül a netán bekövetkezett erjedésre - ha a becsömöszölt tömeg a gyümölcs minden alkatrészét, tehát a szőlő levén kivül a szárat, magvakat és a héjat is tartalmazza - a következő vám mellett bocsáttatik be | 4.- | ||||
| k) | Csokrokra és díszitésre való friss virágok és levelek; élő növények és növényrészek; lóhermag, luczerna, esparsettemag; friss főzelék és kerti termény; burgonya; külön meg nem nevezett friss gyümölcs (a szőlő és a déli gyümölcs kivételével) és a földmivelésnek egyéb külön meg nem nevezett terményei | vm. | |||
| 10 | a) | Zöld és más természetes szinű közönséges öblös üveg (üvegedény), sem préselve, sem köszörülve v. surolva, közönséges füzfavessző-, káka-, szalma- vagy nádfonással is; üveganyag; optikai üveg, nyers állapotban (flint-, crown-üveg); nyers, bordás, öntött üvegtáblák (fedélüveg); zománczanyag és üvegmáz; üvegcsövek és üvegpálczák, színkülönbség nélkül, a milyenek a gyöngykészitéshez és műfuváshoz használtatnak | 3.- | ||
| b) | Mustrátlan, köszörületlen, surolatlan, préseletlen, vagy csak köszörült vagy surolt dugóju, fenekü vagy szélű fehér öblös üveg | 8.- teljsuly | |||
| d) 1 | Nyers, köszörületlen tükörtábla | 3.- | |||
| 2-ből | Szines tábla- (ablak-) üveg | 24.- teljsuly | |||
| Jegyzet: Csúcskorongok | 12.- teljsuly | ||||
| e) | Csillárfüggő üvegből, üveggombok (fülekkel vagy a nélkül), ha szinesek is; külön meg nem nevezett fehér tömör üveg; préselt, köszörült, csiszolt, surolt, metszett, étetett, mustrás üveg, a mennyiben d) vagy f) alá nem tartozik | 12.- | |||
| Jegyzet e)-hez: | |||||
| Üveglemezkék, üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcseppek, ha szinesek is | 2.- | ||||
| f) | 1. Szines üveg az a), d) és e) alatt foglalt kivételével, préselve, köszörülve, csiszolva, surolva, metszve, étetve, mustrásan is | 15.- | |||
| 2. Üveglemezkék, üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcseppek, üveggombok (fülekkel vagy a nélkül), festve, aranyozva vagy ezüstözve | 15.- | ||||
| 3. Egyéb festett vagy aranyozott (ezüstözütt) üveg; hamis kövek foglalás nélkül | 20.- | ||||
| 4. Üveg és zománczárúk más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben ez által a 20. sz. alá nem tartoznak | 24.- | ||||
| Jegyzet f)-hez: | |||||
| Mustrátlan, köszörületlen, surolatlan, festetlen, préseletlen, vagy csak köszörült vagy surolt dugóju, fenekü és szélü tej- és alabastromüveg | 10.- | ||||
| 11 | a)-ból | Lószőr, nyersen, gerebenezve, főzve, festve, fürtökbe rakva is, fonva; sörte; nyers ágytoll | vm. | ||
| f)-ből | Tisztitott és megmunkált ágytollak | vm. | |||
| 12 | a) | Nyers bőrök (frissen, sózva, meszezetten, száritva), bőrkészitéshez valók, szőrtelenitve is | vm. | ||
| 13 | a)-ból | Faszén | vm. | ||
| b) | Fakéreg és timárcser | vm. | |||
| c) | Épület- és műfa: | ||||
| 1. | nyers vagy a keresztmetszet irányában fejszével vagy fürészszel dolgozva vagy megnagyolva, kéreggel vagy a nélkül; tölgydongák | 0.20 vagy egy köbméter 1.20 | |||
| 2. | a hossztengely irányában megácsolva vagy más módon mint nagyolás utján előkészitve vagy felaprózva; az 1. pont alá nem tartozó dongák; hántatlan kötőfűz és abroncsfa; kerékagy; keréktalp és kerékküllő | 0.30 vagy egy köbméter 1.80 | |||
| 3. | a hossztengely irányában fürészelve; gyalulatlan deszkák; fürészelt szegélyfák és egyéb fürész- és metszett árúk | 0.80 vagy egy köbméter 4.80 | |||
| d)-ből | Durva, nyers, festetlen kádár-, esztergályos-, asztalosmunkák és csupán gyalult faárúk és kerékgyártó munkák, a kemény fából való butorok és a funirozott butorok kivételével; hántolt kötőfűz nem festett, nem páczolt nem fénymázozott, nem fényezett, vagy nem tirniszelt durva kosárkötő-árúk | 3.- | |||
| Festetlen fonadékok szilánkból | 1.- | ||||
| Szaruszetetek és nyers csupán metszett csonttáblák | 1.50 | ||||
| e) | Furnirokká metszett fa; enyvezetlen, páczolatlan, parketta-részek | 5.- | |||
| 1-ből | Fabutor és butorrészek, a mennyiben d) és g) alatt nem foglaltatnak, részben nemtelen fémekkel, cserzett bőrrel, üveggel, kövekkel (a drága és féldrága kövek kivételével), kőanyaggal, fayence-szal vagy porczellánnal kapcsolatban is; másféle asztalos-, esztergályos- és kádármunkák, kerékgyártó-munkák, festve, páczolva, fénymázozva, fényezve, firniszelve vagy részben az előbb emlitett anyagokkal kapcsolatban is; ki nem rakott, enyvezett parketta-részek, furnirozva is; durva festetlen játékszer | 10.- | |||
| Festett facsévék | 5.- | ||||
| g)-ből | Finom faárúk (kirakott vagy faragott munkával), finom kosárkötő-árúk, valamint minden d), e), f) és h) alatt nem foglalt árúk faragásra való növényi vagy állati anyagokból, a teknősbékahéjból, elefántcsontból, gyöngyházból, borostyánkőből, gagátból és jetből készült árúk kivételével; más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben ez által a 20. sz. alá nem tartoznak; bronzolt fa | 30.- | |||
| Bronzolt, aranyozott vagy ezüstözött léczek és rámák; játékszer fából, az f) alá tartozónak kivételével, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben ez által a 20. sz. alá nem tartozik | 24.- | ||||
| Festett fonadékok szilánkból, bútorok hajlitott fából préselt diszitésekkel ellátott részekkel és butorrészek préselt diszitésekkel (efféle ülődeszkák stb.) | 10.- | ||||
| 2. Jegyzet | |||||
| 13 | g)-hez | Préselt szaru-gombok | 30.- | ||
| 14 | Komló, komtóliszt is | 14.- teljsuly | |||
| 15 | a) 1-ből | Hangszerek a zongorák, pianinok, harmoniumok és hasonló billentyűs hangszerek kivételével; templomi orgonák | 20.- | ||
| 18 | c) | Kész ruházat és fehérnemű, pipereárúk is, másfelék, a mennyiben d) és e) alá nem tartoznak | 300.- | ||
| f) 2. | Férfikalapok nemezből, fölszerelve v. fölszerelés nélkül | 180.- | |||
| darab | |||||
| 3. | Női kalapok, fölszerelve, a nemezből valók kivételével | 1.- | |||
| Női kalapok nemezből, fölszerelve | 0.80 | ||||
| 4. | Külön meg nem nevezett kalapok, fölszerelve vagy fölszerelés nélkül | 0.20 | |||
| 19 | Réz és más külön meg nem nevezett nemtelen fémek, külön meg nem nevezett fémkeverékek és ezekből készült árúk: | ||||
| d) 2 | Más árúk, a mennyiben a 19. sz. d) 3 v. más anyagokkal való kapcsolatuk miatt a 20. sz. alá nem tartoznak | 100 kg 30.- | |||
| 3. | Árúk aluminiumból, nikkelből; finom árúk, különösen fényűzési Czikkek alfenidből, britanniafémből, bronzból ujezüstből, tombackból és hasonló fémkeverékekből; finom vernirozott árúk sárgarézből más anyagokkal kapcsolatban is; mindezen árúk, a mennyiben a 20. sz. alá nem tartoznak | 60.- | |||
| 20 | a)-ból | Korálok és gyöngyök a csomagolás vagy szállitás okából fonalakra vagy zsinegekre fűzve | 60.- | ||
| b) 1. | Árúk egészen vagy részben borostyánkőből, gagátból, jetből, tajtékból és gyöngyházból | 150.- | |||
| Árúk egészen vagy részben celluloidból, elefántcsontból, lávából és teknősbéka-héjból; valódian arnyanyozott vagy ezüstüzött vagy aranynyal vagy ezüsttel kirakott nemtelen fémekből; mesterséges fogak platinából v. más nemes fémekből való szegecskékkel v. csővekkel | 200.- | ||||
| Jegyzet b) 1-hez: | |||||
| A 20. sz. b) 1. alatt foglalt árúkká való feldolgozásra előkészitett elefántcsont és gyöngyház darabok | 30.- | ||||
| 2. | Finom apró-árúk (férfi és női ékszerek, pipere-tárgyak és csecsebecsék stb.) egészen vagy részben aluminiumból, efféle árúk más nemtelen fémekből, de finoman dolgozva és vagy többé vagy kevésbé nikkelezve aranyozva vagy ezüstözve, vagy vernirozva is, vagy féldrágakövekkel vagy utánozott drágakövekkel, alabastrommal, zománczczal vagy faragványokkal is, lenyomatokkal, kameákkal, fémöntvényből való diszitményekkel és effélékkel kapcsolatban | 175.- | |||
| Jegyzet b) 1. és 2-höz: | |||||
| Férfi és női ékszer, valódian aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémekből, jelentéktelennek nem tekiuthető kapcsolatban üveggel, ide értve az utánozott drágaköveket, utánozott metszettköveket és utánozott kameákat, továbbá férfi- és női ékszerek, piperetárgyak és csecsebecsék nemtelen fémekből, többé vagy kevésbbé aranyozva vagy ezüstözve is, jelentéktelennek nem tekinthető kapcsolatban üveggel, ide értve az utánozott drágaköveket, utánozott metszettköveket és utánozott kameákat is | 100.- | ||||
| 3. | Állvány- és fali órák; mindennemű legyezők; finom árúk, mintázott viaszból | 200.- | |||
| c) 2-ből | Nap- és esernyők | 120.- | |||
| 3. | Külön meg nem nevezett árúk pamutfonalból, lenfonalból, selyemből, gyapju- vagy más állati szőrökből való fonalakból, faragásra való állati vagy növényi anyagokkal, nemtelen fémekkel, üveggel, guttaperchával kaucsukkal, bőrrel, bőrvászonnal, papirossal, papiros lemezzel, kövekkel, szalma- vagy agyagárúkkal kapcsolatban | 120.- | |||
| a 21 b)-hez tartozó jegyzetből | Félig valamint egészen cserzett, még nem festett vagy tovább kidolgozott kecskebőrök | 1.- | |||
| 21 | c) | Közönséges czipész-, nyerges-, szijgyártó- és bőröndösárúk, ugyszintén más árúk festetlen vagy csak feketitett, cserzett vagy nyers bőrből, mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben ez által a 20. sz. alá nem tartoznak | 50.- | ||
| d) | Finom bőrárúk kordovánból, szattyánból, maroquinból, brüsseli vagy dán bőrből, irhának és fehérre készített bőrből, festett bőrből, fénymázozott bőrből és pergamentből, más anyagokkal kapcsolatban is, a menynyiben ez által a 20. sz. alá nem tartoznak; mindennemű finom czipő | 65.- | |||
| Jegyzet c) és d)-hez: | |||||
| Közönséges czipész- és böröndösárúk szürke csomagoló vászonból, vitorlavászonból, nyers vászonból, nyers csinvatból vagy durva szinnyomatlan viaszos-vászonból mint közönséges; a finom viaszos vászonból, viaszos muszelinből, viaszos tafotából s effélékből készült arúk mint finom bőrárúk vámozandók | |||||
| e) | Bőrkeztyűk | 100.- | |||
| 22 | Lenfonál, vászon és egyéb lenárúk, azaz fonalak, szőtt és kötött árúk lenből vagy más növényi fonóanyagokból a pamut kivételével: | ||||
| a) | Fonalak, nem festve, szinnyomat nélkül, nem fehéritve, ugyszintén efféle czérnázott fonalak jutából vagy manillakenderből: | ||||
| 1. | az angol számozási mód szerint a 8. sz.-ig | 5.- | |||
| 2. | a 8. sz.-on felül egész a 20. sz.-ig | 6.- | |||
| 3. | a 20. sz.-on felül egész a 35. sz.-ig | 9.- | |||
| 4. | a 35. sz.-on felül | 12.- | |||
| b) | Fonalak, festve, szinnyomatosan, fehéritve, ugyszintén efféle czérnázott fonalak jutából vagy manillakenderből: | ||||
| 1. | az angol számozási mód szerint a 20. sz.-ig | 12.- | |||
| 2. | a 20. sz.-on felül a 35. sz.-ig | 15.- | |||
| 3. | a 35. sz.-on felül | 20.- | |||
| c) | A kisebb forgalom számára kiszerelt varrófonál; az a), b) és d) alatt meg nem nevezett czérna | 36.- | |||
| d) | A kisebb forgalom számára kiszerelt varróczérna | 70.- | |||
| e) | Kötélverő-árúk: | ||||
| 1. | kötelek és alattságok, fehéritve vagy kátrányozva is | 10.- | |||
| 2. | mindennemű, az 1. alatt megnevezettek kivételével | 24.- | |||
| f) | Vászon, csinvat, nem festve, szinnyomat nélkül, nem fehéritve: | ||||
| 1. | melyeknél négy centiméter oldalú négyszögre 40 láncz- és vetőlékfonálnál együttvéve több nem esik; lábtakarók manillakenderből, kokuszdiórostból, jutából és hasonló rostokból, nem festve | 12.- | |||
| 2. | melyeknél négy centiméter oldalú négyszögre 41 egész 80 láncz- és vetőlékfonálnál együttvéve több nem esik; lábtakarók manillakenderből, kokuszdiórostból, jutából és hasonló rostokból, festve | 24.- | |||
| 3. | melyeknél négy centiméter oldalú négyszögre 81 egész 120 láncz- és vetőlékfonálnál együttvéve több nem esik | 36.- | |||
| 4. | melyeknél négy centiméter oldalú négyszögre 120 láncz- és vetőlékfonálnál együttvéve több esik | 60.- | |||
| g) | Vászon, csinvat, festve szinnyomatosan, fehéritve, festett, szinnyomatos, fehéritett fonálból szőve is: | ||||
| 1. | melyeknél négy centiméter oldalú négyszögre 120 láncz- és vetőlékfonálnál együttvéve több nem esik | 60.- | |||
| 2. | melyeknél négy centiméter oldalú négyszögre 120 láncz- és vetőlékfonálnál együttvéve több esik | 120.- | |||
| 3. | mindennemű damaszt | 150.- | |||
| k) | Csipkék czérnából | 600.- | |||
| 24 | a) | Iratok (acták és kéziratok); könyvek bármily nyelven; rézmetszetek, másnemű metszetek, ugyszintén fametszetek; kőnyomatok és fényképek; földrajzi és tengeri térképek; hangjegyek | vm. | ||
| b)-ből | Festmények és rajzok, bekötve is: szobrok márványból és másféle kővekből; szobrok fémből, de legalább is természetes nagyságban | vm. | |||
| 25 | e) 1-ből | Bor és must, hordókban | 20.- | ||
| Vörös bor és vörös boroknak való mustok, ellenőrzés mellett való borházasitásra (coupage) | 10.- | ||||
| Bor, ellenőrzés mellett való cognackészitésre | 10.- | ||||
| f) | Természetes és mesterséges vaj | 16.- | |||
| g) 1-ből | Friss, vágott hus, a sertéshus kivételével | 15.- | |||
| Vágott, friss sertéshus és elkészitett hus, a friss vagy elkészitett szalonna kivételével | 17.- | ||||
| 2 γ) | Halak, eczettel, olajjal vagy füszerekkel elkészitve, hordókban | 12.- | |||
| 3. | Mindennemü holt szárnyas | 12.- | |||
| Mindennemü holt vad | 20.- | ||||
| h) | Déli gyümölcs: | ||||
| 1-ből | Friss narancs, czitrom, limoni, gránátalma, datolya, mandula | 4.- | |||
| 2-ből | Aszalt füge, mazsolaszőlő és aprószőlő | 8.- | |||
| 3-ból | Száraz datolya, mandula, narancs, gránátalma | 10.- | |||
| i)-ből | Paprika | 4.- | |||
| o) | Mindennemü sajt | 20.- | |||
| p) 1. | Befőttek, czukrosságok, mindennemü sütemény; | ||||
| czokorba, eczetbe, olajba vagy máskép, jelesül minden palaczkokba, szelenczékbe, s effélékbe becsinált, befőzőtt (gőzbefőzött), vagy szintén besózott gyümölcs, füszer, főzelék és egyéb ennivalók (gombák, szarvasgomba, szárnyasok, tengeri állatok s effélék); elkészitett mustár; kápri, pástétomok, mártások és a finomabb étkezés egyéb hasonnemü tárgyai | 60.- | ||||
| Olajbogyók | 30.- | ||||
| Eczetbe rakott v. besózott uborkák (ugynevezett znaimi uborkák) a 25. i) sz. alá tartozó füszerek hozzáadásával v. csekély mérvben más főzelékkel vegyesen is hordókban, korsókban, fazekakban, üvegekben s effélékben | 4.- | ||||
| 2-ből | Gyümölcs, magvak, bogyók, levelek, virágok, gombák, főzelék, száritva, aszalva, porrátörve, csupán befőzve vagy besózva, mindezen készitmények, a mennyiben a tarifának más számai alá nem tartoznak; emberi élvezetre czukor nélkül befőzött gyümölcs-, bogyó- és répanedv | 4.- | |||
| Friss és száritott déli gyümölcs-héj; szent-jánoskenyér, őrölve is | 1.- | ||||
| Éretlen narancs, sós vizbe rakva is | 2.- | ||||
| Szárazdió, érett gesztenye; czirbolyamag | 3.- | ||||
| q) 2. | Őrlemények gabonából és hüvelyesekből, azaz törött és hántolt szemek, kása, dara, apró dara, liszt; közönséges sütemény (pékáru) | 7.30 | |||
| s) | Fejtett vagy fejtetlen rizs | 4.- | |||
| 26 | a)-ból | Faolaj (étolaj) palaczkokban vagy korsókban | 10.- | ||
| b)-ből | Faolaj (étolaj) hordókban | 3.- | |||
| d)-ből | Faolaj hordókban, hivatalos ellenőrzés mellett emberi élvezetre használhatlanná téve | vm. | |||
| f)-ből | Ricinus olaj hordókban vagy legalább 15 kilogramm teljsulyu pléhtartályokban | 2.- | |||
| g) | A zsiros olajok gyártásánál megmaradó szilárd szilárd hulladékok, őrölve is | vm. | |||
| h)-ból | Ludzsir, ugyszintén más zsiradékok, ugymintnt: oleomargarin, pótzsir (fagygyuszerü zsiradékok keveréke olajjal), marhavelő (beef marow) | 10.- | |||
| m)-ből | Tisztitott földviasz | 10.- | |||
| 27 | a) | Papirosanyag rongyokból, fehéritve vagy nem fehéritve | vm. | ||
| b)-ből | A papirgyártásra való fehéritett vagy nem fehéritett anyag fából, szalmából espartoból és efféle rostokból; szürke itatós és sárga, simitatlan szalma-papiros; papiros-lemez, a fényes papiroslemez és bőrpapiros lemez kivételével | 41.- | |||
