A brüsseli nemzetközi értekezletnek 1890. évi julius hó 2-áról keltezett főokmánya a hozzátartozó nyilatkozattal együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
A mindenható Isten nevében. Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya; ő Felsége a német császár, Poroszország királya, a német birodalom nevében; ő Felsége a belgák királya; ő Felsége Dánia királya; ő Felsége Spanyolország királya és az ő nevében ő Felsége a királyság regens-királynője; ő Felsége a független Kongó állam souverain királya; Amerika Egyesült-Államainak elnöke; a franczia köztársaság elnöke; ő Felsége Nagy-Britannia és Irland egyesült királyságok királynője, India császárnője; ő Felsége Olaszország királya; ő Felsége Németalföld királya, Luxemburg nagyherczege stb.; ő Felsége Persia sahja; ő Felsége Portugalia és Algarvia királya stb. stb.; ő Felsége a minden oroszok császárja; ő Felsége Svéd- és Norvégország királya stb. stb.; ő Felsége az ottománok császárja és ő Fensége Zanzibár szultánja:
egyaránt azon erős szándéktól áthatva, hogy az afrikai rabszolgakereskedés által előidézett bűntetteknek és pusztitásoknak vége vettessék, Afrika benszülött népei hatályosan megvédessenek és e rengeteg terület számára a béke és a polgárosodás jótéteményei biztositassanak; a hatalmak által már ugyanezen értelemben és különböző időben hozott határozatokat uj hatálylyal felruházni, az azok által elért eredményeket fokozni és mindazon rendszabályokat, melyek a közös gondoskodásuk tárgyát képező mű befejezését biztositják, egységes foglalatban összeállitani kivánván;
ő Felsége a belgák királya kormányának, ő Felsége Nagy-Britannia és Irland egyesült királyságok királynője, India császárnője kormányával egyetértőleg hozzájuk intézett meghivása következtében elhatározták, hogy e czélból Brüsselben értekezletet tartanak és meghatalmazottaikká kinevezték még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált felhatalmazásokkal ellátva, a következő határozatokban állapodtak meg:
ELSŐ FEJEZET
Rabszolga-kereskedő országok. A rabszolgakereskedés fészkét képező vidékeken teendő intézkedések
I. Czikk
A hatalmak kinyilatkoztatják, hogy az Afrika bensejében üzött rabszolga-kereskedés elnyomására a leghatályosabb eszközök a következők:
1. a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az egyházi és katonai intézmények fokozatos szervezése Afrikának a polgárosult nemzetek fenhatósága vagy védnöksége alá helyezett területein;
2. Afrika belsejében azon hatalmak részéről, a melyekhez az illető területek függőségi viszonyban állanak, egymásután oly erős őrséggel ellátott állomások létesitése, hogy az embervadászat által elpusztitott területeken a benszülöttek hathatós védelme és a rabszolgakereskedés erélyes elnyomása lehetővé váljék;
3. utak és különösen vasutak épitése, melyek az előörsi állomásokat a tengerparttal összekötik és a belvizeket és a sodrások és zuhatagok által átszelt folyamok és folyók felső folyását kényelmesen hozzáférhetőkké teszik; hogy ekkép a jelenleg emberek vállain eszközölt teherhordás olcsóbb és gyorsabb szállitási eszközök által helyettesittessék;
4. gőzhajójáratok berendezése a hajózható belvizeken és tavakon s azoknak a partokon emelendő erődök védelme alá helyezése;
5. táviróvonalak felállitása a végből, hogy az őrhelyeknek és állomásoknak a tengerparttal és a közigazgatási központokkal való összeköttetése biztosittassék;
6. expeditiók és mozgó hadtestek szervezése, melyek az állomások egymással és a tengerparttal való összeköttetését fentartják, a rabszolgakereskedés elnyomásánál közreműködnek és a közlekedési utakat biztositják;
7. a lőfegyverek, de legalább is a tökéletesitett fegyverek és a lőszerek bevitelének korlátozása a rabszolgakereskedés által érintett területek egész kiterjedésében.
II. Czikk
Az állomásoknak, a hatalmak mindenike által saját vizeiben fentartott czirkáló járatoknak és az azoknak védelmi kikötőül szolgáló őrhelyeknek főfeladatukon, vagyis a rabszolgavadászat megakadályozásán és a rabszolgakereskedés által használt utak elzárásán kivül másod sorban még a következők tétetnek feladatukká:
1. azon benszülött népségeknek, melyek azon államnak, a melyhez az állomás függőségi viszonyban áll, fenhatósága vagy védnöksége alá vannak helyezve, valamint a független népségeknek és fenyegető veszély esetén időnkint minden más népségnek védelmi és szükség szerint menedékhelyül szolgálni; az első csoporthoz tartozó népségeket a saját védelmükhöz való hozzájárulásra képesekké tenni, a törzsek egymásközti háboruskodásait békebiráskodás utján csökkenteni; azokat mezei munkára és ipari foglalkozásra tanitani, ekkép jólétüket gyarapitani, azokat a polgárosulásra vezérelni s a barbár szokások, minők az emberevés és az emberáldozatok, kiirtását előmozditani;
2. a kereskedelmi vállalatokat segitségben és oltalomban részesiteni, azok törvényszerüségére, különösen a benszülöttekkel kötött szolgálati szerződések ellenőrzése utján felügyelni és állandó művelődési központok és kereskedelmi telepek létesitését előkésziteni;
3. a létező vagy létesitendő hittéritő társaságokat hitfelekezeti különbség nélkül védelmezni;
4. a betegápolásról gondoskodni, és a buvárkodókat, valamint mindazokat, a kik Afrikában a rabszolgakereskedés elnyomására közreműködnek, vendégszeretetben és gyámolitásban részesiteni.
III. Czikk
Azon hatalmak, melyek Afrikában fenhatósági jogokat vagy védnökséget gyakorolnak, korábbi nyilatkozataikat megerősitve és körvonalazva, kötelezik magukat: hogy a rabszolgakereskedés elnyomására fokozatosan, a szerint, a mint a körülmények megengedik, akár a fentemlitett, akár bármely más, nekik alkalmasaknak látszó eszközökkel, még pedig mindenik a saját birtokán és saját vezetése mellett törekedni fognak. Valahányszor lehetségesnek vélik, jó szolgálataikkal azon hatalmakat, melyek tisztán emberbaráti czélból Afrikában hasonló hivatást teljesitenek, támogatni fogják.
IV. Czikk
Azon hatalmak, melyek Afrikában fenhatósági jogokat vagy védnökséget gyakorolnak, mindazáltal az általuk a III. Czikk értelmében elvállalt kötelezettségeket egészben vagy részben védlevelekkel ellátott társaságokra átruházhatják. Mindannak daczára közvetlenül felelősek maradnak azon kötelezettségekért, melyeket a jelen főokmány által elvállalnak és azok teljesitéseért jótállanak.
A hatalmak a birtokaikon a rabszolgakereskedés elnyomására közreműködni kivánó nemzeti szövetkezeteknek és egyéneknek fentartva azt, hogy azok előzetesen kieszközölt és bármikor visszavonható felhatalmazással birjanak s fentartva a vezetést és ellenőrzést, ugyszintén kizárva a fenhatósági jog bárminemü gyakorlását, jóakaratu elbánást, támogatást és védelmet helyeznek kilátásba.
V. Czikk
A szerződő hatalmak kötelezik magukat, hogy a mennyiben ez iránt már a jelen czikk szellemének megfelelő törvények által gondoskodva nem volna, legkésőbb a jelen főokmány aláirásának napjától számitandó egy év lefolyásán belül törvényt fognak alkotni vagy illető törvényhozásaik elé törvényjavaslatot fognak terjeszteni, mely által egyfelől büntető törvénykönyveiknek a személyek elleni sulyos merényletekre vonatkozó határozatai az embervadászatok szervezőire és tettes társaira, a felnőttek és fiugyermekek megcsonkitásának tetteseire és mindazokra, a kik a rabszolgáknak erőszakkal való elfogatásában résztvesznek - és másfelől a személyes szabadság elleni merényletekre vonatkozó határozatok, a rabszolgák vezetőire, szállitóira és rabszolgakereskedőkre is alkalmazhatókká fognak kijelentetni.
A fent felsorolt, különféle kategoriáju rabszolga-vadászok és kereskedők tettes társai és bűnsegédei a tettesekre kiszabott büntetésekhez mérten büntetendők.
