1. § Bor- és sör-italadó.
A bor (bormust) és gyümölcsbor után járó italmérési adó (1888:XXXV. tc. 11. §-a és 17. §-ának 1. és 2. pontjai) a borfogyasztási adóval, a sör után járó italmérési adó (1888:XXXV. tc. 11. §-a és 17. §-ának 3. pontja) pedig a sörfogyasztási adóval egyesittetik.
Az egyesitett adók „bor, illetve söritaladó” elnevezés alatt a jelen törvény kiegészitő részét képező árszabás szerint szedetnek be.
2. § A mesterséges bor adó alá vonása.
A mesterséges bor ugy a nyilt, mint a zárt városokban a jelen törvény kiegészitő részét képező árszabás alá esik; és zárt városokban nemcsak az adóvonalon át behozott, hanem az a mesterséges bor is az árszabás szerinti adó alá vonandó, mely a zárt területen készittetik.
Zárt városokban a mesterséges bor előállitása megadóztatás czéljából bejelentendő.
Az adóztatási eljárás rendeleti uton szabályoztatik.
Adó-megrövidités esetében a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett boritaladó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, mely 100 forintnál kisebb nem lehet.
A pénzügyminister által ezen § alapján kiadott rendeletbe ütköző minden egyéb kihágás, a mennyiben a kincstár megröviditésére irányzott szándék nem forog fenn; 1 forinttól 50 forintig terjedhető birsággal büntetendő.
3. § Kedvezmény a szőlősgazdák részére
Nyilt községekben azok a szőlősgazdák, kik szeszes italok kimérésével vagy kismértékben való elárusitásával (1888:XXXV. tc. 2. §-a) nem foglalkoznak, abban a kedvezményben részesülnek: hogy saját termésü boraiktól a házi szükségletre szánt bormennyiség után italadó fejében ezentul is csak a jelenleg fennálló fogyasztási adónak megfelelő részt fizetik; mihez képest a kiméréssel vagy kismértékben való elárusitással nem foglalkozó szőlősgazdáktól bor-italadó fejében hektoliterként:
I. osztályu községekben bor után: 3 frt 35 kr., bormust és szőlőczefre után: 2 frt 52 kr.
II. osztályu községekben bor után: 2 frt 69 kr., bormust és szőlőczefre után 2 frt 01 kr.
III. osztályu községekben bor után: 1 frt 35 kr., bormust és szőlőczefre után: 1 frt 01 kr. szedendő be.
4. § A bor- és sör-italadóknak biztositása és beszedése és a kihágások megbüntetése.
A bor- és sör-italadók fizetése iránti kötelezettségre, ezen adóknak biztositására és beszedésére, valamint a jövedéki kihágások megbüntetésére nézve az 1875:XXVIII. tc., továbbá az 1881:IV., 1883:V., 1887:XLVII. és az 1889:XXVIII. törvénycikkeknek, a bor-, illetőleg sörfogyasztási adóra vonatkozó, még érvényben levő határozmányai nyernek megfelelő alkalmazást.
Azonban a sör-italadó községenkénti biztositásánál, megváltás esetén a kezelési költségek czimén a község által élvezendő jutalékra a bor- és husfogyasztási adó ide vonatkozó határozatai nyernek alkalmazást.
5. § A bor- és sör-italadók bérlőinek italmérési engedély iránti igénye.
A bor- és sör-italadók beszedése iránti jog bérlői azokban a községekben, melyekben az italadót haszonbérbe vették, a beszedési jog iránt kötött szerződés tartamára a lakosság számarányához képest és pedig 500 lélekszámon aluli községekben egy, - 5000-10,000 lélekből álló lakosságu községekben két, - 10,000-nél népesebb községekben három kimérési engedélyre tarthatnak igényt.
6. § Szeszitalmérési adó.
Az égetett szeszes folyadékok (1888:XXXV. tc. 17. §-ának 4-7. pontjai) után fizetendő italmérési adóra (szeszitalmérési adóra) nézve az 1888:XXXV. és az 1890:XXXVI. tc. határozmányai a jelen törvény 7-12. §-aiban foglalt módositások mellett jövőre is érvényben maradnak, s a szeszitalmérési adó megváltása esetén a községeknek adható beszedési jutaléknak az 1888:XXXV. tc. 28. §-ában megállapitott mérve is változatlan marad.
7. § A szeszitalmérési adó bérlőinek italmérési engedély iránti igénye.
A szeszitalmérési adó beszedése iránti jog bérlőire a jelen törvény 5. §-ában foglalt intézkedés szintén alkalmazandó.
8. § A szeszitalmérési adó községenkénti biztositásának és beszedésének módozatai nyilt helyeken.
Nyilt helyeken a szeszitalmérési adó községenkénti biztositása és beszedése a bor- és sör-italadók tekintetében előirt szabályok szerint és lehetőleg az emlitett adókkal együttesen eszközlendő.
9. § Ha valamely községre a borfogyasztás után járó italadó ráutaltatik, s az illető község fogyasztási alap hiányában a reá kirótt italadót kivetni, illetőleg beszedni nem tudja; az esetben a község a pénzügyministertől a beszedhetetlen italadó törlését kérheti. A pénzügyminister az ily község kérvénye alapján, - ha a tényállás valóságáról meggyőződött, - a községre ráutalt, de beszedhetetlennek bizonyult italadó-összeget leirásba hozza.
10. § Kizárólagos szeszitalmérési jogosultság.