| c) | Simitatlan, b) vagy d) alatt nem foglalt csomagolópapiros | 3.- | |||
| d) | Simitott csomagoló papiros | 3.- | |||
| Fényes papiroslemez és bőrpapiroslemez; fényesitő papiroslemez | 6.- | ||||
| c) | Mindennemü nyomda-, iró-, itatós- és selyempapiros | 6.- | |||
| Kőnyomatu, nyomtatott, vonalozott papiros, számlák, czimczédulák, fuvarlevelek, czimjegyek s efféléknek előkészitett papiros; arany- és ezüstpapiros; arany és ezüst mustrákkal ellátott papiros; áttört papiros; ugyszintén szeletek ezen papirosnemekből; festésre való lemezpapiros | 10.- | ||||
| f) 2-ből | Árúk papirosból, papiroslemezből vagy papirospépből | 12.- | |||
| 3. | Árúk az előbb megnevezett anyagokból más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben ezáltal a 20. sz. alá nem tartoznak; papirostapéták | 24.- | |||
| 28 | Prémbőr (szücsárúk): | ||||
| a) | bevont bundák, sapkák, keztyük, bélelt takarók, prémbélések és prémboritások és effélék | 150.- | |||
| b) | kész, be nem vont báránybundák, ugyszintén fehéritett és festett nem bélelt angora- és juhbőrök, nem bélelt takarók, prémbélések és prémboritások | 6.- | |||
| 30 | a) | Selyemgubók; motolált selyem (sodratlan, grége) vagy fonott selyem (sodrott), nem festve; floret-selyem, fésülve, fonva vagy czérnázva, nem festve; selyemhulladék, a festett selyemé is | vm. | ||
| e) 1. | Árúk selyemből vagy floret-selyemből, fémszálakkal vegyesen is; árúk selyemből más fonó anyagokkal vegyesen és egyuttal fémszálakkal kapcsolatban | 800.- | |||
| f) | Minden e) alatt nem foglalt árú selyemből vagy floretselyemből pamuttal, lennel, gyapjuval vagy más állati vagy növényi fonóanyagokkal kapcsolatban | 450.- | |||
| Jegyzet: Selyem, mely más fonóanyagokból készüÍt fonalba ugy van belefonva, hogy azt kivülről nem takarja, vagy hogy a szövet fonalának egész hosszában összefüggőleg nem fut végig, az ilyféle fonalakból készült szöveteknél tekintetbe nem veendő. | |||||
| 33 | a) | Nyers vagy csak nagyjából faragott, kövek, különösen korálok, aszfaltkő, bitumenes márgapala, márvány és alabastrom, őrölve is | vm. | ||
| Jegyzet: A nyers vagy csak nagyajából faragott kövekhez oly kőtuskók is tartoznak, melyek legfeljebb három oldalakon vannak fürészelve. | |||||
| b)-ből | Malomkövek, vasabroncsokkal is | vm. | |||
| c) | Nyers tábláspala | 0.50 | |||
| d) | Fürészelt kőtuskók , durva kőfaragó munkák (pl ablaktokok, párkányzatrészek) egyszerűen, díszítés nélkül kidolgozva, az alabastromból vagy márványból való durva kőfaragó munkák kivételével, a melyhez azonban az ugynevezett belga granit - écossines - petit granit - nem tartozik | 1.- | |||
| e)-ből | Födélpala | 0.50 | |||
| f) | Márvány- és alabastromtáblák 16 cmnél nem vastagabbak, nem csiszolva | 2.50 | |||
| Vágott vagy hasitott táblák másféle kövekből, nem csiszolva; kőfaragómunkák, a mennyiben d) alá nem tartoznak, csiszolatlan állapotban | 3.- | ||||
| g)-ből | Csiszolt, metszett hamis kövek, foglalás nélkü1 | 20.- | |||
| Korálok, megmunkálva, foglalás nélkül | 30.- | ||||
| h) 1 α | Másféle árúk, alabastromból, márványból, gránitból, syenitből, porplyrból vagy hasonló kemény kövekből a szobrok kivételével, más anyagokkat való kapcsolat nélkül vagy csak fényezetlen vagy fénymázozatlan fával vagy vassal kapcsolatban | 10.- | |||
| 34 | Kőszén, barnaszén, koksz, tőzeg, tőzegszén | vm. | |||
| 35 | b) | Szalmaszalagok | 10.- | ||
| darab | |||||
| d) 1-ből | Szalmakalapok, fölszerelés nélkül | 0.15 | |||
| 36-ból | Aszfalt (hegyi-kátrány) | vm. | |||
| 37 | a) | Mindennemü eleven szárnyas; más külün meg nem nevezett élő állalok és állati termékek; továbbá méhkasok eleven méhekkel | vm. | ||
| b) | Tojás | 2.- | |||
| 38 | b) | Tüzálló kövek | 0.50 | ||
| c) | Hornyolt fedélcserepek, mázos fedélcserepek és téglák; koczka-téglák; épületekhez való diszitmények, a terracottából valók is; mázos csövek; táblák, korsók és más edények közönséges kőanyagból; közönséges kályhacsempék; agyagpipák; mázos cserépedény | 1.- | |||
| d) | Olvasztó-tégelyek; égető-edények, tokok, retorták, tüzálló csövek és táblák | 2.- | |||
| e) | Másféle agyagárúk, a porczellán és a porczellánnemü árúk kivételével: | ||||
| 1. | egyszinüek vagy fehérek; finom árúk terracottából | 8.- | |||
| 2-ből | két. vagy több szinüek, szines szélűek, szinnyomatosak, festettek, aranyozottak, ezüstözöttek | 16.- | |||
| Jegyzet: Külünböző szinü anyagtömeg összepréselése által mustrákkal ellátott nem mázos fal- és padlótáblák | 3.- | ||||
| f) | Porczellán és porczellánnemü árúk (párián, jaspis stb.): | ||||
| 1. | fehér | 10.- | |||
| 2. | szines, szines szélü, szinnyomatos, festett, aranyozott, ezüstözött | 20.- | |||
| porczellán és porczellánnemü árúk más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben ezáltal a 20. sz. alá nem tartoznak | 24.- | ||||
| darab | |||||
| 39 | a) 1. | Lovak | 20.- | ||
| Jegyzetek: | |||||
| 1. Két évnél nem idősebb lovak | 10.- | ||||
| 2. Az anyát követő csikók | vm. | ||||
| b) | Bika és tehén | 9.- | |||
| c) | Ökör | 25.50 | |||
| Jegyzet: A határkerületek lakói számára, a szövetség tanács által megállapitandó külön feltételek mellett, 2 1/2 egész 5 éves vonómarha, a mennyiben ennek szüksége a saját gazdaság üzésére kimutatva van, darabonkint 20 márkányi vám mellett bebocsátható. | |||||
| d) | Fiatal marha, 2 1/2 évnél nem idősebb | 5.- | |||
| e) | Borju, hat hétnél nem idősebb | 3.- | |||
| f) | Sertés | 5.- | |||
| g) | Malacz, 10 kilogrammnál könnyebb | 1.- | |||
| h) | Juh | 1.- | |||
| i) | Bárány | 0.50 | |||
| 40 | a) | Durva viaszos vászon (csomagoló vászon) szinnyomat nélkül | 100 kg. 10.- | ||
| 41 | Gyapju, ide értve a külön meg nem nevezett állati szőröket, valamint az ezekből készült árúk: | ||||
| a) | gyapju, nyersen, festve, őrölve; továbbá szőrök, nyersen, gerebenezve, főzve, festve, fürtökbe rakva is | vm. | |||
| c)-ből | Fonalak, más fonóanyaggal vegyesen is, a pamut kivételével: | ||||
| 3. | másféle fonalak: | ||||
| α) | egyes fonalak, nyers állapotban | 8.- | |||
| β) | kettős fonalak, nyers álapotban | 10.- | |||
| d)-ből | Árúk, pamuttal, lennel vagy fémszálakkal vegyesen is: | ||||
| 4. | nemez, szinnyomat nélkül, a mennyiben a 2. sz. alá nem tartozik; nemez- és kötött-árúk, szinnyomat nélkül, lábtakarók, szinnyomatosan is, gyapjúból vagy más állati szőrökből a marha- és lószőr kivételével, növényi rostokkal és egyéb fonóanyaggal kapcsolatban is | 100.- | |||
| 5. | posztó és szőtt árúk, szinnyomat nélkül, a menynyiben a 7. és 8. sz. alá nem tartoznak: | ||||
| α) | négyszögméterenkint 200 grammnál nagyobb súlyúak | 135.- | |||
| β) | négyszögméterenkint 200 gramm vagy ennél kisebb súlyúak | 220.- | |||
| A szerződés megkötésekor érvényes osztrák-magyar átalános vámtarifa száma | Az áru megnevezése | Aranyforint 100 kgkint | |||
| 9 | Füge: | ||||
| a) | friss | 1.- | |||
| b) | aszalt | 1.- | |||
| 11 | Czitrom, limoni, narancs | vm. | |||
| 12 | Sós vizbe rakott limoni, czitrom és narancs; éretlen, apró narancs; narancs- és czitromhéj | vm. | |||
| 13 | Datolya, pisztácz | 12.- | |||
| 14 | Mandula: | ||||
| a) | száraz mandula, héjastul vagy a nélkül | 5.- | |||
| b) | éretlen, héjastul | 1.50 | |||
| 15 | Fejtetlen czirbolyamag (pignoli); szent-jánoskenyér; gesztenye, lazeruoli, zsidó-alma; friss, aszalt vagy sózott olajbogyó | 2.- | |||
| 16 | Fejlett czirbolyamag (pignoli); gránátalma | 12.- | |||
| 28 | Fejtett rizs, rizshulladék | 1.50 | |||
| 29 | Friss szőlő, étkezésre való (5 kilogrammnál nem nehezebb csomagokban) | 2.- | |||
| 30 | Száraz dió és mogyoró, dió- és mogyoróbél | 1.50 | |||
| 31 | Friss, finom főzelék | vm. | |||
| 32 | a)-ból | Külön meg nem nevezett friss főzelék | vm. | ||
| 32 | b)-ből | Külön meg nem nevezett főzelék: | |||
| száritva vagy elkészitve (aszalva, sajtolva, összevagdalva, porrá törve vagy más módon apritva, sózva vagy hordókban eczetbe rakva) | 2.- | ||||
| Czitromlé | vm. | ||||
| 34-ből | Édes kömény, kömény, lóhermag, mustármag, és külön meg nem nevezett magvak | vm. | |||
| 35 | Diszitésre való lemetszett virágok és levelek, friss állapotban | vm. | |||
| 35 | b) | Élő növények | -.50 | ||
| Száritott katángyökér (nem pürkölve) | -.75 | ||||
| 36-ból | Külön meg nem nevezett nüvények és növényrészek, friss állapotban | vm. | |||
| 37 | Külön meg nem nevezett növények és növényrészek, száritva vagy elkészitve (porrá törve vagy máskép apritva vagy festve) | vm. | |||
| 38 | Komló, komlóliszt (lupulin) | 7.- teljs. | |||
| darab | |||||
| 39 | Ökör | 12.75 | |||
| 40 | Bika | 4.- | |||
| 41 | Tehén | 3.- | |||
| 42 | Fiatal marha (tinó és üsző) | 2.50 | |||
| 43 | Borju | 1.50 | |||
| 44-ből | Juh (kos és ürü) | -.50 | |||
| 45-ből | Bárány | -.25 | |||
| 46 | Sertés, 10 kilogrammnál nebezebb | 1.50 | |||
| 47 | Sertés, 10 kilogrammnál nem nehezebb | -.30 | |||
| 48 | Ló | 10.- | |||
| Jegyzetek: 1. Két évnél nem idősebb ló | 5.- | ||||
| 2. Az anyját követő csikó | vm. | ||||
| 49 | Öszvér és szamár | vm. | |||
| 50-ből a) | Mindennemü szárnyas: eleven | vm. | |||
| b) | holt | 100 kg 3.- | |||
| 51 | Friss halak, édesvizi rákok, friss csigák, scampi (nephrops norvegicus) | vm. | |||
| 55 | Tojás | vm. | |||
| 56-ból | Méhköpük mézestül és viaszostul | vm. | |||
| 60 | Nyers bőrök (frissen vagy száritva, sózva vagy meszezetten, de tovább ki nem készitve) | vm. | |||
| 61 | Mindennemü szőr és haj, nyersen vagy elkészitve (és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy páczolva, fürtökbe rakva is); sörte | vm. | |||
| 62 | Külön meg nem nevezett toll (ágytoll, tollszárak is); meg nem munkált disztollak | vm. | |||
| 67-ből | Paraffin | 5.- | |||
| 70 | Pálmaolaj és kókuszdióolaj, szilárd állapotban; növényi faggyu | 1.- | |||
| 72 | Tiszta faolaj hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban | 2.40 | |||
| Mákolaj, sesamolaj, földidióolaj, bikkmagolaj, napraforgómagolaj és pamutmagolaj, faolajkeverékek egyéb zsiros olajokkal, hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 4.- | ||||
| 73 | Lenolaj hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 2.40 | |||
| Repczeolaj és külön meg nem nevezett másféle zsiros olajok hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 4.- | ||||
| Jegyzet a 72. és 73. számhoz: | |||||
| Faolaj, ricinusolaj és földidióolaj hordókban, tömlőkben és hólyagokban, hivatalos ellenőrzés mellett emberi élvezetre teljesen használhatlanná téve, ha a vámkezelés az erre külön felhatalmazott vámhivataloknál történik | -.80 | ||||
| 74 | Zsiros olajok palaczkokban és korsókban | 10.- | |||
| 78 | a) | Ételre való eczet hordókban | 4.- | ||
| 82 | Tésztanemü (azaz metélt és hasonló, nem sütött készitmények lisztből) | liszt vámja | |||
| 83 | Friss vagy elkészitett (és pedig sózott, száritott, füstölt, páczolt) hús | 6.- | |||
| 84 | Kolbász | 16.- | |||
| 85 | Sajt | 10.- | |||
| 87 | Halak (a heringek kivételével), sózva, füstölve, száritva | 3.- | |||
| 88 | Elkészitett halak (marinálva vagy olajba rakva stb.) hordókban | 15.- | |||
| 92 | Szelenczékbe, palaczkokba és effélékbe légmentesen becsinált mindennemü eledelek (a 89. és 91. sz. alatt foglaltakat kivéve) | 35.- | |||
| 93 | Külön meg nem nevezett eledelek | 35.- | |||
| 96 | Faszén, tőzeg és tőzegszén, ásványszén (kőszén), koksz és ezen anyagokból való mindenféle mesterséges szilárd tüzelőanyag | vm. | |||
| 99 | Szarvak, szaruszeletek, szarvhegyek, karmok, lábak, paták; hasitott, lapitott vagy szétvagdalt csontok | vm. | |||
| 101-ből | Nyers korálok (furva is, de nem köszörülve) | vm. | |||
| 102 | Nyers vagy csak nagyjából faragott vagy fürészelt kövek; érczek előkészitett állapotban is | vm. | |||
| 103 | a) | Földnemek és ásványi anyagok: nyers állapotban | vm. | ||
| 1. b) | égetve, iszapolva vagy őrölve: festékföld | -.50 | |||
| 2. | másfélék | vm. | |||
| Mindezen tárgyak, a mennyiben más osztályokban nem foglaltatnak. | |||||
| 104-ből | Medveczukor | 4.- | |||
| 106-ból | Narancsvirágviz s hasonló illatos vizek borszesz nélkül | 6.- | |||
| 107 | a) | Illó olajok: borostyánkő-, agancs-, kaucsuk-, borostyán-, rozmarin- és fenyőmagolaj | 6.- | ||
| b) | külön meg nem nevezett illó olajok | 15.- | |||
| 108 | Illatos eczet, illatos zsiradék és olaj, legalább 5 kilogrammot tartalmazó tartályokban | 10.- | |||
| 109 | a) | Festőfa: tuskókban | vm. | ||
| b) | felaprózva (azaz ráspolyozva, őrölve, szétvagdalva) | -.75 | |||
| c) | felaprózva erjesztett (fermentált) | -.75 | |||
| 110 | Festéshez vagy cserzéshez való héjak, gyökerek, levelek, virágok, gyümölcsök, gubacs és effélék, szétvagdalva, őrölve vagy máskép apritva is | vm. | |||
| 112-ből | Gesztenyefa-kivonat | 1.50 | |||
| 113 | Orseille, persio, indigo, cochenille | vm. | |||
| Külön meg nem nevezett cserző- és festőanyag kivonatok | 1.50 | ||||
| 114 | Mindenféle kátrány, a barnaszénkátrány és a palakőkátrány kivétélével | vm. | |||
| 115-ből | Közönséges gyanta, hegedügyanta, szurok; a kőszénkátrányszurok kivételével | vm. | |||
| Kőszénkátrányszurok | -.20 | ||||
| 117-ből | Gyantaolaj | 1.- | |||
| 118 | Kopálgyanta, damárgyanta, sellak, gummi-arabicum, gummi-gedda, gummi-senegal, gummi-gutti, tragant-gummi; külőn meg nem nevezett mézgák, gyanták és mézgagyanták, természetes balzsamok és növénynedvek (a manna is) | vm. | |||
| Pamutfonalak: | |||||
| 124 | Egyes fonalak nyers állapotban: | ||||
| a) | angol számozási mód szerint a 12. számig | 6.- | |||
| b) | a 12. számon felül egész a 29. számig | 8.- | |||
| 124 | b) | Kettős fonalak nyers állapotban: | |||
| a) | angol számozási mód szerint 12. számig | 8.- | |||
| b) | a 12. számon felül egész a 29. számig | 10.- | |||
| 125 | Egyes vagy kettős fonalak, fehéritve v. festve: | ||||
| a) | angol számozási mód szerint a 12. számig | 12.- | |||
| b) | a 12. számon felül egész a 29. számig | 14.- | |||
| 126 | Hármasával vagy többesével sodrott fonalak nyers állapotban; fehéritve vagy festve | 24.- | |||
| 127-ből | A kisebb forgalom számára kiszerelt fonalak | 35.- | |||
| Pamutárúk: | |||||
| 128 | Közönséges sima, azaz 50-es számu s annál durvább fonálból készült sima (vagy egyszerüen sávolyos) szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 32.- | |||
| b) | fehéritve | 40.- | |||
| c) | festve | 50.- | |||
| d) | tarkán szőve, szinnyomatosan | 60.- | |||
| 129 | Közönséges mustrás, azaz 50-es számú és annál durvább fonálból készült mustrás szővetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 40.- | |||
| b) | fehéritve | 50.- | |||
| c) | festve | 60.- | |||
| d) | tarkán szőve, szinnyomatosan | 70.- | |||
| 130 | Közönséges sűrű azaz 50-es számú és annál durvább fonálból készült szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 fonálnál több esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 50.- | |||
| b) | fehéritve | 60.- | |||
| c) | festve | 70.- | |||
| d) | tarkán szőve, szinnyomatosan | 80.- | |||
| 131 | Finom, azaz 50-es számunál finomabb, de a 100-as számunál bezárólag nem finomabb fonálból készült szővetek: | ||||
| a) | nyers állapotban | 70.- | |||
| b) | fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 100.- | |||
| 132 | Legfinomabb, vagyis 100-as számunál finomabb fonálból készült szövetek; tüll (bobbinet, petinet és az efféle függönykelmék és butorhálók); fémszálakkal vegyes áruk | 140.- | |||
| Jegyzet: Bobbinet-nemü hálószerü keményitett szövetek | 150.- | ||||
| 133 | Himzett szövetek; csipkék | 225.- | |||
| 134 | Bársony és bársonyszerü szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal), szalag-, paszománt- és gombkötőáruk | 85.- | |||
| Kötött árúk | 75.- | ||||
| 135 | Pamutbelek, hevederek, géphajtó-szijak, tömlők; durva hálók és kötelek | 24.- | |||
