Ausztria-Magyarország, Németország és a német védnökség alatt levő területek, az amerikai Egyesült-Államok, Argentina köztársaság, Belgium, Bolivia, Brazilia, Bulgária, Chili, Columbia köztársaság, a congói független állam, Costa-Rica köztársaság, Dánia és a dán gyarmatok, Domingo köztársaság, Egyptom, Ecuador, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Francziaország és a franczia gyarmatok, Nagybritannia és különböző brit gyarmatok, az ausztráliai brit gyarmatok, Canada, Brit-India, Görögország, Guatemala, Haiti köztársaság, Hawai királyság, Honduras köztársaság, Olaszország, Japán, Libéria köztársaság, Luxemburg, Mexikó, Montenegro, Nicaragua, Norvégia, Paraguay, Németalföld és a németalföldi gyarmatok, Peru, Perzsia, Portugal és a portugal gyarmatok, Rumánia, Oroszország, Salvador, Szerbia, Siam királyság, a délafrikai köztársaság, Svédország, Svájcz, a tunisi kormányzóság, Törökország, Uruguay és a venezuelai Egyesült-Államok közt az 1878. évi XX. törvénycikk III. Czikke szerint kötött és Bécsben 1891. julius hó 4-én aláirt egyetemes postaszerződés és annak zárjegyzőkönyve, miután az az országgyülés által elfogadtatott és utóbb a szerződő felek által megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
köttetett Ausztria-Magyarország, Németország és a német védnökség alatt levő területek, az amerikai Egyesült-Államok, Argentina köztársaság, Belgium, Bolivia, Brazilia, Bulgária, Chili, Columbia köztársaság, a congói független állam, Costa-Rica köztársaság, Dánia és a dán gyarmatok, Domingo köztársaság, Egyptom, Ecuador, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Francziaország és a franczia gyarmatok, Nagy-Britannia és különböző brit gyarmatok, az ausztráliai britt gyarmatok, Canada, Brit-India, Görögország, Guatemala, Haiti köztársaság, Hawai királyság, Honduras köztársaság, Olaszország, Japán, Libéria köztársaság, Luxemburg, Mexiko, Montenegro, Nicaragua, Norvégia, Paraguay, Németalföld és a németalföldi gyarmatok, Peru, Perzsia, Portugal és a portugal gyarmatok, Rumánia, Oroszország, Salvador, Szerbia, Siam királyság, a délafrikai köztársaság, Svédország, Svájcz, a tunisi kormányzóság, Törökország, Uruguay és a venezuelai Egyesült-Államok közt.
A fent elősorolt országok alulirt meghatalmazottjai a Párisban 1878. évi junius hó 1-én létrejött egyetemes postaszerződés 19. Czikke értelmében Bécsben congressusra egybegyülvén, a most emlitett szerződést, valamint a Lissabonban 1885. évi márczius hó 21-én erre vonatkozólag létrejött pótszerződést, közös egyetértéssel s a jóváhagyás fentartása mellett, a következőleg módositották:
Azon országok, melyek a jelen szerződést megkötötték, valamint azok, melyek ahhoz később csatlakozni fognak, a levelezéseknek postahivatalaik közt való kölcsönös kicserélésére nézve „Egyetemes posta-egyesület” elnevezés alatt egységes postaterületet képeznek.
A jelen szerződés határozatai az egyesület egyik országából a másikba intézett levelekre, egyszerü és fizetett válasszal ellátott levelező-lapokra, mindennemü nyomtatványokra, üzleti papirokra és árumintákra terjednek ki. Alkalmaztatnak továbbá ezen határozatok az egyetemes posta-egyesület országai és az egyesülethez nem csatlakozott országok közt váltott fentemlitett küldeményekre is, ha azok legalább két szerződő ország szolgálatát veszik igénybe.
1. Egymással határos országok postaigazgatásai és azok, melyek levelezéseiket egy harmadik igazgatás közvetitése nélkül egymás közt közvetlenül cserélik ki, közös egyetértés utján állapitják meg a levélcsomagoknak határaikon át, vagy egyik határtól a másikig való szállitásának feltételeit.
2. Oly tengeri szállitás, melyet két ország közt ezek egyikének posta- vagy más hajói közvetitenek; más egyezség hiányában külön szolgálatnak tekintetik és e szállitás, valamint az is, melyet valamely országnak postahivatalai közt más ország tengeri vagy szárazföldi szolgálattal közvetit, a következő czikk által szabályoztatik.