Azon bűntettesek, a kik magukat azon ország hatóságainak birói hatalma alól kivonták, a hol az illető bűntettet vagy vétséget elkövették, vagy a törvényszegés fenforgását megállapitó hatóságok által közölt vizsgálati iratok alapján, vagy vétkességük bármely más bizonyitéka alapján, azon hatalom szorgalmazására, melynek területén előtaláltattak, le fognak tartóztattatni és minden további alakiság mellőzésével itélethozatal végett az illetékes biróságok rendelkezésére fognak bocsáttatni.
A hatalmak a jelen czikk végrehajtására vonatkozólag már meglevő vagy az e czélból alkotott törvényeket vagy kibocsátott rendeleteket egymással a lehető legrövidebb idő alatt közölni fogják.
VI. Czikk
Azon rabszolgák, kik az illető rabszolga-szállitmánynak Afrika belsejében történt elfogatása vagy feloszlatása által felszabadittattak; a mennyiben azt a körülmények megengedik, honukba visszaküldendők, különben az illető vidéken a helyi hatóság az élelmi szerek megszerzését és ha kivánják, a letelepedést lehetőleg meg fogja könnyiteni.
VII. Czikk
Minden szökevény rabszolga, ki e földrészen a szerződéses hatalmak védelmeért folyamodik, abban részesitendő és az általuk hivatalból felállitott táborhelyekbe és állomásokba vagy a tavakon és folyókon hajózó állami hajókra felveendő. A magánállomások és magánhajók csak az előzetes állami jóváhagyás fentartásával gyakorolhatják a menedékjogot.
VIII. Czikk
Minthogy mindazon nemzeteknek tapasztalata, melyek Afrikával összeköttetésben állanak, megmutatta: hogy mily veszedelmes és tulnyomó szerepük van a lőfegyvereknek a rabszolgakereskedés üzésében s a benszülött törzsek közötti belháborukban; minthogy továbbá ezen tapasztalat világosan bebizonyitotta, hogy az afrikai népségeknek, melyek fenmaradását biztositani a hatalmaknak határozott kivánsága - fentartása teljes lehetetlen, ha a lőfegyverekkel és lőszerekkel való kereskedés korlátozása végett intézkedések nem tétetnek; - a hatalmak elhatározzák, hogy a mennyiben ezt határaik jelenlegi állapota lehetővé teszi, a lőfegyvereknek, különösen pedig a vontcsövü és tökéletesitett fegyvereknek, valamint a lőpornak, a golyóknak és töltényeknek bevitele, a következő czikkben megállapitott eseteket és feltételeket kivéve, az északi szélesség 20-ik és a déli szélesség 22-ik foka közt fekvő és nyugat felől az atlanti oczeán, kelet felől az indiai oczeán által határolt területeken és azoknak a tengerpart mentén a parttól 100 tengeri mértföldnyire fekvő szigeteket magukban foglaló öveiben megtiltandó.
IX. Czikk
A lőfegyverek és lőszerek bevitele az esetre, ha az azon szerződéses hatalmak birtokaiban, melyek Afrikában fenhatósági jogokat vagy védnökséget gyakorolnak, megengedhető lesz, a mennyiben ott még hasonló vagy szigorubb határozatok érvényben nem volnának, a VIII. Czikkben meghatározott övre nézve következőképen állapittatik meg.
Valamennyi bevitt lőfegyver a bevivő költségére, koczkázatára és veszélyére az állami igazgatás felügyelete alá helyezett nyilvános raktárban elhelyezendő. A bevitt lőfegyvernek és lőszernek a raktárból való kivevése az igazgatás előzetes engedélye nélkül nem eszközölhető.
Ezen engedély, a következőkben körülirt eseteket kivéve, megtagadandó valamennyi pontos lőképességü fegyvernek, minő a vontcsövü, a töltényraktáros vagy hátultöltő puskák, egészben vagy szétszedve, a hozzájuk való töltényeknek, gyutacsoknak és megtöltésükhöz szükséges másnemü lőszereknek kivevését illetőleg.
A tengeri kikötőkben és pedig a kellő biztositékot nyujtó feltételek mellett az illető kormányok magánraktárakat is engedélyezhetnek, de csak közönséges lőpor és kovás puskák részére, a tökéletesitett lőfegyverek s a hozzájuk való lőszerek kizárásával. Függetlenül a kormányoknak közvetlenül a közerő felfegyverzésére és védelmük szervezésére tett intézkedéseitől, különös kivételeknek adható hely oly egyének részére, kik kellő biztositékot nyujtanak az iránt, hogy a nekik kiszolgáltatott fegyver és lőszer nem fog harmadik személyeknek juttattatni, átengedtetni vagy eladatni; továbbá azon utazók részére, kik kormányuk által oly igazolványnyal láttattak el, mely szerint az illető lőfegyver és lőszer kizárólag az ő személyes védelmükre van szánva.
Az előző czikkben megjelölt esetekben, a felügyelettel megbizott hatóság által, minden fegyver be fog lajstromoztatni és bélyeggel fog elláttatni; e hatóság fogja a szóban levő személyek számára a fegyver viselésére jogositott személy nevét és a fegyver bélyegét feltüntető fegyverhordási engedélyt is kiállitani. Ezen engedélyek, melyek bebizonyult visszaélés esetén visszavonhatók, csak öt évre fognak kiállittatni, de megujithatók lesznek.
A raktárba való letétre vonatkozó fentebbi határozat a lőporra szintén alkalmazandó.
A raktárakból eladás végett csak a nem vont csövü kovás puskák és a közönséges ugynevezett kereskedelmi lőpor adható ki. Ilynemü eladásra szánt fegyverek és lőszerek kiadása alkalmával, a helyi hatóságok mindenkor meg fogják határozni azon vidékeket, a hol azon fegyverek és lőszerek árúkba bocsáthatók. A rabszolgakereskedés által érintett vidékek mindig ki lesznek zárva.
Azon személyek, a kiknek a raktárakból fegyverek vagy lőpor kivétele megengedtetett, kötelezni tartoznak magukat arra: hogy az igazgatással megbizott hatóságokhoz minden hat hónapban egy részletes jegyzéket nyujtanak be, melyben az eladott lőfegyverek és lőpor rendeltetése, valamint a raktárban maradt mennyiség fel van tüntetve.
X. Czikk
A kormányok meg fogják tenni mindazon intézkedéseket, melyeket szükségeseknek látnak a lőfegyverek és lőszerek bevitelére, eladására és szállitására vonatkozó határozatok lehetőleg teljes végrehajtásának biztositására, valamint azok a belső határokon át való be- és kivitelének és azon vidékek felé való átvitelének megakadályozására, hol rabszolgakereskedés üzetik.
Az átviteli engedély a VIII. Czikkben megjelölt öv határain belül nem tagadható meg, ha a fegyverek és lőszerek valamely, a jelen okmányt aláirt vagy ahhoz hozzájárult és a tengerpart birtokában levő hatalom területén keresztül szállitandók az Afrika belsejében levő oly területekre, melyek a jelen okmányt aláirt vagy ahhoz hozzájárult más hatalom fenhatósága vagy védnöksége alatt állanak, hacsak ez utóbbi hatalom területe a tengerrel közvetlen összeköttetésben nem áll. Ha ezen összeköttetés teljesen meg volna szakitva, akkor az átviteli engedély szintén nem tagadható meg. Az átviteli engedély iránti minden kérvényhez csatolandó az Afrika bensejében birtokkal biró hatalom kormánya által kiállitott oly nyilatkozat, melyben bizonyittatik; hogy a szóban levő fegyverek és lőszerek nem eladásra, hanem az illető hatalom hatóságainak vagy a hittéritői vagy kereskedelmi állomások védelmére szükséges katonaság vagy a nyilatkozatban névszerint megjelölt személyek használatára rendelvék. A partvidéket uraló hatalom mindazonáltal fentartja magának a jogot, hogy kivételesen és átmenetileg a pontos lőképességü fegyvereknek és a lőszereknek saját területén való átvitelét meggátolhassa, ha az ország belsejében folyó zavargások vagy más komoly veszélyek miatt attól lehet tartani, hogy a fegyverek és lőszerek szállitása által saját biztonsága veszélyeztethetnék.
XI. Czikk
A hatalmak a lőfegyverekkel és lőszerekkel való kereskedésre, az adott engedélyjegyekre, valamint az illető területeiken tett megtorló intézkedésekre vonatkozó adatokat egymással közölni fogják.
