1. § A vasuti áru-fuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény, a hozzá tartozó végrehajtási határozmányokkal, szabályzatokkal, mellékletekkel és zárjegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Egyuttal felhatalmaztatik a ministerium, hogy az 1. §-ban emlitett nemzetközi egyezmény határozmányait, - a mennyire azt a vasuti forgalom érdekében szükségesnek találja, - a vasuti üzletszabályzat módositása utján, - az ezen egyezmény hatálya alá nem eső fuvarozási ügyletekre is rendelettel kiterjeszthesse, még azon részeiben is, melyek a kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. tc.) rendelkezéseitől eltérnek.
3. § Az 1. §-ban emlitett egyezmény megszüntével a jelen törvény hatályát veszti.
4. § Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi minister, a törvénykezés tekintetében pedig az igazságügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg.
Az 1. §-ban emlitett egyezménynek szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya egyszersmind Liechtenstein herczegség képviseletében is; Ő Felsége a belgák királya, Ő Felsége a német császár, Poroszország királya a német birodalom nevében, a Franczia köztársaság elnöke, Ő Felsége Olaszország királya, Ő Felsége Németalföld királya, orania-nassaui herczeg, Luxemburg nagyherczege stb. stb., Ő Felsége a minden oroszok czárja és a svájczi szövetségtanács
elhatározták,
hogy a megbizásukból kidolgozott s az 1886. julius 17-iki berni jegyzőkönyvben foglalt tervezet alapján a vasuti árufuvarozás iránt nemzetközi egyezményt kötnek s e czélból meghatalmazottaikká kinevezték.
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
a kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkeket állapitották meg.
A jelen nemzetközi egyezmény alkalmazandó mindazon áruszállitmányokra, melyek a szerződő államok egyikének területéről valamely másik szerződő állam területére közvetlen fuvarlevél alapján azon vasuti vonalakon szállittatnak, melyek az 58. Czikkben érintett módositás fentartásával erre a czélra a mellékelt jegyzékben kijelöltetnek.
A szerződő államok által a jelen egyezmény végrehajtása czéljából megállapitott határozmányok ugyanazon joghatálylyal birnak, mint maga az egyezmény.
A jelen egyezmény határozatai nem alkalmazhatók a következő tárgyak fuvarozásánál:
1. azon tárgyak fuvarozásánál, melyek a szállitásban részes területeknek csak egyikén is a postakényszernek alávetvék;
2. azon tárgyak fuvarozásánál, melyek terjedelmük, sulyuk vagy egyéb tulajdonságuk miatt a szállitás végrehajtásában részt vevő vasutak, habár csak egyikének, épitési és üzemi berendezése szerint a fuvarozásra nem alkalmasak;
3. azon tárgyaknál, melyeknek fuvarozása a szállitásban részes területeknek, habár csak egyikén is, közrendészeti okoknál fogva meg van tiltva.
A végrehajtási határozmányok jelölik meg azon árukat, melyek nagy értékük, különös minőségük, vagy azon veszélyek miatt, melyekkel szállitásuk a vasuti üzem rendjére és biztonságára nézve jár; az ezen egyezmény rendelkezései alá eső nemzetközi forgalomból kizárvák, vagy ily nemzetközi szállitásra csak feltételesen bocsáttatnak.
A nemzetközi szállitmányokra a vasut-egyletek vagy kötelékek közös dijszabásainak, valamint az egyes vasutak külön dijszabásainak föltételei csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben ezen egyezménynyel nem ellenkeznek; különben semmisek.
Az 1. Czikk értelmében kijelölt minden vasut köteles a jelen egyezmény határozmányai alapján s az ezen egyezményben foglalt feltételek alatt az áruk szállitását a nemzetközi forgalomban elvállalni, feltéve:
1. hogy a feladó magát ezen egyezmény rendelkezéseinek aláveti;
2. hogy a szállitás a rendes fuvarozási eszközökkel lehetséges;
3. hogy oly körülmények, melyek erőhatalom gyanánt tekintendők, a szállitást nem akadályozzák.
A vasutak csak akkor kötelesek az árukat fuvarozás végett átvenni, ha azok szállitása azonnal eszközölhető.
A feladási állomásra nézve érvényes külön szabályok határozzák meg, vajjon az állomás azon árúkat, melyek szállitása azonnal nem eszközölhető, egyelőre megőrzés végett átvenni köteles-e vagy sem?
Az árúk szállitása azon sorrendben történik, a melyben azok fuvarozás végett átvétettek, hacsak a vasut az ettől való eltérésre kényszeritő vasutüzleti indokokat vagy a közérdeket nem érvényesitheti.
Ezen czikk határozataival ellenkező minden cselekmény az abból eredő kár megtéritésére irányuló igényre szolgál alapul.
Minden nemzetközi szállitmányt (1. Czikk) fuvarlevélnek kell kisérnie, mely a következő adatokat tartalmazza:
a) a kiállitás helyét és napját;
b) a feladási állomás és a feladási vasut megnevezését;
c) a rendeltetési állomás megnevezését, az átvevő nevét és lakhelyét;
d) a küldemény megjelölését tartalom szerint, a suly kitételét vagy e helyett a feladó vasut külön szabályainak megfelelő adatokat; továbbá darabárúknál az árúdarabok mennyiségét, csomagolási módját, jelét és számát;
e) a feladó azon esetleges kivánságát, hogy a 14. és 35. Czikkekben megengedetteknek nyilvánitott feltételek alatt külön dijszabások alkalmaztassanak;
f) a szállitási érdek czimén netán bevallott összeget (38. és 40. Czikk);
g) annak megjelölését, vajjon az árú gyorsárúként, avagy közönséges teheráruként szállitandó-e?
h) a vám- vagy adóhivatali kezelés vagy rendőri vizsgálat czéljából szükséges kisérő papirok pontos jegyzékét;
i) a bérmentesités feljegyzését a fuvardij előre fizetése vagy bérmentesitési előleg letéteményezése esetében (12. Czikk 3. bekezdés);
k) az árút terhelő utánvételeket és pedig ugy a behajtás után fizetendőket, mint a vasut által kiszolgáltatott készpénz-előlegeket (13. Czikk);
l) a követendő szállitási utirány megjelölését, azon állomások megnevezése mellett, melyeken a vámkezelés eszközlendő.
Ily megjelölés hiányában a vasut azon utirányt köteles választani, a melyet a feladó javára legczélszerübbnek vél. Ezen választás következményeiért a vasut csak akkor felelős, ha ebben vétkes gondatlanság terheli.
Ha a feladó a szállitási utirányt megjelölte, az esetben a vasutnak csak az alábbi feltételek alatt van joga más utirányt használni a küldemény továbbitására:
1. hogy a vámkezelés mindenkor a feladó által megjelölt állomásokon történjék;
2. hogy magasabb fuvardij ne követeltessék annál, mely fizetendő lett volna, ha a vasut a fuvarlevélben megjelölt utirányt használta volna;
3. hogy az áruszállitás határideje ne legyen hosszabb, mint lett volna, ha a küldemény a fuvarlevélben megjelölt utirányon szállitatott volna;
m) a feladó név- vagy czégaláirását, valamint lakásának megjelölését. Az aláirás a feladó nyomtatott vagy bélyegzett jegyzésével helyettesithető, ha a feladási hely törvényei vagy szabályzatai ezt megengedik.
A fuvarlevél kiállitására és tartalmára vonatkozó közelebbi határozatokat, különösen az alkalmazandó fuvarlevél-mintát is a végrehajtási határozmányok állapitják meg.
A fuvarlevélbe más nyilatkozatokat felvenni, a fuvarlevél helyett más okmányokat kiállitani s a fuvarlevélhez más irományokat mellékelni nem szabad, mint a melyeket a jelen egyezmény megengedettnek nyilvánit.
Ha azonban a feladási hely törvényei vagy szabályzatai rendelik, a vasut a feladótól a fuvarlevelen kivül oly okmány kiállitását is követelheti, melynek rendeltetése az, hogy az igazgatóság kezében maradván, a fuvarozási szerződés bizonyitékául szolgáljon.
Minden vasutigazgatóság jogositva van a belső szolgálat számára törzsfüzetet berendezni, mely a feladó állomáson marad és ugyanazon számmal láttatik el, mint a fuvarlevél és annak másodpéldánya.
A feladó a fuvarlevélbe foglalt adatok és nyilatkozatok helyességeért felelős és viseli mindazon következményeket, melyek a helytelen, határozatlan vagy elégtelen nyilatkozatokból származnak.
A vasutnak mindenkor jogában áll, a küldemény tartalmának megegyező voltát a fuvarlevél adataival megvizsgálni. Az eredmény megállapitása az eljárás helyén fennálló törvények vagy szabályzatok rendelkezései szerint történik.
A jogosult fél szabályszerüen meghivandó, hogy a vizsgálatnál jelen legyen, kivéve azon esetet, midőn a vizsgálat oly rendőri intézkedések alapján történik, melyeket az állam a közbiztonság vagy a közrend érdekében foganatosit.
A küldemény sulyának vagy darabszámának megállapitása és ellenőrzése körül a vasutakat megillető jog és kötelesség tekintetében az illető állam törvényei és szabályzatai mérvadók.
A küldemény tartalmának helytelen bevallásánál, valamint a rakodás czéljából kiállitott kocsiknak a feladó általi tulterhelése esetében, a mennyiben a feladó a mérlegelést nem kivánta, a szállitásban részes vasutak javára, - az esetleges fuvardij-különbözet utánfizetésétől s a felmerült kár megtéritésétől, valamint a büntetőjogi és rendőri szabályokban megállapitott büntetésektől eltekintve, - még külön dijpótlék fizetendő, melynek magasságát a végrehajtási határozmányok szabják meg.
A fuvarozási szerződés meg van kötve, mihelyt az árut a feladó állomás a fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette.
Az átvétel jeléül a fuvarlevélre a feladási állomás keletbélyege ráüttetik.
A bélyegzésnek az ugyanazon fuvarlevélben megjelölt árú teljes beszállitása után késedelem nélkül s a feladó kivánságára, annak jelenletében kell történnie.
A bélyeggel ellátott fuvarlevél a fuvarozási szerződés bizonyitékául szolgál.
Azon árúknál azonban, a melyek berakásáról a dijszabások, avagy külön megállapodás szerint - feltéve, hogy ily megállapodás azon állam területén, hol a berakás történik, meg van engedve, - a feladó gondoskodik; a fuvarlevélnek a sulyra és a darabszámra vonatkozó adatai a vasut ellen nem bizonyitanak; hacsak a vasut utánmérést, illetőleg utánszámlálást nem eszközölt, mely körülménynek a fuvarlevélen kitüntetve kell lennie.
A vasut köteles az árúküldemény átvételét, a fuvarozásra való átvétel keltének megjelölése mellett a fuvarlevéllel együtt beszolgáltatandó fuvarlevél-másodpéldányon elismerni.
Ezen másodpéldány sem az eredeti fuvarlevél, sem pedig a rakjegy (connaissement) jelentőségével nem bir.
A mennyiben az áruküldemény természete a szállitásközbeni elveszés vagy megsérülés meggátlása érdekében begöngyölést tesz szükségessé, erről kellően gondoskodni a feladó köteles.
Ha a feladó ezen kötelességének nem tett eleget, akkor a vasut, ha ugyan az árú átvételét meg nem tagadja, jogositva van követelni: hogy a feladó a fuvarlevélre vezetett megjegyzésben a begöngyölés teljes hiányát vagy annak hiányosságát elismerje és hogy ezenkivül a feladási állomás számára külön nyilatkozatot is állitson ki, melynek mintája a végrehajtási határozmányokban van megállapitva.
A csomagolásnak ekképen elismert, valamint annak külsőleg fel nem ismerhető hiányaiért a feladó felelős; s az ezekből származó minden kárt viselni, illetőleg a vasutigazgatóságnak megtériteni tartozik. Ha az emlitett nyilatkozat ki nem állittatott, akkor a feladó a begöngyölésnek külsőleg felismerhető hiányaiért csak az esetben felelős, ha őt csalárd eljárás terheli.
A feladó köteles a fuvarlevélhez azon kisérő iratokat mellékelni, melyek a netán fennálló vámkezelési, adóhivatali, vagy rendőri szabályok teljesitése czéljából az átvevő részére leendő kiszolgáltatás előtt szükségesek. A mennyiben a fuvarozót magát vétkesség nem terheli, a feladó felelős a vasutnak mindazon következményekért, a melyek ezen iratok hiányából, elégtelenségéből vagy helytelenségéből származnak.
A vasut ez iratok helyességét és teljességét vizsgálni nem köteles.