1. A szabad átszállitás az egyesület összes területén biztosittatik.
2. Ennek folytán az egyesület postaigazgatásai ugy levélzárlatokat, mint egyes leveleket egy vagy több egyesületi igazgatás közvetitésével a forgalom és a postaszolgálat igényeihez képest egymás közt szabadon cserélhetnek ki.
3. Az egyesület két postaigazgatása közt egyenkint vagy zárlatban egy vagy több egyesületi igazgatás szolgálatának igénybevételével váltott levelezésekért, - azon országok mindegyike javára, melyeknek területén átszállittattak, vagy a melyeknek szolgálata a szállitásra igénybe vétetett, - a következő átmeneti dijak járnak:
1-ször, szárazföldi szállitás fejében levelekért és levelező lapokért kilogrammonként 2 frank, a többi tárgyakért kilogrammonként 25 centimes:
2-szor, tengeri szállitás fejében levelekért és levelező-lapokért kilogrammonként 15 frank, a többi tárgyakért kilogrammonként 1 frank.
4. Megjegyzendő azonban:
1-ször, hogy mindenütt, hol az átszállitás már jelenleg ingyen vagy kedvezőbb feltételek mellett teljesittetik, ezen állapot az alábbi 3. pontban tárgyalt eset kivételével érintetlenül marad;
2-szor, hogy mindenütt, hol jelenleg a tengeri szállitás dija levelekért és levelező-lapokért kilogrammonként 5 frank és a többi tárgyakért 50 centimes, e dijak változatlanul megmaradnak;
3-szor, hogy a tengeri szállitás, 300 tengeri mérföldet meg nem haladó távolságig ingyen teljesittetik, ha az ezen uton szállitott levélzárlatokért és levelezésekért az érdekelt igazgatás szárazföldi szállitási dijat igényelhet; ellenkező esetben a levelek és levelező-lapok kilogramjáért 2 frank, a többi tárgyak kilogramjáért 25 centimes dij jár;
4-szer, hogy az esetben, ha a tengeri szállitást két vagy több igazgatás teljesiti: az összes szállitás dija levelekért és levelező lapokért kilogrammonként 15 frankot, a többi tárgyakért kilogrammonként 1 frankot meg nem haladhat; a dijak az illető igazgatások közt a szállitás távolságának aránya szerint osztatnak el, kivéve, ha az érdekelt felek másként megállapodtak;
5-ször, hogy a jelen czikkben elősorolt dijak érvénye nem terjed ki sem az egyesülethez nem tartozó igazgatásoktól függő, sem pedig oly rendkivüli szállitási szolgálatokra, melyeket valamely igazgatás az egyesület területén egy vagy több igazgatás érdekében vagy kivánságára rendezett be vagy tart fenn. A szállitás ezen két nemének feltételeit az érdekelt igazgatások egymás közt tetszés szerint határozzák meg.
5. Az átszállitás költségeit a feladó ország igazgatása viseli.
6. Az általános leszámolás ezen költségekről azon adatok alapján történik, melyek minden harmadik évben az alábbi 20. Czikkben emlitett szabályzatban meghatározott 28 napon át gyüjtetnek.
7. A postaigazgatások kölcsönös levelezései, a válaszos levelező lapoknak a kiindulási országba visszaküldött válaszlapjai, a visszaküldött vagy tévesen irányitott küldemények, a térti küldemények, a térti vevények, a postautalvanyok és minden más, a postaszolgálatra vonatkozó okmányok a szárazföldi és tengeri átszállitási dijtól mentesek.
1. A postai küldemények dijai az egyesület egész területén - ott, a hol a kézbesitési szolgálat be van, vagy be lesz rendezve, a házhoz való kézbesitést is beleértve - a következőleg állapittatnak meg:
1-ször, levelekért, minden egyes levél és minden 15 gram suly vagy annak töredéke után, bérmentesitve 25 centimes, bérmentetlenül annak kétszerese;
2-szor, egyszerü levelező-lapokért, avagy a fizetett válaszszal ellátott levelező-lapok mindegyik lapjáért darabonként 10 centimes;
a bérmentetlen levelező-lapok dija annyi, mint a bérmentetlen leveleké;
3-szor, mindennemü nyomtatványokért, üzleti papirokért és árumintákért, minden egyes külön czimzett tárgy vagy csomag és minden 50 gram vagy ennek töredéke után 5 centimes, feltéve, hogy az ily tárgy vagy csomag levelet vagy tényleges és személyes levelezés jellegével biró irott közleményt nem tartalmaz és könnyen megvizsgálható.
Üzleti papirok dija küldeményenként 25 centimes-nál, áruminták dija 10 centimes-nál kisebb nem lehet.
