Az Olaszországgal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya
és
Ő Felsége Olaszország Királya azon ohajtól vezéreltetve, hogy államaik között a kereskedést és hajózást fejleszszék és előmozditsák, uj szerződés kötésére határozták el magukat és e czélból meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után következő czikkekben állapodtak meg:
Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország királysága alattvalói között a kereskedés és a hajózás teljesen szabad leend és a szerződő felek alattvalói a másik fél területén szabadon letelepedhetnek. Az olasz alattvalók az osztrák-magyar monarchiában és az osztrák és magyar alattvalók Olaszországban, ha az illető területek bármely kikötőjében, városában vagy más helyén letelepednek, vagy ott csak ideiglenesen tartózkodnak is, kereskedésük és iparuk tekintetében nem vonhatók bármily néven nevezendő más vagy magasabb illetékek, terhek, adók vagy dijak alá, mint a melyek a nemzetbeliektől szedetnek; és azon kiváltságok, kivételek, mentességek és bármely más kedvezmények, melyeket a magas szerződő felek egyikének alattvalói a kereskedés és ipar tekintetében élveznek, a másik fél alattvalóira is ki fognak terjedni.
Kereskedők, gyárosok és iparosok átalában, kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, melyben laknak, az általuk üzött kereskedés és ipar után a törvényes adót fizetik: e czimen, a másik fél területén semminemü további illeték vagy adó fizetésére nem fognak köteleztetni akkor, midőn csupán kereskedésük vagy iparüzésük érdekében, mustrákkal vagy ezek nélkül, akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek vagy megrendeléseket keresnek.
A magas szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése és termékeik elárusitása végett az egyik országból a másikba vásárokra és sokadalmakra mennek, ott kölcsönösen ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók.
A magas szerződő felek egyikének alattvalói, kik az illető területek különböző helyei közt fuvarozást, tengeri- vagy folyamhajózást üznek, ezen iparuk üzéseért a másik fél területein semmiféle iparadó alá nem vethetők.
A magas szerződő felek alattvalói a másik fél területén minden katonai szolgálattétel alól, a szárazon ép ugy, mint a tengeren és pedig mind a rendes katonaságban, mind a honvédségben fel vannak mentve. Fel vannak továbbá mentve a birói, közigazgatási vagy helyhatósági hivataloskodás minden kötelezettsége, a katona beszállásolás, minden hadiadó és bárminemü katonai kényszerszolgáltatás és megadóztatás alól, kivéve mindazonáltal az ingatlanok birtoklásával vagy bérletével egybekötött terheket, valamint azon hadi kényszerszolgáltatásokat és megadóztatásokat, melyeket az illető állam minden alattvalója is, mint ingatlanok birtokosa vagy haszonbérlője viselni tartozik.
Nem vethetők alá sem személyükre nézve, sem ingó vagy ingatlan vagyonuk tekintetében más kötelezettségeknek, megszoritásoknak dijaknak vagy adóknak, mint a melyekkel a nemzetbeliek terhelvék.
Az olaszok Ausztriában és Magyarországban és az osztrákok és a magyarok Olaszországban bármilynemü és természetü ingó és ingatlan javakat szerezhetnek és birtokolhatnak és ezek felett adásvevés, ajándékozás, csere, házassági szerződés, végrendelet, végrendelet nélküli öröklés, vagy bármely egyéb intézkedés utján szabadon és ugyanazon feltételek mellett rendelkezhetnek, mint a nemzetbeliek; a nélkül, hogy más, vagy magasabb adókat, illetékeket vagy dijakat fizetnének, mint a melyekre az illető ország alattvalói a törvények értelmében kötelezvék.
Az olaszok az osztrák-magyar monarchiában és az osztrákok és a magyarok Olaszországban ügyeiket, ép ugy, mint a nemzetbeliek, teljesen szabadon és pedig akár személyesen, akár maguk által választott közvetitők által rendezhetik, a nélkül, hogy kötelesek lennének az ügynököknek, bizományosoknak stb., kiknek szolgálatát igénybe venni nem akarják, jutalmat vagy kárpótlást fizetni és a nélkül, hogy e tekintetben más megszoritásoknak vettetnének alája, mint a melyeket az illető ország általános törvényei megállapitanak.
Teljes szabadság engedtetik nekik az adásvevésnél, a forgalmi czikkek árának meghatározásánál és általában kereskedelmi intézkedéseiknél, csakhogy magukat az illető állam vámtörvényeihez alkalmazni és egyedáruságainak alávetni tartoznak.
Hasonlókép jogaik érvényesitése és megvédése végett könnyen és szabadon járulhatnak minden fokozatu birósághoz és közigazgatási hatósághoz.
E czélból élhetnek azon ügyvédekkel, jegyzőkkel vagy ügynökökkel, kiket érdekeik megvédésére alkalmasaknak vélnek és a jogszolgáltatást illetőleg általában ugyanazon jogokat és kiváltságokat fogják élvezni, melyek a nemzetbelieknek jelenleg nyujtatnak vagy jövőben nyujtatni fognak.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.
Ez alól kivételnek helye lehet csupán:
a) a jelenleg fennálló vagy jövőben netán létesitendő állami egyedáruságok tárgyainál;
b) egészségrendőri tekintetekből, különösen a közegészségügy érdekében, és az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények közt.
A beviteli és kiviteli illetékeknek összegére, biztositására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve is a magas szerződő felek mindegyike arra kötelezi magát, hogy a másik felet mindazon kedvezményekben fogja részesiteni, a melyeket valamely harmadik hatalomnak engedélyez. Más államoknak e tekintetekben jövőben nyujtott minden kedvezmény vagy mentesség a másik szerződő félre azonnal ellenkedvezmény nélkül és már e ténynél fogva kiterjesztendő.
Az emlitett intézkedések mindazáltal ki nem terjednek:
a) azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határszéli forgalom könnyitésére engedélyeztettek vagy utóbb engedélyeztetni fognak, sem azon vámkedvezményekre vagy vámmentességekre, melyek csak bizonyos határvonalakra nézve vagy bizonyos kerületek lakosai számára engedélyeztetnek;
b) azon kötelezettségekre, melyeket az egyik magas szerződő fél már létesitett vagy jövőben létesitendő vámegylet alapján elvállalt.
Azon osztrák vagy magyar föld- vagy ipartermékek, melyek a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában vannak fölsorolva, az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni, ha azok Olaszországba akár szárazon, akár tengeren bevitetnek.
Bárminemü osztrák vagy magyar föld- vagy ipartermékek - legyenek azok felsorolva az A) tarifában vagy nem - Olaszországba való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Azon olasz föld- vagy ipartermékek, melyek a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában vannak felsorolva, az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni, ha azok az osztrák-magyar monarchiába akár szárazon, akár tengeren bevitetnek.
Bárminemü olasz föld- vagy ipartermékek - legyenek azok felsorolva a B) tarifában vagy nem - az osztrák-magyar monarchiába való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Olaszország kötelezi magát, hogy azon czikkekre nézve, a melyek tekintetében a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában vámmentesség állapittatott meg, az 1887. évi julius 14-iki általános vámtarifában foglalt kiviteli vámoknak számát vagy magasságát az osztrák-magyar monarchia előzetes hozzájárulása nélkül nem fogja emelni. Viszont az osztrák-magyar monarchia kötelezi magát, hogy azon czikkekre nézve, a melyek tekintetében a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában vámmentesség állapittatott meg, a jelenleg érvényben levő általános vámtarifában foglalt kiviteli vámoknak számát vagy magasságát Olaszország előzetes hozzájárulása nélkül nem fogja emelni.
Az állami egyedáruságok tárgyainak, valamint a hadi fegyvereknek és lőszereknek kezelése a jövőben is az illető államok törvényei és szabályai szerint fog történni.
Mindazon árúk, a melyek az illető területek egyikéről jönnek vagy oda mennek, a másik fél területén kölcsönösen minden átviteli illetékek alól mentesek lesznek, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár lerakás, berakás és ismét felrakás után.
A kétrészbeli szomszéd ország közt és különösen az illető határkerületeik közt kifejlett külön forgalom előmozditása czéljából az alább felsorolt árúk, a visszaszállitás feltétele mellett, és a magas szerződő felek által közös egyetértéssel megállapitott rendszabályoknak megfelelően, a bevitelnél és kivitelnél bizonyos időre szóló vámmentességet fognak élvezni:
a) mindazon árúk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek szabad forgalomban az egyik magas szerződő fél területeiről a másik szerződő fél területeinek vásáraira vagy sokadalmaira vitetnek, hogy ott közraktárakban vagy vámraktárakban lerakassanak; valamint az olasz, vagy az osztrák és magyar kereskedők utazói által kölcsönösen behozott mustrák, ha mindezen tárgyak és mustrák el nem adatván, előre meghatározott idő alatt visszavitetnek azon országba, melyből kikerültek;
használatban volt mindennemü üres, jegyes zsákok és üres, jegyes hordók, melyek a másik szerződő fél területeiről behozatnak, hogy megtöltve visszavitessenek, vagy a melyek visszahozatnak, miután előbb megtöltött állapotban kivitettek volt;
b) az egyik területről a másikra, vásárokra, mezei munkára, telelésre, vagy az Alpokon való legeltetésre hajtott marhák. Ez utóbbi esetben a beviteli és kiviteli vámmentességet élvezik egyszersmind az illető termények is, minők a másik területen való tartózkodás alatt nyert vaj és sajt, valamint az ott ellett állatok;
c) szalma fonásra, viasz fehéritésre, selyemgubó motolálásra, selyemhulladék gerebenezésre, nyers selyem sodrásra (láncz és vetőlék készitésére);
d) rizs őrlésre, a határvonal által átmetszett földekről való, valamint általában gabnanemüek őrlésre;
e) különböző tárgyak fénymázozásra, fényezésre, festésre és kijavitásra.
A c) és d) alatti esetekben a suly mindig számba veendő, levonván azonban a feldolgozással járó természetes, vagy törvényes sulyhiányt.
A többi esetben a kivitt és ismét visszahozott tárgyak azonos volta igazolandó és az illetékes közegek ezen czélból fel lesznek jogositva arra, hogy ezen tárgyakat az érdekelt fél költségére bizonyos ismertető jelekkel elláthassák.
A kisérő jegy melletti eljárás alá eső árúk, ha a magas szerződő felek egyikének területeiről a másik fél területeire közvetlenül átmennek, nem fognak kirakatni és záraik nem fognak levétetni vagy másokkal helyettesittetni; föltéve, hogy az e tekintetben megállapitott vámszolgálati követelményeknek elég tétetett.
Általában a mennyire lehet, a vámügyi szolgálat alakszerüségei egyszerüsittetni fognak és a vámkezelés gyorsittatni fog.
Azon belső adók, melyek akár az állam, akár községek és testületek javára, az ország termékeinek előállitását, gyártását vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják; semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, vagy terhelőbb módon a másik fél területeiről származó hasonló termékeket.
A magas szerződő felek egyike sem sujthatja belső adó ürügye alatt a behozatalnál uj vagy magasabb vámmal az oly árúkat, a melyek magában az országban nem termeltetnek.
Ha a magas szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésü vagy gyártásu árura uj fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló külföldi áru a bevitelnél azonnal egyenlő adóval terhelhető.
Az egyik magas szerződő fél területeiről bevitt arany, ezüst, platina vagy más nemes fémből készült aranymives- és ékszerárúk a másik fél területein az illető ország hasonló saját gyártmányaira nézve fennálló törvény szerint, vagy általában kötelezőleg, vagy csak a fél kivánatára, ellenőrző eljárás alá esnek.
A magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a területeik közti csempészkedés meggátlására és megbüntetésére kellő eszközök által közremüködni, hogy e czélból a másik állam felügyelő hivatalnokainak minden törvényes segélyt megadni és nekik pénzügyi és rendőrhivatalnokaik, valamint a helyi hatóságok utján általában minden felvilágositást és segitséget, melyre hivatalos eljárásukban szükségük van, nyujtani fognak.
Ezen általános határozatok alapján a magas szerződő felek a mellékelt vámkartelt kötötték.
Oly határszéli vizekre és területrészekre, melyeken a magas szerződő felek területei idegen államokkal határosak, az őrködési szolgálat kölcsönös gyámolitására szükséges szabályok meg fognak állapittatni.
Árumegállitás és átrakás czimén a magas szerződő felek területein dijak nem szedhetők és a hajózási és egészségrendőri, valamint az adók beszedésének biztositására megkivántató szabályok esetén kivül, egy áruszállitó sem kényszerithető arra, hogy bizonyos helyen megállapodjék és hogy áruit ki- vagy átrakja.
Az olaszok Ausztriában és Magyarországban, továbbá az osztrákok és a magyarok Olaszországban, a gyári és kereskedelmi jegyek, az iparczikkek mustrái és a minták tekintetében, ugyanazon védelmet élvezendik, mint a nemzetbeliek.
Az egyik magas szerződő fél alattvalói, kik a másik magas szerződő fél területein jegyeik, mustráik vagy mintáik védelmében kivánnak részesülni, ezen jegyeket, mustrákat vagy mintákat az ezen utóbbi területeken fennálló szabályok szerint, vagyis Olaszországban a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnál vagy az ország egyik prefecturájánál és az osztrák-magyar monarchiában a bécsi és a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál letétbe helyezni tartoznak.
Az egyik magas szerződő fél hajói a másik fél kikötőiben mind érkezésükkor, mind tartózkodásuk ideje alatt, mind elindulásukkor a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban fognak részesülni és pedig az állam, községek, testületek, köztisztviselők vagy bármely intézetek javára szedett bárminemü vagy nevü illetékek és dijak tekintetében ép ugy, mint a hajóknak a kikötőkben, révekben, öblökben, öblözetekben, kikötő-medenczékben és dockokban való elhelyezését, berakodását vagy kirakodását és általában mindazon formaságokat és egyéb rendszabályokat illetőleg, melyeknek a hajók, legénységeik és rakományaik alávethetők.
Ez áll a parthajózásra nézve is.
Mindkét magas szerződő fél hajóinak állami illetősége saját hazájuk törvényei és rendeletei szerint itélendő meg.
A hajók teherképességének igazolására a hazájukbeli törvények szerint kiállitott mérőlevelek elégségesek és a hajómérték átszámitása mindaddig nem fog alkalmaztatni, mig a magas szerződő felek közt az 1873. évi decz. 5-én jegyzékváltás utján megállapitott egyezmény hatályban marad.
Hasonlókép minden kedvezmény, melyet a magas szerződő felek egyike a hajók és rakományaik tekintetében valamely harmadik államnak nyujtott, vagy jövőben nyujtani fog, a viszonosság feltétele mellett a másik szerződő fél hajóira és rakományaikra is alkalmazandó.
A jelen szerződés határozatai azonban a nemzeti halászat üzésére nem alkalmazandók.
Bárminemü és bárhonnan érkező árúk, melyeknek bevitele, kivitele, átvitele vagy az egyik szerződő fél területein közraktárban való elhelyezése a nemzetbeli hajókon meg van engedve, a másik fél hajóin is hasonlókép bevihetők, kivihetők, átvihetők vagy közraktárban elhelyezhetők és pedig ugyanazon kiváltságok, engedmények, kedvezmények és visszatéritések élvezete mellett; és a nélkül, hogy más vagy magasabb vámokat vagy illetékeket tartoznának fizetni, sem más vagy nagyobb megszoritások mellett, mint a melyek a nemzetbeli hajókon bevitt, kivitt, átvitt vagy közraktárban elhelyezett árúkra alkalmaztatnak.
Az egyik magas szerződő fél azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik magas szerződő fél kikötőibe befutnak, hacsak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik, vagy kereskedelmi müveletre fel nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők.
Azon esetben, ha az egyik magas szerződő fél kormányának vagy alattvalóinak hajója a másik fél partjain vagy területein hajótörést vagy sérülést szenved, nemcsak a hajótörést szenvedettek fognak minden segitségben és támogatásban részesülni, hanem a hajók, azoknak részei és töredékei, a hajószerek és minden a hajóhoz való más tárgy is, a hajón talált hajóokmányok, szintugy mint a tengerbe vetett s utóbb megtalált tárgyak és árúk, vagy esetleg az azok eladásából befolyt pénzösszeg a tulajdonosoknak azok, vagy kellően igazolt meghatalmazottjaik kérésére, sértetlenül ki fognak szolgáltatni; a nélkül, hogy egyebet fizetnének, mint a mentési és őrzési költségeket és általában azon illetékeket, melyeket hasonló esetben a saját nemzetbeli hajók is fizetni kötelesek.
Ha a tulajdonos vagy ennek különös megbizottja nem jelentkezik, a kiszolgáltatás az illető consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök kezeihez történik. Megjegyeztetik azonban, hogy az esetben, ha a hajó, a rajta volt tárgyak és árúk a hajótörés alkalmából törvényes kereset tárgyává válnának, az e feletti határozat az ország illetékes biróságainak fentartva marad.
A tenger által kivetett, valamint a hajókárt szenvedett árúk, melyek az egyik magas szerződő fél hajójának rakományához tartoztak, a másik fél által a mentési költségeken kivül, ha ilyenek voltak, semminemü más illeték alá nem vethetők, kivéve, ha azon árúk a belső fogyasztásra bocsáttatnának.
A magas szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon a hajózás a másik magas szerződő félhez tartozó hajók vezetőinek ugyanazon feltételek mellett s a hajótól vagy rakományától fizetendő ugyanazon illeték mellett fog megengedtetni, mint a nemzetbeli hajósoknak.
A magas szerződő felek megegyeznek az iránt, hogy a magas felek egyikének hajói - a birósági eladás esetét kivéve - az illető hatóság által az eddigi lobogóviselési jog visszavonásáról kiállitott nyilatkozat nélkül, a másik fél által állami illetékességüekké nem nyilvánittathatnak.
Az országutaknak és egyéb utaknak, csatornáknak, zsilipeknek, kompoknak, hidaknak és hidnyilásoknak, kikötőknek és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világitásának, a kalauzolás, a darucsigák és nyilvános mérlegintézeteknek, a raktáraknak, a hajóárúk megmentésére, raktározására és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a mennyiben ez épitmények vagy intézetek közhasználatra rendelvék, akár az állam, akár magános jogositottak által kezeltessenek: a másik magas szerződő fél alattvalóinak, hasonló feltételek és ugyanazon illetékek mellett engedendő meg, mint a nemzetbelieknek.
Illetékek, a tengervilágitásra és hajókalauzolásra vonatkozó külön határozatok fentartása mellett, csak az ily épitmények vagy intézetek tényleges használatánál szedethetnek.
Az ország határain áthaladó forgalomra vetett utvámok oly utakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a magas szerződő felek országainak egymás közti, vagy a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve, a saját állami területre szoritkozó forgalomért járókat meg nem haladhatják.
Ezen határozatok a vasutakra nem alkalmazhatók.
Vasutakon a magas szerződő felek alattvalói és ezeknek árui mind a viteldijakra és a fuvarozás módjára, mind a szállitás idejére és a közterhekre nézve egyenlő bánásmódban fognak részeltetni.
A magas szerződő felek oda fognak hatni, hogy az illető vasuti igazgatóságok a személy- és áruforgalomban közvetlen feladásokat és közvetlen tarifákat léptessenek életbe, mihelyt és a mennyiben azokat a magas szerződő felek kivánatosaknak jelölendik meg.
A közvetlen forgalomra nézve egységes szállitási határozatoknak megállapitása, különösen a szállitási határidők tekintetében, a mindkét részbeli vasuti felügyelő hatóságok közvetlen megegyezésének tartatik fenn.
A magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy területeik között a vasuti forgalmat mindennemü akadály és zavar ellen biztositani fogják.
A magas szerződő felek egyikének területein levő valamely vasutnak kölcsönös forgalmából eredő követelései, ha az adós vasut a másik szerződő fél területeihez tartozik, zár alá nem vehetők, vagy le nem foglalhatók; kivéve azon esetet, ha a zár vagy foglalás azon állam biróságának határozata alapján történik, a melyhez a követelésre jogosult vasut tartozik.
Hasonlóképen a magas szerződő felek egyikének vasuti jármüeszközei, ide értve az illető vasut tulajdonát képező azon összes ingó dolgokat, melyek e jármüvekben találtatnak, a másik magas szerződő fél területein sem zár alá nem vehetők, sem le nem foglalhatók; kivéve azon esetet, ha a zár vagy foglalás azon állam biróságának határozata alapján történik, melyhez az illető vasut tartozik.
A vasuti igazgatóságok a csatlakozó vonatok közlekedésére vonatkozó menetrendeket közös egyetértéssel oly módon fogják megállapitani, hogy sem az utasok, sem az árúk más késedelmet ne szenvedjenek, mint a mely a vasuti, a vám- és az utlevélrendőri szolgálat folytán szükségessé válik.
Ezen menetrendek jóváhagyása mindenik kormánynak fentartatik azon vasuti vonalra nézve, a mely saját területén fekszik.
A magas szerződő felek kötelezik magukat a vasutak igazgatóságainál oda hatni, hogy az ugyanazon nemü vonatok egymással, vagyis a gyorsvonatok gyorsvonatokkal, a személyvonatok személyvonatokkal és a vegyes vonatok vegyes vonatokkal, lehetőleg csatlakozást nyerjenek.
A magas szerződő felek azon lesznek, hogy a területeiken levő vasutak kölcsönös forgalma, feltéve azt, hogy az illető két vonal ugyanazon vágányszélességgel bir, lehetőleg megkönnyittessék azáltal, hogy az egy helyen összetalálkozó pályák közvetlen vágányösszeköttetést nyerjenek és hogy a kocsik az egyik pályáról a másikra átmenjenek.
A magas szerződő felek ott, a hol határszéleiken közvetlen vágányösszeköttetések vannak és a kocsik átmenete történik, azon árúkat, melyek szabályszerüleg lezárható kocsikban érkeznek és ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállittatnak, hol a kezelésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik; a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól felmentendik, a mennyiben az illető árúk a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek.
Oly árúk, melyek szabályszerüleg lezárható vasuti kocsikban, az egyik magas szerződő fél területein keresztül, átrakodás nélkül, a másiknak területeiről hozatva, vagy oda való rendeltetéssel átvitetnek: a bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól az ország belsejében ép ugy, mint a határszéleken felmentendők, a mennyiben a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek.
Ezen határozatok alkalmazásánál azonban föltételeztetik, hogy az érdekelt vasuti igazgatóságok felelősséget vállalnak az iránt, hogy a kocsik az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kiviteli hivatalnál, sértetlen zárral és kellő időben megérkeznek.
A mennyiben a magas szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapitott volna meg: e könnyitések a másik féllel való forgalomnál is a kölcsönösség feltétele alatt alkalmazást találnak.
A magas szerződő felek kölcsönösen megengedik egymásnak, hogy a másik fél mindazon kikötőiben és kereskedelmi piaczain, a hol valamely más állam consulai müködésre bocsáttatnak, ilyeneket szintén kinevezhessenek.
A magas szerződő felek egyikének e consulai, a kölcsönösség feltétele mellett, a másik fél területein ugyanazon kiváltságokat, jogositványokat és mentességeket élvezendik, a melyekkel bármily más állam consulai birnak vagy birni fognak.
Az egyik magas szerződő fél hadi- vagy kereskedelmi hajóinak legénységéhez tartozó és a másik fél területére szökött tengerészek kiszolgáltatásánál az emlitett ügynökök a helyi hatóságok részéről ugyanazon segélyben és támogatásban fognak részesülni, mely a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek ügynökeinek nyujtatik vagy jövőben nyujtatni fog.
A jelen szerződés kiterjed azon országokra is melyek a magas szerződő felek vámterületeivel jelenleg egyesitve vannak vagy a jövőben egyesitve lesznek.
Jelen szerződés az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt 1887. évi deczember hó 7-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés helyébe fog lépni; 1892. évi február hó 1-én lép életbe és 1903. évi deczember hó 31-ig érvényben marad. Ha azonban a magas szerződő felek egyike sem nyilvánitaná tizenkét hónappal az emlitett időszak lejárta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az emlitett szerződés érvényben marad egy év lefolytáig azon naptól számitva, a melyen a szerződő felek egyike azt felmondja.
A magas szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy közös egyetértés utján ezen szerződésben bármily változtatást megtehessenek, mely szellemével és alapelveivel ellenkezésben nem áll és melynek szükségét a tapasztalás kitüntetné.
Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok Rómában minélelőbb kicserélendők.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
(Vámok az Olaszországba való bevitelnél)
| A szerződés aláirása idejében érvényes olasz vámtarifa száma | Az áru megnevezése | Vámegység | Vám Lira Cent | |||
| 1 | Természetes vagy mesterséges ásványvizek és pezsgő vizek | 100 kg | 0.50 | |||
| 3 | Sör: | |||||
| a) | hordókban | hectl. | 3.- | |||
| b) | palaczkokban | 100 drb | 3.- | |||
| 4-ből | Borszesz: | |||||
| a) | tiszta borszesz, hordókban (beleértve a tartályt is) | hectl. | 14.- | |||
| 6-ból | Zsiros olajok: | |||||
| a) | tiszta faolaj | 100 kg | 6.- | |||
| 7 | a)-ból | Terpentinolaj | 100 kg. | 3.- | ||
| 8-ból | Illó olajok vagy esszencziák: | |||||
| a) | narancsból és narancsfélékből | 1 kg. | 1.50 | |||
| c) | szegfűszegből | 1 kg. | 7.50 | |||
| d) | fodormentából | 1 kg. | 7.50 | |||
| e) | külön meg nem nevezettek, a rózsa-olaj és rózsa-esszenczia kivételével | 1 kg. | 3.- | |||
| 9 | Mindennemü élesztő | - | vm. | |||
| 11 | Katáng és minden egyéb kávépótló: | |||||
| a) | száritva | - | vm. | |||
| b) | pörkölve vagy őrölve is | 100 kg. | 8.- | |||
| 30-ból | Savak: | |||||
| c) | gubacssav és csersav, nem tiszta | - | vm. | |||
| d) | eczetsav nem tiszta | 100 kg. | 1.- | |||
| h) | borkősav | 100 kg. | 10.- | |||
| i) | phenylsav | 100 kg. | 10.- | |||
| l) | eczetsav, folyékony (ideértve a közönséges eczetet is), melynek tiszta eczetsavtartalma: | |||||
| 1. 10 százalék és annál kevesebb | 100 kg. | 15.- | ||||
| 2. 10 százaléknál több, de 50 százaléknál kevesebb | 100 kg. | 90.- | ||||
| 3. 50 százalék s annál több | 100 kg. | 180.- | ||||
| m)-ből | benzoesav; szénsav, gáz alakjában is; tiszta gubacs és csersav; phosphorsav; pyrogallussav; kénessav | 100 kg. | 10.- | |||
| 33 | Alkaloidok: | |||||
| a) | chinasók | 1. kg. | 5.- | |||
| b) | külön meg nem nevezettek s ezeknek sói | 1. kg. | 5.- | |||
| 34 | Vas-, ólom- és ón-oxyd | 1. kg. | 4.- | |||
| 35 | Czinkoxyd | 100 kg. | 5.- | |||
| 37-ből | Szénsavvegyületek: | |||||
| c) | szénsavas ólom | 100 kg. | 8.- | |||
| d)-ből | kettős szénsavas nátron (soda bicarbonata) | 100 kg. | 0.50 | |||
| e) | szénsavas káli, beleértve a kettős szénsavas kálit | 100 kg. | 0.50 | |||
| 40-ből | Salétromsav vegyületek: | |||||
| a) | salétromsavas ezüst | 1 kg. | 5.- | |||
| 44 | Borkő (kettős borkősavas káli), nyersborkő, borseprő | - | vm. | |||
| 46 | Kénes kéneső (czinober vagy vermillon) | 100 kg. | 80.- | |||
| 51 | b)-ből | Jód; bróm; agyagfö1d, tiszta vagy gelatinszerű; glycerin, nyers és tisztitott; sóskasó (bioxalat); strontiansók; fehér kénsavas káli (eyankalium); ammoniaksók, kivéve az ammóniumnak brommal és joddal való vegyületeit; kénkáli és kénnátrium; kénarzén (auripigment), sárga és vörös, nem poralakú; chromsavas és kettős chromsavas káli és natron; chromtimsó; ónsók; tisztafehérje (albumin); kadmiumkészitmények; rézoxyd; a kazánkőképződés elleni szerek; az eczetsavnak báriummal, calciummal (mészszel), kaliummal és natriummal való vegyületei: antimon-oxyd (a kénantimon-oxydek, mint az antimonkrokus, antimonmáj és antimonüveg kivételével); benzoesavas sók (az alkaloidokból és kénesőből való benzoátok kivételével); appreturfényle (szövetek appretálásához); czitromsavas vas; kénmáj (heparsulphuris, kalium sulphuratum); phosphátok (az alkaloidokból és kénesőből való phosphátok kivételével); mangansavas sók; dió- vagy lenolajból és ólomóxydból vagy szénsavas ólomból való ragasz; gyantából, viaszból és okkerből való ragasz, márvány vagy más hasonló anyagok ragasztására vagy palaczkdugaszok tömitésére (bevonására) | 100 kg. | 4.- | ||
| 53-ból | Lőkupakok és töltények: | |||||
| a) | üres töltények lőkupakok nélkül | 100 kg | 60.- | |||
| d) | lőkupakok | 100 kg | 220.- | |||
| 58-ból | Kámfor: | |||||
| b) | tisztitott | 100 kg | 25.- | |||
| 61-ből | Antiseptikus pamut és vatta; tiszta pepsin; komlókivonat; kakaóvaj: kámforos olaj; terpin | 100 kg. | 90.- | |||
| 62-ből | Porrátört, de más módon el nem készitett vasreszelék | 100 kg. | 10.- | |||
| 64 | a)-ból | Kocsikenőcs, gyantaolajból és mészből készitve | - | vm. | ||
| 67-ből | Gyökerek, héjak, levelek, virágok, zuzmók, növények és gyümölcsök festéshez vagy cserzéshez: | |||||
| a) | nem őrölve | - | vm. | |||
| b) | őrölve | - | vm. | |||
| 70 | Kátrányból vagy más bituminosus anyagokból kivont festékek: | |||||
| a) | száraz állapotban | - | vm. | |||
| b) | tészta-alakban vagy folyékony állapotban | - | vm. | |||
| 71 | Festőanyag kivonatok festőfából és mindenemű más festőanyagok | 100 kg. | 10.- | |||
| 72 | Festékek táblácskákban, por- és minden alakban, ideértve az anilin lakkfestékeket is | 100 kg. | 10.- | |||
| 73-ból | Fénymáz: | |||||
| b)-ből | alkoholmentes, az ásványolajt tartalmazónak kivételével | 100 kg. | 20.- | |||
| 74 | Czeruzák: | |||||
| a) | szines czeruza foglalás nélkül és mindennemü czeruza nem fehér, simitott vagy firniszelt foglalatban | 100 kg. | 100.- | |||
| b) | másfélék | 100 kg | 50.- | |||
| 75-ből a) | Nyomdafesték | 100 kg | 12.- | |||
| b) | Mindennemü tinta | 100 kg | 15.- | |||
| 78-ból | Kötelek, alattságok és zsinegek, kátrányozva is: | |||||
| b) | 2 mm. s ennél kisebb vastagságuak | 100 kg | 25.- | |||
| 82 | a)-ból | Lenfonalak, lúgozva vagy fehéritve, egyes fonalak: | ||||
| 1. a melyekből egy kilogrammra 7.000-20.000 méter esik | 100 kg. | 17.50 | ||||
| 2. a melyekből egy kilogrammra 20.000-37.000 méter esik | 100 kg. | 22.- | ||||
| 86 | c)-ből | Lenszövetek, lúgzott vagy fehéritett sima lenszövetek, melyeknél 5 mm. oldalu négyzetben, a lánczban és vetőlékben együttvéve foglaltatik: | ||||
| 1. 10 egész 26 fonal | 100 kg | 66.40 | ||||
| 2. 26 egész 45 fonal | 100 kg | 84.- | ||||
| 86 | d)-ből | Fehéritett, mustrás vagy damasztszerüen szőtt lenárúk | 100 kg. | A fehérített sima szövetek vámja | ||
| 86 | e) és f)-ből | Lenszövetek festve vagy tarkán szőve | 100 kg. | A nyers szövetek vámja s azon felül 100 kg.-ként 35 lira | ||
| 88 | Paszomántárúk lenből és kenderből | 100.- | 110.- | |||
| 89-ből | Harisnyakötő árúk az V. tarifaosztá1y alá tartozó fonóanyagokból: | |||||
| a) | egyszerüek | 100 kg. | 110.- | |||
| 94-ből | Varrott árúk az V. tarifaosztály alá tartozó fonóanyagokból: | |||||
| a)-ból | zsákok, ágy- és asztalnemű, törülközők, függönyök egyszerüen beszegve vagy szegélylyel és hasonló czikkek lenből | 100 kg. | A szövet vámja 10 százalékkal megtoldva | |||
| b) | gallérok, kézelők és férfiingek | 100 kg. | A szövet vámjának kétszerese | |||
| c) | másfélék (az a) alatt foglalt nem lenből készült árúk kivételével) | 100 kg. | A szövet vámja 40 százalékkal megtoldva | |||
| 106 | Szinnyomatos pamutárúk | 100 kg. | A fehéritett szövet vámja s azon felül 100 kg.-ként 70 lira | |||
| 115-ből | Lámpabelek pamutból | 100 kg. | 100.- | |||
| 120 | Varrott árúk a VI. tarifaosztály alá tartozó fonóanyagokból: | |||||
| a) | zsákok, ágy- és asztalnemü, törülközők, függönyök egyszerüen beszegve vagy szegélylyel s efféle árúk | 100 kg. | A szövet vámja 10 százalékkal megtoldva | |||
| b) | gallérok, kézelők és férfiingek | 100 kg. | A szövet vámjának kétszerese | |||
| c) | másfélék | 100 kg. | A szövet vámja 40 százalékkal megtoldva | |||
| 121-ből | Gyapju: | |||||
| e) | fésülve, nem festve | 100 kg. | 15.- | |||
| 123-ból | Lószőr: | |||||
| c) | fodoritva, kötelek és durva munkák lószőrből | 100 kg. | 17.- | |||
| 125 | Fonalak gyaratolt gyapjuból, egyes fonalak: | |||||
| a) | nyers állapotban: | |||||
| 1. melyekből egy kgra 10.000 méternél több nem esik | 100 kg. | 45.- | ||||
| 2. melyeknél egy kgrammra 10.000 méternél több esik | 100 kg. | 55.- | ||||
| b) | fehéritve | 100 kg. | A nyers fonalak vámja 20 százalékkal megtoldva | |||
| c) | festve | 100 kg. | A nyers fonalak vámja s azon felül 100 kg.-ként 25 lira | |||
| 126-ból | Fonalak gyaratolt gyapjuból, czérnázva | 100 kg. | Az egyes fonalak vámja s azon felül 100 kg.-ként 17 lira | |||
| 127 | Fonalak fésült gyapjuból, egyes fonalak: | |||||
| a) | nyers állapotban: | |||||
| 1. melyeknél egy kg.-ra 50.000 méternél több nem esik | 100 kg. | 60.- | ||||
| 2. melyeknél egy kg.-ra 50.000 méternél több esik | 100 kg. | 75.- | ||||
| b) | fehéritve | 100 kg. | A nyers fonalak vámja 20 %-al megtoldva | |||
| c) | festve | 100 kg. | A nyers fonalak vámja s azonfelül 100 kg.-ként 25 lira | |||
| 128 | Fonalak fésült gyapjuból, czérnázva | 100 kg. | Az egyes fonalak vámja s azonfelül 100 kg.-ként 17 lira | |||
| 129 | Gyapjuszövetek: | |||||
| a) | gyaratolt gyapjuból: | |||||
| 1. négyszögméterenkint 300 gramm vagy ennél kisebb sulyuak | 100 kg. | 185.- | ||||
| 2. négyszögméterenkint 300 egész 500 gramm sulyuak | 100 kg. | 160.- | ||||
| 3. négyszögméterenkint 500 grammnál nagyobb sulyuak | 100 kg. | 140.- | ||||
| b) | fésült gyapjuból: | |||||
| 1. négyszögméterenkint 200 gramm vagy ennél kisebb sulyuak | 100 kg. | 250.- | ||||
| 2. négyszögméterenkint 200 - 500 gramm sulyuak | 100 kg. | 220.- | ||||
| 3. négyszögméterenkint 500 grammnál nagyobb sulyuak | 100 kg. | 190.- | ||||
| 130-ból | Szinnyomatos gyapjuárúk, négyszögméterenkint 300 gramm vagy ennél kisebb sulyuak | 100 kg. | Az illető szövetek vámja s azonfelül 100 kg.-ként 30 lira | |||
| 132 | Himzett gyapjúszövetek: | |||||
| a) | lánczöltéssel | 100 kg | 200.- s azonfelül a szövet vámja | |||
| b) | laposöltéssel | 100 kg | 300.- s azonfelül a szövet vámja | |||
| 134-ből | Szövetek lószőrből: | |||||
| a) | szitaszövetek | 100 kg | 30.- | |||
| 135 | Harisnyakötőárúk a VII. tarifaosztály alá tartozó fonóanyagokból: | |||||
| a) | egyszerüek | 100 kg | 220.- | |||
| b) | szabásosak (faconnéc) | 100 kg. | Az egyszerüek vámja 50 %-al megtoldva | |||
| 136 | Paszomántárúk a VII. tarifaosztály alá tartozó fonóanyagokból | 100 kg. | 220.- | |||
| Paszomántárúk, melyeknek külső oldala gyapjuból és - a selyem kivételével - más fonóanyagokból áll és 50 %-nál kevesebb gyapjut tartalmaz, 100 kilogrammonkint 180 lira vám alá esnek. | ||||||
| 137 | Rojtok és szalagok a VII. tarifaosztály alá tarlozó fonóanyagokból | 100 kg. | 240.- | |||
| 139 | Csipkék és tüllök gyapjuból | 1 kg. | 7.- | |||
| 140 | c)-ből | Lábszőnyegek gyapjuból és hulladék-gyapjúból, ideértve azokat is, melyekben - a selyem kivételével - más fonóanyagok tulnyomó sulyban fordulnak elő | 100 kg. | 100.- | ||
| 142 | Varrott árúk a VII. tarifaosztály alá tartozó fonóanyagokból | 100 kg. | A szövet vámja 40 százalékkal megtoldva | |||
| 144 | Selyemgubók (a kettős selyemgubók kivélelével) | - | vámmentes | |||
| 145-ből | Selyem: | |||||
| a) | egyes szálakban, motolált vagy sodrott, nyers állapotban | - | vámmentes | |||
| 147-ből | Selyemhulladék: | |||||
| a) | selyemgubóktól v. kettős selyemgubóktól (strusa, strazza di seta e di doppio), nyers állapotban | - | vámmentes | |||
| b) | másféle, nyers állapotban | - | vámmentes | |||
| 148-ból | Bársony és peluche selyemből vagy floretselyemből: | |||||
| a) | sima | 1 kg. | 9.- | |||
| 149-ból | Fekete v. szines fichu-, écharpe- és cache-nez kendők mustrátlan, selyem v. floretselyemszövetből, nem varrva | 1 kg. | 6.50 | |||
| Fekete v. szines fichu-, écharpe- és cache-nez kendők mustrás, selyem v. floretselyem- szövetből, nem varrva | 1 kg. | 9.- | ||||
| 150 | Bársony, vegyes, melyben a selyem vagy floretselyem legalább 12 és legfelebb 50%-nyi arányban fordul elő: | |||||
| a) | sima | 1 kg. | 7.- | |||
| b) | mustrás | 1 kg. | 10.- | |||
| 151-ből | Szövetek, vegyesek, melyekben a selyem vagy floretselyem legalább 12 és legfelebb 50%-nyi arányban fordul elő: | |||||
| b) | szinesek: | |||||
| 1 simák | 1 kg. | 45.- | ||||
| 2. mustrásak | 1 kg. | 8.- | ||||
| 154-ből | Szalagok és rojtok, vegyesek, melyekben a selyem vagy floretselyem legalább 12 és legfelebb 50%-nyi arányban fordul elő | 1 kg. | 3.- s azon felül az illető szövet vámja | |||
| 156 | Paszomántárúk a VIII. tarifaosztály alá tartozó fonóanyagokból | 1 kg. | Szalagok vámja | |||
| 160 | Varrott árúk a VIII. tarifaosztály alá tartozó fonóanyagokból | 1 kg. | A szövet vámja 40 százalékkal megtoldva | |||
| 161 | Faszén | - | vámmentes | |||
| 162 | Tüzifa | - | vámmentes | |||
| 163-ból | Fa: | |||||
| a) | közönséges: | |||||
| 1. nyers állapotban, ácsolva, vagy a fejszével nagyjából előkészitve | - | vámmentes | ||||
| 2. négyszögletessé vágva, fürészelve | - | vámmentes | ||||
| 3. skatulyáknak, szitaabroncsoknak s efféléknek való vékony falemezek; bármily hosszuságu faabroncsok | - | vámmentes | ||||
| 4. gyufák készitéséhez való fadrót | - | vm. | ||||
| b)-ből | műasztalos munkákhoz való: | |||||
| 2. hosszában fürészelve | 100 kg. | 3.- | ||||
| 3. parkettáknak való berakott deszkák vagy koczkák | 100 kg. | 4.- | ||||
| 164 | Üres hordók, újak v. használtak: | |||||
| a) | faabroncsokkal | hliter tartalom | 0.20 | |||
| b) | vasabroncsokkal | hliter tartalom | 0.30 | |||
| 165-ből | Butorok és butorrészek, nyersek vagy készek: | |||||
| a) | nem parnázottak: | |||||
| 1. közönségesek, hajlilott fából | 100 kg. | 7.50 | ||||
| 2. másfélék, közönséges fából | 100 kg. | 13.- | ||||
| 3. műasztalos-munkákhoz való fából, furnirozva, faragva vagy berakva | 100 kg. | 60.- | ||||
| 166-ból | Rámák és rámákboz való léczek: | |||||
| b) | fénymázozva, aranyozva vagy ezüstözve | 100 kg. | 70.- | |||
| 167 | Evezők, karók és rudak | - | vm. | |||
| 170 | Eszközök és különféle munkák közönséges fából: | |||||
| a) | nyers állapotban | 100 kg. | 6.- | |||
| b) | fényezve vagy festve: | |||||
| 1. orsók és csévék | 100 kg. | 8.- | ||||
| 2. másfélék | 100 kg. | 13.- | ||||
| 171 | Közönséges apró-árúk fából | 100 kg. | 50.- | |||
| 172 | Gyermekjátékszer fából | 100 kg. | 60.- | |||
| 177-ből | Kosárkötő- és gyékényfonó árúk: | |||||
| b) | finomak | 100 kg. | 30.- | |||
| 182 | Papirosanyag fából: | |||||
| a) | cellulose | - | vm. | |||
| b) | másféle, ide értve a szalmából és más hasonló anyagokból készült papirosanyagot is | 100 kg. | 1.- | |||
| 183-ból | Papiros: | |||||
| a) | fehér vagy szines pépből készült mindenféle papiros | 100 kg. | 12.50 | |||
| d) | szines, aranyozott vagy festett papiros, papiros-tapéták (ide értve a fehér kőnyomda- és fényképpapirost is) | 100 kg. | 40.- | |||
| f) | csomagoló papiros, a szines pépből készült is: | |||||
| 1. a hengerrel nem simitott | 100 kg. | 3.- | ||||
| 2. a hengerrel egy oldalán simitott | 100 kg. | 5.- | ||||
| 185 | Réznyomatok, litografiák és czimczédulák (cartelli), ideértve a chromolitografiákat is | 100 kg. | 75.- | |||
| 186-ból | Papiroslemez: | |||||
| a) | közönséges | 100 kg. | 2.- | |||
| 187 | Árúk papirosból és papiros lemezből | 100 kg. | 80.- | |||
| 188-ból | Könyvek és hangjegyek: | |||||
| a) | nyomtatottak: | |||||
| 1-ből: hangjegyek olasz szöveggel és vegyes (olasz és más) szövegü könyvek, füzve vagy nem füzve | - | vm. | ||||
| 2. más, nem olasz szövegü könyvek és hangjegyek, füzve vagy nem füzve | - | vm. | ||||
| 3. bárminemü kötésekben | 100 kg. | 20.- | ||||
| b)-ből | nem nyomtatott könyvek: | |||||
| 1. nem füzött ivekben vagy papiroslemez, kötésekben, vászon sarkakkal és háttal is | 100 kg. | 22.- | ||||
| 2. vászonnal bevont papiroslemezbe kötve, bőr sarkakkal és háttal is | 100 kg. | 36.- | ||||
| 190-ből | Bőrök: | |||||
| d)-ből | szőr nélkül cserzettek: | |||||
| 3. lakbőr (fénymázos bőr) | 100 kg. | 90.- | ||||
| 5. készredolgozott másféle bőr (a lakk- és a talpbőr kivételével) | 100 kg. | 70.- | ||||
| 196-ból | Czipészárúk: | |||||
| a) | mindennemü czipészárú bőrből vagy szövetből, a selyemből vagy bársonyból valók kivételével | 100 pár | 100.- | |||
| b) | kaucsukból, szövetbéléssel vagy felszereléssel | 100 pár | 125.- | |||
| 201 | d)-ből | Lámpák és lámparészek öntött vasból, czinkdiszitményekkel vagy a nélkül, ónozva, zománezozva, nikkelezve, mázozva, oxydálva, fénymázozva | 100 kg. | 15.- | ||
| 203 | Vas és aczél: | |||||
| a) | hengerelve vagy kovácsolva, mindenféle keresztmetszetü pálczákban, vékonyabb és vastagabb rudakban: | |||||
| 1. oly keresztmetszettel, melynek egy átmérője vagy egy oldala sem 7 milliméter vagy annál kisebb | 100 kg. | 6.- | ||||
| 2. oly keresztmetszettel, melynek egy vagy több oldala, vagy egy vagy több átmérőre 7 milliméter vagy annál kisebb, de 5 milliméternél nagyobb | 100 kg. | 7.- | ||||
| 3. oly keresztmetszettel, melynek egy vagy több oldala, vagy egy vagy több átmérőre 5 milliméter, vagy annál kisebb (a drót kivétetével) | 100 kg. | 9.- | ||||
| b) | dróttá hengerelve vagy huzva: | |||||
| 1. 5 milliméter vagy annál kisebb, de 1.5 milliméternél nagyobb átmérővel | 100 kg. | 11.- | ||||
| 2. 1.5 milliméter vagy annál kisebb átmérővel | 100 kg. | 15.- | ||||
| c) | pléhek: | |||||
| 1. 4 mm. s annál nagyobb vastagságuak | 100 kg. | 7.- | ||||
| 2. 4 milliméternél vékonyabbak, de 1.5 milliméternél vastagabbak | 100 kg. | 10.- | ||||
| 3. 1.5 milliméter vastagságuak s annál vékonyabbak | 100 kg. | 12.- | ||||
| d) | csövek: | |||||
| 1. 4 milliméter s annál vastagabb pléhből | 100 kg. | 12.- | ||||
| 2. 4 milliméternél vékonyabb, de 1.5 milliméternél vastagabb pléhből | 100 kg. | 14.- | ||||
| 3. 1.5 milliméter vastagságu s annál vékonyabb pléhből | 100 kg. | 17.- | ||||
| 204-ből | Vas és aczél, kovácsolva vagy öntve: | |||||
| a) | horgonyok, kocsitengelyek, üllők s egyéb nyers munkák 50 kg. s annál nagyobb sulyuak | 100 kg. | 9.- | |||
| b)-ből | nyers kocsitengelyek 50 kilogrammnál kisebb sulyuak | 100 kg. | 12.- | |||
| 206 | a), b)-ből | Kovácsolt vas- vagy aczélszegek | 100 kg. | 10.- | ||
| 206 | a)-ból | Vas- és aczélárúk, második megmunkálással: főképen durva (grossi) vasból vagy aczélból készitettek: | ||||
| 2. egész felületükön vagy annak nagy részén gyalulva, reszelve, esztergályozva, lyukgatva stb. | 100 kg. | 13.25 | ||||
| 3. ónozva, ólmozva, czinkezve és fénymázozva | 100 kg. | 15.50 | ||||
| b)-ből | főképen kis (piccoli) vas- vagy aczéldarabokból készitettek: | |||||
| 2. egész felületükön vagy annak nagy részén gyalulva, reszelve, esztergályozva, lyukgatva stb; továbbá, ónozva, ólmozva, czinkezve, fénymázozva | 100 kg. | 17.25 | ||||
| 210-ből | Mű- és kézmű-ipari eszközök és szerszámok öntött vasból, kováesolt vasból v. aczélból: | |||||
| a)-ból | közönségesek: | |||||
| 1. balták, fejszék, ekék, közönséges földmiveseszközök átalában, lapátok, hegyes üllők, váll-ékek, szoritók, vakoló kanalak, fenő-aczélok, boronák, dróthuzó-vasak, szénavillák, vonómértékek, emelőrudak, bárdok, kalapácsok, srólfogók kovácsok számára, ásók, karók, csákányok, kővágó vasak, gereblyék, irtókapák, szekerczék, fogók, csoroszlyák stb. | 100 kg. | 13.- | ||||
| b)-ből | finomak: | |||||
| 1. kocsiemelők, egyensulymérlegek, csiszolóvasak, árvésők, csavarhuzók, szögletmértékek, másoló-sajtók, ollók, kerti kések, pléhvágó-ollók, tábori kovácsmühelyek, bélyegzők (aczélbélyegek, csákok); czipészek, aranyozók, asztalosok, kovácsok, patkoló kovácsok, fodrászok, nyomdászok és egyéb kézművesek számára való külön meg nem nevezett szerszámok vasból; téglázó- és fodoritó vasak, körömhántók (patahántók), fürészlapok, árak, srófkulcsok, gyaluvasak, simitóvasak, fésűk, gyaluk, csipőfogók, vágó-bélyegzők, kaczor, husolók, pengék szeg- és kőfurókhoz, vésők, fürészek, völgyelő vésők, lapoczkák, lyukasztók, kis és nagy furók, külők, sajtóküllők és bélyegzők (csákok) számára, órások számára való esztergapadok, kézi furók, vájfurók stb. fénymázozva, csiszolva, czinkezve, galvanizálva, rezezve, ónozva, ólmozva és részben más fémekkel kapcsolatban is | 100 kg. | 17.- | ||||