A vámkezelési, adóhivatali és rendőri szabályokat mindaddig, mig az árú uton van, a vasut teljesiti.
Ebbeli feladatát saját felelőssége alatt bizományosra ruházhatja át, vagy azt maga végzi. Mindkét esetben bizományosi kötelezettségek terhelik.
A rendelkezésre jogosult azonban a vámkezelésnél vagy maga, vagy a fuvarlevélben megnevezett meghatalmazottja által közremüködhetik; hogy az árú vámtételeinek megállapitása iránt a szükséges felvilágositásokat megadhassa és észrevételeit megtehesse. A rendelkezésre jogosultat megillető ezen jogositvány nem ad jogot arra, hogy az árút birtokba vehesse, vagy hogy a vámkezelést maga elláthassa.
Az átvevőnek jogában áll az árúnak a rendeltetési helyre érkeztével a vám- és adóhivatali kezelésről gondoskodni, föltéve, hogy a fuvarlevélben más rendelkezés nem tétetett.
A fuvardij kiszámitása a jogérvényesen fennálló és kellően kihirdetett dijszabások alapján történik. Minden oly magánegyezség, melyben egy vagy több feladónak a dijszabásokkal szemben dijmérséklés biztosittatnék, tiltva van és semmis. Ellenben meg vannak engedve oly dijmérséklések, melyek kellően kihirdettetnek és egyenlő feltételek teljesitése esetén mindenkinek egyaránt rendelkezésre állanak.
A dijszabásban közzétett dijtételeken és a dijszabásban fölsorolt külön teljesitményekért járó téritményeken kivül a vasutak javára csak kész kiadások szedhetők be; különösen ki-, be- és átviteli illetékek, a dijszabásba fel nem vett átszállitási költségek és az áruk kijavitására forditott oly kiadások, melyek azok külső vagy belső minőségénél fogva fentartásuk érdekében szükségesekké váltak.
Ezen kiadások kellően megállapitandók és az igazoló iratok csatolása mellett a fuvarlevélben kitüntetendők.
Ha a fuvardijak az árúnak fuvarozás végett történt feladása alkalmával ki nem egyenlittetnek, akkor azok az átvevőre átutaltak gyanánt tekintetnek.
Oly árúknál, melyek a felvevő vasut véleménye szerint gyors romlásnak vannak kitéve, vagy csekély értéküknél fogva a fuvardijat biztosan nem fedezik, a fuvardijak előre lefizetése követelhető.
Ha bérmentesités esetén az összfuvardij a feladás alkalmával pontosan meg nem állapitható, a felvevő vasut megközelitő dijösszeg letéteményezését követelheti.
Ha a dijszabás helytelenül alkalmaztatott, vagy ha a fuvardijak és illetékek megállapitásánál számitási hibák fordultak elő, akkor a hiány utánfizetendő, a többlet visszatéritendő.
Az e részbeni igény a fizetés napjától számitott egy éven tul nem érvényesithető. A 45. Czikk 3. bekezdésének határozmányai a jelen czikkben emlitett követelésekre is kiterjednek, akár a vasut által, akár pedig a vasut ellenében érvényesittetnek azok.
A 44. Czikk első bekezdésének határozmánya nem alkalmazható.
A feladónak szabadságában áll az árút annak értéke erejéig utánvéttel megterhelni. Ezen utánvét azonban a végrehajtási határozmányokban megállapitott legmagasabb összeget csak az esetben haladhatja túl, ha ebbe a szállitásban részes valamennyi vasut beleegyezett. Azon áruk, melyekért a fuvardij előre fizetése követelhető (12. Czikk 2. bekezdés), utánvéttel meg nem terhelhetők.
Utánvéttel terhelt küldeményeknél a dijszabásszerü jutalék számittatik.
A vasut nem köteles az utánvételt a feladónak előbb kifizetni, mielőtt annak összege az átvevő által be nem fizettetett. Ugyanez áll azon kiadásokra is, melyek a feladást megelőzőleg a szállitmányra fordittattak.
Ha az árú az utánvét behajtása nélkül kiadatott, akkor a vasut az esetleges kárért az utánvételezett összeg erejéig szavatol és köteles azt a feladónak azonnal megtériteni, visszkereseti joga az átvevő ellenében fenmaradván.
A végrehajtási határozmányok állapitják meg a leghosszabb szállitási határidőkre, a szállitási határidők számitására, kezdetére, megszakitására és lejártára vonatkozó általános szabályokat.
Ha a szerződő államok valamelyikének törvényei és szabályzatai mérsékelt dijakkal és meghosszabbitott szállitási határidőkkel külön-dijszabások felállitását megengedik, akkor ezen állam vasutai ezen dijszabásokat a meghosszabitott határidőkkel a nemzetközi forgalomban is alkalmazhatják.
Egyebekben a szállitási határidőkre nézve az adott esetben alkalmazásra kerülő dijszabások határozmányai irányadók.
Kizárólag a feladónak van joga rendelkezni az iránt, hogy az árú a feladási állomáson visszaadassék, utközben megállittassék vagy másnak, mint a fuvarlevélben megjelölt átvevőnek a rendeltetés helyén, vagy valamely közbeneső állomáson kiadassék.
A feladót ezen jog azonban csak akkor illeti meg, ha a fuvarlevél másodpéldányát előmutatja. Ha a vasut a feladó utasitásait a nélkül követi, hogy a fuvarlevél-másodpéldány előmutatását kivánta volna, akkor az ebből származott kárért az átvevőnek, kinek a feladó ezen másodpéldányt átadta, felelős.
A feladónak ilynemü rendelkezéseit a vasut csak akkor köteles figyelembe venni, ha azok a feladási állomás közvetitésével adattak.
A feladó rendelkezési joga megszünik, ha a fuvarlevél-másodpéldány birtokában van is, mihelyt az árúnak a rendeltetési helyre érkezte után a fuvarlevél az átvevőnek átadatott vagy az utóbbi által a 16. Czikk rendelkezései alapján támasztott kereset a vasutnak kézbesittetett. Ha ez megtörtént, akkor a vasut csak a kijelölt átvevő utasitásait követheti, ellenkező esetben ennek az áruért felelős.
A vasut az 1. bekezdésben emlitett utasitások végrehajtását csak akkor tagadhatja meg vagy késleltetheti, vagy az ily utasitásokat eltérő módon csak akkor hajthatja végre, ha azok követése által az áruforgalom rendes menete megzavartatnék.
Az ezen czikk első bekezdésében emlitett rendelkezéseknek irásban és a végrehajtási határozmányokban megállapitott minta szerint a feladó által aláirt nyilatkozattal kell történniök. A nyilatkozat a vasutnak egyidejüleg előmutatandó fuvarlevél-másodpéldányon ismétlendő, minek megtörténtével a másodpéldány a feladónak visszaadatik.
A feladónak más alakban tett minden rendelkezése semmis.
A vasut azon költségek megtéritését követelheti, melyek az 1. bekezdésben emlitett rendelkezések végrehajtásából keletkeztek, a mennyiben ezen rendelkezésekre nem a vasut hibája szolgált okul.
A vasut köteles a fuvarlevelet és az árut a fuvarlevélben kitüntetett összegek kifizetése és az átvétel nyugtázása ellenében a kijelölt átvevőnek a rendeltetési helyen kiszolgáltatni.
Az átvevő jogositva van az árúnak a rendeltetési helyre érkezte után a fuvarozási szerződésen alapuló jogait abból származó kötelezettségeinek teljesitése mellett saját nevében a vasut ellen érvényesiteni, akár a saját, akár másnak az érdekében járjon el e részben. Jogositva van különösen a vasuttól a fuvarlevél átadását és az áru kiszolgáltatását követelni. Ezen jog elenyészik, ha a fuvarlevél másodpéldány birtokában levő feladó, a vasutnak a 15. Czikk rendelkezései alapján ellenkező utasitást adott.
A kiszolgáltatás helye a feladó által megjelölt rendeltetési állomás.
Az árú és fuvarlevél elfogadása által az átvevő a fuvarlevélben kitüntetett összegeket a vasutnak megfizetni köteleztetik.
Ha a vasuti fuvarozás megkezdése vagy folytatása erőhatalom vagy véletlen által akadályozva van és a fuvarozás más utirányon nem történhetik; akkor köteles a vasut az árú fölötti másnemü rendelkezés czéljából a feladóhoz fordulni.
A feladó a szerződéstől visszaléphet, azonban a vasutat, a mennyiben ezt vétkesség nem terheli, a fuvarozás előkészitésénél és az ismételt kirakásnál felmerült költségeire, valamint a netán már megtett ut tekintetéből fenforgó igényeire nézve kártalanitania kell.
Ha forgalmi zavarok esetén a fuvarozás más utirányon megtörténhetik, a vasutra van bizva határozni az iránt, vajjon a feladó érdekéhez képest megfelelőbb-e, a szállitmányt más utirányon juttatni rendeltetési helyére vagy a szállitmányt megállitani és másnemü rendelkezésért a feladóhoz fordulni.
Ha a feladó nincs a fuvarlevél-másodpéldány birtokában, akkor a jelen czikkben körülirt utasitásokkal sem az átvevő személye, sem a rendeltetési hely meg nem változtatható.
Az árúk kiszolgáltatása körüli eljárás, valamint a vasutnak azon esetleges kötelezettsége, hogy az árút nem a rendeltetési állomáson lakó átvevőhöz jutassa, a kiszolgáltató vasutra nézve mérvadó törvényes és szabályzati határozmányok szerint itélendő meg.
Az átadó vasut köteles a kiszolgáltatás alkalmával a fuvarozási szerződésen alapuló összes követeléseket, különösen a fuvardijat és mellékilletékeket, a vámdijakat és egyéb a fuvarozás végrehajtása czéljából tett kiadásokat, valamint az árut terhelő utánvéteket és egyéb összegeket és pedig ugy a saját, mint a megelőző vasutak és más jogosultak számára beszedni.
A vasutat a 20. Czikkben megjelölt összes követelések erejéig az árúra zálogbirtokosi jogok illetik meg. Ezen zálogjog addig áll fenn, mig az árú a vasutnak vagy oly harmadiknak őrizetében van, ki azt a vasut számára tartja magánál.
A zálogjog hatálya azon ország joga szerint állapitandó meg, a hol a kiszolgáltatás történik.
Minden vasut köteles, a mint az árú feladása vagy kiszolgáltatása alkalmával a fuvardijat és egyéb a fuvarozási szerződésből származó követeléseket beszedte, a részes vasutaknak a fuvardijból és az emlitett követelésekből őket megillető részt kifizetni.
A kiszolgáltató vasut a fenti összegek befizetése tekintetében felelős, ha az árút az azt terhelő követelések beszedése nélkül szolgáltatja ki. Fenmarad azonban igénye az árú átvevője ellenében.
Ha az egyik vasut az árút a közvetlenül következő vasutnak átadta, akkor jogot nyer arra, hogy az utóbbit a fuvardij és egyéb követelések összegével, a mennyiben azok az árú átadása idején a fuvarlevélből kivehetők, a jelen czikk első bekezdése szerinti végleges leszámolás fentartása mellett folyó számlán azonnal megterhelje.
A vasutaknak a nemzetközi fuvarozásból eredőleg egymás ellenében fennálló követelései, ha az adós vasut más államhoz tartozik, mint a követelésre jogosult vasut, zár alá nem vehetők, vagy le nem foglalhatók; kivéve azon esetet, ha a zár vagy foglalás azon állam biróságának határozata alapján történik, a melyhez a követelésre jogosult vasut tartozik.
Hasonlóképen a vasutak jármüeszközei, ideértve az illető vasut tulajdonát képező azon összes ingó dolgokat, melyek e jármüvekben találtatnak, egy más állam területén, mint melyhez az illető vasut tartozik, sem zár alá nem vehetők, sem le nem foglalhatók; kivéve azon esetet, ha a zár vagy foglalás azon állam biróságának határozata alapján történik, melyhez az illető vasut tartozik.
Ha a kiszolgáltatás akadályozva van, köteles a kiszolgáltató állomás a feladót az akadály okáról a feladási állomás közvetitése utján késedelem nélkül értesiteni. Semmi esetre sem szabad a rendeltetési állomásnak a feladó világos beleegyezése nélkül az árút visszaküldeni.
A következő czikk határozmányaitól eltekintve, - a kiszolgáltatási akadályok körüli eljárás a kiszolgáltató vasutra nézve mérvadó törvényes és szabályzati határozmányok szerint történik.
Az árú teljes vagy részbeni elveszésének vagy megsérülésének esetén kötelesek a vasutak azonnal beható nyomozást inditani, ennek eredményét irásbelileg megállapitani és azt kivánatra az érdekeltekkel, mindenesetre azonban a feladó állomással közölni.