2. Az előző §-ban megállapitott dijakon felül még szedhető:
1-ször, mindazon tárgyakért, melyeknek tengeri szállitási dija levelek és levelező-lapok után kilogrammonként 15 frank, más tárgyak után kilogrammonként 1 frank, azon viszonylatokban, melyekben e szállitási dijak alkalmazhatók: egységes pótdij, mely portó tételenként leveleknél 25 centimes, levelező-lapoknál 5 centimes és a többi küldeményeknél 50 gram vagy ennek töredéke után 5 centimes-nál magasabb nem lehet.
2-szor, az egyesülethez nem tartozó igazgatásoktól függő szolgálat, vagy az egyesület területén berendezett rendkivüli szolgálat igénybevételével s e czimen külön költséggel egybekötött szállitásért eme költséggel arányos pótdij.
3. Elégtelen bérmentesités esetében mindennemü levélpostai tárgy a czimzett rovására hiányzó dijrész kétszeres összegével terheltetik meg: de e dij magasabb nem lehet, mint az, mely a rendeltetési országban a hasonnemü, sulyu és eredetü bérmentesitetlen levelezés után szedetik.
4. Minden küldemény, mely nem levél vagy levelező-lap, legalább részben bérmentesitendő.
5. Az árúminta-küldemények kereskedelmi értéket képviselő tárgyakat nem tartalmazhatnak, sulyuk 250 gramot, kiterjedésük hosszuságban 30 centimétert, szélességben 20 centimétert és magasságban 10 centimétert, vagy ha tekercs-alakuak, hosszuságban 30 centimétert s átméretben 15 centimétert tul nem haladhatnak. Mindazonáltal az érdekelt országok igazgatásai kölcsönös forgalmukban a fent meghatározottnál nagyobb suly és kiterjedés iránt is megegyezhetnek.
6. Üzleti papirt és nyomtatványt tartalmazó csomagok 2 kilogrammnál sulyosabbak nem lehetnek s terjedelmük bármely oldalon 45 centimétert tul nem haladhat.
Elfogadhatók mindazonáltal postaszállitásra oly tekercs-alaku csomagok is, melyeknek átmérete 10 centimétert és hossza 75 centimétert tul nem halad.
1. Az 5. Czikkben felsorolt tárgyak ajánlva küldhetők.
2. Minden ajánlott küldeményért fizet a feladó:
1-ször, a küldemény nemének megfelelő rendes bérmentesitési dijat;
2-szor, 25 centimes-ig terjedhető ajánlási dijat, melyben a feladó vevénydija is benfoglaltatik.
3. Ajánlott küldemény feladója előre lefizetett 25 centimes maximalis dijért térti vevényt is kaphat.
1. Ajánlott küldemények 500 frankig terjedő utánvétellel terhelve küldhetők azon országok kölcsönös forgalmában, melyeknek igazgatásai e szolgálat berendezésére nézve megegyeznek. E küldemények az ajánlott küldemények kellékeinek és dijainak vannak alávetve.
2. A czimzettől beszedett összeg a közönséges utalvány dijának és 10 centimes beszedési illetéknek levonása után a feladónak postautalványnyal küldetik meg.
1. Ajánlott küldemény elveszése esetén - a vis major esetét kivéve - a feladónak, vagy ennek kivánatára a czimzettnek 50 frank kárpótlásra van igénye.
2. A kárpótlást kifizetni azon igazgatás köteles, melynek a felvevő hivatal alá van rendelve. Ez igazgatásnak visszkereseti joga van a felelős igazgatás, vagyis azon igazgatás ellen, a melynek területén vagy szolgálatában az elveszés bekövetkezett.
3. A szavatosság, az ellenkezőnek bebizonyitásáig, azon igazgatást terheli, mely a küldeményt kifogás nélkül átvette, de annak kézbesitését, esetleg a következő igazgatásnak történt szabályszerü átadását kimutatni nem képes. „Poste restante” czimmel ellátott küldeménynél a szavatosság megszünik, ha az oly személynek kézbesittetett, ki a rendeltetési országban fennálló szabályok szerint beigazolta azt, hogy neve és állása a czimmel megegyezik.
4. A kárpótlási összeget a feladó hely igazgatása lehető gyorsan, de legkésőbb a felszólamlás napjától számitva egy év alatt tartozik megfizetni. A szavatos igazgatás köteles a feladó hely igazgatásának az ez által fizetett kárpótlási összeget haladék nélkül megtériteni. Azon esetben, ha a szavatos igazgatás a feladó hely igazgatását arra hivta fel, hogy a kifizetést ne teljesitse, a nem fizetésből eredő esetleges költségeket utóbbi igazgatásnak megtériteni tartozik.