| kaszák és sarlók | 100 kg. | 12.- | ||||
| c) | reszelők és ráspolyok, melyeknek hossza a nyéltől eltekintve: | |||||
| 1. 30 centiméternél több | 100 kg. | 13.- | ||||
| 2. 15 egész 30 centiméter | 100 kg. | 15.- | ||||
| 3. 15 centiméternél kisebb | 100 kg. | 20.- | ||||
| 211-ből | Réz, sárgaréz és bronz: | |||||
| f)-ből | lámpaégők és lámpakörzetek (galeries) | 100 kg. | 75.- | |||
| 214-ből | Ólom s az ólomnak antimonnal való keverékei: | |||||
| c) | nyomdabetűk | 100 kg. | 18.- | |||
| 216 | a) | Czink: tuskókban (rögökben) és czinktöredék | - | vm. | ||
| b) | pléhekben és lemezekben | 100 kg. | 4.- | |||
| c) | nem aranyozott vagy ezüstözött, sem diszitett vagy fénymázozott munkákban | 100 kg. | 12.- | |||
| d) | nem aranyozott vagy ezüstözött, de bármely módon diszitett vagy fénymázozott munkákban | 100 kg. | 12.- | |||
| e) | aranyozott vagy ezüstözött munkákban | 100 kg. | 58.- | |||
| 218 | Antimonfém (Regulus antimonium) | 100 kg. | 6.- | |||
| 225 | Varrótűk és gombostűk | 100 kg. | 80.- | |||
| 226-ból | Gépek: | |||||
| a)-ból | gőzgépek, állók, kazán nélkül | 100 kg. | 12.- | |||
| gőzgépek, félig állók, kazánnal, forróléggépek, légnyomásu gépek, gőzgépek (motorok), petroleum-gépek (motorok), beleértve a forgó hajtókat is: 300 kg.-nál nagyobb sulyuak | 100 kg. | 12.- | ||||
| b)-ből | gőzkazánok: | |||||
| 1. kovácsolt vagy öntött vasból való csőrendszerű gőzkazánok | 100 kg. | 14.- | ||||
| 2. másfélék, mint csőrendszerűek | 100 kg. | 12.- | ||||
| c)-ből | hydraulikus gépek, valamint viz- és szélmotorok: | |||||
| hydraulikus kerekek, prések (sajtók), accumulátorok, elevátorok és felvonók | 100 kg. | 10.- | ||||
| e) | lokomobilok | 100 kg. | 12.- | |||
| g) | mindennemü mezőgazdasági gép | 100 kg. | 9.- | |||
| i) | szövészethez való gépek és szövőszékek | 100 kg. | 10.- | |||
| f)-ből | fa- és fémfeldolgozásra való szerszámgépek (fürészek, gyaluk, esztergapadok, csavarvágógépek, furógépek stb.) 300 kg.-nál nagyobb sulyuak | 100 kg. | 9.- | |||
| l) | varrógépek: | |||||
| 1. állványnyal | 100 kg. | 25.- | ||||
| 2. állvány nélkül | 100 kg. | 30.- | ||||
| m)-ből | kövek, ásványok, csontok stb. törésére, összenyomására és zúzására való gépek: emelőgépek öntött- vagy kovácsolt vasból; mechanikus, nem hydraulikns daruk; vasuti kocsik s effélék emeléséhez való gépek; czukorgyártáshoz való centrifugák; papirgyártáshoz való hollaanderek; önmüködő (légnyomásu stb. efféle) fékezők; hengermüvek; mángorló gépek, a szövetekhez szolgálók kivélelével; fagyasztógépek; pezsgővizek gyártásához való gépek; papiros-gépek; papirost vágó gépek; téglavető gépek; mosó- és téglázó (vasaló-) gépek; könyvkötőgépek; ipari használatra való pneumatikus gépek; csiszológépek; ventilátorok mozgató mechanismussal; gyaratológépek felszerelés nélkül; fonálszáritó gépek; fonalak mosására és zsirtalanitására való gépek; papirlyukasztó-gépek; fonalak festésére szolgáló gépek | 100 kg. | 10.- | |||
| 1. 3) és | Géprészek: | |||||
| n)-ből | 1. varrógépekhez | 100 kg. | 30.- | |||
| 2. más gépekhez, öntöttvasból (a dynamoelektrikus gépek kivételével) | 100 kg. | 11.- | ||||
| 228 | Optikai, mathematikai, pontossági, megfigyelési, vegytani, természettani, sebészeti műszerek stb. | 100 kg. | 30.- | |||
| 231-ből | Arany: | |||||
| b) | selyemre vagy más fonóanyagra fonva | 1 kg. | 10.- | |||
| c) | aranyfüst (a papiros sulyának levonása nélkül) | 1 kg. | 18.- | |||
| 232-ből | Ezüst: | |||||
| c) | selyemre vagy más fonóanyagra fonva | 1 kg. | 10.- | |||
| d) | ezüstfüst (a papiros sulyának levonása nélkül) | 1 kg. | 5.- | |||
| 233 | Aranyműves-árúk és arany edények | hectog. | 14.- | |||
| 234 | Ezüst árúk, aranyozva is, vagy ezüst edények | 1 kg. | 9.- | |||
| 236-ból | Órák: | |||||
| c) | állvány, képes, vagy fali órák, szekrény nélkül | drb. | 5.- | |||
| d) | állvány, képes vagy fali órák, szekrénynyel | drb. | 5.- | |||
| hozzáadva a szekrény vámját | ||||||
| e) | ébresztő órák, órát ütő szerkezet nélkül | drb. | 1.50 | |||
| Az úgynevezett „schvarzwaldi” órák faállványnyal (a melyben az óramű van elhelyezve), az óraszekrénynyel együtt 100 kg.-kint 100 lira vámot fizetnek. Ugynevezett „amerikai rendszer” szerinti órák az óraszekrénynyel együtt 100 kg.-kint 150 lira vámot fizetnek. | ||||||
| 240-ből | Drágakövek, megmunkálva: | |||||
| b) | agát, opál, ónyx, granát, fonalakra fűzve is | 1 kg. | 9.- | |||
| 245 | Festékföld (bolus, okker és pecsétföld, természetes és mesterséges) | 100 kg. | 3.- | |||
| 246-ból | Kövek, földek és ásványok, az érczek kivételével: | |||||
| a) | mész, gypsz stb. | - | vm. | |||
| 252-ből | Égetett földek: | |||||
| a)-ból | Közönséges használatra: | |||||
| 1-ből. Mindenféle alakú kályhák és kályharészek | 100 kg. | 2.50 | ||||
| 253 | Majolika (fayence), vagy árúk szines agyagból, zománczczal vagy nem átlátszó mázzal bevonva: | 100 kg. | ||||
| a) | koczkalapok, tarkára festve is, és közönséges kőedény | 100 kg. | 6.- | |||
| b) | fehér vagy egyszinü | 100 kg. | 10.- | |||
| c) | többszinü, vagy máskép diszitve | 100 kg. | 14.- | |||
| 254 | Agyagárúk és árúk fehér agyagból: | |||||
| a) | fehér és finom kőedény | 100 kg. | 16.- | |||
| b) | többszinü vagy festett, aranyozott vagy másként diszitett | 100 kg. | 25.- | |||
| 255 | Porczellán: | |||||
| a) | fehér | 100 kg. | 16.- | |||
| b) | festett, aranyozott vagy máskép diszitett | 100 kg. | 35.- | |||
| 258-ból | Üveg- és kristályárúk: | |||||
| a) | egyszerüen fúva vagy öntve, nem szinesek, nem köszörülve, nem metszve, nem vésve | 100 kg. | 8.50 | |||
| b) | szines, az anyagban festve, metszve, köszörülve, csiszolva és vésve | 100 kg. | 15.- | |||
| c) | festve, zománczozva, aranyozva, ezüstözve vagy másképen diszitve | 100 kg. | 18.- | |||
| 259 | Közönséges palaczkok | 100 kg. | 4.- | |||
| 260 | Dame jeannes, szalma- vagy veszszőfonadékkal körülfonva is | 100 kg. | 6.- | |||
| 262 | Üveg, kristály és zománcz, gyöngy (conterie) vagy drágakövek alakjában, csillárfüggők és hasonló árúk | 100 kg. | 30.- | |||
| 274 | Lisztüledék | 100 kg. | 2.- | |||
| 275-ből | Keményitő: | |||||
| b) | közönséges, nem rizsből való | 100 kg. | 8.- | |||
| c) | finom, vagy dobozban lévő | 100 kg. | 15.- | |||
| 283-ból | Aszalt gyümölcs: | |||||
| g)-ből | aszalt szilva | 100 kg. | 2.- | |||
| 284-ből | Gyümölcs, főzelékek és kerti termények: | |||||
| a) | eczetben, sós vizben vagy olajban | 100 kg. | 20.- | |||
| 286 | Komló | - | vm. | |||
| 289 | Olajpogácsa | - | vm. | |||
| 291 | Lovak | - | vm. | |||
| 300 | Sertések: | |||||
| a) | 10 kg. sulyig bezárólag | drb. | 0.75 | |||
| b) | 10 egész 20 kg. sulylyal | drb. | 3.- | |||
| c) | 20 kg.-nál sulyosabbak | drb. | 3.75 | |||
| 301-ből | Hús: | |||||
| b) | sózva, füstölve vagy másképen elkészitve | 100 kg. | 25.- | |||
| 306-ból | Halak: | |||||
| a) | mindenféle friss hal | - | vm. | |||
| 311 | Sajt | 100 kg. | 12.- | |||
| 314 | Zsír, más mint disznózsir | - | vm. | |||
| 315 | Stearinsav (ideértve a stearint és palmitint), tiszta, vagy parafinnal vegyitett ceresin | 100 kg. | 8.- | |||
| 317 | Méhköpük eleven méhekkel | - | vm. | |||
| 325 | b)-ből | Gombok gyöngyházból | 100 kg. | 100.- | ||
| 327-ből | Borostyánkő-árúk | 100 kg. | 150.- | |||
| 329-ből | Apró-árúk: Üvegből | 100 kg. | 60.- | |||
| a)-ból | Közönségesek: | |||||
| 1. dobozok fából vagy más anyagból, festékekkel, apró ecsetekkel, kis csészékkel és egyéb festéshez való szerekkel; éjjeli mécsek stearin-, viasz- vagy faggyuval bevont belekkel és papirral, fával, vagy bármely más anyaggal kapcsolatban, dobozokban a megfelelő uszóval együtt (a dobozok és uszók levonása nélkül) | 100 kg. | 75.- | ||||
| 2. ecsetek finom szőrből és hajból (beleértve a borotváló ecseteket is), az elefántcsont, gyöngyház, teknősbékahéj, csont vagy hasonló anyagból való nyéllet ellátottak kivételével; mindennemü játékszer (beleértve a bábukat is), a mennyiben a 329. a) szám (közönséges apró-árúk) alá tartozik | 100 kg. | 100.- | ||||
| b)-ből | Finomak: | |||||
| 1. melyek anyaga főleg mindenféle bőrből áll, ideértve a bagariát is | 100 kg. | 120.- | ||||
| 2. pipák, szivar szipkák és más tárgyak tajtból | 100 kg. | 150.- | ||||
| 3. mindenféle játékszer (ideértve a bábukat), a menyiben a 329. b) szám alá (finom apró-árúk) tartozik | 100 kg. | 200.- | ||||
| 331-ből | Hangszerek: | |||||
| b) | Zongorák: | |||||
| 1. tábla alakúak, függélyesek | drb. | 90.- | ||||
| 2. szárny-alakuak | drb. | 180.- | ||||
| d) | Vonó hangszerek, meg nem nevezettek: | |||||
| 1. 400 gramm és kisebb sulyuak | drb. | 1.50 | ||||
| 2. 400 grammnál nagyobb sulyuak | drb. | 1.50 | ||||
| e) | Fúvó hangszerek, meg nem nevezettek: | |||||
| 1. 400 gramm és kisebb sulyuak | drb. | 1.50 | ||||
| 2. 400 grammnál nagyobb sulyuak | drb. | 1.50 | ||||
| f) | Más meg nem nevezettek | drb. | 1.50 | |||
| 332 | Hangszerek alkatrészei | 100 kg. | 100.- | |||
| 334-ből | Kaucsuk és gutta-percha: | |||||
| g) | paszomántárúk, szalagok és ruganyos szövetek | 100 kg. | 130.- | |||
| 336-ból | Kötött kallózott vörös sapkák gyapjuból, bojtokkal, vagy a nélkül, a selyemből valók kivételével | 100 db. | 60.- | |||
| 337-ből | Kalapok: | |||||
| b)-ből | férfi- és fiu-kalapok nemezből, fölszerelve vagy fölszerelés nélkül | 100 db. | 50.- | |||
| 343 | Ecsetek, nyéllel vagy a nélkül | 100 kg. | 20.- | |||
(Vámok az osztrák-magyar vámterülere való bevitelnél.)
| A szerződés megkötésekor érvényes osztrák- magyar általános vámtarifa száma | Az áru megnevezése | Aranyforint 100 kgkint | |||
| 9 | Füge: | ||||
| a) | friss | 1.- | |||
| b) | aszalt | 1.- | |||
| 11 | Czitrom, limoni, narancs | vm. | |||
| 12 | Sós vizbe rakott limoni, czitrom és narancs; éretlen, apró narancs; narancs- és czitromhéj | vm. | |||
| 13 | Datolya, pisztácz | 12.- | |||
| 14 | Mandula: | ||||
| a) | száraz mandula, héjastul vagy a nélkül | 5.- | |||
| b) | éretlen, héjastul | 1.50 | |||
| 15 | Fejtetlen czirbolyamag (pignoli); szent-jánoskenyér; gesztenye, lazeruoli, zsidó-alma; friss, aszalt vagy sózott olajbogyó | 2.- | |||
| 16 | Fejtett czirbolyamag (pignoli); gránátalma | 12.- | |||
| 28 | Fejtett rizs, rizshulladék | 1.50 | |||
| 29 | Friss szőlő, étkezésre való (5 kilogrammnál nem nehezebb csomagokban) | 2.- | |||
| 30 | Száraz dió és mogyoró, dió- és mogyoróbél | 1.50 | |||
| 31 | Friss, finom főzelék | vm. | |||
| 32 | a)-ból | Külön meg nem nevezett friss főzelék | vm. | ||
| 32 | b)-ből | Külön meg nem nevezett főzelék: | |||
| száritva vagy elkészitve (aszalva, sajtolva, összevagdalva, porrá törve vagy más módon apritva, sózva vagy hordókban eczetbe rakva) | 2.- | ||||
| Czitromlé | vm. | ||||
| 34-ből | Édes kömény, kömény, lóhermag, mustármag, és külön meg nem nevezett magvak | vm. | |||
| 35 | Diszitésre való lemetszett virágok és levelek, friss állapotban | vm. | |||
| 35 | bis | Élő növények | -.50 | ||
| Száritott katángyökér (nem pörkölve) | -.75 | ||||
| 36-ból | Külön meg nem nevezett nüvények és növényrészek, friss állapotban | vm. | |||
| 37 | Külön meg nem nevezett növények és növényrészek, száritva vagy elkészitve (porrá törve vagy máskép apritva vagy festve) | vm. | |||
| 38 | Komló, komlóliszt (lupulin) | 7.-teljs. | |||
| darab | |||||
| 39 | Ökör | 12.75 | |||
| 40 | Bika | 4.- | |||
| 41 | Tehén | 3.- | |||
| 42 | Fiatal marha (tinó és üsző) | 2.50 | |||
| 43 | Borju | 1.50 | |||
| 44-ből | Juh (kos és ürü) | -.50 | |||
| 45-ből | Bárány | -.25 | |||
| 46 | Sertés, 10 kilogrammnál nebezebb | 1.50 | |||
| 47 | Sertés, 10 kilogrammnál nem nehezebb | -.30 | |||
| 48 | Ló | 10.- | |||
| Jegyzetek: 1. Két évnél nem idősebb ló | 5.- | ||||
| 2. Az anyját követő csikó | vm. | ||||
| 49 | Öszvér és szamár | vm. | |||
| 50-ből | Mindennemü szárnyas: | 100 kg | |||
| a) | eleven | vm. | |||
| b) | holt | 3.- | |||
| 51 | Friss halak, édesvizi rákok, friss csigák, scampi (nephrops norvegicus) | vm. | |||
| 55 | Tojás | vm. | |||
| 56-ból | Méhköpük mézestül és viaszostul | vm. | |||
| 60 | Nyers bőrök (frissen vagy száritva, sózva vagy meszezetten, de tovább ki nem készitve) | vm. | |||
| 61 | Mindennemü szőr és haj, nyersen vagy elkészitve (és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy páczolva, fürtökbe rakva is); sörte | vm. | |||
| 62 | Külön meg nem nevezett toll (ágytoll, tollszárak is); meg nem munkált disztollak | vm. | |||
| 67-ből | Paraffin | 5.- | |||
| 70 | Pálmaolaj és kókuszdióolaj, szilárd állapotban; növényi faggyu | 1.- | |||
| 72 | Tiszta faolaj hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban | 2.40 | |||
| Mákolaj, sesamolaj, földidióolaj, bikkmagolaj, napraforgómagolaj és pamutmagolaj, faolajkeverékek egyéb zsiros olajokkal, hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 4.- | ||||
| 73 | Lenolaj hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 2.40 | |||
| Repczeolaj és külön meg nem nevezett másféle zsiros olajok hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 4.- | ||||
| Jegyzet a 72. és 73. számhoz: | |||||
| Faolaj, ricinusolaj és földidióolaj hordókban, tömlőkben és hólyagokban, hivatalos ellenőrzés mellett emberi élvezetre teljesen használhatlanná téve, ha a vámkezelés az erre külön felhatalmazott vámhivataloknál történik | -.80 | ||||
| 74 | Zsiros olajok palaczkokban és korsókban | 10.- | |||
| 78 | a) | Ételre való eczet hordókban | 4.- | ||
| 82 | Tésztanemü (azaz metélt és hasonló, nem sütött készitmények lisztből) | liszt vámja | |||
| 83 | Friss vagy elkészitett (és pedig sózott, száritott, füstölt, páczolt) hús | 6.- | |||
| 84 | Kolbász | 16.- | |||
| 85 | Sajt | 10.- | |||
| 87 | Halak (a heringek kivételével), sózva, füstölve, száritva | 3.- | |||
| 88 | Elkészitett halak (marinálva vagy olajba rakva stb.) hordókban | 15.- | |||
| 92 | Szelenczékbe, palaczkokba és effélékbe légmentesen becsinált mindennemü eledelek (a 89. és 91. a. alatt foglaltakat kivéve) | 35.- | |||
| 93 | Külön meg nem nevezett eledelek | 35.- | |||
| 96 | Faszén, tőzeg és tőzegszén, ásványszén (kőszén), koksz és ezen anyagokból való mindenféle mesterséges szilárd tüzelőanyag | vm. | |||
| 99 | Szarvak, szaruszeletek, szarvhegyek, karmok, lábak, paták; hasitott, lapitott vagy szétvagdalt csontok | vm. | |||
| 101-ből | Nyers korálok (furva is, de nem köszörülve) | vm. | |||
| 102 | Nyers vagy csak nagyjából faragott vagy fürészelt kövek; érezek előkészitett állapotban is | vm. | |||
| 103 | Földnemek és ásványi anyagok: | ||||
| a) | nyers állapotban | vm. | |||
| b) | égetve, iszapolva vagy őrölve: | ||||
| 1. | festékföld | -.50 | |||
| 2. | másfélék | vm. | |||
| Mindezen tárgyak, a mennyiben más osztályokban nem foglaltatnak. | |||||
| 104-ből | Medveczukor | 4.- | |||
| 106-ból | Narancsvirágviz s hasonló illatos vizek borszesz nélkül | 6.- | |||
| 107 | Illó olajok: | ||||
| a) | borostyánkő-, agancs-, kaucsuk-, borostyán-, rozmarin- és fenyőmagolaj | 6.- | |||
| b) | külön meg nem nevezett illó olajok | 15.- | |||
| 108 | Illatos eczet, illatos zsiradék és olaj, legalább 5 kilogrammot tartalmazó tartályokban | 10.- | |||
| 109 | Festőfa: | ||||
| a) | tuskókban | vm. | |||
| b) | felaprózva (azaz ráspolyozva, őrölve, szétvagdalva) | -.75 | |||
| c) | felaprózva erjesztett (fermentált) | -.75 | |||
| 110 | Festéshez vagy cserzéshez való héjak, gyökerek, levelek, virágok, gyümölcsők, gubacs és effélék, szétvagdalva, őrölve vagy máskép apritva is | vm. | |||
| 112-ből | Gesztenyefa-kivonat | 1.50 | |||
| 113 | Orseille, persio, indigo, cochenille | vm. | |||
| Külön meg nem nevezett cserző- és festőanyag kivonatok | 1.50 | ||||
| 114 | Mindenféle kátrány, a barnaszénkátrány és a palakőkátrány kivétélével | vm. | |||
| 115-ből | Közönséges gyanta, hegedügyanta, szurok; a kőszénkátrányszurok kivételével | vm. | |||
| Kőszénkátrányszurok | -.20 | ||||
| 117-ből | Gyantaolaj | 1.- | |||
| 118 | Kopálgyanta, damárgyanta, sellak, gummi-arabicum, gummi-gedda, gummi-senegal, gummi-gutti, tragant-gummi; külőn meg nem nevezett mézgák, gyanták és mézgagyanták, természetes balzsamok és növénynedvek (a manna is) | vm. | |||
| Pamutfonalak: | |||||
| 124 | Egyes fonalak nyers állapotban: | ||||
| a) | angol számozási mód szerint a 12. számig | 6.- | |||
| b) | a 12. számon felül egész a 29. számig | 8.- | |||
| 124 bis | Kettős fonalak nyers állapotban: | ||||
| a) | angol számozási mód szerint 12. számig | 8.- | |||
| b) | a 12. számon felül egész a 29. számig | 10.- | |||
| 125 | Egyes vagy kettős fonalak, fehéritve v. festve: | ||||
| a) | angol számozási mód szerint a 12. számig | 12.- | |||
| b) | a 12. számon felül egész a 29. számig | 14.- | |||
| 126 | Hármasával vagy többesével sodrott fonalak nyers állapotban; fehéritve vagy festve | 24.- | |||
| 127-ből | A kisebb forgalom számára kiszerelt fonalak | 35.- | |||
| Pamutárúk: | |||||
| 128 | Közönséges sima, azaz 50-es számu s annál durvább fonálból készült sima (vagy egyszerüen sávolyos) szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 32.- | |||
| b) | fehéritve | 40.- | |||
| c) | festve | 50.- | |||
| d) | tarkán szőve, szinnyomatosan | 60.- | |||
| 129 | Közönséges mustrás, azaz 50-es számú és annál durvább fonálból készült mustrás szővetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 40.- | |||
| b) | fehéritve | 50.- | |||
| c) | festve | 60.- | |||
| d) | tarkán szőve, szinnyomatosan | 70.- | |||
| 130 | Közönséges sűrű azaz 50-es számú és annál durvább fonálból készült szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 fonálnál több esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 50.- | |||
| b) | fehéritve | 60.- | |||
| c) | festve | 70.- | |||
| d) | tarkán szőve, szinnyomatosan | 80.- | |||
| 131 | Finom, azaz 50-es számunál finomabb, de a 100-as számunál bezárólag nem finomabb fonálból készült szővetek: | ||||
| a) | nyers állapotban | 70.- | |||
| b) | fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 100.- | |||
| 132 | Legfinomabb, vagyis 100-as számunál finomabb fonálból készült szövetek; tüll (bobbinet, petinet és az efféle függönykelmék és butorhálók); fémszálakkal vegyes áruk | 140.- | |||
| Jegyzet: Bobbinet-nemü hálószerü keményitett szövetek | 50.- | ||||
| 133 | Himzett szövetek; csipkék | 225.- | |||
| 134 | Bársony és bársonyszerü szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal), szalag-, paszománt- és gombkötőáruk | 85.- | |||
| Kötött árúk | 75.- | ||||
| 135 | Pamutbelek, hevederek, géphajtó-szijak, tömlők; durva hálók és kötelek | 24.- | |||
| 136-ból | Len és kender, nyers állapotban, áztatva, törve, gerebenezve, fehéritve, hulladékaik is | vm. | |||
| 137 | Fonalak lenből vagy kenderből; külön meg nem nevezett fonalak: | ||||
| a) | egyes fonalak, nyers állapotban | 1.50 | |||
| b) | egyes fonalak, fehéritve. szapulva vagy festve | 5.- | |||
| c) | czérnázva | 18.- | |||
| 138 | Jutafonál: | ||||
| a) | egyes fonalak, nyers állapotban | 1.50 | |||
| b) | czérnázva, fehéritve, szapulva vagy festve | 5.- | |||
| Lenárúk: | |||||
| 139 | Szürke csomagoló vászon, azaz sima durva, vagy egyszerüen sávolyos, de mustra nélküli szövet, kenderből vagy lenből, melynél 5 milliméterre 5 lánczfonálnál több nem esik; az ilyen vászonból készült zsákok is | 6.- | |||