Különösen, ha a vasut az árúban hiányt vagy sérülést fedez fel vagy gyanit, avagy ha ily hiány, vagy sérülés fenforgását a rendelkezésre jogosult állitja: akkor a vasut az árú állapotát, a kár összegét és a mennyire ez lehetséges, a hiány vagy sérülés beálltának okát és időpontját haladéktalanul jegyzőkönyvileg megállapitani köteles.
Jegyzőkönyvi megállapitásnak van helye az árú teljes elveszése esetében is.
A tényállás megállapitására nézve azon ország törvényei és szabályzatai irányadók, a hol az foganatosittatik.
Ezenfelül az érdekeltek mindegyikének joga van az árú állapotának birói megállapitását követelni.
A nemzetközi fuvarozási szerződésből a vasut ellenében keletkező igények birói érvényesitésére csak az van jogositva, a kit a küldemény felett a rendelkezési jog .
Ha a feladó a fuvarlevél-másodpéldányt felmutatni nem képes, akkor igényét csak az átvevő beleegyezésével érvényesitheti.
Azon vasut, mely az árút a fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette, felelős a szállitás végrehajtásáért a következő vasutak szállitási vonalain is, egész a kiszolgáltatásig.
Minden következő vasut azáltal, hogy az árút az eredeti fuvarlevéllel átveszi, ez utóbbi értelmében a fuvarozási szerződésbe belép és önálló kötelezettséget vállal a fuvarozásnak a szerződés értelmében való végrehajtására.
A nemzetközi fuvarozási szerződésből eredő igények a vasutakat egymás ellenében megillető visszkereseti jog érintése nélkül per utján csak az első, avagy azon vasut ellen érvényesithetők, mely az árút a fuvarlevéllel legutoljára átvette, vagy pedig azon vasut ellen, melynek vonalán a kár keletkezett.
Az emlitett vasutak között felperes választhat.
A kereset csak azon állam biróságánál inditható, a melyben a megperelt vasutnak székhelye van, s mely ezen állam törvényei szerint illetékes.
A választási jog a harmadik bekezdésben emlitett vasutak között a kereset meginditásával elenyészik.
Viszonkereset vagy kifogás utján a nemzetközi fuvarozási szerződésből származó igények a 27. Czikk 3. bekezdésében nem emlitett más vasutak ellen is érvényesithetők, ha a kereset ugyanazon fuvarozási szerződésen alapszik.
A vasut közegeiért és más személyekért, kiket az elvállalt fuvarozás végrehajtásánál alkalmaz, felelős.
A vasut a következő czikkekben foglalt közelebbi határozmányok értelmében azon kárért, mely az áruban a fuvarozásra való átvételtől a kiszolgáltatásig elveszés, hiány vagy megsérülés által keletkezett, felelős; a mennyiben igazolni nem képes, hogy a kárt a rendelkezésre jogosult vétkessége vagy ez utóbbinak a vasut vétkességére vissza nem vezethető rendelkezése, az áru természetes minősége (nevezetesen megromlás, beszáradás, rendes csurgás) vagy erőhatalom okozta.
Ha a fuvarlevélben a kiszolgáltatás helyéül oly hely van megjelölve, mely nem a vasut mentén fekszik, akkor a vasut felelőssége a jelen egyezmény alapján a fuvarozásért csak a rendeltetési állomásig áll fenn. Az onnan való továbbszállitásra a 19. Czikk határozmányai alkalmazandók.
A vasut nem felelős:
1. oly árúknál, melyek a dijszabás határozmánya, vagy a feladóval történt megállapodás szerint nyitott kocsikon szállittattak,
azon kárért, mely a fuvarozás ezen módjával járó veszélyből keletkezett;
2. oly árúknál, melyek - habár természetes minőségöknél fogva a fuvarozás közbeni teljes vagy részbeni elveszés vagy megsérülés meggátlása végett begöngyölést igényelnek, - a feladónak a fuvarlevélben tett nyilatkozata szerint (9. Czikk) begöngyöletlenül vagy csak hiányosan begöngyölve adattak fel,
azon kárért, mely a begöngyölés hiányából vagy annak hiányos minőségével járó veszélyből keletkezett;
3. oly árúknál, melyek be- vagy kirakásáról a dijszabás határozmánya szerint vagy a mennyiben ily megállapodás azon állam területén, a hol a be- vagy kirakás történik, meg van engedve; a feladóval történt külön megállapodás szerint a feladó, illetőleg az átvevő gondoskodik,
azon kárért, mely a be- és kirakással vagy a hiányos rakodással járó veszélyből keletkezett;
4. oly árúknál, melyek sajátszerü természeti minőségüknél fogva az elveszés, apadás vagy megsérülés, nevezetesen a törés, rozsdásodás, belső megromlás, rendkivüli csurgás, beszáradás és elszóródás különös veszélyének vannak kitéve,
azon kárért, mely ezen veszélyből keletkezett;
5. élő állatoknál:
azon kárért, mely ezen állatok fuvarozásával járó különös veszélyből keletkezett;
6. oly árúknál, az élő állatokat is ideértve, melyek a dijszabás határozmánya vagy a feladóval történt külön megállapodás szerint, kisérettel látandók el,
azon kárért, mely a kiséret által elháritani czélzott veszélyből keletkezett.
Ha a bekövetkezett kár az eset körülményeihez képest a jelen czikkben megjelölt veszélyekből eredhetett, akkor az ellenkező bebizonyitásáig az vélelmeztetik, hogy a kár tényleg az illető veszélyből keletkezett.
Azon árúknál, melyek természeti minőségüknél fogva fuvarozás közben rendszerint sulyveszteséget szenvednek, a vasutnak a sulyveszteségért való felelőssége a végrehajtási határozmányokban megállapitott szabványtétel mérvéig korlátozva van.
Ezen tétel, azon esetben, ha egy és ugyanazon fuvarlevéllel több darab szállittatott, minden darab után külön számittatik; a mennyiben az egyes darabok sulya a fuvarlevélben ki van tüntetve vagy más módon kimutatható.
A felelősség ezen korlátozásának nincs helye, ha bebizonyittatik, hogy a sulyveszteség az eset körülményeihez képest nem az áru természetes minőségéből keletkezett, vagy hogy az alapul vett százalékos tétel ezen minőségnek vagy az adott esetben fenforgó egyéb körülményeknek meg nem felel.
Az áru teljes elveszése esetén sulyveszteség czimén levonásnak nincs helye.
A keresetre jogosult az árut minden további bizonyitás nélkül elveszettnek tekintheti, ha annak kiszolgáltatása 30 nappal tovább késik a szállitási határidő (14. Czikk) lejárata után.
Ha a vasut az előző czikkek alapján teljes vagy részbeni elveszésért kártéritést nyujtani tartozik, akkor azon rendes kereskedelmi érték, ilyennek nem létében pedig azon közönséges érték téritendő meg; melylyel ugyanazon faju és minőségü áru a feladás helyén birt azon időben, midőn az áru fuvarozás végett átvétetett. Ezen felül visszatéritendők azon összegek, melyek vám- és egyéb költségek, valamint fuvardij fejében netán már kifizettettek.
A vasutaknak szabadságukban áll az elveszés, hiány vagy megsérülés esetében megtéritendő legnagyobb összeg kikötése mellett külön feltételeket (külön dijszabásokat) kihirdetni; feltéve, hogy ezen külön dijszabások mindenik vasut rendes dijszabásával szemben az egész szállitási vonalra dijmérséklést nyujtanak és hogy a legnagyobb kártéritési összeg az egész szállitási vonalon egyenlően alkalmaztatik.
A kártéritésre jogosult, midőn az elveszett áruért megtéritett összeget átveszi, a nyugtatványban azon fentartással élhet: hogy az esetre, ha a szállitási áru a határidő lejártától számitott négy hónapon belül megkerül, erről őt a vasutigazgatóság rögtön értesitse.
Ez esetben a kártéritésre jogosult az értesités vételétől számitott 30 napon belül követelheti, hogy neki az áru a részére kifizetett kártérités visszaszolgáltatása ellenében választásához képest a feladási vagy a fuvarlevélben megjelölt rendeltetési állomáson dijmentesen adassék ki.
Ha a kártéritésre jogosult az első bekezdésben emlitett fentartással nem élt vagy ha a második bekezdésben megállapitott harmincz napi határidő alatt az ugyanott emlitett igényt nem emelte, vagy végül, ha az áru a szállitási határidő lejártától számitva csak négy hónap letelte után kerül meg, akkor a vasut a megtalált áru fölött országának törvényei szerint rendelkezhetik.
Megsérülés esetén a vasut az áruban beállott értékcsökkenés egész összegét tartozik megtériteni. Az esetben, ha a szállitás a 35. Czikk értelmében, külön dijszabás alapján történt, akkor a fizetendő kártérités összege aránylagosan leszállittatik.
Ha szállitási érdek-bevallás történt, akkor a jogosultnak az elveszés, hiány vagy megsérülés esetén a 34., illetőleg a 37. Czikk által meghatározott kártéritésen felül a bevallott összeg erejéig terjedő további kárpótlás itélhető meg. Ezen további kár fenforgását és magasságát a jogosult tartozik bizonyitani.
A végrehajtási határozmányok állapitják meg a fuvardij-pótlék azon legmagasabb összegét, melyet a feladó szállitási érdek-bevallás esetén fizetni tartozik.
A vasut felelős azon kárért, mely a szállitási határidő (14. Czikk) elmulasztásából keletkezett; a mennyiben nem igazolja, hogy a késedelem oly eseményből származott, melyet a vasut sem elő nem idézett, sem el nem hárithatott.
A szállitási határidő elmulasztása esetén a kár bizonyitása nélkül a következő téritmények igényelhetők:
A szállitási határidő 1/10-éig (bezárólag) terjedő késedelem esetén a fuvardij 1/10-e.
A szállitási határidő 2/10-éig (bezárólag) terjedő késedelem esetén a fuvardij 2/10-e.
A szállitási határidő 3/10-éig (bezárólag) terjedő késedelem esetén a fuvardij 3/10-e.
A szállitási határidő 4/10-éig (bezárólag) terjedő késedelem esetén a fuvardij 4/10-e.
Hosszabb tartamu késedelem esetén a fuvardij 5/10-része.
Ha beigazoltatik a kár, akkor az egész fuvardij erejéig terjedő összeg igényelhető.
Ha szállitási érdek-bevallás történt, akkor a kár bizonyitása nélkül következő téritmények igényelhetők:
A szállitási határidő 1/10-éig (bezárólag) terjedő késedelem esetén a fuvardij 2/10-e.
A szállitási határidő 2/10-éig (bezárólag) terjedő késedelem esetén a fuvardij 4/10-e.
A szállitási határidő 3/10-éig (bezárólag) terjedő késedelem esetén a fuvardij 6/10-e.
A szállitási határidő 4/10-éig (bezárólag) terjedő késedelem esetén a fuvardij 8/10-e.
Hosszabb tartamu késedelem esetén az egész fuvardij.
Ha beigazoltatik a kár, akkor a kár összege igényelhető. A kártérités az emlitett két eset egyikében sem haladhatja túl a bevallott érdek összegét.
Teljes kártérités követelhető mindazon esetekben, midőn a kár a vasut csalárdságából vagy vétkes gondatlanságából származott.
Az igényjogosult a kártéritésül megállapitott összeg után 6 százalékos kamatot követelhet. Ezen kamatok azon naptól járnak, a melyen a kártérités iránti igény emeltetett.
Ha a fuvarozásból kizárt, vagy fuvarozásra csak föltételesen bocsátható tárgyak helytelen vagy hiányos bevallással adattak fel fuvarozás végett, vagy ha a feladó az ezekre nézve megállapitott biztonsági szabályokat figyelmen kivül hagyta: akkor a vasutnak a fuvarozási szerződésen alapuló felelőssége teljesen ki van zárva.
A fuvardijnak és az árut terhelő egyéb követeléseknek kifizetésével, és az áru átvételével a vasut ellen a fuvarozási szerződésből eredhető minden igény megszünik.