5. A felszólamlási határidő az ajánlott küldeménynek postán való feladása napjától számitandó egy év. E határidő lejárta után a felszólamlónak kártalanitásra igénye többé nincs.
6. Ha az elveszés szállitás közben következett be, a nélkül, hogy megállapitható lenne, mely ország területén történt, az illető igazgatások a kárt egyenlő részben viselik.
7. Az igazgatásoknak szavatolása ajánlott küldeményekért megszünik, mihelyt az átvételre jogositott egyén azt nyugtázta és átvette.
1. Valamely levélpostai küldemény feladója azt mindaddig, mig a czimzettnek még nem kézbesittetett, visszavonhatja vagy annak czimét megváltoztathatja.
2. Az erre vonatkozó megkeresés postával vagy táviratilag továbbittatik s a feladó ezért a következő dijakat tartozik fizetni:
1-ször, postával továbbitandó megkeresésért egy egyszerü ajánlott levél diját;
2-szor, távirati uton továbbitandó megkeresésért a távirat diját a rendes dijszabás szerint.
3. A jelen czikk határozatai nem kötelezők azon országokra nézve, melyeknek törvényei a feladónak nem engedik meg a rendelkezést a szállitás alatt levő küldemények felett.
Az egyesülethez tartozó azon országok, melyeknek pénzegysége nem a frank; dijaikat az előző 5. és 6. Czikk szabványainak megfelelő egyenértékben saját pénzértékük szerint állapitják meg. Ezen országoknak jogukban áll a törtrészeket a jelen szerződés 20. Czikkében emlitett szabályzatban foglalt táblázatnak megfelelőleg kikerekiteni.
1. A küldemények csak a feladó országban a magánlevelezésre érvényes levéljegyekkel bérmentesithetők. Kellően bérmentesitetteknek tekintendők azonban a fizetett válaszszal ellátott levelező-lapok válaszlapjai is, melyekre a kibocsátó ország levéljegyei vannak illesztve.
2. E kötelezettség alól ki vannak véve és portómentesek a postaigazgatásoknak egymás közt váltott, a postaszolgálatra vonatkozó levelezései.
3. A nyilt tengeren levő postahajók szekrényébe dobott vagy a hajó parancsnokának kezeihez szolgáltatott levelezések azon ország levéljegyeivel és dijszabása szerint bérmentesithetők, melynek az emlitett postahajó tulajdonát képezi, vagy a melyhez tartozik.
Ha a feladás a hajón a menet két végpontján való tartózkodás alatt vagy egy közbeneső kikötőben történik; a bérmentesités csak akkor érvényes, ha azon ország levéljegyeivel és dijszabása szerint történik, melynek vizeiben a postahajó tartózkodik.
1. Minden igazgatás osztatlanul megtartja az általa az előző 5., 6., 7., 10. és 11. Czikk alapján beszedett dijakat, kivéve a 7. Czikk 2. §-ában emlitett utalványok után járó megtéritéseket.
2. Ennélfogva a jelen czikk 1. §-ában emlitett megtéritésen kivül e czimen az egyesületnek egyes igazgatásai közt leszámolásnak helye nincs.
3. Levelek és más levélpostai küldemények sem a feladó, sem a rendeltetési országban, sem a feladó, sem a czimzett rovására nem terhelhetők egyéb porto vagy más postadijjal, mint a melyek az előbb idézett czikkekben meg vannak állapitva.
1. Azon egyesületi államokban, melyek kölcsönös forgalmukra nézve abban megegyeznek, bármely nemü levélpostai küldemény a feladó kivánságára czimzettnek a megérkezés után azonnal külön küldönczczel kézbesittetik.
2. Az ily „express” küldemények külön kézbesitési illeték alá esnek, mely 30 centimesban van megszabva és a feladó által a rendes viteldijon felül teljesen s előre lefizetendő. E kézbesitési dij a feladó ország igazgatását illeti.
3. Ha a küldemény oly helyre szól, hol postahivatal nincs, a rendeltetési terület igazgatása pótdijat szedhet, mely azonban a belforgalomra nézve megállapitott küldönczdijat meg nem haladhatja és a melyből a feladó által fizetett dij, illetve ennek a pótdijat beszedő állam pénzértékében megfelelő egyenértéke levonandó.
4. Oly express-küldemények, melyek az előre lefizetendő összes illetékek erejéig teljesen bérmentesitve nincsenek, közönséges módon kézbesittetnek.
1. Az egyesület területén belül a postaküldemények utánküldéseért semmiféle pótdij nem szedetik.
2. Térti-levelekre nézve a közbeneső igazgatások részéről nincs helye oly átszállitási dijak visszatéritésének, melyek az odaküldésért nekik jártak.
