A Svájczczal 1891. évi deczember hó 10-én kötött kereskedelmi szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya egyrészről
és a svájczi szövetség szövetségtanácsa másrészről,
egyaránt azon óhajtól vezéreltetve, hogy államaik között a kereskedést fejleszszék és előmozditsák, uj szerződés kötésére határozták el magukat és e czélból meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik, jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:
A beviteli és kiviteli illetékeknek összegére, biztositására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve is, a szerződő felek mindegyike arra kötelezi magát, hogy a másik felet mindazon kedvezményekben fogja részesiteni, a melyeket valamely harmadik hatalomnak engedélyez. Más államoknak e tekintetben jövőben nyujtott minden kedvezmény vagy mentesség a másik szerződő félre azonnal, ellenkedvezmény nélkül és már e ténynél fogva kiterjed.
Az imént emlitett intézkedések mindazáltal ki nem terjednek:
1. azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határszéli forgalom könnyitésére engedélyeztettek vagy utóbb engedélyeztetni fognak, - sem azon vámkedvezményekre vagy vámmentességekre, melyek csak bizonyos határvonalakra nézve vagy bizonyos kerületek lakosai számára engedélyeztetnek;
2. azon kötelezettségekre, melyeket az egyik szerződő fél már létesitett vagy jövőben létesitendő vámegylet alapján elvállalt.
A szerződő felek továbbá kötelezik magukat, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.
Ez alól kivételnek helye lehet csupán:
a) a jelenleg fennálló vagy jövőben netán létesitendő állami egyedáruságok tárgyainál;
b) köz- és állategészségrendőri tekintetekből, különösen a közegészségügy érdekében és az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
c) hadi szükségleteknél, rendkivüli körülmények közt.
Az iménti b) kikezdésben tett fentartás kiterjed azon tilalmi rendszabályokra is, melyek a mezőgazdaság érdekében, a kártékony rovarok és szervezetek elterjedésének meggátlása czéljából foganatosittatnak.
A szerződő felek a köz- és állategészségrendőri szempontból elrendelt minden forgalmi megszoritást egymással kölcsönösen közölni fognak.
Azon osztrák vagy magyar eredetü földtermények vagy iparczikkek, melyek a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában vannak felsorolva, Svájczba való bevitelüknél, az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni.
Az osztrák vagy magyar eredetü földtermények vagy iparczikkek - legyenek azok felsorolva az A) tarifában vagy nem - Svájczba való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Azon svájczi eredetü földtermények vagy iparczikkek, melyek a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában vannak felsorolva, az osztrák-magyar monarchiába való bevitelüknél, az emlitett tarifában megállapitott vámdíjak mellett fognak bebocsáttatni.
A svájczi eredetü földtermények vagy iparczikkek - legyenek azok felsorolva a B) tarifában vagy nem - az osztrák-magyar monarchiába való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Az árúknak a szerződésszerü bánásmódban leendő részesitése végett az árubevallásnak magában kell foglalnia származásuk megjelölését is.
A svájczi, valamint az osztrák vagy a magyar áruk bevivői rendesen kölcsönösen fel lesznek mentve azon kötelezettség alól, hogy származási bizonyitványokat mutassanak fel.
A mennyiben azonban az osztrák-magyar monarchiába vagy a Svájczba való bevitelnél a vámok magasságában az árúk származásához képest különbség tétetnék, származási bizonyitványok felmutatása kivételesen követelhető.
Ily bizonyitvány kiállitható vagy az elküldési hely helyhatósága által, vagy a kiviteli eljárást teljesitő - akár az ország belsejében, akár a határon levő - vámhivatal által, vagy végre consuli ügynök által; szükség esetén ez okiratot az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják.
A helyhatóságok vagy a vámhivatalok által kiállitott származási bizonyitványok consuli láttamozást nem igényelnek. De ha ily láttamozás kiállittatik, akkor az, szintugy mint a szóban levő bizonyitvány kiállitása, dijmentes.
Mindazon árúk, a melyek az egyik fél területén át a másik szerződő fél területéből kivitetnek, vagy abba bevitetnek, minden átviteli illeték alól kölcsönösen mentesek lesznek, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár lerakás, berakás és ismét felrakás után.
A kétrészbeli szomszéd országok közt és különösen az illető határkerületeik közt kifejlett külön forgalom előmozditása czéljából, az alább felsorolt árúk, a visszaszállitás feltétele mellett és a szerződő felek által közös egyetértéssel megállapitandó rendszabályoknak megfelelően, a bevitelnél és kivitelnél időleges vámmentességet fognak élvezni:
a) mindazon árúk, melyek az egyik szerződő fél területeinek szabad forgalmából, a másik szerződő fél területeinek vásáraira, vagy sokadalmaira vitetnek, vagy a vásári és sokadalmi forgalmon kivül is a végett szállittatnak a másik fél területeire, hogy ott közraktárakban vagy vámraktárakban lerakassanak; valamint a svájczi, az osztrák vagy a magyar kereskedők utazói által kölcsönösen bevitt mustrák, ha előre meghatározandó idő alatt a nélkül, hogy eladattak volna, visszavitetnek azon országba, melyből kikerültek;
használatban volt mindennemü üres, jegyes zsákok és üres, jegyes hordók, melyek a másik szerződő fél területéből behozatnak, hogy megtöltve visszavitessenek, vagy a melyek visszahozattatnak, miután előbb megtöltött állapotban kivitettek volt, a mennyiben ezen tartályok hat hónapon belül hozatnak vissza;
b) az egyik területről a másikra, mezei munkára, vásárokra, telelésre, takarmányozásra, hizlalásra vagy legeltetésre hajtott marhák;
c) ujraöntés végett átvitt harangok és nyomdabetük, szalma fonásra, viasz fehéritésre, selyemhulladék gerebenezésre; bőrök (szőröstül vagy a nélkül) Engadinból, a samnauni- és a Münstervölgyből, osztrák területen való cserzés végett;
d) tárgyak kijavitásra.
A c) alatt emlitett esetekben a suly mindig számba veendő, levonván azonban a feldolgozással járó elkerülhetlen vagy törvényes sulyhiányt.
A többi esetben a kivitt és ismét-visszahozott tárgyak azonos volta igazolandó és az illetékes hatóságok ezen czélból fel lesznek jogositva arra, hogy ezen tárgyakat, az érdekelt fél költségére, bizonyos ismertető jelekkel elláthassák.
A mi a himzések kikészitési eljárását illeti, az Vorarlberg és Liechtenstein herczegségek részére a jelen szerződés tartamára, ujból biztosittatik. Ezen kikészitési eljárás alá kizárólag a magában Vorarlbergben és Liechtenstein herczegségben himzett áru esik.
Ezen kedvezményt a Svájczban, Vorarlbergben vagy Liechtenstein herczegségben teleppel biró vagy székelő czégek és személyek a teljes egyenlőség alapján élvezik, a nélkül, hogy átalában, avagy különösen a vámhivatali bevalláshoz való bocsátás tekintetében különbség volna tehető; nevezetesen a szerint, a mint az illető egyén az egyik vagy a másik szerződő fél alattvalója, vagy a szerint, a mint a Svájczban, Vorarlbergben vagy Liechtenstein herczegségben letelepült megbizó képviselője gyanánt jár el.
A kikészitési eljárás alapján himzés czéljából Svájczból kivitt és felhasználatlanul visszahozott fonalak a svájczi vámhivataloknál vámmentesen bocsáttatnak be. Himzéshez való fonalakból külön pótszállitmányok vámmentes behozatala szükség esetén mindkét fél részéről meg van engedve.
A himzésre rendelt egész vagy fél szövetdarabok, melyek a munka hibás kivitele következtében ujrahimezés végett ujból Vorarlbergbe vagy Liechtenstein herczegségbe küldetnek, ezen kikészitési eljárásból kizárva nincsenek.
A szövetek himzéséhez szükséges és az ezen kikészitési forgalomban behozott és ismét kivitt mintalapok (carton) kölcsönös vámmentességben részesülnek.
A kisérő jegy melletti eljárás alá eső árúk, ha a szerződő felek egyikének területéről a másik fél területére közvetlenül átmennek, nem fognak kirakatni és záraik nem fognak levétetni vagy másokkal helyettesittetni; föltéve, hogy az e tekintetben közös egyetértéssel megállapitott vámszolgálati követelményeknek elég tétetett.
Általában, a mennyire lehet, a vámügyi szolgálat alakszerüségei egyszerüsittetni fognak és a vámkezelés gyorsittatni fog.
Az előzőkben megállapitott könnyitések a következő feltételekhez vannak kötve:
a) az árúk a beviteli vámhivatalnál, továbbutalás végett, kisérvényi jegyen bevallandók, ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az árúknak az elküldés helyén a vámhivatal által történt zárolását s a zárolás módját igazolja;
b) a vizsgálatnál megállapitandó, vajjon ezen elzárolások sértetlenek maradtak-e és vajjon elégséges biztonságot nyujtanak-e;
c) a bevallásnak szabályszerüen kell történnie, mellőzvén minden oly szabálytalanságot vagy mulasztást, a mely a küldemény részletes megvizsgálását tenné szükségessé, vagy csalárdsági kisérletek gyanujára okul szolgálhatna.
Az árúk lerakása és megmázsálása mellőzhető, ha lerakás nélkül is határozottan kivihető, hogy a másik fél által alkalmazott zárolás sértetlen és elégséges biztositékot nyujt.
Azon belső adók, melyek akár az állam, vagy cantonok, akár a tartományok, községek és testületek javára, az ország termékeinek előállitását, gyártását vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják, semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, sem terhelőbb módon a másik fél területeiről származó hasonló termékeket.
A szerződő felek egyike sem sujthatja, belső adó ürügye alatt, a behozatalnál, uj vagy magasabb vámmal azokat az árúkat, a melyek magában az országban nem termeltetnek és a melyek a jelen szerződéshez tartozó tarifákban felsorolva vannak.
Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésü vagy gyártásu árura uj belső fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék: a hasonló külföldi áru a bevitelnél azonnal egyenlő adóval vagy adópótlékkal terhelhető.
Oly termékek, melyek az egyik szerződő fél területén állami egyedáruság tárgyát képezik, valamint oly tárgyak, melyek ilyen egyedárusági czikkek előállitására szolgálnak, az egyedáruság biztositása czéljából a behozatalnál pótilletékkel terhelhetők; még abban az esetben is, ha a hasonló belföldi termékek vagy tárgyak ily illetéknek nincsenek alávetve.
A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy azon termékek után, melyek előállitására szesz használtatott - a jelen czikk első bekezdésében foglalt elv érintetlen fentartása mellett - a behozatal alkalmával, a tarifa szerint netán esedékes vámon kivül még olyan illetéket is szedhessenek, a mely a felhasznált szeszre nehezedő belföldi pénzügyi megterheltetésnek megfelel.
Azon kereskedők, gyárosok vagy más iparosok, kik országuk illetékes hatósága által kiállitott iparigazolványnyal bizonyitják, hogy azon állam részéről, melynek területén állandóan tartózkodnak, iparuk gyakorlására jogositva vannak és hogy ott törvényes adókat és illetékeket fizetnek: jogosultak arra, hogy a másik szerződő fél területén akár személyesen, akár pedig szolgálatukban álló utazó-ügynökök utján, kereskedőknél, eladási helyiségekben, vagy termelőknél is, bevásárlásokat tehessenek és olyan kereskedőknél, vagy más személyeknél, kik a felajánlott árúkkal kereskednek - mustrák mellett is - megrendeléseket gyüjthessenek, a nélkül, hogy e czimen bárminő további adókat tartoznának fizetni.
Iparigazolványnyal ellátott iparosoknak (utazó ügynököknek) csak árumintákat szabad magukkal vinniök, nem pedig árúkat is.
Ez iparigazolványok a C) alatt mellékelt minta szerint állittatnak ki.
A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymással azt, hogy mely hatóságaikat bizták meg az iparigazolványok kiszolgáltatásával, és hogy ezen igazolványok birtokosainak iparuk gyakorlásában minő szabályokhoz kellend alkalmazkodniok.
A szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése és termékeik elárusitása végett az egyik fél területéről a másikéra vásárokra és sokadalmakra mennek; ott kölcsönösen ugyanazon bánásmód alá esnek és nem vethetők alá magasabb illetékeknek, mint a saját alattvalók.
A fentebbi megállapodások nem alkalmazhatók a házaló-iparra, a vándoriparra, sem a nem iparosoktól eredő megrendelések gyüjtésére.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a kétrészbeli területek különböző helyei közt fuvarozást vagy hajózást üznek, ezen iparuk üzéseért a másik fél területén semmiféle iparadó alá nem vethetők.
A szerződő felek egyikének területén az illető törvények értelmében megalakult részvénytársaságok, részvényekre alakult betéti társaságok és bármily nemü biztositási ággal foglalkozó társaságok a másik fél területén, ha az e részben ott fennálló törvényeknek és szabályoknak megfelelnek, iparukat űzhetik és jogaikat a biróság előtt kereshetik.
Árumegállitás és átrakás czimén a szerződő felek területein dijak nem szedhetők és egy árúszállitó sem kényszerithető arra, hogy bizonyos helyen megállapodjék és hogy áruit ki- vagy átrakja. Mindazonáltal az egészségrendőri, a hajózási, vagy az adók beszedésének biztositására megkivántató szabályok fentartatnak.
A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon a hajózás a másik szerződő félhez tartozó hajók és bárkák vezetőinek ugyanazon feltételek alatt s a hajótól vagy rakományától fizetendő ugyanazon feltételek és ugyanazon illetékek fizetése mellett fog megengedtetni, mint a nemzetbeli bárka- vagy hajó-vezetőknek.