| 136-ból | Len és kender, nyers állapotban, áztatva, törve, gerebenezve, fehéritve, hulladékaik is | vm. | |||
| Lenfonalak: | |||||
| 137 | Fonalak lenből vagy kenderből; külön meg nem nevezett fonalak: | ||||
| a) | egyes fonalak, nyers állapotban | 1.50 | |||
| b) | egyes fonalak, fehéritve, szapulva vagy festve | 5.- | |||
| c) | czérnázva | 18.- | |||
| 138 | Jutafonál: | ||||
| a) | egyes fonalak, nyers állapotban | 1.50 | |||
| b) | czérnázva, fehéritve, szapulva vagy festve | 5.- | |||
| Lenárúk: | |||||
| 139 | Szürke csomagoló vászon, azaz sima durva, vagy egyszerüen sávolyos, de mustra nélküli szövet, kenderből vagy lenből, melynél 5 milliméterre 5 lánczfonálnál több nem esik; az ilyen vászonból készült zsákok is | 6.- | |||
| Jegyzet: Használatban volt jegyes zsákok szürke csomagoló vászonból, melyek gabonával való megtöltés végett hozatnak be és két hó lefolyása alatt megtötve ismét kivitetnek, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vm. | ||||
| 140 | Mustrátlan lenáruk, nyers állapotban, melyeknél 5 milliméterre 20 lánczfonálnál több nem esik | 12.- | |||
| 141 | Mustrátlan lenáruk, fehéritve, festve, tarkán szőve, szinnyomatosan: | ||||
| a) | melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 10 lánczfonál esik | 20.- | |||
| b) | melyeknél 5 milliméterre 11-20 lánczfonal esik | 40.- | |||
| 142 | Mustrás lenárúk, melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 20 lánczfonál esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 40.- | |||
| b) | fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 80.- | |||
| c) | mindennemü damaszt, nyers állapotban is | 80.- | |||
| 143 | Lenárúk, melyeknél 5 milliméterre 20 lánczfonálnál több esik | 80.- | |||
| 144 | Batiszt, gaze, linon és egyéb ritkás szövetek | 120.- | |||
| 146 | Csipkék, szegély-csipkék | 300.- | |||
| Himzett szövetek | 200.- | ||||
| 147-ből | Paszománt-, gombkötő-, szalag és kötött árúk | 80.- | |||
| Jutaszövetek: | |||||
| 148 | Zsák- és csomagoló-szövet jutából, nyers állapotban, fehéritetlen, festetlen, mustrátlan, az egyszerüen sávolyos is, melynél 5 milliméterre 5 lánczfonálnál több nem eslk, valamint az ilyen szövetekből készült zsákok | 6.- | |||
| Jegyzet: Használatban volt jegyes zsákok jutából, melyek gabonával való megtöltés végett hozatnak be és két hó lefolyása alatt megtöltve ismét kivitetnek, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vm. | ||||
| 149 | Butor- és ruhaszövetek, tapéták, valamint a jutából más növényi fonó-anyaggal (ideértve a pamutot is) vegyesen készült mindenféle szövetek, a mennyiben a juta a fonalszámban tulnyomó, hasonlókép a himzett vagy fémszálakkal vegyes jutaszövetek | 40.- | |||
| 150 | Külön meg nem nevezett jutaszövetek; láb- és kocsitakarók, futószőnyegek jutából és más külön meg nem nevezett növényi fonóanyagokból, fehéritve, festve, szinnyomatosan és mustrásan is | 12.- | |||
| 151 | Kötélverő árúk: | ||||
| a) | Kötelek, alattságok, fehéritve, kátrányozva is | 5.- | |||
| b)-ből | Zsineg | 18.- | |||
| 152 | Gyapju nyers állapotban, mosva, fésülve, festve, fehéritve, őrölve és gyapjuhulladékok | vm. | |||
| 154 | Gyapjufonalak (gyapjuból vagy egyéb állati szőrőkből) és vigognefonalak: | ||||
| b)-ből | Egyes vagy kettős mohair, allpacca (mottled alpacca is) és genappes fonalak; mindezek nyers állapotban, ha e czélra külön felhatalmazott vámhivatalakon át hozatnak be | 1.50 | |||
| c) | Külön meg nem nevezett egyes fonalak nyers állapotban: | ||||
| 1. | a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 8.- | |||
| 2. | 45-ös számon felül | 10.- | |||
| d) | Külön meg nem nevezett kettős vagy többesével sodrott fonalak nyers állapotban: | ||||
| 1. | a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 12.- | |||
| 2. | a 45-ös számon felül | 14.- | |||
| e) | Külön meg nem nevezett egyes fonalak, fehéritve, festve, szinnyomatosan: | ||||
| 1. | a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 12.- | |||
| 2. | a 45-ös számon felül | 14.- | |||
| f) | Külön meg nem nevevezett kettős vagy többesével sodrott fonalak, fehéritve, festve, szinnyomatosan: | ||||
| 1. | a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 16.- | |||
| 2. | a 45-ös számon felül | 16.- | |||
| 156 | Lábszőnyegek: | ||||
| b) | másfélék, szinnyomatosan is | 50.- | |||
| 158 | Külün meg nem nevezett gyapjuáruk: | ||||
| a) | négyszögméterenként 500 grammnál nagyobb sulyuak | 50.- | |||
| b) | négyszögméterenként 500 gramm egész 200 gram sulyuak | 80.- | |||
| c) | négyszögméterenként 200 gramm vagy ennél kisebb sulyuak szinnyomatosan is | 110.- | |||
| 159 | Bársony és bársonyszerü szövetek (felmetszett vagy, metszetlen bolyhokkal); szalag-, paszománt- gombkötő-, és kötött áruk | 85.- | |||
| 160 | Szinnyomatos gyapppjuszövetek (a 156 b), 158 c) és 159. számok alatt megnevezettek kivételével) | 80.- | |||
| 162 | b) | Másféle nemez és nemezárúk, szinnyomat nélkül | 50.- | ||
| 163 | Selyemgubók, fonatlan selyemhulladék | vm. | |||
| 165 | Selyem (motolált vagy sodrott), czérnázva is: | ||||
| a) | nyers állapotban | vm. | |||
| 166 | Floretselyem (fonott selyemhulladék), czérnázva is: | ||||
| a) | nyers állapotban vagy fehéritve | vm. | |||
| 168 | Himzett vagy fémszálakkal vegyes selyemárúk: | ||||
| tüll, gaze; csipkék (csipkekendők) | 500.- | ||||
| Boritás-árúk selyem- vagy félselyem zsinórból, tincsekből, zseniliákból és ezekhez hasonló paszománt-árúkból készitve | 400.- | ||||
| 169 | Selyemárúk, azaz tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúk: | ||||
| a) | gombkötő- és paszománt-árúk | 300.- | |||
| b) | sima és nyüstös selyemszövetek | 200.- | |||
| másféle selyemárúk | 400.- | ||||
| 170 | Félselyemárúk, azaz a 168. sz. a. meg nem nevezett mindennemü árúk, melyekben egyéb szövőanyagokon kivül selyem vagy floretselyem is van és pedig: | ||||
| a) | bársony és bársonyszalagok | 300.- | |||
| b) | másféle félselyemárúk | 225.- | |||
| Jegyzetek: 1. Selyemhulladékokból való nyers fonalu egészen durva szövetek, melyek szürke csomagolóvászonhoz hasonlitanak és sajtolókendőre, tőrülőruhára s effélére valók, egyes festett szálakkal is | 24.- | ||||
| 2. Selyem, mely más fonóanyagból készült fonalba ugy van belefonva, hogy azt kivülről nem takarja, vagy hogy a szövet fonalának egész hosszában összefüggőleg nem fut végig, az ilyféle fonalakból készült szöveteknél tekintetbe nem veendő. | |||||
| 174 | Férfikalapok nemezből, fölszerelve is | 90.- | |||
| 175-ből | Kalapok szalmából, faszilánkból, nádból, háncsból, kákából, halcsontból, pálmalevelekből: | darab | |||
| a) | fölszerelés nélkül | -.10 | |||
| b) | fölszerelve | -.20 | |||
| Női kalapok nemezből, fölszerelve | -.40 | ||||
| c) | Női kalapok nemezből, diszitve | -.40 | |||
| 176-ból | Női köpenyek és női felöltők gyapjuárúkból, a 168., 169. és 170. sz. a. foglalt selyemárúkkal (béléssel, diszitéssel s effélével) felszerelve | 100 kg. 250.- | |||
| Fehérnemü, a piperefehérnemü kivételével, főalkatrésze szerint fizet vámot, mely azonban még 40 százalékkal megtoldatik. | |||||
| 177-ből a) | Seprők sagginából, nyéllel vagy a nélkül | 1.50 | |||
| b) | Közönséges kefék, seprők és durva ecsetek, azaz sörtéből, rizsszalmából, piaszavából és más állati vagy növényi anyagokból valók, festetlen, fénymázozatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban is: másfélék | 8.- | |||
| 178 | Kész fasziták fafonásokból vagy vasdrótból készült fenekekkel; szitafenekek fából | 8.- | |||
| 179-ből | Finom ecsetek tovább megmunkált (fehéritett, csiszolt stb.) sörtéből vagy szőrből (vidraecset), valamint effélék fonalakból más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, csont-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 20.- | |||
| 181 | Lábteritők és gyékények szalmából, háncsból, kákából, kokuszdió-rostból, füből, nádból, szilánkból, széknádból, gyökerekből és effélékből: | ||||
| a) | nem festve | 3.- | |||
| b) | festve | 5.- | |||
| 183-ból | Szalmaszalagok (szalagnemü mindenféle fonadékok) más anyagok nélkül | 2.- | |||
| Szitafenekekekre, kalapokra, asztalteritőkre s effélékre való fonadékok szilánkból: | |||||
| 1. nem festve | -.50 | ||||
| 2. festve | 5.- | ||||
| 185 | Papirosanyag fehéritve vagy nem-fehéritve: | ||||
| a) | rongyokból (rongypép) | vm. | |||
| b) | fából, szalmából, espartoból és efféle rostokból | -.50 | |||
| 186 | Szürke itatóspapiros, simitatlan csomagoló-papiros, festetlen | 1.50 | |||
| Kátrányos papiroslemez és kőpapiroslemez, szalmapapiroslemez | 1.- | ||||
| Durva papiroslemez, a fent megnevezett kivételével | -.50 | ||||
| 187 | Csomagoló-papiros, simitott vagy festett, fénymázozott, kátrányozott | 1.50 | |||
| 188-ból | Fényesitő-papiroslemez, fényes papiroslemez és bőrlemezpapiros | 3.- | |||
| 189 | Enyvezetlen közönséges papiros (durva szürke, félig fehér és festett), enyvezetlen nyomdapapiros | 3.- | |||
| 190 | Külön meg nem nevezett papiros | 3.- | |||
| 191 | Kőnyomatu nyomtatott vagy vonalozott papiros, czimjegyek, czimczédulák, fuvarlevelek, számlák és efféléknek előkészitett papiros: rajzolópapiros, másolópapiros, albuminpapiros, gelatinpapiros, pergamentpapiros, réznyomó papiros, tarka papiros, festésre való lemezpapiros | 5.- | |||
| 192 | a) | Arany- és ezüstpapiros és arany- és ezüstmustrákkal ellátott papiros (valódi vagy nem valódi aranyozással vagy ezüstözéssel, bronzolva is), préselt vagy áttört papiros, szeletek ezen papirosnemekből, papiros és papiroslemez ráragasztott vászonnal (pamutvászonnal is) | 10.- | ||
| b) | Papiros-tapéták | 18.- | |||
| 193 | a) | Formás müvek kőpapirospépből, aszfaltból vagy hasonló anyagokból, mázolatlanul és fénymázozatlanul, fával vagy vassal kapcsolatban is | 2.- | ||
| 194 | Papirosáruk, azaz árúk papirosból és papiroslemezből, papirospépből vagy fapépből, egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 195. szám alá vagy a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró árúk közé nem tartoznak; papirosból készült kalapbélés, szövettel bevonva is | 12.- | |||
| 195 | Finom papeteria és cartonnage-áruk, czimczédulák és czimjegyek különböző szinekkel (chromolitografiák), játékszer, fehérnemü papirosból, könyvtáblák vászonnal (pamutvászonnal is) bevonva; egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu bőr- vagy apróárúk közé nem tartoznak | 18.- | |||
| 200 | Mindennemü tömlők és géphajtószijak kaucsukból vagy kaucsukkal kapcsolatban, szövet- vagy drótbetétekkel is | 20.- | |||
| 203 | Áruk lágy kaucsukból, a 200., 201., és 202. számok alatt felsoroltak kivételével | 25.- | |||
| Jegyzet: Lemezek és szeletek (szalagok), lágy, nem vulkanizált kaucsukból | 10.- | ||||
| 206-ból | Czipőrugany beragasztott kaucsukszálakkal | 50.- | |||
| Másféle ruganyos szövetek | 70.- | ||||
| 207 | Árúk keményitett kaucsukból | 40.- | |||
| A 203., 206. és 207. számok alatt foglalt árúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu bőr-, fém- vagy apróárúk közé nem tartoznak. | |||||
| 211 | Külön meg nem nevezett viaszos vászon; viaszos muszelin és ugynevezett könyvkötő-vászon | 25.- | |||
| 215 | Fénymázos bőr; valódi vagy utánzott, festett bagariabőr, krokodil-, fóka- és disznóbőr; feketére festett keztyübőr | 9.- | |||
| Másféle finom bőr, azaz fekete bőr a 213. sz. alatt megnevezett marha- és lóbőr kivételével; keztyübőr, kordován, maroquin, szattyán, valamint az előző kikezdésben meg nem nevezett festett és minden bronzolt v. rajzosra préselt bőr, pergamen | 18.- | ||||
| 217 | Finom bőrárúk, azaz fehérre, irhának készitett bőrből, pergamentből vagy a 215. sz. a megnevezett finom bőrből, külön meg nem nevezett viaszos vászonból vagy viaszos tafotából készült árúk, nyerges-, szijgyártó- és bőröndös-árúk a 216. sz. a megnevezett szövetekből, fehéritve, festve, szőnyegkelméből is | 32.50 | |||
| A 217. sz. alatt foglalt árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, fém- v. apró árúk közé nem tartoznak. | |||||
| 218 | Egészben vagy részben bőrből készült czipész-árúk, szőtt- és kötött árúkkal kapcsolatban is, a menynyiben az apró-árúk közé nem tartoznak | 32.50 | |||
| 219-ből | Bőrkeztyük (csak kiszabva v. szőtt és kötött anyagokkal kapcsolatban is) | 50.- | |||
| 220 | Prémbőr, megmunkálva, de szűcsárúnak még teljesen ki nem készitve: | ||||
| a) | közönséges bőrökből | 6.- | |||
| b) | finom bőrökből | 50.- | |||
| 221 | Kész szűcsárúk: | ||||
| a) | közönséges bőrőkből | 60.- | |||
| b) | finom bőrőkből | 150.- | |||
| Jegyzet. Egyéb ruházatok, mint a selyemből készültek és bőrkeztyük finom prémbőrrel bevonva bélelve vagy prémezve, finom bőrökből készült szűcsárúknak veendők. | |||||
| 222 | Legközönségesebb faárúk, azaz durva kádár-, esztergályos- és asztalosmunkák fából, csupán gyalult faárúk és kerékgyártó-munkák; durva gépek (esztergák, mángorlók, malmok, sajtók, fonó-kerekek és szövő-székek is); galyseprők, földmivelési, kerti és konyha-eszközök: | ||||
| a) | nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anyagokkal kapcsolatban | 1.50 | |||
| b) | nyers állapotban, de pántolva vagy vassal vagy nemtelen fémekkel egyébként kapcsolatban | 3.- | |||
| c) | festve, páczolva, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve, vagy a 223. b) sz. a felsorolt anyagokkal kapcsolatban | 5.- | |||
| festett facsévék | 2.50 | ||||
| 224 | Finom faárúk, azaz finom esztergályozott és faragott árúk; bronzolt fa, aranyozott vagy ezüstözött vagy finoman festett faárúk; külön meg nem nevezett faárúk; továbbá faragásra való egyéb növényi anyagokból készült árúk | 15.- | |||
| Bronzolt, aranyozott vagy ezüstözött léczek és rámák | 12.- | ||||
| Butorok hajlitott fából, préselt diszitésekkel ellátott részekkel és butorrészek préselt diszitésekkel (efféle ülésdeszkák stb.) | 5.- | ||||
| 225 | Finoman kirakott famunkák (boulemunkák, intarsiák); izekre osztott mérővesszők | 30.- | |||
| 225 | b)-ből | Kosárkötő-árúk: | |||
| a) | durvák (pl. durva málha-, kézi- és ruhakosarak, kasok, halvarsák és effélék), nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anyagokkal kapcsolatban | 1.50 | |||
| b) | finomak a mennyiben az apró árúk közé nem tartoznak | 25.- | |||
| 226 | Ki nem rakott furnirok; parketták és parkettarészek: | ||||
| a) | nyers állapotban | 1.50 | |||
| b) | páczolva, festve vagy fényezve | 3.- | |||
| 229 | Játékszer fából: | ||||
| a) | durva, csupán gyalult, faragott vagy esztergályozott, nyers állapotban | 5.- | |||
| b) | másféle | 12.- | |||
| 230 | b)-ből | Csont- vagy szaru-gombok | 25.- | ||
| 230 | További feldolgozásra előkészitett darabok csontból, szaruból és effélékből, valamint a 310. sz.-ban felemlitett anyagokból | 20.- | |||
| Jegyzet: A 224., 225. és 229. b) sz. a.; foglalt árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||
| 231-ből | Üveganyag, zománczanyag és üvegmáz | 1.50 | |||
| 232 | Közönséges öblös üveg, azaz köszörületlen, mustrátlan, surolatlan, préseletlen öblös üveg: | ||||
| a) | a maga természetes szinében, azonban nem fehér | 1.50 | |||
| b) | fehér (átlátszó) | 3.- | |||
| 234 | Köszörült, mustrás, préselt, surolt, égetett, metszett fehér (átlátszó) üveg; külön meg nem nevezett fehér tömör üveg | 6.- | |||
| 235 | Nyers köszörületlen tükörtábla, nyers, bordás öntött üvegtáblák, üvegzsindely | 1.50 | |||
| 237-ből | Tükör rámástúl | 12.- | |||
| 238 | Optikai üveg, és pedig flint-, erown-, czink- és borax-üveg, nyers állapotban, lencsékké nem köszörülve, darabokká, lemezekké vagy lencsékké préselve, próbára vagy nagyjából köszörülve is | 1.50 | |||
| 239 | Zsebórákra való üveg, szemüvegek és egyéb optikai üveg, megmunkálva vagy köszörülve | 50.- | |||
| 240 | Üvegpálczák, üveglemezkék és üvegcsövek, szinkülömbség nélkül (a milyenek a gyöngykészitéshez, műfúváshoz és gombgyártáshoz használtatnak) | 1.50 | |||
