Ő császári és apostoli királyi Felségének és Ő Felsége a német császárnak meghatalmazottjai által Bécsben, 1891 deczember 6. napján kötött állategészségügyi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége az ausztria császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről és
Ő Felsége a német császár, poroszország királya, a német birodalom nevében másrészről,
azon óhajtól vezéreltetve, hogy az állatoknak és az állatok nyersterményeinek területeiken való kölcsönös forgalmát szabályozzák, e czélból tárgyalások bocsátkoztak és meghatalmazottjaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik, a mindkét részrőli jóváhaagyás fentartásával, a következő határozatokat állapitottak meg:
A szerződő felek egyikének területéről a másiknak területére irányuló forgalom állatokkal, állati nyersterményekkel és oly tárgyakkal, a melyek állati járványok ragályanyagának elhurczolására alkalmasak, meghatározott belépő állomásokra szoritható és azokon azon állam részéről, melybe a bevitel történik, állatorvosi ellenőrzés alá vehető.
Az 1. Czikkben megjelölt állatoknak és tárgyaknak az egyik fél területéről a másik fél területére vagy ezen át történő szállitásánál származási bizonyitvány (marhalevél) szükséges. Ezt a helyi hatóság állitja ki és ha az élő állatokról szól, azon az illető állatoknak egészségi állapota az állam által alkalmazott, vagy a hatóság által e czélból külön fölhatalmazott állatorvos részéről igazolandó. Nem német nyelven kiállitott bizonyitványhoz hitelesitett német fordítást kell mellékelni.
A bizonyitványnak oly tartalommal kell birni, hogy annak alapján az állatok és tárgyak származását és a belépő állomásig megtett utat biztosan meg lehessen állapitani; továbbá az állatorvos igazolásának arra is ki kell terjedni, hogy a származás helyén és a szomszédos községekben, az elszállitást megelőzött 40 napon belül sem keleti marhavész, sem más olyan járványos betegség nem uralkodott, melyet be kell jelenteni és amely a bizonyitványokon leirt állatok fajára átragad.
Lóra, öszvérre, szamárra és szarvasmarhára vonatkozó marhalevél csak egy állatról; juhra, kecskére és sertésre vonatkozó marhalevél több állatról is szólhat.
A marhalevelek nyolcz napig érvényesek. Ha ezen időtartam szállitás közben jár le, a marhalevél további nyolcz napra csak ugy lesz érvényes ha az állatokat az állam által alkalmazott, vagy a hatóság által e czélból külön fölhatalmazott állatorvos ujból megvizsgálja és a leletet a marhalevélre rávezeti.
Ha a szállitás vasuton vagy hajón, történik, szükséges, hogy a berakást az állam által alkalmazott, vagy a hatóság által erre külön fölhatalmazott állatorvos vizsgálata előzze meg és a lelet a marhalevélre rávezettessék.
Olvasztott faggyunak és zsirnak, gyárilag mosott és zárt zsákokba csomagolt gyapjunak, zárt ládákba, vagy hordókba rakott, száraz vagy sózott beleknek forgalma származási bizonyitvány nélkül is szabad.
A felsorolt feltételeknek meg nem felelő szállitmányok, valamint oly állatok melyeken a határszéli állatorvos ragadós betegséget állapit meg, vagy a melyeket ilyen betegségre gyanusaknak talál; végre oly állatok, melyeket beteg, vagy gyanus állatokkal együtt szállitottak, vagy a melyek ilyenekkel egyébként érintkeztek, a belépő állomáson visszautasithatók. A visszautasitás okát köteles a határszéli állatorvos a marhalevélen megjelölni és aláírásával igazolni.
A visszautasitás megtörténtét és ennek indokát a határszéli vámközeg azonnal legsürgősebben közli azon szerződő fél határkerületének politikai hatóságával, mely kerületből a kivitelnek történni kellett volna.
A mikor az ilyen betegséget a beszállitott állatokon már a határ átlépése után veszik észre, a tényállást, hatósági (állami) állatorvos közremüködésével, jegyzőkönyvben kell megállapitani és a jegyzőkönyv másolatát a másik szerződő fél kormányának haladéktalanul meg kell küldeni.