Az országutaknak és egyéb utaknak, csatornáknak, zsilipeknek, kompoknak, hidaknak és hidnyilásoknak, kikötőknek és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világitásának, a darucsigáknak és nyilvános mérlegintézeteknek, a raktáraknak, a hajóárúk és egyéb tárgyak megmentésére és raktározására szolgáló berendezéseknek használata, a mennyiben e berendezések vagy intézetek közhasználatra rendelvék, akár az állam, akár magános jogositottak által kezeltessenek; a másik szerződő fél alattvalóinak, hasonló feltételek és ugyanazon illetékek mellett engedendő meg, mint a saját nemzetbelieknek.
Illetékek, a világitókra vonatkozó külön határozatok fentartása mellett, az ily berendezéseknek vagy intézeteknek csak tényleges használatánál szedethetnek.
Az ország határán áthaladó forgalomra vetett utvámok oly utakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő felek államainak egymás közti, vagy a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak; az út hosszához mérve, a saját állami területre szoritkozó forgalomért járóknál magasabbak nem lehetnek.
A szerződő felek ott, a hol határszéleiken közvetlen vasuti vágány-összeköttetések vannak és a hol a waggonok áthaladnak, mindazon árúkat, melyek szabályszerüleg lezárható vasuti kocsikban érkeznek és ugyanazon kocsikban az ország belsejében oly helyre szállittatnak, hol a kezelésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik; a határszélen való lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól felmentendik, a mennyiben az illető árúk a bevallási lap, rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek.
Oly árúk, melyek szabályszerüleg lezárható vasuti kocsikban, az egyik szerződő fél területén keresztül, átrakodás nélkül, a másiknak területéről hozatnak, vagy oda való rendeltetéssel átvitetnek: a lerakás és átvizsgálás, valamint a csomózár alól az ország belsejében, ép ugy mint a határszéleken, felmentendők; a mennyiben a bevallási lap, a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek.
Ezen határozatok alkalmazása azonban attól tétetik függővé, hogy az érdekelt vasuti igazgatóságok felelősséget vállaljanak az iránt, hogy a vasuti kocsik az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kiviteli hivatalnál kellő időben és sértetlen zárral fognak megérkezni.
A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapitott volna meg; e könnyitések a másik féllel való forgalomban is, a kölcsönösség feltétele mellett alkalmaztatnak.
Mindkét szerződő félnek jogában áll, hogy a másik fél területein való székhelylyel főconsulokat, consulokat, alconsulokat vagy consuli ügynököket kinevezhessen. Mielőtt azonban valamely consuli tisztviselő, e minőségében, müködését megkezdhetné; szükséges, hogy azon fél részéről, a melynek területére kineveztetett, szokásos módon elismertessék és elfogadtassék.
A szerződő felek egyikének consuli hivatalnokai, a másik fél területein ugyanazon kedvezményeket, jogositványokat és mentességeket élvezendik, a melyekkel ott a legtöbb kedvezésben részesülő nemzet hasonló jellegü és rangu consulai birnak vagy birni fognak.
A szerződő felek mindegyikének jogában áll azon helyeket kijelölni, a hol e consuli hivatalnokok müködésének megengedését czélszerünek nem találja; ezen megszoritás a szerződő felek valamelyikére csak akkor alkalmazható, ha az harmadik államok irányában szintén alkalmaztatik.
A jelen szerződés, az I. Czikk 2. száma alatt foglalt határozat fentartásával, Liechtenstein herczegségre (az oszrák-magyar monarchia és Liechtenstein közt 1876. évi deczember 3-án kötött vám- és adóegyesülési szerződés XXVII. Czikke értelmében), valamint általában azon országokra is kiterjed, melyek a szerződő felek vámterületeivel jelenleg egyesitve vannak, vagy jövőben egyesitve lesznek.
Jelen szerződés 1892. évi február 1-én lép életbe és 1903. évi deczember 31-ig érvényben marad. Ha azonban a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná tizenkét hónappal az emlitett időszak lejárta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándokát, az érvényben marad egy év lefolytáig azon naptól számitva, a melyen a szerződő felek egyike azt felmondandja.
A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy ezen szerződésben közös egyetértéssel bármily változtatást megtehessenek, a mely szellemével és alapelveivel ellenkezésben nem áll és a melynek szükségét a tapasztalás netán kitüntetné.
Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok Bécsben minél előbb kicserélendők.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
| A svájczi tarifa száma | Az áru megnevezése | Vám 100 kg.-kint frk. e. | ||
| 1 | A vas megmunkálásából eredő hulladékok (vasreszelék, esztergaforgács stb.), az üveggyártásnál, a viaszkészitésnél, a szappanfőzésnél, a festőiparnál előforduló hulladékok; üvegeserép és agyagárúk cserepei; csupán enyvkészitésre alkalmas bőrhulladékok (enyvbőr); moslék; kisajtolt gyümölcsnek külön meg nem nevezett hulladékai; hig és száritott vér; szaruszilánkok; állati inak; paták; csontok; nemes fémek vakaréka, hamuja és salakja; stb. | vm. | ||
| 3-ból | Korpa, olajpogácsa és olajpogácsaliszt; malátacsira, malátatörköly, száritva is; az őrlésnél stb. mutatkozó takarmánynak való hulladéktermények; konkoly | vm. | ||
| Trágyaanyagok: | ||||
| 5 | Istálló-trágya; trágyaföld (compost); mész-, hamu- és csonttajt (czukorföld); hamu (csont-, kőszén-, tőzeg-, fahamu), kilugzott is; iszap, szemét stb.; trágyának való rongyok (gyapju- vagy félgyapjuárúból valók); szaruliszt, bőrliszt, valamint a trágyagyártáshoz való egyéb hulladékok | vm. | ||
| 6 | Guano; phosphoritok, phosphátok; csontliszt stb. nyers állapotban; továbbá nyers ammoniaksók, kénsavas ammoniak, chlockálium, kálitrágya; stassfurti fedüsók; hulladékkénsav | vm. | ||
| 7 | savakkal felbontva; továbbá mesterséges trágya | -.30 | ||
| 10-ből | Alkaloidok, vegyészeti és egyéb termények, a mennyiben a 16-20. sz. alá nem tartoznak; china-kivonat; finomitott kámfor | 8.- | ||
| 11 | Természetes és mesterséges ásványviz, a palaczkokkal és korsókkal együtt; forrás- és fürdősók és lápkivonatok a használat hatásának megjelölésével is, ládácskákban vagy üvegekben | 1.50 | ||
| Gyógyszerészeti készitmények, mint például porok, pasztillák, flastromok, pilulák, kenöcsök, tinkturák, illó olajok és essencziák stb.: | ||||
| 12 | Nagyban eladásra, azaz a kicsinyben eladásra eloszthatóan csomagolva | 45.- | ||
| 13-ből | Pasztillák forrás és fürdősókból, a kicsinyben eladásra alkalmas csomagolásban | 40.- | ||
| Elkészitett segédanyagok: | ||||
| 17 | Marókáli, marónátron, kálilúg, és nátronlúg; timsó; arzénes sav; kénsavas baryt (súlypát); csontfekete; chlorbaryum; chlorcalcium, nyers; chlormész; chlormagnézium; chlormangan; chromtimsó; vaspácz; folyékony cserzőanyag kivonatok; ólomtajt faeczetsavas, nyers karbolsavas, sósvasmész; kénsavas magnézia (keserűsó); kénsavas nátron (glaubersó); sósav; kénvirág; kénvas; kénnatrium; kénsav; szóda; eczetsavas agyagföld, kénsavas agyagföld; gálicz, vas-, réz- és czinkgálicz; oldható üveg | .-30 | ||
| 18 | a) arzénsavas, folyékony, kettős szénsavas, kénessavas és kettős kénessavas nátron; salétromsav; anilin; anilinvegyületek a festékgyártáshoz | -.60 | ||
| b) arzénsav; benzoësav; mesterséges keserűmandulaolaj; eczetsavas ólom (ólomczukor); salétromsavas ólomoxyd; ólomsuperoxyd; borax; nyers karbolsav; catechu; chloraluminium; chlorczink; gubacssav; csersav; cserzőanyag-kivonatok, szilárd állapotban; glycerin; rézvirág; faeczet; nyers, kozmás szagú eczetsav; nyers faszesz; kéksavas káli, sárga; chlorsavas káli; vörös chromsavas káli; kettős kénessavas mész; sóskasav (oxalsav); külön meg nem nevezett nátronsók; olein (olajsav); phtalsav (alizarinsav); hamuzsir; resorcin; ricinusolaj ipari czélokra; rhodansó (rhodankálium); salicylsav; szalmiak (chlorammonium); szalmiakszesz; finomitott salétrom; sóskasó; kén-acther; kénarzén; stearin; terpentinolaj; agyagföldhydrat, tésztaalakban; agyagföldnátron; törökvörösolaj; czinkpor; ónsók | 1.- | |||
| 19 | Folyékony szénsav | 7.- | ||
| 20 | Külön meg nem nevezett elkészitett segédanyagok | 2.- | ||
| 21 | Burgonyaliszt (fécule) | 1.- | ||
| Mindenféle keményitő; dextrin; keményitőmézga: | ||||
| 22 | nagyban eladásra csomagolva, azaz hordókban, ládákban, zsákokban stb. belső csomagolás nélkül, valamint 4 kilogrammot meghaladó csomagokban | 1.25 | ||
| 23 | a kicsinyben való eladásra csomagolva, azaz 4 kilogramm és ennél csekélyebb súlyú dobozokban, csomagokban stb. | 2.50 | ||
| 27-ből | Robbantózsinegek | 40.- | ||
| 29-ből | Gyufák | 25.- | ||
| 30 | Kocsikenőcs | 3.- | ||
| 31 | Csizmamáz | 7.- | ||
| 32 | Enyv: nyers (asztalos enyv) | .-60 | ||
| 33 | tisztitott (gelatine); hal-enyv | 7.- | ||
| Külön meg nem nevezett ásványi és növényi festőanyagok: | ||||
| őrölve, iszapolva, ráspolyozva, porrá törve, vágva stb. | .-60 | |||
| Festőanyag-kivonatok: | ||||
| 37 | Buzérkivonat és egyéb hig vagy szilárd festőanyag-kivonatok; garancine; mesterséges alizarin, száraz vagy tésztaalakban; indigo-oldat | 3.- | ||
| Elkészitett festékek száraz, tésztaszerű vagy hig állapotban: | ||||
| 39 | Ólomfehér és czinkfehér: el nem dörzsölve | 3.- | ||
| 40 | eldörzsölve | 5.- | ||
| 41 | Chromsárga; chromzöld, schweinfurthi zöld.; ásványkék; párizsi kék; szmálta; ultramarin | 7.- | ||
| 42-ből | Mesterséges festékek kőszénkátrányból | 8.- | ||
| 43 | Elkészitett festékek; dobozokban, üvegekben, kagylókban, edényekben, rudakban | 20.- | ||
| 44 | Mindennemű firnisz és lakk, az olajfirnisz kivételével | 18.- | ||
| 45 | Olajfirnisz | 10.- | ||
| 48 | Ablaküveg: szines, mustrás, homályozott | 20.- | ||
| Öblös üveg és üvegárúk: | ||||
| 50-ből | palaczkok közönséges fekete barna vagy zöld üvegből | 3.- | ||
| 51 | nem köszörülve, vagy csak leköszörült fenékkel, surolt dugóval vagy gyári jegygyel, névvel vagy jellel ellátva is, de nem vésve: | |||
| a) félig-zöld üvegből | 6.- | |||
| b) közönséges szintelen (ugynevezett fehér) üvegből | 8.- | |||
| 52 | köszörült, vésett, szines (szines üvegből) homályozott, festett aranyozott és mindennemű más fentebb meg nem nevezett üvegárúk más anyagokkal kapcsolatban is, a nemes fémeket kivéve | 20.- | ||
| 53 | A svájczi tarifa 50. és 51. számai alatt emlitett öblös üveg és üvegedények: | |||
| a) durva fa-, káka- vagy szalmafonadékban, a savaknak való palaczkok kivételével | 8.- | |||
| b) savaknak való palaczkok durva fa-, káka- vagy szalmafonadékban | 6.- | |||
| 57 | Foncsorozatlan tükörüveg: | |||
| a) 18 négyszög deciméternél kisebb | 14.- | |||
| b) 16 négyszög deciméteres vagy ennél nagyobb | 16.- | |||
| Foncsorozott tükörüveg: | ||||
| 58-ból | 18 négyszög deciméternél kisebb | 14.- | ||
| 60 | Tüzifa, rőzse, fakéreg, tőzeg, cserpogácsa, cserhéj, cserkéreg | -.02 | ||
| 61 | Faszén | -.10 | ||
| Közönséges épület és szerszámfa: | ||||
| 62 | nyers állapotban, vagy csak fejszével megnagyolva; nyers nem hámozott, nem hasitott kötőfüz; abroncsfa; szőlőkaró hosszában fürészelve vagy hasitva (fürészárú, zsindely stb.) a furnir kivételével: | -.15 | ||
| 63 | a) tölgyfából; kivéve a hordónak valót | -.40 | ||