3. Után- vagy visszaküldés által a feladó országba visszakerülő bérmentetlen levelek, bérmentetlen levelező-lapok s elégtelenül bérmentesitett bármely nemü levélpostai küldemények a czimzettek vagy feladók terhére ugyanazon dij alá esnek, mint az első rendeltetési országból a feladó országba közvetlenül czimzett hasonló küldemények.
1. Valamely szerződő állam postahivatalai és ugyanazon államtól idegen helyen állomásozó hadi hajórajoknak vagy egyes hadi hajóknak parancsnokai közt a többi államok szárazföldi vagy tengeri közvetitésével levélzárlatok válthatók.
2. Az ezen levélzárlatokban foglalt bárminemü levélpostai küldemények csakis a zárlatot vivő vagy inditó hadihajó tisztjeihez vagy legénységéhez szólhatnak, illetve csak azoktól eredhetnek; a küldemények diját és kellékeit azon állam postaigazgatása határozza meg belföldi szabályzatai alapján, melyhez a hajó tartozik.
3. A kiindulási vagy a rendeltetési postaigazgatás a kérdésben forgó levélzárlatok után a közbeneső igazgatásoknak a 4. Czikk határozatai értelmében kiszámitandó átszállási dijat fizeti; kivéve, ha az érdekelt igazgatások másként egyeztek meg.
1. Nem továbbittatnak:
a) oly üzleti papirok, áruminták és nyomtatványok, melyek még részben sincsenek bérmentesitve, vagy nincsenek ugy csomagolva, hogy a tartalom könnyen megvizsgálható;
b) ugyanily nemü küldemények, ha sulyuk vagy méreteik az 5. Czikkben előirt határokat tulhaladják;
c) a kereskedelmi értékkel biró áruminták.
2. A fent elősorolt küldemények a bélyegző lenyomattal jelzett feladó helyre visszaküldendők s ha lehet, a feladónak visszaadandók.
3. Tilos:
1-ször, levélpostára feladni:
a) oly áruminta- és egyéb küldeményeket, melyek természetüknél fogva a postai közegekre veszélyt hozhatnak, a levelezéseket bepiszkolhatják vagy megrongálhatják;
b) robbanó, gyulékony és veszélyes anyagokat; nemkülönben a szabályzatban kikötött kivételek fentartásával: élő vagy holt állatokat vagy rovarokat.
2-szor, a postára adott közönséges, vagy ajánlott küldeményekben elhelyezni:
a) forgalomban levő pénzdarabokat;
b) vámilleték alá eső tárgyakat;
c) arany- vagy ezüst tárgyakat, drágaköveket, ékszereket s egyéb drágaságokat, de csak azon esetben, ha azoknak csatolását vagy szállitását az illető országok törvényei megtiltják.
4. Az előző 3. § tilalmai alá eső küldemények, ha tévesen szállitásra bocsáttattak volna, a betüző lenyomattal jelzett feladó helyre visszaküldendők; kivéve, ha a rendeltetési ország igazgatása, törvényei és belföldi szabályzatai értelmében más rendelkezésre volna felhatalmazva.
5. Az egyesülethez tartozó országok kormányai egyébként jogositva vannak területükön a szállitást vagy kézbesitést megtagadni a mérsékelt dijért szállitható azon tárgyaktól, melyek a közlésükre és terjesztésükre vonatkozó törvényeknek, szabályoknak és rendeleteknek meg nem felelnek; valamint egyéb levelezéstől is, melyen a törvények vagy szabályzatok által megtiltott megjegyzések, rajzok stb. feltünő módon vannak alkalmazva.
1. Az egyesület azon igazgatásai, melyek az egyesület területén kivül fekvő országokkal összeköttetésben vannak, megengedik, hogy az egyesület többi igazgatásai ezen összeköttetéseket az emlitett országokkal való levelezéseiknek közvetitésére felhasználják.
2. Valamely egyesületi országnak az egyesülethez nem tartozó országgal más egyesületi országon át váltott egyenkinti levelezésének, az egyesület határain kivül való szállitását azon egyezmények, szabályzatok vagy külön határozatok szabályozzák, melyek a közvetitő és az idegen ország közt a postai összeköttetésre nézve fennállanak.
3. Idegen országból eredő vagy oda szóló levelezés az egyesület területén ugyanazon dijakért szállittatik át, mint az azon egyesületi országból eredő vagy oda szóló levelezés, mely az előbbivel a közlekedést fentartja.