| 241 | Csillárfüggők tömör üvegből, üveggombok (fülekkel vagy a nélkül), üvegkorálok, üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcseppek, üvegfonadék, ha szinesek is | 2.- | |||
| 242 | a) | csúcskorongok | 6.- | ||
| teljsúly | |||||
| b) | szines ablak- és táblaüveg | 12.- | |||
| c) | szines üveg (a b) alatt foglalt üveg és 240 és 241. sz. a. emlitett tárgyak kivételével | 7.50 | |||
| d) | üveglemezkék, üveggombok (fülekkel vagy a nélkül), üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcseppek, festve, aranyozva vagy ezüstözve | 7.50 | |||
| e) | festett vagy aranyozott (ezüstözött) üveg, a d) alatt emlitett kivételével; hamis kövek foglalás nélkül | 10.- | |||
| 243 | Külön meg nem nevezett üveg- és zománczárúk, vagy más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, fém vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 12.- | |||
| 244-ből | Érdes, nem csiszolt, ugynevezett kehlheimi táblák | vm. | |||
| Nem csiszolt márvány- és alabastrom-táblák | vm. | ||||
| 244 | b)-ből | Külön még nem nevezett munkák alabastrom, márvány, porphyr, gránit, syenit és hasonló kemény kövekből: | |||
| a) | durva kőfaragó-munkák márványból és alabastromból (azaz ajtó- és ablaktokok, oszlopok, oszloprészek- csatornák, csövek, vályuk stb.), egyszerűek, csiszolatlan állapotban | 1.50 | |||
| b) | másféle nem csiszolt árúk márványból és alabastromból | 1.50 | |||
| c) | csiszolt márvány- és alabastrom-munkák, ugyszintén csiszolt márvány és alabastrom-táblák | 1.50 | |||
| munkák porphyr, gránit, syenit és hasonló kemény kövekből, csiszolva, ugyszintén csiszolt táblák | 5.- | ||||
| 244 | c) | Külön meg nem nevezett munkák, más mint a 244 b) alatt megnevezett kövekből: | |||
| a) | durva kőfaragó-munkák, egyszerűek, csiszolatlan állapotban | -.50 | |||
| 245 | b) | Fődélpala és más tábláspala | -.25 | ||
| 245 | c)-ből | Számolótáblák palából, csiszolva, feketitve, vonalozva, nyers fából való rámákban is | 3.- | ||
| 245 | b) a) | Czement | -.50 | ||
| 246-ból | Természetes próbakövek, köszörülő és fenkövek, más anyagokkal való kapcsolat nélkül; malomkövek vasabroncsokkal v. fémburokkal is; nyomdakövek | vm. | |||
| 246 | b)-ből | Mesterségesen festett földek és kövek, szépitett festékföldek is; formás természetes fenkövek, továbbá formás természetes vagy mesterséges surlakövek - mindkettő fénymázozatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsotatban is | 2.- | ||
| 247 | Finom kőárúk, azaz fényűzési árúk (levélnyomok, gyertyatartók, csészék, tintatartók és effélék csecsebecsék; szobrok, mellszobrok, állati alakok és domborművek, 5 kilogramm vagy ennél kisebb sulyuak); kőmunkák más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- és apróárúk közé nem tartoznak | 15.- | |||
| 248-ból | Korlátok (valódiak és nem valódiak) megmunkálva, foglalás nélkül | 24.- | |||
| 249 | Közönséges téglák, cseréppzsindelyek és anyagcsövek, máz nélkül | vm. | |||
| 249 | b) | Mázos téglák | vm. | ||
| Hornyolt fedélcserepek | -.50 | ||||
| 250 | Külön meg nem nevezett chamotte árúk: | ||||
| a) | közönséges alakú téglák, darabonkint 5 kilogrammnál nem nagyobb sulynak | -.25 | |||
| b) | másfélék | -.75 | |||
| 251 | Kövezet-anyag és csövek közönséges kőanyagból, ugyszintén mázas agyagcsövek | -.50 | |||
| 251 | b) | Retorták, olvasztó-tégelyek, gyári czélokra szükséges edények (grafitból, tüzálló agyagból vagy közönséges kőanyagból) | 1.- | ||
| 252 | b)-ből | Közönséges cserépedények közönséges agyagból | -.50 | ||
| 253-ból | Epületekhez való diszitmények (a terracottából valók is), mázzal vagy a nélkül; közönséges kályhák és kályharészek; nem mázas fal- és padlótáblák az alább megnevezettek kivételével | -.50 | |||
| Különböző színű agyagtömegek összepréselése által mustrákkal ellátott nem mázos fal-és padlótáblák | 1.50 | ||||
| 254 | Külön meg nem nevezett agyagárúk: | ||||
| a) | egyszinüek vagy fehérek | 4.- | |||
| b) | két vagy több szinüek; szines szélüek, festettek, szinnyomatosak, aranyozottak, ezüstözöttek | 8.- | |||
| 255 | Porczellán: | ||||
| a) | fehér | 5.- | |||
| b) | szines, szines szélű, festett, szinnyomatos, aranyozott, ezüstözött | 10.- | |||
| 256 | Agyagárúk más anyagokkal kapcsolatban, a menynyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 12.- | |||
| 257 | Nyers vas; ócska vastöredék és vashulladék, ócska aczéltöredék és aczélhulladék olvasztásra vagy forrasztásra | -.65 | |||
| Jegyzet: Vasreszelék és kovácspor | vm. | ||||
| 258 | Buczavas, ingots | 1.50 | |||
| 259 | Vas és aczél rudakban, kovácsolva vagy hengerelve: | ||||
| a) | nem formás | 1.50 | |||
| Jegyet: Farkvas folytvasból és hegesztett vasból forrasztott farkvas | 2.- | ||||
| b) | formás | 3.- | |||
| 260 | Vasuti sinek | 2.50 | |||
| 261 | Vaspléh és vaslemezek: | ||||
| a) | egy milliméter vagy ennél nagyobb vastagságú | 4.- | |||
| b) | egy milliméternél vékonyabb egész 0.4 mm.-ig | 4.75 | |||
| c) | 0.4 mm.-nél vékonyabb | 5.25 | |||
| d) | vaspléh és vaslemezek kikészitve (dressirozva): | ||||
| 1. | egy milliméter vagy ennél nagyobb vastagságú | 5.- | |||
| egy milliméternél vékonyabb egész 0.4 mm.-ig | 5.75 | ||||
| 2. | 0.4 mm.-nél vékonyabb | 6.50 | |||
| e) | firniszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikkelezett, csiszolt vaspléh és vaslemezek: | ||||
| 1. | 0.4 mm. vagy ennél nagyobb vastagságú | 8.- | |||
| 2. | 0.4 mm.-nél vékonyabb | 9.- | |||
| f) | mintázott, habos (moirirozott), fénymázozott: | ||||
| 1. | 0.4 mm. vagy ennél nagyobb vastagságú | 8.- | |||
| 2. | 0.4 mm.-nél vékonyabb | 9.- | |||
| 261 | b) | Drót: | |||
| a) | 1.5 mm. és ennél nagyobb vastagságú | 4.- | |||
| Jegyzet: 4 mm.-nél vastagabb hengerelt drót, dróthuzók számára, külön engedélyjegyek alapján a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 3.- | ||||
| b) | 1.5 mm.-nél vékonyabb, egész 0.5 mm.-ig | 5.- | |||
| c) | 0.5 mm. nél vékonyabb | 5.- | |||
| Jegyzet: Gyaratolódrót, 1.5 mm.-nél vékonyabb, gyaratoló-gyárak számára, külön engedélyjegyek alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltétetek és ellenőrzés mellett | 1.50 | ||||
| d) | firniszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikkelezett: | ||||
| 1. 1.5 mm. és ennél nagyobb vastagságú | 6.- | ||||
| 2. 1.5 mm.-nél vékonyabb | 7.- | ||||
| Vasárúk: | |||||
| 262 | Durva vasöntvény: | ||||
| a) | nyers állapotban, megmunkálás nélkül | 2.- | |||
| b) | súrolva vagy durván mázolva; fúrva vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva vagy gyalulva; és a 270. sz. alá nem tartozó diszitett nyersöntvény | 4.- | |||
| aszfalttal bevont: csövek meg nem munkált durva vasöntvényből | 2.- | ||||
| c) | leköszörülve, esztergályozva, gyalulva, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva, zománczozva vagy finoman mázolva | 8.- | |||
| zománczozott főzőedény öntött vasból | 6.50 | ||||
| A b) és c) alatt foglalt árúk csupán a kapcsolásra szükséges kovácsolt vasrészekkel vagy fával kapcsolatban is. | |||||
| 263 | Közönséges vas- és aczélárúk, azaz árúk kovácsolható vasöntvényből, aczélöntvényből, kovácsolt vasból vagy aczélból, a mennyiben a következő számok alatt nem foglaltatnak: | ||||
| a) | érdesen súrolva is | 4.- | |||
| b) | durván mázolva | 4.- | |||
| fúrva, vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva, gyalulva vagy bemetszett csavarmenettel (srófveszők, anyasrófok is), durván mázolva is | 5.- | ||||
| c) | leköszörülve, esztergályozva, gyalulva, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva vagy finoman mázolva | 8.- | |||
| Mindezen árúk fával vagy vasöntvénynyel kapcsolatban is. | |||||
| 264 | Kovácsolt vasból valók, csövek, kapcsoló részek is | 6.- | |||
| Kaszák, sarlók, fával kapcsolatban is | 5.- | ||||
| Szögek (a patkószögek és cseglyék kivételével); drótszögek | 6.50 | ||||
| 265 | Lyukgatott vagy mélyitett fekete vaspléh és vaslemezek; külön meg nem nevezett árúk a 261. a) és b) sz. alatt. foglalt fekete vaspléhből | 5.50 | |||
| Külön meg nem nevezett árúk a 261. c) sz. alatt foglalt fekete vasplékből | 6.- | ||||
| 265 | b) | Kovácsolt üstök (gőzkazánok is) | 7.50 | ||
| 265 | c) | Külön meg nem nevezett pléhárúk, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva, finoman mázolva | 12.- | ||
| 266 | Kész vasuti kerekek, tengelyre illesztve is | 5.50 | |||
| 267 | Pántok (sarkazatok, závárok, reteszek s effélék); kócsirngók; széna- és trágyavillák, darabonként legalább 2 kilogramm sulyuak; kapák, lapátok; mindezek érdesen, súrolva vagy csupán egyes kevés helyeken leköszörülve, fával kapcsolatban is | 6.50 | |||
| 268 | Drótkötelek, drótkefék, szitafenekek; darva drótárúk; mindezek a 261. b) szám a) pontja alatt megnevezett drótból | 8.- | |||
| 269 | Nyers fürészek; 25 centiméteres vagy ennél hoszszabb vágott felületű reszelők es rásyolyok; fúrók, kalapácsok, fejszék, harapófogók és effélék; csavarmetszők; széna- és trágyavillák, a mennyiben a 267. sz. alá nem tartoznak; mérlegek és mérleg részek; lakatok, kulcsok és egyéb zár-alkatrészek; patkószögek; cseglyék; srófok legalább 5 mm. vastagságban; mindezek, a mennyiben magasabb vám alá nem esnek, fával kapcsolatban is | 10.- | |||
| 269 | b) | Kidolgozott fürészek; 25 centiméternél rövidebb vágott felületü reszelők és ráspolyok; gyaluvasak és vésők, árak; durva kések és ollók, ipari (gépekhez is való) és mezőgazdasági használatra; mindennemű kész szerszámok darabonkint 500 gr.-nál kisebb sulyuak; srófok 5 mm.-nél vékonyabbak; mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 271. szám alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apróárúk közé nem tartoznak | 15.- | ||
| Finom vas- és aczélárúk: | |||||
| 270 | Műöntvény és könnyű diszitmény-öntvények; nyers, meg nem munkált (csupán öntött, préselt, kovácsolt) késmüvesáru-alkatrészek; külön meg nem nevezett drótárúk, aczélhúrok is; árúk más anyagokkal kapcsolatban; mindezek, a mennyiben a 271. vagy 272. sz. alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 12.- | |||
| 271 | Fegyverek (a kezi tűzfegyverek kivételével) és fegyerrészek | 25.- | |||
| Csiszolt, fénymázozott, nikkelezett, zománczozott árúk (a 262 c) alá tartozó zománczozott durva vasöntvény kivételével); fonállal körülfont drót; takácsbordák és bordafogak; mindennemű gyaratolók; gyermekjátékszer; korcsolyák; párnázott, bevont vagy finoman diszitett vasbutorok | 20.- | ||||
| 272 | Késművesárúk; kézi tűzfegyverek | 45.- | |||
| Irótollak; rugók (az óra-, kocsi- és butorrugók kivételével); gombostűk, horgoló- és kötő-tűk, füzőtűk, kapcsok, csattok, gombok, halászhorgok, gyűszűk és efféle kisebb használati tárgyak; varrótűk, 5 cm. vagy annál hosszabbak | 30.- | ||||
| 272 | b) | Varrótűk, 5 cm. nél rövidebbek | 50.- | ||
| A 271 és 272. sz. alá eső árúk, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||
| 273 | Ólom és ólomkeverékek: | ||||
| a) | nyers állapotban, ócska ólomtöredék és ólomhulladékok | 2.- | |||
| b) | öntött (kazánok, csövek, lemezek, golyók, serét és effélék), mángolt, hengerelt, húzott ólom (ólom-drót), nyomdabetűk, stereotyplapok | 5.- | |||
| 274 | Czink: | ||||
| a) | nyers állapotban, ócska czinktöredék és czinkhulladék | vm. | |||
| b) | czinkrudak, czinklemezek és czinkpléhek | 1.50 | |||
| c) | czinkdrót és czinkcsövek, durva czinköntvény, azaz tovább ki nem készitett öntvény közönséges famunkával és vasrudakkal vagy vaslemezekkel kapesolatban is; mélyitett vagy lyukgatott czinklemezek és czinkpléhek | 3.- | |||
| 276 | Réz, nikkel, antimon, sárgaréz, pakfong, tombak és külön meg nem nevezett fémek és fémkeverékek: | ||||
| a) | nyers állapotban, ócska töredék és hulladék; kéneső | vm. | |||
| b) | durva öntvény (azaz harangok és csövek, ha darabonkint 5 kilogrammnál, és más tárgyak, ha daranbonkint 10 kilogrammnál sulyosabbak) | 6.- | |||
| c) | huzva, nyujtva (rudak, táblák, lemezek); pléhek és drótok, 0.5 milliméternél vastagabbak | 8.- | |||
| d) | pléhek és drótok 0.5 milliméter vastagságuak vagy ennél vékonyabbak | 9.- | |||
| mélyitett vagy lyukgatott lemezek és pléhek | 10.- | ||||
| e) | platirozott (ezüstözött) pléhek, táblák, lemezek rézből és sárgarézből | 20.- | |||
| platirozott(ezüstözött) drótok, rézből és sárgarézből; hamis leóni (czementezett) drót, lapitva is, de tovább ki nem dolgozva | 30.- | ||||
| 279 | Finom fémárúk, azaz más számok alatt nem foglalt mindennemü árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 280. szám alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak; távirókábel | 18.- | |||
| 280 | Legfinomabb fémárúk, azaz fényüzési czikkek és egyéb finoman dolgozott (p. o. díszitett, préselt, vernirozott vagy nikkelezett) árúk pakfongból (újezüst, alfenide és efféle nikkelkeverékekből), britanniafémből, bronzból, sárgarézből, tombakból és hasonló keverékekből; aluminiumból vagy nikkelből; más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú bőr-vagy apró-árúk közé nem tartoznak; bronzpor | 40.- | |||
| Gyermekjátékszerek: tűk, csattok, kapcsok, gombok, gyüszük s efféle kisebb használati tárgyak; más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 30.- | ||||
| 281 | Finom drótszövetek, melyeknél 2 cméterre 20 v. több láncz szál esik, az alább megnevezettek kivételével | 50.- | |||
| Drótszövetek, melyeknél 2 centiméterre 20 egész bezárólag 40 egyes lánczszál esik; irótollak; fonállal körülfont drót | 35.- | ||||
| 282-ből | Lokomobilok | 8.- | |||
| 283 | Varró- és kötő-gépek: | ||||
| a) | állványok, szétszedve is | 6.- | |||
| b) | gépfejek; ezek kész alkatrészei (a tűk kivételével) | 25.- | |||
| c) | gépfej-alkatrészek, teljesen el nem készitve, nyers öntvényből is; varró- és kötőgépek állványnyal | 15.- | |||
| 284 | Fonóanyagokat előmunkáló és feldolgozó gépek; fonógépek; czérnázógépek: | 4.25 | |||
| a) | pamut- vagy gyapjúból való hulladékoknak vagy posztófonal fonásra | ||||
| b) | minden másféle fonásra | 3.- | |||
| 284 | b) | Szövőszékek (csipkék készítésére is), továbbá szövéshez való segédgépek is; szövő-kötő gépek, gőzekék | 4.25 | ||
| Kelmenyomtató- hengergépek; himzőgépek; gyaratoló-készitő gépek | 3.- | ||||
| Mindezek (284. és 284 b) teljes (habár szétszedett) állapotban. | |||||
| c) | Pároló- és hütő-készülékek szesz-, serfőzdék és hasonlók számára | 10.- | |||
| 284 | d) | Cséplőgépek | 7.- | ||
| 286 | Külön meg nem nevezett gépek és készülékek nemtelen fémekből (azaz a melyeknél 50%-nál több a nemtelen fém) | 12.- | |||
| 287-ből | A tulajdonképeni papirosgép a szárítókészülékkel; téglavetőgépek (agyagföldek apritására, préselésére vagy formázására); tésztagépek; gyümölcs és főzelék aszalására való gépek; mindennemü kalander egyenként 100 métermázsa vagy ennél nagyobb sulyban; hengerszékek és malomgépek; szerszámgépek egyenként 200 métermázsa vagy ennél nagyobb sulyban, mindezek teljes (habár szétszedett) állapotban | 5.- | |||
| Másféle külön meg nem nevezett gépek és készülékek | 7.50 | ||||
| darab | |||||
| 290 | Személyszállitó kocsik, bőr- vagy párnamunkával | 75.- | |||
| Jegyzet. Szánok a vám kétbarmadát fizetik. | |||||
| Vasuti kocsik (a lóvonatu vasuti kocsik is): | |||||
| 100 kg. | |||||
| 291 | Teherszállitó kocsik | 6.50 | |||
| 298 | Tudományos czélokra szánt pontos műszerek (csillagászati, mennyiségtani, természettani, sebészeti műszerek) tekintet nélkül az anyagra, a melyből valók | vm. | |||
| 299 | Közhasznú müszerek: | ||||
| a)-ból | szinházi látcsövek | 125.- | |||
| b) | külön meg nem nevezett müszerek | 50.- | |||
| A 299. a) és b) alatt felsorolt árúk, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||
| 300 | Hangszerek: | ||||