| b) hordónak való fa, nyers állapotban | -.15 | |||
| 64 | másféle | -.70 | ||
| 65 | kötésre előkészitve (azaz csapokkal és csapágyakkal, kötésekkel, bevágásokkal stb. ellátott, felállitásra kész épitési szerkezetek) | 1.20 | ||
| 73 | Durva csomagoló anyag puha fából (csomagoló ládák, hordók s effélék) száraz tárgyak számára; facsepű | 1.60 | ||
| Faárúk: | ||||
| 75-ből | előkészitve, gyalulva, de össze nem illesztve; fadrót a gyufagyártáshoz; parkettáknak való deszkácskák vagy enyvezetlen padlórészek | 3.- | ||
| készek közönséges fából, nyers állapotban, nem festve, nem faragva, nem furnirozva, a mennyiben a 78. sz. alá nem tartoznak, bognár-, ács-, gereblyekészitő munkák stb.: | ||||
| 76 | a) vasalás nélkül; parkettáknak való táblák vagy enyvezett padlórészek | 6.- | ||
| b) zsirbödönök | 8.- | |||
| 77 | vasalással, a mennyiben a 77. b) alá nem esnek; | |||
| kádármunkák felszerelve vagy felszereletlen állapotban | 12.- | |||
| Asztalos és esztergályos munkák, butorok és butorrészek (a kosárkötőárúk kivételével), készek: közönséges (nem exotikus) fából: | ||||
| 78 | nyers állapotban, nem festve, nem firniszelve, nem faragva, nem furnirozva | 10.- | ||
| 79 | festve, firniszelve, furnirozva | 16.- | ||
| 80 | a) fényezve, fénymázozva | 25.- | ||
| b) faragva, párnázva | 38.- | |||
| c) hajlitott fából, nem párnázva | 12.- | |||
| Jegyzet a 80. c)-hez. Ezen butorok szalmaszéknád és effélékből való fonadékokkal, vagy átlyukgatott vagy préselt díszitésekkel ellátott részekkel (ülődeszkákkal, támlákkal s effélékkel) birhatnak és az épen emlitett ülödeszkák, támlák és effélék, a mennyiben külön szállinatnak, hasonlókép a 12 frankos tétellel vámozandók. Ezen butorok kisebb részben nem hajlitott közönséges fából való részekkel is lehetnek ellátva, a súly vagy a mennyiség tekintetében való megszoritás nélkül olykép azonban, hogy ezen butoroknak a hajlitott fából való butorok jellegével mindenesetre birniok kell. | ||||
| Jegyzet a 79. és 80. a), b) és c)-hez: Ide tartoznak a közönséges fából való oly tárgyak, melyek a műasztalos-fából valóknak utánzatai. | ||||
| 81 | Másféle faárúk festve, fényezve, fénymázozva vagy faragva, a 76. és 77. számok alatt emlitett faárúk: | |||
| festve, firniszezve, fénymázozva | 30.- | |||
| Rámákhoz való léczek: | ||||
| 82 | nyers állapotban alapmázzal: simák, díszités nélkül | 10.- | ||
| Tükrökhöz és képekhez való rámák: | ||||
| 84 | nyers állapotban; alapmázzal: simák, díszités nélkül | 25.- | ||
| 85 | díszitve, festve, fénymázozva, bronzolva, aranyozva, faragva | 40.- | ||
| Kosárkötő-árúk: | ||||
| 86 | durvák: hámozatlan, hasitatlan vesszőkből | 5.- | ||
| 87 | hámozott, hasitott vesszőkből, nádból vagy faszilánkból, páczolva vagy nem páczolva | 12.- | ||
| finomak: nyers állapotban, páczolva, firniszezve, fénymázozva, festve, fényezve stb.: | ||||
| 88 | más anyagokkal való kapcsolat nélkül, a fával való kapcsolat kivételével | 30.- | ||
| 89 | más anyagokkal kapcsolatban, a fonóanyagok kivételével | 60.- | ||
| 90 | fonóanyagokkal boritva, bélelve vagy párnázva | 100.- | ||
| Kefekötő-árúk: | ||||
| 93 | durvák, fénymázozatlan, fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban | 25.- | ||
| 94 | finomak | 50.- | ||
| 95 | Mezei, erdei vagy kerti termények, friss állapotban, a mennyiben az alább következő tételek vagy a XI. csoport (élelmiszerek és élvezeti czikk) alá nem tartoznak; külön meg nem nevezett mindennemű magvak | vm. | ||
| 96 | Széna, lomb (alom), káka, szalma | vm. | ||
| 97-ből | Repcze | -.30 | ||
| 100 | Talpbőr, nyerges és szijgyártó munkáboz való és szijbőr, borjúbőr, barna és mázozott | 16.- | ||
| 101 | Mindennemű egyéb bőrfajták, fej- és hasrészek (collets et flanes lissés) | 8.- | ||
| 103 | Kész bőrárúk, az utazási czikkek (I. a XVII. csop.) kivételével | 60.- | ||
| Czipészárúk: | ||||
| 104 | Mindennemű előmunkált czipőrészek | 40.- | ||
| 105 | Durva bőrczipők | 40.- | ||
| 106 | a) Finom bőrczipők | 60.- | ||
| b) Czipészárúk félselyemből, selyemből vagy bársonyból, bőrtalppal | 100.- | |||
| 107 | Másféle szövetekből, bőrtalppal | 45.- | ||
| 108-ból | Nemezczipők bőrtalp nélkül | 30.- | ||
| 109 | Bőrkeztyűk | 150.- | ||
| 110 | Nyomtatott könyvek; földabroszok és tengeri térképek; | |||
| hangjegyek | 1.- | |||
| 113 | a) Zongorák és harmoniumok, szétszedve is | 30.- | ||
| b) Másféle hangszerek, beleértve az orgonákat, szétszedve is | 25.- | |||
| 114 | Hangszerrészek, mindennemű húrok, claviaturák stb. | 16.- | ||
| 115 | Csillagászati, vegyészeti, sebészeti, mennyiségtani és természettani műszerek és készülékek, optikai üvegek, foglalat nélkül | 16.- | ||
| 116 | Górcsövek (mikroskopok), szemüvegek, stereoskopok, nagyitóüvegek (loupeok), távcsövek | 40.- | ||
| 117 | Mindennemű elektromos készülékek és azoknak külön meg nem nevezett alkatrészei | 6.- | ||
| 118 | Testegyenészeti (orthopaediai) készülékek és sebészeti kötések | 40.- | ||
| 126 | Súlyórák, ideértve a toronyórákat stb. is és kész alkatrészeik stb. | 20.- | ||
| 127-ből | Amerikai rendszer szerinti rugóórák, valamint schwarzwaldi rugóórák, fából való óravázzal és kész alkatrészeik | 20.- | ||
| 129 | Mindennemű gépek, a gőzmozdonyok (lokomotivok) kivételével; készredolgozott géprészek; vésett nyomtatóhengerek és lapok; vasból való szerkezetek (hidak, gerendák) és azok alkatrészei, a mennyiben külön vám alá vetve nincsenek | 4.- | ||
| 130 | Gőzmozdonyok (lokomotivok) | 10.- | ||
| 131 | Durván előkészitett géprészek öntött vasból, kovácsolt vasból vagy aczélból, darabonkint legalább 50 kilogramm súlyúak; továbbá a súlyra való tekintet nélkül: durván előkészitett kazánrészek kovácsolt vasból vagy aczélból, nem szegecselve és erre szolgáló lyukak nélkül; vasuti anyagok: durván előkészitett tengelyek, rugók, kerekek, keréktalpvasak, kerékküllők, csövek kovácsolt vasból vagy aczélból, hajlítottak, csavarmenetű, kigyózócsövek s effélék | -.60 | ||
| 132 | Durván előkészitett géprészek, a mennyiben a 131. szám alá nem esnek; nem vésett nyomtatóhengerek és lapok | 2.- | ||
| 133 | Mindennemű géphajtószijak; gyaratolók és gyaratoló boritékok | 20.- | ||
| 135-ből | Gyermekkocsik és szánok | 15.- | ||
| 136 | Veloczipédek | 70.- | ||
| 149 | Ólom hengerelve, pléh, csővek, drót, golyók, sörét; keményólom, betüfém, ócska nyomdabetük | 1.50 | ||
| 150 | Ólomárúk nyers állapotban, fával vagy vassal kapcsolatban is; új nyomdabetük | 8.- | ||
| 151 | Ólomárúk csiszolva, festve, firniszelve, más anyagokkal kapcsolatban is | 18.- | ||
| 153 | Nyers vas, buczák alakjában; nyers aczél az ugynevezett ingots alakjában (bocsok, öntött rudak), bugák, nyers sinek, ócska és töredékvas | -.10 | ||
| Vas kovácsolva, hengerelve, húzva: | ||||
| 154 | Az alább meg nem nevezett vasuti sínek, vas rudakban, (gömbölyű, négyzet, lapos formás vas), vaspléh; bordásan hajlitott csövek, nyers állapotban | -.60 | ||
| 155 | Vasuti sinek folyóméterenkint 15 kilogrammnál könnyebbek; formás vas, melynek legnagyobb keresztmetszete 6 centiméternél kisebb; 7 1/2 centiméternél vékonyabb gömbölyü vas; hengerelt drót, a mennyiben a 156. szám alá nem tartozik; négyzet- és lapos vas 36 négyzetcentiméternél kisebb felületű keresztmetszettel; izzitott és savakkal lemaratott pléhek, a szükséges ellenőrzési rendszabályok fentartása mellett | 1.70 | ||
| 156 | Hengerelt drót karikákban, nyers állapotban, 5 milliméternél vastagabb, de 11 milliméternél vékonyabb | 1.30 | ||
| Három milliméternél vékonyabb vaspléh az izzitott és savakkal lemaratott pléhek kivételével: | ||||
| 157 | nyers állapotban | 2.50 | ||
| 158 | ólmozva, ónozva, czinkezve, rezezve, nikkelezve | 3.- | ||
| Jegyzet: Pléh gyanánt kezelendő minden oly sima lapos vas, melynek szélessége 25 centiméter vagy annál nagyobb. | ||||
| Drót (húzott gömbölyű vas): | ||||
| 159 | nyers állapotban | 4.- | ||
| 160 | ólmozva, ónozva, czinkezve, rezezve, nikkelezve | 4.50 | ||
| Vasöntvény: | ||||
| 161 | egészen durva, nyers állapotban, díszités nélkül | 2.50 | ||
| 162 | másféle | 5.- | ||
| Árúk kovácsolt vasból, kovácsolható vasöntvényből, aczélból, pléhből, drótból: | ||||
| 163 | csövek, húzva, hengerelve, nyers állapotban | -.60 | ||
| 164 | egészen durvák nyers állapotban: előkészitett szerszámok; | |||
| ekevasak; kocsitengelyek; üllők; mindennemű szegecselt, forrasztott galvanizált csövek; fogasrudak; vonórudak; váltók és keresztezők stb. | 3.- | |||
| 165 | közönségesek, fával kapcsolatban is, nyers állapotban, esztergályozva, reszelve; alapfestékkel (miniummal, ólomfehérrel vagy czinkfehérrel) mázolva, kátrányozva, egészen vagy részben fénymázozva, firniszelve vagy bronzolva: | |||
| a) sinhevederek és aljazati lemezek; kaszák és sarlók, leköszörülve is | 7.- | |||
| b) másfélék | 10.- | |||
| 166 | a) leköszörülve, ónozva, czinkezve | 12.- | ||
| b) serpenyők belül leköszörülve, vagy ónozva | 10.- | |||
| 167 | a) finomak (a mezőgazdasági és kertészeti szerszámok kivételével), egészen vagy részben csiszolva, festve, firniszelve, fénymázozva, bronzolva, zománczozva, más anyagokkal való kapcsolatban is | 22.- | ||
| b) egészen vagy részben nikkelezve, más anyagokkal való kapcsolatban is | 25.- | |||
| 168 | Késművesárúk | 40.- | ||
| 169 | Mindennemű fegyverek, az ágyúcsövek kivételével; kész fegyver-alkatrészek | 50.- | ||
| 174 | Réz, tiszta vagy ötvözött (sárgaréz), pörölyözve, hengerelve, húzva, rudak, pléh, csövek, drót alakjában | 3.- | ||
| 175 | Réz- vagy sárgaréz-árúk előkészítve; réz- vagy sárgarézdrótból való szövetek; előidomitott bronzárúk; szegecsek, srófok, peczkek; kaucsukkal vagy guttaperchával bevont drót | 10.- | ||
| 176 | Elektromos vezetékekhez való mindennemű kábel, ólomból, vasból stb. való fegyverzettel is; kaucsukkal vagy gutaperchával bevont rézdrót, dróttal vagy fonállal körülfonva vagy körülcsavarva | 10.- | ||
| 177 | Rézműves- és rézöntő-árúk | 30.- | ||
| 178-ból | Hamis aranyfüst és ezüstfüst, leóni drót | 30.- | ||
| 180 | Nikkel, tiszta vagy ötvözött (argentán, ujezüst), hengerelve, húzva, lapok, rudak, pléh, drót alakjában | 7.- | ||
| 181 | Árúk nikkelből vagy nikkel-keverékekből, újezüst-árúk | 45.- | ||
| 184 | Czinkárúk, nyers állapotban | 15.- | ||
| 185 | Czinkárúk, csiszolva, festve, firniszelve | 30.- | ||
| 189 | Czink ónból vagy ónkeverékből (britannia-fémárúk), csiszolva, festve, firniszelve | 40.- | ||
| 193 | Platirozott, tüzben vagy elektro-chemikus úton aranyozott vagy ezüstözött árúk (Christofle) | 60.- | ||
| 194 | Arany- és ezüstmívesárúk, valódi bijouteriák | 200.- | ||
| Jegyzet. Nem valódi bijouteriák, azaz: mindennemű oly ékszertárgyak, melyek nem nemes fémekből, valódi drágakövekből, gyöngyökből vagy korálokból állanak, minőségükhöz képest a 470. vagy 471. sz. alá tartoznak. | ||||
| 198 | Bánya-terméskövek, nyers állapotban; vagy nagyjából faragott épitőkövek, kövezetkövek, útépitéshez való anyag, kavics; homok nyitott kocsirakományokban; nyers asbest; nyers, égetetlen gipsz- és mészkő; agyag, fazekas-agyag; tüzálló tégláknak való agyag, porczellánföld (kaolin) és másféle alább meg nem nevezett földek és nyers ásványi anyagok, égetve, iszapolva vagy örölve is | vm. | ||