4. Az egyesület határán kivüli átszállitásért az idegen országba szóló levelezések után az idegen országgal való közlekedést fentartó egyleti országnak a következő átszállitási dijak járnak, nevezetesen:
a) az egyesületen kivüli tengeri szállitás fejében, levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 20 frank, a többi tárgyakért kilogrammonként 1 frank;
b) az egyesületen kivüli szárazföldi szállitás fejében kilogrammonként azon meghatározott költségek, melyeket a közlekedést az idegen közvetitő országgal fentartó egyleti ország közül.
5. Ha a tengeri szállitást két vagy több igazgatás látja el, a tengeri szállitás összes költségei az egyesület területén és azonkivül levelek és levelező-lapoknál kilogrammonként 20 frankot és a többi tárgyaknál kilogrammonként 1 frankot meg nem haladhatnak; esetleg e dijak ez igazgatások közt az átfutott távolság szerint osztatnak fel, ha csak az érdekeltek másként nem állapodtak meg.
6. Az egyesületen kivüli szállitás fentemlitett költségeit a feladási ország igazgatása viseli. E szállitási költségek az egyenként vagy levélzárlatokban továbbitott összes levelezésre alkalmaztatnak.
Ha azonban egyesületi országból idegen országba vagy ilyenből egyesületi országba levélzárlatok küldetnek; kell, hogy az érdekelt igazgatások a szállitási költségek fizetési módozatára nézve előre megegyezzenek.
7. Egyesületi és egyesületen kivüli két ország közt egy másik egyesületi országon át váltott levelezés átszállitási költségeiről a főleszámolás statistikai adatok alapján történik, melyek a megelőző 4. Czikk értelmében az egyesületen belül való átszállitásért járó dijak kiszámitására szolgáló adatokkal egyidejüleg gyüjtetnek.
8. Azon dijak, melyek valamely egyesületi országban az egyesületen kivüli országba szóló vagy abból eredő és egy másik egyesületi országon átszállitott levelezésért szedetnek, az egyesületi rendes dijaknál alacsonyabbak nem lehetnek. E dijakat a beszedő ország egészen megtartja.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy hamis vagy használt értékjegyeknek a levelezések bérmentesitésére való csalárd használatának megtorlására a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozásuknál javaslatba hozzák. Hasonlóképen kötelezik magukat, hogy a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozásuknál javaslatba hozzák: hogy megtiltassék és megszüntettessék oly hamis vagy utánzott postai jelzőknek és értékjegyeknek csalárd gyártása, eladása, vételre kinálása, vagy szétosztása, melyek valamely szerződő állam postaijelzőivel és értékjegyeivel összetéveszthetők.
Értéknyilvánitással ellátott levelek és dobozok, postai utalványok, nemzetközi postai csomagok, postai megbizások, azonossági könyvecskék, hirlapelőfizetések és egyéb ily szolgálati ágak berendezése az egyesület különböző államai vagy államcsoportjai közt külön egyezmény tárgyát képezi.
1. Az egyesületet képező különböző országok postaigazgatásai közös egyetértéssel foganatositandó szabályzatban állapithatják meg a szükséges általános és különös rendszabályokat.
2. Az egyes igazgatások továbbá egymásközt megállapodhatnak oly kérdésekre nézve, melyek nem érintik az egyesület összeségét; föltéve, hogy a megállapodások a jelen szerződéssel ellentétben nincsenek.
3. Az érdekelt igazgatások egyébiránt kölcsönösen megegyezhetnek 30 kilométernyi övön belül leszállitott dijaknak alkalmazására nézve.
1. A jelen szerződés az egyes országok törvényhozási jogát nem érinti mindarra nézve, a miről a jelen szerződésben foglalt határozatok nem intézkednek.
2. Nem korlátozza a szerződő felek jogát, hogy szerződéseket fentartsanak és kössenek; valamint, hogy a postaforgalom javitása érdekében szükebb körü egyesületeket fentartsanak, avagy újakat alakitsanak.
1. Az „Egyetemes postaegyesület nemzetközi irodája” elnevezés alatt fentartatik azon intézmény, mely mint központi hivatal a svájczi postaigazgatás felügyelete alatt működik és a melynek költségeit az egyesület valamennyi igazgatása viseli.
2. Ez irodának feladata a nemzetközi postaszolgálatot érdeklő mindennemü közleményeket gyüjteni, rendezni, közzétenni és szétosztani; vitás kérdésekről az érdekelt felek kivánságára véleményt adni, a congressus okmányainak megváltoztatására vonatkozó javaslatok tárgyalását előkésziteni, elfogadott változásokat közölni és egyáltalán mindazon tanulmányokkal és munkákkal foglalkozni, melyek a postaegyesület érdekében reá bizatnak.