| a) | zongorák, pianinok, harmoniumok és hasonló billentyűs hangszerek (a templomi orgonák kivételével) | 20.- | |||
| b) | másfélék | 10.- | |||
| 304 | Órarészek | 40.- | |||
| 305 | Mindenféle schwarzwaldi óra (órák faállványnyal), a tokra való tekintet nélkül, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak | 40.- | |||
| Más, külön meg nem nevezett órák és óramüvek, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak | 100.- | ||||
| 307 | Arany- és ezüst-munkák, ékszerárúk és külön meg nem nevezett mindennemű munkák egészben vagy részben nemes fémekből, igazi vagy hamis gyöngyökből, foglalt drágakövekből, arany és ezüst-fonadékok, valamint azokból és arany és ezüstdrótból készült árúk; valódian aranyozott vagy ezüstözött leóni fonadékokból vagy drótból készült árúk | 300.- | |||
| Árúk igazi vagy hamis korálokból, (filigránárúk aranyból és ezüstből; árúk lávából, nemes fémmel foglalva | 200.- | ||||
| 309 | Valódian ezüstözött leóni drótok | 30.- | |||
| Szemüvegek foglalatai aczélból | 50.- | ||||
| Külön meg nem nevezett árúk valódian aranyozott vagy ezüstözött, vagy aranynyal vagy ezüsttel kirakott nemtelen fémekből; valódian aranyozott leóni drótok és valódian aranyozott vagy ezüstözött leóni fonadékok; árúk féldrágakövekből, foglalva is; hamis gyöngyök; mesterséges fogak; parókásmunkák; hamis leóni fonadékokból vagy drótból készült árúk; szinházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüvegek foglalatai (az aczélból valók kivételével) | 100.- | ||||
| 310 | Árúk egészen vagy részben elefántcsontból, gyöngyházból, teknősbékahéjból, borostyánkőből, gagátból | 100.- | |||
| 311 | Gyermekjátékszer és egyéb, külön meg nem nevezett árúk, még pedig kapcsolatban: | ||||
| a) | selyemárúkkal, csipkékkel, mesterséges virágokkal (171. sz.), megmunkált disztolakkal | 75.- | |||
| b) | egyéb szőtt és kötött árúkkal | 50.- | |||
| 314-ből | Hamis leóni fonadékok | 50.- | |||
| Hamis aranyfüst és ezüstfüst | 40.- | ||||
| A 309., 310., 311. és 314. sz. a megnevezett árúk, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak, vagy a tarifában külön megemlitve nincsenek. | |||||
| 316 | Nap- és esőernyők: | darab | |||
| a) | selyemből vagy félselyemből | -.50 | |||
| b) | egyéb kelméből | -.25 | |||
| c) | diszitve (csokrokkal, himzéssel, fodrokkal stb.) | -.70 | |||
| 318-ból | Nyers vagy jegeczes bórsav, nyers vagy finomitott kén; nyers vagy finomitott borkő; czitromsavas és borkősavas mész | vm. | |||
| 100 kg. | |||||
| 320-ból | Vasgálicz | -.50 | |||
| Sósav | -.30 | ||||
| 320 | b)-ből | Kénsav, folyékony, nem füstölgő (ugynevezett angol) | -.50 | ||
| 321 | a) | Szóda (azaz egyszerű szénsavas nátron) nyers vagy jegeczedett; hamuzsir (tisztitatlan egyszerű szénsavas káli), a c) alatt megnevezettnek kivételével; kénsavas káli (duplicátsó); kettős kénsavas káli és nátron; glycerin (glycerines lúg is) | -.80 | ||
| b) | Égetett szóda | 1.20 | |||
| c) | Hamuzsir, 85°-nál nagyobb szénsavas kálitartalommal | -.80 | |||
| 322-ből | Oldható üveg és üvegoldat | 1.- | |||
| 322 | b)-ből | Ólomtajt; tisztitott salétrom (káli- és nátronsalétrom) | 2.- | ||
| 323-ból | Fehéritő lúg; rézvirág | 1.50 | |||
| Barytfehér (mesterséges kénsavas baryt); mindenféle ragasz; szénsavas ammoniak | 2.- | ||||
| Kettős szénsavas nátron (soda bicarbonata) és káli | 3.- | ||||
| Tisztitott borax | 2.50 | ||||
| 324 | Maró-nátron (kausztikus szóda, nátronhydrát); kénsavas magnesia; czinkfehér (fehér czinkoxid), czinkhamu (szürke czinkoxid); mesterséges agyagföld (agyagföldhydrát), tészta alakban | 3.- | |||
| Maró-káli (kausztikus káli, kálihydrát); kénessavas és alkénessavas mész; nyers mangansavas és hypermangansavas káli és nátron; kénessavas és alkénessavas nátron; sóskasav (czukorsav); sóskasavas káli (sóskasó); ólomfehér; minium és massicot; mesterséges agyagföld (agyagföldhydrát), darabban vagy porrá törve | 4.- | ||||
| 324 | b)-ből | Faeczetsavas mész és faeczetsavas timföld (folyékony timsópácz); ónhamu; ónsó (onchlorür) és egyéb ónkészitmények | 3.- | ||
| Sárga és vörös vérlúgsó | 4.- | ||||
| Faeczetsavas ólom; ólomczukor | 5.- | ||||
| Sárga és vörös chromsavas káli és nátron | 6.- | ||||
| 325 | b) | Csizmamáz | 4.- | ||
| Elkészitett nyomdafestékek (feketitők) | 5.- | ||||
| 326-ból | Mindenféle enyv, gelatine (állati és növényi fagylaló) | 4.- | |||
| 327 | Keményitő mézga (dextrin, leogomme) és egyéb külün meg nem nevezett mézgapótlók, csiriz, pép és hasonló keményitő-tartalmú ragasztó és appretáló-anyagok | 3.- | |||
| 328 | Keményitő és keményítőliszt | 6.- | |||
| 330 | Alizarin és egyéb kátrányfestő-anyagok és mesterségesen gyártott szerves festő anyagok | 1.50 | |||
| 331 | Chlorczink, folyékony is | 2.- | |||
| Borkősav; chlorsavas káli | 6.- | ||||
| Egyéb külön meg nem nevezett vegyészeti termékek és gyártmányok (ide értve a kénsavas chinint is) | 10.- | ||||
| Jegyzet: A kőszénkátrányból száraz destillatió utján nyert és a 117., 322., 330. és 331. sz. alá tartozó termékek, a mennyiben a kátrányfestékgyártásnál való további feldolgozás czéljából behozatnak, külön engedély-jegyek alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vm. | ||||
| 332 | Pecsétviasz; pecsétbélyegek ostyából; gelatinekészitmények; tinta és tintapor | 10.- | |||
| 333-ból | Fekete és szines czeruza, foglalva vagy nem foglalva | 18.- | |||
| Konczentrált eczetsav | 20.- | ||||
| Tus, rajzszén, rajzkréta; mindennemü festékek, hólyagokban, tokokban, kagylókban, tészta-alakban és szekrényekben | 24.- | ||||
| 335 | Fénymáz-firnisz (gyantával, terpentinnel, kőolajjal vagy alkohollal vegyitve) | 24.- | |||
| 340 | Viaszgyertyák, viaszfáklyák, viasztekercsek | 12.- | |||
| Gyujtógyertyácskák viaszból vagy stearinból, a skatulyákkal együtt | 3.- | ||||
| Mécsek, parafából, kártyapapirosból vagy más anyagokból készült uszókkal kapcsolatban | 15.- | ||||
| 341 | Külön meg nem nevezett gyertyák és zsirgyártmányok pl. stearinból, czetvelőből, pálmaolajból, parafinból | 9.- | |||
| 342 | a) | Közönséges szappan | 2.50 | ||
| 343-ból | Gyufák | 5.- | |||
| 344 | Tűzijáték-készitmények; kanóczok (gyujtó- és robbantózsinegek), az alább megnevezettek kivételével | 24.- | |||
| Kanóczok (gyujtó és robbantózsinegek), lőpor felhasználása nélkül készitve | 15.- | ||||
| 348 | Könyvek, nyomtatványok, szintugy naptárak, hirlapok és hirdetmények, térképek, hangjegyek, iratok (acták és egyéb kéziratok) | vm. | |||
| 349 | Papiroson való képek, azaz réz- és aczélmetszetek, kőnyomatok, fanyomatok, fényképek és effélék, papiros vagy vásznon való szinnyomatos képek | vm. | |||
| Jegyzet a 348. és 349. számhoz. Bekötött könyvek, képes művek stb., vászonra vagy lemezpapirosra ragasztott térképek és képek a 348. és 349. számok szerint vámozandók; ha azonban a kötés - minősége szerint - az apró-árúk közé tartozik, ilyféle könyvek, képes művek stb. mint apró-árúk vámozandók. Kötések, mappák, cartonok s effélék, melyek felismerhetőleg az azokba befektetett vagy beillesztett vámmentes könyvekhez, füzetekhez, képekhez stb. tartoznak, szintén vámmentesen kezelendők. | |||||
| Továbbá a 349. sz. szerinti vámkezelésből nincsenek kizárva a fekete és szines képnyomási ipar minden műbecs nélkül előállitott tömeges készitményei, valamint a képes ívek sem. | |||||
| 352 | Szobrok (szintugy mellszobrok és állati alakok), valamint dombormüvek kőből, 5 kilogrammnál sulyosabb darabokban; hasonlóképen szobrok, mellszobrok és állati alakok fémből vagy fából, de legalább természetes nagyságban | vm. | |||
| 353-ból | Superphosphat-trágya | vm. | |||
1. A mindkét részbeli terület vámhatára által átszeldelt földbirtokok vagy fekvőségeken az odavaló gazdasági marha és gazdasági eszközök, az ottani mezőgazdaságra szükséges vetőmag, továbbá a földmivelés és állattenyésztésnek ott nyert terményei, midőn a termelési helyről az eltakaritásukra rendelt épületek és helyekre szállittatnak, az egyik vámterületről a másikra, a gazdaságban való alkalmaztatásuk vagy rendeltetésük szerint leginkább alkalmas pontokon át vámmentesen vihetők.
2. A határlakosok, kik a másik határkerületben saját vagy bérelt szántóföldeket és réteket mivelnek, vagy különben ott, de lakásuk közelében, mezei munkát végeznek, vámmentességet élveznek az emlitett fekvőségek vetéséhez szükséges mag és az onnan elvitt termés és a kévékben levő gabona, továbbá a gazdasági munkához való állatok és szerek tekintetében.
A helyi viszonyokhoz és a végzendő munkához képest a határátlépés, az e részben meghatározandó óvintézkedések figyelembe vétele mellett, mellékutakon is történhetik, ha a visszatérés még ugyanazon napon bekövetkezik.
3. Az alább nevezett tárgyak a határkerület kölcsönös forgalmában, hol azt a helyi viszonyok kivánatosnak és megengedhetőnek tüntetik fel, alkalmas óvintézkedések mellett, mellékutakon is vámmentesen be- vagy kivihetők:
kilugzott vagy hulladékhamu trágyázásra; épitőhomok (közönséges) és kovakövek; méhkasok élő méhekkel; állati trágya; nyers tapló; len és kender gyökerestől; fű, moh, sás, takarmányfüvek, alom, széna, szalma és szecska; tej; surla darabokban; közönséges agyag; turfa és turfaföld.
4. A legelőre hajtott vagy onnan visszatérő marha, ugyszintén istállózásra behozott vagy kivitt marha, ha azonossága biztosittatott, a vámhatáron vámmentesen ki- és bevihető. Az ily marha terményei, mint: tej, vaj, sajt, gyapju és az időközben ellett fiatal marha, a marha számához és a legelés idejéhez arányos mennyiségben vámmentesen visszahozhatók.
A mennyiben azt a helyi viszonyok kivánják, a határnak mellékutakon való tullépése, az e részben meghatározandó óvszabályok figyelembe vétele mellett, akkor is megengedhető, ha a másik területen hosszabb ideig tartó legeltetés szándékoltatik.
Ugyszintén vámmentes a határlakosok által a másik államterületen fekvő havasi legelőikre a legeltetés ideje alatt bevitt, a havasi gazdaság üzeménél fogyasztásra szükséges só, liszt és kenyér.
A vámmentesen beviendő só, liszt és kenyér mennyisége a szükséghez képest a mindkét részrőli vámigazgatóságok által fog megállapittatni.
5. Ideiglenes munkára az egyik területről a másikra áthajtott és az utóbbiról munka után ismét visszahajtott marha, ugyszintén az egyik területről a másikra ideiglenes használatra bevitt és a használat után ismét az előbbire visszavitt gazdasági gépek és eszközök, az előjegyzési eljárás tekintetében fennálló ellenőrzés mellett vámmentességet élveznek.
6. A mindkét részbeli határlakosok minden vámdijtól mentesek, ha gabonát, olajmagot, kendert, lent, fát, csert és más efféle mezőgazdasági tárgyat őrlés, törés, felapritás, ráspolyozás stb. végett a tulsó határkerület malmaiba visznek és azokat elkészitett állapotban visszahozzák.
Figyelembe vehető helyi viszonyok esetében, a vámáthágások védelmét a körülményekhez képest biztositó más alkalmas módozatok helyettesitése mellett, a rendszeres vámeljárás alól kivételek engedtetnek meg. A termékek mennyisége, mely a nyers anyag helyébe ismét visszavihető, illetőleg ismét kiviendő, a szükséghez képest a mindkét részbeli vámigazgatóságok által egyetértőleg illően megszabandó.
7. A kölcsönös vámmentesség továbbá kiterjesztendő a zsákokra és edényekre, melyekben mezőgazdasági termények, mint pl. gabona és más mezei termények, gipsz, mész, italok és másféle folyadékok és a határforgalomban előforduló más tárgyak a szomszéd országba vitetnek és onnan üresen ugyanazon uton visszakerülnek.
8. A mindkét részbeli határkerület lakosságának forgalmában, a saját szükségleteikre szolgáló tárgyak kijavitása vagy a házi bérmunkával egyenlőnek tekintendő másféle kézmivesszerü kidolgozása tekintetében, a fennálló könnyitések továbbra is fentartatnak.
9. A határlakosok által gyakorlatra jogosult orvosok részéről kiállitott rendelvények mellett a behozó viszonyainak megfelelő kisebb mennyiségekben és a szomszéd gyógyszertárakból hozott elkészitett gyógyszerek a politikai hatóság engedélye nélkül is behozhatók és vámmentesen kezelendők. Gyógyászati czélokra szolgáló egyszerü drogeriáknál és egyszerü gyógyszerészeti és vegyészeti készitményeknél melyeknek gyógyszerészeti megjelölése a boritékon pontosan és világosan ki van tüntetve és a melyek az illető területen érvényben álló határozatok szerint kicsinyben kiszolgáltathatók, a rendelvények előmutatásától el lehet tekinteni.
10. A határforgalom tekintetében fennálló egyéb könnyitések, alakszerüségek és ellenőrzési szabályok továbbra is érvényben maradnak.
1. § A szerződő felek mindegyike kötelezi magát, hogy a másik állam törvényei elleni áthágások (13. és 14. §) meggátlására, fölfedezésére és megbüntetésére a következő határozmányokhoz képest közre fog müködni.
2. § Mindegyik szerződő fél kötelességévé teendi a saját vámtörvényei elleni áthágások meggátlására vagy följelentésére utasitott tisztviselőinek, hogy mihelyt a másik fél hason törvényei ellen czélba vett vagy már el is követett áthágásokról értesülnek, azt az előbbi esetben rendelkezésükre álló minden törvényes eszközzel lehetőleg megakadályozzák és mind a két esetben a belföldi vám- vagy adóhatóságnak (az osztrák-magyar monarchiában: a fővámhivataloknak vagy a pénzügyőrségi biztosoknak, a német birodalomban: a fővámhivataloknak vagy főadóhivataloknak) a leggyorsabban feljelentsék.
3. § Az egyik fél vám- vagy adóhatóságai az értésükre eső és a másik fél vámtörvényei ellen szóló áthágásokról, az utóbbinak a 2. §-ban emlitett vám- vagy adóhatóságait tüstént értesitendik és azoknak a kipuhatolható idevágó körülményekről minden hasznavehető felvilágositást meg fognak adni.
4. § Mindegyik szerződő fél vámszedő hivatalai a másik államnak erre felhatalmazott felsőbb vám- vagy adóhivatalnokainak kivánatára azon lajstromok és lajtsromosztályoknak, melyek az utóbbi államnak kiviteli, beviteli és határszéli áruforgalmát kitüntetik, ugyszintén ama lajstromok mellékleteinek is megtekintését a hivatalos helyiségben minden időben megengedik.
5. § A szerződő felek közötti határon alkalmazott vám- és adóhivatalnokok oda fognak utasittatni, hogy a csempészkedésnek mind a két oldalon való meggátlására és fölfedezésére nézve egymást a legnagyobb készséggel támogassák s e czélból egymással ne csak kölcsönösen közöljék a lehető legrövidebb idő alatt észrevételeiket, hanem jó szomszédokhoz illő egyetértésben is maradjanak és czélszerü közremüködés megállapitása végett időről-időre és különös esetek alkalmából egymással tanácskozzanak.
6. § A szerződő felek vám- és adóhivatalnokainak meg lesz engedve, hogy valamely csempészkedőnek üldözése vagy a saját államuk vámtörvényei elleni áthágásra vonatkozó tárgyak vagy nyomok kutatása alkalmával a másik állam területére átmehessenek oly czélból, hogy az ottani községi előljáróknál vagy hatóságoknál a tényállás és a tettes kinyomozására s a bizonyitásra szükséges intézkedéseket, a véghezvitt vagy megkisérlett vámkijátszásra vonatkozó minden bizonyiték megszerzését, nemkülönben a körülményekhez képest az áruk ideiglenes lefoglalását és a tettesek letartóztatását kivánják.
Mindegyik szerződő fél községi előljárói és hatóságai az ilyetén megkereséseket csak ugy teljesitendik, miként ez saját államuk vámtörvényei szerint a gyanitott vagy felfedezett áthágásokra nézve jogukban és kötelességükben áll. Az egyik rész vám- és adóhivatalnokai előljáró hatóságuknak a másik rész illető hatósága által történő megkerestetése alapján arra is szólithatók fel, hogy akár ezen utóbbi hatóság, akár saját országuk illető hatósága előtt a vámcsonkitásra vonatkozó körülményekről vallomást tegyenek.
7. § A szerződő felek egyike sem fog saját területén a másik fél területére való csempészkedésre alakult egyesüléseket megtürni, sem a csempészkedési vállalatok hátrányai ellen biztositó szerződéseket érvényeseknek elismerni.