Ez alól azonban kivétetnek:
1. azon kártéritési igények, melyek tekintetében a jogosult igazolni képes, hogy a kárt a vasut csalárdságból vagy vétkes gondatlanságból okozta;
2. a késedelem miatt emelt kártéritési igények, ha a felszólamlás legkésőbb az átvételtől számitott hetedik napon, magát az átvétel napját nem számitva, a 27. Czikk 3. bekezdése értelmében igénybe vehető vasutak valamelyikénél megtörtént;
3. kártéritési igények oly hiányokért, melyek a 25. Czikk értelmében az árunak az átvevő részéről történt átvétele előtt lettek megállapitva, vagy a melyeknek a 25. Czikk szerint megkivánt megállapitása a vasut hibája miatt maradt el;
4. kártéritési igények külsőleg fel nem ismerhető hiányokért, melyek megállapitása az átvétel után történt, azonban csak a következő feltételek teljesitése esetén:
a) közvetlenül a kár felfedezése és legkésőbb hét nappal az áru átvétele után folyamatba teendő a tényállásnak a 25. Czikk értelmében leendő felvétele a vasutnál vagy az illetékes törvényszéknél;
b) a jogosultnak be kell igazolnia, hogy a hiány az átvételtől a kiszolgáltatásig terjedő időben keletkezett.
Ha azonban az átvevőre nézve lehetséges volt az áru állapotát a rendeltetési állomáson megállapitani és a vasut késznek nyilatkozott azt ott foganatositani, ugy a 4. sz. alatti határozmány nem nyer alkalmazást.
Az átvevőnek szabadságában áll az áru átvételét a fuvarlevél átvétele és a fuvardij megfizetése után is mindaddig megtagadni; mig az általa állitott hiány megállapitása iránti kérelmének elég nem tétetett. Az áru átvétele alkalmával tett fentartások hatálytalanok, hacsak azok a vasut hozzájárulásával nem történtek.
Ha a fuvarlevélben felsorolt tárgyak közül egyes darabok a kiszolgáltatásnál hiányoznak, akkor jogában áll az átvevőnek a ki nem szolgáltatott tárgyakat azok közelebbi megjelölése mellett az átvételi elismervényben (16. Czikk) kizárni.
Valamennyi, ezen czikkben emlitett kártéritési igények irásbelileg érvényesitendők.
Az elveszés-, hiány-, megsérülés- vagy késedelemből származó kártéritési igények, a mennyiben a vasut által el nem ismertettek, vagy egyezség vagy birói itélet által meg nem állapittattak, egy év alatt; - a 44. Czikk 1. sz. alatti esetben pedig három év alatt elévülnek.
Az elévülés, megsérülés vagy hiány esetén a kiszolgáltatás, az áru teljes elveszése vagy késedelem esetén pedig a szállitási határidő lejártának napjával kezdődik.
Az elévülés megszakitására nézve azon ország törvényei irányadók, a hol a kereset megindittatott.
Oly igények, melyek a 44. és 45. Czikkek határozmányai értelmében megszüntek vagy elévültek, viszonkereset vagy kifogás utján sem érvényesithetők.
Azon vasutat, mely ezen egyezmény határozmányai alapján kártéritést nyujtott, visszkereseti jog illeti meg a fuvarozásban részes vasutak ellen a következő határozmányok mérvadása szerint:
1. Azon vasut, mely a kárt egymaga okozta, ezért kizárólagosan felelős.
2. Ha a kárt több vasut okozta, akkor mindegyik vasut az általa okozott kárért felelős. Ha ily megkülönböztetés az eset körülményei szerint nem lehetséges: akkor a terhelt vasutaknak a kártéritésben való részesedése a következő 3. szám alatti elvek szerint állapittatik meg.
3. Ha a kár egy vagy több vasut vétkességére mint okra bebizonyithatólag vissza nem vezethető, akkor a fuvarozásban részes összes vasutak, azok kivételével, melyek bebizonyitják, hogy a kár nem az ő vonalukon keletkezett, azon tiszta fuvardij arányában felelősek, mely a fuvarozás szabályszerü lebonyolitása esetén a dijszabás szerint reájuk esett volna.
Az ezen czikkben megjelölt vasutak egyikének fizetésképtelensége esetében a kár, mely ebből azon vasutra háramlik, mely a kártéritést teljesitette, a fuvarozásban részt vett összes vasutak közt a tiszta fuvardij arányában osztatik el.
A 47. Czikk szabályai a szállitási határidő elmulasztása esetén is alkalmazandók. Ha a szállitási határidő elmulasztásában több vasut van terhelve, mindenik vasut a vonalán beállott késedelem időtartama arányában felelős.
A szállitási határidő elosztása a fuvarozásban részes egyes vasutak között - más megállapodás hiányában - a végrehajtási határozmányokban megállapitott szabályok szerint történik.
A visszkereset tekintetében a fuvarozásban részes vasutak közt egyetemleges szavatolás nem áll fenn.
A vasutaknak visszkereset utján érvényesitendő egymás elleni igényeire nézve a kártéritési perben a visszkereső vasut ellen hozott végérvényes itélet irányadó, a kártéritési kötelezettség és a kártérités magassága tekintetében; a mennyiben a visszkeresettel megtámadandó vasutak szabályszerüen perbe hivattak, és azon helyzetben voltak, hogy a perbe avatkozhattak. Ezen avatkozási határidőt az alapper birája az eset körülményei szerint és lehetőleg rövidre állapitja meg.
A mennyiben békés egyezség nem jött létre, valamennyi érdekelt vasut ellen egy kereset inditandó, ellenkező esetben a visszkereseti jog a meg nem támadott vasut ellenében megszünik.
A biróság egy és ugyanazon eljárásban határoz. Az alpereseknek további visszkereseti joguk nincs.
A visszkereseti eljárás a kártéritési eljárással össze nem köthető.
Minden visszkereseti igényre nézve kizárólag a visszkeresettel megtámadott vasut székhelyének birósága illetékes.
Ha a kereset több vasut ellen inditandó, az esetre a felperes vasut az ezen czikk első bekezdése értelmében illetékes biróságok közt szabadon választhat.
A vasutaknak azon joga, hogy a visszkereset tekintetében előzetesen vagy esetről-esetre másnemü megállapodásokat létesitsenek, az előző határozmányok által nem érintetik.
A mennyiben a jelen egyezmény más rendelkezést nem tartalmaz, az eljárásra nézve a perbiróság törvényei irányadók.
Azon itéletek, melyek ezen egyezmény határozmányai alapján a tárgyalás megtartása után, vagy meg nem jelenés folytán hozattak és az eljáró biróságra irányadó törvények szerint végrehajthatókká váltak; az összes szerződő államok területén az illető ország törvényei által megszabott feltételek és alakszerüségek teljesitése mellett végrehajthatók, a nélkül azonban, hogy az itélet tartalma anyagilag megvizsgálható volna. A csak előlegesen végrehajtható itéletekre ezen szabály nem alkalmazható, valamint az itélet azon rendelkezéseire sem, melyek által felperes, mivel pervesztes lett, a perköltségeken felül további kártéritésben marasztaltatik.
A nemzetközi fuvarozási szerződés alapján inditott kereseteknél a perköltségekre nézve biztositék (cautio judicatum solvi) nem követelhető.
A jelen egyezmény végrehajtásának megkönnyitése és biztositása végett a nemzetközi forgalom számára központi hivatal állittatik fel, melynek feladata:
1. Minden egyes szerződő állam és minden egyes részes vasuti igazgatás közleményeit elfogadni és a többi államoknak és igazgatóságoknak tudomására juttatni.
2. Minden oly tudósitást, mely a nemzetközi fuvarozási ügyre nézve fontossággal bir, gyüjteni, összeállitani és közzétenni.
3. A felek kérelmére dönteni a vasutak közt felmerülő vitás ügyekben.
4. A jelen egyezmény módositására irányuló javaslatok hivatalos tárgyalását folyamatba tenni, valamint mindazon esetekben, midőn annak helye van, a szerződő államoknak uj értekezlet összejövetelét javaslatba hozni.
5. A részes vasutigazgatóságoknak a nemzetközi fuvarozási szolgálattal kapcsolatos pénzügyi összeköttetéseit, valamint a hátralékos követelések behajtását megkönnyiteni és e tekintetben a vasutak egymásközti viszonyának biztosságát előmozditani.
Ezen hivatal székhelyét, összeállitását és szervezetét, valamint a végrehajtásra szükséges eszközöket külön szabályzat állapitja meg.
Az 57. Czikkben emlitett központi hivatal feladata, elfogadni a szerződő államok közléseit, melyek alapján a vasutak beiktatása vagy törlése az 1. Czikk értelmében szerkesztett jegyzékben eszközlendő.
Uj vasut tényleges belépése a nemzetközi fuvarozási szolgálatba a központi hivatal által a többi államokhoz intézett értesitő irat keltétől számitott egy hónap mulva következik be.
A központi hivatal az illető vasutat a jegyzékből kitörli, mihelyt a szerződő államok valamelyike által értesittetett: hogy ez megállapitotta, miszerint az alája tartozó és az általa összeállitott jegyzékben benfoglalt vasut pénzügyi okokból vagy tényleges akadályoztatás következtében nincs többé azon helyzetben, hogy megfelelhetne azon kötelezettségeknek, melyeket a jelen egyezmény ró a vasutakra.
Minden vasutigazgatóság, mihelyt a központi hivatal által valamely vasut törlésének tényéről értesittetett, jogositva van az illető vasuttal a nemzetközi fuvarozással kapcsolatos mindennemü összeköttetést megszakitani. A már megkezdett szállitások azonban ez esetben is teljesen végrehajtandók.
A szerződő államok kiküldötteiből legalább minden három évben értekezlet fog alakittatni a végből, hogy a jelen egyezményben netán szükségeseknek talált módositásokat és javitásokat javaslatba hozza.
A szerződő államok legalább negyedrészének kivánságára azonban az értekezlet összejövetele előbb is történhetik.
A jelen egyezmény a részes államok mindegyikére hatályba lépte napjától három évre kötelező. Minden állam, mely az egyezménytől ezen idő leteltével visszalépni szándékozik, köteles erről a többi államokat egy évvel előbb értesiteni. Ha ezen jog igénybe nem vétetik, akkor a jelen egyezmény további három évre meghosszabbitottnak tekintendő.
A jelen egyezmény a szerződő államok által lehetőleg mielőbb jóvá fog hagyatni.
Az egyezmény hatálya három hónappal a jóváhagyási okmányok kicserélésének megtörténte után kezdődik.
Melynek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjökkel megerősitették.
1. Belga államvasuti igazgatóság.
2. Belga éjszaki vasut.
3. Belga nagy központi vasut.
4. Lüttich-Mćstricht.
5. Gent-Terneuzen.
6. Mecheln-Terneuzen.
7. Nyugat-flandriai vasut.
8. Chimay-i vasut.
9. Gent-Eecloo-Brügge.
10. Termonde-St-Nicolas.
11. Hasselt-Mćseyck.
12. Antwerpen-Gent(Wćs.)
13. Az Achel melletti belga-németalföldi határtól Lüttich-Vivegnis-, Ans-(Etat) és Flémalle-Grandeig terjedő s a németalföldi államvasuttársaság által üzemben tartott vonal.
14. A Bleyberg melletti belga-németalföldi határtól Bleybergig terjedő s a porosz királyi államvasutak által üzemben tartott vonal.
A franczia éjszaki vasut által üzemben tartott vonalak a belga-franczia határtól:
15. a Comines melletti Cominesig;
16. a Halluin melletti Meninig.
A luxemburgi Henrik herczeg vasut által üzemben tartott vonalak a belga luxemburgi határtól:
17. A Pétange melletti Athusig;
18. A Clémency melletti Authel-Basig.
Jegyzet. A belga igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vonalakat illetőleg lásd:
Németország 105. és 106. sz.
Francziaország 9., 10., 11., 12., 13. sz.
Németalföld 14., 15., 16., 17., 18., 19. sz.
1. Elsass-lotharingiai birodalmi vasutak.
2. Katonai vasut.
3. Porosz kir. államvasutak és az állami igazgatás alatt levő porosz magánvasutak, kivéve:
a) a felső-sziléziai keskenyvágányu szárnyvasutat.
4. Bajor kir. államvasutak.
5. Szász kir. államvasutak és az állami igazgatás alatt álló szász magánvasutak, kivéve a következő vonalakat:
b) Döbeln-Mügeln-Oschatz.
c) Grünstädtel-Oberrittersgrün.
d) Hainsberg-Dippoldiswalde-Kippsdorf.
e) Klotzsche-Königsbrück.
f) Mosel-Ortmannsdorf.
g) Oschatz melletti Mügeln-Nerchau-Trebsen.
h) Pirna melletti Mügeln-Geising.
i) Potschappel-Wilsdruff.
k) Radebeul-Radeburg.
l) Schönfeld-Geyer.
m) Wilischthal-Ehrenfriedersdorf, az Oberheroldtól Thumig vezető elágazással.
n) Wilkau-Kirchberg-Saupersdorf.
o) Zittau-Markersdorf.
p) Zittau-Oybin, a Bertsdorftól Jonsdorfig vezető elágazással.