| 206 | Surlakészitmények: a) surlavászon | 20.- | ||
| b) surlapapiros, üveg- és rozsdapapiros | 16.- | |||
| 207 | másfélék | 6.- | ||
| 208 | Mész, zsiros és gipsz, égetve vagy örölve | -.20 | ||
| 209 | Gipszszel bevont, kákából való lapok | 2.- | ||
| 212-ből | Portlandczement | -.70 | ||
| Czementmunkák (a formásművek kivételével I. a 122. számot), mint épitőkövek, lapok, téglák, csövek stb.: | ||||
| 213 | nyers állapotban, nem díszitve | -.60 | ||
| 214 | diszitve, festve, mustrázva, csiszolva | 2.- | ||
| 221 | Aszfaltnemez, aszfaltpapiroslemez (födéllemez) aszfaltcsövek, faczement | 1.50 | ||
| 224 | Friss vaj | 7.- | ||
| 225 | Olvasztott, sózott vaj; margarinvaj, mesterséges vaj | 10.- | ||
| 228 | Tojás | 1.- | ||
| 230 | a) Ételre való eczet, dupla eczet és eczetszesz, melynek eczetsav-tartalma bezárólag 12%-ot tesz ki: hordókban | 10.- | ||
| b) Eczetsav 12%-nál nagyobb eczetsav-tartalommal; mindennemű eczet palaczkokban és korsókban, 50 kilogramm és annál kisebb teljsúlylyal | 30.- | |||
| 231-ből | Czukorba berakott vagy kandirozott gyümölcs, palaczkokban, üvegekben, szelenczékben s effélékben is; czukrosság és czukrászárúk | 40.- | ||
| 235 | Friss hús | 4.50 | ||
| 236 | Sózott, füstölt hús, húskonzervek; légen száritott szalonna | 6.- | ||
| 237 | Eleven szárnyas | 6.- | ||
| 238 | a) holt szárnyas | 12.- | ||
| b) vad | 10.- | |||
| 239 | Kolbászfélék (Charcuterie) | 20.- | ||
| 241 | Gyümölcs, enni való bogyók: friss állapotban | vm. | ||
| 242-ből | Étkezésre való friss szőlő | 3.50 | ||
| 244 | Aszalt vagy száritott gyümölcs, magvastul: | |||
| alma, körte, cseresnye, szilva stb.; szeszfőzésre való összezúzott gyümölcs és bogyó, valamint füvek és gyökerek | 2.50 | |||
| Friss főzelék: | ||||
| 248 | Burgonya | vm. | ||
| 250-ből | Savanyú káposzta és egyéb besózott főzelékfélék | 4.- | ||
| Gabona, tengeri, hüvelyesek; | ||||
| 252-ből | nem törve, nem hántolva | -.30 | ||
| 253-ból | törött, hántott vagy hasitott szemek, kása, dara, apródara; | |||
| liszt gabonából, tengeriből vagy hüvelyesekből | 2.- | |||
| 258 | Komló | 4.- | ||
| 261 | Mindennemű kávépótló, száraz állapotban | 6.- | ||
| 263 | Puha sajt | 4.- | ||
| 264 | Kemény sajt | 4.- | ||
| 265 | Maláta | 1.- | ||
| 273 | Sűritett leves, szilárd vagy folyékony állapotban: juliennes, sago, tapioka, liszt és hasonló levesbe valók, csomagokban s effélékben, a kisebb forgalom számára csomagolva | 20.- | ||
| 285 | Sör- és malátkivonat: hordókban | 4.- | ||
| 290 | Természetes bor hordókban | 3.50 | ||
| 302 | Papirgyártásra való rostanyag | 1.25 | ||
| 303 | a) Csomagoló papiros, simitatlan (a gépen simitottat azonban ide értve): egyszinű; viasz- és kátránypapiros | 4.- | ||
| b) nyomdapapiros, irópapiros és levélpapiros, vonalozva és nem vonalozva, simitott csomagolópapiros, itatós és szűrőpapiros, pergamentpapiros, selyempapiros, rajzolópapiros és másolópapiros: egyszinű | 8.- | |||
| 304 | a) mindennemű papiros, többszinű papiros, arany- és ezüstpapiros, hangjegypapiros, papiros-tapéták | 16.- | ||
| b) levélpapiros és boritékok (díszitményekkel is), egyszerű vagy díszitett cartonokban, a mennyiben az egyenkint mérsékeltebb vámok alá eső részek súlya nincs bejelentve; valamint minden egyéb külön meg nem nevezett papiros | 20.- | |||
| c) czímjegyek (czímczédulák), minták, hirdetmények árjegyzékek, boriték-ívek stb., nyomtatottak, vagy kőnyomatúak, mindennemű boritékok | 25.- | |||
| 305 | Közönséges szürke papiroslemez, kartonok szalma- és faanyagból, bőrpapiroslemez | 3.50 | ||
| 307 | a) könyvkötő és cartonnage-munkák | 35.- | ||
| 308 | Papiros-fehérnemű | 40.- | ||
| 311 | Pamutvatta | 5.- | ||
| Pamut: | ||||
| Fonalak: | ||||
| 312 | egyes fonalak, nyers állapotban | 7.- | ||
| 313 | czérnázva, perzselve vagy nem perzselve | 9.- | ||
| 314 | fehéritve, festve: egyes vagy kettős fonalak | 12.- | ||
| 315 | a kisebb forgalom számára kiszerelve: csévékre gombolyitva, gombolyagokban vagy apró matringokban, valamint hármasával és többesével sodrott festett fonalak | |||
| matringokban | 35.- | |||
| Szövetek: | ||||
| Simák, sávolyosak, nyers állapotban: | ||||
| 317 | 100 négyzetméterenkint 6 kilogramm és annál nagyobb súlyúak | 10.- | ||
| 100 négyzetméterenkint 6 kilogrammnál kisebb súlyúak: | ||||
| 318 | melyeknél 5 négyzetmilliméterre 20 fonalnál kevesebb esik | 20.- | ||
| 320 | Fehéritve, tarkán szőve, festve vagy szinnyomatosan: | |||
| a) 100 négyzetméterenkint 7 kgr.-nál nagyobb súlyúak | 40.- | |||
| b) 100 négyzetméterenkint 7 kgr. és annál kisebb súlyúak | 45.- | |||
| c) könyvkötő-vászon | 30.- | |||
| bársonyszerűek, mustrásak, piqués, basins, damast, brillantés: | ||||
| 321 | nyers állapotban (azaz nyers fonálból) | 30.- | ||
| 322 | Fehéritve, tarkán szőve, festve, szinnyomatosan; brochirozott tüll | 45.- | ||
| 323 | Nemezkendők | 40.- | ||
| Takarók (ágy- és asztaltakarók stb.); varrás vagy paszomant munka nélkül: | ||||
| 325 | fehéritve, tarkánszőve, festve, szinnyomatosan | 40.- | ||
| 326 | paszománt munkával vagy varrott szegélylyel | 60.- | ||
| 327 | Sálok (nagykendők), écharpe-kendők stb. | 50.- | ||
| 328 | Szalagok és paszomántárúk | 45.- | ||
| 329 | Himzett árúk és csipkék | 100.- | ||
| 330 | Közönséges viaszos vászon és az úgynevezett olajvászon csomagolási czélokra | 8.- | ||
| 332 | Linoleum-szőnyegek | 20.- | ||
| Len, kender, juta, rámiakender stb.: | ||||
| 339 | Csomagolóvászon, melynél 5 négyszögmilliméterre 9 fonálnál kevesebb esik | 2.- | ||
| 340 | nyers állapotban vagy szapulva, melynél 5 négyszögmilliméterre 9-13 fonál esik | 12.- | ||
| 341 | nyers állapotban vagy szapulva, melynél 5 négyszögmilliméterre 14-22 fonál esik | 25.- | ||
| 342 | nyers állapotban vagy szapulva, melynél 5 négyszögmilliméterre 22 fonálnál több esik; ugyszintén valamennyi fehéritett, tarkán szőtt, festett, szinnyomatos szövetek a tüll kivételével | 42.- | ||
| 344 | Szalagok és paszomántárúk | 50.- | ||
| Kötélverő árúk: | ||||
| 346 | kötelek, alattságok | 8.- | ||
| 348 | Hevederek, tömlők, zsákok | 20.- | ||
| Gyékények, padlótakarók és szőnyegek jutából, manillakenderből és egyéb hasonló rostanyagokból, beszegett szélekkel is: | ||||
| 349 | durvák (nem szőttek): nyers állapotban | 12.- | ||
| 350 | fesve, szinnyomatosan stb. | 20.- | ||
| Szövetek, nyers állapotban, fehéritettek, festettek, szinnyomatosak, appretáltak: | ||||
| 359 | félselyemből | 40.- | ||
| 360-ból | Sálok (nagykendők), écharpe-kendők stb., félselyemből | 100.- | ||
| 361-ből | Szalagok és paszomántárúk, félselyemből | 60.- | ||
| Gyapju: | ||||
| 364-ből | mesterséges gyapju (műgyapju) | -.30 | ||
| 365 | őrölve, festve, fésülve, fésüs gyapju hulladéka | -.60 | ||
| Fonalak: | ||||
| 366 | nyers állapotban: | |||
| egyes vagy kettős fonalak; gyapjuvatta | 6.- | |||
| 367 | nyers állapotban: | |||
| hármasával vagy többesével czérnázott fonalak | 8.- | |||
| fehéritve, festve: | ||||
| 368 | egyes vagy kettős fonalak | 12.- | ||
| 369 | hármasával vagy többesével czérnázott fonalak | 18.- | ||
| 370 | a kisebb forgalom számára kiszerelve: | |||
| csévékre gombolyitva, gombolyagokban vagy apró matringokban | 30.- | |||
| Szövetek: | ||||
| nyers állapotban: | ||||
| 372 | posztófonálból | 25.- | ||
| 373 | fésűsfonálból | 40.- | ||
| 374/5 | Fehéritve, festve, szinnyomatosan (posztófonálból és fésűsfonálból készült szövetek): | |||
| a) négyszögméterenkint 300 grammnál nagyobb súlyúak | 55.- | |||
| b) négyszögméterenkint 300 gramm és ennél kisebb súlyúak | 80.- | |||
| 377 | Nemezkendők | 70.- | ||
| Takarók (ágy- és asztaltakarók stb.): | ||||
| 378 | varrásmunka nélkül | 25.- | ||
| 379 | varrásmunkával | 60.- | ||
| Padlószőnyegek: | ||||
| 380 | durvák, rojtok, varrásmunka nélkül | 25.- | ||
| 381 | másfélék | 50.- | ||
| 382 | Sálok (nagykendők), écharpe-kendők stb. | 75.- | ||
| 383 | Szalagok és paszomántárúk | 65.- | ||
| 384 | Himzett árúk és csipkék | 100.- | ||
| 385 | Nemezkelmék | 20.- | ||
| Nemezárúk, varrásmunka nélkül: | ||||
| 386 | nyers állapotban | 15.- | ||
| 387 | fehéritve, festve, szinnyomatosan | 30.- | ||
| 390 | Tömlők, csövek kaucsukból és guttaperchából, más anyagokkal kapcsolatban is | 8.- | ||
| 391 | a) Szövetek vagy más anyagok kaucsukkal és guttaperchával bevonva, és más, külön meg nem nevezett, kaucsuk és guttapercha-árúk | 25.- | ||
| b) Mindennemű ruganyos szövetek pamuttal, gyapjuval; selyemmel stb. vegyes kaucsukból | 40.- | |||
| Szalma válogatva, nád, háncs, káka, rizsszalma, rizsgyökerek, spartofű (halfa), kókuszrost, pálmalevelek, tengerif, erdei haj stb.: | ||||
| 396 | finom árúk, valamint a lószőrrel, fonalakkal, szövetekkel kapcsolatos árúk | 60.- | ||
| Ruházatok, fehérnemű és más külön meg nem nevezett varrott árúk, szabva vagy készredolgozva: | ||||
| 397 | pamutból | 65.- | ||
| 398 | lenből, jutából, rámiából stb. | 70.- | ||
| 399 | selyemből és félselyemből | 175.- | ||
| 400 | gyapjuból és félgyapjuból | 105.- | ||
| Jegyzet a 397-400. számokhoz. Kaucsukkal kapcsolatos szövetekből készült ruházati és varrottczikkek az illető szövet vámját fizetik. | ||||
| Kötött árúk varrásmunkával vagy a nélkül: | ||||
| 402 | pamutból | 60.- | ||
| 405 | gyapjuból vagy félgyapjuból | 75.- | ||
| 406 | Szűcsárú, készen vagy kiszabva és szegve boritáscsikok stb.; bárminemű kelméből való ruházati czikkek, prémbőrrel vagy tollprémmel boritva | 150.- | ||
| 408-ból | Nemezkalapok, szerelés nélkül | 75.- | ||
| 409-ből | Nemezkalapok, felszerelve | 120.- | ||
| Nap- és esernyők: | ||||
| 413-ból | félselyemből | 60.- | ||
| 414 | Ernyővázak, ernyőbotok rugókkal vagy a nélkül | 8.- | ||
| Kocsitakarók (ponyvák), készek: | ||||
| 416 | vitorlavászonból, impregnálva vagy nem impregnálva | 20.- | ||
| 417 | kaucsukkelmékből | 35.- | ||
| darab | ||||
| 418-ból | Lovak | 3.- | ||
| 420 | Csikók | 1.- | ||
| 421 | Ökrök | 15.- | ||
| 422-ből | Tehenek és fogat váltott üszők | 18.- | ||
| 423 | Fiatal marha, fogat nem váltott, a mennyiben a svájczi tarifa 424. sz. alá nem esik | 12.- | ||
| 425 | Borjuk 66 kilogramm és ennél kisebb súlyúak | 5.- | ||
| 426-ból | Sertések: | |||
| 60 kilogrammnál nagyobb súlyúak | 6.- | |||
| darab | ||||
| 427 | Juhok | -.50 | ||
| 429 | Méhköpük méhestül | -.20 | ||
| 100 kgr. | ||||
| 435 | Sörte, válogatva és kötegekbe kötve | 2.- | ||
| Ló- és bivalyszőr: | ||||
| 437 | tisztitva, fonva, előkészitve | 10.- | ||
| 440 | Nemezek, padlószőnyegek, lótakarók, a 434. sz. alá tartozó állati szőrökből vagy hasonló silányabb anyagokból | 10.- | ||
| 442 | Ágytollak | 7.- | ||
| 443 | Dunna, pehely | 7.- | ||
| 444 | Hólyagok, belek, tejoltó | -.60 | ||
| 445 | Viasz, ideértve a ceresint is | 1.50 | ||
| Szarvak: | ||||
| 447 | nyers állapotban és egyéb külön meg nem nevezett állati nyers anyagok | -.30 | ||
| 448 | előkészitve és bármi nagyságú szarulapok vagy szaruszeletek; csontlapok | -.60 | ||
| Agyagárúk: | ||||
| 455 | cerépzsindelyek, nyers állapotban | -.50 | ||
| 456 | a) tűzálló téglák | -.30 | ||
| b) csövek nyers állapotban kapcsolórészek nélkül | -.50 | |||
| 457 | Téglák, lapok, koczkatéglák | -.25 | ||