XII. Czikk
A hatalmak kötelezik magukat, hogy azon intézkedéseket meg fogják tenni vagy illető törvényhozásaiknak javaslatba fogják hozni, melyek a végből szükségesek, hogy a megtiltott fegyverek és lőszerek lefoglalásán és elkobzásán kivül, a VIII. és IX. Czikkekben megállapitott tilalmak megszegői és bűnrészeseik a törvényszegés jelentőségéhez és az egyes esetek sulyához mérten akár pénzbirsággal vagy szabadságbüntetéssel, akár mind a kettővel mindenütt büntettessenek.
XIII. Czikk
Azon szerződéses hatalmak, melyeknek Afrikában a VIII. Czikkben meghatározott övvel határos birtokai vannak, kötelezik magukat azon intézkedések megtételére, melyek a végből szükségesek; hogy a lőfegyverek és lőszereknek, de legalább is a tökéletesitett fegyverek és töltényeknek belső határaikon át az emlitett öv valamely részébe való bevitele megakadályoztassék.
XIV. Czikk
A VIII-tól bezárólag a XIII-ig terjedő czikkekben foglalt megállapodás tizenkét évig marad érvényben. Az, ha tizenkét hóval ezen időszak lejárta előtt a szerződő felek egyike sem közölte volna annak hatályon kivül helyezése iránti szándékát, sem pedig annak átvizsgálását nem kivánta volna; további két éven át és igy tovább két évről két évre kötelező marad.
MÁSODIK FEJEZET
Karaván-utak és a rabszolgáknak szárazföldön való szállitása
XV. Czikk
A rabszolgakereskedés fészkeiben az annak elnyomására és az ellene való védelemre irányzott tevékenységükön kivül azon állomások, czirkáló hajójáratok és őrhelyek, a melyeknek létesitése a II. Czikkben kilátásba van véve, valamint mindazon más állomások, a melyek a IV. Czikk értelmében mindenik kormány által illető területeiken felállittattak vagy elismertettek, még hivatva lesznek, a mennyiben ezt a körülmények megengedik és pedig közigazgatási szervezetük fejlődéséhez képest a területükön a rabszolgakereskedők által használt utakra felügyelni, az utban levő rabszolgameneteket feltartóztatni vagy azokat mindenütt üldözni, a hol erre törvényesen fel vannak hatalmazva.
XVI. Czikk
Azon partvidékeken, melyek az Afrika belsejéből érkező rabszolga-szállitmányok átmeneti helyei vagy végpontjai gyanánt ismeretesek, valamint azon öv legfőbb karaván-utainak keresztezési pontjain, a melyek a fenhatósági vagy védnökségi jogokat gyakorló hatalmaknak már hatalmi köre alá eső tengerparttal határosak; a III. Czikkben foglalt feltételek és fentartások mellett azon hatóságok részéről, a melyek az illető földterületek alá esnek, őrhelyek fognak felállittatni, hogy onnan a rabszolga-szállitmányokat elfogják és a rabszolgákat felszabaditsák.
XVII. Czikk
A tengeri kikötőkben és a tengerparttal szomszédos vidékeken a helyi hatóságok által szigoru felügyelet fog szerveztetni a végből, hogy az Afrika belsejéből kivitt rabszolgák eladása és elszállitása, valamint az embervadász és rabszolgakereskedő bandák alakitása és azoknak Afrika belsejébe való utrakelése megakadályoztassék.
A tengerparton vagy annak közelében megérkező karavánok, valamint azok, melyek Afrika belsejében az illető területi hatalom hatóságai által megszállott helyre érkeznek, megérkezésükkor a személyzet összeállitása tekintetében beható ellenőrzésnek fognak alávettetni. Mindazon személyeknek, kikről kitünnék, hogy akár szülőföldükön, akár utközben fogattak el vagy erőszakkal raboltattak el vagy csonkittattak meg, szabadságuk visszaadatik.
XVIII. Czikk
A szerződő hatalmak mindenikének birtokaiban a közigazgatási hatóság köteles lesz a felszabaditott rabszolgákat védelemben részesiteni; azokat, ha lehetséges, honukba visszaszállitani, életfentartásuk eszközeit megszerezni és különösen az elhagyott gyermekek felneveléséről és elhelyezéséről gondoskodni.
XIX. Czikk
Az V. Czikkben megállapitott büntető határozatok mindazon bűntettekre és vétségekre alkalmazandók, a melyek a rabszolgáknak szárazföldön való szállitásánál s a rabszolgakereskedés űzésénél elkövettettek, mihelyt azok elkövetése megállapittatott.
Mindazon személyek, a kik valamely a jelen főokmányban megállapitott kihágás miatt büntetésnek esnek alá, biztositék letevésére kötelezendők, mielőtt azon országokban, hol rabszolgakereskedés üzetik, kereskedés gyakorlására feljogosittathatnak.
HARMADIK FEJEZET
A rabszolgakereskedés elnyomása tengeren
1. § Általános határozatok
XX. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak elismerik annak czélszerüségét, hogy közös megegyezéssel állapittassanak meg azon intézkedések, a melyek czélja rabszolgakereskedésnek azon tengeri övben való elnyomását hatályosabban biztositani, a hol az még üzetik.
XXI. Czikk
Ezen tengeri öv határai egyfelől az indiai oczeánnak partjai (ide értve a persa öböl és a Veres-tengeréit is) Beludsisztántól a tangalanei (quilimanei) csucsig és másfelől egy szerződésszerüleg megállapitott vonal, mely eleinte a tangalanei délkört követi odáig, hol az a 26-ik szélességi fokot metszi, azután e szélességi fokkal esik össze, majd ezt elhagyva, Madagaskar-szigetét kelet felől megkerüli, 20 mérföldnyi távolságban annak keleti és északi partjaitól egész odáig, a hol az Amber-fokon átmenő délkört szeli. E ponttól kezdve ezen öv határát egy ferde vonal képezi, mely ismét a beludsisztáni partig ér, 20 mérföldnyire haladva el a Raz-el-Had-fok előtt.
XXII. Czikk
A jelen főokmányt aláirt azon hatalmak, melyek közt a rabszolgakereskedés elnyomása iránt külön egyezmények állanak fenn, megegyeztek az iránt, hogy ezen egyezményeknek a hajók nyilt tengeren való megvizsgálására, átkutatására és lefoglalására való kölcsönös jogosultságot megállapitó pontjai a fenn megjelölt övre korlátoztassanak.
XXIII. Czikk
Ugyanazon hatalmak szintén egyetértenek az iránt, hogy a fentemlitett jog az 500 tonnánál kisebb köbtartalmu hajókra korlátozandó.
Ezen határozat felülvizsgálatnak vetendő alá, mihelyt a tapasztalat annak szükségességét bebizonyitotta.
XXIV. Czikk
Az emlitett hatalmak közt a rabszolgakereskedés elnyomása végett kötött egyezményeknek minden egyéb határozatai hatályban maradnak, a mennyiben azok a jelen főokmány által nem módosittatnak.
XXV. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak kötelezik magukat erélyes intézkedéseket tenni a végből, hogy lobogójuk bitorlását, valamint a rabszolgáknak azon hajókon való szállitását megakadályozzák, melyek lobogójuk viselésére fel vannak jogositva.
XXVI. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak kötelezik magukat mindazon intézkedések megtételére, melyek a rabszolgakereskedést űző személyek kipuhatolására alkalmas tudósitások gyors közlésének megkönnyitésére szükségesek.
XXVII. Czikk
Legalább egy nemzetközi iroda lesz fellállitandó: annak székhelye Zanzibárban lesz.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy azzal a XLI. Czikkben felsorolt összes okmányokat, ugyszintén mindazon felvilágositásokat közölni fogják, melyek a rabszolgakereskedés elnyomásának elősegitésére alkalmasak.
XXVIII. Czikk
Minden rabszolga, ki a jelen okmányt aláirt hatalmak valamelyikének lobogója alatt közlekedő hadihajóra menekült, azonnal és feltétlenül felszabadul; de ezen felszabadulása által nem vonhatja ki magát illetékes birósága alól, ha valamely általános jog szerinti bűntettet vagy vétséget követett el.
XXIX. Czikk
Minden rabszolgának, ki akarata ellenére tartatik vissza valamely belföldi hajón, jogában áll szabadságát visszakövetelni. Felszabadulását kimondhatja azon a jelen okmányt aláirt hatalom mindenikének bármely hivatalnoka, a ki a jelen főokmány által azon joggal felruháztatik, hogy a szóban levő hajókon levő személyzet létszámát ellenőrizze; a nélkül, hogy ezen felszabadulása által magát illetékes birósága alól kivonhatná, ha általános jog szerint valamely bűntettet vagy vétséget követett el.
