1892. évi XX. törvénycikk indokolása

az osztrák-magyar bank alapszabályai 87. Czikkének kiegészitéséről * 

Általános indokolás

Jelen javaslat az osztrák-magyar bank alapszabályainak oly kiegészitését czélozza, mely azon intézkedések közül, a melyek szükségeseknek mutatkoznak, hogy a jegybank statuma az aranyérték és pedig a koronaérték behozatalával összhangba hozassék, a legsürgősebb és nélkülözhetlen feltétele már azon első lépések sikerének is, melyek a valutarendezés tekintetében az ezen javaslattal kapcsolatos törvényjavaslatokkal tétetnek.

Az 1878. évi XXV. törvénycikk által megállapitott és az 1887. évi XXVI. törvénycikkel érvényben fentartott bank-alapszabályok 87-ik czikke, melynek bővitéséről itt szó van, akkép rendelkezik, hogy a bank köteles törvényes ezüstpénzt, vagy ezüstrudakat, 45 forintot bankjegyekben számitva a finom ezüst-ércz fontjáért, bécsi és budapesti főintézeteinél kivánatra mindenkor beváltani.

Megjegyzendő, hogy ez időszerint a banknak ezen kötelezettsége az ezüstrudakra nézve fel van függesztve azért, mert e kötelezettség ugyancsak az alapszabályok 87-ik czikkének határozmánya szerint az ezüstforintosok szabad veretésének feltételéhez van kötve, a mely feltétel az ezüstveretésnek 1879-ben történt korlátozása folytán ez idő szerint hiányzik.

A koronaérték megállapitásáról szóló és a monarchia két államának kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről szóló törvényjavaslatok elfogadtatása esetén pénzforgalmi viszonyainkban egyelőre oly állapot fog bekövetkezni, melynek uralma alatt az ezüst értékpénzek még forgalomban maradnak, de a mellett koronaértékbeli aranyérmék is verettetnek, forgalomba bocsáttatnak és kezdettől fogva törvényes fizetési eszközt is képeznek. Ezen érmék azon helyzete, hogy törvényes fizetési eszközt képező értékérmék, megkivánja, hogy az eddigi ezüst értékpénzzel legalább is egyenlő elbánásban részesüljenek és megnyerjék a forgalomképesség azon biztositékát, mely az értékpénzeknek minden érczforgalommal biró országban azzal adatik meg, hogy a jegybank kötelességévé tétetik ez érméket bankjegyek ellenében beváltani.

Az aranyérmékre vonatkozó ezen intézkedés azonban viszont nem szolgálhatott indokul arra, hogy a banknak beváltási kötelezettsége az ezüst értékpénz tekintetében megszüntettessék, ellenkezőleg azon körülmény, hogy az eddigi ezüst értékpénzek egyelőre továbbra is mint értékpénzek forgalomban maradnak, szükségessé teszi azt, hogy a banknak beváltási kötelezettsége ezen forgalmi eszközökkel szemben is érvényben tartassék.

A mi a banknak ama másik javaslatba hozott kötelezettségét illeti, mely szerint kötelességévé tétetik aranyrudakat a koronaértékbeli törvényes pénzlábnak megfelelően bankjegyei ellenében beváltani, az életbevágó jelentőségű feltételét képezi az aranyvaluta mielőbbi megvalósulásának és a törvény által a koronaérték és osztrák érték közt megállapitott értékarány legalább részbeni, ez idő szerint egyedül lehetséges biztositásának.

A banknak ezen kötelezettsége utat nyit az arany szabad befolyásának, a mennyiben megadja az eszközt arra, hogy aranyért mindenkor, bármely mennyiségben és veszteség nélkül bankjegyek, tehát a monarchia területén törvényes fizetési eszközt képező pénzforgalmi eszközök legyenek szerezhetők.

Az osztrák magyar bank ezen intézkedéssel elsőrangú tényezőjévé tétetik az aranyvaluta behozatala nagy miveletének és egy irányban legalább már most megkezdi azon nagy jelentőségű szerepét, mely minden rendezett valutaviszonyok közt élő országban a jegybanknak a pénzforgalom szabályozása körül jut. Teljesen jegybankunk e szerepet akkor fogja betölteni, ha a készfizetések felvételének ideje el fog érkezni és a bank abba a helyzetbe fog jutni, hogy aranyvásárlás mellett, kivánatra jegyei ellenében aranyat is szolgáltathat.

A javaslat azon intézkedése, mely szerint a bank az aranyat a törvényes pénzlábnak megfelelően vásárolni köteles, tehát a vásárlásoknál a mérsékelt verdedíjon kivül levonásokat nem tehet, az arany befolyásának a lehetőségig való előmozditását jelenti.

Részletes indokolás

A 2. §-hoz

A javaslat 2. §-a az életbeléptetési és végrehajtási záradékot tartalmazza. A javaslat oly szoros összefüggésben van a koronaérték megállapitásáról szóló törvényjavaslattal, hogy életbeléptetése ez utóbbi törvény életbeléptetésétől van függővé téve.

Végül megkivánom még jegyezni, hogy az osztrák-magyar bank kötelező nyilatkozatot tett az iránt, hogy ezüstrudakat alapszabályainak 87-ik czikke épségben maradt intézkedései alapján vásárolni nem fog. Az osztrák-magyar bank továbbá kötelezettséget vállalt az irányban is, hogy azon többletet, mely aranykészletének mérlegszerű elszámolásában az ausztriai értékű forint aranyértékének a koronaérték megállapitásáról szóló törvény által történt meghatározása folytán mutatkozni fog, nem fogja a jegyfedezetbe beszámitani, hanem ettől elválasztva, tartalékalapjában fogja kezelni.