| 458 | Cserépzsindelyek, téglák: párolva, palával bevonva, kátrányozva, mázozva | 1.50 | ||
| 459 | Csövek kapcsolórészek nélkül, mindennemű koczkatéglák és lapok, egyszinűek, simák: párolva, palázva, kátrányozva, mázozva; épitészeti díszitmények; épületek és kertek számára való terrakottamunkák | 2.- | ||
| 460 | Mindennemű koczkatéglák és lapok: | |||
| többszinűek, festettek, szinnyomatosak, domború vagy mélyitett díszitményekkel | 6.- | |||
| 461-ből | Tégelyek, égetőedények, olvasztóedények | 2.- | ||
| Árúk kőanyagból: Koczkatéglák, lapok: | ||||
| 464 | palával bevonva, csiszolva, mázozva; egyszinűek, simák vagy bordásak, valamint a többféle anyagból készültek és a többszinűek | 2.- | ||
| 465 | Festve, szinnyomatosan, domború v. mélyitett díszitményekkel | 6.- | ||
| 467 | Csatornaalkatrészek (Watercloset-medenczék) porczellánból és finom kőedényanyagból | 12.- | ||
| Fazekasárúk: | ||||
| 468 | közönségesek, szürke vagy vöröses törésűek, mázzal vagy a nélkül; közönséges kőanyagárúk (korsónemű-árúk); | |||
| elszigetelők (izolátorok) porczellánból | 3.- | |||
| 469 | fehér vagy sárgás törésűek; finom kőedény; mindennemű porczellán, párián, biscuit; továbbá mindazon fazekasárúk, melyek az előbbi tételek egyikéhez sem tartoznak | 16.- | ||
| 470 | Mindennemű külön meg nem nevezett finom quincaillerie és díszműárú | 120.- | ||
| Ide tartoznak: a valódi vagy utánzott agátból, alabastromból, tajtékból, hegyi kristályból, borostyánkőből, elefántcsontból, gagátból (jetből), lávából, teknősbékahéjból, gyöngyházból való ékszer- és pipere-árúk, csecsebecsék és egyéb tárgyak; kivéve a gyöngyházból való gombokat és az oly utánzatokat, melyek üvegből, mindennemű agyagból, kaucsukból vagy szaruból készitvék, ez utóbbi anyagból való utánzatokat azonban csak annyiban, a mennyiben a gagát (jet) utánzásáról van szó; továbbá illatos vánkoskák (sachét-ek), tokok (etüi-k), nécessairek, bonbonniérek stb., a mennyiben azok selyemmel, csipkékkel, mesterséges virágokkal és effélékkel vannak kiállitva. | ||||
| 471 | Mindennemű, külön meg nem nevezett közönséges quincaillerie és apróárúk (mercerie). | |||
| a) Ékszertárgyak, a mennyiben azok minőségük folytán a 194. vagy 470. számok alá nem esnek, tehát pl.: a fából, kemény kaucsukból, közönséges csontból, celluloidból, üvegből és hamis kövekből vagy nemtelen fémekből valók, aranyozva vagy ezüstözve is | 50.- | |||
| b) egyéb közönséges quincaillerie és apró-árúk | 30.- | |||
| 472 | Mindennemű kész lámpák valamint kész lámparészek, a lámpaüvegek, üvegernyők, üveggolyók és üvegállványok (lábak) kivételével, a mennyiben ezek felszerelve, azaz sárga rézből való részekkel és effélékkel ellátva nincsenek | 25.- | ||
| 473-ból | Mindennemű utazási czikkek bőrből | 50.- | ||
| 474 | a) Fekete és szines czeruza fába foglalva, palatáblák berámázva és palavesszők | 20.- | ||
| b) Más tarifaszám alatt meg nem nevezett irodai szükségletek, iró- és rajzoló szerek, festőeszközök; pecsétviasz | 25.- | |||
| 475 | Mindennemű játékszer | 20.- | ||
| A szerződés megkötésekor érvényes osztrák- magyar általános vámtarifa száma | Az áru megnevezése | Aranyforint 100 kgkint | |||
| 73-ból | Ricinusolaj hordókban, tömlőkben és hólyagokban, hivatalos ellenőrzés mellett emberi élvezetre teljesen használhatlanná téve, ha a vámkezelés az erre külön felhatalmazott vámhivataloknál történik | -.80 | |||
| 85-ből | Kemény sajt, malomkő alakú darabokban 50 kg. vagy ennél nagyobb súlyban | 5.- | |||
| 91 | Őrlött kakao, kakaotészta; csokoládé, csokoládépótló és csokoládé gyártmányok | 45.- | |||
| 92 és 93-ból | Húskivonat, szilárd állapotban, légmentesen becsinálva is | 30.- | |||
| Húskivonat, hig állapotban, légmentesen becsinálva is | 15.- | ||||
| Sűrített tej, gyermekliszt, gyermektejliszt (czukor hozzáadásával), szelenczékbe, palaczkokba s effélékbe légmentesen becsinálva | 20.- | ||||
| 93-ból | Mindennemű levesliszt, leveskása, levesdara, levesapródara szilárd állapotban, használatra készen; sűrített húsleves, főzelék, leves-züldség és só hozzáadásával vagy a nélkül, csomagokban, táblákban vayy tekercsekben | 15.- | |||
| 112-ből | Gesztenyefa-kivonat | 1.50 | |||
| 116 | Aszfaltmasztix, aszfaltbitumen | 1.- | |||
| 124 | Egyes pamutfonalak nyers állapotban: | ||||
| c) | angol számozási mód szerint a 29. számon felül az 50. számig | 14.- | |||
| d) | az 50. számon felül egész a 60 számig | 14.- | |||
| a 60. számon felül | 12.- | ||||
| 125 | Egyes vagy kettős pamotfonalak, fehérítve vagy festve: | ||||
| a) | az angol számozási mód szerint a 12. számig | 12.- | |||
| b) | a 12. számon felül egész a 29. számig | 14.- | |||
| c) | a 29. számon felül egészen az 50. számig | 18.- | |||
| 126-ból | Hármasával vagy többesével sodrott fonalak, egyszer a czérnázva, nyers állapotban, himzésre külün engedély alapján és a rendeleti úton megállapitandó feltélelek és ellenőzés mellett | 18.- | |||
| 128 | Pamutárúk: Közönséges sima azaz 50-es számú sannál durvább fonalból készült sima (vagy egyszerűen sávolyos) szővetek, melyeknél 5 milliméter oldalú négyszögre 38 vagy, annál kevesebb fonál esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 32.- | |||
| b) | fehéritve | 40.- | |||
| c) | festve | 50.- | |||
| d) | tarkán szőve, szinnyomatosan | 60.- | |||
| 129 | Közönséges mustrás, azaz 50-es számú és annál durvább fonálból készült szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalú négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 40.- | |||
| b) | féhéritve | 50.- | |||
| c) | festve | 60.- | |||
| d) | tarkán szőve, szinnyomatosan | 70.- | |||
| 130 | Közönséges sűrű, azaz 50-es számú és annál durvább fonálból készült szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalú négyszögre 38 fonálnal több esik: | ||||
| a) | nyers állapotban | 50.- | |||
| b) | fehéritve | 60.- | |||
| c) | festve | 70.- | |||
| d) | tarkán szőve, színnyomatosan | 80.- | |||
| 131 | Finom, azaz 50-es számúnál finomabb, de a 100-as számúnál bezárólag nem finomabb fonálból készült szövetek: | ||||
| a) | nyers állapotban | 70.- | |||
| Jegyzet. A 131. a) t. sz. alatt foglalt nyers pamutszövetek, himzésre, külön engedély alapján, a rendeleti úton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 35.- | ||||
| b) | fehéritve, festve, tarkán szőve, színnyomatosan | 100.- | |||
| 132-ből | Mustrátlan tüll, nyers állapotban, himzésre, külön engedélyjegyek alapján, a rendeleti úton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 35.- | |||
| A 100-as számúnál finomabb fonálból készült mustrátlan szövetek, nyers állapotban, himzésre, külön engedély alapján a rendeleti úton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 70.- | ||||
| 133 | A függöny-himzési ipar tárgyai (rideaux, stores, vitrages, butortakarók) lánczöltésű himzéssel, pamutból | 150.- | |||
| Egyéb hímzett pamutszövetek | 200.- | ||||
| Csipkék | 225.- | ||||
| 134-ből | Kötött árúk | 75.- | |||
| 152-ből | Műgyapju | vm. | |||
| 154 | Gyapjufonalak | ||||
| c) | Külön meg nem nevezett egyes fonalak, nyers állapotban: | ||||
| 2. | a metrikus számozási mód szerint a 45-ös számon felül | 10.- | |||
| d) | Külün meg nem nevezett, kettős vagy többesével sodrott fonalak, nyers állapotban: | ||||
| 2. | a metrikus számozási mód szerint a 45-ös számon felül | 14.- | |||
| 159-ből | Kötött árúk gyapjuból | 85.- | |||
| 165 | Selyem (motólált vagy sodrott), czérnázva is: | ||||
| a) | nyers állapotban | vm. | |||
| b) | fehéritve vagy festve, vagy egyéb fonóanyaggal vegyesen | 35.- | |||
| 166 | Floretselyem (fonott selyemhulladék), czérnázva is: | ||||
| a) | nyers állapotban vagy fehéritve | vm. | |||
| b) | festve vagy egyéb fonóanyaggal vegyesen | 35.- | |||
| 167 | Varróselyem, gomblyukak kivarrására való s más efféle selyem, fehéritve vagy festve; a kisebb forgalom számára kiszerelt mindennemű czérnázott selyem | 35.- | |||
| 168 | Himzett vagy fémszálakkal vegyes selyemárúk; tüll, gaze; csipkék (csipkekendők); boritásárúk selyem- vagy félselyem zsinórból, tincsekből, zseniliából és ezekhez hasonló paszománt-árúkból készitve | 400.- | |||
| Szitaszövetek selyemből | 200.- | ||||
| 169 | Selyemárúk, azaz tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúk: | ||||
| b) | sima és nyüstös selyemszövetek | 200.- | |||
| másféle selyemárúk | 400.- | ||||
| 170 b)-ből | Kötött árúk félselyemből | 225.- | |||
| 183-ból | Szalmaszalagok (szalagnemü mindenféle fonadék) más anyagok nélkül | 2.- | |||
| 206-ból | Czipőrugany beragasztott kaucsukszálakkal | 50.- | |||
| Másféle ruganyos szövetek | 70.- | ||||
| 214 | Talpbőr és hulladéktalpbőr | 15.- | |||
| 215-ből | Mázos borjubőr | 18.- | |||
| 216-ból | Takácsvetélő hajtók és emelő vedrek, elevátorok és effélék számára nyers, nem cserzett állatbőrökből | 15.- | |||
| Géphajtószíjak bőrből | 22.- | ||||
| 252 | b) | Közönséges cserépedény közönséges vagy zsugorodott agyagból | -.50 | ||
| 262 | Durva vasöntvény: | ||||
| a) | nyers állapotban, megmunkálás nélkül | 2.- | |||
| b) | surolva vagy durván mázolva; fúrva vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva vagy gyalulva; és a 270. sz. alá nem tartott díszitett nyersöntvény | 4.- | |||
| aszfalttal bevont csövek meg nem munkált, durva vasöntvényből | 2.- | ||||
| A b) alatt foglalt árúk csupán a kapcsolásra szükségelt kovácsolt vasrészekkel vagy fával kapcsolatban is. | |||||
| 263 | Közönséges vas- és aczélárúk, azaz árúk kovácsolható vasöntvényből, aczélöntvényből, kovácsolt vasból vagy aczélból, a mennyiben a következő számok alatt nem foglaltatnak: | ||||
| a) | érdesen, surolva is | 4.- | |||
| b) | durván mázolva | 4.- | |||
| fúrva, vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva, gyalulva ugy bemetszett csavarmenettel (srófvesszők, anyasrófok is), durván mázolva is | 5.- | ||||
| c) | leköszörülve, esztergályozva, gyalulva, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva vagy finoman mázolva | 8.- | |||
| mindezen árúk fával vagy vasöntvénynyel kapcsolatban is. | |||||
| 264-ből | Kovácsolt vasból való csövek, kapcsoló részek is | 6.- | |||
| 265 | Lyukgatott vagy mélyitett fekete vaspléh és vaslemezek; külön meg nem nevezett árúk a 261. a) és b) alatt foglalt fekete vasplébből | 5.50 | |||
| Külön meg nem nevezett árúk a 261. c). alatt foglalt fekete vaspléhből | 6.- | ||||
| 265 | b) | Kovácsolt üstök (gőzkazánok is) | 7.50 | ||
| 265 | c) | Külön meg nem nevezett pléhárúk, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva, finoman mázolva | 12.- | ||
| 269-ből | Patkószögek és cseglyék | 10.- | |||
| 269 | b) | Kidolgozott fűrészek; 25 centiméternél rövidebb vágott felületü reszelők és ráspolyok; gyaluvasak és vésők; árak; durva kések és ollók, ipari (gépekhez is való) és mezőgazdasági használatra mindennemü kész szerszámok darabonkint 500 kg.-nál kisebb súlyúak; srófok 5 mm.-nél vékonyabbak; mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 271. szám alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 15.- | ||
| 271-ből | Mindennemü gyaratolók | 20.- | |||
| 276-ből | Réz, nikkel, antimon, sárgaréz, pakfong, tombak és külön meg nem nevezett fémek és fémkeverékek: | ||||