Az 1888:XXXV. tc. 56. §-a oda módosittatik, hogy a kincstár az 1892. évi deczember hó 31-ik napján tul is, legfölebb 1895. évi deczember 31-ikéig jogositva van a szeszitalmérési jogot kizárólagos alapon biztosithatni azokban a nyilt községekben:
a) melyekben legfölebb 3 korcsma létezik;
b) melyekben az illető évre hivatalból kipuhatolt fogyasztásnak megfelelő évi szesz-italmérési adónak 4/5 része, illetve abban az esetben, ha az illető évre kipuhatolt fogyasztásnak megfelelő szeszitalmérési adó a megelőző évben biztositott adónál nagyobb lenne; ez utóbbi adónak 4/5 része szeszitalmérési adóban sem megváltás, sem bérbeadás utján nem biztositható;
c) melyekben azt a község kivánja.
Kivételesen, de legfölebb négy vármegyében a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság a vármegyék egész területére bérbeadás utján is érvényesithető.
A kizárólagos szeszkimérési jogosultság bérlője vagy ennek megbizottjai és engedményesei által kimért közönséges pálinkának maximalis ára a bérlővel kötendő szerződésben határozandó meg.
A kizárólagos szeszitalmérési jogosultság bérlője köteles mindazoknak, a kik az illető községekben bor és sör kimérésére engedélyt nyertek és szesz kiméréssel is kivánnak foglalkozni; a megkivántató szesz (pálinka) mennyiségeket a haszonbéri szerződésben meghatározott legmagasabb árnál 10%-kal csekélyebb áron eladni.
11. § A kizárólagos szeszitalmérési jogosultság mellett gyakorolható korlátolt, kismértékben való elárusitás.
Az 1890:XXXVI. tc. 7. §-ának határozmányai, az 1888:XXXV. tc. intézkedéseinek érintetlenül hagyása mellett, a borra és sörre nézve hatályon kivül lépnek és csakis az égetett szeszes-italokra nézve maradnak érvényben.
12. § A bor szeszezésére és a tudományos intézetek által tudományos czélokra felhasznált szesz adómentessége.
A pénzügyminister által rendeleti uton megállapitandó feltételek mellett megengedtetik: hogy ama szesz, mely bornagykereskedők és nagyobb terjedelmü pinczekezelést folytató bortermelők által boraikhoz ezek szesztartalmának emelése végett vegyittetik, a szeszitalmérési adó alól felmentessék.
Hasonlólag adómentességben részesül az a szesz, mely tudományos intézetek által tudományos czélokra használtatik.
Ez az engedély oly községekben is megadható, melyekben a szeszitalmérési jog kizárólagos alapon van biztositva.
13. § Uj szeszes-italok megadóztatása.
Ujnemü szeszes-italok forgalomba hozatala esetében rendeleti uton állapittatik meg: hogy az ily italok, mely adótétel alá sorozandók.
14. § Állami italmérési jövedék Horvát-Szlavonországokban.
Horvát-Szlavonországokban a jelen törvénynek csupán 12. és 13. §-ai lépnek életbe, egyebekben az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888:XXXV. és 1890:XXXVI. törvénycikkek határozmányai jövőre is érvényben maradnak azzal a módositással, hogy az államkincstár az 1892. évi deczember 31-ik napján tul is jogositva van, nyilt községekben az italmérési jövedéket az 1888:XXXV. tc. 56. §-a értelmében kizárólagos alapon biztositani.
15. § Életbeléptetési intézkedés.
Ez a törvény 1893. évi január hó 1-ső napján lép életbe.
Magyarországon a bor-, hus-, czukor- és sörfogyasztási, valamint az italmérési adóknak községenkénti biztositása czéljából 1893. és 1894. évekre is kihatólag kötött megváltási és haszonbérleti szerződések 1892. évi deczember 31-ik napjával megszünnek; és ezen megszünésből folyólag sem a megváltott községek vagy felek, sem a bérlők a kincstár ellen semminemü kártéritési igényeket nem érvényesithetnek.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a belügyminister, - Horvát-Szavonországokra nézve a pénzügyminister, - ki e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, - bizatik meg.
| Tétel- | A tárgyak | Mérték | Budapesten | Pozsony sz. | I. | II. | III. | |||||||
| szám | megnevezése | kir. városban | osztályú községekben | 1) | ||||||||||
| frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | |||||
| 1. | Bor és mesterséges bor | 1 hl | 6 | 46 | 6 | - | 6 | 35 | 5 | 69 | 4 | 35 | ||
| 2. | Bormust és szőlőczefre | 1 hl | 4 | 85 | 4 | 50 | 4 | 76 | 4 | 27 | 3 | 26 | ||
| 3. | Borseprő | 1 hl | 2 | 15 | - | - | - | - | - | - | - | - | ||
| 4. | Gyümölcsbor | 1 hl | 2 | 20 | 2 | 20 | 2 | - | 1 | 80 | 1 | 60 | ||
| 5. | Sör | 1 hl | 5 | - | 5 | - | 5 | - | 5 | - | 5 | - | ||
1. Jegyzet. Az árszabás első osztályába tartoznak mindazon községek, melyeknek népessége 20.000-et meghalad; második osztályába azok, melyeknek népessége 10.000 és 20.000 közt áll; harmadik osztályába végre azok, melyeknek népessége a 10.000-et nem haladja meg.
2. Jegyzet. Mint mesterséges borok, adó alá esnek:
a) a borhoz hasonló oly termények, melyek nem szőlőnedvből, hanem különféle anyagok (viz, szesz, glycerin, czukor, oenantaether stb.) vegyitése által állittatnak elő:
b) bortartalmu termények, melyek a természetes bormustnak vagy bornak mesterséges szaporitása utján vagy szőlőtörkölyből, vagy borseprőből viznek, czukornak, glycerinnek és más hasonló oly anyagoknak vegyitése által állittatnak elő, melyek az előállitott folyadéknak a bor izét kölcsönözik.