| Jegyzet: Használatban volt jegyes zsákok szürke csomagoló vászonból, melyek gabonával való megtöltés végett hozatnak be és két hó lefolyása alatt megtöltve ismét kivitetnek, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vm. | ||||
| 140 | Mustrátlan lenáruk, nyers állapotban, melyeknél 5 milliméterre 20 lánczfonálnál több nem esik | 12.- | |||
| 141 | Mustrátlan lenáruk, fehéritve, festve, tarkán szőve, szinnyomatosan: | ||||
| a) | melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 10 lánczfonál esik | 20.- | |||
| b) | melyeknél 5 milliméterre 11-20 lánczfonal esik | 40.- | |||
| 142 | Mustrás lenárúk, melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 20 lánczfonál esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 40.- | |||
| b) | fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 80.- | |||
| c) | mindennemü damaszt, nyers állapotban is | 80.- | |||
| 143 | Lenárúk, melyeknél 5 milliméterre 20 lánczfonálnál több esik | 80.- | |||
| 144 | Batiszt, gaze, linon és egyéb ritkás szövetek | 120.- | |||
| 146 | Csipkék, szegély-csipkék | 300.- | |||
| Himzett szövetek | 200.- | ||||
| 147-ből | Paszománt-, gombkötő-, szalag és kötött árúk | 80.- | |||
| 148 | Jutaszövetek: Zsák- és csomagoló-szövet jutából, nyers állapotban, fehéritetlen, festetlen, mustrátlan, az egyszerüen sávolyos is, melynél 5 milliméterre 5 lánczfonálnál több nem esik, valamint az ilyen szövetekből készült zsákok | 6.- | |||
| Jegyzet: Használatban volt jegyes zsákok jutából, melyek gabonával való megtöltés végett hozatnak be és két hó lefolyása alatt megtöltve ismét kivitetnek, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vm. | ||||
| 149 | Butor- és ruhaszövetek, tapéták, valamint a jutából más növényi fonó-anyaggal (ideértve a pamutot is) vegyesen készült mindenféle szövetek, a mennyiben a juta a fonalszámban tulnyomó, hasonlókép a himzett vagy fémszálakkal vegyes jutaszövetek | 40.- | |||
| 150 | Külön meg nem nevezett jutaszövetek; láb- és kocsitakarók, futószőnyegek jutából és más külön meg nem nevezett növényi fonóanyagokból, a fehéritve, festve, szinnyomatosan és mustrásan is | 12.- | |||
| 151 | Kötélverő árúk: | ||||
| a) | Kötelek, alattságok, fehéritve, kátrányozva is | 5.- | |||
| b)-ből | Zsineg | 18.- | |||
| 152 | Gyapju nyers állapotban, mosva, fésülve, festve, fehéritve, őrölve és gyapjuhulladékok | vm. | |||
| 154 | Gyapjufonalak (gyapjuból vagy egyéb állati szőrőkből) és vigognefonalak: | ||||
| b)-ből | Egyes vagy kettős mohair, allpacca (mottled alpacca is) és genappes fonalak; mindezek nyers állapotban, ha e czélra külön felhatalmazott vámhivatalakon át hozatnak be | 1.50 | |||
| c) | Külön meg nem nevezett egyes fonalak nyers állapotban: | ||||
| 1. | a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 8.- | |||
| 2. | a 45-ös számon felül | 10.- | |||
| d) | Külön meg nem ne vezett kettős vagy többesével sodrott fonalak nyers állapotban: | ||||
| 1. | a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 12.- | |||
| 2. | a 45-ös számon felül | 14.- | |||
| e) | Külön meg nem nevezett egyes fonalak, fehéritve, festve, szinnyomatosan: | ||||
| 1. | a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 12.- | |||
| 2. | a 45-ös számon felül | 14.- | |||
| f) | Külön meg nem nevevezett kettős vagy többesével sodrott fonalak, fehéritve, festve, szinnyomatosan: | ||||
| 1. | a metrikus számozási mód szerint a 45. számig | 16.- | |||
| 2. | a 45-ös számon felül | 16.- | |||
| 156 | Lábszőnyegek: | ||||
| b) | másfélék, szinnyomatosan is | 50.- | |||
| 158 | Külün meg nem nevezett gyapjuáruk: | ||||
| a) | négyszögméterenként 500 grammnál nagyobb sulyuak | 50.- | |||
| b) | négyszögméterenként 500 gramm egész 200 gram sulyuak | 80.- | |||
| c) | négyszögméterenként 200 gramm vagy ennél kisebb sulyuak szinnyomatosan is | 110.- | |||
| 159 | Bársony és bársonyszerü szövetek (felmetszett vagy, metszetlen bolyhokkal); szalag, paszománt- gombkötő-, és kötött áruk | 85.- | |||
| 160 | Szinnyomatos gyapjuszövetek (a 156 b), 158 c) és 159. számok alatt megnevezettek kivételével) | 80.- | |||
| 162 | b) | Másféle nemez és nemezárúk, szinnyomat nélkül | 50.- | ||
| 163 | Selyemgubók, fonatlan selyemhulladék | vm. | |||
| 165 | Selyem (motolált vagy sodrott), czérnázva is: | ||||
| a) | nyers állapotban | vm. | |||
| 166 | Floretselyem (fonott selyemhulladék), czérnázva is: | ||||
| a) | nyers állapotban vagy fehéritve | vm. | |||
| 168 | Himzett vagy fémszálakkal vegyes selyemárúk: | ||||
| tüll, gaze; csipkék (csipkekendők) | 500.- | ||||
| Boritás-árúk selyem- vagy félselyem zsinórból, tincsekből, zseniliákból és ezekhez hasonló paszománt-árúkból készitve | 400.- | ||||
| 169 | Selyemárúk, azaz tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúk: | ||||
| a) | gombkötő- és paszománt-árúk | 300.- | |||
| b) | sima és nyüstüs selyemszövetek | 200.- | |||
| másféle selyemárúk | 400.- | ||||
| 170 | Félselyemárúk, azaz a 168. sz. a. meg nem nevezett mindennemü árúk, melyekben egyéb szövőanyagokon kivül selyem vagy floretselyem is van és pedig: | ||||
| a) | bársony és bársonyszalagok | 300.- | |||
| b) | másféle félselyemárúk | 225.- | |||
| Jegyzetek: 1. Selyemhulladékokból való nyers fonalu egészen durva szövetek, melyek szürke csomagolóvászonhoz hasonlitanak és sajtolókendőre, tőrülőruhára s effélére valók, egyes festett szálakkal is | 24.- | ||||
| 2. Selyem, mely más fonóanyagból készült fonalba ugy van belefonva, hogy azt kivülről nem takarja, vagy hogy a szövet fonalának egész hosszában összefüggőleg nem fut végig, az ilyféle fonalakból készült szöveteknél tekintetbe nem veendő. | |||||
| 174 | Férfikalapok nemezből, fölszerelve is | 90.- | |||
| 175-ből | Kalapok szalmából, faszilánkból, nádból, háncsból, kákából, halcsontból, pálmalevelekből: | darab | |||
| a) | fölszerelés nélkül | -.10 | |||
| b) | fölszerelve | -.20 | |||
| Női kalapok nemezből, fölszerelve | -.40 | ||||
| c) | Női kalapok nemezből, diszitve | -.40 | |||
| 176-ból | Női köpenyek és női felöltők gyapjuárúkból, a 168., 169. és 170. sz. a. foglalt selyemárúkkal (béléssel, diszitéssel s effélével) felszerelve | 100 kg. 250.- | |||
| Fehérnemü, a piperefehérnemü kivételével, főalkatrésze szerint fizet vámot, mely azonban még 40 százalékkal megtoldatik. | |||||
| 177-ből a) | Seprők sagginából, nyéllel vagy a nélkül | 1.50 | |||
| b) | Közönséges kefék, seprők és durva ecsetek, azaz sörtéből, rizsszalmából, piaszavából és más állati vagy növényi anyagokból valók, festetlen, fénymázozatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban is: másfélék | 8.- | |||
| 178 | Kész fasziták fafonásokból vagy vasdrótból készült fenekekkel; szitafenekek fából | 8.- | |||
| 179-ből | Finom ecsetek tovább megmunkált (fehéritett, csiszolt stb.) sörtéből vagy szőrből (vidraecset), valamint effélék fonalakból más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, csont-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 20.- | |||
| 181 | Lábteritők és gyékények szalmából, háncsból, kákából, kokuszdió-rostból, füből, nádból, szilánkból, széknádból, gyökerekből és effélékből: | ||||
| a) | nem festve | 3.- | |||
| b) | festve | 5.- | |||
| 183-ból | Szalmaszalagok (szalagnemü mindenféle fonadékok) más anyagok nélkül | 2.- | |||
| Szitafenekekekre, kalapokra, asztalteritőkre s effélékre való fonadékok szilánkból: | |||||
| 1. nem festve | -.50 | ||||
| 2. festve | 5.- | ||||
| 185 | Papirosanyag fehéritve vagy nem-fehéritve: | ||||
| a) | rongyokból (rongypép) | vm. | |||
| b) | fából, szalmából, espartoból és efféle rostokból | -.50 | |||
| 186 | Szürke itatóspapiros, simitatlan csomagoló-papiros, festetlen | 1.50 | |||
| Kátrányos papiroslemez és kőpapiroslemez, szalmapapiroslemez | 1.- | ||||
| Durva papiroslemez, a fent megnevezett kivételével | -.50 | ||||
| 187 | Csomagoló-papiros, simitott vagy festett, fénymázozott, kátrányozott | 1.50 | |||
| 188-ból | Fényesitő-papiroslemez, fényes papiroslemez és bőrlemezpapiros | 3.- | |||
| 189 | Enyvezetlen közönséges papiros (durva szürke, félig fehér és festett), enyvezetlen nyomdapapiros | 3.- | |||
| 190 | Külőn meg nem nevezett papiros | 3.- | |||
| 191 | Kőnyomatu nyomtatott vagy vonalozott papiros, czimjegyek, czimczédulák, fuvarlevelek, számlák és efféléknek előkészitett papiros: rajzolópapiros, másolópapiros, albuminpapiros, gelatinpapiros, pergamentpapiros, réznyomó papiros, tarka papiros, festésre való lemezpapiros | 5.- | |||
| 192 | a) | Arany- és ezüstpapiros és arany- és ezüstmustrákkal ellátott papiros (valódi vagy nem valódi aranyozással vagy ezüstözéssel, bronzolva is), préselt vagy áttört papiros, szeletek ezen papirosnemekből, papiros és papiroslemez ráragasztott vászonnal (pamutvászonnal is) | 10.- | ||
| b) | Papiros-tapéták | 18.- | |||
| 193 | a) | Formás müvek kőpapirospépből, aszfaltból vagy hasonló anyagokból, mázolatlanul és fénymázozatlanul, fával vagy vassal kapcsolatban is | 2.- | ||
| 194 | Papirosáruk, azaz árúk papirosból és papiroslemezből, papirospépből vagy fapépből, egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 195. szám alá vagy a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró árúk közé nem tartoznak; papirosból készült kalapbélés, szövettel bevonva is | 12.- | |||
| 195 | Finom papeteria és cartonnage-áruk, czimczédulák és czimjegyek különböző szinekkel (chromolitografiák), játékszer, fehérnemü papirosból, könyvtáblák vászonnal (pamutvászonnal is) bevonva; egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu bőr- vagy apróárúk közé nem tartoznak | 18.- | |||
| 200 | Mindennemü tömlők és géphajtószijak kaucsukból vagy kaucsukkal kapcsolatban, szövet- vagy drótbetétekkel is | 20.- | |||
| 203 | Áruk lágy kaucsukból, a 200., 201., és 202. számok alatt felsoroltak kivételével | 25.- | |||
| Jegyzet. Lemezek és szeletek (szalagok), lágy, nem vulkanizált kaucsukból | 10.- | ||||
| 206-ból | Czipőrugany beragasztott kaucsukszálakkal | 50.- | |||
| Másféle ruganyos szövetek | 70.- | ||||
| 207 | Árúk keményitett kaucsukból | 40.- | |||
| A 203., 206. és 207. számok alatt foglalt árúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu bőr-, fém- vagy apróárúk közé nem tartoznak. | |||||
| 211 | Külön meg nem nevezett viaszos vászon; viaszos muszelin és ugynevezett könyvkötő-vászon | 25.- | |||
| 215 | Fénymázos bőr; valódi vagy utánzott, festett bagariabőr, krokodil-, fóka- és disznóbőr; feketére festett keztyübőr | 9.- | |||
| Másféle finom bőr, azaz fekete bőr a 213. sz. alatt megnevezett marha- és lóbőr kivételével; keztyübőr, kordován, maroquin, szattyán, valamint az előző kikezdésben meg nem nevezett festett és minden bronzolt v. rajzosra préselt bőr, pergament | 18.- | ||||
| 217 | Finom bőrárúk, azaz fehérre, irhának készitett bőrből, pergamentből vagy a 215. sz. alatt megnevezett finom bőrből, külön meg nem nevezett viaszos vászonból vagy viaszos tafotából készült árúk, nyerges-, szijgyártó- és bőröndös-árúk a 216. sz. a megnevezett szövetekből, fehéritve, festve, szőnyegkelméből is | 32.50 | |||
| A 217. sz. alatt foglalt árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, fém- v. apró árúk közé nem tartoznak. | |||||
| 218 | Egészben vagy részben bőrből készült czipész-árúk, szőtt- és kötött árúkkal kapcsolatban is, a menynyiben az apró-árúk közé nem tartoznak | 32.50 | |||
| 219-ből | Bőrkeztyük (csak kiszabva v. szőtt és kötött anyagokkal kapcsolatban is) | 50.- | |||
| 220 | Prémbőr, megmunkálva, de szűcsárúnak még teljesen ki nem készitve: | ||||
| a) | közönséges bőrökből | 6.- | |||
| b) | finom bőrökből | 50.- | |||
| 221 | Kész szűcsárúk: | ||||
| a) | közönséges bőrőkből | 60.- | |||
| b) | finom bőrőkből | 150.- | |||
| Jegyzet. Egyéb ruházatok, mint a selyemből készültek és bőrkeztyük finom prémbőrrel bevonva bélelve vagy prémezve, finom bőrökből készült szűcsárúknak veendők. | |||||
| 222 | Legközönségesebb faárúk, azaz durva kádár-, esztergályos- és asztalosmunkák fából, csupán gyalult faárúk és kerékgyártó-munkák; durva gépek (esztergák, mángorlók, malmok, sajtók, fonó-kerekek és szövő-székek is); galyseprők, földmivelési, kerti és konyha-eszközök: | ||||
| a) | nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anyagokkal kapcsolatban | 1.50 | |||
| b) | nyers állapotban, de pántolva vagy vassal vagy nemtelen fémekkel egyébként kapcsolatban | 3.- | |||
| c) | festve, páczolva, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve, vagy a 223. b) sz. a felsorolt anyagokkal kapcsolatban | 5.- | |||
| festett facsévék | 2.50 | ||||
| 224 | Finom faárúk, azaz finom esztergályozott és faragott árúk; bronzolt fa, aranyozott vagy ezüstözött vagy finoman festett faárúk; külön meg nem nevezett faárúk; továbbá faragásra való egyéb növényi anyagokból készült árúk | 15.- | |||
| Bronzolt, aranyozott vagy ezüstözött léczek és rámák | 12.- | ||||
| Butorok hajlitott fából, préselt diszitésekkel ellátott részekkel és butorrészek préselt diszitésekkel (efféle ülésdeszkák stb.) | 5.- | ||||
| 225 | Finoman kirakott famunkák (boulemunkák, intarsiák); izekre osztott mérővesszők | 30.- | |||
| 225 | bis-ből | Kosárkötő-árúk: | |||
| a) | durvák (pl. durva málha-, kézi- és ruhakosarak kasok, halvarsák és effélék), nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anyagokkal kapcsolatban | 1.50 | |||
| b) | finomak a mennyiben az apró árúk közé nem tartoznak | 25.- | |||
| 226 | Ki nem rakott furnirok; parketták és parkettarészek: | ||||
| a) | nyers állapotban | 1.50 | |||
| b) | páczolva, festve vagy fényezve | 3.- | |||
| 229 | Játékszer fából: | ||||
| a) | durva, csupán gyalult, faragott vagy esztergályozott, nyers állapotban | 5.- | |||
| b) | másféle | 12.- | |||
| 230 | b)-ből | Csont- vagy szaru-gombok | 25.- | ||
| 230 | További feldolgozásra előkészitett darabok csontból, szaruból és effélékből, valamint a 310. sz.-ban felemlitett anyagokból | 20.- | |||
| Jegyzet: A 224., 225. és 229. b) szám alatt foglalt árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||
| 231-ből | Üveganyag, zománczanyag és üvegmáz | 1.50 | |||
| 232 | Közönséges öblös üveg, azaz köszörületlen, mustrátlan, surolatlan, préseletlen öblös üveg: | ||||
| a) | a maga természetes szinében, azonban nem fehér | 1.50 | |||
| b) | fehér (átlátszó) | 3.- | |||
| 234 | Köszörült, mustrás, préselt, surolt, etetett, metszett fehér (átlátszó) üveg; külön meg nem nevezett fehér tömör üveg | 6.- | |||
| 235 | Nyers köszörületlen tükörtábla, nyers, bordás öntött üvegtáblák, üvegzsindely | 1.50 | |||
| 237-ből | Tükör rámástúl | 12.- | |||
| 238 | Optikai üveg, és pedig flint-, erown-, czink- és borax-üveg, nyers állapotban, lencsékké nem köszörülve, darabokká, lemezekké vagy lencsékké préselve, próbára vagy nagyjából köszörülve is | 1.50 | |||
| 239 | Zsebórákra való üveg, szemüvegek és egyéb optikai üveg, megmunkálva vagy köszörülve | 50.- | |||
| 240 | Üvegpálczák, üveglemezkék és üvegcsövek, szinkülömbség nélkül (a milyenek a gyöngykészitéshez, műfúváshoz és gombgyártáshoz használtatnak) | 1.50 | |||
| 241 | Csillárfüggők tömör üvegből, üveggombok (fülekkel vagy a nélkül), üvegkorálok, üveggyüngyök, üvegzománcz, üvegcseppek, üvegfonadék, ha szinesek is | 2.- | |||
| 242 | a) | csúcskorongok | 6.- | ||
| teljsúly | |||||
| b) | szines ablak- és táblaüveg | 12.- | |||
| c) | szines üveg (a b) alatt foglalt üveg és 240 és 241. sz. a. emlitett tárgyak kivételével) | 7.50 | |||
| d) | üveglemezkék, üveggombok (fülekkel vagy a nélkül), üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcseppek, festve, aranyozva vagy ezüstözve | 7.50 | |||
| e) | festett vagy aranyozott (ezüstözött) üveg, a d) alatt emlitett kivételével; hamis kövek foglalás nélkül | 10.- | |||
| 243 | Külön meg nem nevezett üveg- és zománczárúk, vagy más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, fém vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 12.- | |||
| 244-ből | Érdes, nem csiszolt, ugynevezett kehlheimi táblák | vm. | |||
| Nem csiszolt márvány- és alabastrom-táblák | vm. | ||||
| 244 b)-ből | Külön még nem nevezett munkák alabastrom, márvány, porphyr, gránit, syenit és hasonló kemény kövekből: | ||||
| a) | durva kőfaragó-munkák márványból és alabastromból (azaz ajtó- és ablaktokok, oszlopok, oszloprészek- csatornák, csövek, vályuk stb.), egyszerűek, csiszolatlan állapotban | 1.50 | |||
| b) | másféle nem csiszolt árúk márványból és alabastromból | 1.50 | |||
| c) | csiszolt márvány- és alabastrom-munkák, ugyszintén csiszolt márvány és alabastrom-táblák | 1.50 | |||
| munkák porphyr, gránit, syenit és hasonló kemény kövekből, csiszolva, ugyszintén csiszolt táblák | 5.- | ||||
| 244 | ter | Külön meg nem nevezett munkák, más mint a 244 b) alatt megnevezett kövekből: | |||
| a) | durva kőfaragó-munkák, egyszerűek, csiszolatlan állapotban | -.50 | |||
| 245 | b) | Fődélpala és más tábláspala | -.25 | ||
| 245 | c)-ből | Számolótáblák palából, csiszolva, feketitve, vonalozva, nyers fából való rámákban is | 3.- | ||
| 245 | bis a) | Czement | -.50 | ||
| 246-ból | Természetes próbakövek, köszörülő és fenkövek, más anyagokkal való kapcsolat nélkül; malomkövek vasabroncsokkal v. fémburokkal is; nyomdakövek | vm. | |||
| 246 | b)-ből | Mesterségesen festett földek és kövek, szépitett festékföldek is; formás természetes fenkövek, továbbá formás természetes vagy mesterséges surlakövek - mindkettő fénymázozatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsotatban is | 2.- | ||
| 247 | Finom kőárúk, azaz fényűzési árúk (levélnyomók, gyertyatartók, csészék, tintatartók és effélék, csecsebecsék; szobrok, mellszobrok, állati alakok és domborművek, 5 kilogramm vagy ennél kisebb sulyuak); kőmunkák más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- és apróárúk közé nem tartoznak | 15.- | |||
| 248-ból | Korlátok (valódiak és nem valódiak) megmunkálva, foglalás nélkül | 24.- | |||
| 249 | Közönséges téglák, cseréppzsindelyek és anyagcsövek, máz nélkül | vm. | |||
| 249 | b) | Mázos téglák | vm. | ||
| Hornyolt fedélcserepek | -.50 | ||||
| 250 | Külön meg nem nevezett chamotte árúk: | ||||
| a) | közönséges alakú téglák, darabonkint 5 kilogrammnál nem nagyobb sulynak | -.25 | |||
| b) | másfélék | -.75 | |||
| 251 | Kövezet-anyag és csövek közönséges kőanyagból, ugyszintén mázas agyagcsövek | -.50 | |||
| 251 | b) | Retorták, olvasztó-tégelyek, gyári czélokra szükséges edények (grafitból, tüzálló agyagból vagy közönséges kőanyagból) | 1.- | ||
| 252 | b)-ből | Közönséges cserépedények közönséges agyagból | -.50 | ||
| 253-ból | Épületekhez való diszitmények (a terracottából valók is), mázzal vagy a nélkül; közönséges kályhák és kályharészek; nem mázas fal- és padlótáblák az alább megnevezettek kivételével | -.50 | |||
| Különböző színű agyagtömegek összepréselése által mustrákkal ellátott nem mázos fal-és padlótablák | 1.50 | ||||
| 254 | Külön meg nem nevezett agyagárúk: | ||||
| a) | egysziüek vagy fehérek | 4.- | |||
| b) | két vagy több szinüek; szines szélüek, festettek, szinnyomatosak, aranyozottak, ezüstözöttek | 8.- | |||
| 255 | Porczellán: | ||||
| a) | fehér | 5.- | |||
| b) | szines, szines szélű, festett, szinnyomatos, aranyozott, ezüstözött | 10.- | |||
| 256 | Agyagárúk más anyagokkal kapcsolatban, a menynyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 12.- | |||
| 257 | Nyers vas; ócska vastöredék és vashulladék, ócska aczéltöredék és aczélhulladék olvasztásra vagy forrasztásra | -.65 | |||
| Jegyzet: Vasreszelék és kovácspor | vm. | ||||
