1. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az alábbi 2. §-ban felsorolt tartozások kötvény-, valamint részvénybirtokosainak a kötvényeikben vagy részvényeikben kifejezett tőkét az állam és az állam által megváltott vasutak korábbi birtokosai nevében és helyett felmondhassa; és a mennyiben a bevonandó kötvények vagy részvények birtokosai az alábbi 6. s illetőleg 7. §-ok szerint kibocsátandó mérsékeltebb kamatozásu kötvényeket elfogadni hajlandók nem lennének, a bevont kötvények s illetőleg részvények névszerinti tőkeértékét készpénzben kifizethesse.
2. § Az 1. § értelmében bevonandók lesznek:
A. az 5%-os magyar papirjáradéknak 358.487,000 frt névértéket tevő összes kötvényei, továbbá
B. a maradvány- és irtványföldváltságnak kötvényeiből;
C. az államositott első-erdélyi, duna-drávai, alföld-fiumei, budapest-pécsi, első magyar-gácsországi, magyar nyugoti és magyar északkeleti vasuttársaságok részvényeiből;
D. 1. az államositott magyar északkeleti vasut 1869. évi 28.328,400 frtnyi és 1871. évi 3.120,000 frtnyi 5%-os ezüst elsőbbségi kölcsönéből;
2. az államositott magyar nyugoti vasut 21.000,000 frtnyi I. kibocsátásu és 3.276,400 frtnyi II. kibocsátásu 5%-os ezüst elsőbbségi kölcsöneinek a magyar vonalakat terhelő részéből;
E. 1. az államositott magyar északkeleti vasut 1.605,000 frtnyi 6%-os és 26.000,000 márkányi 5%-os arany elsőbbségi kölcsöneiből, továbbá
2. a magyar vasutak által az 1875. évi XLI. s az 1876. évi XI. törvénycikkek alapján kibocsátott egyesitett elsőbbségi kölcsönből mindazon czimletek bevonandók lesznek, melyek 1892. évi julius 1-től kezdve válnak esedékesekké.
3. § A kölcsönök felmondása csak a kamatszelvények esedékességének határnapjára történhetik, s legalább három hóval korábban közzéteendő. A felmondás a bel- és külföld mindazon helyein, s lehetőleg ugyanazon módon teendő közzé, a mely helyeken és módon az illető tartozások kisorsolt czimletei eddig szoktak köztudomásra hozatni.
Azon határidőn túl, a melyre a felmondás történt, a felmondott kötvényektől kamat nem jár.
A felmondási határidő végeig le nem járt s hiányzó szelvények értéke a kifizetendő tőkéből levonandó.
4. § A felmondott czimletek teljes tőkeértékük szerint és ugyanazon pénzértékben fizetendők vissza, mint a mely pénzértékben az illető adósságnem kisorsolt czimletei eddigelé is beváltattak.
5. § A magyar északkeleti vasut részvényeit illetőleg ugy a felmondásra, mint a visszafizetésre nézve, az 1891. évi II. törvénycikkbe iktatott szerződés 4. §-a irányadó.
6. § Mihelyt lejár azon határidő, a melyre a felmondás történt, a felmondott kölcsöntőke biztositására bekebelezett zálogjog azon pályatestekről, melyekre az 1868. évi I. és az 1881. évi LXI. törvénycikkek értelmében alakitott összpontositott telekkönyvbe bekebelezve van, hivatalból törlendő.
7. § A 2. § A., B., C. és D. pontjai alatt felsorolt tartozások bevonása végett azoknál alacsonyabb kamatozásu, s az 1892. évi XVII. törvénycikkel megállapitott koronaértékre szóló adómentes járadékkötvények, mig a 2. § E. pontja alatt felsorolt adósságok beváltására az 1881. évi XXXII. tc. alapján forgalomba hozott 4%-os aranyjáradékhoz hasonló adómentes kötvények bocsáthatók ki. Ugyancsak ily aranyjáradékkötvények bocsáthatók ki ezen kivül oly összeg erejéig, a melynek kamatszükséglete a 2. §-ban felsorolt állami tartozások 1892-ik évi kamatozási és törlesztési szükséglete és az ezen adósságok beváltására szolgáló uj adóssági czimletek évi szükséglete közti különbözet által fedezhető.
8. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy koronaértékre szóló járadékkötvények helyett a 2. § B., C., D. és E. pontjai alatt felsorolt tartozások bevonása végett, esetleg ezeknél mérsékeltebb kamatozásu adómentes törlesztéses kötvényeket bocsáthasson ki; melyek ugyanazon pályatesteken, melyeket a bevonandó tartozások jelenleg terhelnek, telekkönyvileg biztosithatók s legfeljebb 75 év alatt törlesztendők.
9. § A 7. § értelmében beszerzendő aranykészlet, a pénztári készletekből e czélra kihasitandó 45 millió aranyforinttal együtt, kizárólag pénzverési s illetőleg valutarendezési czélokra használható fel. A jelen szakasz alapján végrehajtandó müveletek keresztülvitele, valamint az aranykészletek felhasználása hat tagból és három póttagból álló országos bizottság ellenőrzése alá helyeztetik. A bizottság két tagját s egy póttagját a főrendiház, négy tagját és két póttagját a képviselőház választja. A rendes tagokat, akadályoztatásuk esetén, a póttagok helyettesitik s a bizottság tagjai müködésüket az országgyülés feloszlatása esetén is mindaddig folytatják, mig az országgyülés ujabb tagokat küld ki. A bizottság ügyrendjét önmaga állapitja meg, s a szükséghez képest, de legalább is évenkint egyszer, az év lejártával az országgyülésnek jelentést teend.
10. § Az 1893. évi január 1-je után megállapitandó maradvány- és irtványváltságok a jogosultaknak teljes összegökben készpénzben fizetendők ki s az állami költségvetésben e czélra előirányzandó hitelből fedezendők.
11. § Ezen törvény a koronaérték megállapitásáról szóló 1892-ik évi XVII. törvénycikkel egyidejüleg egyidejüleg lép hatályba s végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