Ha a szerződő felek egyikének területén a keleti marhavész lép fel, a másik félnek jogában áll a kérődzők, sertések, állati nyerstermények és a ragályanyag elhurczolására alkalmas tárgyak bevitelét ideiglenesen megtiltani vagy korlátozni.
A meddig a szerződő felek egyikének állatállományában a ragadós tüdőlob uralkodik, a másik fél megtilthatja a szarvasmarha bevitelét a fertőzött területekről (a német birodalomban: szövetséges államokból, tartományokból; Ausztriában: királyságokból és országokból; a Magyar Korona országaiban: vármegyékből). Ebben az esetben a nem fertőzött területből származó szarvasmarhát, mely a határ felé szállitása közben elzárt területet érint, vasuton, hivatalosan lezárt kocsikban, átrakás és más állatok hozzárakása és a szállitás késleltetése nélkül kell továbbitani.
Ha a szerződő felek egyikének területéről az állatforgalom utján olyan ragadós állati betegséget hurczolnak be a másik fél területére, a mely betegségre nézve bejelentési kötelezettség áll fenn: az utóbbi félnek jogában áll mindazon fajbeli állatok bevitelét ideiglenesen korlátozni vagy megtiltani, a mely állatfajokra a ragályanyag átvihető.
Nem érinti a jelen egyezmény a szerződő felek állategészségügyi törvényeinek azon rendelkezéseit, melyek szerint abban az esetben, ha ragadós állati betegségek a határon, vagy ennek közelében lépnének fel, - ezen betegségek távoltartása és elfojtása érdekében a két rész határszéli kerületei között a forgalom, ugyszintén a veszélyeztetett határkerületen átmenő forgalom rendkivüli korlátozások és tilalmak alá helyezhető.
A szerződő felek kölcsönösen feljogositják egymást arra, hogy megbizottak által a másik fél területén, a helyszinén értesülést szerezhessenek az állatállomány egészségi állapotáról; állattelepek, vágóhidak, veszteglő intézetek s effélék berendezéséről és az érvényes állategészségrendőri szabályok végrehajtásáról.
A megbizottakat előre bejelenteni nem szükséges. A szerződő felek általában utasitani fogják hatóságaikat, hogy a másik fél megbizottjait mihelyt azok ezt a minőségöket igazolják, kivánságukra támogassák és nekik felvilágositást adjanak.
Mindegyik szerződő fél a ragadós betegségek állásáról időszaki kimutatásokat fog közzétenni és e kimutatásokat a másik félnek közvetlenül meg fogja küldeni.
A határszéli közigazgatási kerületekben felmerülő ragadós betegségekről a hatóságok közvetlenül fogják egymást kölcsönösen és azonnal értesiteni.
Ha a szerződő felek egyikének területén a keleti marhavész jelentkezik, erről és a betegség kiterjedéséről a másik fél kormányai távirat utján közvetlenül fognak értesittetni.
Lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarha, juhok, keeskék vagy sertések szállitására használt vasuti kocsikat, mielőtt az egyik fél területéről a másik fél területére való szállitáshoz igénybe vétetnének, tisztitani (fertőzteleniteni) kell, külön megegyezés utján megállapitandó oly eljárás szerint, mely a kocsikra esetleg rátapadt ragályanyag tökéletes megsemmisitésére alkalmas.
A szerződő felek ily vasuti kocsiknak az egyik fél területén szabályszerüen eszközölt fertőtlenitését a másik félre nézve is érvényesnek fogják elismerni.
A legelőre hajtás az egyik fél területéről a másik fél területére a következő feltételek mellett szabad:
a) A nyájak tulajdonosai a határ átlépésekor hitelesités (átvizsgálás és igazolás) végett jegyzéket fognak bemutatni a legelőre hajtott állatokról, mely jegyzék az állatok darabszámát és külső ismertető jeleit tartalmazza.
b) Az állatokat csak azonosságuk megállapitása után lesz szabad visszahajtani.