| 258 | Buczavas, ingots | 1.50 | |||
| 259 | Vas és aczél rudakban, kovácsolva vagy hengerelve: | ||||
| a) | nem formás | 2.50 | |||
| Jegyzet: Farkvas folytvasból és hegesztett vasból forrasztott farkvas | 2.- | ||||
| b) | formás | 3.- | |||
| 260 | Vasuti sinek | 2.50 | |||
| 261 | Vaspléh és vaslemezek: | ||||
| a) | egy milliméter vagy ennél nagyobb vastagságú | 4.- | |||
| b) | egy milliméternél vékonyabb egész 0.4 mm.-ig | 4.75 | |||
| c) | 0.4 mm.-nél vékonyabb | 5.25 | |||
| d) | vaspléh és vaslemezek kikészitve (dressirozva): | ||||
| 1. | egy milliméter vagy ennél nagyobb vastagságú | 5.- | |||
| egy milliméternél vékonyabb egész 0.4 mm.-ig | 5.75 | ||||
| 2. | 0.4 mm.-nél vékonyabb | 6.50 | |||
| e) | firniszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikkelezett, csiszolt vaspléh és vaslemezek: | ||||
| 1. | 0.4 mm. vagy ennél nagyobb vastagságú | 8.- | |||
| 2. | 0.4 mm.-nél vékonyabb | 9.- | |||
| f) | mintázott, habos (moirirozott), fénymázozott: | ||||
| 1. | 0.4 mm. vagy ennél nagyobb vastagságú | 8.- | |||
| 2. | 0.4 mm.-nél vékonyabb | 9.- | |||
| 261 bis a) | Drót: 1.5 mm. és ennél nagyobb vastagságú | 4.- | |||
| Jegyzet: 4 mm.-nél vastagabb hengerelt drót, dróthuzók számára, külön engedélyjegyek alapján a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 3.- | ||||
| b) | 1.5 mm.-nél vékonyabb, egész 0.5 mm.-ig | 5.- | |||
| c) | 0.5 mm. nél vékonyabb | 5.- | |||
| Jegyzet: Gyaratolódrót, 1.5 mm.-nél vékonyabb, gyaratoló-gyárak számára, külön engedélyjegyek alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltétetek és ellenőrzés mellett | 1.50 | ||||
| d) | firniszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikkelezett: | ||||
| 1. 1.5 mm. és ennél nagyobb vastagságú | 6.- | ||||
| 2. 1.5 mm.-nél vékonyabb | 7.- | ||||
| 262 | Vasárúk: Durva vasöntvény: | ||||
| a) | nyers állapotban, megmunkálás nélkül | 2.- | |||
| b) | súrolva vagy durván mázolva; fúrva vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva vagy gyalulva; és a 270. sz. alá nem tartozó diszitett nyersöntvény | 4.- | |||
| aszfalttal bevont csövek meg nem munkált durva vasöntvényből | 2.- | ||||
| c) | leköszörülve, esztergályozva, gyalulva, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva, zománczozva vagy finoman mázolva | 8.- | |||
| zománczozott főzőedény öntött vasból | 6.50 | ||||
| A b) és c) alatt foglalt árúk csupán a kapcsolásra szükséges kovácsolt vasrészekkel vagy fával kapcsolatban is. | |||||
| 263 | Közönséges vas- és aczélárúk, azaz árúk kovácsolható vasöntvényből, aczélöntvényből, kovácsolt vasból vagy aczélból, a mennyiben a következő számok alatt nem foglaltatnak: | ||||
| a) | érdesen, súrolva is | 4.- | |||
| b) | durván mázolva | 4.- | |||
| fúrva, vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva, gyalulva vagy bemetszett csavarmenettel (srófveszők, anyasrófok is), durván mázolva is | 5.- | ||||
| c) | leköszörülve, esztergályozva, gyalulva, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva vagy finoman mázolva | 8.- | |||
| Mindezen árúk fával vagy vasöntvénynyel kapcsolatban is. | |||||
| 264 | Kovácsolt vasból való csövek, kapcsoló részek is | 6.- | |||
| Kaszák, sarlók, fával kapcsolatban is | 5.- | ||||
| Szögek (a patkószögek és cseglyék kivételével); drótszögek | 6.50 | ||||
| 265 | Lyukgatott vagy mélyitett fekete vaspléh és vaslemezek; külön meg nem nevezett árúk a 261. a) és b) sz. a. foglalt fekete vaspléhből | 5.50 | |||
| Külön meg nem nevezett árúk a 261. c) sz. a. foglalt fekete vasplébből | 6.- | ||||
| 265 bis | Kovácsolt üstök (gőzkazánok is) | 7.50 | |||
| 265 ter | Külön meg nem nevezett pléhárúk, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva, finoman mázolva | 12.- | |||
| 266 | Kész vasuti kerekek, tengelyre illesztve is | 5.50 | |||
| 267 | Pántok (sarkazatok, závárok, reteszek s effélék); kocsirugók; széna- és trágyavillák, darabonként legalább 2 kilogramm sulyuak; kapák, lapátok; mindezek érdesen, súrolva vagy csupán egyes kevés helyeken leköszörülve, fával kapcsolatban is | 6.50 | |||
| 268 | Drótkötelek, drótkefék, szitafenekek; durva drótárúk; mindezek a 261. b) szám a) pontja alatt megnevezett drótból | 8.- | |||
| 269 | Nyers fürészek; 25 centiméteres vagy ennél hoszszabb vágott felületű reszelők és rásyolyok; fúrók, kalapácsok, fejszék, harapófogók és effélék; csavarmetszők; széna- és trágyavillák, a mennyiben a 267. sz. alá nem tartoznak; mérlegek és mérleg részek; lakatok, kulcsok és egyéb zár-alkatrészek; patkószögek; cseglyék; srófok legalább 5 mm. vastagságban; mindezek, a mennyiben magasabb vám alá nem esnek, fával kapcsolatban is | 10.- | |||
| 269 | b) | Kidolgozott fürészek; 25 centiméternél rövidebb vágott felületü reszelők és ráspolyok; gyaluvasak és vésők, árak; durva kések és ollók, ipari (gépekhez is való) és mezőgazdasági használatra; mindennemű kész szerszámok darabonkint 500 gr.-nál kisebb sulyuak; srófok 5 mm.-nél vékonyabbak; mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 271. szám alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apróárúk közé nem tartoznak | 15.- | ||
| Finom vas- és aczélárúk: | |||||
| 270 | Műöntvény és könnyű diszitmény-öntvények; nyers, meg nem munkált (csupán öntött, préselt, kovácsolt) késmüvesáru-alkatrészek; külön meg nem nevezett drótárúk, aczélhúrok is; árúk más anyagokkal kapcsolatban; mindezek, a mennyiben a 271. vagy 272. sz. alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 12.- | |||
| 271 | Fegyverek (a kezi tűzfegyverek kivételével) és fegyerrészek | 25.- | |||
| Csiszolt, fénymázozott, nikkelezett, zománczozott árúk (a 262 c) alá tartozó zománczozott durva vasöntvény kivételével); fonállal körülfont drót; takácsbordák és bordafogak; mindennemű gyaratolók; gyermekjátékszer; korcsolyák; párnázott, bevont vagy finoman diszitett vasbutorok | 20.- | ||||
| 272 | Késművesárúk; kézi tűzfegyverek | 45.- | |||
| Irótollak; rugók (az óra-, kocsi- és butorrugók kivételével); gombostűk, horgoló- és kötő-tűk, füzőtűk, kapcsok, csattok, gombok, halászhorgok, gyűszűk és efféle kisebb használati tárgyak; varrótűk, 5 cm. vagy annál hosszabbak | 30.- | ||||
| 272 | b) | Varrótűk, 5 cm. nél rövidebbek | 50.- | ||
| A 271. és 272. sz. alá eső árúk, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||
| 273 | Ólom és ólomkeverékek: | ||||
| a) | nyers állapotban, ócska ólomtöredék és ólomhulladékok | 2.- | |||
| b) | öntött (kazánok, csövek, lemezek, golyók, serét és effélék), mángolt, hengerelt, húzott ólom (ólom-drót), nyomdabetűk, stereotyplapok | 5.- | |||
| 274 | Czink: | ||||
| a) | nyers állapotban, ócska czinktöredék és czinkhulladék | vm. | |||
| b) | czinkrudak, czinklemezek és czinkpléhek | 1.50 | |||
| c) | czinkdrót és czinkcsövek, durva czinköntvény, azaz tovább ki nem készitett öntvény közönséges famunkával és vasrudakkal vagy vaslemezekkel kapesolatban is; mélyitett vagy lyukgatott czinklemezek és czinkpléhek | 3.- | |||
| 276 | Réz, nikkel, antimon, sárgaréz, pakfong, tombak és külön meg nem nevezett fémek és fémkeverékek: | ||||
| a) | nyers állapotban, ócska töredék és hulladék; kéneső | vm. | |||
| b) | durva öntvény (azaz harangok és csövek, ha darabonkint 5 kilogrammnál, és más tárgyak, ha daranbonkint 10 kilogrammnál sulyosabbak) | 6.- | |||
| c) | huzva, nyujtva (rudak, táblák, lemezek); pléhek és drótok, 0.5 milliméternél vastagabbak | 8.- | |||
| d) | pléhek és drótok 0.5 milliméter vastagságuak vagy ennél vékonyabbak | 9.- | |||
| mélyitett vagy lyukgatott lemezek és pléhek | 10.- | ||||
| e) | platirozott (ezüstözött) pléhek, táblák, lemezek rézből és sárgarézből | 20.- | |||
| platirozott (ezüstözött) drótok, rézből és sárgarézből; hamis leóni (czementezett) drót, lapitva is, de tovább ki nem dolgozva | 30.- | ||||
| 279 | Finom fémárúk, azaz más számok alatt nem foglalt mindennemü árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 280. szám alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bor- vagy apró-árúk közé nem tartoznak; távirókábel | 18.- | |||
| 280 | Legfinomabb fémárúk, azaz fényüzési czikkek és egyéb finoman dolgozott (p. o. díszitett, préselt, vernirozott vagy nikkelezett) árúk pakfongból (újezüst, alfenide és efféle nikkelkeverékekből), britanniafémből, bronzból, sárgarézből, tombakból és hasonló keverékekből; aluminiumból vagy nikkelből; más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú bőr-vagy apró-árúk közé nem tartoznak; bronzpor | 40.- | |||
| Gyermekjátékszerek: tűk, csattok, kapcsok, gombok, gyüszük s efféle kisebb használati tárgyak; más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 30.- | ||||
| 281 | Finom drótszövetek, melyeknél 2 centiméterre 20 v. több lánczszál esik, az alább megnevezettek kivételével | 50.- | |||
| Drótszövetek, melyeknél 2 centiméterre 20 egész bezárólag 40 egyes lánczszál esik; irótollak; fonállal körülfont drót | 35.- | ||||
| 282-ből | Lokomobilok | 8.- | |||
| 283 | Varró- és kötő-gépek: | ||||
| a) | állványok, szétszedve is | 6.- | |||
| b) | gépfejek; ezek kész alkatrészei (a tűk kivételével) | 25.- | |||
| c) | gépfej-alkatrészek, teljesen el nem készitve, nyers öntvényből is; varró- és kötőgépek állványnyal | 15.- | |||
| 284 | Fonóanyagokat előmunkáló és feldolgozó gépek; fonógépek; czérnázógépek: | ||||
| a) | pamut- vagy gyapjúból való hulladékoknak vagy posztófonal fonásra | 4.25 | |||
| b) | minden másféle fonásra | 3.- | |||
| 284 | b) | Szövőszékek (csipkék készítésére is), továbbá szövéshez való segédgépek is; szövő-kötő gépek, gőzekék | 4.25 | ||
| Kelmenyomtató- hengergépek; himzőgépek; gyaratoló-készitő gépek | 3.- | ||||
| Mindezek (284. és 284 b) teljes (habár szétszedett) állapotban. | |||||
| 284 ter | Pároló- és hütő-készülékek szesz-, serfőzdék és hasonlók számára | 10.- | |||
| 284 quater | Cséplőgépek | 7.- | |||
| 286 | Külön meg nem nevezett gépek és készülékek nemtelen fémekből (azaz a melyeknél 50%-nál több a nemtelen fém) | 12.- | |||
| 287-ből | A tulajdonképeni papirosgép a szárítókészülékkel; téglavetőgépek (agyagföldek apritására, préselésére vagy formázására); tésztagépek; gyümölcs és főzelék aszalására való gépek; mindennemü kalander egyenként 100 métermázsa vagy ennél nagyobb sulyban; hengerszékek és malomgépek; szerszámgépek egyenként 200 métermázsa vagy ennél nagyobb sulyban, mindezek teljes (habár szétszedett) állapotban | 5.- | |||
| Másféle külön meg nem nevezett gépek és készülékek | 7.50 | ||||
| darab | |||||
| 290 | Személyszállitó kocsik, bőr- vagy párnamunkával | 75.- | |||
| Jegyzet. Szánok a vám kétbarmadát fizetik. | |||||
| Vasuti kocsik (a lóvonatu vasuti kocsik is): | |||||
| 100 klg. | |||||
| 291 | Teherszállitó kocsik | 6.50 | |||
| 298 | Tudományos czélokra szánt pontos műszerek (csillagászati, mennyiségtani, természettani, sebészeti műszerek) tekintet nélkül az anyagra, a melyből valók | vm. | |||
| 299 | Közhasznú müszerek: | ||||
| a)-ból | szinházi látcsövek | 125.- | |||
| b) | külön meg nem nevezett müszerek | 50.- | |||
| A 299. a) és b) alatt felsorolt árúk, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||
| 300 | Hangszerek: | ||||
| a) | zongorák, pianinok, harmoniumok és hasonló billentyűs hangszerek (a templomi orgonák kivételével) | 20.- | |||
| b) | másfélék | 10.- | |||
| 304 | Órarészek | 40.- | |||
| 305 | Mindenféle schwarzwaldi óra (órák faállványnyal), a tokra való tekintet nélkül, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak | 40.- | |||
| Más, külön meg nem nevezett órák és óramüvek, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak | 100.- | ||||
| 307 | Arany- és ezüst-munkák, ékszerárúk és külön meg nem nevezett mindennemű munkák egészben vagy részben nemes fémekből, igazi vagy hamis gyöngyökből, foglalt drágakövekből, arany és ezüst-fonadékok, valamint azokból és arany és ezüstdrótból készült árúk; valódian aranyozott vagy ezüstözött leóni fonadékokból vagy drótból készült árúk | 300.- | |||
| Árúk igazi vagy hamis korálokból, filigránárúk aranyból és ezüstből; árúk lávából, nemes fémmel foglalva | 200.- | ||||
| 309 | Valódian ezüstözött leóni drótok | 30.- | |||
| Szemüvegek foglalatai aczélból | 50.- | ||||
| Külön meg nem nevezett árúk valódian aranyozott vagy ezüstözött, vagy aranynyal vagy ezüsttel kirakott nemtelen fémekből; valódian aranyozott leóni drótok és valódian aranyozott vagy ezüstözött leóni fonadékok; árúk féldrágakövekből foglalva is; hamis gyöngyök; mesterséges fogak; parókásmunkák; hamis leóni fonadékokból vagy drótból készült árúk; szinházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüvegek foglalatai (az aczélból valók kivételével) | 100.- | ||||
| 310 | Árúk egészen vagy részben elefántcsontból, gyöngyházból, teknősbékahéjból, borostyánkőből, gagátból | 100.- | |||
| 311 | Gyermekjátékszer és egyéb, külön meg nem nevezett árúk, még pedig kapcsolatban: | ||||
| a) | selyemárúkkal, csipkékkel, mesterséges virágokkal (171. sz.), megmunkált disztollakkal | 75.- | |||
| b) | egyéb szőtt és kötött árúkkal | 50.- | |||
| 314-ből | Hamis leóni fonadékok | 50.- | |||
| Hamis aranyfüst és ezüstfüst | 40.- | ||||
| A 309., 310., 311. és 314. sz. alatt megnevezett árúk, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak, vagy a tarifában külön megemlitve nincsenek. | |||||
| 316 | Nap- és esernyők: | darab | |||
| a) | selyemből vagy félselyemből | -.50 | |||
| b) | egyéb kelméből | -.25 | |||
| c) | diszitve (csokrokkal, himzéssel, fodrokkal stb.) | -.70 | |||
| 318-ból | Nyers vagy jegeczes bórsav, nyers vagy finomitott kén; nyers vagy finomitott borkő; czitromsavas és borkősavas mész | vm. | |||
| 100 klg. | |||||
| 320-ból | Vasgálicz | -.50 | |||
| Sósav | -.30 | ||||
| 320 bis-ből | Kénsav, folyékony, nem füstölgő (ugynevezett angol) | -.50 | |||
| 321 | a) | Szóda (azaz egyszerű szénsavas nátron) nyers vagy jegeczedett; hamuzsir (tisztitatlan egyszerű szénsavas káli), a c) alatt megnevezettnek kivételével; kénsavas káli (duplicátsó); kettős kénsavas káli és nátron; glycerin (glycerines lúg is) | -.80 | ||
| b) | Égetett szóda | 1.20 | |||
| c) | Hamuzsir, 85°-nál nagyobb szénsavas kálitartalommal | -.80 | |||
| 322-ből | Oldható üveg es üvegoldat | 1.- | |||
| 322 bis-ből | Ólomtajt; tisztitott salétrom (káli- és nátronsalétrom) | 2.- | |||
| 323-ból | Fehéritő lúg; rézvirág | 1.50 | |||
| Barytfehér (mesterséges kénsavas baryt); mindenféle ragasz; szénsavas ammoniak | 2.- | ||||
| Kettős szénsavas nátron (soda bicarbonata) és káli | 3.- | ||||
| Tisztitott borax | 2.50 | ||||
| 324 | Maró-nátron (kausztikus szóda, natronhydrát); kénsavas magnesia; czinkfehér (fehér czinkoxid), czinkhamu (szürke czinkoxid); mesterséges agyagföld (agyagföldhydrát), tészta alakban | 3.- | |||
| Maró-káli (kausztikus káli, kálihydrát); kénessavas és alkénessavas mész; nyers mangansavas és hypermangánsavas káli és nátron; kénessavas és alkénessavas nátron; sóskasav (czukorsav); sóskasavas káli (sóskasó); ólomfehér; minium és massicot; mesterséges agyagföld (agyagföldhydrát), darabban vagy porrá törve | 4.- | ||||
| 324 | b)-ből | Faeczetsavas mész és faeczetsavas timföld (folyékony timsópácz); ónhamu; ónsó (ónchlorür) és egyéb ónkészitmények | 3.- | ||
| Sárga és vörös vérlugsó | 4.- | ||||
| Faeczetsavas ólom; ólomczukor | 5.- | ||||
| Sárga és vörös chromsavas káli és nátron | 6.- | ||||
| 325 | b) | Csizmamáz | 4.- | ||
| Elkészitett nyomdafestékek (feketitők) | 5.- | ||||
| 326-ból | Mindenféle enyv, gelatine (állati és növényi fagylaló) | 4.- | |||
| 327 | Keményitő mézga (dextrin, leogomme) és egyéb külün meg nem nevezett mézgapótlók, csiriz, pép és hasonló keményitő-tartalmú ragasztó és appretáló-anyagok | 3.- | |||
| 328 | Keményitő és keményítőliszt | 6.- | |||
| 330 | Alizarin és egyéb kátrányfestő-anyagok és mesterségesen gyártott szerves festő anyagok | 1.50 | |||
| 331 | Chlorczink, folyékony is | 2.- | |||
| Borkősav; chlorsavas káli | 6.- | ||||
| Egyéb külön meg nem nevezett vegyészeti termékek és gyártmányok (ide értve a kénsavas chinint is) | 10.- | ||||
| Jegyzet: A kőszénkátrányból száraz destillatió utján nyert és a 117., 322., 330. és 331. sz. alá tartozó termékek, a mennyiben a kátrányfestékgyártásnál való további feldolgozás czéljából behozatnak, külön engedély-jegyek alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vm. | ||||
| 332 | Pecsétviasz; pecsétbélyegek ostyából; gelatinekészitmények; tinta és tintapor | 10.- | |||
| 333-ból | Fekete és szines czeruza, foglalva vagy nem foglalva | 18.- | |||
| Konczentrált eczetsav | 20.- | ||||
| Tus, rajzszén, rajzkréta; mindennemü festékek, hólyagokban, tokokban, kagylókban, tészta-alakban és szekrényekben | 24.- | ||||
| 335 | Fénymáz-firnisz (gyantával, terpentinnel, kőolajjal vagy alkohollal vegyitve) | 24.- | |||
| 340-ből | Viaszgyertyák, viaszfáklyák, viasztekercsek | 12.- | |||
| Gyujtógyertyácskák viaszból vagy stearinból, a skatulyákkal együtt | 3.- | ||||
| Mécsek, parafából, kártyapapirosból vagy más anyagokból készült uszókkal kapcsolatban | 15.- | ||||
| 341 | Külön meg nem nevezett gyertyák és zsirgyártmányok pl. stearinból, czetvelőből, pálmaolajból, parafinból | 9.- | |||
| 342 | a) | Közönséges szappan | 2.50 | ||
| 343-ból | Gyufák | 5.- | |||
| 344 | Tűzijáték-készitmények; kanóczok (gyujtó- és robbantózsinegek), az alább megnevezettek kivételével | 24.- | |||
| Kanóczok (gyujtó és robbantózsinegek), lőpor felhasználása nélkül készitve | 15.- | ||||
| 348 | Könyvek, nyomtatványok, szintugy naptárak, hirlapok és hirdetmények, térképek, hangjegyek, iratok (acták és egyéb kéziratok) | vm. | |||
| 349 | Papiroson való képek, azaz réz- és aczélmetszetek, kőnyomatok, fanyomatok, fényképek és effélék, papiros vagy vásznon való szinnyomatos képek | vm. | |||
| Jegyzet a 348. és 349. számhoz. Bekötött könyvek, képes művek stb., vászonra vagy lemezpapirosra ragasztott térképek és képek a 348. és 349. számok szerint vámozandók; ha azonban a kötés - minősége szerint - az apró-árúk közé tartozik, ilyféle könyvek, képes művek stb. mint apró-árúk vámozandók. Kötések, mappák, cartonok s effélék, melyek felismerhetőleg az azokba befektetett vagy beillesztett vámmentes könyvekhez, füzetekhez, képekhez stb. tartoznak, szintén vámmentesen kezelendők. | |||||
| Továbbá a 349. sz. szerinti vámkezelésből nincsenek kizárva a fekete és szines képnyomási ipar minden műbecs nélkül előállitott tömeges készitményei, valamint a képes ívek sem. | |||||
| 352 | Szobrok (szintugy mellszobrok és állati alakok), valamint dombormüvek kőből, 5 kilogrammnál sulyosabb darabokban; hasonlóképen szobrok, mellszobrok és állati alakok fémből vagy fából, de legalább természetes nagyságban | vm. | |||
| 353-ból | Superphosphat-trágya | vm. | |||
Hogy az illető határterületek forgalma számára a mindennapi kereskedés szükségletei által igényelt könnyitések nyujtassanak, a magas szerződő felek megegyeztek a következőkben:
1. § a) Az osztrák-magyar monarchia arra kötelezi magát, hogy az Olaszországból Condino és Tione déltiroli kerületek és a Ledro-völgye vasmüveibe feldolgozásra hozott ócska vas vagy vashulladékból évenkint 3000 métermázsa, nyers vasból pedig évenkint 2000 métermázsa mennyiséget vámmentesen fog bebocsátani.
b) Az olasz kormány a maga részéről megengedi, hogy az a) alatt megjelölt mennyiségü ócska vas vagy vashulladékból és nyers vasból az emlitett vasmüvekben feldolgozott és a következőkben részletezett vasáruk teljesen vámmentesen visszavittessenek.