2. § Szabályzat a lobogó viselésére és czirkáló hajók általi felügyeletre vonatkozólag
1. A lobogóviselési jognak belföldi hajók számára való engedélyezésére, a legénységi lajstromra és a néger utasok lajstromára vonatkozó szabályok
XXX. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak kötelezik magukat, hogy a XXI. Czikkben megjelölt övön belül a lobogójuk viselésére jogositott belföldi hajók, valamint az azok által eszközölt kereskedelmi ügyletek felett szigoruan őrködnek.
XXXI. Czikk
Belföldi hajóknak azok fognak minősittetni, melyek a következő két feltétel egyikének megfelelnek:
1. A belföldi épitési mód vagy árbocz-felszerelés jellegét kell viselniök.
2. A személyzetből a kapitánynak és a matrózok többségének azon országok szülöttjének kell lennie, melyek partjait az indiai oczeán, a vörös tenger, vagy a persa tengeröböl mossa.
XXXII. Czikk
Az emlitett hatalmak valamelyike lobogójának viselésére a jog jövőben a belföldi hajóknak csak az esetben fog megadatni, ha egyszersmind a következő három feltételnek megfelelnek:
1. A hajó-tulajdonosoknak azon hatalom alattvalóinak vagy védenczeinek kell lenniök, melynek lobogóját viselni kivánják;
2. Igazolniok kell, hogy ingatlan birtokot birnak azon hatóság kerületében, melyhez kérelmüket intézték vagy a reájok netán kirovandó pénzbirságok biztositására megfelelő óvadékot kell letenniök;
3. Az emlitett hajó-tulajdonosoknak, valamint az illető hajó kapitányának igazolniok kell, hogy jó hirnévnek örvendnek s különösen sohasem marasztaltattak el rabszolgakereskedés űzése miatt.
XXXIII. Czikk
Az adott engedély minden évben megujitandó. Az bármikor felfüggeszthető vagy visszavonható azon hatalom hatóságai által, melynek lobogóját a hajó viseli.
XXXIV. Czikk
Az engedélyokmány tartalmazni fogja mindazon adatokat, melyek az illető hajó azonosságának megállapitására szükségesek. Ez a kapitány által veendő őrizetbe. A belföldi hajó neve és tonnatartalma a hajó farán bevésett és festett latin betükkel feltüntetendő és származási kikötőjének kezdőbetüje vagy kezdőbetüi, valamint az ezen kikötő hajó lajstromának sorszáma fekete szinnel a vitorlákra rányomandó.
XXXV. Czikk
Az elindulási kikötőben az illető hajó kapitányának azon hatalom hatósága által, melynek lobogóját viseli, legénységi lajstrom szolgáltatandó ki. Ez a hajónak minden ujabb utrakelésekor vagy legkésőbb egy év lefolyása után és a következő határozatoknak megfelelőleg megujitandó:
1. A legénységi lajstrom az elinduláskor azon hatóság által, a mely azt kiállitotta, láttamozandó.
2. Néger nem szegődtethető matróznak hajóra a nélkül, hogy azon hatalom hatósága által, melynek lobogóját a hajó viseli, vagy ilyennek hiányában az illető helyi hatóság által előzetesen ki nem hallgattatott volna, annak megállapitása végett, hogy szabad elhatározásából lép szerződéses viszonyba.
3. Ezen hatóság ügyelni fog arra, hogy a matrózok vagy a hajóinasok száma ne legyen aránytalanul nagy a hajók tonnatartalmához és árboczfelszereléséhez képest.
4. Azon hatóság, mely az illető egyéneket elindulásuk előtt kihallgatta, be fogja őket irni a legénységi lajstromba, a melyben azok akkép sorolandók fel, hogy mindenikük neve mellett személyük általános leirása is fel legyen tüntetve.
5. Hogy a személyeknek másokkal való helyettesitése minél biztosabban megakadályoztassék, a matrózok azonfelül még külön megkülönböztető jellel lesznek elláthatók.
XXXVI. Czikk
Ha valamely hajó kapitánya néger utasokat akar hajójára felvenni, erről azon hatalom hatóságának, melynek lobogóját a hajó viseli, vagy ennek hiányában a helyi hatóságnak jelentést tenni köteles. Az utasok ki fognak hallgattatni és ha kiderül az, hogy önként szálltak hajóra, egy külön jegyzékbe iratnak össze, a mely mindenikük neve mellett személyleirásukat is feltünteti s különösen nemüket és nagyságukat megjelöli. Négerek gyermekei csak az esetben vehetők fel utasoknak, ha őket szüleik vagy becsületességükről ismert személyek kisérik. Az elinduláskor az utasok jegyzéke, miután az felolvastatott, a fentemlitett hatóság által láttamozandó. Ha nincsenek utasok a hajón, ezen körülmény a legénységi lajstromban világosan felemlitendő.
XXXVII. Czikk
Minden utközben érintett vagy rendeltetési kikötőben köteles a hajó kapitánya megérkezéskor a legénységi lajstromot és szükség esetén az utasok előzőleg kiállitott jegyzékeit azon hatalom hatóságának, a melynek lobogóját a hajó viseli vagy ennek hiányában a helyi hatóságnak bemutatni. A hatóság köteles a rendeltetési helyükre megérkezett vagy valamely utközben érintett kikötőben tartózkodó utasokat ellenőrizni és kiszállásukat a jegyzékbe bevezetni. Elinduláskor köteles ugyanazon hatóság a legénységi lajstromot és jegyzékét újból láttamozni és az utasok nevét felolvasni.
XXXVIII. Czikk
Az afrikai tengerparton és az annak mentén fekvő szigeteken nem szabad néger utast belföldi hajóra felvenni; kivéve azon helyeket, hol a jelen okmányt aláirt hatalmaknak valamely hatósága székel.
A XXI. Czikkben megjelölt öv egész kiterjedésében nem szállitható partra néger utas másutt, mint a hol a magas szerződő felek valamelyikének hatósága székel és csakis ugy, ha ezen hatóság a kiszállásnál jelen van.
Azon esetek, midőn erőhatalom idézte elő a fentebbi határozatok megszegését, azon hatalom hatósága részéről, melynek lobogóját a hajó viseli, vagy ennek hiányában azon kikötő helyi hatósága részéről, melyben a gyanus hajó kikötött, vizsgálat tárgyává teendők.
XXXIX. Czikk
A XXXV., XXXVI., XXXVII. és XXXVIII. Czikkekben foglalt határozatok nem alkalmazhatók oly hajókra, a melyek nincsenek teljes fedélzettel ellátva, a melyeknek legénysége legfeljebb 10 emberből áll és a melyek a következő két feltétel egyikének megfelelnek:
1. kizárólag halászattal foglalkoznak a területbeli vizeken;
2. ugyanazon területi hatalom különböző kikötői közt kis parthajózást üznek s legfeljebb 5 mértföldnyire távoznak a parttól.
Ezen különféle hajók az adott esetek szerint a helyi vagy a consuli hatóságtól külön engedélyjegyet kapnak, mely minden évben megujitandó és a XL. Czikkben megállapitott feltételek mellett visszavonható és a mely, az egyöntetüség kedvéért a jelen főokmányhoz csatolt minta szerint a nemzetközi tudakozó irodával közlendő.
XL. Czikk
Ha törvényesen bebizonyittatik, hogy oly hajónak kapitánya vagy tulajdonosa, a mely a jelen okmányt aláirt hatalmak egyikének lobogóját viselni fel van jogositva vagy a mely a XXXIX. Czikkben megjelölt engedélyt megkapta, rabszolgakereskedést üzött, vagy azt megkisérlette; akkor ezen jogositvány vagy ezen engedély haladéktalanul visszavonandó. A III. fejezet 2. §-ában foglalt határozatoknak mindennemü megszegése azonfelül a szerződő hatalmak mindenikének saját törvényeiben és rendeleteiben megszabott büntetésekkel büntetendő.
XLI. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak kötelezik magukat a következő okmányok mintáit a nemzetközi tudakozó irodához beküldeni:
1. a lobogóviselési jogositványra vonatkozó okmányt;
2. a legénységi lajstromot;
3. a néger utasok jegyzékét.
Ezen okmányoknak, melyek szövege az egyes államok sajátlagos szabályzataihoz képest különböző lehet, a következő valamely európai nyelven szerkesztett kimutatásokat mulhatatlanul magukban kell foglalniok:
I. a lobogóviselési jogositványt illetőleg:
a) a hajó nevét, tonnatartalmát, árbocz-felszereléseit és főbb méreteit;
b) a származási kikötő lajstromszámát és jelzőbetüjét;
c) az engedélyjegy kiállitásának keltét és a kiállitó tisztviselő minőségét.