6. Württembergi kir. államvasutak.
7. Badeni nagyherczegségi államvasutak és az állami igazgatás alatt levő badeni magánvasutak.
8. Main-Neckár vasut az eberstadt-pfungstadti vonallal együtt.
9. Felső-hesseni nagyherczegségi vasutak.
10. Mecklenburgi nagyherczegségi Frigyes Ferencz vasut, kivéve:
q) a doberan-heiligendammi vasutat.
11. Oldenburgi nagyherczegségi államvasutak, kivéve:
r) az ocholt-westerstederi vasutat.
12. Altdamm-colbergi vasut.
13. Altona-kaltenkircheni vasut.
14. Arnstadt-ichtershauseni vasut.
15. Braunschweigi tartományi vasut.
16. Boroszló-varsói vasut.
17. Broelthal vasut
(Hennef-Waldbroel).
18. Crefeldi vasut.
19. Cronbergi vasut.
20. Dahme-uckroi vasut.
21. Dortmund-Gronau-enschedi vasut.
22. Eckernförde-kappelni keskenyvágányu vasut.
23. Eisenberg-crosseni vasut.
24. Eisern-siegeni vasut.
25. Ermsthal vasut (Metzingen-Urach).
26. Eutin-lübecki vasut.
27. Flensburg-kappelni vasut.
28. Frankfurti összekötő vasut (Majna m. Frankfurt).
29. Fürth-zirndorfi vasut.
30. Georgs-marienhüttei vasut.
31. Gernrode-harzgerodi vasut.
32. Gotteszell-Viechtachi vasut
(Gotteszellteisnachi vonalrész).
33. Halberstadt-blankenburgi vasut.
34. Hesseni Lajos vasut.
35. Hohenebra-ebelebeni vasut.
36. Hoyai vasut (Hoya-Eystrup).
37. Ilmenau-grossbreitenbachi vasut.
38. Kerkerbach vasut.
39. Kiel-Eckernförde-flensburgi vasut.
40. Kirchheimi vasut.
41. Königsberg-cranzi vasut.
42. Altona kerületi keskenyvágányu vasutak.
43. Lübeck-bücheni és Lübeck-hamburgi vasut.
44. Lajos vasut (Nürnberg-Fürth).
45. Marienburg-mlawkai vasut.
46. Mecklenburgi déli vasut (Parchim-Neubrandenburg).
47. Murnau-garmisch-partenkircheni vasut.
48. Neubrandenburg-friedlandi vasut.
49. Neuhaldenslebi vasut.
50. Neustrelitz-warnemündi vasut.
51. Neustrelitz-Wesenberg-mirowi vasut.
52. Oberdorf-füsseni vasut.
53. Osterwieck-wasserlebeni vasut.
54. Osthofen-westhofeni vasut.
55. Kelet-poroszországi déli vasut, bezárólag a fischhausen-palmnickeni vasuttal együtt.
56. Parchim-ludwigslusti vasut.
57. Paulinenaue-neu-ruppini vasut.
58. Peine-ilsedi vasut.
59. Pfalzi vasutak.
60. Priegnitzi vasut (Perleberg-Wittstock).
61. Reinheim-reichelsheimi vasut.
62. Rhene-Diementhal-vasut (Bredelar-Martenberg).
63. Ruhlai vasut (Wutha-Ruhla).
64. Saal-vasut.
65. Schaftlach-gmundi vasut.
66. Schleswig-angeli vasut (Schleswig-Süderbrarup).
67. Sonthofen-oberstdorfi vasut.
68. Sprendlingen-wöllsteini vasut.
69. Stargard-cüstrini vasut, bezárólag a glasow-berlincheni vasuttal együtt.
70. Stendal-tangermündi vasut.
71. Warstein-lippstadti vasut.
72. Weimar-gerai vasut.
73. Welmelskirchen-burgi vasut.
74. Werra vasut.
75. Wittenberge-perlebergi vasut.
76. Worms-offsteini vasut.
77. Zell-todtnaui vasut.
78. Zschipkau-finsterwaldi vasut.
79. Az Eydtkuhnen melletti orosz-német határtól Eydtkuhnenig terjedő s a nagy orosz vasut által üzemben tartott vonal.
80. A Prostken melletti orosz-német határtól Prostkenig terjedő s a brest-grajewói vasut által üzemben tartott vonal.
81. Az Illowo melletti orosz-német határtól Illowoig terjedő s a Visztula vasut által üzemben tartott vonal.
82. A Myslowitz melletti osztrák-német határtól Myslowitzig terjedő s a Ferdinand császár éjszaki vasut által üzemben tartott vonal.
83. A Hennersdorf melletti osztrák-német határtól Ziegenhalsig terjedő s a morva-sziléziai központi vasut által üzemben tartott vonal.
84. A Wichstadtl melletti osztrák-német határtól Mittelwaldeig terjedő s az osztr. éjszak-nyugati vasut üzemében levő vonal.
85. A Mittelsteine melletti osztrák-német határtól Mittelsteineig terjedő, s a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság által üzemben tartott vonal.
A délnémet összekötő vasut által az osztrák-német határtól kezdve üzemben tartott vonalak:
86. A Liebau melletti Liebauig.
87. A Seidenberg melletti Seidenbergig.
88. Az Ebersbach melletti osztrák-német határtól Ebersbachig vezető s a cseh éjszaki vasut által üzemben tartott vonal.
A buschtéhradi vasut által az osztrák-német határtól kezdve üzemben tartott vonalak:
89. A Reitzenhain melletti Reitzenhainig.
90. A Klingenthal melletti Klingenthalig.
91. A Furth im Wald melletti osztrák-német határtól Furth im Waldig terjedő, s a cseh nyugati vasut által üzemben tartott vonal.
Az osztrák cs. kir. államvasutak által az osztrák-német határtól kezdve üzemben tartott következő vonalak:
92. A Niklasdorf melletti Ziegenhalsig.
93. A Passau melletti Passauig.
94. A Braunau melletti Simbachig.
95. A Lochau melletti Lindauig.
A svájczi éjszaki vasut által a svájcz-német határtól kezdve üzemben tartott következő vonalak:
96. A Konstanz melletti Konstanzig.
97. A Rielasingen melletti Singenig.
98. A Waldshut melletti Waldshutig.
Az elsass-lotharingiai birodalmi vasutak tulajdonát képező, s a franczia keleti vasuttal közösen használt következő vonalak a franczia-német határtól számitva:
99. Az Altmünsterol melletti Altmünsterolig.
100. Az Avricourt melletti Deutsch-Avricourtig.
101. A Chambrey melletti Chambreyig.
102. A Novéant melletti Novéantig.
103. Az Amanweiler melletti Amanweilerig.
104. A Fentsch melletti Fentschig.
A belga nagy központi vasut által a németalföldi-német határtól kezdve üzemben tartott következő vonalak:
105. Az Aachen melletti Aachenig.
106. A Dalheim melletti Dalheimig.
107. A Gennep melletti németalföld-német határtól Weselig terjedő s az északbrabant-német vasut által üzemben tartott vonal.
108. A Cranenburg melletti németalföld-német határtól Cleveig terjedő s a hollandi vasut által üzemben tartott vonal.
109. Az Emmerich melletti németalföld-német határtól Emmerichig terjedő s a németalföldi Rajna-vasut által üzemben tartott vonal.
A németalföldi államvasutak által üzemben tartott következő vonalak a németalföld-német határtól számitva:
110. a Gronau melletti Gronauig.
111. a Gildehaus melletti Salzbergenig.
Jegyzet. A németországi igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vonalakat illetőleg lásd:
Belgium 14. sz.
Francziaország 14., 15., 16., 17., 18., 19. sz.
Luxemburg 2., 3. sz.
Németalföld 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13. sz.
Ausztria-Magyarország 25-44. sz.
Oroszország 47., 48., 49., 50., 51., 52. sz.
Svájcz 14., 15., 16., 17., 18., 19. sz.
Fővasutak:
1. Éjszaki vasut.
2. Keleti vasut, ideértve az engedélyesek számlájára üzemben tartott következő vonalakat: Monthermétől Montherméig, Vrigne-Meusetől Vrigne-aux-Boisig, Carignantól Messempréig, Charmestől Rambervillersig, Avricourttól Blamont- és Cireyig, Saint-Diziertől Vassyig, Vassytől Doulevant-le-Cháteauig.
3. Nyugati vasut.
4. Paris-Lyon földközi tenger-vasut, ideértve az engedélyesek számlájára üzemben tartott s a marseille-i régi kikötőben levő vonalat, valamint az Arlestől Saint-Louisig vezető vonalat.
5. Orleans-vasut, ideértve a sarthei helyi érdekü vasutakat.
6. Déli vasut.
7. Államvasutak, ideértve az engedélyesek számlájára üzemben tartott, s Ligré-Riviéretől Richelieuig, valamint Barbezieuxtől Cháteau-neufig vezető helyi érdekü vasutakat.
8. A párisi két körvasut, ideértve Valentontól Massy-Palaiseauig vezető strategiai vonalat.
A belga nagy központi vasut által üzemben tartott következő vonalak a belga-franczia határtól számitva:
9. A Treignes melletti Vireuxig.
10. A Doische melletti Givetig.
11. A Heer-Agimont melletti Givetig vezető s a belga éjszaki vasut által üzemben tartott vonal.
12. Az Abeele melletti Hazebrouckig vezető s a nyugat-flandriai vasuttársaság által üzemben tartott vonal.
13. A Momignies melletti Anorig vezető és a chimayi vasuttársaság által üzemben tartott vonal.
A franczia keleti vasut tulajdonát képező és az elsass-lotharingiai birodalmi vasutakkal együttesen használt következő vonalak a német-franczia határtól számitva:
14. Az Altmünsterol melletti Petit Croixig.
15. A Deutsch-Avricourt melletti Igney-Avricourtig.
16. A Chambrey melletti Moncelig.
17. A Noveant melletti Pagny-sur-Moselleig.
18. Az Amanweiler melletti Batillyig.
19. A Fentsch melletti Audun-le-Romanig.
A Jura-Simplon vasut által üzemben tartott következő vonalak a franczia-svájczi határtól számitva:
20. A Delle melletti Delleig.
21. A Vallorbes melletti Pontarlierig.
22. A Verriéres melletti Pontarlierig.
23. A Modane melletti olasz-franczia határtól Modaneig terjedő s a földközi tenger-vasutak olasz társaság által üzemben tartott vonal.
Jegyzet. A franczia igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vonalakat illetőleg lásd:
Belgium 15., 16. sz.
Németország 99., 100., 101., 102., 103., 104. sz.
Olaszország 4. sz.
Svájcz 20., 21., 22., 23. sz.
1. A földközi hálózat-társaság által üzemben tartott összes vonalak.
2. Az adriai hálózat-társaság által üzemben tartott összes vonalak.
3. A szicziliai hálózat-társaság által üzemben tartott összes vonalak.
4. A Ventimiglia melletti olasz-franczia határtól Ventimigliáig terjedő s a Páris-Lyon földközi tenger-vasut által üzemben tartott vonal.
5. A Pino melletti olasz-svájczi határtól Luinóig terjedő és a Gotthard vasut által üzemben tartott vonal.
6. A Pontafel melletti olasz-osztrák határtól Pontebbáig terjedő s az Olaszország felé irányuló forgalomban az osztr. cs. kir. államvasutak által együttesen kezelt vonal.
Jegyzet. Az olasz igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vonalakat illetőleg lásd:
Francziaország 23. sz.
Ausztria-Magyarország 22., 23., 24. sz.
Svájcz 24. sz.
1. Henrik-herczeg-vasut, ide értve a Wasserbilligtől Grevenmacher-ig vezető vonalat.
2. A Wilhelm-Luxemburg-vasutnak az elsass-lotharingiai birodalmi vasutak által üzemben tartott összes vonalai.
3. Az Ulfingen melletti német-luxemburgi határtól Ulfingenig vezető és a porosz kir. államvasutak által üzemben tartott vonal.
Jegyzet. A luxemburgi igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vonalakat illetőleg lásd:
Belgium 17., 18. sz.
1. A németalföldi államvasutak üzlettársaságának vonalai.
2. Németalföldi Rajna-vasuttársaság.
3. Hollandi vasuttársaság.
4. Németalföldi központi vasuttársaság.
5. Észak-brabant-német vasuttársaság.
6. Haarlem-Zandvoort-vasuttársaság.
7. A Neuschanz melletti német-németalföldi határtól Neuschanz-ig terjedő s az oldenburgi nagyherczegségi államvasutak által üzemben tartott vonal.