| a) nyers állapotban, ócska töredék és hulladék; kéneső | vm. | ||||
| 279-ből | Accumulatorok ólomlemezekből miniummal | 8.- | |||
| 282-ből | Locomobilok | 8.- | |||
| 283-ból | Kötő-gépek: | ||||
| b) gépfejek; ezek készalkatrészei (a tűk kivételével) | 25.- | ||||
| c) gépfej alkatrészek, teljesen el nem készitve, nyers öntvényből is; kötőgépek állványnyal | 15.- | ||||
| 284 | Fonóanyagokat előmunkáló és feldolgozógépek: | ||||
| fonógépek; czérnázó gépek: | |||||
| a) | pamut; vagy gyapjúból való hulladékoknak vagy posztófonal fonására | 4.25 | |||
| b) | minden másféle fonásra | 3.- | |||
| 284 | b) | Szövőszékek (csipkék készitésére is); továbbá szővéshez való segédgépek is; szőve-kötő-gépek; gőzekék | 4.25 | ||
| Kelmenyomtató-hengergépek; himzőgépek; gyaratoló-készitő gépek | 3.- | ||||
| Mindezek (284 és 284 bis teljes (habár szétszedett) állapotban. | |||||
| 284 | c) | Pároló- és hűtő-készülékek szesz-, sőrfőzdék és hasonlók számára | 10.- | ||
| 284 | d) | Cséplőgépek | 7.- | ||
| 287 | A tulajdonképeni papirosgép a száritókészülékkel; tégla-vetőgépek (agyagföldek apritására, préselésére vagy formázására); tésztagépek; gyümölcs és főzelék aszalására való gépek; mindennemü kalander egyenkint 60 métermázsa vagy ennél nagyobb súlyban; hengerszékek és malomgépek elektro-dynamo-gépek; szerszámgépek egyenkint 100 métermázsa v. ennél nagyobb súlyban; hajógőzgépek, mindezek teljes (habár szétszedett) állapotban | 5.- | |||
| Másféle külön meg nem nevezett gépek és készülékek | |||||
| Vasuti kocsik (a lóvonatú vasuti kocsik is): | |||||
| 291 | Teherszállitó kocsik | 6.50 | |||
| 292 | Párnázatlan személyszállitó kocsik | 8.- | |||
| 293 | Párnázott személyszállitó kocsik | 9.- | |||
| tonna (1000 kg. teherképesség) | |||||
| 294 | Hajók fából (vassal vagy rézzel pántolva is) | -.40 | |||
| 298 | Tudományos czélokra szánt pontos műszerek (csillagászati, mennyiségtani, természettani, sebészeti műszerek), tekintet nélkül az anyagra, a melyből valók | vm. | |||
| 100 kilogramm | |||||
| 300 | Hangszerek: | ||||
| b) | másfélék, ide értve a mechanikus zenélő műveket is | 10.- | |||
| 301 | Zsebórák: | darab | |||
| a) arany tokokban | 1.- | ||||
| b) kisebbrészt arany tokokban | -.75 | ||||
| c) ezüst tokokban, aranyozva is vagy aranyozott vagy ezüstözött (platirozott) szélekkel, kengyelekkel vagy gombokkal | -.50 | ||||
| d) egyéb tokokban, aranyozva vagy ezüstözve is, vagy aranyozott vagy ezüstözött (platirozott) szélekkel, kengyelekkel vagy gombokkal | -.30 | ||||
| 302 | Óratokok (zsebórákhoz): | ||||
| a) aranyból | -.70 | ||||
| b) kisebbrészt aranyból | -.45 | ||||
| c) ezüstből, aranyozva is v. aranyozott v. ezüstözött (platirozott) szélekkel, kengyelekkel v. gombokkal | -.20 | ||||
| d) egyéb tokok, ezüstözve vagy aranyozva is, vagy aranyozott vagy ezüstözött (platirozott) szélekkel, kengyelekkel vagy gombokkal | -.10 | ||||
| 303 | Zsebórákhoz való óraművek | -.30 | |||
| 100 kilogr. | |||||
| 306 | Toronyórák és azok alkatrészei | 10.- | |||
| 308-ból | Drót és pléh valódi nemes fémből | 100.- | |||
| 327-ből | Csiriz, pép és hasonló keményitőtartalmú ragasztó- és appretáló-anyagok | 3.- | |||
| 330 | Kátrányfestő-anyagok és mesterségesen gyártott szerves festőanyagok | 1.50 | |||
| 336-ból | Sebészeti kötésszerek | 24.- | |||
| 342 a)-ból | Törökvörös-olaj | 2.50 | |||
| 348 | Könyvek, nyomtatványok, szintúgy naptárak, hirlapok és hirdetmények, térképek, hangjegyek, iratok (acták és egyéb kéziratok) | vm. | |||
| 349 | Papiroson való képek, azaz réz- és aczélmetszetek, kőnyomatok, fanyomatok, fényképek és effélék, papiroson vagy vásznon való szinnyomatos képek | vm. | |||
| Jegyzet a 348. és 349. számhoz. Bekötött könyvek, képes művek stb., vászonra vagy lemezpapirosra ragasztott térképek és képek a 348. és 349. számok szerint vámozandók; ha azonban a kötés - minősége szerint - az apró-árúk közé tartozik, ilyféle könyvek, képes művek stb. mint apró-árúk vámozandók. Kötések, mappák, cartonok s effélék, melyek felismerhetőleg az azokba befektetett vagy beillesztett vámmentes könyvekhez, füzetekhez, képekhez stb. tartoznak, szintén vámmentesen kezelendők. | |||||
| Továbbá a 349. sz. szerinti vámkezelésből nincsenek kizárva a fekete és szines képnyomási ipar minden műbecs nélkül előállitott tömeges készitményei, valamint a képes ívek sem. | |||||
Hogy a határkerületek kereskedelme számára a mindennapi forgalom szükségletei által igényelt könnyitések nyujtassanak, a szerződő felek megegyeztek a következőkben:
1. Mind a beviteli és kiviteli vám, mind a vámnyugtáért járó bélyegilleték alól mentesek lesznek az osztrák-svájczi határon való bevitelnél és kivitelnél a következő czikkek:
a) mindazon árumennyiségek, melyek után a beszedendő vám 2 osztrák értékü krajczárnál vagy öt centime-nél kevesebb:
b) takarmánynak való fű, széna, szalma, alom, csomagolásra és tatarozásra való moh; takarmány, káka és közönséges nád, élő növények (ültetvények és szőlővesszők); gabna kévékben, hüvelyesek szárastul, áztatatlan kender és len, friss gyümölcs (friss szőlő is), burgonya;
c) állatok vére;
d) mindenféle tojás;
e) friss és aludt tej (turó);
f) faszén, kőszén, barnaszén, turfa és turfaszén;
g) épitő- és bányakő, kövező-kő és természetes malomkő; salak, kavics, homok, mész és gipsz, márga, agyag és általában tégla, fazekak, pipák és konyhaedények készitésére való mindenféle közönséges agyag;
h) közönséges téglák és fedélcserepek (a hornyolt fedélcserepek kivételével);
i) korpa, sansa (kisajtolt, egészen száraz olajbogyóhéj hulladékai), olajpogácsa és kisajtolt vagy kifőzött gyümölcsök és olajos magvak másféle hulladékai;
k) kilugzott növényi hamu és kőszénhamu, trágya (ideértve a guanót és a mesterséges trágyát is), moslék, sepredék, kő- és agyagcserepek, arany- és ezüsttajt, iszap;
l) azzal a fentartással, hogy olyanokkal szemben, kik ezzel visszaéléseket követnének el, a kedvezményes eljárás megszüntethető vagy korlátozható legyen:
kenyér és liszt, legfeljebb 10 kilogramm mennyiségben;
friss hus, legfeljebb 4 kilogramm mennyiségben;
sajt, legfeljebb 2 kilogramm mennyiségben;
friss vaj, legfeljebb 2 kilogramm mennyiségben,
a mennyiben ezek a czikkek a határmenti kerületek lakói számára nem postán hozatnak be.
Az itt elősorolt mentességek nem terjednek ki oly czikkekre, a melyek a szerződő felek egyikének területein állami egyedáruság tárgyát képezik vagy monopolizált termékek előállitására szánvák; e czikkekre nézve a reájok vonatkozó külön intézkedések tartatnak fenn.
2. A beviteli és kiviteli vám alól szintén mentesek lesznek és a vámutakon kivül is szabadon szállithatók: az igásmarha, a mezőgazdasági eszközök, azon házi szerek és másféle holmi, melyeket a legvégső határszélen lakó földmivelők, mezei munkájuk végett, vagy lakhelyük változtatása folytán, a vámhatáron át behoznak vagy kivisznek.
A szerződő felek azon alattvalói, a kik az osztrák vagy a liechtensteini, illetőleg a svájczi területen földbirtokkal birnak és mezei munkájuk végett azokra átmennek, saját maguk és munkásaik számára a személyek és napok számához mért mennyiségü élelmi szert és italt a határon át vámmentesen magukkal vihetik.
Vámmentes továbbá a Svájczba való bevitelnél és az osztrák területre való visszahozatalnál azon marha (ökör és tehén), mely az érdekelt fél által meghatározandó, de két évet tul nem haladható időtartamra, mint igásmarha, osztrák területről a samnauni és a Münster-völgybe vitetik.
3. A visszahozatal feltétele és a szerződő felek által közös egyetértéssel megállapitandó vámszabályok megtartása mellett, a beviteli és kiviteli vám alól ideiglenesen mentesek lesznek: fa, cser (héj), gabona, olaj-magvak, kender, len és más efféle mezőgazdasági tárgyak; melyek őrlés, felapritás, törés, ráspolyozás stb. végett az egyik vámterületről a másikra bevitetnek és őrlött, felapritott, megtörött, ráspolyozott stb. állapotban ismét visszahozatnak.
4. Azon mezei termények, melyek a szerződő felek alattvalóinak a határ által lakásaiktól vagy gazdasági épületeiktől elválasztott birtokain arattatnak, mind a beviteli, mind a kiviteli vám alól mentesek lesznek, ha ezen lakásokba vagy gazdasági épületekbe vitetnek.
5. Az 1., 2., 3. és 4. szám alatt foglalt kedvezmények azonban azon határmenti öv lakóira és termékeire szoritkoznak, a mely Ausztriában és Liechtenstein herczegségben a határkerületet foglalja magában, Svájczban a határtól 10 kilométernél messzebbre nem terjed.
Megegyezés létesült az iránt, hogy az egész Münster-völgy, Cierfs községgel együtt ezen határövhöz tartozik.
A szerződő felek meg fognak egyezni azon rendszabályok iránt, melyek mellett bizonyos vidékeken, a hol szükségesnek fog találtatni, az osztrák-magyar monarchiában és Svájczban mind a bevitelnél, mind a kivitelnél vámmentes árúk a határon, a vámutakon kivül is, esetről-esetre átbocsáthatók lesznek.
6. Közönséges agyagból való közönséges cserépedény, ideértve a gyermekjátékszerül használt cserépedényt is, a szt-galleni cantonhoz tartozó rajnavölgyből virágokkal és efféle ékitményekkel, egy vagy többszinüen durván festve is, külön határszéli kedvezmény czimén, az osztrák-magyar általános vámterületre határszéli kedvezmény czimén évenkint 250 q. mennyiség erejéig 100 kilogrammonkint 1 frt 50 krt aranyban tevő vám mellett bebocsáttatik. Ez a kedvezmény csak akkor engedtetik meg, ha a szóban álló áru származása az illetékes svájczi hatóság által igazoltatik és ha a bevitel a mustrákkal ellátott vámhivatalokon át (ez idő szerint Bregenz, St-Margarethen, Rheindorf, Lustenau, Schmitter-Rheinbrücke, Feldkirch, Buchs) történik.
Tiroli durva harisnyakötő-árúk (harisnyák, félharisnyák, kesztyük és egyéb ilynemü czikkek) a montafoni, paznauni és stansi völgyből és a „loden” név alatt ismert Tirolban előállitott gyapjukelmék, ha a mustrákkal ellátott st-margaretheni, buchsi és martinsbrucki vámhivatalokon át az előállitási hely hatósága által kiállitott származási bizonylattal Svájczba hozatnak be, határszéli kedvezmény czime alatt az alább jelzett korlátolt mennyiségek erejéig a következő mérsékelt vámok mellett bocsáttatnak be: a harisnyakötőárúk 100 kilogrammonkint 15 frank és a „loden”-kelmék 100 kilogrammonkint 25 frank vám mellett. Az évenkénti 250 métermázsával megállapitott összes mennyiségből a st-margaretheni és a buchsi vámhivatalok mindegyike 57 q. harisnyakötőárut és 57 q. „lodent”, a martinsbrucki vámhivatal pedig 11 q. harisnyakötőárut és 11 q. „lodent”, fognak bebocsáthatni. Ha kereskedők vagy házalók hozzák magukkal az előbb emlitett árúkat, akkor a mindenkor bevitt mennyiség részére külön származási bizonyitvány nem fog követeltetni. Az árúk jellemző sajátságainak a vámhivatalnál elhelyezett mustrákkal való megegyezése esetén, a kereskedő vagy házaló által az előállitási helyekről hozott árúk összmennyiségének a helyhatóság részéről történt igazolása elégségesnek fog tekintetni.
7. Az összes rajnai hidakon és kompokon a személyforgalom akkép lesz szabályozva, hogy az átjárás, illetőleg az átkelés az első vasuti vonat előtt egy órával lesz lehetséges és az utolsó vonat után egy órával szünik meg.