1. Az egyesület két vagy több tagja közt a jelen szerződés magyarázása körül, vagy ajánlott küldemény elveszése esetén valamely igazgatás szavatossága tekintetében felmerülő vitás kérdést választott biróság dönti el, melyhez minden érdekelt igazgatás a vitás ügyben közvetlenül nem érdekelt egy-egy egyesületi tagot választ.
2. A választott biróság általános szavazattöbbséggel határoz.
3. A szavazatok megoszlása esetén a vita eldöntésére a választott biróság egy más, a vitás ügyben szinte nem érdekelt igazgatást választ.
4. A jelen czikk határozatai a megelőző 19. Czikk alapján kötött egyezményekre is alkalmaztatnak.
1. Azon országok, melyek a jelen szerződéshez nem járultak, kivánságukra ahhoz csatlakozhatnak.
2. E csatlakozás diplomatiai uton a svájczi szövetség kormányának bejelentendő, mely azt valamennyi egyesületi országgal közli.
3. A csatlakozás jogi következménye: a jelen szerződésben foglalt határozatok elfogadása és a benne megállapitott előnyökben való részesülés.
4. A svájczi szövetség kormányát illeti meg, hogy az érdekelt országgal egyetértve megállapitsa azon részösszeget, melylyel az utóbbi ország igazgatása a nemzetközi iroda költségeihez járul és esetleg az ezen igazgatás által az előző 10. Czikk értelmében szedendő díjak egyenértékét.
1. A szerződő államok meghatalmazottjai a megoldandó kérdések fontosságához képest congressusra gyülnek össze, vagy egyszerü igazgatási értekezletet tartanak, valahányszor a kormányok vagy igazgatások két harmada azt inditványozza, vagy ily inditványt elfogad.
2. Azonban postacongressusra legalább is minden öt évben kell összejönni.
3. Minden ország képviseltetheti magát akár egy vagy több küldött, akár valamely más ország küldöttei által. Egy ország küldötte vagy küldöttei azonban csak két ország képviseletével lehetnek megbizva, beleértve azon országot, mely őket küldötte.
4. A tanácskozásnál minden országnak csak egy szavazata van.
5. Minden congressus meghatározza a helyet, hol a jövő congressus egybe fog gyülni.
6. Az értekezletek összejövetelének helyét a nemzetközi iroda javaslatára az igazgatások határozzák meg.
1. Az összejövetelek közti időben minden egyesületi ország igazgatása a nemzetközi iroda közvetitésével az egyesület ügykörére vonatkozólag a többi résztvevő igazgatásnak javaslatokat tehet.
2. Minden javaslat a következő eljárás alá esik:
Az egyesületi igazgatásoknak öt havi határidő van hagyva arra, hogy a javaslatokat elbirálják és esetleg észrevételeiket, módositványaikat vagy ellenjavaslataikat a nemzetközi irodával közöljék. A válaszokat a nemzetközi iroda összefoglalja és elfogadás vagy elutasitásra való nyilatkozat végett a többi igazgatással közli. Azon igazgatások, melyek a nemzetközi irodának a beküldött észrevételeket tartalmazó második körözvényére ennek keltétől számitott hat havi határidő alatt szavazatukat be nem küldik, nem szavazóknak tekintetnek.
3. Hogy a javaslatok határozatokká váljanak, szükséges:
1-ször, a szavazatok összessége, ha uj czikk hozzáadásáról, vagy a jelen és a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 15. és 18. Czikk határozatainak módositásáról van szó;
2-szor, a szavazatok két harmada, ha a szerződésnek más, mint a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 15., 18. és 26. Czikkeiben foglalt határozatainak módositásáról van szó;
3-szor, egyszerü szótöbbség, ha a szerződés határozatainak értelmezéséről van szó, kivéve az előző 23. Czikkben tárgyalt vitás eseteket.
4. Az elfogadott határozatok a két első esetben a svájczi szövetség kormánya által kiállitott és valamennyi szerződő ország kormányához intézett diplomatiai nyilatkozat által, a harmadik esetben pedig a nemzetközi iroda által valamennyi egyesületi igazgatáshoz intézett egyszerü közlés által válnak érvényessé.
5. Minden elfogadott módositás vagy határozat legkorább a közlés után két hóval lép életbe.
A mi a fentebbi 22., 25. és 26. Czikk alkalmazását illeti, külön országnak vagy külön igazgatásnak tekintetnek:
1. a brit-indiai császárság;
2. a canadai birtokok;
3. az összes asztráliai brit gyarmatok;
4. az összes dán gyarmatok;
5. az összes spanyol gyarmatok;
6. az összes franczia gyarmatok;
7. az összes németalföldi gyarmatok;
8. az összes portugál gyarmatok.
