A valuta helyreállitása, és illetőleg a koronaérték behozatalára szükséges arany beszerzése oly kiadást ró az államra, a melyet egyszerre az állam rendes bevételeiből fedezni nem lehet.
Az aranyárak alakulásánál a lefolyt két esztendő alatt mutatkozott kedvezőbb időpontok felhasználásával a pénztári készletekből már kereken 45 millió arany frt értékű aranyat beszereztem, illetőleg biztositottam ugyan, - ez a beszerzés azonban egyrészt csaknem a minimumra apasztotta pénztári készleteinket, s másrészt a valutarendezés czéljaira még nem elegendő.
Ha ugyanis csupán a 312 millió frtnyi közös függő adósság törlesztési szükségletének Magyarország terhére eső hányadát veszszük számitásba, a már rendelkezésre álló 45 millió aranyforinton felül még mintegy 33.6 millió aranyforintot kellene beszerezni.
De vajjon ez az összeg a valutarendezés czéljaira s nevezetesen a készfizetések fölvételére tényleg elegendő lesz-e, azt előre meghatározni alig lehet, mert ez úgy hazánk, mint Ausztria fizetési mérlegének mikénti alakulásától függ.
A mennyiben a fizetési mérleg a következő években activ lesz, s különösen ha ezen activitás jelentékenyebb aranyfeleslegeket eredményezend, - a fennebb emlitett összeg a czélnak teljesen meg fog felelni, - ellenben ha kiviteli viszonyaink kedvezőtlenül alakulnának, akkor kénytelenek leszünk az állam számlájára még további aranykészleteket is beszerezni.
Minthogy pedig ennél a műveletnél minden eshetőséggel már eleve számolni kell, a fennebb minimumként beszerzendőnek jelzett 33,600.000 aranyforinton felül annyi aranyat kivánnék biztositani, a mennyi az állam külön megterheltetése nélkül lehetséges.
Az aránybeszerzést egyáltalában akként óhajtom eszközölni, hogy az az államnak semminemű ujabb kiadást ne okozzon. Ezt pedig akkép vélem elérhetőnek, ha 5 %-kal kamatozó állami kölcsöneinket és államositott vasutaink részvényeit mérsékeltebb kamatozású kölcsönökké változtatjuk át s az ez által elért megtakaritást az aranybeszerzés fejében kibocsátandó új kölcsön kamatszükségletének fedezésére forditjuk.
Ama kedvező és állandóan szilárd jellegű árfolyam, melyet 5%-os állami adósságaink kötvényei és államositott vasutaink részvényei elértek, arra a reményre jogositanak, hogy a pénzpiacz kedvező helyzetének kellő időben való felhasználása mellett minden nehézség nélkül sikerülni fog azokat mérsékeltebb kamatozású kölcsönökké átváltoztatni s az ekként elérendő kamatmegtakaritás igénybe vételével a készfizetések fölvételére szükséges aranyösszeget állami háztartásunk minden ujabb megterhelése nélkül biztositani.
De 5 %-os tartozásainknak mérsékeltebb kamatozású kölcsönökké való átváltoztatását az emlitett czélon kivül szükségesnek kell jeleznem még azért is, mert az a körülmény, hogy 4 1/2 %-os czímleteink csaknem kivétel nélkül s már huzamosabb idő óta elérték a pari árfolyamot, azt bizonyitja, hogy 5 %-os czímleteink már idejüket multák s e mellett nem hagyható figyelmen kivül az a befolyás sem, melyet a conversiónak mérsékeltebb kamatláb mellett való keresztülvitele a kamatláb általános mérséklésére, az államhitel emelésére s állami értékeink árfolyamának emelkedésére gyakorol.
A conversionalis művelet keresztülvitelénél szemügyre vettem mindazon adósságainkat, a melyek után 5 %-os kamatot fizetünk, s a melyek convertálása jogi akadályba nem ütközik.
Ily convertálandó adósságoknak tartom:
1. az 5 %-os magyar papirjáradék-kölcsönt,
2. az államositott első erdélyi, duna-drávai, alföld-fiumei, budapest-pécsi, első magyar-gácsországi, magyar nyugoti és a magyar észak-keleti vasutak részvényeit,
3. az államositott magyar észak-keleti vasut 1869. évi 28,328.400 frtnyi és 1871. évi 3,120.000 frtnyi 5 %-os ezüst elsőbbségi kölcsöneit,
4. az államositott magyar nyugoti vasut 21 millió frtnyi I. kib. és 3,276.400 frtnyi II. kib. 5 %-os ezüst elsőbbségi kölcsöneinek a magyar vonalakat terhelő részét;
5. az államositott magyar északkeleti vasut 1,605.000 frtnyi 6 %-os és 26 millió márkányi 5 %-os arany elsőbbségi kölcsöneit;
6. a magyar vasutak által az 1875. évi XLI. s az 1876. évi XI. törvénycikkek alapján kibocsátott egyesitett elsőbbségi kölcsönt.