8. Az állatok és árúk átvitele Ausztriából svájczi területen keresztül a samnauni völgyön át a paznauni völgybe és megforditott irányban is meg van engedve. Hasonlóképen meg van engedve a martinsbrucki és spissermühli vámhivatalokon át, avagy a Schalkelhofban felállitandó vámhivatalon és a spissermühli vámhivatalon át svájczi állatoknak és árúknak, osztrák területen keresztül a samnauni völgybe való átvitele és viszont.
A Svájczból osztrák területen át a samnauni völgybe vagy megforditott irányban való átviteli engedély következtében, mely a spissermühli osztrák vámhivatal szakadatlan müködésének, valamint a schalkelhofi vámhivatal felállitásának biztositását föltételezi, a svájczi határtól, az altfinstermünzi régi hidnál elinduló és Schalkelhofon (Schergenhofon) keresztül, Samnaun határához közel Spissermühlig vezető utnak az osztrák-svájczi határkijelölésre vonatkozó, 1868. julius 14-én kelt szerződés IV. Czikkében kikötött semleges területté nyilvánitása (I. a szerződés II. Czikk b) betüjét) oly értelemben fog korlátoztatni, hogy ezen ut - a mennyiben osztrák területen huzódik - osztrák-vámellenőrzésnek és az osztrák-magyar vámterületen érvényben lévő vámügyi szabályoknak lesz alávetve. Kivétel tétetik azonban a müködésben lévő, svájczi hivatalos egyének, a határőrségi alkalmazottak, rendőrségi közegek és szolgálati egyenruhát viselő, fegyveres vagy fegyvertelen katonák javára.
Egyebekben az idézett szerződés IV. Czikkének az emlitett uton való szabad forgalmat illető határozmányai nem érintetnek.
A jelen szerződés megszüntével az 1868. julius 14-iki határkijelölési szerződés intézkedései ujra visszanyerik teljes érvényességüket abban az esetben, hogy ha ezen pótczikk jelen határozmányának megujitása iránt nem jönne létre egyetértő megállapodás.
A vámvizsgálattól való mentesség, mely az egyenruhában levő, fegyveres vagy fegyvertelen svájczi katonák részére az alt-finstermünzi régi hidtól, Schalkelhofon (Schergenhofon) keresztül Spissermühlig vezető utnak osztrák területen fekvő vonalán való áthaladás alkalmára biztosittatott; attól a föltételtől van függővé téve, hogy az illetők a spissermühli osztrák vámhivatalnál vagy a Schalkelhofon felállitandó vámhivatalnál, erre illetékes svájczi hatóság által kiállitott bizonyitványnyal igazolják azt, hogy Svájczban teljesitendő katonai szolgálatra vannak behiva, vagy pedig, hogy onnan térnek vissza lakóhelyükre.
A svájczi kormány haladéktalanul közölni fogja az osztrák kormánynyal azt, hogy mely svájczi hatóságok lesznek megbizva az emlitett bizonyitványok kiállitásával.
9. A taufersi, martinsbrucki, schalkelhofi, spissermühli és ischgli osztrák vámhivatalok mindennemü árura és állatra nézve átviteli vámkezelésre felhatalmaztatnak.
10. Azon feltétel alatt, hogy Taufers ne érintessék, a Münster-völgy és Alsó-Engadin közt az Avigna-völgyön át való közlekedés árúkra ép ugy, mint állatokra nézve meg van engedve.
Ahhoz, hogy Taufers érintethessék, minden egyes esetben az ottani osztrák vámhivatal külön engedélye szükséges.
11. A martinsbrucki I. oszt. osztrák mellékvámhivatal, mely II-od oszt. fővámhivatal jogositványaival van felruházva, ezen tényleges jogositványaiban jelen szerződés tartama alatt nem fog korlátoztatni.
A nevezett vámhivatal ezenkivül jelen szerződés tartamára felhatalmaztatik arra, hogy a kiviteli jutalomra való igény fentartásával kiviendő következő czukornemeket polarizáczió czéljából való mustravétel nélkül kezelhesse és pedig:
a) a süveg-, koczka-, pilé-, kristály- vagy homok-czukrot, ha ezen czukornemek szárazak és tiszta fehérek, vagy ha csak kevéssé szürkés, kékes vagy sárgás szinárnyalattal birnak;
b) őrlött czukrot (porczukrot), ha száraz és tiszta fehér;
c) a kandis-czukrot, ha száraz és a sötét sárgánál nem sötétebb szinü.
12. Az 1885. évi október 29-iki egyezmény szerint a határkerületekben gyógykezelésre felhatalmazott személyek által, az illető kerületben érvényben álló egészségügyi szabályokban foglalt engedélyhez képest, magukkal hozott, vagy betegeiknek magángyógyszertárukból, receptekkel együtt kiszolgáltatott gyógyszerek a beviteli vám alól mentesek.
[Aláirások.]
Az osztrák-magyar monarchia és a svájczi szövetség közt a mai napon kötött kereskedelmi szerződésnek aláirásánál az alulirott meghatalmazottak a következő nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét képezendik:
Megállapodás létesült az iránt, hogy a kereskedésnek és a forgalomnak a 4. Czikk értelmében nyujtott könnyitésére vonatkozó feltételek és alakszerüségek az érdekelt kormányok közt váltandó közvetlen levelezés utján fognak megállapittatni. E részben, a mennyiben a szerződő felek bármelyike saját szántából nagyobb könnyitéseket nem engedélyezne, a következő elvek lesznek mérvadók:
1. § Azon tárgyak, melyekért vámmentesség vétetik igénybe, a vámhivataloknál nem és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók.
2. § A kivitt és ismét behozott, valamint a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése ugyanazon vámhivataloknál eszközlendő, akár a határon, akár az ország belsejében legyenek is azok.
3. § Az isméti kivitel s az isméti behozatal alkalmas határidőhöz köthető, melynek meg nem tartása esetében a törvényes vámok szedhetők.
4. § A vámösszeg biztositása akár a vámösszeg letétbe helyezése utján, akár más alkalmas módon követelhető.
5. § Sulykülönbségek, melyek a tárgyak kijavitása vagy megmunkálása által keletkeznek, méltányosság szerint tekintetbe veendők és csekély különbségek vámfizetést nem vonnak maguk után.
6. § A szerződő felek gondoskodni fognak arról, hogy a vámkezelés minél kevésbé terhes legyen.
7. § A szerződő felek mindegyike megjelölendi a maga területén azon vámhivatalokat, melyek a kereskedelmi utazók által mustraképen behozott vámköteles tárgyak vámhivatali kezelésére, a behozatalnál és a kivitelnél jogositvák.
Az ismétkivitel más vámhivatalnál is történhetik, mint a melynél a behozatal eszközöltetett.
A behozatal alkalmával a mustrák után járó vám megállapittatik. Ezen összeg az eljáró vámhivatalnál vagy készpénzben letétbe helyezendő, vagy kellőleg biztositandó. Az azonosság kellő igazolhatása végett a mustrák lehetőleg bélyeggel, ólomjegygyel vagy pecséttel és pedig dijmentesen megjelölendők.
Az ezen mustrákról felvett vámkezelési jegyzék, melyre nézve a közelebbi utasitások a szerződő felek mindegyike által külön fognak kiadatni, magában kell hogy foglalja:
a) a bevitt mustrák számszerinti felsorolását, azok nemét s az azonosságuk felismerhetésére szolgáló megjelölést;
b) a mustrák után járó vámot, annak megemlitése mellett, hogy a vámösszeg készpénzben letétbe helyeztetett vagy biztosittatott;
c) megjelölését annak, mily módon jeleztettek meg a mustrák;
d) azon határidőt, melynek elteltével a kincstár az előre fizetett vámot végkép megtartja, vagy ha ezen összeg biztositva volt, a letett biztositékból magát kielégiti, feltéve, hogy a mustráknak ismét kivitele vagy közraktárban történt elhelyezése előbb nem igazoltatik. Ezen határidő egy esztendőnél hosszabb nem lehet;
e) ha a kiszabott határidő [d)] eltelte előtt a mustrák az elintézésre illetékes hivatalnál isméti kivitel vagy közraktárakban való elhelyezés végett felmutattatnak; ezen hivatal meggyőződést szerez magának arról, hogy a kiviendő tárgyak csakugyan ugyanazok, melyek a behozatalnál fel lettek mutatva. Ha e részben semmi kétség fenn nem forog, a hivatal bizonyitni fogja a kivitelt vagy a közraktárban történt elhelyezést s a behozatalkor készpénzben letett behozatali vámot visszaadni, vagy a biztositék kiadása végett a szükséges lépéseket megtenni fogja.
8. § Hogy a legeltetésre, telelésre, takarmányozásra, hizlalásra vagy vásárokra és földmivelési munkákra rendelt marha a határokon lehetőleg gyorsan és könnyen átmehessen; a szerződő felek a következő intézkedésekben állapodtak meg:
I. A vásárokra, legeltetésre, földmivelési munkákra, telelésre, takarmányozásra vagy hizlalásra rendelt marhának a határon való egészségrendőri kezelése azon állam belső törvényhozása szerint történik, a mely államba a bevitel legeltetésre, földmivelési munkákra, telelésre, takarmányozásra, hizlalásra vagy vásárokra eszközöltetik.
Ezen fentartás mellett és az ezzel járó korlátozások mellett a vásárokra, legeltetésre, földmivelési munkákra, telelésre, takarmányozásra vagy hizlalásra hajtott marha, az egész vámhatárvonal mentén bármely vámhivatalnál beléphet.
II. Ha a helyi körülményeknél fogva a legeltetésre vagy földmivelési munkákra rendelt marhának a határvámhivatalon át való hajtása a tulajdonosokra nézve nagyon terhes volna, a behajtás és kilépés előtt ezen hivatalnál teendő bevallás elégséges; a pénzügyőrségi vagy határőrségi közegek mindazáltal a határvámhivataltól nyert bevallás alapján a be- és kilépést ellenőrizni fogják.
A pénzügyőrség vagy határőrség ezen bevallásokat - a történtek kellő igazolásával ellátva - a határvámhivatalnak visszaadja.
III. Ha a határvámhivatal azon ponttól, melynél a kérdéses marha be- vagy kihajtatik, nagyon távol volna, vagy ha a közlekedés elégtelen lenne s ezért a II. alatt emlitett bevallás csak nehezen volna eszközölhető: a be- és kiviteli bevallás az e végből a határra a marha-áthajtás helyére kiküldött közegnél teljesithető, ki az illető esetekről jegyzéket fog vezetni.
Az osztrák vagy svájczi vámhivatal által a be- és kiviteli bevallás felvételére és állomásukon kivül fekvő helyen való vizsgálatra kirendelt közegek hivatalos utazásaik után csupán a megszabott utiköltségeket vagy az állami szolgálati szabályzatukban előirt dijakat igényelhetik és tekintet nélkül a bevallások vagy a marha számára, minden nap után csak egyszer fizettetnek.
Ezen közegek kötelesek lesznek a bevallás bemutatójának átvételi elismervényt kiadni.
Ha több tulajdonos marháit együttes vizsgálat végett egyesitette volna, az emlitett átvételi elismervény azok egyikének adandó ki.
IV. A közelben való legeltetésre vagy a földmivelési munkára a határvámvonalon áthajtott és ugyanazon napon visszahajtott marha vámhivatali kezelésnek nem fog alávettetni. Kellő mérvü felügyeleti szabályok fognak azonban az ezen áthajtásnál történhető visszaélések meggátlása czéljából hozatni.
V. A vámhatárhoz való visszaérkezéskor a marha azonossága és darabszáma meg fog állapittatni. Ha ezen vizsgálatnál a marha minőségében különbség mutatkoznék, akkor az isméti kivitelnél a helyettesitett marha után s az isméti behozatalnál a helyettesitő marha után az előirt beviteli vám fizetendő.
Ha a darabszámban mutatkozik különbség, akkor az isméti kivitelnél a hiányzó darabok után, az isméti behozatalnál pedig a feles darabok után a beviteli vám fizetendő.
Mindazonáltal nem kell vámot fizetni a vámhivatalnál ujra be nem mutatott azon marháért, melynek hiánya törvényszerüen be lett vallva és hatóságilag igazoltatik, hogy a hiány baleset következménye.
VI. Ha a visszahajtás vagy a visszakivitel a kilépés, vagy a behajtás alkalmával tett bevalláskor kiszabott határidőn túl késik, akkor a bevitel az átalános vámkezelés alá esik; hacsak ilynemü elkésések a községi előljáróság által kellőleg igazolt véletlen körülmények folytán ki nem menthetők.
VII. Az V. és VI. pont alatt felsorolt intézkedések a határkerületekből a vásárokra, vagy a határvonalon át telelésre, takarmányozásra, vagy hizlalásra hajtott marhára is hasonlókép alkalmazandók.
VIII. A vámvonalon át legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre, takarmányozásra, vagy hizlalásra hajtott marha számára engedélyezett vámmentesség arányos mértékben az illető termékekre is alkalmazandó. Ennélfogva vámmentesek:
a) a legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra és telelésre, takarmányozásra, vagy hizlalásra hajtott tehenek borjai, kecskék gödölyéi, juhok bárányai és kanczák csikói és pedig annyi darab, a hány a kihajtáskor feljegyzett hasas állatoknak megfelel, tekintetbe véve az időt is, melyet az anyaállatok a vámterületen kivül töltöttek;
b) a legeltetésről vagy telelésről, takarmányozásról vagy hizlalóból visszatérő marha után nyert sajt és vaj és pedig egy-egy napra:
minden tehén után 0.29 kilogramm, minden kecske után 0.058 kilogramm, minden juh után 0.029 kilogramm sajtot, minden tehén után 0.16 kilogramm, minden kecske után 0.032 kilogramm vajat számitva.