8. § A szerződő felek mindegyike meggátolni köteles, hogy oly árukészletek, melyek a másik fél területére való átcsempészésre szántaknak tekinthetők, az utóbbi határszélének közelében felhalmoztassanak vagy a lehető visszaélés ellen szolgáló biztositék nélkül lerakassanak.
A határszéli kerületen belül idegen, meg nem vámozott áruk raktárai rendszerint csak oly helyeken türhetők meg, hol vámhivatal van s ez esetben a vámhatóság részéről zár és ellenőrizet alá helyezendők.
Ha egyes esetekben a hivatalos zár nem alkalmazható, helyette más lehető biztosságot nyujtó ellenőrködési intézkedések teendők. Idegen megvámozott áruk és belföldi áruk készleteinek a határszéli kerületen belül, a megengedett, azaz a belföld helyi fogyasztásához mért forgalom szükségletét nem szabad meghaladniok. Ha azon gyanu támad, hogy ilynemü áruk készletei az érintett szükségleten felül és csempészkedési czélra alakultak; az ily raktárak, a mennyiben ez törvényesen megtörténhetik, a vámhatóságnak különös, a csempészkedés meggátlására alkalmas ellenőrizete alá helyezendők.
9. § Mindegyik szerződő fél köteles:
a) oly áruknak, melyek be- vagy átvitele a másik államban tilos, vám- vagy adóhivatali elintézését emez utóbbi állam felé csak akkor teljesiteni, ha ennek különös engedélye mutattatik elő;
b) oly árukat, melyek a másik államban beviteli vám alá esnek és oda rendeltetvék:
1. csak valamely ottani, megfelelő hatáskörrel felruházott belépti hivatal felé vezető irányban;
2. a kilépti hivataloktól vagy igazolási helyektől, csak oly nappali időben, hogy a határon tul ott megengedett időben érkezhessenek meg;
3. a kilépti hivatal vagy igazolási hely és a határ között - minden elkerülhető tartózkodás megakadályozása mellett - bocsátani el vám- vagy adóhivatali elintézés után, vagy látni el a szükségelt igazolványokkal.
10. § Szintugy mind a két fél az isméti kivitelre szánt, meg nem vámozott árukért nála letett biztositékok kiadását, valamint a kivitelért járó elengedéseket vagy visszatéritéseket csak akkor teljesitendi: ha a belépti hivatal részéről kiállított, az eljárás lajstromozási tételét és keltét tartalmazó bizonyitvány által igazoltatik, hogy az emlitett szomszéd országba kivitt áru emez utóbbi hivatalnál bejelentetett.
11. § A 9. §-ban b) alatt és a 10. §-ban foglalt határozatok foganatositása előtt a szerződő felek a közös határon az áruk átvitelére rendelt bejelentő és vizsgáló helyek kellő száma és hatásköre, azoknak egymással való közvetlen viszonya tekintetében összhangzólag kiszabandó elintézési órák, s a kivitt áruknak a határon tuli bejelentési hivatalig a szükséghez képest elrendelendő hivatalos kisérése, nemkülönben a vaspályai forgalomra vonatkozó különös rendszabályok iránt, egymással készséggel egyezkedni fognak.
12. § Mindegyik szerződő fél köteles a másik fél vámtörvényeinek a 13. és 14. §-okban emlitett áthágásait nemcsak saját alattvalóinak, hanem mindazoknak is, kik területén ideiglenesen laknak vagy csak mulólag tartózkodnak, az idézett szakaszokban kijelölt büntetések terhe alatt megtiltani. A szerződő felek kölcsönösen kötelezik egymást, hogy a másik szerződő félnek azon alattvalóit, kik csempészkedés gyanuját gerjesztették maguk iránt, saját területükön belül szemmel fogják tartani.
E czélból mindegyik szerződő félnek jogában álland, hogy a másik fél határkerületeiben tartandó sokadalmakra és vásárokra, marhavásárokra is, alkalmas megfigyelő közegeket küldhessen, ugyszintén hogy magasabb vám- és adótisztviselői által a marhavásár jegyzőkönyveibe, a mennyiben ilyenek vezettetnének, betekintethessen és azokból magának másolatokat szerezhessen.
13. § Mindegyik szerződő fél a másiknak be-, ki- és átviteli tilalmainak áthágásait s a vám- vagy adócsonkitásokat, azaz oly cselekvényeket vagy törvényellenes mulasztásokat, melyek által amaz államtól az őt törvényesen megillető be- vagy kiviteli vám elvonatik, vagy fel nem fedeztetése esetében elvonatnék; tetszése szerint, vagy az áthágás tárgyának elkobzásával s esetleg a teljes érték megtérittetésével s a mellett arányos pénzbirsággal vagy ugyanazon pénz- vagy vagyonbüntetésekkel illetendi, melyek alá saját adótörvényeinek ugyanazon, vagy hasonló áthágásai vetvék.
Ez utóbbi esetben a büntetési összeg, a mennyiben ez törvényesen az elvont adóösszeghez aránylik, azon állam vámtarifája szerint szabandó ki, melynek adótörvénye ellen követtetett el az áthágás.
14. § A másik állam vámtörvényeinek olyatén áthágásaira, melyek bebizonyithatólag sem valamely be-, ki- vagy átviteli tilalom megszegését, sem valamely vámilleték elvonását nem tartalmazzák, vagy nem czélozzák, bizonyos határok között a büntető biró itéletétől függő, elegendő pénzbüntetések szabandók.
15. § Ezen egyezmény alapján a szerződő felek egyike sincs arra kötelezve, hogy fogság- vagy munkabeli büntetéseket (ide nem értve a végre nem hajtható pénzbüntetéseknek a saját adótörvények szerint fogság- vagy munkabeli büntetésre való változtatását), nemkülönben becsületbeli büntetéseket, iparjogositványok elvonását vagy a büntetés sulyosbitásakép a megtörtént elitéltetések kihirdetését szabja ki.
16. § Ellenben a másik állam vámtörvényeinek megszegésénél netalán előforduló egyéb kihágásoknak és bűntetteknek, p. o. bántalmazások, jogellenes ellenszegülés, fenyegetések vagy erőszakoskodás, hamisitások, megvesztegetések vagy zsarolásoknak stb. törvényszerü megbüntése a 12-15. §-ok szerint kibocsátandó büntetési határozatok által se ki nem zárható, se meg nem szoritható.
17. § A másik fél vámtörvényeinek áthágásait, az illetékes hatóság megkeresésére, mindegyik szerződő fél ugyanazon biróságok által s ugyanazon eljárási formák szerint fogja vizsgálat és törvényes büntetés alá vétetni, mint saját hasonló törvényeinek áthágásait:
1. ha a vádlott, vagy azon állam polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonatik, vagy
2. ha nemcsak az áthágás idejében ezen állam területén, hacsak mulólag is lakott, vagy az áthágást ezen területből követte el, hanem a vizsgálatot inditványozó megkeresés beérkeztekor, vagy azután is, emez állam területén kerittetik kézre;
a 2. alatt emlitett esetben mind a mellett csak akkor, ha a vádlott nem polgára azon államnak, melynek törvényei a vád alatti áthágás tárgyát képezik.
18. § A 17. §-ban megjelölt vizsgálat megejtésére azon biróság, melynek kerületéből történt az áthágás és azon biróság, melynek kerületében a vádlott vagy állandóan lakik, vagy mint idegen ideiglenesen tartózkodik, annyiban illetékesnek tekintendő, a mennyiben ugyanazon áthágás miatt ugyanazon vádlott ellen netalán más biróság előtt már tárgyalás folyamatban vagy végitélet által befejezve nincs.
19. § A 17. §-ban megjelölt vizsgálatok folyamában a másik fél hatóságainak vagy tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyitó erővel birandnak, mint a mely hasonló esetekben a saját állami hatóságok vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajdonittatik.
20. § A 17. § alapján inditott büntető eljárással és a büntetés végrehajtásával járó költségek ugyanazon elvek szerint határozandók meg és vetendők ki, melyek a saját állambeli törvények hasonnemü áthágásai folytán inditott büntető eljárásra nézve érvényesek.
Azoknak egyelőre való fedezéséről azon állam tartozik gondoskodni, melyben a vizsgálat foly.
Az eljárással és a büntetés végrehajtásával járó azon költségeket, melyek, ha az eljárás a saját adótörvények áthágása miatt indittatott volna meg, utoljára ezen állam terhére esnének, a mennyiben azok a vádlottól be nem hajthatók vagy a befolyt büntetési összegek által nem fedezhetők: azon állam köteles megtériteni, melynek hatósága a vizsgálatot inditványozta.
21. § A 17. § alapján meginditott büntető eljárás folytán a vádlottól behajtott, vagy az áthágás elárusitott tárgyai után befolyó pénzösszegekből először is a hátralevő perköltségek, annak utána a másik államtól elvont adók s végre a birságok fedezendők.
Ezen utóbbiakról azon állam intézkedik, melyben az eljárás véghez ment.
22. § A 17. § alapján inditott vizsgálat azon idő alatt, mig jogerejü véghatározat nem hozatott, azon állam hatóságának megkeresésére, mely meginditotta, tüstént abbahagyandó.
23. § Azon büntetéseknek, melyekre a vádlott a 17. § alapján inditott eljárás folytán itéltetett vagy önkéntesen ajánlkozott, elengedése vagy enyhitése azon államot illeti, melynek biróságánál az elitélés vagy ajánlkozás történt.
Az ily büntetési elengedések vagy enyhitések előtt, mind a mellett azon állam hatóságának, melynek törvényei ellen követtetett el az áthágás, alkalom nyujtandó ez iránti nyilatkozásra.
24. § Mindegyik szerződő fél biróságai a másik államban, ennek vámtörvényei ellen elkövetett áthágások miatt, vagy a 17. § alapján meginditott minden büntető eljárásra vonatkozólag, kötelesek az illető biróság megkeresésére:
1. a birósági kerületekben tartózkodó tanukat és szakértőket, ha kivántatik, hit alatt kihallgatni és amazokat, a mennyiben az országos törvények a tanuskodás megtagadását meg nem engedik, például a tanuskodás tanuk saját bűntársaságára nem vonatkozik vagy oly körülményekre ki nem terjesztetik, melyek a váddal közel kapcsolatban nem állanak, tanuság-tételre szükség esetében szoritani is;
2. hivatalos szemléket tartani s a leletet hitelesiteni;
3. oly vádlottaknak, kik a megkeresett biróság kerületében tartózkodnak, a nélkül, hogy az utóbbi állami kapcsolatához tartoznának, idézéseket és határozatokat kézbesiteni;
4. a megkeresett biróság kerületében található törvényszegőket s ezeknek ingó vagyonát letartóztatni és kiadni, vagy a lefoglalt tárgyakat eladni és a befolyt összeget a felmerült költségek megtéritése mellett kiszolgáltatni, ha csak ama törvényszegők a megkeresett biróság állami kapcsolatához vagy oly más államhoz nem tartoznak, mely a kérdéses törvényszegésnek maga részéről való kellő megvizsgálására és megbüntetésére szerződésileg kötelezve van.
25. § A jelen egyezményben „vámtörvények” alatt a be-, ki- és átviteli tilalmak és „biróságok” alatt a szerződő államok mindegyikében az ilynemü saját törvényeik áthágásainak megvizsgálására és megbüntetésére rendelt hatóságok is értetnek.
26. § A fentebbi határozatok által a szerződő államok között a csempészkedés elnyomása végett megállapitott további kedvezmények se meg nem szünnek, se meg nem változnak.
(Minta.)
Az illetékes hatóságok előtt való igazolása végett ezennel bizonyittatik, hogy N. N. ur, ki gyártmányaival (terményeivel) a vásárokat és sokadalmakat (az osztrák-magyar monarchiában, a Német-birodalomban) meglátogatni szándékozik, N-ben lakik és az iparának megfelelő törvényes adókat és illetékeket megfizetni köteles.
Jelen bizonyitvány ............................................. havi időszakra érvényes.
(Hely, kelet és a kiállitó hatóság aláirása és helye.)
(Személyleirás és az iparüző aláirása.)
(Minta.)
| 18........ évre | sz. |
(Bélyeg az ország czimerével.)
Érvényes az Osztrák-Magyar Monarchiában, a Német-birodalomban és Luxemburgban.
Tulajdonos:
(kereszt- és vezeték-neve.)
(Hely) 18...................................................................
| (P. H.) | (Hatóság) | |
| aláirás. |
Ezennel bizonyittatik, hogy jelen igazolvány tulajdonosa ......................................................
| .................... ben ..................................................................... czég alatt mint kereskedelmi | |||
| utazó ................................. czég | |||
| (gyárral vagy kereskedéssel) bir | |||
| szolgálatában áll, mely czég ott helyben (a gyár vagy kereskedés megjelölése) bir. |
Továbbá, miután ezen igazolvány tulajdonosa ez a czég, valamint azonkivül még a következő czégek:
1. (gyár vagy kereskedés neme) ...................................................................................... ben
2. (gyár vagy kereskedés neme) ...................................................................................... ben
számára árumegrendeléseket keresni és áruvásárlásokat tenni szándékozik, az is igazoltatik, hogy az emlitett czégek üzletének gyakorlásáért ezen országban törvényesen megállapitott adók fizetendők.
A tulajdonos személyleirása:
életkor: ...................................................................................................................................
termete: ..................................................................................................................................
haja: .......................................................................................................................................
különös ismertető jelei: ..........................................................................................................
Aláirás: ................................................
Jegyzet: A mintába a kettős sorok közül vagy a felső vagy az alsó sor szövege fog bevezettetni az egyes eseteknek megfelelőleg.
Figyelmeztetés
Ezen igazolvány tulajdonosa fel van jogositva kizárólag csak utazásaiban és kizárólag csak a megnevezett czég(ek) számára árumegrendeléseket és áruvásárlásokat tenni. Csak árumintákat szabad magával vinnie, de árukat nem; azonkivül tartozik magát a minden államban érvényes szabályoknak alávetni.
Az osztrák-magyar monarchia és a német birodalom közt kötött kereskedelmi- és vámszerződés mai napon történt aláirásánál a szerződő felek meghatalmazottai a következő megjegyzéseket, nyilatkozatokat és megállapodásokat iktatták a jelen jegyzőkönyvbe:
1. A német sónak átvitele az osztrák-magyar monarchián a Dunán a fél különös kérelme nélkül a következő feltételek mellett eszközölhető:
a) A vámkezelés azon vámhivatalnál, a melynél az érkező szállitmányok belépnek, a bemondó eljárásban történik, azon fentartással azonban, hogy a szállitmányok belső megvizsgálás alá vehetők és hogy különös gyanu esetében, vagy a mennyiben a német sóadóhatóság által alkalmazott zár megsérült volna, a szállitmány ujból utánmázsálható.
b) Azon vámhivatal, melynél a szállitmány belép, köteles az átvitelre oly határidőt szabni, mely a mindenkori vizállásra való tekintettel, elégséges az átvitelnek a Dunán gőzerővel való eszközlésére.
Igazolt vétlen és a legközelebbi cs. k., illetve magyar kir. vámközegnél haladék nélkül bejelentett késedelmek méltányos figyelembe fognak vétetni.
c) Az átmenő szállitmányokért azon vámhivatalnál, melynél a küldemény belép, az azért tarifa szerint járó beviteli illeték összegének megfelelő biztositék készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban teendő le.
Az elhatározás az iránt, vajjon ezen biztositék helyett valamely kezesség elfogadható-e, a két pénzügyministernek tartatatik fenn, miért is az ez iránti engedély esetről-esetre előzetesen szerzendő meg.
d) A fentemlitett biztositék a félnek visszaszolgáltatik, ha a tényleges belépésnek a megnevezendő idegen államba megtörténte vámhivatali okmány által igazoltatik. Az orsovai m. k. vámhivatalnál kilépő sóra nézve elegendő, ha a szabályszerü és kifogástalan kilépés bebizonyittatik.
Az emlitett vámhivatali bizonylatok azon belföldi vámhivatal utján, melynél a kilépés történt, a magyar kir. pénzügyi ministerhez terjesztendők fel, ki - feltéve, hogy a szabályok megtartattak - a biztositék visszaszolgáltatása végett a csász. kir. pénzügyminiszterrel azonnal érintkezésbe fog lépni.
2. A kreuznachi anyalugsó és a stassfurti fedüsónak átvitele az osztrák-magyar monarchián különös előzetes átviteli engedély nélkül a következő feltételek mellett engedtetik meg kivételesen:
a) Minden küldemény a kreuznachi és illetve a stassfurti sóadóhivatal által megvizsgálandó, hivatalos zár alá teendő és a német birodalom vámszabályai szerint I. osztályu kisérőjegygyel ellátandó.
b) Az osztrák-magyar vámterületen fennálló azon vámhivatal, melynél a küldemény belép, ha az adóhivatali zárt sértetlennek találja és a kisérő okmányok valamely visszaélés gyanuját nem ébresztik: a küldeményt azonnal mint átviteli árut fogja vámkezelni.
c) Azon osztrák vagy magyar vámhivatal, melynél a küldeménynek ki kell lépni, ha az adóhivatali zár sértetlenségéről meggyőződött, a küldeménynek kiléptét minden akadály nélkül meg fogja engedni, s haladék nélkül megteszi arra nézve a szükséges intézkedést, hogy a letett biztositék visszaszolgáltasssék.
d) A jelen könnyitések nem alkalmazhatók az oly stassfurti fedüsó-küldeményekre, melyek az osztrák-magyar vámterületen utközben lerakatnak.
3. Az 1. Czikk b) pontja alatt lévő fentartás azon elővigyázati intézkedésekre is kiterjed, melyek a mezőgazdaság védelme végett kártékony rovarok (mint például a phylloxera és colorado rovar) becsempészése és terjedése ellen czéloztatnak.
4. A szerződő felek az egészségrendőri szempontból kibocsátott minden forgalmi megszoritást egymással kölcsönösen közölni fogják.
1. Az A) és B) tarifákban foglalt kedvezmények a mindkét részrőli vámkülzetekből (szabad területekből) érkező árukra akkor alkalmazandók, ha ezen áruk vagy az anyagok, a melyek felhasználásával azok a vámkülzetben készültek, azon országban, a melyhez a vámkülzet tartozik, előállittattak vagy ezen országba vámmentesen behozhatók és ha külön megállapitandó származási bizonyitványnyal ellátva vannak.
2. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy sem azon árúkra nézve, a melyekre a szerződés életbeléptével az egyik vagy a másik fél területén a tengeren való behozatalnál vámengedmények maradnak fenn, az összegre nézve továbbmenő, sem más árúkra nézve uj, a tengeren való behozatalt kedvezményező vámengedmények a másik fél beleegyezése nélkül életbeléptettetni nem fognak.
Mindazonáltal a szerződő felek mindegyikének szabadságában álland, azon árúkra nézve, a melyekre a szerződés életbeléptével a másik fél területén a tengeren való behozatalnál vámengedmény marad fenn, ily a tengeren való behozatalt kedvezményező vámengedményt a másik fél területén akkor fennállóhoz hasonló százalékarányban függetlenül a saját területén is életbeléptetni.