A porosz kir. államvasutak által üzemben tartott következő vonalak a német-német-alföldi határtól számitva:
8. A Borken melletti Winterswyk-ig.
9. A Bocholt melletti Winteswyk-ig.
10. Az Elten melletti Zevenaarig.
11. A Streelen melletti Venlooig.
12. A Kaldenkirchen melletti Venlooig.
13. A Dahlheim melletti Vlodropig.
14. A Hamont melletti belga németalföldi határtól a Dahlheim melletti németalföld-német határig vezető s a belga nagy központi vasut által üzemben tartott vonal.
15. A Lanaeken melletti belga-németalföldi határtól az Aachen melletti németalföld-német határig vezető s a belga nagy központi vasut által üzemben tartott vonal.
16. A Visé melletti belga-németalföldi határtól Maestrichtig vezető s a lüttich-maestrichti vasut által üzemben tartott vonal.
17. A Weelde-Merxplas melletti belga-németalföldi határtól Tilburg-ig vezető s a belga nagy központi vasut által üzemben tartott vonal.
18. A La Clinge melletti belga-németalföldi határtól Térneuzenig vezető s a mecheln-terneuzeni vasuttársaság által üzemben tartott vonal.
19. A Selzaete melletti belga-németalföldi határtól Terneuzenig vezető s a Gent-Terneuzen vasuttársaság által üzemben tartott vonal.
Jegyzet. A németalföldi igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vonalakat illetőleg lásd:
Belgium 13. sz.
Németország 107., 108., 109., 110., 111. sz.
1. Az osztrák cs. kir. államvasutak vezérigazgatósága, ideértve a Liechtenstein herczegség területén fekvő feldkirch-buchsi vonalat és a Pontebba melletti olasz-osztrák határtól Pontafelig terjedő s az olasz Adria-vasuttársasággal közösen üzemben tartott vonalat, kivéve azonban a dalmát államvasut következő vonalait:
a) Spalato-Siveric-Knin,
b) Perkovic-Slivno-Sebenico,
továbbá a kolomeai helyi érdekü vasutak vonalait;
c) kolomea-sloboda rungurskai elágazással együtt,
d) Nadwornianski przedmiescie-Szeparowce-Kniazdwor.
2. Aussig-teplitzi vasut.
3. Cseh kereskedelmi vasutak.
4. Cseh éjszaki vasut.
5. Cseh nyugati vasut.
6. Bozen-merani vasut.
7. Buschtehradi vasut.
8. Gácsországi Károly-Lajos vasut, ideértve a Brody és Podwoloczyska melletti osztrák-orosz határtól Brodyig, illetve Podwoloczyskáig vezető s az orosz délnyugati vasutak igazgatóságával közösen üzemben tartott vonalakat: kivéve azonban
e) a podleze-niepolomicei szárnyvonalat.
9. Ferdinand császár éjszaki vasut.
10. Kassa-oderbergi vasut (osztrák vonal).
11. Kremsthal-vasut.
12. Morva-sziléziai központi vasut.
13. Neutitscheini helyi érdekü vasut.
14. Osztrák éjszak-nyugati vasut.
15. Osztrák-magyar államvasuttársaság (osztrák vonalak).
16. Déli vasuttársaság (osztrák vonalak) kivéve a Mödlingtől Bécs melletti Hinterbrühlig, vezető villamos üzemre berendezett keskenyvágányu helyi érdekü vasutat.
17. Dél-északnémet összekötő vasut.
18. Stauding-strambergi helyi érdekü vasut.
19. Az osztr. cs. kir. államvasutak Stryjtől a Beszkid melletti magyar határig terjedő vonalának a m. kir. államvasutak által üzemben tartott részvonala Lawocznétől a magyar határig.
20. Bécs-aspangi vasut.
21. Bécsi összekötő vasut.
I. Olasz igazgatóságok
Az olasz Adria vasuttársaság által üzemben tartott következő vonalak az olasz-osztrák határtól számitva:
22. A Cormons melletti Cormonsig.
23. A Pontebba melletti Pontafelig az Olaszországból jövő forgalmat illetőleg.
24. A Peri melletti Alaig.
II. Német igazgatóságok
A bajor kir. államvasutak által üzemben tartott következő vonalak a német-osztrák határtól számitva:
25. A Kieferfelden melletti Kufsteinig.
26. A Salzburg melletti Salzburgig.
27. A Waldsassen melletti Egerig.
28. A Schirding melletti Egerig.
29. Az Asch melletti Egerig.
A szász kir. államvasutak által üzemben tartott következő vonalak a német-osztrák határtól számitva:
30. A Brambach melletti Egerig.
31. A Bärenstein melletti Weipertig.
32. A Moldau melletti Moldauig.
33. A Schöna melletti Bodenbachig.
34. A Schöna melletti Tetschenig.
35. A Neusalz-Spremberg melletti német-osztrák határtól a Taubenheim melletti osztrák-német határig.
36. Az Alt- és Neu-Gersdorf melletti német-osztrák határtól az Ebersbach melletti osztrák-német határig.
37. A Seifhennersdorf melletti Warnsdorfig.
38. A Gross-Schönau melletti Warnsdorfig.
39. A Zittau melletti Reichenbergig.
A porosz kir. államvasutak által üzemben tartott következő vonalak a német-osztrák határtól számitva:
40. A Neusorge melletti Halbstadtig.
41. A Jägerndorf melletti Jagerndorfig.
42. Az Oderberg melletti Oderbergig.
43. A Goczalkowitz melletti Dzieditzig.
44. A Neuberun melletti Oswiecimig.
III. Orosz igazgatóságok
Az orosz délnyugati vasutak igazgatósága által az Oroszországból irányuló forgalmat illetőleg üzemben tartott következő vonalak az orosz-osztrák határtól számitva:
45. A Radziwilow melletti Brodyig.
46. A Woloczysk melletti Podwoloczyskáig.
Jegyzet. Az osztrák igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vasutvonalakat illetőleg lásd:
Németország 82-95. sz.
Olaszország 6. sz.
Oroszország 53., 54., 55. sz.
Svájcz 12., 13. sz.
Az alább megnevezett s Ausztriában vagy Magyarországban székhelylyel biró vasuti igazgatóságok és társulatok által üzemben tartott összes vonalak.
1. Magyar kir. államvasutak, kivéve:
a garamberzencze-selmeczbányai,
a soroksár-szent-lőrinczi és
a taraczköz-tereseli vonalakat.
Ellenben ideértve az államvasutak igazgatósága által üzemben tartott következő vonalakat:
a) a rumán határtól Predeálig.
b) a Zimony mellett határtól Belgrádig.
c) Bródtól Bosna-Bródig.
d) Arad-temesvári vasut.
e) Békés-Földvár-békési helyi érdekü vasut.
f) Debreczen-Hajdunánás-büdszentmihályi helyi érdekü vasut.
g) Nagyvárad-Belényes-vaskohi helyi érdekü vasut.
h) Pusztatenyő-kunszentmártoni helyi érdekü vasut.
i) Kunszentmárton-szentesi helyi érdekü vasut.
j) Ujszász-jászapátii helyi érdekü vasut.
k) Mezőtur-turkevei helyi érdekü vasut.
l) Zagoriai (csáktornya-zágrábi) helyi érdekü vasutak.
m) Vinkovce-brckai helyi érdekü vasut.
n) Marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekü vasut.
o) Mátrai helyi érdekü vasut.
p) Bánréve-ózdi helyi érdekü vasut.
q) Bihari helyi érdekü vasutak.
r) Héjasfalva-székelyudvarhelyi helyi érdekü vasut.
s) Marosludas-beszterczei helyi érdekü vasut.
t) Ruma-vrdniki helyi érdekü vasut.
u) Szombathely-pinkafői helyi érdekü vasut.
v) Boba-sümegi helyi érdekü vasut.
w) Mármarossziget-szigeti helyi érdekü vasut.
x) Szatmár-nagybányai helyi érdekü vasut.
y) Szilágysági helyi érdekü vasut.
z) Nyiregyháza-mátészalkai helyi érdekü vasut.
aa) Rétszilas-szegszárdi helyi érdekü vasut.
bb) Budapest-lajosmizsei helyi érdekü vasut.
cc) Kisujszállás-dévaványa-gyomai helyi érdekü vasut.
dd) Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekü vasut.
ee) Pécs-barcsi vasut.
ff) Mohács-pécsi vasut.
2. Osztrák-magyar államvasuttársaság (magyar vonalak) ideértve az általa üzemben tartott
a) Nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü vasutat és
b) a torontáli helyi érdekü vasutakat.
3. Déli vasuttársaság (magyar vonalak), ide értve az általa üzemben tartott következő helyi érdekü vasutakat:
a) Kőszeg-Szombathely.
b) Barcs-Pakrácz.
4. Kassa-oderbergi vasut (magyar vonalak), ideértve a gölniczvölgyi helyi érdekü vasutnak a kassa-oderbergi vasut által üzemben tartott margitfalu-gölniczbányai vonalát, az emlitett helyi érdekü vasut gölniczbánya-szomolnoki keskenyvágányu vonalának kizárása mellett.
5. Győr-sopron-ebenfurti vasuttársaság, ide értve a déli vasuttársaság tulajdonát képező bécs-pottendorf-bécsujhelyi vonalnak a győr-sopron-ebenfurti vasut által üzemben tartott lajta-ujfalu ebenfurti részét.
6. Aradi és csanádi helyi érdekü vasut.
7. Szamosvölgyi helyi érdekü vasut.
8. Keszthely-balaton-szentgyörgyi helyi érdekü vasut.
9. Poprádvölgyi helyi érdekü vasut.
1. Nicolai vasut.
2. Putiloff-vasut (a nicolai vasut szárnyvonala).
3. Rybinsk-Bologoe vasut.
4. Ostachkovo-Rjew vasut.
5. Szent-Pétervár-varsói vasut.
6. Balti vasut (a II. szakasz kivételével).
7. Riga-Tuckum vasut.
8. Moszkva-Nisninowgorod vasut.
9. Schuja-Ivanowo vasut.
10. Moszkva-Jaroslawl vasut.
11. Moszkva-bresti vasut.
12. Moszkva-kurski vasut.
13. Moszkva-Riasan vasut.
14. Riasan-Koslow vasut.
15. Riashsk-Wjasma vasut.
16. Riashsk-Morschansk vasut.
17. Tambow-Koslow vasut.
18. Tambow-Saratow vasut.
19. Grjasy-Zarizyn vasut.
20. Koslow-Woronesh-rostowi vasut.
21. Catherine vasut.
22. Orel-Grjasy vasut.
23. Livny vasut (keskenyvágányu).
24. Orel-witebski vasut.
25. Dünaburg-witebski vasut.
26. Riga-dünaburgi vasut.
27. Mitaui vasut.
28. Libau-Romny vasut.
29. Varsó-terespoli vasut.
30. Varsó-brombergi vasut.
31. Varsó-bécsi vasut.
32. Lodsin vasut.
33. Kursk-Kiew vasut.
34. Délnyugati vasut.
35. Kharkow-Nikolajew vasut.
36. Kursk-Kharkow-asowi vasut.
37. Losowo-sebastopoli vasut.
38. Visztula vasut.
39. Ivangorod-Dombrowo vasut.
40. Morschansk-sysrani vasut.
41. Wladikaukázi vasut.
42. Fastowi vasut.
43. Orenburgi vasut.
44. Samara-Ufa vasut.
45. Muromi vasut.
46. Polassjesche vasut.
A porosz kir. államvasutak által üzemben tartott következő vonalak a német-orosz határtól számitva:
47. Az Eydtkuhnen melletti Wirballenig.
48. Az Ottlotschin melletti Alexandrowo-ig
49. A Schoppinitz melletti Sosnowice-ig (a volt Odera jobbparti vasut vonala).
50. A Schoppinitz melletti Sosnowiceig (a volt felső sziléziai vasut vonala).
51. A Prostken melletti német-orosz határtól Grajewoig vezető és a kelet-poroszországi déli vasuttársaság által üzemben tartott vonal.
52. Az Illowo melletti német-orosz határtól Mlawaig vezető s a Marienburg-Mlawkai vasuttársaság által üzemben tartott vonal.
53. A Szczakowa melletti osztrák-orosz határtól Granicáig vezető s a Ferdinánd császár északi vasut által üzemben tartott vonal.
A gácsországi Károly-Lajos vasut által az Oroszország felé irányuló forgalomban üzemben tartott következő vonalak az osztrák-orosz határtól számitva:
54. a Brody melletti Radziwilowig.
55. a Podwoloczyska melletti Woloczyskig.
Jegyzet. Az orosz igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vasutvonalakat illetőleg lásd:
Németország 79., 80., 81. sz.