II. A legénységi lajstromot illetőleg:
a) a hajó, a kapitány és a hajótulajdonos nevét:
b) a hajó tonnatartalmát;
c) a hajó lajstromszámát és származási kikötőjét, rendeltetési helyét, valamint a XXV. Czikkben felsorolt adatokat.
III. A néger utasok jegyzékét illetőleg:
Az azokat szállitó hajó nevét és a XXXVI. Czikkben azonosságuk biztos megállapitása végett megjelölt adatokat.
A jelen okmányt aláirt hatalmak meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a helyi hatóságok vagy consulaik a lobogójuk viselhetésére vonatkozólag adott minden engedélynek hiteles másolatát nyomban annak megadása után, valamint az ily engedély visszavonására vonatkozó értesitést az emlitett irodának megküldjék.
A jelen czikk határozatai csakis a belföldi hajók részére kiállitandó okmányokra vonatkoznak.
2. A gyanus hajók feltartóztatása
XLII. Czikk
Ha a jelen okmányt aláirt hatalmak valamelyike hadihajóinak parancsnok tisztjei alapossággal felteszik, hogy valamely 500 tonnát meg nem haladó köbtartalmu, fent megjelölt évben talált hajó rabszolgakereskedésre szolgál vagy lobogóbitorlást követ el, akkor a hajóokmányokat megvizsgálhatják.
A jelen czikk a területi vizekben jelenleg fennálló törvénykezési viszonyokban változást nem fog maga után vonni.
XLIII. Czikk
Az emlitett czélból egy egyenruhás hajóstiszt parancsnoksága alatt álló csolnak küldhető a gyanus hajóhoz, miután az előbb élő szóval figyelmessé tétettett és ezen szándékról értesittetett.
A megállapitott hajó fedélzetére küldött tiszt a lehető legtapintatosabban és legkiméletesebben köteles eljárni.
XLIV. Czikk
A hajóokmányok megvizsgálása a következő iratok vizsgálatából fog állani:
1. a belföldi hajókat illetőleg a XLI. Czikkben emlitett okmányokéból;
2. a többi hajókat illetőleg azon iratokéból, melyek a hatályban álló különböző szerződésekben és egyezményekben vannak megállapitva.
A hajóokmányok megvizsgálása a legénység és az utasok névszerinti felolvasására csak a következő czikkben megállapitott esetekben és feltételek mellett jogosit fel.
XLV. Czikk
A hajórakomány megvizsgálása vagy átkutatása csakis azon hatalmak lobogója alatt közlekedő hajóknál foganatositható, melyek a XXII. Czikkben megjelölt külön egyezményeket kötötték vagy jövőben kötnék és csakis ezen egyezmények határozataival megegyezőleg.
XLVI. Czikk
A megállapitott hajóról való távozása előtt az illető tiszt jegyzőkönyvet köteles felvenni azon ország alakszerüsége szerint és nyelvén, melyhez tartozik.
Ezen jegyzőkönyv kelettel és az illető tiszt aláirásával ellátandó és benne a tényállás megállapitandó.
A megállapitott hajó kapitányának, valamint a tanuknak jogában áll a jegyzőkönyvbe bármely általuk czélszerünek vélt nyilatkozatot felvétetni.
XLVII. Czikk
Azon hadihajó-parancsnok, a ki idegen lobogót viselő hajót állitott meg, kormányának erről minden egyes esetben jelentést tenni köteles, megjelölve azon indokokat, melyek őt ezen eljárásra birták.
XLVIII. Czikk
Ezen jelentés kivonata, valamint a megállitott hajó fedélzetére küldött tiszt által felvett jegyzőkönyv másolata a nemzetközi tudakozó irodának a lehető legrövidebb idő alatt megküldendő, a mely azokat azon hatalomnak, melynek lobogóját az utközben megállitott hajó viselte, legközelebb székelő consuli vagy területi hatóságával közölni fogja. Ezen okmányok másodpéldányai az iroda levéltárában őrizetbe veendők.
XLIX. Czikk
Ha az előző czikkekben emlitett ellenőrzési teendők teljesitése alkalmával a czirkáló hajó parancsnoka arra a meggyőződésre jut, hogy a hajón utközben valamely rabszolgakereskedési eset fordult elő, vagy ha a kapitány vagy a hajótulajdonos ellen megczáfolhatatlan bizonyitékok hozhatók fel annak megokolására nézve, hogy a lobogó bitorlása, csempészet vagy a rabszolgakereskedésben való részvétel miatt vád emeltessék; akkor a feltartóztatott hajót azon öv oly legközelebb eső kikötőjébe köteles kisérni, a hol azon hatalomnak, melynek lobogóját az illető hajó viselte, illetékes hatósága van.
A jelen okmányt aláirt hatalmak mindenike kötelezi magát, hogy az övben a fent felsorolt esetekben illetékes helyi vagy consuli hatóságokat vagy külön kiküldött egyéneket megjelöli és a nemzetközi tudakozó irodának tudomására juttatja.
A gyanus hajó egy saját nemzetebeli czirkáló hajónak is átadható, ha az utóbbi annak átvételébe beleegyez.
3. A hajó letartóztatása körüli vizsgálati itélethozatali eljárás
L. Czikk
Az előző czikkben emlitett hatóság, a melynek a letartóztatott hajó kiszolgáltattatott, nemzetének törvényei s szabályai szerint az idegen czirkáló hajó egyik tisztjének jelenlétében kimeritő vizsgálatot fog megejteni.
LI. Czikk
Ha ezen vizsgálat kideriti, hogy lobogóbitorlás történt, a letartóztatott hajó az elfoglalónak rendelkezésére bocsátandó.
LII. Czikk
Ha a vizsgálat kideriti, hogy rabszolgakereskedés esete forog fenn, a mennyiben ugyanis eladásra szánt rabszolgák voltak a hajón, vagy más a külön egyezményekben megjelölt rabszolgakereskedési esetek fordultak elő; akkor a hajó és rakománya azon hatóság felügyelete alatt, mely a vizsgálatot vezette, lefoglalva marad.
A kapitány és a legénység az LIV. és LVI. Czikkekben megjelölt biróságoknak szolgáltatnak át. A rabszolgák szabadon bocsáttatnak, mihelyt az itélet meghozatott.
Az ezen czikkben megjelölt esetekben, a felszabaditott rabszolgák tekintetében, a jelen okmányt aláirt hatalmak közt kötött vagy kötendő külön egyezményeknek megfelelőleg fog intézkedés tétetni. Ily egyezmények hiányában az emlitett rabszolgák átadhatók az illető helyi hatóságnak, a végből, hogy ha lehetséges, honukba visszaküldessenek; különben pedig ezen hatóság, a mennyiben tőle függ, meg fogja nekik könnyiteni az élelmi szerek megszerzését és ha kivánják, a környéken való letelepedést.
LIII. Czikk
Ha a vizsgálat kideriti, hogy a hajó jogtalanul tartóztattatott le, annak az utjából való eltereltetése következtében szenvedett kár megtéritésére teljes jogigénye leend.
Ezen kártérités összege azon hatóság által fog megállapittatni, mely a vizsgálatot vezette.
LIV. Czikk
Ha az elfogó hajó tisztje a jelenlétében megejtett vizsgálat során hozott határozatokba nem nyugodnék bele, akkor az ügy azon nemzet biróságához fog áttétetni, a melynek lobogóját az elfoglalt hajó viselte.
Ezen szabály alól kivételnek csak az esetben van helye, ha az LIII. Czikkben megjelölt kártéritési összeg iránt merülne fel nézeteltérés, mely esetben az összeg a következő czikk határozataihoz képest választott biróság által állapitandó meg.
LV. Czikk
Az elfogó hajó tisztje és azon hatóság, mely a vizsgálatot vezette, negyvennyolcz órán belül egy-egy választott birót és a két választott biró huszonnégy órán belül egy elnököt fognak választani. A választott birák, a mennyire lehetséges, a jelen okmányt aláirt hatalmak diplomatiai, consuli vagy birósági tisztviselői sorából választandók. A szerződő kormányok szolgálatában álló benszülöttek határozottan ki vannak zárva.
A határozat szavazattöbbséggel hozatik és végérvényesnek tekintendő.
Ha a választott biróság nem alakult meg a megjelölt határidőn belül, akkor a kártérités és a kár megállapitása iránt az eljárás az LVIII. Czikk 2. §-ának határozatai szerint fog foganatosittatni.