Az Olaszországból kivitt minden métermázsa (100 kilogramm) nyers vasért és vashulladékért az olasz kormány a bevitelnél vámmentesen bebocsát:
vagy 75 kilogrammos rúdvasat, nyers tengelyeket, abroncsvasat, ekevasat és nagy vágóeszközöket, 20 kilogramm hulladék vagy ócska vas és 80 kilogramm nyers vas fejében;
vagy 67 kilogramm kis vágóeszközöket, lánczot, kapát, baltát, fürészt és ajtó- vagy ablak-vasazatot, vagy öblös árut (casserollerie), 15 kilogramm hulladék- vagy ócska vas és 75 kilogramm nyers vas fejében;
vagy végre 72 kilogramm szegkovácsárut 100 kilogramm ócska vas vagy hulladék fejében.
Az emlitett mennyiségekből a teljes 100 kilogrammig hiányzó rész, az egyes czikkek gyártásánál előforduló hulladékra esik, mely a vám leszámitásánál tekintetbe jön.
Azon esetben, ha a b) alatt megnevezett gyártmányok előállitásánál az Olaszországból behozott nyers vason vagy vashulladékon kivül még osztrák vagy magyar származásu vas is használtatnék; figyelembe veendő azon arány, melylyel az Olaszországból behozott anyagok a gyártmányban részt vesznek.
Ezen arány, adandó esetben, a magas szerződő felek vámhatóságai által mindegyik vasmüre és a gyártmányok minden nemére nézve külön fog megállapittatni.
c) A nyers vasnak és hulladéknak Olaszországból az osztrák-magyar monarchiába való kivitele, illetőleg bevitele és az előbb emlitett czikkeknek az osztrák-magyar monarchiából Olaszországba való visszavitele, illetőleg isméti kivitele ugyanazon, Olaszország és déli Tirol határán fekvő, olasz, illetőleg osztrák vámhivatalnál eszközlendő és pedig a kikészitési eljárás alkalmazásával és az osztrák-magyar beviteli vám biztositása mellett.
d) A visszahozatalnak Olaszországba hat havi határidő alatt kell történni. A hitelezett vámok összege az osztrák vámhivatalt megilleti mindazon mennyiségek után, melyek ezen idő alatt ismét ki nem vitetnek. Ezen határidő a vámigazgatóságok egyetértésével, a bevivőnek kérelmére, kivételes esetekben meghosszabbitható.
A vámigazgatóságok a szerződés hatályba lépte előtt, a jelen czikk határozatainak keresztülvitele végett, a szükséges részletek iránt meg fognak egyezni.
A Val Vestinoból eredő és Olaszországba a caselloi vámhivatalnál belépő, az illetékes hatóságok által kiállitott származási bizonyitványokkal ellátott, alább megjelölt termékek, legfeljebb az alább megjelölt évi mennyiségekben, az olasz szerződéses vámoknak csupán 50%-át fogják fizetni, u. m.: sajtok (a brinza kivételével, melynek vámkezelése a zárjegyzőkönyv II. részében van szabályozva) 25 q.; vaj 65 q.; friss hus 30 q.
2. § Mind a beviteli és kiviteli vámtól, mind a vámnyugtáért járó bélyegilletéktől mentesek lesznek az osztrák-magyar és olasz határon való bevitelnél és kivitelnél az osztrák-magyar monarchiában és Olaszországban a következő czikkek:
a) mindazon árumennyiségek, melyek után a beszedendő vám két osztrák értékü krajczárnál vagy a frank öt centimejánál kevesebb;
b) a marhatakarmányra való fü, széna, szalma, alom, csomagolásra és tatarozásra való moh, közönséges nád és káka, élőnövények (ültetvények és szőlővesszők), gabona kévében, hüvelyesek szárastul, áztatlan kender és len, burgonya, friss olajbogyó;
c) méhkasok élő méhekkel;
d) állatok vére;
e) mindenféle tojás;
f) friss és aludt tej;
g) faszén, kőszén, turfa és turfaszén;
h) épitő- és bányakő, kövező és malomkő közönséges, köszörülő kövek, sarlók és kaszák élesitésére való közönséges fenkövek, mindezen kövek vágatlanul vagy vágva de nem csiszolva, sem lemezekben vágva; salak, kavics, homok; égetetlen mész és gipsz; márga, agyag és átalában mindenféle tégla és fazekak, pipák és edények készitésére való közönséges agyag;
i) téglák;
k) korpa sansa (kisajtolt, egészen száraz olajbogyóhéj), olajpogácsa és kifőzött vagy kisajtolt olajos gyümölcsök és magvak másféle hulladékai;
l) kilugozott növényi hamu és kőszénhamu, trágya, ideértve a guanót is, üledék, moslék, törköly, sepredék és mindenféle hulladék; kő- és agyagcserepek; arany- és ezüsttajt; iszap;
m) kenyér és liszt 10 kilogramm és kisebb mennyiségben;
gesztenye 10 kilogramm és kisebb mennyiségben;
friss hus 4 kilogramm és kisebb mennyiségben;
sajt 2 kilogramm és kisebb mennyiségben;
friss vaj 2 kilogramm és kisebb mennyiségben.
3. § A beviteli és kiviteli vámtól mentesek lesznek és a vámutakon kivül is szabadon szállithatók: a munkára való marha, a mezőgazdasági eszközök, azon háziszerek és másféle holmi, melyeket a legvégső határszélen lakó földmivelők mezei munkájuk végett vagy lakhelyük változtatása folytán a vámhatáron át behoznak vagy kivisznek.
4. § Azon mezei termények - beleértve a fejtett rizst is - melyek a magas szerződő felek alattvalóinak lakásaiktól vagy gazdasági épületeiktől az osztrák-olasz határ által elválasztott birtokain arattatnak, mind a beviteli, mind a kiviteli vámtól mentesek lesznek: ha ezen épületekbe (a lakásokba vagy gazdasági épületekbe) vitetnek, még pedig az aratástól kezdve deczember végéig.
5. § A 2. és 3. szakaszban foglalt kedvezmények az osztrák-magyar monarchiában az egész határkerületnek - és Olaszországban a határ mentén lakóknak nyujtatnak, még pedig ezeknek oly övben, mely a vámszolgálat érdekében indokolt helyi kivételekkel - 7 1/2 kilométernél nem lesz kisebb.
A magas szerződő felek meg fognak egyezni azon rendszabályok iránt, melyek mellett bizonyos vidékeken, a hol szükségesnek fog találtatni, az osztrák-magyar monarchiában és Olaszországban mind a bevitelnél, mind a kivitelnél vámmentes áruk a határon, a vámutakon kivül is, esetről-esetre átbocsáthatók lesznek.
[Aláírások]
A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy a másik fél vám- és államegyedárusági törvényei ellen való áthágások meggátlására, fölfedezésére és megbüntetésére a következő határozatokhoz képest közre fog müködni.
Mindegyik magas szerződő fél kötelességévé teendi a saját vám- és államegyedárusági törvényei ellen való áthágások meggátlására vagy följelentésére utasitott tisztviselőinek, hogy - mihelyt a másik fél hasonló törvényei ellen czélba vett, vagy már elkövetett áthágásról értesülnek - azt az előbbi esetben minden rendelkezésükre álló eszközzel lehetőleg megakadályozzák, és arról mind a két esetben országuk illetékes hatóságának jelentést tegyenek.
Az egyik fél pénzügyi hatóságai a másik fél vám- és államegyedárusági törvényei ellen elkövetett és értésükre jutott áthágásokról az utóbbinak pénzügyi hatóságait értesitendik és azoknak a kipuhatolt idevágó tényekről és körülményekről minden felvilágositást megadandnak.
Pénzügyi hatóságok alatt értetnek az osztrák-magyar monarchiában a pénzügyi kerületek igazgatóságai, a fővámhivatalok, a határszéli vagy pénzügyi felügyelők és a pénzügyőrség biztosai és Olaszországban a közvetett adók igazgatóságai (Intendenza di finanza), a fővámhivatalok és a pénzügyőrség felügyelői és tisztjei.
Mindegyik magas szerződő fél vámszedő hivatalai a másik fél erre felhatalmazott felsőbb pénzügyi tisztviselőinek, kivánatukra a hivatalos helyiségben minden időben meg fogják engedni azon lajstromok és egyéb okmányok megtekintését, melyek a két állam kereskedelmi forgalmára, valamint a vámhivatalok különös ellenőrzése alá helyezett áruk forgalmára vagy raktározására vonatkoznak.
A magas szerződő felek egymásnak kölcsönösen megengedik, hogy vámhelyeikre tisztviselőket küldhessenek ki oly czélból, hogy a vámügyre és a határszéli őrködésre vonatkozó ügykezelésről tudomást szerezzenek, mi végre ezen tisztviselőknek mindenkor készséggel alkalom nyujtandó.
A két vámterület számvitele és statisztikája iránt a magas szerződő felek egymásnak minden kivánt felvilágositást megadandnak.
A magas szerződő felek felsőbb pénzügyi hatóságai, vám- és államegyedárusági hivatalnokai, valamint a pénzügyőrségi őrség közegei egymást a csempészkedési kisérletetek meggátlására és felfedezésére készséggel támogatni fogják és e czélból egymással nemcsak kölcsönösen közölni fogják a lehető legrövidebb idő alatt észrevételeiket, hanem egymással folytonos érintkezésben is fognak maradni, hogy kölcsönös közremüködés utján a kitüzött czél elérésére legalkalmasabb intézkedéseket megtehessék.
A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy megakadályozza azt, hogy oly árukészletek, melyek a másik fél területére csalárd módon való bevitelre szánt árúknak tekinthetők, a határ közelében felhalmoztassanak vagy ott elhelyeztessenek, a nélkül; hogy azokra a csempészet megakadályozására elégséges óvintézkedések alkalmaztatnának.
A határkerületekben idegen, meg nem vámozott árúk számára raktárak rendszerint csakis oly helyeken állithatók fel, hol vámhivatalok vannak; ily esetben a vámhatóság ezen raktárakat zár alá veszi és reájuk felügyel. Ha egyes esetekben a zár alá vétel nem eszközölhető, a kitüzött czélnak lehetőleg biztos elérésére alkalmas más ellenőrzési rendszabályok fognak alkalmaztatni.
Idegen megvámozott árúk és belföldi árúk készletei a határkerületekben nem haladhatják meg a megengedhető kereskedelemnek, vagyis a saját állam helyi fogyasztásával arányban álló kereskedelemnek követelményeit. Azon esetben, ha gyanu forog fenn arra nézve, hogy idegen megvámozott árúk vagy belföldi árúk készletei a helyi fogyasztás követelményeit meghaladják és hogy azok csempészetre vannak szánva, ezen készletek, a mennyiben azt a törvények megengedik, külön vámellenőrzés alá veendők a végből, hogy a csempészet megakadályoztassék.
Az egyik magas szerződő fél pénzügyi hatóságainak vagy biróságainak megkeresése folytán a másik fél hasonló hatóságai vagy maguk teszik meg, vagy a saját országuk illetékes hatóságai által megtétetik a szükséges intézkedéseket, hogy a vám- vagy államegyedáruság kijátszására megkisérlett vagy véghezvitt csempészet tényállása megállapittassék vagy annak bizonyitékai összegyüjtessenek és hogy a körülményekhez képest az áruk ideiglenesen zár alá vétessenek.
Mindegyik magas szerződő fél hatóságai az ilyetén megkereséseket ugy teljesitendik, mintha saját országuk vám- vagy államegyedárusági törvényei ellen elkövetett áthágásokról lenne szó.
Hasonlókép az egyik magas szerződő fél vám- és államegyedárusági tisztviselői, valamint pénzügyőrségi közegei, a másik fél illetékes hatóságai által az ő felsőbb hatóságukhoz intézett megkeresés folytán arra is felszólittathathatnak: hogy saját országuk illetékes hatósága előtt a másik fél területén megkisérlett vagy elkövetett áthágásra vonatkozó körülményekről vallomást tegyenek.
A magas szerződő feleknek a Garda-tó vizein az ellenőrzési felügyelettel megbizott pénzügyőrségi közegei föl vannak jogositva arra, hogy a saját területük vizein észrevett csempészőket a másik fél vizein száz méternyi távolságig a parttól üldözhessék és őket az emlitett távolságig a csempészet tárgyaival együtt letartóztathassák; felhatalmaztatnak továbbá arra is, hogy a lefoglalt árukat, valamint a szállitási eszközöket és a csempészőket, az illető büntető eljárás czéljából, a saját országuk vámhivatalánál átszolgáltassák.
A magas szerződő felek egyike sem fog saját területén a másik fél területére való csempészkedésre alakult egyesüléseket megtürni, sem a csempészkedést biztositó szerződéseket érvényeseknek ismerni.
A magas szerződő felek azonkivül kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy illető területeiken a másik fél alattvalóit, a kik köztudomásulag csempészettel foglalkoznak, felügyelet alatt tartják.
Mindegyik magas szerződő fél arra kötelezi magát:
a) hogy azon árukat, melyeknek bevitele vagy átvitele a másik fél államaiban tilos, ezen utóbbi állam felé csak akkor bocsátja, ha igazoltatik, hogy ezen államnak különös engedélye megadatott;
b) hogy a másik államba rendelt és ott beviteli vám alá eső árúkat csak megfelelő hatáskörrel felruházott átellenes vámhivatal felé vezető irányban fogja kibocsátani. Ezen engedély csak azon feltétel mellett adható meg, hogy minden szükségtelen tartózkodás mellőztessék és a két állam vámhivatalait összekötő utról minden eltérés kikerültessék. Ugyszintén magától értetik, hogy az árukivitel csak oly órákban történhetik, hogy az áruk az átellenes vámhivatalhoz a hivatalos órákban érkezhessenek.
A magas szerződő felek mindegyike hasonlókép arra kötelezi magát, hogy a saját területéről kivitelre rendelt átviteli árukért és az isméti kivitelre szánt meg nem vámolt külföldi árukért nála letett biztositékot kiadni, valamint a kivitelnél beviteli vámokat visszaadni, vagy fogyasztási adókat visszatériteni nem fogja: ha a másik állam belépti hivatala részéről kiállitott bizonyitvány által nem igazoltatik, hogy az áruk oda szállittattak és bejelentettek.
A XI. Czikkben b) alatt és a XII. Czikkben foglalt határozatokat illetőleg, a magas szerződő felek közösen meg fogják állapitani számát és hatáskörét azon hivataloknak, melyekhez a közös határon át az árúk szállitandók; az órákat, a melyekben az árúk vámkezelése és a határon átvitele eszközölhető, továbbá az áruknak a másik állam hivataláig mikép leendő kisérését és végre a vasuti forgalomra vonatkozó különös rendszabályokat.
A másik szerződő fél hátrányára elkövetett vagy megkisérlett vám-, vagy államegyedárusági csempészkedésekért, azaz beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmak áthágásaiért és a vám- vagy egyedárusági illetékek csonkitásáért, a magas szerződő felek mindegyike, a másik fél illetékes hatóságának megkeresése folytán, az áthágót a saját vám- és egyedárusági törvényeiben hasonló vagy hasonnemü áthágásokra megszabott büntetéseknek alá fogja vetni az esetben:
1. ha a vádlott azon állam polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonandó;
2. ha, nem lévén ugyan ezen állam polgára, az áthágás idejében, bár csak mulólag is, ezen állam területén lakott és a vizsgálatot inditványozó megkeresés beérkeztekor vagy azután ezen állam területén kerittetett kézre.
Mindazáltal a másik (megkereső) állam törvényei által megszabott büntetések alkalmazandók, ha enyhébbeknek bizonyulnak.
Ha a pénzbirság, a törvény értelmében, az elvont adóösszeg arányában szabandó ki: azon állam tarifája fog alapul vétetni, melynek vám- vagy egyedárusági törvényei ellen az áthágás elkövettetett.
A XIV. Czikkben emlitett perek folyamában, a másik fél hatóságainak vagy tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyitó erővel birandnak, mint a mely hasonló esetekben a saját állami hatóságok vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajdonittatik.
A XIV. Czikk alapján inditott büntető eljárásból származó költségeket, a mennyiben azok a lefoglalt tárgyak értékéből vagy az áthágóktól be nem hajthatók; azon állam köteles megtériteni, melynek érdekében az eljárás foganatosittatott.
A XIV. Czikk alapján inditott büntető eljárás folytán a vádlottól behajtott, vagy az áthágás tárgyainak elárusitásából befolyó pénzösszegekből első sorban a birósági költségek fedezendők; ezután a másik féltől elvont illetékek és végre a birságok fedezendők.
Ezen utóbbiak azon állam rendelkezésére maradnak, melyben az eljárás végbement.
A XIV. Czikk alapján inditott eljárás mindaddig, mig jogerejü véghatározat nem hozatott, azaz itélt dologgá nem vált, azon állam hatóságának megkeresésére, mely azt megindittatta, azonnal abbanhagyandó.
Ez esetben, az eljárás költségeit illetőleg szintén a XVI. Czikkben foglalt határozatok alkalmazandók.
Mindegyik magas szerződő fél hatóságai és biróságai a másik államban, ennek vám vagy egyedárusági törvényei ellen elkövetett áthágások miatt vagy a XIV. Czikk alapján meginditott büntető eljárásra vonatkozólag, kötelesek az illetékes hatóság vagy biróság megkeresésére:
1. a kerületükben tartózkodó tanukat és szakértőket szükség esetén hit alatt is kihallgatni és a tanukat, a mennyiben az országos törvények a tanuskodás megtagadását meg nem engedik, tanuságtételre szükség esetében szoritani is;
2. hivatalos szemléket tartani és azok eredményeit hitelesen igazolni;
3. oly vádlottaknak, kik a megkeresett biróság kerületében tartózkodnak, a nélkül, hogy az utóbbinak állami kapcsolatához tartoznának, idézéseket és határozatokat kézbesiteni.
A jelen vámkartelben a szárazföldi kereskedelemre nézve megállapitott határozatok, a mennyiben alkalmazhatók, a tengeri forgalomra is kiterjesztetnek.
Az osztrák-magyar monarchia minden kikötőjében, hol Olaszország valamely consuli ügynökének székhelye nincs, a vám- vagy a révhatóság (ezen utóbbi, miután a vámhivatalt a hajónak közeli elindulásáról értesitette) bármily térfogatu vitorláshajóknak és a 100 tonnánál kisebb tartalommal biró gőzhajóknak fuvarleveleit - akármily nemzetiségüek ezen hajók - láttamozni fogja, ha azok valamely olasz kikötőbe indulnak.
Oly helyeken, hol olasz consuli ügynököknek székhelye van, ezek az olasz, osztrák és magyar hajók kérdéses fuvarleveleit ingyen fogják láttamozni.
A jelen kartelben vámtörvények alatt a beviteli, kiviteli és átviteli tilalmak is és biróságok alatt a magas szerződő felek mindegyikének államaiban az ilynemü saját törvényeik áthágásainak megvizsgálására és megbüntetésére rendelt hatóságok értetnek.
Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződésnek aláirásánál az alulirott meghatalmazottak a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét képezendik:
1. § Az ezen czikkben foglalt megállapodások a magas szerződő felek területein a kereskedés, ipar és rendészet tekintetében hatályban levő és minden más állam alattvalóira alkalmazható külön törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat semmi tekintetben sem módositják.
2. § Azon elv, mely szerint a másik félnek kereskedést vagy ipart üző alattvalói az adók fizetése tekintetében a nemzetbeliekkel tökéletesen egyenlő bánásmód alá esnek, hasonlóan alkalmaztatni fog az egyleti és egyéb helyi statutumok tekintetében is ott, hol ilyenek még netán fennállanak. Ez elv mindazáltal csak akkor alkalmazható, ha a magas szerződő felek mindegyikének törvényei által az iparüzési jogositvány tekintetében megkivánt összes feltételek teljesittettek.
3. § A magas szerződő felek egyikének területén az illető törvények értelmében megalakult részvénytársaságok és részvényekre alakult betéti társaságok (ide értve a bármilynemü biztositási ágakkal foglalkozó társaságokat is) a másik fél területén, ha az e részben ott fennálló törvényeknek és szabályoknak megfelelnek, kölcsönösen mindennemü jogokat, ide értve a perbenállási jogot is, gyakorolhatják.
1. § Az olaszországi kereskedelmi utazók az osztrák-magyar monarchiában s az osztrák és magyar kereskedelmi utazók Olaszországban a valamely ipar gyakorlására kivetett adók alóli mentességet csak akkor élvezendik, ha a mellékelt mintának megfelelő iparigazolványi jegygyel el vannak látva.
Ezen igazolvány azon naptári év tartamára érvényes, a mely évre ki lett állitva.
2. § A mi a kereskedést vásárokon és piaczokon illeti, a másik magas szerződő fél alattvalói mind a vásár- és piaczlátogatási jogositvány, mind az ennek folytán fizetendő dijak tekintetében tökéletesen ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek.
1. § A VI. Czikk b) kikezdésében foglalt fentartás alapján a magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a phylloxera terjedésének megakadályozása czéljából, a kölcsönös bevitelekre nézve, a Bernben 1881. évi november hó 3-án kötött nemzetközi egyezményben és az 1889. évi április hó 15-iki pótnyilatkozatban megállapitott rendszabályokat fogják alkalmazni.
A VI. Czikk b) kikezdésében emlitett fentartás kiterjed azon tilalmi rendszabályokra is, melyek a mezőgazdaság érdekében a kártékony rovarok és egyéb szervezetek terjesztése ellen czéloztatnak.
2. § A magas szerződő felek az egészségrendőri szempontból kibocsátott minden forgalmi megszoritást egymással kölcsönösen közölni fognak.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy mihelyt csak lehetséges, az állati járványokra vonatkozó uj egyezmény iránt tárgyalásokba fognak bocsátkozni. Magától értetik, hogy ezen okmány megkötéséig az Olaszország és az osztrák-magyar monarchia közt 1887. évi deczember hó 7-én kötött állategészségügyi egyezmény továbbra is érvényben marad. Mindamellett a magas szerződő felek mindenike fentartja magának a jogot, hogy az emlitett egyezményt a jelen kereskedelmi és hajózási szerződés tartama alatt bármikor felmondhassa. Ha ezen jog gyakoroltatik, akkor ezen egyezmény hat hónappal azon naptól kezdve, a melyen azt a magas szerződő felek egyike felmondandja, hatályát fogja veszteni.
1. § Az osztrák és a magyar posta által kiállitott s az elinditó postahivatal pecsétjével ellátott és az áruküldeményeket kisérő fuvarlevelek Olaszországban a viszonosság föltétele mellett bélyegmentesek leendnek.
2. § A kedvező bánásmód követelésének indokolására az árubevallásnak magában kell foglalnia az áru származásának megjelölését is.
Általában az olasz, osztrák vagy magyar árúk bevivői a származási bizonyitványok felmutatásának kötelezettsége alól kölcsönösen fel lesznek mentve. Mindazáltal a származási bizonyitványok felmutatását a magas szerződő felek egyike kivételesen követelheti az esetben, ha az árúk eredete szerint különbözeti vámokat állapitott meg és ha az átalános helyzet szerint ugy a vámok, valamint a szállitási feltételek tekintetében, valószinüvé válnék, hogy oly harmadik államból - a mely a fenforgó esetben e kedvezményes vámkezelésből ki lenne zárva - eredő árúk hozatnak be a másik magas szerződő fél területeiről.
Az emlitett bizonyitványok kiállithatók vagy a kiviteli hely helyhatósága által, vagy a kiviteli eljárást teljesitő vámhivatal által, legyen az akár az ország belsejében, akár a határon, vagy végre consuli ügynök által; szükség esetén ez okmányokat az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják.
3. § A származási bizonyitványok és egyéb, az árúk származását igazoló okmányok teljesen dijmentesen állitandók ki és láttamozandók.
Megállapodás létesült az iránt, hogy a kereskedelemnek s a forgalomnak a X. Czikk értelmében nyujtott könnyitésére vonatkozólag a feltételek s alakszerüségek a magas szerződő felek ministeriumai közt váltandó közvetlen levelezés utján közös egyetértéssel fognak megállapittatni. E részben a következő elvek lesznek mérvadók:
1. § Azon tárgyak, melyekért vámmentesség kéretik, a vámhivataloknál minőség és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók.