Ha azonban a legeltetés tartama alatt az állatcsapatok egy részében; vagy csak a legelőtől 20 kilóméternél közelebbre fekvő helyen is; vagy azon az uton, melyen az állatokat a határállomásra visszahajtani kellene, - olyan állati betegség üt ki, mely az illető állatfajra átragadhat: akkor az állatokat a másik fél területére visszahajtani tilos; hacsak kényszeritő körülmények (takarmány hiánya, rossz időjárás stb.) kivételt nem tesznek szükségessé. Ily esetekben a járvány által még meg nem lepett állatoknak visszatérése csak az illetékes hatóságok által, a ragály elhurczolásának megakadályozása végett megállapitott óvó intézkedések mellett történhetik meg.
A határtól 5 kilométernél távolabb nem fekvő helységek lakosai, ekébe vagy jármübe fogott sajá állalaikkal, mindkét irányban bármikor átléphetik a határt; de csak gazdasági munkák végzése, vagy üzletök folytatása czéljából és csak az érvényes vámszabályok megtartása mellett.
Ezt a kedvezményt a szerződő felek a következő feltételek teljesitéséhez köthetik:
a) Minden egyes fogatot, mely a határt mezőgazdasági munka vagy üzlet folytatása czéljából átlépi, azon község előljáróságának bizonyitványával kell ellátni, mely községben az állatok istállója áll. Ezen bizonyitványnak tartalmaznia kell a tulajdonosnak vagy a fogat hajtójának nevét, az állatok leirását és (kilóméterekben) azon határmenti terület kerületének megjelölését, melyen belül a fogattal dolgozni szándékoznak.
b) Ezen kivül ugy kilépéskor, valamint visszatéréskor azon határszéli helység előljáróságának bizonyitványa, honnan a fogat jön - más község területén történő áthajtás esetén pedig az utóbbinak igazolása is szükséges arról, hogy az illető község minden állati járványtól teljesen mentes és hogy 10 kilóméteres kerületében sem uralkodik a keleti marhavész, vagy a ragadós tüdőlob. Ezt a bizonyitványt 6 naponkint meg kell ujitani.
Ez az egyezmény a szerződő felek által megállapitott kereskedelmi és vámszerződéssel egyidőben lép érvénybe és ennek tartamára hatályban marad.
De a szerződő felek megegyeztek abban, hogy az egyezmény érvénybe lépésekor még fennálló és azzal össze nem egyeztethető korlátozásokat és tilalmakat az egyezmény érvénybe lépésétől számitandó egy éven át fentarthassák.
A jelen egyezményt jóváhagyó okiratok a szerződő felek által kötött kereskedelmi és vámszerződésre vonatkozókkal egyszerre, Bécsben kicserélendők.
Minek hiteléül a két fél meghatalmazottai a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
Az Osztrák-Magyar monarchia és a Németbirodalom között létrejött állategészségügyi egyezménynek a mai napon történt aláirása alkalmával a két fél meghatalmazottjai a következő nyilatkozatokat és megállapitásokat foglalták a jelen jegyzőkönyvbe:
1. Az állategészségügyi egyezmény határozatai csak a szerződő felek valamelyikének területéről származó terményekre nyernek alkalmazást. Más országokból származó oly állatok vagy tárgyak bebocsátása melyek az egyik fél területén át a másik fél területére, vagy ezen át szállittatnának, a jelen egyezmény keretén kivül esik.
2. A származási bizonyitványokban a származás helyén kivül a közigazgatási járást s azon nagyobb közigazgatási kerületet (a Német birodalomban: szövetséges államokat, tartományokat; Ausztriában: királyságokat országokat; a Magyar Korona országaiban: vármegyéket) is meg kell jelölni, melyhez a származás helye tartozik.
3. A nem német nyelven kiállitott származási bizonyitványok forditásának hatósági igazolását hivatalos pecsét használatára jogosult egyén vagy hatóság eszközli. Ezekhez az egyénekhez, vagy hatóságokhoz tartozik, vasuti szállitmányokra nézve, a felrakóállomás főnöke.