LVI. Czikk
A vitás esetek a lehető legrövidebb idő alatt azon nemzet biróságához fognak áttétetni, melynek lobogóját a vádlottak viselték. Mindazonáltal azon nemzetnek, melyhez a vádlottak tartoznak, consulai vagy minden egyéb hatóságai, a mennyiben e végből külön megbizást kaptak, kormányaik által felhatalmazhatók, hogy az illető biróságok helyett itéletet hozhassanak.
LVII. Czikk
A III. fejezet határozatainak megszegésére vonatkozó eljárás és itélethozatal mindig oly sommás módon eszközlendők, a mint azt a jelen okmányt aláirt hatalmaknak alávetett területekben érvényben álló törvények és szabályzatok megengedik.
LVIII. Czikk
A nemzetbeli biróság vagy az LVI. Czikkben megjelölt hatóságok minden itélete, mely akkép hangzik, hogy a letartóztatott hajó nem üzött rabszolgakereskedést: legott végrehajtandó és ehhez képest az illető hajó visszanyeri teljes szabadságát utjának folytatására.
Ez esetben a törvényes ok nélkül letartóztatott vagy zaklatásoknak kitett hajó kapitányának vagy tulajdonosának igénye van a kár megtéritésére, melynek összege a közvetlenül érdekelt kormányok közös megegyezése utján vagy választott biróság által állapitandó meg, és a lefoglalást megszüntető itélet napjától számitandó hat havi határidőn belül megtéritendő.
LIX. Czikk
Elmarasztaltatás esetén a lefoglalt hajó az elfogó javára elkobzottnak fog nyilvánittatni.
A kapitány, a legénység és minden egyéb vétkesnek talált személy, az általuk elkövetett bűntettek vagy vétségek sulyosságához képest és az V. Czikknek megfelelően büntetendők.
LX. Czikk
Az L-től LIX-ig terjedő czikkek határozatai a rabszolgakereskedés bűntetteinek elbirálására alakitott vagy alakitandó külön biróságok illetékességét vagy eljárását nem érintik.
LXI. Czikk
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy egymással mindazon utasitásokat kölcsönösen közölni fogják, melyeket a III. fejezet határozatainak végrehajtása iránt a megjelölt tengeri övön belül közlekedő hadihajóik parancsnokainak adni fognak.
NEGYEDIK FEJEZET
Azon rendeltetési országok, melyeknek intézményei a házi rabszolgaság fennállását megengedik
LXII. Czikk
Azon szerződő hatalmak, melyeknek intézményei a házi rabszolgaság fennállását megengedik és a melyeknek Afrikában vagy azon kivül fekvő birtokai ennek következtében, daczára a hatóságok éberségének, az afrikai rabszolgák rendeltetési helyéül szolgálnak: kötelezik magukat, hogy azok be-, át- és kivitelét, valamint az azokkal való kereskedést megakadályozzák.
Mindazon pontokon, hol az afrikai rabszolgák bevitele, átvitele és kivitele eszközöltetni szokott, a lehető leghatályosabb és legszigorubb ellenőrzés fog általuk szerveztetni.
LXIII. Czikk
Az előző czikk végrehajtásában felszabaditott rabszolgák, a mennyiben azt a körülmények megengedik, honukba vissza fognak küldetni. Mindenesetre felszabaditó leveleket fognak az illetékes hatóságoktól kapni, és életfentartásuk eszközeinek megszerzése végett azok védelmét és támogatását igényelhetik.
LXIV. Czikk
Mindazon szökevény rabszolga, a ki a LXII. Czikkben emlitett hatalmak valamelyikének határához eljut, szabadnak fog tekintetni és jogában fog állni, hogy az illetékes hatóságoktól felszabaditó levelet követeljen.
LXV. Czikk
Minden eladási szerződés vagy megegyezés, melynek tárgyát bármely körülmények következtében a LXIII. és LXIV. Czikkekben megjelölt rabszolgák képezték, semmisnek és létre nem jöttnek fog tekintetni.
LXVI. Czikk
A LXII. Czikkben emlitett országok egyikének lobogóját viselő belföldi hajók legénysége és utasai, ha a jelek arra mutatnak, hogy az illető hajók rabszolgakereskedést űznek; a helyi hatóságok által azon kikötőkben, melyeket érintenek, ugy megérkezésükkor, mint elindulásukkor szigoru vizsgálatnak fognak alávettetni. Ha a hajón afrikai rabszolgák vannak, a hajó és mindazon személyek ellen, kik gyanusaknak tünnek fel, birósági eljárás inditandó meg. A hajón talált rabszolgák, azon hatóságok által, melyek a hajók lefoglalását eszközölték, felszabaditó levelekkel látandók el.
LXVII. Czikk
Az V. Czikkben foglaltakkal kapcsolatban büntető határozatok fognak elrendeltetni mindazok ellen, a kik afrikai rabszolgákkal való kereskedést, bevitelt vagy szállitást űznek; ugyszintén mindazok ellen, a kik a fiugyermekeket vagy a felnőtteket megcsonkitják és az ily megcsonkitottakkal kereskedést űznek, nemkülönben tettestársaik és bünrészeseik ellen is.
LXVIII. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak elismerik a rabszolgakereskedés megakadályozása iránt Ő Felsége az ottománok császárja által 1889. évi deczember hó 4/16-án (1307. évi Rebi ul Akhir 22. napján) szentesitett törvény nagy becsét és meg vannak győződve, hogy az ottomán hatóságok által hatályos ellenőrzési intézkedések fognak tétetni, különösen Arábia nyugati partján és azon utakon, a melyek e tengerpartot Ő császári Felségének Ázsiában levő többi birtokaival összekötik.
LXIX. Czikk
Ő Felsége Persia sahja hajlandó a területi vizeken és a persa tengeröbölnek és az omani öbölnek az ő fenhatósága alá helyezett partjaihoz tartozó vizeken, valamint az ország belsejében levő azon utakon, melyek a rabszolgák szállitására szolgálnak, hathatós ellenőrző intézkedéseket tenni. A hatóságok és a többi hivatalok e czélból a szükséges felhatalmazásokkal el fognak láttatni.
LXX. Czikk
Ő Fensége Zanzibár szultánja a leghathatósabb közremüködésre hajlandó az afrikai rabszolgákkal kereskedők által a szárazföldön és tengeren elkövetett bűntettek és vétségek elnyomása végett. A zanzibári szultánság területén e czélból felállitott biróságok az V. Czikkben megállapitott büntető határozatokat szigoruan alkalmazni fogják. A végből, hogy a felszabaditott rabszolgák szabadsága minél inkább biztosittassék, a jelen főokmány határozatainak, valamint az Ő Fensége és elődei által e tárgyban kibocsátott rendeletek értelmében Zanzibárban felszabaditásügyi iroda fog felállittatni.
LXXI. Czikk
A szerződő hatalmak diplomatiai és consuli hivatalnokai és tengerésztisztjei a fennálló egyezmények határozatain belül segédkezet fognak nyujtani a helyi hatóságoknak a végből, hogy a rabszolgakereskedés ott, hol az még létezik, elnyomassék; jogukban fog állani a rabszolga-kereskedés miatt általuk meginditott pereknél jelen lenni, a nélkül, hogy a tanácskozásokban részt vehetnének.
LXXII. Czikk
Azon országok közigazgatási hatóságai, a hová afrikai rabszolgák szállittatnak, a XVIII. Czikkben megjelölt czélból felszabaditásügyi irodákat vagy ezeket helyettesitő intézményeket fognak felállitani.
LXXIII. Czikk
Miután a jelen okmányt aláirt hatalmak kötelezték magukat, hogy minden a rabszolga-kereskedés elnyomása szempontjából hasznos adatot egymással közölni fognak, azon kormányok, a melyeket a jelen fejezet határozatai illetnek, az elfogott és felszabaditott rabszolgákra vonatkozó statisztikai adatokat, valamint a rabszolgakereskedés elnyomása végett törvényhozási vagy közigazgatási uton tett intézkedéseket a többi kormányokkal időszakonkint közölni fogják.
ÖTÖDIK FEJEZET
A főokmány végrehajtásának biztositására vonatkozó intézmények
1. § A nemzetközi tengerészeti iroda
LXXIV. Czikk
A XXVII. Czikk határozatainak megfelelőleg Zanzibárban nemzetközi iroda állittatik fel, a melyben a jelen okmányt aláirt hatalmak mindenike magát egy-egy kiküldött által képviseltetheti.