2. § A rizsnek őrlésre való ideiglenes ki- és bevitelére vonatkozó kedvezmény csak azon esetben adható meg, ha a rizs a határ által átmetszett földeken nyeretett. Ezen kedvezmény a helyi pénzügyi hatóságok felhatalmazásától tétetik függővé. A magas szerződő felek az ezen ügy szabályozására vonatkozó összes intézkedéseket egyetértőleg fogják megállapitani.
A kivitt vagy visszahozott, valamint a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése ugyanazon vámhivatalnál eszközlendő, akár a határon, akár az ország belsejében legyen is az.
Ezen intézkedés nem terjed ki a fénymázozandó, fényezendő vagy festendő tárgyakra. Ezeknek vámmentes visszaszállitása az elküldő ország bármely vámhivatalánál történhetik, feltéve, hogy az ily eljárásra jogositott. A kereskedelmi utazók által behozott árumustrák tekintetében a 8. szakasz alatt megállapitott alakszerüségek fognak alkalmaztatni.
3. § Az isméti kivitel s a visszahozatal alkalmas határidőhöz köthető, melynek meg nem tartása esetében a törvényes vámok szedhetők.
4. § A vámösszeg biztositása akár a vámösszeg letétbe helyezése utján, akár más alkalmas módon követelhető.
5. § A X. Czikk c) és d) alatti kikezdéseiben felsorolt müveletek folytán keletkező sulykülönbségek méltányosság szerint tekintetbe veendők.
Csekély különbségek után vámfizetésnek nem lesz helye.
6. § A magas szerződő felek gondoskodni fognak arról, hogy a vámkezelés minél kevésbé terhes legyen.
7. § A kikészitési eljárásra vonatkozó határozatok csak az ipar üzésének könnyitését czélozván, önként értetik, hogy a szerződő felek mindegyikének jogában álland mindazon végrehajtási és ellenőrzési intézkedéseket elrendelni, melyek a vámtarifa kijátszására irányuló minden kisérlet megátlására szükségeseknek mutatkoznak.
8. § A magas szerződő felek mindegyike megjelölendi a maga területén azon vámhivatalokat, melyeknél a kereskedelmi utazók által árumustrák behozhatók és kivihetők.
Az ismétkivitel más vámhivatalnál is történhetik, mint a melynél az árumustrák behozattak.
A behozatal alkalmával a mustrák után járó vám megállapittatik, ezen összeg az eljáró vámhivatalnál vagy készpénzben letétbe helyezendő, vagy kellőleg biztositandó.
A magas szerződő felek egyikének vámhivatalai által a mustrákra alkalmazott bélyegek, ólomzárak vagy pecsétek a másik magas fél vámhivatalai által elégségeseknek fognak elismertetni. Ha azonban ezen mustrák a fentemlitett azonossági megjelölések nélkül érkeznének meg, vagy ha a megjelölések az illető vámhivatal véleménye szerint elegendő biztositékot nem nyujtanának, akkor a mustrák, a mennyiben ez megrongálások nélkül eszközölhető, felismerhető módon jelölhetők meg. Ezen eljárás ingyenes.
Az ezen mustrákról felvett jegyzék, melynek alakja a két magas szerződő fél által megállapitandó, magában kell hogy foglalja:
a) a bevitt mustrák számszerinti felsorolását, azok nemét s az azonosságuk felismerhetésére szolgáló megjelölést;
b) a mustrák után eső vámot annak megemlitése mellett, hogy a vámösszeg készpénzben letétbe helyeztetett vagy biztosittatott;
c) megjelölését annak, mily módon jeleztettek meg a mustrák;
d) azon határidőt, melynek elteltével a vámigazgatás az előre fizetett vámot végkép megtartja, vagy ha ezen összeg biztositva volt, a letett biztositékból magát kielégiti, feltéve, hogy a mustráknak ismét kivitele vagy közraktárban történt elhelyezése nem igazoltatik.
Ezen határidő egy esztendőnél hosszabb nem lehet;
e) ha a kiszabott határidő (d) eltelte előtt a mustrák valamely illetékes hivatalnál isméti kivitel vagy közraktárban való elhelyezés végett felmutattatnak; ezen hivatal meggyőződést szerez magának arról, hogy a kiviendő tárgyak csakugyan ugyanazok, melyek a behozatalnál fel lettek mutatva. Ha e részben semmi kétség fenn nem forog, a hivatal bizonyitani fogja a kivitelt vagy a közraktárban történt elhelyezést s a behozatalkor készpénzben letett vámot visszaadni vagy a biztositék kiadása végett a szükséges lépéseket megtenni fogja.
9. § Hogy a legeltetésre, telelésre vagy földmivelési munkákra, vásárokra vagy sokadalmakra rendelt marha a határokon lehetőleg gyorsan és könnyen átmehessen, a magas szerződő felek a következő intézkedésekben állapodtak meg:
I. Legeltetésre vagy földmivelési munkákra hajtott marha, az egész vámhatárvonal mentén, bármely vámhivatalnál beléphet.
II. Ha helyi körülményeknél fogva a legeltetésre vagy földmivelési munkákra rendelt marhának a határvámhivatalon át való hajtása a tulajdonosokra nézve nagyon terhes volna, a behajtás és kilépés előtt ezen hivatalnál teendő bevallás elégséges; a pénzügyőrségi közegek mindazáltal a határvámhivataltól nyert bevallás alapján a be- és kilépést ellenőrizni fogják.
A pénzügyőrség ezen bevallásokat - a történtek kellő igazolásával ellátva - a határvámhivatalnak visszaadandja.
III. Ha a határvámhivatal azon ponttól, melynél a kérdéses marha be- vagy kihajtatik, nagyon távol volna, vagy ha a közlekedés elégtelen lenne s ezért a II. alatt emlitett bevallás csak nehezen volna eszközölhető, a be- és kiviteli bevallás az e végből a marhaáthajtás helyére kiküldött pénzügyőri közegnél teljesithető, ki az illető esetekről jegyzéket fog vezetni.
Az olaszországi vagy osztrák vámhivatal által a be- és kiviteli bevallás felvételére és állomásukon kivül fekvő helyen való vizsgálatra kirendelt közegek hivatalos utazásaik után csupán az állami szolgálati szabályzatukban előirt dijakat és költségeket igényelhetik és tekintet nélkül a bevallások vagy a marha számára, naponkint csak egyszer fizettetnek.
Ezen közegek kötelesek lesznek a bevallás bemutatójának átvételi elismervényt kiadni.
Ha több tulajdonos marháit együttes vizsgálat végett egyesitette volna, a fentemlitett közegek azok bármelyikének a kérdéses átvételi elismervényt kiadandják.
IV. A legeltetésre vagy a földmivelési munkára a határvámvonalon áthajtott és ugyanazon napon visszahajtott marha vámügyi kezelésnek nem fog alávettetni; kellő mérvü felügyeleti szabályok fognak azonban az ezen áthajtásnál történhető visszaélések meggátlása czéljából hozatni.
V. A vámhatárhoz való visszaérkezéskor a marha azonossága és darabszáma meg fog állapittatni. Ha ezen vizsgálatnál a marha minőségében a kivitelnél különbség mutatkoznék, akkor az isméti kivitelnél a helyettesitett marha után s az isméti behozatalnál a helyettesitő marha után az előirt beviteli vám fizetendő.
Ha a darabszámban mutatkozik különbség, akkor az isméti kivitelnél a hiányzó darabok után, az isméti behozatalnál pedig a feles darabok után a beviteli vám fizetendő.
Mindazáltal nem kell vámot fizetni a vámhivatalnál ujra be nem mutatott azon marhaért, melynek hiánya törvényszerüen be lett vallva, ha hatóságilag igazoltatik, hogy a hiány baleset következménye.
VI. Ha a visszahajtás vagy a visszkivitel a behajtás vagy a kilépés alkalmával tett bevalláskor kiszabott határidőn tul késik, akkor a bevitel az átalános vámkezelés alá esik, ha csak ilynemü elkésések a községi előljáróság által kellőleg igazolt véletlen körülmények folytán ki nem menthetők.
VII. Az I., V. és VI. pont alatt felsorolt intézkedések a határ-kerületekből a vásárokra hajtott, vagy határvonalon át telelésre hajtott marhára is hasonlókép alkalmazandók.
VIII. A vámvonalon át legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre hajtott marha számára engedélyezett vámmentesség arányos mértékben az illető termékekre is alkalmazandó. Ennélfogva vámmentesek:
a) a legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre hajtott tehenek, kecskék, juhok és kanczák borjai, gödölyéi, bárányai és csikai; és pedig oly számban, mely a kihajtáskor feljegyzett terhes állatoknak megfelel, tekintetbe véve az időt is, melyet az anyaállatok a vámkerületen kivül töltöttek;
b) a legeltetésről vagy telelésről visszatérő marha után nyert sajt és vaj és pedig egy-egy napra: minden tehén után 0.29 kilogramm, minden kecske után 0.058 kilogramm, minden juh után 0.029 kilogramm sajtot, minden tehén után 0.16 kilogramm, minden kecske után 0.032 kilogramm vajat számitva.
Meg van engedve az is, hogy a másik állam területén történt legeltetésről vagy telelésről visszajövő marha után a visszatértéig nyert sajt és vaj, a marha visszaérkezésének napjától számitandó négy hét alatt is még vámmentesen visszahozassék.
IX. A határon levő vámhivatalnokok s a pénzügyőrség közegei kötelesek azokat, kik a marhát legeltetésre, földmivelési munkára, vásárokra és telelésre a szomszédos határkerületbe áthajtják, figyelmeztetni arra: hogy a bevallást vagy a bebocsátást igazoló okmánynak másodlatát, valamint a hitelezett vám fejében letett biztositékokról szóló elismervényeket jól őrizzék meg, miután ezen okmányok a marha visszaérkezésekor ismét felmutatandók. Az emlitett tisztviselők hasonlókép kötelesek ezen személyeket a csalárd eljárás következményeiről is felvilágositani.
X. A marha egészségi állapotáról vagy azon körülményről szóló bizonyitványok, hogy a határkerületek minden ragályos állati betegségtől mentesek, csak eredetiben, nem pedig forditásban fognak követeltetni.
A XI. Czikkben megállapitott könnyitések a következő feltételekhez vannak kötve:
a) az árúk a beviteli vámhivatalnál továbbutalás végett kisérvényi jegyen bevallandók, ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az árúknak az elküldés helyén a vámhivatal által történt zárolását s a zárolás módját igazolja;
b) a vizsgálatnál megállapitandó, vajjon ezen elzárolások sértetlenek maradtak-e és vajjon elégséges biztonságot nyujtanak-e;
c) a bevallásnak szabályszerüen kell történnie, mellőzvén minden oly szabálytalanságot vagy mulasztást, mely a küldemény részletes megvizsgálását tenné szükségessé vagy csalárdsági kisérletekre gyanut adna.
Az árúk lerakodása és mérlegelése mellőzhető, ha lerakodás nélkül is határozottan kivehető, hogy a másik fél által alkalmazott zárolás sértetlen és elégséges biztositékot nyujt.
1. § Olaszországban a szesz után a belföldi adó, valamint a vámpótlék a termék valóságos mennyisége és szesztartalma szerint fog beszedetni.
E végből azon belföldi szeszgyárakban, melyek keményitőt vagy egyéb keményitőtartalmu anyagokat, ugymint: gabonát, rizst, lisztet, burgonyát, czukorgyártási vagy finomitási maradványokat (melasse stb.), répát, topinamburt (csicsókat) dolgoznak fel, a termék mennyisége és szesztartalma vagy „exercice” (azaz a terméknek állandó felügyelet által való megállapitása) vagy külön műszer által, melynek czélszerüsége technikai és pénzügyi szempontból el van ismerve, vagy végre ezen két rendszernek egybevetése utján fog megállapittatni.
Ehhez képest magától értetik, hogy Olaszország a csupán borseprőt, gyümölcsöt, gyökereket és bort feldolgozó gyárak tekintetében a belföldi adók beszedésének rendszerére nézve a teljes szabadságot magának fentartja.
2. § A sör után hordókban vagy palaczkokban, a belföldi adó egyenértéke czimén fizetendő pótlék a bevivő választása szerint vagy a megállapitott czukor- vagy szesztartalom, vagy a 16° maximum alapján fog beszedetni.
3. § A külföldi nyers czukor, akár finomitásra szánt, akár nem, Olaszországba való bevitelénél vám fejében legalább 4/5-ét fogja fizetni azon vámnak, mely a külföldi finomitott czukortól szedetik.
A védelem, melyet a belföldi nyers és finomitott czukor termelése jelenleg élvez, nem nagyobbitható.
A jelenlegi adórendszer tartama alatt a mesterségesen festett nyers czukor után a finomitott czukor adója fizetendő.
Ha a jelen szerződés tartama alatt az olasz kormány vámkezelésében a hollandi typusok helyett a saccharometrikus rendszernek elfogadását határozná el; az uj kezelésre vonatkozó határozatok csak akkor alkalmazhatók, miután azok a másik magas szerződő féllel közöltettek és közös egyetértésben elfogadtattak.
A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy mihelyt csak lehet, a gyári és kereskedelmi jegyek, az ipari rajzok, a minták, valamint a találmányi szabadalmak kölcsönös védelmének közös egyetértéssel és külön megállapodás utján leendő szabályozása czéljából tárgyalásba fognak bocsátkozni.
1. § A hajók és rakományaiknak a magas szerződő felek kikötőiben megállapitott egyenlősitése nem terjed ki:
a) oly jutalmazásokra, melyek ujonnan épitett hajók számára adatnak vagy jövőben adatni fognak, a mennyiben ezen jutalmazások a kikötő-illetékek vagy vámok alóli mentességben, vagy ily illetékek és vámok mérséklésében nem állanak;
b) az ugynevezett „Yacht-club”-ok kiváltságaira.
2. § Határozottan fentartatik ugyan elvben az, hogy a halászati jog a tengerpart mentén kizárólag az illető állam alattvalóit illeti, mégis tekintettel a különleges helyi körülményekre és az osztrák-magyar monarchia részéről ezenkivül még tekintettel az Olaszország által ezért nyujtott ellenengedményekre, mindkét fél részéről egész kivételesen és csupán ezen szerződés tartamára az adriai tenger partja mellett lakó osztrák, magyar vagy olasz alattvalóknak megengedtetik, hogy a másik állam tengerpartja mentén a a halászatot üzhessék; kivételt képezvén e részben a korál- és szivacshalászat, és fentartatván a tengerparttól egy tengeri mértföldre terjedő területen belül a halászat kizárólagos joga a parti lakosok számára.
Ki lett kötve, hogy szigoruan megtartandók az illető államnak azon szabályzatai, melyek a tengeri halászatra és kivált a halivadékra nézve kártékony halászati módoknak eltiltására vonatkoznak.
Az osztrák-magyar monarchia belvizein járó olasz hajók és megforditva az olaszországi belvizeken járó osztrák vagy magyar hajók a rendészeti, veszteglési és vámszabályzatok tekintetében teljesen az ország törvényeinek vannak alávetve.
A XXIV. Czikk határozatai az árúk közvetlen szállitása tekintetében az 1890. évi október hó 18-iki berni egyezményt nem érintik, a meddig ez a magas szerződő felek közt érvényben marad.
Az A) tarifában elősorolt tételeknek azon értelem tulajdonitandó, a melylyel azok a jelen szerződés aláirásának időpontjában érvényes olasz általános vámtarifával kapcsolatban jelenleg birnak, kivévén azon eseteket, a melyekre nézve jelen szerződésben kivételek állapittatnak meg.
1. A 2. számhoz. A természetes bor csak az esetben esik a borvám alá, ha szesztartalma nem haladja meg a 15 fokot. Ha 15 foknál többet tartalmaz, a bor vámján felül az emlitett határt meghaladó minden szeszfok után a szesz vámját fizeti.
A magas szerződő felek szakértőket fognak kijelölni a czélból, hogy közös egyetértésben tanulmányozzák és megállapitsák azon tulajdonságokat, melyekkel a bornak birnia kell, hogy a vámhivatalok által ilyennek elismertessék.
2. A 4. b) számhoz. A Szent István korona országainak területeiről érkező szilvapálinka (Slivovitz) évenkint 130 hektoliter mennyiségben, hektoliterenkint 25 lira kedvezményes vám mellett bocsáttatik be, feltéve, hogy ezen ital származása az illetékes hatóságok által igazolva van.
3. A 4. c) és d) számhoz. Maraschino évenkint 130 hektoliter mennyiségben 100 palaczkonkint 25 lira vám mellett bocsáttatik be, ha a palaczk tartalma 1/2 liternél több, de egy liternél nem több; 100 palaczkonkint 18 lira vám mellett bocsáttatik be, ha a palaczk tartalma egy fél liter vagy ennél kisebb. Az adópótlék, tekintet nélkül ezen likőr valódi szesztartalmára, hektoliterenkint 70 fok szesztartalom alapján fog szedetni.
4. A 30. c) számhoz. A szömörcze (summach) kivonat a 30. c) szám alá tartozik.
5. A 30. d) számhoz. Nem tiszta vagy nyers eczetsavnak vagy nyers faeczetsavnak tekintendő olyan viztisztaságu eczetsav is, a mely fából lett sajtolásból eredő rothadt vagy bitumen szagu alkatrészeket tartalmaz és melynek savtartalma, a tiszta ecsetsavhoz hasonlitva, 50 százaléknál csekélyebb.
6. A 37. b) számhoz. A Ledro-völgyben előállitott szénsavas magnesium, a magas szerződő felek vámhatóságai által egyetértőleg megállapitandó évi mennyiség erejéig 100 kilogrammonkint 15 lira kedvezményes vám mellett bocsáttatik be; feltéve, hogy ezen termék származása az illetékes hatóságok által igazolva van.
7. Az 53. b) számhoz. Üres töltények, lőporkupakokkal vagy egyéb robbanó anyaggal, az 53. b) szám alá tartoznak.
8. A 72. számhoz. Anilin lakfesték alatt anilinnak aluminiummal, ón-, ólom- vagy vasoxyddal való, ásványolaj- vagy szeszmentes keveréke értendő, szárazon vagy tészta alakban.
9. Az V. tarifa-osztályhoz. Megállapittatott, hogy az A) tarifa 82. és 86. számai alatt foglalt vámtételek csak 1892. évi julius hó 1-től kezdve lépnek életbe. Ezen időpontig a lenfonalakra és a lenszövetekre a statusquo változatlanul fentartatik, ugy a mint az az 1887. évi deczember 7-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez tartozó zárjegyzőkönyv IV. száma alatt foglalt határozmányokban megállapitva volt.
10. A 82. és 86. számokhoz. A nyers lenfonalak és lenszövetek vámja semmi esetre sem lesz magasabb, mint a hasonnemü fehéritett fonalak és szövetek vámja.
11. A 87. a) számhoz. A lenből, kenderből vagy jutából való és zsiradékok vagy vegyészeti szerek által vizhatlanná tett durva kelmék vámja, a mennyiben ezen kelmék áru- és kocsitakarókká fel vannak dolgozva, 100 kilogrammonkint 30 lirával állapittatik meg.
12. A 94. c) számhoz. A varrott és csattokkal, szijakkal, kötelekkel stb. ellátott áru- és kocsitakarók után, a varrásért fizetendő vámpótlék 50%-ról 10%-ra szállittatik le.
13. A 111. számhoz. A mustrátlan, átlátszó pamutszövetek (graticolati a foggia di velo), 100 négyszögméterenkint három kilogrammnál nagyobb sulyuak, minőségük szerint a sima szövetek vámját fizetik.
14. A 135. b) számhoz. A 135. b) szám alatt foglalt szabásos kötött árúk, a mennyiben a tárgy elkészitéséhez szükséges varrásról van szó, a varrás után fizetendő vámpótléktól mentesek.
15. A 140. b) számhoz. A „schiavine” nevezetü közönséges takarók, melyek calcinált gyapjuból készülnek, egészen fehérek, avagy egyszerü szines szegélyekkel ellátvák, 100 kilogrammonként 22 lira 50 c. vám mellett bocsáttatnak be, de évenként legfelebb csak 400 métermázsa mennyiségben és az olasz schiavine-knek az osztrák-magyar monarchiába való bevitelénél hasonló eljárás kikötése mellett s oly feltétel alatt, hogy ezen terméknek származása az illetékes hatóságok részéről kiállitott bizonyitványokkal igazoltassék.
16. A 142. számhoz. A szőtt vagy kötött sálok, övek (écharpes) és kendők gyapjuból, legyenek azok szinnyomatosak vagy sem, ha selyemmel vegyes fonóanyagokból való rojtokkal vannak ellátva, s a selyem 12%-nál csekélyebb mennyiségben fordul elő, a mennyiben a rojtok képezik a legmagasabb vám alá eső fonóanyag alkatrészét, a rojtok után suly szerint tulnyomó alkatrészükhöz képest fizetendő vám alá esnek, a mely vám kilogrammonként egy lirával megtoldatik.
A gyapjuból való szőtt vagy kötött szinnyomatos vagy szinnyomat nélküli, rojtos vagy nem rojtos sálok, övek (écharpes) és kendők egyszerü készitése után, ugyszintén a gyapjuból való, egyszerüen beszegett vagy szegélylyel ellátott takarók és szönyegek után fizetendő vámpótlék 50%-ról 20%-ra szállittatik le.
17. A 142. számhoz. A gyapjuszövetből való fekete sálok, övek (écharpes) és kendők, melyek nem himzettek, de selyemrojtokkal vannak ellátva, ugyszintén azok, melyek egyik sarkukon himzéssel (selyemhimzéssel is) ellátvák, akár legyenek selyemrojtokkal felszerelve, akár nem, a szövet minősége szerint vámoltatnak 25%-os vámpótlékkal. Ezen árúk nem esnek a varrásért fizetendő vámpótlék alá.
18. A 142. számhoz. Férfi- és gyermekruhák, valamint női köpenyek és kabátkák gyapjuból, azon esetben fizetik a legmagasabb vám alá eső alkatrész vámját, ha ezen alkatrész a ruházat külsejének egy tizedénél nagyobb.
Ha a ruházat külsejének tiz százalékánál többet tesz ki a legmagasabb vám alá eső két vagy több alkatrész együtt véve, az illető áru a legmagasabb vámok alá eső azon alkatrészek vámdijai számtani átlagának megfelelő vámot fizeti, melyek ezen átlag kiszámitásánál tekintetbe jönnek.
19. A 160. számhoz. A beszegett vagy szegélylyel ellátott vagy rojtokkal felszerelt, selyem vagy floret-selyemszövetekből való fekete vagy szines kendők, övek (écharpes) és nyakkendők (cache-nez) készitése után fizetendő vámpótlék 50%-ról 20%-ra szállittatik le.
20. A 163. a) számhoz. A 163. a) 2. számhoz tartoznak a csomagolási tárgyakhoz való deszkák és deszkácskák, a padlózatok számára való be nem rakott és nem enyvezett deszkácskák és koczkák, és általában minden tárgy közönséges fából, mely kész munkát még nem képez, még abban az esetben is, ha gyalult és eresztékkel vagy rugóval ellátott is.
Furnirozásra való deszkák, koczkák, lemezek közönséges fából a 163. a) 2. szám alá esnek, ha két milliméter vastagságuak vagy ennél is vastagabbak.
A zsindelyek és dongák a 163. a) 1. szám alá tartoznak.
21. A 163. b) számhoz. A műasztalos-munkákhoz való fára vonatkozó tétel alá azon fa fog soroztatni, a mely a jelenleg érvényben álló árulajstrom szerint oda van utalva.
22. A 165. a) számhoz. A közönséges hajlitott fából való nem párnázott butorok akkor is a 165. a) 1. szám alá soroltatnak, ha közönséges, nem hajlitott fából való részekkel, szalma-, nád- és efféle fonadékkal és esztergályozott, lyukasztott részekkel, vagy préselt vagy vágógéppel készitett, de nem faragott diszitésekkel vannak ellátva.
A közönséges nem hajlitott fából való nem párnázott butorok a 165. a) 2. szám alá tartoznak akkor is, ha esztergályozottak, közönséges fából furnirozottak, átlyukasztottak, préselt vagy a vágógép által készitett diszitményekkel, valamint szalma-, nád- és efféle fonadékokkal vannak ellátva, feltéve, hogy nem faragottak.
A közönséges fából való nem párnázott butorok a 165. a) 1. és 2. szám szerinti kezelés alól nincsenek kizárva, ha közönséges, habár nikkelezett fémből való szokásos részekkel, de nem diszitményekkel vannak ellátva.
23. A 170. számhoz. Lapátok, villák, gereblyék, tálak, kanalak csészék és más háztartási czikkek, eszköz- és szerszámnyelek, karikákkal vagy azok nélkül, közönséges faczipők, valamint rajzeszközök (rajztáblák, vonalzók s effélék), kikészitésükhöz képest a 170. a) és b) 2. számok alá esnek.