A jelen szerződés 1892. évi julius hó 1-én lép hatályba és bizonytalan időig marad érvényben; de minden szerződő félnek joga van az egyesületből kilépni oly módon, hogy kormánya ez iránti szándékát egy évvel előre a svájczi szövetség kormányával közli.
1. A fentebbi 21. Czikkben fentartott jogok épségben hagyásával a jelen szerződés hatályba lépésének napjával a szerződő országok vagy igazgatások közt korábban kötött szerződések, egyezmények, megállapodások vagy egyéb egyezségek mindazon határozatai érvénytelenekké válnak, melyek a jelen szerződés intézkedéseivel össze nem egyeztethetők.
2. A jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt meg fog erősittetni. A megerősitési okmányok Bécsben fognak kicseréltetni.
3. Ennek hiteléül a fent elősorolt országok meghatalmazottjai a jelen szerződést Bécsben ezernyolczszázkilenczvenegyedik évi julius hó negyedikén aláirták.
[Aláírások]
Az alulirott meghatalmazottak közvetlenül a bécsi egyetemes postai congressus által megállapitott szerződések aláirása előtt a következőkben állapodtak meg.
Eltérőleg a szerződés 6. Czikkének azon határozatától, mely szerint az ajánlási dij legfeljebb 25 centimes; az Európán kivüli államok közmegegyezéssel felhatalmaztatnak, hogy e maximumot, beleértve a feladónak kiszolgáltatandó vevényt is, 50 centimes-ra fölemelhessék.
A szerződés 8. Czikkétől eltérőleg megállapittatik, hogy azon Európán kivüli országok igazgatásai, melyeknek törvényei a szavatosság elvével jelenleg ellenkeznek; jogositva vannak ezen elvnek alkalmazását azon időpontig halasztani, mig annak foganatositására a törvényhozástól felhatalmazást nem nyernek. Mindaddig az egyesület többi igazgatásai sem kötelezhetők arra, hogy a nevezett országokba szóló vagy onnan eredő s kezelésük alatt elveszett ajánlott küldemények után kárpótlást fizessenek.
Bolivia, Chili, Costa-Rica, a domingói köztársaság, Ecuador, Haiti, Honduras és Nicaragua, az egyesületnek tagjai a congresszuson magukat nem képviseltetvén: a jegyzőkönyv számukra nyitva marad, hogy a létrejött szerződésekhez vagy csupán azok egyikéhez vagy másikához hozzájárulhassanak.
Ugyszintén nyitva marad a jegyzőkönyv az ausztráliai brit gyarmatok részére, melyeknek congressusi képviselői kijelentették, hogy ezen országok az 1891. évi október hó 1-vel az egyetemes postaegyesületbe belépni szándékoznak.
Nyitva marad a délafrikai köztársaság részére is, melynek congressusi képviselője kijelentette, hogy ezen ország is az egyetemes postaegyesületbe belépni szándékozik, azonban a belépés idejének meghatározását későbbre tartja magának fenn.
Végül oly czélból, hogy azon országoknak, melyek még az egyetemes postaegyesületen kivül állanak, a belépés megkönnyitessék: a jegyzőkönyv ezek részére szintén nyitva tartatik.
Azon országok részére, melyeknek képviselői mai napon az alapszerződést, vagy pedig a congressuson létrejött szerződéseknek némelyikét irták csak alá, a jegyzőkönyv ugyancsak nyitva tartatik, hogy a többi szerződésekhez, vagy pedig ezek bármelyikéhez utólag hozzájárulhassanak.
A fentebbi III. Czikkben emlitett hozzájárulások az illető kormányok által diplomatiai uton az osztrák-magyar császári és királyi kormánynyal közlendők. E közlésre a határidő 1892. évi junius hó 1-én jár le.
Azon esetben, ha a szerződő felek valamelyike, vagy ezek közül többen a mai napon Bécsben aláirt szerződések egyikét vagy másikát nem erősitenék is meg; az illető szerződés az azt megerősitő országokra nézve mégis kötelező.
Ennek hiteléül alulirott meghatalmazottak felvették a jelen zárjegyzőkönyvet, melynek ugyanazon ereje és érvénye van, mintha a benne foglalt határozatok magukban azon szerződésekben foglaltatnának, a melyekre vonatkozik. E jegyzőkönyv egy példányban iratott alá, mely az osztrák kormány levéltárában helyeztetik el és a melyről minden félnek másolat fog kiadatni.
[Aláírások]