LXXV. Czikk
Az iroda megalakitandó, mihelyt három hatalom képviselőjét kinevezte. Az iroda szabályzatot fog kidolgozni, a mely hivatása teljesitésének módját megállapitja. Ezen szabályzat jóváhagyás végett a jelen okmányt aláirt azon hatalmaknak haladéktalanul be fog mutattatni, a melyek képviseltetésük iránti szándékukat kijelentették és a melyek arra vonatkozólag a lehető legrövidebb idő alatt határozni fognak.
LXXVI. Czikk
Ezen intézmény költségei egyenlő részekben osztandók fel az előző czikkben emlitett szerződéses hatalmak közt.
LXXVII. Czikk
A zanzibári iroda mindazon okmányok és adatok összegyüjtésére lesz hivatva, melyek a rabszolgakereskedésnek az emlitett tengeri övben való elnyomását megkönnyiteni alkalmasak.
A jelen okmányt aláirt hatalmak e végből kötelezik magukat, hogy annak lehető legrövidebb idő alatt meg fogják küldeni:
1. a XLI. Czikkben felsorolt okmányokat;
2. a XLVIII. Czikkben megjelölt jelentések kivonatát és a jegyzőkönyvek másolatát;
3. a XLIX. Czikk értelmében a letartóztatott hajók ellen való eljárás tekintetében illetékes helyi vagy consuli hatóságok és külön kiküldöttek jegyzékét;
4. az LVIII. Czikk értelmében hozott itéletek és elmarasztaló határozatok másolatát;
5. minden oly adatot, mely a fent megjelölt övben rabszolgakereskedést üző személyek kipuhatolására alkalmas.
LXXVIII. Czikk
Az iroda levéltára mindig hozzáférhető lesz a jelen okmányt aláirt hatalmak azon tengerésztisztjei részére, a kik a XXI. Czikkben megjelölt öv határain belül való működésre fel vannak jogositva; ugyszintén a helyi vagy birósági hatóságok és a kormányaik által külön kijelölt consulok részére.
Az iroda a levéltárában kutatni jogositott idegen tiszteknek és hivatalnokoknak azon okmányokról, a melyek keleti nyelven vannak szerkesztve, valamely európai nyelven készült forditást köteles kiadni.
Az iroda a XLVIII. Czikkben megjelölt közlésekről gondoskodik.
LXXIX. Czikk
A zanzibári irodával kapcsolatban az öv bizonyos részeiben az érdekelt hatalmak előzetes megegyezése után fiók-irodák állithatók fel.
Ezek ezen hatalmak kiküldötteiből fognak állani és a LXXV., LXXVI. és LXXVIII. Czikkeknek megfelelőleg fognak berendeztetni.
Ezeknek a LXXVII. Czikkben megjelölt okmányok és adatok, a mennyiben azok az öv tekintetbe jövő részére vonatkoznak, ezen területrész helyi és consuli hatóságai által közvetlenül meg fognak küldetni; de a nélkül, hogy azért a zanzibári iroda számára ugyanazon czikkben megjelölt közlés mellőzhető lenne.
LXXX. Czikk
A zanzibári iroda minden év első két hónapján belül ugy a maga, mint a fiókirodák lefolyt évi tevékenységéről jelentést köteles tenni.
2. § A rabszolgakereskedésre vonatkozó okmányok- és adatoknak a kormányok közti kicseréléséről
LXXXI. Czikk
A hatalmak a lehető legrészletesebben és legrövidebb idő alatt közölni fogják egymással:
1. a jelen főokmány határozatainak alkalmazására vonatkozólag fennálló vagy hozott törvények és rendeletek szövegét;
2. a rabszolgakereskedésre, az elfogott és felszabaditott rabszolgákra, a fegyverekkel, lőszerekkel és szeszes italokkal való kereskedésre vonatkozó statisztikai adatokat.
LXXXII. Czikk
Ezen okmányok és adatok kicserélése a brüsseli külügyministeriummal kapcsolatba hozott központi irodában lesz összpontositva.
LXXXIII. Czikk
A zanzibári iroda annak a saját és a LXXIX. Czikk értelmében netán felállitandó fiókirodák lefolyt évi müködéséről szerkesztett s a LXXX. Czikkben emlitett jelentést évenkint meg fogja küldeni.
LXXXIV. Czikk
Az okmányok és adatok összegyüjtendők és aztán időszakonkint közzéteendők s a jelen okmányt aláirt összes hatalmaknak megküldendők.
Ezen közleményhez a törvényhozás, közigazgatás és statisztika körébe tartozó a LXXXI. és LXXXIII. Czikkekben emlitett okmányoknak tárgymutatója minden évben melléklendő.
LXXXV. Czikk
Az irodai, levelezési, forditási és nyomtatási költségek a jelen okmányt aláirt összes hatalmak által fognak viseltetni és a brüsseli külügyministerium közvetitésével fognak beszedetni.
3. § A felszabaditott rabszolgák védelméről
LXXXVI. Czikk
Miután a jelen okmányt aláirt hatalmak kötelességükül elismerték, hogy a területeiken felszabaditott rabszolgákat megvédendik, kötelezik magukat, hogy a XXI. Czikkben meghatározott öv kikötőiben és emlitett területeik azon helyein, a hol a rabszolgavadászat üzetik vagy a melyek az afrikai rabszolgáknak átszállitási és érkezési helyei; a mennyiben még nem léteznének általuk elegendőnek vélt számban, irodákat és intézményeket fognak berendezni, a melyeknek azon különös feladatuk lesz, hogy a rabszolgákat a VI., XVIII., LII., LXIII. és LXVI. Czikkek határozatainak megfelelőleg felszabaditsák és oltalmazzák.
LXXXVII. Czikk
A felszabaditásügyi irodák vagy az ezen teendőkkel megbizott hatóságok fogják a felszabaditó leveleket kiállitani és azokról jegyzéket fognak vezetni.
Mihelyt valamely rabszolgakereskedési vagy jogtalan szabadság-megfosztási eset feljelentetik: vagy maguknak a rabszolgáknak kérelmére az emlitett irodák vagy hatóságok mindent el fognak követni, a mi a rabszolgák kiszabaditásának és a bünösök megbüntetésének biztositása végett szükséges.
A felszabaditó levelek kiadása semmi esetre sem késleltethető, ha az illető rabszolga valamely általános törvény szerinti bűntett vagy vétség elkövetésével van vádolva. Az emlitett levelek kiállitása után azonban a rendes birói eljárás meginditandó.
LXXXVIII. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak területeiken a felszabaditott nők számára való menhelyek és a felszabaditott gyermekek nevelésére szolgáló intézmények felállitását elő fogják segiteni.
LXXXIX. Czikk
A felszabaditott rabszolgák szabadságuk élvezetében való megvédésük végett mindenkor fordulhatnak az irodákhoz.
A ki ravasz fondorlattal vagy erőszakkal élt, hogy valamely felszabaditott rabszolgát felszabaditó levelétől vagy szabadságától megfosszon, rabszolgakereskedőnek fog tekintetni.
HATODIK FEJEZET
A szeszes italokkal való kereskedés korlátozására vonatkozó intézkedések
XC. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak méltán tartva azon erkölcsi és anyagi következményektől, melyeket a bennszülött népekre nézve a szeszes italokkal való visszaélés előidéz; megegyeztek az iránt, hogy a XCI., XCII. és XCIII. Czikkek határozatait azon övön belül alkalmazzák, mely az északi szélesség 20-ik és a déli szélesség 22-ik foka által határoltatik és nyugat felé az Atlanti-oczeánig, kelet felé pedig az Indiai-oczeánig és mellékvizeiig, beleértve a tengerparttól 100 tengeri mértföldön belül fekvő szigeteket, terjed.
XCI. Czikk
Ezen öv azon részeiben, a melyekben bebizonyitottan akár vallásos, akár más okoknál fogva szeszes italok nem fogyasztatnak, vagy azok élvezete nem honosodott meg, ezek bevitelét a hatalmak meg fogják akadályozni. A szeszes italok gyártása ott szintén meg lesz tiltva.
Mindenik hatalom meg fogja állapitani birtokain vagy a védnöksége alatt álló területeken belül, a szeszbeviteli tilalomnak alávetett öv határait és köteles lesz annak vázlatát a többi hatalmakkal hat hónapon belül közölni.
A fentemlitett tilalom alól kivétel csak korlátolt mennyiségekre nézve engedhető, ha azok a nem-bennszülöttek fogyasztására vannak szánva és ha azok az egyes kormányok által megállapitott rendeletek és feltételek mellett vitetnek be.