Végre 7. convertálandóknak tartom az 1871. évi LIII., LIV. törvénycikkek alapján kibocsátott maradvány- és irtványföldváltsági kötvényeket.
Ez utóbbi kötvények kamatszelvényei 7 %-os tőkekamatadóval lévén megróva, azok után tényleg csupán 4.65 %-os kamatot fizetünk, mégis szükségesnek tartom e kölcsönnek a conversionalis műveletbe való bevonását, mert a különböző adósságnemek egységesitése a kezelés szempontjából rendkivül kivánatos.
A sokféle adósság ugyanis a kezelést nemcsak nehézkessé, de felette költségessé is teszi, s minthogy a beváltott szelvények s a kisorsolt kötvények kölcsönnemenkint külön-külön kezelendők s az elévülési idő lejártáig megőrzendők, - a különböző adósságnemek egységesitése fontos követelményt képez a tekintetben, hogy a teendők a ma rendelkezésre álló férhelyekben s a mai személyzettel elláthatók legyenek.
Ugyanebből a szempontból convertálandónak tartom a fennebbi 6. pont alatt emlitett vasuti beruházási kölcsön egész összegét, tehát annak a pécs barcsi vasuttársaság terhére eső 277.400 aranyforintnyi részét is, - ilyen csekély összegnek külön kölcsönként való meghagyása már a kezelés szempontjából sem lévén indokolható.
A maradvány- és irtványföldváltsági kötvények beváltását különben még az is kivánatossá teszi, hogy ezzel kapcsolatosan ilyetén kötvények további kibocsátása megszüntettessék.
Fennálló törvényeink értelmében ugyanis a kincstári közvetités mellett kiadandó maradvány- és irtványföldváltságok kötvényekben szolgáltatandók ki, a mai hitelviszonyok között pedig nem tartom megengedhetőnek, hogy ezentul - habár csak névleg - 5 %-kal kamatozó czímletek emittáltassanak, a forgalomban levő maradvány- és irtványföldváltsági kötvények bevonása mellett, kimondandónak vélném tehát, hogy a kincstári közvetités mellett ezentúl kiadandó váltságtőkék, készpénzben, az évi költségvetésben e czélra előirányzandó hitel terhére legyenek kifizetendők.
Ez az államra jelentékenyebb terhet háritani nem fog, a mennyiben az utóbbi évek tapasztalatai szerint az ilyen váltságtőke kifizetés évenként csak mintegy 30.000 frtra tehető s ez is évről-évre csökken.
A convertálandó értékek közül az államositott magyar-északkeleti és magyar-nyugoti vasutak elsőbbségi tartozásai, valamint az egyesitett vasuti elsőbbségi kölcsön nem képeznek ugyan szorosan véve állami adósságot, hanem jogilag még fennálló vasuttársulatoknak tartozásai, - minthogy azonban az állam mindezen adósságokat magára vállalta, azok kamatjának és kisorsolt kötvényeinek kifizetésénél közvetlen fizetőként szerepel, ezen adósságokat a conversió keretébe annál inkább bevonhatóknak tartom, mert a nevezett vasutak államositásáról szóló szerződésekben az államnak a társulatok részéről megadatott a jog, hogy ezen kölcsönöket az illető társulatok helyett s azok megkérdezése nélkül bármikor felmondhassa és visszafizethesse.
A conversio keresztülvitelének jogi szempontjára nézve csak azt kivánom még megjegyezni, hogy miután a convertálandó értékek egyikében sincs a korábbi visszafizethetés joga feladva, hogy azok - az első erdélyi vasut részvényeinek kivételével - mind hazánkban s a hazai jog érvényének ideje alatt lettek kiállitva s az első erdélyi vasuti részvények ugyan Bécsben állittattak ki, de a részvények beváltását illetőleg, miután a czímletek szövege e részben semminemű határozmányt nem tartalmaz, csakis az államositási szerződések vonatkozó rendelkezése vehető irányadóul s az államositási szerződésekben a részvények korábbi visszafizetésének joga feladva nincsen, a korábbi visszafizethetésnek semmi jogi akadályát sem látom.