4. Az állategészségügyi egyezmény 5. Czikkében foglalt határozat azon föltevésen alapul, hogy az osztrák-magyar birodalom mindkét államának területén az állategészségügyi törvények a német birodalomban érvényes szabályokkal összhangzásba hozassanak arra nézve, hogy a ragadós tüdőlobban megbetegedett állatokat le kell kell vágni és hogy a szarvasmarhafajhoz tartozÓb többi állatokat, melyek a megbetegedett állatokkal ugyanazon helyiségben együtt állanak vagy állottak, az utolsó betegségi eset megszüntétől számitott 6 hó letelte előtt a fertőzött helyiségből legfeljebb közvetlenül levágásra, az osztrák-magyar birodalmon belül, szabad elszállitani.
Mindaddig, mig ez a föltevés ténynyé nem válik: az állategészségügyi egyezmény 5. Czikke helyett következő határozatok állanak:
„Addig, a mig a ragadós tüdőlob a szerződő felek egyikének állatállományában uralkodik, a másik megtilthatja azt, hogy szarvasmarhát a fertőzött területekről (a Németbirodalomban: szövetséges államok, tartományok: Ausztriában: királyságok és országok; a Magyar Korona országaiban: vármegyék) az ő területére bevigyenek; egyéb terülelekről pedig a bevitelt akként korlátozhatja, hogy az állatokat a származás helyéhez legközelebb eső vasuti állomásról hivatalosan lezárt kocsikban, mindennemü átrakás vagy más marha hozzárakása és a szállitás halasztása nélkül a határig s innen mielőbbi levágásra állategészségrendőri felügyelet alatt álló vágóhidakra kell szállitani.”
5. Arra nézve, hogy az állategészségügyi egyezmény 5. Czikkének határozatai miképen alkalmaztassanak, egyrészt a német szövetséges államokból és másrészt a Galiczia, Csehország, Morvaország és Alsó-Ausztria, osztrák országokból származó termények tekintetében azon kijelentés történik, hogy a szerződő felek az elzárásra vonatkozó jogukkal nem szándékoznak élni azon egész terület ellenében, melyen a ragadós tüdőlob uralkodik, hanem annak csak olyan nagy része ellenében, melynek elzárása esetről-esetre elégségesnek mutatkozik arra, hogy a ragály elhurczolása megakadályoztassék.
E czélból az emlitett területeken belül szükebb elzárási területek fognak kijelöltetni, melyeknek meghatározása később, kölcsönös egyetértéssel megállapitandó módositások fentartása mellett, átiratok utján fog történni.
A szerződő felek az állategészségügyi egyezmény 5. Czikkében biztositott és egész területek (a Németbirodalomban: szövetséges államok, tartományok; Ausztriában: királyságok és országok; a Magyar Korona országaiban: vármegyék) elzárására vonatkozó jogukkal nem szándékoznak élni oly esetben: midőn ily területen, ha ez rendszerint járványmentes, a ragadós tüdőlobnak szórványos esetei merülnek föl. De ez a megállapodás nem nyer alkalmazást Csehországra, Galicziára, Morvaországra és Alsó-Ausztriára.
6. Az állategészségügyi egyezmény 6. Czikkének 2. bekezdésében foglalt határozat a hivatalosan lezárt vasuti kocsikban történő átvitelre nem vonatkozik; tilos azonban élő állatoknak hozzárakása, az átrakás és az átszállitás halasztása a fertőzött határszéli kerületben.
7. Az 1881. évi május hó 23-án kelt kereskedelmi szerződés 1. Czikkéhez tartozó zárjegyzőkönyv 3. pontja alapján a német határszéli kerületekben gazdálkodók által haszon- és tenyészállatoknak Ausztria-Magyarországból való beszerezhetése tekintetében ez idő szerint élvezett kedvezmények az állategészségügyi egyezmény 12. Czikkében megállapitott átmeneti időszak alatt semmi esetre sem fognak korlátoztatni.
A jelen jegyzőkönyv, - mely külön jóváhagyás nélkül, a vonatkozó állategészségügyi egyezményt illető jóváhagyási okiratok kicserélésének egyszerü ténye által, a szerződő felek részéről elfogadottnak és helybenhagyottnak tekintendő, - két példányban, Bécsben 1891. évi deczember hó 6-án aláiratott.
[Aláírások]