Ausztria-Magyarország 45., 46. sz.
1. Svájczi központi vasut.
2. Gotthard-vasut.
3. Jura-Simplon vasut.
4. Svájczi észak-keleti vasut.
5. Egyesült svájczi vasutak.
6. Neuenburgi-Jura vasut.
7. Emmenthal-vasut.
8. Langenthal-Huttwil vasut.
9. Tössthal-vasut.
10. Aargauisch-luzernische Seethal vasut.
11. Svájczi dél-keleti vasut.
Az osztrák cs. kir. államvasutak által üzemben tartott következő vonalak az osztrák-svájczi határtól számitva:
12. a Buchs melletti Buchsig,
13. a St.-Margrethen melletti St.-Margrethenig.
A badeni nagyherczegségi államvasutak által üzemben tartott következő vonalak a német-svájczi határtól számitva:
14. a Gottmadingen melletti német-svájczi határtól a Wilchingen melletti svájcz-német határig,
15. a Stetten melletti Baselig,
16. a Leopoldshöhe melletti Baselig,
17. a Grenzach melletti Baselig,
18. a Baselben levő s a badeni pályaudvartól a központi pályaudvarhoz vezető összekötő vasut, mely a badeni nagyherczegségi államvasutakkal közös üzemben tartatik,
19. a St.-Ludwig melletti német-svájczi határtól Baselig vezető s az elsass-lotharingiai birodalmi vasutak által üzemben tartott vonal.
A Páris-Lyon-földközi tengeri vasut által üzemben tartott következő vonalak a franczia-svájczi határtól számitva:
20. a St.-Gingolph melletti Bouveret-ig;
21. a Chéne-Bourg melletti Genf-Eaux-Vives-ig;
22. a La-Plaine melletti Genf-Cornavinig;
23. a Col-des Roches melletti Locle-ig.
24. A Chiassó melletti olasz-svájczi határtól Chiassó-ig vezető s a földközi tengeri és adriai hálózat olasz társulatok által üzemben tartott vonal.
Jegyzet. A svájczi igazgatóságok által külföldön üzemben tartott vasutvonalakat illetőleg lásd:
Németország 96., 97., 98. sz.
Francziaország 20., 21., 22. sz.
Olaszország 5. sz.
[Aláírások]
A vasuti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény 57. Czikke által felállitott központi hivatal szervezésével és ügyvitelének felügyeletével a svájczi szövetségtanács bizatik meg.
Ezen hivatal székhelye: Bern.
A szervezés nyomban a ratificationalis okmányok kicserélése után akként veendő foganatba, hogy a hivatal a reá ruházott teendőket az egyezmény hatályba léptével egyidejüleg megkezdhesse.
A hivatal költségei, melyek további intézkedésig évenként 100,000 frankot meg nem haladhatnak, mindenik állam által a nemzetközi forgalom közvetitésére részéről alkalmasakul kijelölt vasuti vonalak kilométerhosszai arányában viselendők.
A szerződő államok, valamint a vasutigazgatóságok mindazon közleményeket, melyek a nemzetközi fuvarozási szolgálatra jelentőséggel birnak, a központi hivatalnak rendelkezésére fogják bocsátani. A központi hivatal ezen közlemények felhasználásával időszaki folyóiratot adhat ki, melynek egy példánya minden egyes államnak és minden részes vasutigazgatóságnak dijtalanul megküldendő. A folyóirat további példányaiért a központi hivatal által megállapitandó ár fizetendő. A folyóirat német és franczia nyelven jelenik meg.
Az egyezmény 2. Czikkének 1. és 3. pontjában megjelölt tárgyak jegyzéke, valamint ezen jegyzéknek mindennemü módositásai, melyeket a szerződő államok egyike vagy másika később esetleg el fog rendelni: a központi hivatalnak a lehető gyorsasággal tudtára adandók, mely utóbbi a szerződő államokat mindezekről azonnal értesiti.
A mi az egyezmény 2. Czikkének 2. pontjában megjelölt tárgyakat illeti, a központi hivatal ezekre vonatkozólag a szükséges adatokat minden egyes szerződő államtól bekivánván, a többi állammal közölni fogja.
A központi hivatal az egyes vasutigazgatóságok kivánságára a nemzetközi szállitásokból eredő követelések rendezésénél közvetitő gyanánt jár el.
A nemzetközi szállitásokból származó, fizetetlenül maradt követelések a központi hivatalnak tudomására hozhatók a végből, hogy behajtásuk megkönnyittessék. E czélból a hivatal az adós vasutat késedelem nélkül felszólitja, hogy a követelést rendezze, vagy a fizetés megtagadásának okait adja elő.
Ha a hivatal a megtagadásra nézve felhozott indokokat elfogadhatóknak találja, akkor a feleket illetékes biráikhoz utasitja.
Ellenkező esetben, valamint akkor, ha a követelésnek csak egy része vitás, a szövetségtanács által e czélból kijelölt két szakértő véleményének meghallgatása mellett a hivatal vezetője határoz az iránt: vajjon az adós vasut az egész követelést, vagy annak egy részét tartozik-e a hivatalnál letenni. Az ily módon letett összeg az ügynek az illetékes biró által történt eldöntéséig a hivatalnál marad.
Ha valamelyik vasut a hivatal felszólitásának tizennégy napon belül eleget nem tesz, akkor hozzá a fizetés további megtagadásának következményeire való figyelmeztetéssel ujabb felszólitás intézendő.
Ha tiz nap alatt ezen második felszólitásnak sem volna foganatja, akkor a hivatal vezetője azon államhoz, melyhez az illető vasut tartozik, hivatalból indokolt értesitést intéz, s azt egyuttal felkéri, hogy az alkalmas rendszabályokat vegye fontolóra és különösen vizsgálja meg, vajjon az adós vasut az általa közölt jegyzékben továbbra is meghagyandó-e.
Ha a hivatalnak azon államhoz intézett értesitése, melynek kötelékébe az illető vasut tartozik, hat héten át válasz nélkül marad, vagy az illető állam kijelenti, hogy a vasutat, jóllehet a fizetést nem teljesitette, a jegyzékből töröltetni nem szándékozik; akkor föltételeztetik, hogy az illető állam az adós vasut fizetési képességeért, a mennyiben nemzetközi szállitásból származó követelésekről van szó, minden további nyilatkozat nélkül, a kezességet magára vállalja.
Melynek hiteléül a meghatalmazottak ezen szabályzatot aláirták.
[Aláírások]
1. § (Az egyezmény 3. Czikkéhez.)
A fuvarozásból ki van zárva:
1. Arany- és ezüst-rudak, platina, pénz, - pénzértékü érmek és papirok, okmányok, drágakövek, igaz gyöngyök, ékszerek és más drágaságok.
2. Műtárgyak, mint: festmények, érczöntvényü tárgyak, régiségek.
3. Hullák.
4. Lőpor, lőgyapot, töltött lőfegyverek, durranó ezüst, durranó higany, durranó arany, tüzműtárgyak, pyropapir, nitroglycerin, pikrinsavas sók, natronkokes, dynamit, valamint minden egyéb magától gyulladó vagy robbanásnak kitett tárgyak; továbbá az undort gerjesztő és büzös készitmények, - a mennyiben a jelen szám alatt emlitett mindezen tárgyak a feltételesen szállitható tárgyak közt kifejezetten föl nem soroltatnak.
Az 1. mellékletben megjelölt tárgyak csak az ott felsorolt feltételek alatt bocsáttatnak szállitásra. Ezek más tárgyakat magukban nem foglaló külön fuvarlevelekkel adandók fel.
Két vagy több szerződő állam azonban azon tárgyakra nézve is, melyek a nemzetközi fuvarozásból kizárvák vagy csak feltételesen szállittatnak, kölcsönös forgalmukban enyhébb feltételeket állapithat meg.
2. § (Az egyezmény 6. Czikkéhez.)
Nemzetközi fuvarlevél kiállitásánál a 2. számu mellékletnek megfelelő minták használandók, melyeknek közönséges teheráruknál fehér, gyorsáruknál sötétrózsaszinü papirra kell nyomtatva lenniök, és az e részbeni szabályokkal megegyező voltuk bizonyságául azon ország valamelyik vasutjának, vagy valamely vasutcsoportjának ellenőrzési bélyegével elláttatniok, a melyben az áru feladatott.
A fuvarlevél - és pedig ugy nyomtatott szövegében, mint kéziratilag kitöltött részében - német vagy franczia nyelven állitandó ki.
Az esetben, ha azon országban, melyhez a feladási állomás tartozik, más a hivatalos nyelv: akkor a fuvarlevél ezen hivatalos nyelven állitható ki, a fuvarlevélnek azonban ez esetben német vagy franczia nyelvü pontos forditást kell tartalmaznia.
A fuvarlevél-minta vastagon bekeritett részei a vasut által, többi részei a feladó által töltendők ki.
Több tárgyat csak akkor szabad ugyanazon fuvarlevélbe felvenni, ha azok összerakása természetes minőségük szerint hátrány nélkül történhetik és vám-, adó- vagy rendőri szabályokba nem ütközik.
Azon árukról, melyek az érvényben álló szabályzatok határozmányai szerint a feladó, illetőleg az átvevő által rakandók be, vagy ki: más tárgyakat magukban nem foglaló külön fuvarlevelek állitandók ki.
A feladási állomás azt is követelheti, hogy minden teljes kocsirakományról külön fuvarlevél állittassék ki.
3. § (Az egyezmény 7. Czikkéhez.)
Ha az 1. § 4. bekezdésében és az 1. mellékletben I-XXXIV. szám alatt felsorolt tárgyak helytelen vagy hiányos bevallással adatnak fel fuvarozás végett, vagy ha az 1. mellékletben I-XXXIV. szám alatt megállapitott biztonsági szabályok a feladásnál figyelmen kivül hagyatnak: akkor 15 frank dijpótlék fizetendő minden bruttokilogramm suly után.
Minden egyéb esetben az egyezmény 7. Czikkében érintett és a szállitmány tartalmának helytelen bevallásáért fizetendő dijpótlék kétszeresét teszi a feladási állomástól a rendeltetési állomásig fizetendő fuvardijnak.
Ha valamely a feladó által megrakott kocsi a hordképesség több mint 5%-ával lett tulterhelve, akkor a pénzbirság összege a fuvardij-különblet tizszeresét teszi.
4. § (Az egyezmény 9. Czikkéhez.)
Az egyezmény 9. Czikkében érintett nyilatkozat czéljaira a 3. melléklet szerinti minta használandó.
5. § (Az egyezmény 13. Czikkéhez.)
Az utánvét legmagasabb összege fuvarlevelenkint 2000 frankban állapittatik meg.
6. § (Az egyezmény 14. Czikkéhez.)
A szállitási határidőknek a következő legnagyobb határidőket nem szabad meghaladniok.
a) gyorsáruknál:
1. kezelési határidő 1 nap;
2. szállitási határidő minden, habár csak megkezdett 250 kilométerre 1 nap;
b) teheráruknál:
1. kezelési határidő 2 nap;
2. szállitási határidő minden, habár csak megkezdett 250 kilométerre 2 nap
Ha a szállitmány egyik vasutigazgatás pályaterületéről, valamely másik csatlakozó vasut területére megy át, akkor a szállitási határidők a feladási és a rendeltetési állomások közötti össztávolság alapján számittatnak; mig a kezelési határidők, tekintet nélkül a szállitmány által érintett igazgatási területek számára, csak egyszer jönnek számitásba.
A szerződő államok törvényei és szabályzatai határozzák meg, - mennyiben engedtetik meg a felügyeletük alatt álló vasutaknak, póthatáridőket megállapitani a következő esetekben:
1. Vásárok alkalmával.
2. Rendkivüli forgalmi viszonyok esetére.
3. Ha az áru át nem hidalt folyón keresztül, vagy oly összekötő vasuton át szállittatik, mely a szállitásban részes két vasutat köt össze.
4. Másodrendü és helyi érdekü vasutak számára, valamint keskenyvágányu vasutakra való átmenetnél.
Ha valamely vasutra nézve beáll annak szüksége, hogy a jelen szakasz 1-4. sz. alatti eseteiben az egyes államok engedélyezésére fentartott póthatáridőket igénybe kell vennie; akkor köteles ezen vasut azon napot, melyen az árut az utána következő vasutnak átadta, bélyegzés által a fuvarlevélen kitüntetni és a szállitási határidő tullépésének okát és tartamát ugyanott megjelölni.