XCII. Czikk
Azon hatalmak, melyek ezen övnek azon részeiben birnak birtokokat, vagy gyakorolnak védnökséget, a melyek tilalomnak nem esnek alá és a hová a szeszes italok jelenleg szabadon vihetők be, vagy 50° szesztartalom mellett hektoliterenkint 15 franknál alacsonyabb beviteli vám alá esnek; kötelezik magukat, hogy ezen szeszes italokra a jelen főokmány hatályba léptét követő három esztendő tartamára 50° szesztartalom mellett hektoliterenkint 15 frank beviteli vámot vetnek.
Ezen időszak elteltével e vám további három év tartamára 25 frankra emelhető fel. Ezen beviteli vám a hatodik év végén az ezen tarifa-határozatok által előidézett eredmények egybehasonlitó vizsgálata alapján revisio alá veendő, a végből: hogy aztán - ha lehetséges - azon övnek, melyben a XCI. Czikkben megjelölt tilalom nem állna fenn, egész területére nézve minimalis vám állapittassék meg.
A hatalmak fentartják maguknak a jogot, hogy azon területeken, a hol az nekik jelenleg is megvan, a vámtételeket a jelen czikkben megállapitott minimumon felül is fentartsák vagy felemeljék.
XCIII. Czikk
Azon szeszes italok, melyek a XCII. Czikkben megjelölt területeken gyártattak és a belfogyasztásra vannak szánva, fogyasztási adónak fognak alávettetni.
E fogyasztási adó, a mely adó beszedésének lehetőség szerint való biztositására a hatalmak magukat kötelezik, a beviteli vámoknak a XCII. Czikkben megállapitott minimalis tételénél nem lesz alacsonyabb.
XCIV. Czikk
A jelen okmányt aláirt azon hatalmak, a melyeknek Afrikában a XC. Czikkben megjelölt övvel határos birtokaik vannak, kötelezik magukat a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy a szeszes italoknak belső határaikon át az emlitett öv területére való behozatalát megakadályozzák.
XCV. Czikk
A hatalmak a brüsseli iroda közvetitésével az V. fejezet határozatainak megfelelőleg közölni fogják egymással a szeszes italoknak illető területeiken való forgalmára vonatkozó adatokat.
HETEDIK FEJEZET
Zárhatározatok
XCVI. Czikk
A jelen főokmány által a jelen okmányt aláirt hatalmak közt korábban kötött egyezményeknek minden azzal ellenkező határozatai hatályon kivül helyeztetnek.
XCVII. Czikk
A jelen okmányt aláirt hatalmak a XIV., XXIII. és XCII. Czikkek határozatainak épségben hagyása mellett, fentartják maguknak, hogy a jelen főokmányba utólagosan és közös megegyezés alapján mindazon módositásokat vagy javitásokat felvegyék, a melyeknek czélszerü voltát a tapasztalat igazolná.
XCVIII. Czikk
Azon hatalmaknak, a melyek a jelen főokmányt nem irták alá, megengedhető, hogy ahhoz hozzájáruljanak.
A jelen okmányt aláirt hatalmak fentartják maguknak a jogot, hogy ezen hozzájárulást oly feltételektől tegyék függővé, a melyeket szükségeseknek tartanak.
Ha külön feltétel nem köttetik ki, a hozzájárulás mindazon kötelezettségek elvállalásával és mindazon kedvezményekben való részesüléssel jár, melyek a jelen főokmányban megállapittattak.
A hatalmak meg fognak egyezni azon lépések iránt, melyek a végből teendők, hogy azon államokat hozzájárulásra birják, melyeknek közremüködése a főokmány teljes végrehajtásának biztositása végett szükséges vagy hasznos volna.
A hozzájárulás külön okmánynyal fog történni és diplomatiai uton Ő Felsége a belgák királya kormányának és ennek közvetitésével a jelen okmányt aláirt vagy ahhoz utólagosan hozzájáruló összes államoknak tudomására fog juttattatni.
XCIX. Czikk
A jelen főokmány a lehető legrövidebb idő alatt, mely semmi esetre sem terjedhet egy évi időközön tul, jóvá fog hagyatni.
Mindenik hatalom jóváhagyását Ő Felsége a belgák királya kormányához fogja megküldeni, mely arról a jelen főokmányt aláirt többi hatalmakat értesiteni fogja.
Az összes hatalmak jóváhagyási okmányai a belga királyság levéltárában fognak elhelyeztetni.
Mihelyt valamennyi jóváhagyási okmány beérkezett, vagy legkésőbb egy évvel a jelen főokmány aláirása után, a letételről jegyzőkönyv fog felvétetni, mely a jóváhagyó összes hatalmak képviselői által aláirandó.
Ezen jegyzőkönyv hitelesitett másolata az összes érdekelt hatalmaknak meg fog küldetni.
C. Czikk
A jelen főokmány a szerződő hatalmaknak összes területein az előző czikkben emlitett letéti jegyzőkönyv felvételétől számitandó hatvanadik napon hatályba fog lépni.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen főokmányt aláirták és pecsétjeikkel elláták.
[Aláírások]
Felhatalmazás
A keletafrikai tengerpart mentén való parthajózásra a XXXIX. Czikk értelmében.
| A hajó neve, épitési módjának és árbocz- felszerelésének megjelölésével | Nemze- tiség | Tonna- tartalom | Származási kikötő | A kapitány neve | A hajólegény- ség száma | Az utasok legnagyobb száma | Azon határok, a melyeken belül a hajó közlekedhetik | Általános megjegy- zések | |
A jelen felhatalmazás ................................. megujitandó.
Az engedélyokmány kiállitójának minősége.
Nyilatkozat
A Brüsselben tartott értekezleten egybegyütt hatalmak, melyek az 1885. évi február 26-iki berlini főokmányt jóváhagyták, vagy ahhoz hozzájárultak;
Miután a mai napon kelt főokmányban egyetértőleg megállapitották és aláirták azon rendszabályok összességét, a melyeknek az a czélja, hogy a rabszolgakereskedésnek szárazföldön, ugy mint tengeren vége vettessék és a benszülött népességek erkölcsi és anyagi helyzete javittassék;
Tekintetbe véve, hogy az általuk e végből tett intézkedések végrehajtása közülök egyesekre, melyeknek a szerződés szerinti Kongó-medenczében birtokaik vannak, vagy a melyek ott védnökséget gyakorolnak, oly kötelezettségeket ró, melyek teljesitése szükségkép uj segédeszközöket igényel; megegyeztek, hogy a következő nyilatkozatot teszik:
A jelen okmányt aláirt vagy az ahhoz hozzájáruló hatalmak, a melyeknek a már emlitett szerződés szerinti Kongó-medenczében birtokaik vannak, vagy a melyek ott védnökséget gyakorolnak, ott - a mennyiben nekik erre ily felhatalmazás egyáltalán szükséges - a bevitt árúk után vámokat szedhetnek, a melyek tarifája az árúnak a beviteli kikötőben levő értéke 10%-ával egyenlő tételét felül nem haladhatja; de kivéve a szeszes italokat, a melyekre nézve a mai napra kelt főokmány VI. fejezetének határozatai irányadók.
Az emlitett főokmány aláirása után, azon hatalmak közt, a melyek a berlini főokmányt jóváhagyták, vagy ahhoz hozzájárultak; tárgyalások fognak megindittatni a végből, hogy a szerződés szerinti Kongó-medenczében meghonositandó vámrendszer feltételeit az érték 10%-ában meghatározott maximális határon belül megállapitsák.
Mindazáltal megállapodás történt abban:
1. hogy semmiféle egyenlőtlen elbánás nem fog alkalmaztatni és átviteli vám nem fog szedetni:
2. hogy a megállapitott vámrendszer alkalmazásánál mindenik hatalom azon lesz, hogy az alakiságokat, a mennyire lehetséges, egyszerüsitse és a kereskedelmi ügyleteket megkönnyitse;
3. hogy a kilátásba vett tárgyalások alapján létrejött egyezmény a jelen nyilatkozat aláirásától számitandó tizenöt éven át hatályban marad.
Ezen idő lejártakor és ujabb egyezmény hiányában a szerződő hatalmakra nézve ugyanazon viszony fog ismét beállani, mely a berlini főokmány IV. Czikkében kilátásba van véve; megmarad azonban azon joguk, hogy a szerződés szerinti Kongó-medencze területére bevitt árukat legfölebb 10%-nyi vámnak vessék alá.
A jelen nyilatkozat jóváhagyási okmányai a mai napon kelt főokmányéval egyidejüleg fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül az alulirt meghatalmazottak a jelen nyilatkozatot kiállitották és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