Az előadottak után még azon alapelveket vélem felemlitendőknek, melyek a conversio keresztülvitelénél kell hogy zsinórmértékül szolgáljanak, s melyeket a törvényjavaslat szerkesztésénél s rendelkezéseinek megállapitásánál szem előtt tartottam.
Az első alapelv természetesen az, a mely eddig létesitett conversiónknál is vezérelvül volt kitűzve, t. i., hogy az elvállalt szerződési kötelezettségeknek minden tekintetben elég tétessék. Ezért senkit sem kivánok kényszeriteni arra, hogy mai kölcsönkötvényeit a mérsékeltebb kamatú új kötvényekkel cserélje ki, hanem kizárólag a hitelező tetszésére bizva a kicserélést, mindazoknak, kik a kibocsátandó uj kötvényekkel való kicserélést igénybe venni nem kivánják, eddigi czímleteiknek teljes névértékét, a magyar északkeleti vasut részvényeit kivéve, melyekre nézve igénybe kivánom venni az 1891. évi II. törvénycikkel beczikkelyezett szerződés 4. §-ában az állam részére biztositott ama jogot, hogy eme részvényeket 197 forintjával válthassa be, ugyanazon pénzértékben és helyen kivánom visszafizettetni, s a mely pénzértékben és helyen az illető adósságnem kamatja s kisorsolt tőkeértéke eddig is fizettetett.
Második alapként azt állitom fel, hogy a conversio lehetőleg egységesen s koronaértékre történjék és a kibocsátandó czímleteknek csupán ama része emittáltassék az 1881:XXXII. tc. alapján forgalomba hozott 4 %-os aranyjáradékhoz hasonló kötvényekben, a mely az aranyértékű régi czímletek beváltására és az effectiv arany beszerzésére szükséges.
A harmadik elv, melyet szem előtt kivánok tartani, hogy az új kötvények kamatlába akként állapittassék meg és értékesitése akként történjék, hogy az a megtakaritás, a melyből az aranyszükséglet beszerzésére kibocsátandó kötvények kamatai fedezendők lesznek, ne csak a törlesztés elodázása vagy elejtéséből eredjen, de túlnyomó részében valóságos kamatmegtakaritás legyen.
A magyar északkeleti vasut aranyértékű elsőbbségi kölcsöneinek és az egyesitett vasuti elsőbbségi kölcsön visszafizetésére, valamint a készfizetések fölvételéhez szükséges aranykészlet beszerzésére, a mint azt már fennebb is megjegyeztem, az 1881:XXXII. tc. alapján kibocsátott kötvényekhez hasonló 4 %-os adómentes aranyjáradék kötvényeket kivánok forgalomba hozni, egyrészt mert aranyértékű czímletek sikerrel ismét csak aranyértékű czímletekre convertálhatók s a most emlitett régi kölcsönök összege sokkal csekélyebb, semhogy indokoltnak mutatkoznék azok visszafizetésére külön adósságnemet creálni, - és másrészt, mert effectiv aranyat legegyszerűbben és legczélszerűbben aranyra szóló czímletek útján lehet beszerezni, - a művelet sikerére pedig legtöbb kilátást nyujt, a pénzpiaczon már meghonosult és kedvelt aranyjáradék kötvények kibocsátása.
A többi papir- és ezüst értékű adósságok visszafizetésére, 4 %-kal kamatozó s koronaértékre szóló egységes járadékkötvények kibocsátását vettem kilátásba. Ezt azonban csak akkor választanám, ha kellő biztositást nyerhetek arra nézve, hogy az új kötvények akként lesznek értékesithetők, hogy e művelet által legalább egy fél százalék valóságos kamatmegtakaritás fog eléretni.
Felhatalmazást kérek a convertálandó kötvények bevonására.
Felsorolom a convertálandó kölcsönöket.
Hazai joggyakorlatunk azon követelményének kivánok eleget tenni, hogy a határidőre szóló, de korábban visszafizetendő kölcsön előbb felmondassék. A felmondás idejét - az e részbeni gyakorlat alapján - három hóban vélem megállapitandónak.
Ezen szakasz továbbá a felmondásnak az eddig is követett módon való közzététele iránt foglal magában biztositó intézkedést.
Végül a 3. § azon intézkedése, hogy a felmondási határidőn túl kamat nem jár, egyrészt a felmondásnak természetszerű következménye, másrészt a közforgalom tárgyát képező értékpapirok kamatoztatásának határidejére nézve átalán bevett gyakorlatnak is megfelel.