3. Az A) melléklethez (Bevitel a német vámterületre)
Az A) mellékletben felsorolt tételeknek, a mennyiben ez alól egyuttal kivételek nem állapittattak meg, azon jelentőség tulajdonitandó, a melylyel azok a szerződés megkötésekor a német vámterületen érvényes általános vámtarifával kapcsolatban jelenleg birnak.
1. Az 5. m) sz.-hoz. Tannin (csersav) az 5. m.) számhoz tartozik.
2. A 10. e) és f) sz.-hoz. A szivárványos üveg a festett, illetve a szines üveg megfelelő vámja alá esik.
3. A 18. f) 2. sz.-hoz. Nemezkalapok, melyeknél alakjuk vagy felszerelésük után nem ismerhető fel, vajjon női vagy férfikalapok-e, a 18. f) 2. szám szerint mint férfikalapok kezelendők.
4. A 20. b) 1. sz.-hoz. Árúk egészen vagy részben borostyánkőből, gagátból, jetből, tajtékból és gyöngyházból, ha más anyagokkal kapcsolatban vannak is, a mennyiben ez által a 20. a) számhoz nem tartoznak, a 150 márkára mérsékelt vámmal vámozandók.
5. A 25. e) 1. sz.-hoz. A brutto 100 kilogrammonkint 10 márkában megállapitott mérsékelt vámtétel mellett csak az olyan házasitásra (coupage) szánt természetes vörös borok és vörösbor mustok bocsáttatnak be, a melyek legalább 12 térfogat-százalék szeszt, illetőleg (ha mustról van szó) ennek megfelelő s ezzel egyenértékü gyümölcsczukrot és 100 Celsius fok hőmérsékletnél legalább 28 gramm száraz kivonatot tartalmaznak, feltéve, hogy azok - a német birodalom szövetségtanácsa által megállapitandó ellenőrzési feltételek mellett - tényleg a borok házasitására fognak felhasználtatni.
llyen házasitásnak tekintendő az, ha a házasitandó fehérborhoz a fentebb jelzett minőségü must vagy bor az összeházasitott egész bormennyiség legfeljebb 60%-ának megfelelő mennyiségben, a házasitandó vörösborhoz pedig ugyanilyen bor vagy must, ugyancsak az összeházasitott bormennyiség legfeljebb 33 1/3%-ának megfelelő mennyiségben kevertetik.
6. A 25. f) sz.-hoz. Sózott és olvasztott vaj a vajra megállapitott vám alá esik.
7. A 27. b) sz.-hoz. Utánozott bőrpapiros-lemez - barna falemez - (lemezszerü gyártmány faanyagból, mely őrlés előtt párolás által barna, bőrszerü szint nyert) a 27. b) szám szerint kezelendő.
8. A 38. c) sz.-hoz. A közönséges znaimi cserépedény a német vámterületre való bevitelnél a 38. c) tétel szerint 100 kilogrammonkint 1 márkával vámozandó.
9. A 40. a) sz.-hoz. Olajosvászon (olajjal vagy olajvegyülékkel [olaj és kaucsuk-keverék] áztatott durva szövetek) és boritékvászon, azaz olajvegyülékkel (olaj- és kaucsuk-keverék) vagy olajfirniszszel áztatott vagy bevont kátrányozott vagy fémanyagokkal (rézvirágoldat stb.) vizhatlanná csinált durva vászon vagy másféle ekkép elkészitett durva szövetek szintén a 40. a) szám mérsékelt vámja alá tartoznak.
4. A B) melléklethez (Bevitel az osztrák-magyar vámterületre)
A B) mellékletben felsorolt tételeknek, a mennyiben ez alól egyuttal kivételek nem állapittattak meg, azon jelentőség tulajdonitandó, a melylyel azok a szerződés megkötésekor az osztrák-magyar vámterületen érvényes általános vámtarifával kapcsolatban jelenleg birnak.
1. A 64. sz.-hoz. A selyemhernyó-pete vámmentes marad.
2. A 70. sz.-hoz. Pálmamagolaj, szilárd állapotban a 70. számhoz tartozik.
3. A 73. sz.-hoz. Az olajfirniszek a 73. számban nem foglaltatnak.
4. A 77. sz.-hoz. Az ürmös (bor) a közönséges bor vámját fizeti, még pedig a legnagyobb kedvezményben részesülő harmadik nemzet irányában alkalmazott vámot.
5. A 84. sz.-hoz. A servelat-kolbász és a szalámi a 84. sz. alatt foglaltatik.
6. A 87. sz.-hoz. A sóslébe rakott halak a 87. sz. alá tartoznak.
7. A 88. sz.-hoz. A 88. sz.-ban foglalt halak ezen tétel alá nem tartoznak, ha szelenczékben s effélékben légmentesen fordulnak elő, valamint ha más módon elkészitve vagy szelenczékbe, palaczkokba, üvegekbe s effélékbe becsinálva vannak.
8. A 92. és 93. sz.-hoz. Kétszersült (cakes), mézeskalács és ostya a 92. és 93. számokhoz tartoznak.
9. A 102. sz.-hoz. Az idetartozó fürészelt kövek alatt csak azok értetnek, melyek legfeljebb három oldalukon vannak fürészelve.
10. A 103. b) 2. sz.-hoz. Barnakő, továbbá fehér kréta, őrölve vagy iszapolva a 103. sz. b) 2. szerint vámmentesen kezelendők.
11. A 106. és 107. sz.-hoz. A 106. és 107. számok alatt felemlitett vizek és olajok nem tartoznak ezen tétel alá akkor, ha czimjegygyel, használati utasitással és más effélével ellátott edényekben fordulnak elő, a mi által illatszer-árúknak mutatkoznak.
12. A 113. sz.-hoz. Mesterséges indigo, mely ugyanazon összetételü, mint a természetes indigo, ugy kezelendő, mint az utóbbi.
13. A 146. sz.-hoz. A 146. sz.-hoz tartozó és a csipkékkel egyenlően vámozandó szegélycsipkék alatt a szőtt vagy kötött szegélycsipkék nem értendők; ilyemü szegélycsipkék a 147. sz. alá sorolt paszománt- és kötött-árúkhoz tartoznak.
14. A 169. b) sz.-hoz. Sima és nyüstös (armure) árúknak tiszta selyemből azok fognak tekintetni, a melyek egyszerü és szabályos felületüek, a láncz- és vetőlékfonalak egyszerü keresztezésével birnak, melyeknél a minta határozott és csekély számu fonalak után ismétlődik és melyek ép ezért több nyüst segélyével állithatók elő. Ilyenek: a tafota és minden nyüstös szövet, jelesül a satin (atlasse), serges, surrahs (sávoly) merveilleux, ottomanes, marquises, gros de Suez, failles francaises, lévantines, reps, gros de Tours név alatt ismert és a nyüstös piquets stb. szövetek.
Mintás (faconnirt) szöveteknek mindazok fognak tekintetni, a melyek nem egyszerü és szabályos felületüek, hanem két vagy több fonalrendszerből készültek, mint a pekins, mely két lánczrendszerből (alapkötést képező és mintázatot létesitő lánczból) áll, avagy barrés, melynél a hatást több vetőlékrendszer idézi elő; továbbá valamennyi koczkázott vagy csikos szövet, a melyeknél a mintázat különböző vetőlékek által idéztetik elő és végre a moirirozott, gauffrirozott, nemkülönben szinnyomattal ellátott szövetek, még pedig mindkét esetben, vagyis akár a kész szövet, akár pedig csak a láncz fonala lett volna nyomva.
Mintás szöveteknek tekintendők mindazok, a melyek oly rajzszerü mintázattal birnak, a melyekhez (mintákhoz) tetszőleges számu fonalak (láncz- és vetőlék irányban) használhatók és melyek Jacquarde-gép segélyével állittatnak elő.
A bársony minden neme, a szalagok és gaze-szövetek mintás szövetek módjára kezeltetnek.
15. A 170. sz.-hoz. Félselyemárúk alatt nemcsak a selyemből (Tussah-selyemből is) és pamutból vegyesen szőtt árúk értendők, hanem a selyemből (Tussah-selyemből is) és gyapjuból, valamint a selyemből (Tussah-selyemből is) és vegyes fonóanyagokból szőtt árúk is.
16. A 191. sz.-hoz. Papiros átlátszó vonalakkal (ugynevezett viznyomatu vonalakkal) nem kezelendő mint préselt papiros (192. a) sz.), hanem a 191. sz. szerint mint vonalozott papiros.
17. A 195. sz.-hoz. Készredolgozott, festett, fénymázozott bábok és bábrészek papirosanyagból, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak, a megállapitott vámmérséklésben nem foglaltatnak, hanem a 195. sz. általános vámja alá esnek.
18. A 220. és 221. sz.-hoz. A finom bőröknek megmunkálás vagy festés által közönséges bőrökből készült utánzatai mint közönséges bőrök vámozandók a 220. a), illetve a 221. a) számoknál engedélyezett mérsékeltebb vámokkal.
Mindennemü tollprém a 221. b) sz. általános vámja alá esik.
19. A 240., 241. és 242. sz.-hoz. A szivárványos üveg a festett, illetve a szines üveg megfelelő vámjai alá tartozik.
20. A 245. c) sz.-hoz. Papirossal bevont iróvesszők természetes palából a 245. c) sz. szerint vámozandók.
21. A 252. b) sz.-hoz. A felsőlausitzi és ugynevezett bunzlaui közönséges cserépedény az osztrák-magyar vámterületre való behozatalánál a 252. b) sz. szerint 100 kilogrammonkint 50 kr. vám alá esik.
22. A 256. sz.-hoz. Korsók kőanyagból, nem valódian aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémekből való fedelekkel, a mennyiben a fedelek sulya nem a tulnyomó, mint agyagárúk más anyagokkal kapcsolatban, a 256. sz.-nál engedélyezett mérsékelt vámmal vámozandók.
23. A 259. a) sz.-hoz. Keresztmetszetének keskeny oldalain kidomboritott lapos vas nem tartozik a formás vashoz.
Hegesztett vasból forrasztott farkvas alatt a buczák, nyers farkvas, nyerssincsomagok vagy hulladékvas-csomagokból (ugynevezett izzasztó csomagok) hegesztés által előállitott, értendő.
24. A 271. sz.-hoz. A finoman homályosra köszörült, damascirozott (diszitett) és vésett külön meg nem nevezett vas- és aczélárúk ugy vámozandók, mint a 271. sz.-hoz tartozó csiszolt árúk.
25. A 298. sz.-hoz. A tudományos czélokra szánt pontos műszerek vámmentes kezelése nemcsak a nyilvános intézetek részére fog megengedtetni, hanem különben is, ha az illető az illetékes hatóság részéről kiállitott bizonyitvány által kimutatja, hogy a behozandó műszer saját tudományos műveleteire van rendelve és sem iparüzésre, sem hivatásszerü foglalkozás gyakorlására, sem kereskedésre nem fog szolgálni.
26. A 323. sz.-hoz. A fehéritő lúgok részére engedélyezett vám szerint kezelendők nemcsak chlornatronlúg (eau de Labaraque) és chlorkalilúg (eau de Javelle), hanem a vizenyős oldatai a marókáli és marónátronnak (marólúg), a kettős kénessavas mész és kénessavas nátronnak (bisulfitlúg) és a kénessavnak, továbbá a hidrogén-superoxyd is.
27. A 328. sz.-hoz. Ugynevezett fényesitő keményitő, azaz stearinnal, borax-al, viaszszal vagy más anyagokkal kevert, de nem illatos keményitő a 328. sz. szerint kezelendő.
28. A 348. és 349. sz.-hoz. Az apróárúk közé tartozó kötések, példaként azok, melyek selyemből, bársonyból, elefántcsontból, teknősbékahéjból valók; könyvek vagy képesmüvek, könyvkötővászonba vagy bőrbe kötve tehát vámmentesen kezelendők. Az aranynyomtatás és aranymetszés a kötött könyvek osztályozásánál figyelmen kivül marad.
Hasonlókép megengedtetik, hogy kapcsok és pántolások valódian aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémekből oly kötéseknél, melyek egyéb minőségük szerint az apró-árúk közé nem tartoznak, nem vonják maguk után a vámozást az apró-árúk szerint, hanem figyelmen kivül hagyandók.
Azon árúk tekintetében, melyek az egyik szerződő fél területéből a másik területre vásárokra vagy sokadalmakra hozatván, vagy oda vásárokon vagy sokadalmakon kivül bizonytalan eladásra küldetvén, előre meghatározandó idő alatt eladatlanul visszavitetnek, továbbá a kereskedelmi utazók által behozott mustrák tekintetében, a mindkét részbeli területeken ez idő szerint alkalmazásban lévő szabályok fentartatnak.
A másik fél területére vásárokra vitt és onnan eladatlanul visszahozott marhára nézve mindkét részről lehetőleg könnyitett vámeljárás fog alkalmaztatni.
Az azonosság megállapitására rendszerint a marhának faj, darabszám és szin szerinti megjelölése, esetleg különös jelvények fölemlitése mellett, elégségesnek fog tekintetni.
1. Azon vámkedvezmények tekintetében, melyeknél a határkerület és a határlakosság fogalma jön kérdésbe, a mindkét fél területein jelenleg fennálló határkerületek tekintetnek olyanokul, melyekre az efféle vámkedvezmények kiterjesztendők. A határkerületek kiterjedésének módositása esetében ezen vámkedvezmények a határtól tiz kilométerig terjedő határövre érvényesek. Az illető határvonalak vámigazgató hatóságai azonban, a másik szerződő fél vámigazgató hatóságainak egyetértésével, fel vannak jogositva arra, hogy a megjelölt kerületeken tul is a helyi igényeknek megfelelő kivételeket engedélyezhessenek.
2. A mindkét részről való beviteli forgalomban, azon fentartással, hogy ezen kedvezmény visszaélés esetében helyenként megszüntethető vagy megszoritható, vám alól mentes marad:
vaj, művaj is, legfeljebb 2 kilogramm mennyiségben,
vágott hus, friss állapotban és elkészitve, legfeljebb 2 kilogramm mennyiségben,
őrlemény gabonából és hüvelyesekből, közönséges sütemény (kenyér) legfeljebb 3 kilogramm mennyiségben,
a mennyiben ezen árúk a határkerületek lakói számára nem postával hozatnak be.
Mindegyik szerződő fél fentartja magának a jogot, hogy a 2. sz. a. megállapitott kedvezményeket bármikor előzetes hat havi felmondás mellett egészben vagy részben hatályon kivül helyezhesse.
Az 5., 6. és 7. Czikkekben meghatározott forgalmi könnyitések, az Ausztria, Bajorország, Württemberg és Baden között az 1854. február 20-án kötött egyezményben megállapitott ellenőrizet mellett, a Boden taván átmenő forgalomra is alkalmazandók.
Az emlitett egyezmény revisiója, tekintettel azon határozmányaira, melyek a tényleg megváltozott viszonyok következtében módositást igényelnek, fentartatik.
1. A 7-ik Czikkben megjelölt könnyités a következő körülményektől tétetik függővé:
a) Az árúk a beviteli hivataloknál továbbszállitás végett a nem végleges vámkezelésre szóló kisérőjegygyel bejelentendők, s hozzájuk hivatalos igazolvány csatolandó, melyben ki legyen téve, hogy az elküldési helyen helyeztettek-e s minő hivatalos zár alá?
b) Ezen zárt a vizsgálatnál sértetlen és biztos állapotban kell találni.
c) A bevallásnak szabályszerüleg és akkép kell történnie, hogy hiányos bejelentés folytán a külön átvizsgálás ne váljék szükségessé, és szándékos sikkasztás gyanujára ok ne forogjon fenn.
Ha az áru lerakása nélkül azon teljes meggyőződést szerezhetni, hogy a másik államban alkalmazott zár sértetlen és biztos, az árúknak lerakása és megmérlegelése el is maradhat.
2. A mennyiben Németország egyes helyein szüksége mutatkoznék, különös megkeresésre, az áruszállitóknak is meg fog a lerakó helyek használata engedtetni. Osztrák-magyar részről is hasonló kedvezmény nyujtatik.
1. Az egymás átellenében fekvő határvámhivataloknak jelenlegi összehelyezései fentartatnak. Mindazonáltal az érdekelt államok mindenikének szabadságában áll ily összehelyezést hat havi felmondás mellett visszavonni.
Uj összehelyezések Ausztria és az érdekelt német államok közötti egyezkedésre bizatnak.
2. A forgalomnak további könnyitése szempontjából, az egymásnak átellenében fekvő határvámhivatalok vámelintézési jogainak lehető egyezésére továbbra is gond fog fordittatni.
Egyes hivatalok illetékességének kivételes kiterjesztése az érdekelt kormányok különös megegyezésének tartatik fenn.
3. A másik fél területére áthelyezett határvámhivatalok állása és hatásköre iránt következő elvekben történt megállapodás:
a) Egy, azon állam területéről, melyhez tartozik, a tulsó területre áttett vámhivatal megtartja az előbbi állomási helynek nevét, melyhez azonban az uj állomási hely neve függesztetik.
A tulsó területen ujon felállitott hivatalok állomási helyük után neveztetnek:
b) a vámsorompók azon terület országos szineire festetnek, melyen állanak; a hivatalos czimek azon ország szineivel és czimerével láttatnak el, melyhez a hivatal tartozik;
c) a házi rend fentartása a területi hivatal előljárójának áll tisztében;
d) a területi állam kormánya tartozik arról gondoskodni, hogy a területükre áthelyezett hivatalnokok vámhivatali müködésük teljesitésében ne akadályoztassanak, különösen, hogy hivatalos irataik és pénzeik biztonsága hátrányt ne szenvedjen;
e) a két fél vám- és adóhivatali tisztviselői, kik a szerződésben alapuló valamely okból szabályszerü szolgálati egyenruhában a tulsó államterületre lépnek, az ott az állampénztár számára szedett ut-, hid- és révpénzektől ép ugy menttek, mint annak saját tisztviselői. Oly e fajta közlekedési illetékektől ellenben, melyek szedése társulatokat, testületeket, községeket vagy egyes magánosokat illeti, a mentesség csak annyiban igényelhető, a mennyiben az a fennálló tarifa szerint alaposnak mutatkozik;
f) világosan elismertetik, hogy az egymás átellenében fekvő vámhivatalok összeköttetése által csakis a kétfelőli hivatalos eljárásnak lehető egyidejüsége, de semmi esetre rendszeres vámelintézési közösség nem czéloztatik, hogy ennélfogva - nem tekintve a rendkivüli forgalom esetét és az e végből mindkét vámigazgatóság részéről egyetértőleg kibocsátandó utasitásokat - a két hivatal mindegyike csakis az őt, mint államának ki- vagy beviteli hivatalát illető eljárást tartozik végezni, a másik hivatalnak hason működésében pedig részt vennie nem szabad;
g) a szomszéd állam területére áthelyezett vámhivatalok tisztviselőinek és alkalmazottjainak viszonyaira vonatkozó rendszabályokra nézve;
a mindkét részbeli vámőrség hivatalnokainak és alkalmazottjainak a szomszéd állam őrintézményének hivatalnokai és alkalmazottjaihoz való magaviseletére nézve;
az egyik államnak a másik állam területére áthelyezett hivatalainak elszállásolása és az ezért felszámitandó lakbérre nézve;
az összekötött hivatalok tisztitási és fütési költségeire nézve;
az összekötött hivataloknál a sorompók felállitása, fentartása, világitása, elzárása és megnyitására nézve;
a szomszéd állam területébe áthelyezett vámhivatalok azon tisztviselőinek jogai és kötelességeire nézve, kik eme szomszéd állam középületeiben szállást nyertek;
a vasár- és ünnepnapokon való vámkezelésre nézve; végre
a kész hivatalos egyenruhák és fegyverzeti tárgyak kölcsönös vámmentességére nézve, a jelenleg fennálló egyezmények ezennel is fentartatnak.