A 170. sz. alá foglalt árúk oda tartoznak akkor is, ha vasazattal, abroncsokkal vagy nemtelen fémből való más hozzávalóval kapcsolatban állanak.
A csévék és orsók a 170. b) 1. alá tartoznak akkor is, ha részben műasztalos-munkákra való fából vannak készitve.
24. A 171. számhoz. Mindenféle gombok fából, kidolgozásuk szerint, a faárúk közé soroltatnak.
Gombok corozzo-dióból, valamint a csontból, szaruból vagy fából való szopókával szerelt mindenféle pipaszárak, a fából való apróárúk közé tartoznak.
25. A 177. b) számhoz. A finom kosárkötőárúk közönséges, bár nikkelezett fémekből való, szokásos részekkel, de nem diszitményekkel, lehetnek ellátva.
26. A 183. számhoz. A fehér vagy szines pépből készült papiros, mely levélboritékok számára akár derékszögben, akár más alakban vágva van, ugy vámkezelendő, mint a fehér vagy szines pépből való papirosból készült levélboritékok (183. c) szám).
27. A 186. a) számhoz. Közönséges papiroslemeznek az tekintetik, a mely pépanyagból, vagy az egyes rétegekből való sajtolás által, enyv segitsége nélkül készült. Egyéb papiroslemez, és pedig mind az egyes papirosrétegekből összeenyvezett, mind a papirossal beragasztott, a finom papiroslemezek közé tartozik.
A négyszögméterenként 300 grammnál csekélyebb sulyu közönséges papiroslemez, mely a csomagolópapiros tulajdonságaival bir, a csomagoló papirossal egyenlő elbánás alá esik. A szélein derékszög alakban körülvágott papiroslemez a 186. szám szerint vámolandó.
28. A 187. számhoz. A papiros és papiroslemez-árúkhoz (187. szám) tartoznak a papirosból és papiroslemezből készült, különböző más anyagokkal kapcsolatos tárgyak, melyeket a jelenleg érvényben levő árulajstrom az idézett (187.) számhoz utal, ugyszintén a papir-fehérnemü is.
A papiroslemez-árúk készitéséhez darabokra vágott vagy hajtogatott papiroslemez a megfelelő papiroslemez vámját fizeti, megtoldva azt 100 kilogrammonkint 12 lirával.
29. A 187. számhoz. Gombok papiros-machéból és hasonló anyagokból 100 kilogrammonkint 50 lira vám alá esnek.
30. A 188. számhoz. A kőnyomatu hangjegyek nyomtatott hangjegyeknek tekintendők (188. szám).
31. A 190. b) számhoz. A prémbőr készitésére alkalmas és lényegtelen módon foltozott vagy kijavitott nyers bőrök nem tartoznak a 192. szám (szűcsárúk) alá, hanem a 190 b) számban foglaltatnak.
32. A 192. számhoz. A prémbőrből való és béléssel, szalagokkal, selyemzsinórokkal vagy más diszitéssel ellátott gallérok, boák, sapkák és kucsmák (a nők számára készitett sapkák és kucsmák kivételével) a 192. szám alá tartoznak.
33. A 201. b) 2. számhoz. Az öntött vasból való csöveknek osztályozásánál az a körülmény, hogy aszfalttal be vannak már vonva, figyelmen kivül hagyandó.
34. A 206. a) és b) számhoz. A kovácsolt vas- vagy aczél-szögekre 10 lira magasságban megállapitott vám akkor is alkalmaztatik, ha a szögek géppel csiszoltak, vagy kék szinnel be vannak futtatva.
35. A 206. számhoz. A tüzmentes szekrények (casse forti, forzieri) a 206. a) és b) 2. szám alá tartoznak akkor is, ha szokásos - nem diszitményszerü - fényesre csiszolt (brünirozott) részekkel vagy más, habár aranyozott fémekkel való felszereléssel birnak is.
36. A 206. b) 2. számhoz. Bármely vastagságu vaspléhből való edények (serpenyők és hasonlók), melyek csak belül vannak csiszolva, 100 kilogrammonkint 16 lira 50 c. vám alá esnek.
37. A 209. a) és b) számhoz. Az edzett aczél azonosnak tekintetik a nem edzett aczéllal.
38. A 224. számhoz. Óralánczok, csattok, gyüszük és kapcsok; kulcsokhoz való lánczocskák és karikák; ugyszintén a pénztárczák és táskák számára való vasalások, zárak és felszerelések; mindezen tárgyak vasból vagy aczélból fényesre csiszolt (brünirozott) állapotban 100 kilogrammonkint 80 lira vám alá esnek.
39. A 234. számhoz. Az aranylemezzel bevont (platirozott) ezüstáruk nem mint arany, hanem csak mint aranyozott ezüstáruk kezelendők.
40. A 252., 253., 254. és 255. számokhoz. Agyagból, kőedényből (fayence, majolika) és porczellánból készült pipák, nem aranyozott és nem ezüstözött nemtelen fémből való karikákkal, vagy kupakokkal kapcsolatban is, ugy vámoltatnak, mint az agyag, kőedény- vagy porczellán-áruk.
A nikkel ötvözeteiből készült kupakok és más hozzá valók, melyekkel az efféle pipák szerelvék, nem tekintetnek ezüstözött fémből valóknak.
Ugyanezen tárgyak ezüstözött nemtelen fémből való karikákkal és kupakokkal a 329. a) szám (közönséges apróáruk) alá tartoznak.
41. A 253. számhoz. A „barna edény” elnevezés alatt ismeretes, diszitett vagy nem diszitett cserépedény Znaim, Krummnusbaum és Cilliből évenkint 1000 métermázsa mennyiségben 100 kilogrammonkint 3 lira mérsékelt vám mellett bocsáttatik be, ha ezen áru származása az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványnyal igazoltatik.
42. A 254. és 255. számokhoz. Mindennemü préselés, ide értve a préselt diszitményeket, az osztályozásnál figyelmen kivül hagyandó.
43. A 258. számhoz. A gyár jegyével vagy nevével, üveglapocskával vagy az ürtartalmat megjelölő bevésett jegygyel ellátott üveg- és kristályáruk a 258. a) számból nincsenek kizárva.
Az egyszerüen fuvott vagy öntött üveg- és kristályáruk a 258. a) szám alá tartoznak még akkor is, ha surolt vagy leköszörült feneküek, szélüek vagy dugójuak. A 258. b) szám alá tartozó üveg- és kristályáruk egészben vagy részben vésve is lehetnek.
44. A 258. b) és c) számhoz. Az egyszerüen fuvott, nem metszett, nem csiszolt, nem surlázott vagy vésett fehér vagy szines öblös üveg, mely belsejében ezüstözve van, még ha kivülről egészen vagy részben sárga lakkal, vagy durva festésü diszitményekkel el is van látva (kerti gömbök, gyertyatartók, vázák, kannák, sótartók és hasonlók) 100 kilogrammonkint 12 lira vám alá esik.
45. A 259. számhoz. Az ásványvizet és sört tartalmazó, bárminő alaku palaczkok, az üres „közönséges palaczkok” vámját fizetik.
46. A 265. számhoz. A maláta ugyanazon vám alá esik, mint az árpa; a száraz hüvelyesek a 265. b) (más gabonanemüek) szám alá esnek.
47. A 274. számhoz. A burgonya-keményitő (ide nem értve a keményitő-mézgát s a pörkölt burgonya-keményitőt) az üledékliszt (fécule) vámját fizeti.
48. A 284. a) számhoz. Sózott vagy eczetbe rakott mindennemü káposzta Tirolból, származási bizonyitványok mellett, 100 kilogrammonkint 2 lira kedvezményes vám mellett fog bebocsáttatni.
49. A 294., 295., 296., 297., 298. és 299. számokhoz. Olaszország arra kötelezi magát, hogy az esetben, ha élő állatjaira a Francziaországba való bevitelnél vámmérséklést elérne, saját állatvámjait is ugyanazon állatokra és ugyanazon mérvben az osztrák-magyar monarchia irányában leszállitani fogja.
50. A 301. b) számhoz. 100 kilogrammonkint 5 lira mérsékelt vám engedtetik évenkint legfeljebb 4000 métermázsa erejéig az ugynevezett Castradina (ürü és juh száritott és sózott husa) számára. Ezen mérsékelt vámnak alkalmazása származási igazolványok előmutatásától tétetik függővé.
51. A 306. c) számhoz. A sardellák (Clupea sardina, C. pilchardus C. papalina), acciughe (Engraulis enchrasicholus), bojane (Gadus minutus), scoranze (Alburnus alborella), sgombri (Scomber scombrus), lanzarole (Scomber colias), angusigole (Belona rostrata, Belona acus), maride (Maris vulgaris, Maena vulgaris), bobi Box vulgaris) és suri (Trachurus trachurus) halak sózva vámmentesek.
A halakkal egy időben, de elkülönitve behozott sóslé szintén vámmentesen fog bebocsáttatni, ha a halak sulyának 10 százalékát tul nem haladja.
52. A 311. számhoz. A brinza, vagyis az omlós juh-, vagy kecskesajt, 100 kilogrammonkint 3 lira vámot fizet, feltéve, hogy az osztrák-magyar monarchiából való származása az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványokkal igazoltatik. Az ezen mérsékelt vám mellett Olaszországba évenkint bevihető mennyiség legfeljebb 800 métermázsáig terjedhet.
53. A 326. b) számhoz. Gombok csontból és szaruból 100 kilogrammonkint 50 lira vám alá esnek.
54. A 329. számhoz. Pénztárczák, szivartárczák, jegyzőkönyvecskék és hasonló munkák mindenféle bőrből, a bagariát is beleértve, nem aranyozott és nem ezüstözött nemtelen fémmel diszitve, közönséges apróárunak veendők. A nikkel-ötvözetekből készült hozzávalók, melyekkel az efféle tárgyak szerelve vannak, nem tekintetnek ezüstözött fémből valóknak.
55. A 337. b) számhoz. A parasztoknak való közönséges, szerelés nélkül nemez-kalapok a tiroli határon át Olaszországba hozva, darabonkint 15 centime mérsékelt vámot fizetnek, feltéve, hogy Tirolból való származásuk az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványnyal igazoltatik.
56. Az áruknak a gyár jegyével, vagy nevével való ellátása a vámkezelésre semmiféle befolyást sem gyakorol.
A B) mellékletben felsorolt tételeknek, a mennyiben ez alul egyuttal kivételek nem állapittattak meg, azon jelentőség tulajdonitandó, a melylyel azok a szerződés megkötésekor az osztrák-magyar vámterületen érvényes általános vámtarifával kapcsolatban jelenleg birnak.
1. A 64. sz.-hoz. A selyemhernyó-pete vámmentes marad.
2. A 70. sz.-hoz. Pálmamagolaj, szilárd állapotban a 70. számhoz tartozik.
3. A 73. sz.-hoz. Az olajfirniszek a 73. számban nem foglaltatnak.
4. A 77. sz.-hoz. Az ürmös (bor) a közönséges bor vámját fizeti, még pedig a legnagyobb kedvezményben részesülő harmadik nemzet irányában alkalmazott vámot.
5. A 77. sz.-hoz. Az esetben, ha a jelen szerződés tartama alatt a bortól az Olaszországba való bevitel alkalmával 5 frank 77 ct. vagy ennél kevesebb vám szedetnék, ezen vámdij az osztrák-magyar monarchiából érkező mindennemü borokra is alkalmaztatni fog. Az osztrák-magyar monarchia ez esetben arra kötelezi magát, hogy az olasz borokkal szemben az 1878. évi deczember 27-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez tartozó zárjegyzőkönyvben a B) tarifát (az osztrák-magyar monarchiába való bevitelnél alkalmazott vámok) illetőleg - az 5. III. sz. a. felemlitett külön kedvezményeket engedélyezi. Ez esetben a vám 100 kilogrammonként 3 frt 20 krt fog tenni és az osztrák-magyar monarchiába, akár száraz uton, akár tengeren hordókban érkező borokra alkalmaztatni fog.
6. A 84. sz.-hoz. A servelat-kolbász és a szalámi a 84. sz. a. foglaltatik.
7. A 85. sz.-hoz. Azon sajtnemek, melyek Olaszország különös termelését képezik, azaz: a strachino, gorgonzola és a parmesan; az illetékes hatóságok által kiállitott származási bizonylatokkal az osztrák-magyar monarchiába 5 forint vám mellett hozhatók be.
8. A 87. sz.-hoz. A sóslébe rakott halak a 87. sz. alá tartoznak.
9. A 88. sz.-hoz. A 88. sz.-ban foglalt halak ezen tétel alá nem tartoznak, ha a szelenczékbe s effélékbe légmentesen fordulnak elő, valamint ha más módon elkészitve vagy szelenczékbe, palaczkokba, üvegekbe s effélékbe becsinálva vannak.
10. A 92. és 93. sz.-hoz. Kétszeresült (cakes), mézeskalács és ostya a 92. és 93. számhoz tartoznak.
11. A 102. sz.-hoz. Az ide tartozó fürészelt kövek alatt csak azok értetnek, melyek legfeljebb három oldalukon vannak fürészelve.
12. A 103. b) 2. sz.-hoz. Barnakő, továbbá fehér kréta, őrölve vagy iszapolva a 103. b) 2. szerint vámmentesen kezelendők.
13. A 106. és 107. sz.-hoz. A 106. és 107. számok alatt felemlitett vizek és olajok nem tartoznak ezen tétel alá akkor, ha czimjegygyel, használati utasitással és más effélével ellátott edényekben fordulnak elő, a mi által illatszeráruknak mutatkoznak.
14. A 113. sz.-hoz. Mesterséges indigo, mely ugyanazon összetételü, mint a természetes indigo, ugy kezelendő, mint az utóbbi.
15. A 146. sz.-hoz. A 146. sz.-hoz tartozó és a csipkékkel egyenlően vámozandó szegélycsipkék alatt a szőtt vagy kötött szegélycsipkék nem értendők; ilynemü szegélycsipkék a 147. szám alá sorolt paszománt- és kötött árukhoz tartoznak.
16. A 169. b) sz.-hoz. Sima és nyüstös (armure) áruknak tiszta selyemből azok fognak tekinteni, a melyek egyszerü és szabályos felületüek, a láncz- és vetőlékfonalak egyszerü keresztezésével birnak, melyeknél a minta határozott és csekély számu fonalak után ismétlődik és melyek ép ezért több nyüst segélyével állithatók elő. llyenek: a satin (atlasse), serges, surraths (savoly), merveilleux), ottomanes, marquises, gros de Suez, failles francaises, lévantines, reps, gros de Tours név alatt ismert és a nyüstös piquet stb. szövetek.
Mintás (faconirt) szöveteknek mindazok fognak tekintetni, a melyek több fonalrendszerekből készültek, mint a pekins, mely két lánczrendszerből (alapkötést képező és mintázatot létesitő lánczból) áll avagy a barrés, melynél a hatást több vetőlék-rendszer idézi elő; továbbá valamennyi koczkázott vagy csikos szövet, a melyeknél a mintázat különböző vetőlékek által idéztetik elő és végre a moirirozott, gauffrirozott, nemkülönben szinnyomattal ellátott szövetek, még pedig mindkét esetben, vagyis akár a kész szövet, akár pedig csak a láncz fonala lett volna nyomva.
Mintás szöveteknek tekintendők mindazok, a melyek oly rajzszerü mintázattal birnak, a melyekhez (mintákhoz) tetszőleges számu fonalak (láncz- és vetőlék irányban) használhatók és melyek Jacquard-gép segélyével állittatnak elő.
A bársony minden neme, a szalagok és gazeszövetek mintás szövetek módjára kezeltetnek.
17. A 170. sz.-hoz. Félselyemáruk alatt nemcsak a selyemből (Tussahselyemből is) és pamutból vegyesen szőtt áruk értendők, hanem a selyemből (Tussahselyemből is) és gyapjuból, valamint a selyemből (Tussahselyemből is) és vegyes fonóanyagokból szőtt áruk is.
18. A 175. a) sz.-hoz. Darabonként 2 krajczár mérsékelt vám alá esnek a velenczei származásu durva szalmakalapok szerelés nélkül, ha az osztrák-magyar monarchiába az Ala és Cormons közti határon át hozatnak be, föltéve, hogy származásuk az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványokkal igazoltatik.
19. A 191. sz.-hoz. Papiros átlátszó vonalakkal (ugynevezett viznyomatu vonalakkal) nem kezelendő mint préselt papiros (192. a) sz.), hanem a 191. szám szerint mint vonalozott papiros.
20. A 195. sz.-hoz. Készredolgozott, festett, fénymázozott bábok és bábrészek papirosanyagból, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu bőr- vagy apróáruk közé nem tartoznak, a megállapitott vámmérséklésben nem foglaltatnak, hanem a 195. sz. általános vámja alá esnek.
21. A 214. sz.-hoz. A talpbőr Velenczéből és Brescia szomszéd-tartományból a határszéli forgalomban évenként 2000 métermázsa mennyiségben 100 kilogrammonkint 8 forint mérsékelt vám mellett azon feltétel mellett fog bebocsáttatni, hogy származási bizonylatok kiséretében hozatik be.
22. A 220. és 221. sz.-hoz. A finom bőröknek megmunkálás vagy festés által közönséges bőrökből készült utánzatai mint közönséges bőrök vámozandók a 220. a), illetve 221. a) számoknál engedélyezett mérsékeltebb vámokkal.
Mindennemü tollprém a 221. b) sz. átalános vámja alá esik.
23. A 241. sz.-hoz. A velenczei üvegáruk neve alatt ismeretes czikkek, milyenek a gyöngyök, „conterie”, a 241. számtétel alá esnek, még ha könnyebb szállitás, vagy csomagolás okából fonalakra füzvék is.
24. A 240., 241. és 242. sz.-hoz. A szivárványos üveg a festett, illetve a szines üveg megfelelő vámjai alá tartozik.
25. A 243. sz.-hoz. A velenczei „conterie” (zománcz, üvegcsöppek, gyöngyök, font üveg) kaucsuk, bőr, nem aranyozott vagy nem ezüstözött nemtelen fémekkel kapcsolatban a 243. sz. alá tartoznak 12 frt vámmal.
26. A 245. c) sz.-hoz. Papirossal bevont iróvesszők természetes palából a 245. c) szerint vámozandók.
27. A 249. b) sz.-hoz. A mázos vagy máz nélküli hornyolt fedélcserepek Velenczéből a határszéli forgalomban évenkint 25,000 métermázsa mennyiségben származási bizonyitványok mellett vámmentesen fognak bebocsáttatni.
28. A 254. sz.-hoz. A mázos, közönséges vagy iszapolt agyagból való velenczei cserépedény virágokkal és effélékkel több szinüen, durván festve a határszéli forgalomban és feltéve, hogy származása az illetékes hatóságok által bizonyitva van, a 252. b) sz. szerint fog vámkezeltetni.
29. A 256. sz.-hoz. Korsók kőanyagból, nem valódian aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémekből való fedelekkel, a mennyiben a fedelek sulya nem a tulnyomó, mint agyagáruk más anyagokkal kapcsolatban, a 256. számnál engedélyezett mérsékelt vámmal vámozandók.
30. A 259. a) sz.-hoz. Keresztmetszetének keskeny oldalain kidomboritott lapos vas nem tartozik a formás vashoz.
Heggesztett vasból forrasztott farkvas alatt a buczák, nyers farkvas, nyers sincsomagok vagy hulladék vascsomagokból (ugynevezett izzasztó csomagok) heggesztés által előállitott értendő.
31. A 271. sz.-hoz. A finoman homályosra köszörült, damascirozott (diszitett) és vésett, külön meg nem nevezett vas- és aczéláruk ugy vámozandók, mint a 271. sz.-hoz tartozó csiszolt áruk.
32. A 298. sz.-hoz. A tudományos czélokra szánt pontos műszerek vámmentes kezelése nemcsak a nyilvános intézetek részére fog megengedtetni, hanem különben is, ha az illető az illetékes hatóság részéről kiállitott bizonyitvány által kimutatja: hogy a behozandó műszer saját tudományos műveleteire van rendelve és sem iparüzésre, sem hivatásszerü foglalkozás gyakorlására, sem kereskedésre nem fog szolgálni.
33. A 323. sz.-hoz. A fehéritő lugok részére engedélyezett vám szerint kezelendők nemcsak chlornatronlug (eau de Labarraque) és chlorkalilug (eau de Javelle), hanem a vizenyős oldatai a marókali és marónatronnak (marólug), a kettős kénsavas mész és kénessavas natronnak (bisulfitlug) és a kénessavnak, továbbá a hydrogénsuperoxyd is.
34. A 328. sz.-hoz. Ugynevezett fényesitő keményitő, azaz stearinnal, boraxszal, viaszszal vagy más anyagokkal kevert, de nem illatos keményitő a 328. sz. szerint kezelendő.
35. A 348. és 349. sz.-hoz. Az apró-árúk közé tartozó kötések, példaként azok, melyek selyemből, bársonyból, elefántcsontból, teknősbékahéjból valók. Könyvek vagy képesmüvek, könykötő vászonba vagy bőrbe kötve, tehát vámmentesen kezelendők. Az aranynyomtatás és aranymetszés a kötött könyvek osztályozásánál figyelmen kivül marad.
Hasonlókép megengedtetik, hogy kapcsok vagy pántolások valódian aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémekből oly kötéseknél, melyek egyéb minőségük szerint az apró-árúk közé nem tartoznak, nem vonják maguk után a vámozást az apró-árúk szerint, hanem figyelmen kivül hagyandók.
A fennálló szabályok szerint külföldi, meg nem vámolt árúk a két vámterület határkerületeiben csupán oly helyeken, hol vámhivatalok vannak és ott is csak a vámhivatali raktárakba vagy legalább visszaélések ellen elégségesen biztositó ellenőrzés alatt helyezhetők letétbe.
Kölcsönös megállapodás jött létre az iránt, hogy mindaddig, mig ezen szabályok érvényben vannak, a 7. Czikkben foglalt határozat végrehajtására elégséges, hogy a magas szerződő felek vámhatóságai a határkerületekben az ily raktáraknak, valamint az elvámolt idegen árúk és a belföldi árúk készleteinek a törvényeknek megfelelően való ellenőrzésére és e mellett a másik fél pénzügyi érdekeinek figyelemben tartására utasittassanak.
A 14. Czikk szerint inditott eljárás folytán a vádlottra kiszabott vagy a vádlott által önkéntesen elvállalt büntetések elengedése vagy enyhitése azon állam jogában áll, melynek biróságai a büntetést kimondták vagy a vádlott ajánlatát elfogadták. Mielőtt azonban ezen büntetések elengedése vagy enyhitése kimondatik, azon állam illetékes hatóságainak, melynek törvényei megsértettek, mindenesetre alkalom fog nyujtatni, hogy az ügy felett nézetüket nyilvánithassák.
Jelen jegyzőkönyv - mely minden különös jóváhagyás nélkül is a magas szerződő felek által jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve - két példányban állittatott ki Rómában, 1891. évi deczember hó 6-án.
[Aláírások]
Minta
Érvényes az 18 .................. évre.
Ezennel igazoltatik, hogy N ................................................................................ ur ............................................................... kereskedést űz (gyárral bir) ................................................. társas czég alatt.
----------
.......................................... kereskedőház szolgálatában áll, mint kereskedelmi utazó és hogy ezen ház ................................................... kereskedést űz (gyárral bir) ................................. n.
----------
N .................................................................... ur a fentnevezett társas czég, valamint a következő társas czégek számára:
az osztrák-magyar monarchiában, Olaszországban megrendeléseket gyüjteni és árúkat vásárolni szándékozván, ezennel bizonyittatik, hogy az emlitett társas czég .................................................................. hazájában kereskedelmi üzlete (üzletük) gyakorlásáért a szabályszerü adókat fizeti.
A jelen igazolvány előmutatójának joga van megrendeléseket gyüjteni és árúkat vásárolni, de kizárólag utazás közben és csupán az előbb emlitett czég ............................................... számára. Hordhat magával mustrákat, de nem árúkat. A megrendelések keresésénél és a vásárlások eszközlésénél minden egyes államban a legtöbb kedvezésben részesülő nemzet kereskedelmi utazóira nézve érvényes szabályokat megtartani és az igazolványt mindig magánál tartani köteles.
(Hely, kelet és az igazolványt kiállitó hatóság aláirása és pecsétje.)
(A kereskedelmi utazó személyleirása, lakhelye és aláirása.)