Meg van engedve az is, hogy a másik vámterületen történt legeltetésről, vagy telelésről, takarmányozásról vagy hizlalóból visszajövő marha után a visszatértéig nyert sajt és vaj, a marha visszaérkezésének napjától számitandó négy hét alatt is még vámmentesen visszahozassék.
IX. A határon levő vámhivatalnokok s a pénzügyőrség közegei kötelesek azokat, kik a marhát legeltetésre, földmivelési munkára, vásárokra és legelésre, takarmányozásra vagy hizlalásra a szomszédos határkerületbe áthajtják, figyelmeztetni arra; hogy a bevallást vagy a bebocsátást igazoló okmánynak másodlatát, valamint a hitelezett vám fejében letett biztositékokról szóló bárczákat jól megőrizzék, miután ezen okiratok a marha visszaérkezésekor ismét felmutatandók. Az emlitett tisztviselők hasonlókép kötelesek ezen személyeket a csalárd eljárás következményeiről is felvilágositani.
X. A marha egészségi állapotáról vagy azon körülményről netán megkivántató bizonyitványok, hogy a határkerületek minden ragadós állati betegségtől mentesek, csak eredetiben, nem pedig forditásban fognak követeltetni.
I. A 6. Czikk 4. bekezdésében a szerződő felek által az állami egyedáruságok biztositása végett beszedetni fentartott behozatali pótilleték az esetben vissza fog térittetni, ha az ezen illetékkel terhelt tárgy egyedárusági czikk előállitására fel nem használtatott.
II. Egyetértés jött létre arra nézve is, hogy a Svájczban érvényben lévő szeszmonopólium tekintetében a 6. Czikk negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés csak a betaposott vagy töpedt szőlőre, szőlőtörkölyre, borseprüre, zuzott gyümölcsre és gyümölcshulladékra, borókabogyókra, enzián-gyökérre, déli gyümölcsökre és ezekhez hasonló anyagokra nézve lesz alkalmazható.
III. Megállapodás jött létre az iránt, hogy a szesz hozzáadása nélkül előállitott, tehát egyedárusági illeték czimén pótvám alá nem eső glycerin-szappanok tekintetében, ezen szappanok ilyetén előállitására vonatkozólag a bécsi, vagy budapesti műegyetem, vagy a bécsi cs. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomás, vagy pedig a budapesti m. kir. vegykisérleti állomás által kiállitott bizonyitványok a svájczi vámhivatalok által - a felülvizsgáltatás jogának fentartása mellett - lehetőleg figyelembe veendők lesznek. Mindazonáltal ezen határozat nem érinti a svájczi vámhivataloknak azon jogát, hogy a bevitelre kerülő szappanok vegyi alkatát ujból vizsgálat alá vegyék.
1. A 18. sz.-hoz. Szintelen, tisztitott (de nem vegytiszta) kozmás szagu faeczetsav a 18. b) sz. szerint 100 kilogrammonkint 1 frankkal vámozandó.
2. A 22. sz.-hoz. A 4 kilogrammnál nagyobb sulyu csomagokban behozott, a czég és az áru megjelölésével is, - de nem használati utasitással - ellátott keményitő az 1 fr. 25 c. vámtétel mellett bocsáttatik be.
3. A 63. és 64. sz.-hoz. Furnir gyanánt kezelendők és ennélfogva a 69., illetőleg 70. sz. szerint vámozandók: vékonyra vágott deszkák, melyekből négy egymásra rakva, legfeljebb egy centiméternyi vastagságot tesz ki.
4. A 230. a) és b) sz.-hoz. Az ételre való eczet és az eczetsav behozatala a buchsi, a romanshorni, a schaffhauseni pályaudvari, a baseli - badeni pályaudvari és központi pályaudvari - svájczi fővámhivatalokra szorittatik.
5. A 258. sz.-hoz. A légmentesen elzárt fémhengerekben előforduló komló a következő feltételek alatt vámhivatali megvizsgálás nélkül a 4 frankos vámtétel mellett hozható be:
1. A küldeményeket osztrák vagy magyar vám- vagy pénzügyi hivatali igazolvány kell, hogy kisérje; a melyben bizonyittatik, hogy a hengerek tartalmát valóban komló képezi.
2. Az illető hivatal kötelessége ily hengerekre ólom-zárt alkalmazni, a mennyiben pedig a szállitás egész vasuti kocsirakományokban történik, a vasuti kocsikat vámhivatalos zárral ellátni.
Ha ezen feltételek nem teljesittetnek, a svájczi vámközegek fel vannak jogositva az ily nevezés alatt odaérkező minden küldeményből a tartalom megállapitása czéljából egy tetszés szerint kiválasztott dobozt felbontani.
Ha az érdekelt fél a megvizsgálást ellenezné, akkor az elvámolásnak a legmagasabb vámdijtétel szerint kell történnie.
Ha a komló behozatala oly dobozokban történik, melyek körülbelül 6-7 centiméter átmérőjü oldalnyilással ellátvák, akkor nem szükséges a doboz felső részét felbontani, illetőleg az egész fedőt levenni; hanem a megvizsgálás az oldalnyilás segélyével ejtendő meg, mely egy sárgaréztokkal ismét könnyen lezárható.
A hivatalosan felbontott doboz száma az illető szállitólevélen mindenkor különösen megjelölendő.
A doboz ujbóli lezárása a lehető legnagyobb figyelemmel eszközlendő.
6. A 283. és 284. sz.-hoz. A 284. szám alá tartozó „vágott vagy finoman porrá tört czukor” után szedendő vámdijtöbblet, a 283. szám alá sorozott „süvegek, lapok, tuskók alakjában előforduló czukor” vámdijtételével szemben 100 kilogrammonkint 1 frt 50 krt meg nem haladhat.
7. A 290. sz.-hoz. Uj bornál 6% levonás engedélyeztetik, t. i. 100 kilogramm uj bor csak 94 kilogrammnak számittatik, ha a behozatal a szüreti év deczember 1-e előtt és dugóval el nem zárt vagy csupán a szállitásnál használt szelelő dugókkal ellátott hordókban történik.
Oly természetes borok, melyekhez csak csekély mennyiségü alkohol adatott hozzá, s melyeknek összes alkoholtartalma 13 volumenfokot meg nem halad, ha hordókban fordulnak elő, csak a 290. szám szerinti 3.50. frk, palaczkokban pedig a palaczkborokra nézve a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazandó vámdij alá esnek. A 13 foknál nagyobb alkoholtartalommal biró borok után a 3.50 frk, illetve a palaczkborokra nézve fennálló vámdijtételeken kivül a fenti határfokot meghaladó minden egyes alkoholfok után az alkoholegyedárusági illeték fizetendő.
A szerződő felek közös egyetértéssel fogják meghatározni a természetes borok fogalmát és ismertető jeleit. Addig is a svájczi vámközegek vitás esetekben a budapesti, görzi, klosterneuburgi és st.-michel-i borászati intézetek és vegykisérleti állomások által ily borok vegyelemzése fölött kiállitott bizonylatokat - a felülvizsgálat fentartása mellett - lehetőleg figyelembe veendik.
8. A 302. sz.-hoz. A 302. számhoz tartozik a fából, szalmából és a papirosgyártásra alkalmas egyéb hasonló anyagokból való rostanyag.
9. A 378. és 379. számokhoz. A csupán jelentéktelen s csakis a szélek megóvására szolgáló varrásmunkával ellátott takarók, varrásmunka nélküli takarók gyanánt kezelendők és a tarifa 378. száma alatt megállapitott vámdijat fizetik.
1. A 169. b) sz.-hoz. Sima és nyüstös (armure) árúknak tiszta selyemből azok fognak tekintetni, a melyek egyszerü és szabályos felületüek, a láncz és vetőlékfonalak egyszerü keresztezésével birnak, melyeknél a minta határozott és csekély számu fonalak után ismétlődik és melyek ép ezért több nyüst segélyével állithatók elő. Ilyenek a tafota és minden nyüstös szövet, jelesül: a satin (atlasse), serges, surahs (sávoly), merveilleux, ottomanes, marquises, gros de Suez, failles francaises, lévantines, reps, gros de Tours név alatt ismert és a nyüstös piquets stb. szövetek.
Mintás (faconirt) szövetnek mindazok fognak tekintetni, a melyek nem egyszerü és szabályos felületüek, hanem két vagy több fonalrendszerből készültek; mint a pekins, mely két lánczrendszerből áll, avagy a barrés, melynél a hatást több vetőlékrendszer idézi elő. Kivétetnek azon kelmék, melyeknél a két vagy több fonalrendszer szerinti szövés csak szegélycsíkok alakjában mutatkozik, mint a nap- és esernyőkhöz való szövetek és a kendők. Ezek a sima selyemárúkhoz soroltatnak.
A moirirozott, gauffrirozott, nemkülönben szinnyomattal ellátott mindenféle szövetek, még pedig mindkét esetben, vagyis akár a kész szövet, akár pedig csak a láncz fonala lett volna nyomva, a mintás (faconirt) szövetekhez tartoznak.
Mintás szöveteknek tekintendők továbbá mindazok, a melyek oly rajzszerü mintázattal birnak, a melyekhez (mintákhoz) tetszőleges számu fonalak (láncz- és vetőlék irányban) használhatók és a melyek Jacquard-gép segélyével állittatnak elő. A bársony minden neme, a szalagok és gaze-szövetek mintás szövetek módjára kezeltetnek.
2. A 269. b) sz.-hoz. Az órásoknak való reszelők és szerszámok a 269. b) szám alatt foglaltatnak.
3. A 276. sz.-hoz. A tiszta aluminium, valamint az aluminium ötvözetei (a vas és aluminium vegyületének kivételével) nyers táblákban és öntött rudakban a 276. a) sz. alá tartoznak.
4. A 287. sz.-hoz. A gőzhajó-gépekhez tartozó gőzkazánok az ezen gépekre engedélyezett 100 kg.-kint 5 frtnyi vámtétel szerinti kezelés alól nincsenek kizárva.
5. A 300. b) sz.-hoz. Az apró zenélő müvek, mint a zenélő dobozok s effélék a 300. b) szám szerinti vámkezelésből (100 kg.-kint 10 forintos vámdijjal) nincsenek kizárva, kivéve, ha azok a doboz anyagának minősége szerint az apró-árúkhoz tartoznak. A használati tárgyak ellenben, mint az albumok, szivartartók és hasonlók, melyekbe zenélő müvek vannak elhelyezve, nem tartoznak a 300. b) sz. alá, hanem minőségük szerint osztályozandók.
6. A 336. sz.-hoz. A sebészeti kötések fogalmának meghatározása valamint a fennemlitett tárgyak bebocsátásánál figyelembe veendő alakiságok tekintetében az osztrák-magyar átalános vámtarifához tartozó hivatalos betüsoros árulajstrom határozatai mérvadók.
7. A 348. és 349. sz.-hoz. Az apró-árúk közé tartozó kötések, példaként azok, melyek selyemből, bársonyból, elefántcsontból, teknősbéka-héjból valók. Könyvek vagy képesmüvek, könyvkötő-vászonba, vagy bőrbe kötve, tehát vámmentesen kezelendők.
Az aranynyomtatás és aranymetszés a kötött könyvek osztályozásánál figyelmen kivül marad.
Hasonlóképen megengedtetik, hogy kapcsok vagy pántolások valódian aranyozott, vagy ezüstözött nemtelen fémekből oly kötéseknél, melyek egyéb minőségük szerint az apró-áruk közé nem tartoznak, nem vonják maguk után a vámozást az apró-áruk szerint, hanem figyelmen kivül hagyandók.
A 349. sz. alá tartozó vámmentes képek aranyszegéssel, aranyszélekkel préselt vagy áttört diszitményekkel és effélékkel is el lehetnek látva.
8. Az aranyozott vagy ezüstözött kárpitosszegek az osztrák-magyar vámterületre való behozatalnál nem fognak magasabb vám alá esni, mint a nem aranyozott vagy ezüstözött ily szegek.
Jelen jegyzőkönyv, mely minden különös jóváhagyás nélkül is a két szerződő fél által jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve, két példányban állittatott ki.
[Aláírások]
Minta
| 18 ......... | ....... sz. |
(Czimer.)
Érvényes az Osztrák-Magyar monarchiában. Liechtenstein herczegségben és Svájczban.
Tulajdonos:
(Vezeték- és keresztneve)
(Hely ........................................... 18 ............................................)
| (P. H.) | (Hatóság) | ||
| Aláirás. |
Ezennel bizonyittatik, hogy jelen igazolvány tulajdonosa ............................................ ben ........................................................................ czég alatt mint kereskedelmi utazó ........................................................
kereskedő czég
(gyárral vagy kereskedéssel) bir
szolgálatában áll, mely czég ott helyben (a gyár vagy kereskedés megjelölése) bir.
Továbbá, miután ezen igazolvány tulajdonosa e kereskedő czég, valamint azonkivül még a következő czég/czégek ..... számára áru megrendeléseket keresni és áruvásárlásokat tenni szándékozik; az is igazoltatik hogy az emlitett czég/czégek iparának/iparuknak és kereskedése/kereskedésük gyakorlásáért az ezen országban törvényesen megállapitott illetékeket és adókat fizetni köteles.
A tulajdonos személy-leirása:
Kora ...........................................................................................................................................
Termete .....................................................................................................................................
Haja ...........................................................................................................................................
Különös ismertető jelei ..............................................................................................................
A tulajdonos aláirása:
Jegyzet: A mintába a kettős sorok közül vagy a felső vagy az alsó sor szövege fog bevezettetni az egyes eseteknek megfelelőleg.
Figyelmeztetés
Ezen igazolvány tulajdonosa csak a fentnevezett czég(ek) számára van jogositva áru-megrendeléseket keresni és árubevásárlásokat tenni és ezt is kizárólag utazásaiban. Csak árumintákat szabad magával vinnie, de árúkat nem. Azonkivül tartozik magát azon szabályoknak és szabályzatoknak alávetni, melyek minden egyes államban a kereskedelmi utazók tekintetében fennállanak.