Az 1. §-ban nyujtott azon biztositékon kivül, hogy a czímletben elvállalt kötelezettség szerint a teljes névértéket megkapják, azon külön biztositást is nyujtja a czímletbirtokosoknak, hogy a tőkeértéket azon valutában vehetik fel, melyben azt eddig is kapták.
Az ezen szakaszban a magyar északkeleti vasuti részvényekre nézve tett kivételről ezen indokolás általános részében szóltam.
Azon intézkedést tartalmazza, hogy a felmondási határidő lejárta után a régi kölcsönök telekkönyvi bejegyzése hivatalból törlendő.
Ez a 7. § alapján netalán kibocsátandó törlesztéses kölcsön elsőségének megóvása végett szükséges és a régi kötvénybirtokosokra semmi hátránynyal sem jár, mert követelésök telekkönyvi törlése csak akkor történik, midőn a követelés ellenértékét már felvehetik.
Azon felhatalmazást foglalja magában, hogy a bevont papir- és ezüst értékű kötvények helyett mérsékeltebb kamatozású koronaértékre szóló járadékkötvények és az arany értékű czímletek helyébe, valamint a conversio által elért megtakaritás fedezete alapján, az 1881:XXXII. tc. értelmében forgalomba hozott kötvényekhez hasonló 4 %-kal aranyban kamatozó járadékkötvények bocsáthatók ki.
Végül ugyanezen szakasz adómentességet biztosit a kibocsátandó új czímletek részére, a mit egyrészt a szelvénykezelésnek egyszerűsítése, másrészt a pénzpiacznak az adómentes kötvények iránti előszeretete, s ebből folyólag azok előnyösebb értékesitése, végre az a körülmény tesz indokolttá, hogy a convertálandó czímletek, a maradvány- és irtványföldváltsági kötvények kivételével, ma is mind adómentesek.
Azt a felhatalmazást tartalmazza, hogy a koronaértékre szóló járadékkötvények helyett a convertálandó törlesztéses adósságok visszafizetésére, esetleg ezeknél mérsékeltebb kamatozású törlesztéses kötvények legyenek kibocsáthatók.
Ugyanezen szakasz a netalán kibocsátandó törlesztéses kötvények részére adómentességet biztosit, s azok törlesztési határidejének maximumát 75 évben állapitja meg és egyúttal megengedi, hogy az esetleg kibocsátandó törlesztéses kölcsön ugyanazon pályatesteken, melyeket a bevonandó tartozások jelenleg terhelnek, telekkönyvileg biztositható legyen.
Ezen indokolás általános részében emlitettem, miszerint azt, hogy a conversio által elérendő megtakaritás minél nagyobb legyen, hitelügyi és államháztartási szempontok mellett, különösen az teszi igen kivánatossá, hogy az ezen megtakaritás alapján kibocsátandó kötvények útján minél nagyobb aranykészlet legyen beszerezhető, mert a készfizetések fölvételére annál képesebbek leszünk, s az aranyérték állandó fentartását annál inkább biztositjuk, mennél több arany felett rendelkezünk.
Ez okból a bevonandó összes tartozásoknak egységes járadék adóssággá való átváltoztatását vettem első sorban kilátásba, mert e mellett - a dolog természetéből folyólag - magasabb megtakarításra lehet reményünk.
Minthogy azonban a pénzpiaczi viszonyok olyatén alakulása sem tekinthető kizártnak, hogy a törlesztéses kötvények aránylag kedvezőbben lesznek értékesithetők, a 7. §-ban kért felhatalmazással ezen eshetőség kellő kihasználását kivántam biztositani.
Elrendeli, hogy a conversionalis művelet eredményeként rendelkezésre jutó aranykészlet, a már beszerzett s a pénztári készletből e czélra kihasitandó 45 millió aranyforinttal együtt kizárólag pénzverési s illetőleg valutarendezési czélokra legyen felhasználható, s ezen aranykészletek mikénti felhasználását a törvényhozás által kiküldendő országos bizottság állandó ellenőrzése alá helyezi.
Az ezen indokolás általános részében előadottakra való tekintettel - kimondandónak vélem, hogy az ezentúl megállapitandó maradvány- és irtványföldváltságok a jogosultaknak teljes összegökben készpénzben, a költségvetésben e czélra előirányzandó hitel terhére legyenek kifizetendők.
Az életbeléptetés határidejét s a végrehajtási záradékot tartalmazza.