A határjárási szolgálat mindkét fél által a saját területén e részben fennálló szabályok szerint és a különös megállapodások figyelembe vételével fog kezeltetni.
1. A vámkartel 4. §-ához
Azon főbb vám- és adóhivatalnokokhoz, kik az átellenes vámterület beszedő hivatalainál a lajstromszakaszokat, melyek az áruforgalmat ezen területbe és területből és annak határain kimutatják, a magasabb tisztviselőkön kivül tartoznak az osztrák-magyar monarchiában: a fővámhivatalok főtisztviselői, a pénzügyőrség főbiztosai és biztosai; Németországban: a főhivatalok tagjai és a főellenőrök.
2. A vámkartel 5. §-ához
Nem vétetik ugyan kifogás alá, hogy a határfelügyelők (pénzügyőrség) a csempészet megakadályozása és fölfedezése czéljából egymást kölcsönösen segitsék és az e részben tett észrevételeiket egymással közvetlenül közöljék; mindazonáltal egyetértettek a jelenvoltak az iránt, hogy a czélszerü összemüködés iránti megállapodás végett időről-időre és különös esetekben tartandó tanácskozások rendesen csak a kétfelőli főbb vám- és adóhivatalnokok közt történjenek.
3. A vámkartel 6. §-ához
Elismertetik, hogy a kétfelőli vám- és adóhivatalnokok, ha valamely csempészkedő üldözésénél, vagy saját államuk vámtörvényeinek áthágására vonatkozó tárgyak vagy nyomok kutatása alkalmával a másik szerződő fél területére mennek át; csakis arra szoritkozhatnak, hogy az ottani helységi előljáróságoknál a tényálladék és a tettes kinyomozásához és a bizonyitáshoz megkivántató rendszabályokat, az elkövetett vagy megkisérlett vám kijátszására vonatkozó bizonyitékok megszerzését, valamint a körülményekhez képest az árúknak ideiglenes lefoglalását és a tettesnek letartóztatását javasolják; hogy azonban az emlitett hivatalnokok idegen területen sem a tettes személyét, sem az áthágás tárgyait le nem tartóztathatják, sem pedig fegyvereikkel nem élhetnek. Ha azonban a hivatalnokok az üldözésnél a személyükre irányzott tettleges megtámadások folytán azon kényszerüségbe helyeztetnek, hogy idegen területen önvédelmükre fegyvereikhez folyamodjanak, azon ország hatóságai, melyben ez történt, minden egyes esetben az ott érvényben álló törvények szerint határozni fognak az iránt, vajjon ezen használat egyáltalában, vagy a volt terjedelemben a tettleges megtámadás elháritására szükséges volt-e?
4. A vámkartel 6. és 11. §-ához
A két rész vám- és adóhivatalnokai, ha a vámkartel 6. és 11. §-aiban megjelölt czélokból mennek át a másik fél területére, ép ugy lehetnek fegyverkezve, mint ez a szolgálatnak saját tartományukban való teljesitésénél eléjük van szabva.
5. A vámkartel 8. §-ához
Egyetértés volt az iránt, hogy mindaddig, mig idegen vámozatlan árúk a határkerületben csak oly helyeken vannak, hol vámhivatalok léteznek és ott csakis vámhivatali raktárakban vagy visszaélés ellen kellőleg biztositó ellenőrzés mellett helyezhetők el, a 8. §-ban foglalt megállapodásnak megfelel, ha a mindkét részbeli vámhatóságok utasittatnak, hogy az emlitett raktárakat, valamint az idegen vámozott és belföldi árúk készleteit a határkerületen belől a másik fél vámérdekeinek kellő figyelembe vételével és a törvényszerüen megengedett módon ellenőrizzék.
6. A vámkartel 9. §-ához
A 9. § a) pontjának végrehajtása czéljából az átellenben fekvő vámterületben a bevitelnél és átvitelnél megtiltott, vagy külön engedélyhez kötött árúk mindkét részbeli hivatalokkal külön fognak közöltetni.
7. A vámkartel 10. §-ához
A vámkartel 10. §-a szerint a vámozatlan árúk isméti kiviteléért letett biztositék, valamint a kiviteléért járó dijelengedések vagy visszatéritések csak akkor szolgáltatandók, ha a beviteli hivatal által kiállitandó igazolványnyal kimutattatik, hogy a német vámterületből az osztrák-magyar monarchiába vagy viszont kivitt árúk az osztrák-magyar monarchiában, illetőleg a német vámterületben bevallásra kerültek.
Ezen határozat végrehajtása tekintetében az a megállapodás jött létre, hogy az eddigi eljárás a következő szabályok szerint fentartassék:
a) a közönséges fuvarozási forgalomban, melynél a mindkét részbeli határvámhivatalok eszközlik a vámtörvények szerinti kiviteli, illetőleg beviteli vámozást, a kiviteli állam határhivatala, a bevallás igazolása végett az árut a kisérő vámkezelési okmányon a beviteli állam határhivatalához utalja.
Ez utóbbi a bevallást, hivatalos pecsétje és aláirása mellett következő szókkal igazolja:
„bejelentetett és ......................... lajstromának ........................ sz. a. bevezettetett”;
b) a vasuti áruforgalomban ugyanez az eljárás alkalmaztatik, még ha a kiviteli vámozás az ország belsejében fekvő vámhivatalnál és a beviteli vámozás határvámhivatalnál, vagy a kiviteli eljárás határvámhivatalnál és a beviteli eljárás az ország belsejében fekvő hivatalnál vagy a kiviteli és a beviteli eljárás mindkét részről az ország belsejében fekvő hivatalnál történik.
Hogy pedig az esetre, ha a beviteli eljárás az ország belsejében fekvő hivatalnál bekövetkezik, ez utóbbi tudomására jusson annak, mely áruk utaltattak hozzá kötött forgalomban a bemondási eljárásra: a beviteli ország határvámhivatala a kiviteli állam határvámhivatala által vele közölt eljárás, okmányok alapján a raklevél illető tételénél feljegyzi azt, hogy a kiviteli állam melyik vámhivatala teljesitette a kiviteli vámeljárást, valamint azt is, hogy melyik lajstromában és mily szám alatt jegyeztetett be ottan az áru.
Például Bécsbe rendelt árunál, mely kisérvénynyel Boroszlóból érkezik és ott Oderbergen át kivitelre utaltatott, az osztrák határvámhivatal Oderbergben, mely az árut bemondási eljárás mellett Bécsbe bocsátja, a porosz határvámhivatal által Oderbergben vele közölt kisérvény alapján a raklevélbe az illető tételhez megjegyzi:
„kötött forgalomban Boroszlóból kisérvény bevételi lajstrom ................... szám.”
Hogy azonban a kivitelnél eljáró hivatal is azonnal a beviteli állam határvámhivatalától a bemondásnál igazolt vámozási okmányok visszavételekor megtudhassa, a beviteli állam melyik hivatala végzi a törvényes beviteli vámeljárást, a beviteli állam határvámhivatala az általa bemondási eljárás végett egy az ország belsejében fekvő vámhivatalhoz bocsátott árukról a bejelentést következőleg igazolja:
„..... számu rakjegyzékkel bejelentetett és ....................... sz. bemondási czédulával ..................-ra bocsáttatott.”
Egy helyen fekvő vámhivataloknál, hol nagy vasuti forgalom kezelendő, elégséges az is, hogy a beviteli hivatalok a vámozatlan áruk átvételét a másik fél eljárási okmányain a hivatalos pecsét odanyomása által igazolják;
c) a postaforgalomnál - történjék az áruszállitás a közönséges postakocsin vagy vasuton - a kiviteli állam határvámhivatala végzi a kötött forgalomba menő áruk kiviteli vámeljárását. A megvizsgálandó zárlat az egyes postadarabokon megmarad és a kiviteli határvámhivatal azt a beviteli határvámhivatal számára rendelt árubevalláson, a hivatalos pecsét mellett következő szókkal igazolja:
„ólompecsét - zárt N. N. ott hagyta”
ugy, hogy a kiviteli államból kötött forgalomba jövő minden posta-darab a beviteli vámhivatalnál hivatalos zárral és hivatalosan igazolt beviteli bevallással érkezik meg és a mennyiben ott a beviteli vámozás nem teljesittetik, azzal együtt a belföldön fekvő és erre hivatott hivatalhoz bocsátandó. A kiviteli határvámhivatalnak vámokmányai a beviteli határvámhivatalhoz küldetnek, mely azokat a beviteli bevallás igazolása végett pecséttel látja el és visszaküldi.
Megegyezés létesült az iránt, hogy vasutaknál lévő összetett vámhivataloknál és különösen ott, hol a postának közvetlen átmenetele ugyanazon vasuti postakocsiban a postacsomagoknak kirakása nélkül bekövetkezik és ez utóbbiak részint külön zárlat részint kocsizárlat mellett érkeznek, illetőleg tovább bocsáttatnak, a kiviteli vámhivatal részéről a beviteli határvámhivatal számára rendelt árubevallásokon a zárlat igazolása mellőzhető, és elégséges az, hogy a kiviteli hivatal a vámkezelési okmányokat a beviteli hivatalnak megtekintésre és pecsételésre azonnal a posta megérkezte után megküldje.
8. A vámkartel 11. §-ához
A 11. §-ban emlitett pontok iránti megegyezés az Ausztria és a határos német államok közti tárgyalásnak tartatik fenn.
A két részbeli határokon vasutakon eszközölt állatszállitmányok vámhivatali kezelése lehető gyors és könnyitett lesz. Ezen kezelés a vasuti igazgatóságok előleges jelentése és illető javaslata alapján - ha átalában a többi feltételek megvannak - éjjel is eszközlendő, a mennyiben ez a szolgálatnak tökéletesen megbizható teljesitésével megegyeztethető.
9. A vámkartel 13. §-ához
A vámkartel 13. §-a szerint a másik fél be-, ki- és átviteli tilalmainak áthágásai legalább azon büntetésekkel illetendők, melyek alá saját adótörvényeinek ugyanazon vagy hasonló áthágásai vetvék.
Megegyezés létesült az iránt, hogy azon államokban, melyekben a rendőri szempontból kibocsátott be-, ki- és átviteli tilalmak áthágásai az adótörvények megsértésének nem tekintetnek, nem az ezen utóbbiak védelmére szabott büntetések, hanem az illető büntetőtörvény határozatai alkalmazandók, fentartva természetesen a vámbüntetőtörvény szerinti eljárást, ha egyszersmind vámáthágás esete forog fenn.
10. A vámkartel 17. §-ához
A vizsgálat megkezdésére való javaslat az osztrák-magyar monarchiában a pénzügyi kerületi igazgatóságok, illetőleg a pénzügyi igazgatóságok és pénzügyi felügyelők, Németországban a főhivatalok részéről teendő. A mindkét részbeli hatóságok ilyféle javaslataikat a további eljárás végett egymáshoz intézendik.
11. A vámkartel 21. §-ához
A büntetésen kivül az áthágótól a kijátszott illetékek az engedélydijakkal együtt is beszedendők.
12. A vámkartel 22. §-ához
A 20. § harmadik kikezdésében a költségek viselése iránt foglalt szabályok a vizsgálat abbanhagyásának ezen itt kijelölt esetében is alkalmazandók.
Megegyezés jött létre az iránt, hogy a jelen szerződés határozatai alól a nemzeti halászat gyakorlása kizáratik.
A tengeri hajók- és rakományaiknak a két fél tengeri kikötőiben megállapitott egyenlősitése nem terjed ki:
a) oly jutalmazásokra, melyek ujonnan épitett tengeri hajók számára adatnának, a mennyiben ezen jutalmazások a kikötő- és a vámilletékek alóli felmentésben, vagy ezen illetékek mérséklésében nem állanak;
b) más államokhoz tartozó ugynevezett yachtclubok kiváltságaira.
A szerződő felek a vasuti viteldijak és különösen a közvetlen vasuti árudijszabások létesitése tekintetében egymást lehetőleg támogatni fogják.
Megegyezés történt abban, hogy az áruszállitási dijak és minden dijmérséklés vagy egyéb kedvezmény, mely a saját államterület terményeire akár dijszabások, akár külön rendelkezés vagy megállapodás utján engedélyeztetni fog; a mennyiben nem jótékony vagy közérdekü czélokra rendelt szállitmányokról van szó, az egyik fél területéről a másik fél területére menő, vagy ez utóbbin átmenő ugyanolynemü szállitmányokra ugyanazon pályarészen és ugyanazon forgalmi irányban egyenlő mérvben megadandó lesz.
Ehhez képest különösen a szállitó vonalrész tört forgalmában a helyi, illetve a köteléki dijszabásokon alapuló dijtételek a másik fél kivánságára a közvetlen dijtételekbe is beszámitandók lesznek.
1. A 16. és 18. Czikkekben foglalt határozmányok azon esetre is kiterjednek, midőn a vasuti vágányok különböző szélessége miatt átrakodás válik szükségessé. Habár ezen határozmányok a vasuti szállitmányok egyéb átrakodásaira nem terjesztethettek ki, mégis elismertetik, hogy ott, hol a fel- és lerakodási helyek nagy távolsága az átrakodást szükségessé teszi, ama kedvezmények kiterjesztése azon esetekre, hol kellően ellenőrzött átrakodás történik, ki nem zárható.
2. Postaküldemények, melyek vasutakon, az egyik szerződő fél területén át a másik területéből vagy abba szállittatnak, ha szállitásuk kellően zárható tartályokban történik és a szállitott darabok száma, tartalma és nyers sulya a vámhatóság részéről megtekinthető postaokmányokból kitünik, a bevallástól és átvizsgálástól mind a belföldön, mind a határon, az egyes postai darabok pedig a vámhivatali zártól még azon esetben is menttek maradnak, ha egyik vasutról a másikra való átmenetel czéljából rakatnak át.
A tengerentuli postán szállitott tárgyaknál a postai darabok tartalmának bejelentése elmaradhat.
3. Megegyeztek a jelenvoltak az iránt, hogy a vasutakon átszállitott jószágok és postai küldeményeknek a tizennyolczadik Czikk második kikezdésében és a fentebbi második pont alatt megállapitott mentessége a vámhivatali megvizsgáltatás alól, nem zárja ki ezen megvizsgálás véghezvitelét oly esetben, ha valamely szándékolt vámáthágás iránt bejelentések vagy alapos gyanuokok merülnek fel.
4. A kölcsönös vasuti forgalomnak vámhivatali kezelése, ugy mint eddig, az 1865. évi április hó 11-ki szerződés végrehajtási jegyzőkönyvének C) mellékletében levő határozatok szerint teljesitendő.
E mellett a vasuti forgalomra nézve az osztrák-magyar monarchia és az illető német államok közt fennálló könnyitések, a mennyiben az emlitett határozatoknál tovább menők, továbbra is fentartatnak. Szintugy érvényben maradnak közös ujabbi szabályozásig az 1865-ki végrehajtási jegyzőkönyv D) mellékletében fölvett szabályok a hajózárlat alkalmazását illetőleg.
1. A mi a vásári és sokadalmi forgalmat illeti, az igazolás alakjára nézve, melyet a másik fél alattvalói, kik a 19. Czikk első kikezdésében megállapitott kedvezményeket élvezni óhajtják, előmutatni tartoznak, az E) melléklet tartalma szerint történt a megállapodás. Ezen igazolványok kiállitására a következő második pontban emlitett hatóságok lesznek jogositva.
2. Azon iparosoknak, kik a másik szerződő fél területén vásárlásokat akarnak tenni, avagy árumegrendeléseket keresni, ez illeték-fizetés nélkül meg fog engedtetni azon iparigazolványok alapján, melyek hazájuk hatóságai által állittattak ki.
Ezen igazolványok kiállitása az F) alá csatolt minta szerint azon hatóságok által fog történni, melyekre a jelenleg fennálló megállapodások szerint az utlevelek kiállitása van bizva. A szerződő felek mindegyikének jogában álland, az igazolványok kiállitásáért tetszés szerint mérsékelt illetéket szedni.
Összetévesztések és hamisitások elkerülése végett a Németország és az osztrák-magyar monarchia számára egyforma alakban kiállitandó igazolványoknak alakra és szinre különbözniök kell az utlevelektől, s minden évben más-más szinben s oly alakban kiállittatniok, mely azoknak kényelmes zsebben hordását lehetségessé teszi.
Iparigazolványnyal ellátott iparüzőknek (kereskedelmi utazóknak) csak mustrákat szabad magukkal hordaniok, de árukat nem.
Meg van nekik tiltva egyszersmind más, mint az iparigazolványon nevezett üzletek számára üzletet kötni vagy közvetiteni. Csak utazás közben kereshetnek megrendeléseket vagy tehetnek vásárlásokat; figyelembe venni tartoznak ezeken kivül a másik állam területén érvényben álló szabályokat is.
Konzul néven minden, a konzuli teendőkkel megbizott egyén értendő.
Mindegyik szerződő fél, kinek alattvalói részére a másik fél konzula a 21. Czikk szerint védelmet és gyámolitást nyujt, köteles az ezáltal felmerülő kiadásokat és költségeket ugyanazon elvek szerint megtériteni, melyek szerint ezt azon állam, mely a konzult kirendelte, saját alattvalói tekintetében tette volna.
Egyetértés volt az iránt, hogy azon vámhelyek alatt, melyekbe a 22. Czikk első kikezdésében emlitett czélból hivatalnokokat küldeni, a szerződő felek kölcsönösen jogositottak, nem értendők a vámigazgató hatóságok (az osztrák-magyar monarchiában: az országos pénzügyi igazgatóságok és a pénzügyi igazgatóságok, Németországban: a vámigazgatóságok), hanem csak a kerületi hatóságok és pedig az osztrák-magyar monarchiában: a kerületi pénzügyi igazgatóságok és pénzügyi felügyelők, Németországban: a főhivatalok az alájuk rendelt helyi vámhatóságokkal együtt.
Szintugy megegyezés történt az iránt, hogy mindegyik kormány kiválogathatja ugyan azon vámhelyeket, melyekre a szerződésileg megállapitott czélból hivatalnokokat küldeni akar, de az illető kormányt mindig előbb a kiküldendő hivatalnok személyéről és azon vámhelyről értesiteni fogja, melyhez a kiküldetés történik.
A meghatalmazottak megegyeztek abban, hogy a jelen jegyzőkönyv a szerződéssel együtt a magas szerződő feleknek bemutattassék és hogy az utóbbinak jóváhagyása esetében az előbbiben foglalt magyarázatok és megállapodások minden további formaszerü jóváhagyás nélkül jóváhagyottaknak tekintessenek.
Ezek után a jelen jegyzőkönyv két példányban kiállittatott.
[Aláírások]