A szállitási határidő az árunak a fuvarlevéllel történt átvételére következő éjfélkor kezdődik és meg van tartva, ha ezen határidőn belül az áru az átvevőnek, vagy azon személynek, kinek kezeihez a kiszolgáltatás érvényesen történhetik, a kiszolgáltató vasutra nézve érvényes határozmányok szerint kézbesittetett, illetve bejelentetett.
Ugyanezen határozmányok irányadók azon módozatokra nézve, melyek szerint a jelentő levél átadása megállapitandó.
A szállitási határidő szünetel, a vám-, adóhivatali vagy rendőri kezelés tartama, valamint a vasut vétkessége nélkül beállott oly forgalmi zavar tartama alatt, mely által a fuvarozás megkezdése vagy folytatása időlegesen akadályozva van.
Ha az árunak fuvarozás végett történt feladását követő nap vasárnap, akkor a szállitási határidő 24 órával később kezdődik.
Hasonlóképen, ha a szállitási határidő utolsó napja vasárnap, akkor a szállitási határidő csak a rá következő napon jár le.
Ezen két kivétel gyorsárukra nem alkalmazható.
Ha valamely állam törvényei vagy jóváhagyott vasuti szabályzatai vasárnapokon vagy bizonyos ünnepnapokon az áruforgalom félbeszakitását rendelik, akkor a szállitási határidők aránylagosan meghosszabbittatnak.
7. § (Az egyezmény 15. Czikkéhez.)
Az egyezmény 15. Czikkének 6. bekezdésében érintett nyilatkozat czéljaira a 4. melléklet szerinti minta használandó.
8. § (Az egyezmény 32. Czikkéhez.)
A rendszerinti sulyapadék szabványtétele két százalékot tesz folyékony és és nyirkos, valamint a következő nem nyirkos áruknál:
ráspolyozott és őrölt festőfák.
fakéreg,
gyökerek,
édes gyökér,
vágott dohány,
zsiradék,
szappan és kemény olajok,
friss gyümölcs,
friss dohánylevelek,
gyapju,
bőrök,
irhák,
kikészitett bőrök,
aszalt és sült gyümölcs,
állati inak,
szarvak és körmök,
csontok (egészben vagy őrölve),
száritott halak,
komló,
friss ragaszok.
Minden egyéb, a 32. Czikkben megjelölt fajtáju, nem nyirkos áruknál a szabványtétel egy százalékot tesz.
9. § (Az egyezmény 38. Czikkéhez.)
A szállitási érdek czimén bevallott összeg a fuvarlevél e czélra kijelölt helyén betükkel irandó be.
A szállitási érdek bevallásáért járó dijpótlék minden bár csak megkezdett 200 kilométer után, a bevallott összeg ötezredrészét meg nem haladhatja.
A beszedésre kerülő legcsekélyebb dijpótlék 50 centime.
10. § (Az egyezmény 48. Czikkéhez.)
Az egyezmény 14. Czikke és ezen végrehajtási határozmányok 6. §-a értelmében eredményező szállitási határidő egyéb megállapodások hiányában, a szállitásban részes vasutak közt a következő módon oszlik meg:
1. Két vasut szomszédos forgalmában:
a) a kezelési határidő egyenlő részekben;
b) a szállitási határidő azon vonalak hossza (dijszabási hossza) arányában, melylyel mindegyik vasut a fuvarozásban részes.
2. Három vagy több vasut egymás közti forgalmában:
a) az első és utolsó vasut előzetes levonáskép kap a kezelési határidőből teheráruknál 12, gyorsáruknál 6 órát;
b) a kezelési határidő maradéka és szállitási határidő egyharmada a fuvarozásban részes összes vasutak közt egyenlően osztatik meg;
c) a szállitási határidő fenmaradó kétharmada azon vonalak hossza (dijszabási hossza) arányában osztatik meg, melylyel mindegyik vasut a szállitásban részes.
Esetleges póthatáridők azon vasutnak válnak javára, a melyen azok a helyi dijszabás határozmányai szerint engedélyezve vannak.
Az áru feladásától a szállitási határidő folyásának kezdetéig terjedő idő egészen a feladási vasut javára szolgál.
Ha a szállitási határidő egészben véve betartatott, ezen esetben a fenti elosztási mód nem jő tekintetbe.
11. § A fenti végrehajtási határozmányokban frank-értékben kifejezett összegek azon szerződő államokban, melyekben a frank-rendszer fenn nem áll, az illető ország pénzértékében kifejezett összegekkel helyettesitendők.
Melynek hiteléül a meghatalmazottak ezen végrehajtási határozmányokat aláirták.
[Aláírások]
A vasutakon használt, megállást jelző durrantyukhoz tartozó petárdákat papirnyiradékba, fürészporba vagy gipszbe kell szorosan csomagolni, vagy valamely más módon oly szorosan és egymástól elkülönitve elhelyezni, hogy a bádogtokocskák sem egymáshoz, sem más tárgyakhoz ne érhessenek. A csomagoláshoz használt ládáknak legalább 26 milliméter vastag szádolt deszkákból készitve, facsavarokkal összetartva, szorosan elzárva és egy második, szintén szorosan záródó és hézagmentes ládában elhelyezve kell lenniök, e mellett a külső láda térfogata 0.06 köbméternél nagyobb nem lehet.
Az ily küldemények szállitás végett csak akkor fogadtatnak el, ha a fuvarleveleken a szabályszerü csomagolás hivatalosan igazolva van.
Lőfegyverek és lövedékekhez való gyutacsok, gyutükrök, nem robbanó gyujtószerek és gyujtókészülékkel ellátott töltényhüvelyek erős ládákba vagy hordókba csomagolandók és minden csomagra tartalmához képest a megfelelő megjelöléssel, u. m. „gyutacsok” vagy „gyutükrök” stb. felirással ellátott bárcza ragasztandó.
Gyufák és más dörzsölés vagy surlódás által gyulladó gyujtószerek (mint gyujtó gyertyák, gyujtó tapló stb.) erős vaspléhből vagy szorosan összeillesztett fából készült tartókban, melyeknek azonban 1.2 köbméternél nagyobbaknak lenniök nem szabad, gondosan és oly szorosan csomagolandók, hogy a tartók belseje teljesen ki legyen töltve. A fatartók külsején tartalmuk világosan megjelölendő.
Biztonsági kanóczok, azaz olyan gyujtó zsinegek, melyek vékony, jól záró és belsejében aránylag kis mennyiségü lőport tartalmazó csőből állanak, a III. alatti határozmányok alá tartoznak.
Bucher-féle tüzoltó szelenczék bádoghüvelyekben legfeljebb csak 10 kilogramm sulyt tartalmazó ládákban szállithatók, melyek papirossal vannak kibélelve és ezen felül nagyobb, szintén papirossal bélelt ládákba vannak helyezve.
Közönséges (fehér vagy sárga) phosphort, legfeljebb 30 kilogrammot tartalmazó vizzel töltött és jól beforrasztott bádogszelenczékbe kell helyezni és erős ládákba csomagolni.
E ládák, melyek 100 kilogrammnál sulyosabbak nem lehetnek, két erős fogantyuval birjanak, kivülről pedig „közönséges sárga (fehér) phosphort tartalmaz” és „fölül” fölirásokkal jelölendők meg.
Alaktalan (vörös) phosphor erős faládákba, fürészpor közé helyezett jól beforrasztott bádogszelenczékbe csomagolandó. E ládák, melyeknek sulya 90 kilogrammnál nagyobb nem lehet, kivülről „vörös phosphort tartalmaz” felirással látandók el.
Nyers, nem kristályos kénnatrium csak szorosan záró bádogtartókban, finomitott, kristályos kénnatrium pedig csak vizhatlan hordókba, vagy másféle vizhatlan tartókba csomagolva vétetik át elszállitás végett.
Vas- vagy mangántartalmu használt, gáztisztitó anyag - a mennyiben nem adatnék föl teljesen szorosan záró bádogtartókba csomagolva, - csakis vasból készült kocsikban fogadtatik el szállitásra.
Ha e kocsiknak nincsen szorosan záró vasfödelük, a rakomány kocsiponyvákkal födendő be; melyeknek olyképen kell elkészitve lenniök, hogy ha égő tárgygyal közvetlen érintkezésbe is jönnek, tüzet ne fogjanak.
A föl- és lerakodásról a föladónak, illetőleg a czimzettnek kell gondoskodnia. A vasutigazgatóság kivánságára a kocsiponyvákat is a föladónak kell beszereznie.
Celloidin - egy a Collodium alkoholtartalmának nem teljes elpárologtatása által nyert, szappanhoz hasonló külsejü, lényegében collodium-gyapotból álló vegyület csak akkor fogadtatik el szállitásra, ha az egyes celloidin-lemezek ugy vannak csomagolva, hogy kiszáradásuk teljesen meg legyen akadályozva.
Kén-äther, és oly folyadékok, melyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak kén-athert (Hoffmann-csöppek és Collodium), csakis tökéletesen szorosan zárt fém- vagy üvegedényekben szállithatók, melyeknek következőképen kell csomagolva lenniök:
1. ha ilyen vegyülettel töltött több edény egy darab szállitmányként adatik föl, azok erős faládákba, szalma, széna, korpa, fürészpor vagy infusoria föld közé vagy más laza anyagba csomagolandók;
2. egyes csomagoknál az edények szállitása tartós és jól megerősitett fedelekkel, valamint fogantyukkal ellátott és elegendő csomagoló anyaggal bélelt kosarakban vagy vödrökben engedtetik meg; a födélnek, a mennyiben az szalma, nád, gyékényből vagy hasonló anyagból áll, vizüveggel kevert agyaggal, mésztejjel vagy valamely hasonló anyaggal kell beitatva lennie.
Az egyes csomagoknak brutto sulya 60 kilogrammnál nagyobb nem lehet.
A más tárgyakkal való együvé csomagolást illetőleg lásd a XXXV. szám alatti határozmányt.
Szénkéneg (kénalkohol) szállitása kizárólag csak nyitott kocsikban ponyva nélkül történik, még pedig vagy:
1. 500 kilogramm tartalmat meg nem haladó, erős vasbádogból készült, kellően szegecselt tömör edényekben, vagy
2. legfölebb 75 kilogramm brutto sulyu bádogedényekben, melyek alul és fölül vaspántokkal vannak megerősitve. Az ilyen edényeket fonott kosarakba vagy vödrökbe kell elhelyezni vagy pedig szalma, széna, korpa, fürészpor, infusoria föld vagy valamely más laza anyag közé ládákba csomagolni, vagy
3. üvegedényekben, melyek erős faládákban szalma, széna, korpa, fürészpor, infusoria föld vagy más laza anyag közé helyezendők.
Faszesz nyers és finomitott állapotban és aceton (eczetszesz), a mennyiben nem különösen ezen czélra készitett kocsikban (tartánykocsik) vagy hordókban adatnak föl, csak fém- vagy üvegedényekben szállithatók. Ezen edényeknek a IX. szám alatt a kén-äther stb. számára előirt módon kell csomagolva lenniök.
A más tárgyakkal való együvé csomagolásra nézve lásd a XXXV. szám alatti határozmányt.
Zöldmész csak nyitott kocsikon szállittatik.
Chlorsavas kálit és más chlorsavas sókat papirral kiragasztott hézagmentes hordókba vagy ládákba kell gondosan csomagolni.
Pikrinsav csak egy a vasutnál ismert vegyész által a szállitó levélre vezetett bizonyitvány mellett szállitható, mely a föladott pikrinsav veszélytelenségét igazolja.
Mindennemü folyékony ásványsavra (különösen kénsav-, vitriololaj-, sósav-, salétromsav-, választóvizre), a következő szabályok érvényesek:
1. Ha ezen gyártmányok gömbökben, palaczkokban vagy korsókban szállittatnak; akkor ezen edényeknek szorosan elzárva, jól becsomagolva és különösen a könnyü kezelhetés végett erős fogantyukkal ellátott tartókba vagy fonott kosarakba kell helyezve lenniök.
Ha e gyártmányok fém-, fa- vagy gummitartókban szállittatnak, azoknak teljesen tömöreknek és jól elzárva kell lenniök.
2. A XXXV. sz. a. határozmányok föntartása mellett, az ásványsavakat mindig külön kell berakni és különösen őket más vegyészeti szerekkel egy kocsiba helyezni nem szabad.
3. Az 1. és 2. pont alatti szabályok azon tartókra nézve is érvényesek, a melyekben a nevezett szerek szállittattak. Az e fajta tartók mindenkor mint ilyenek megjelölendők.
Marólug (maró-nátronlug, szódalug, marókálilug, hamuzsirlug), továbbá olajseprő (az olajfinomitás maradékai) és bróm a XV-ik számu határozmány 1. és 3. pontjai szerint kezelendők, (kivéve a 3. pont alatt idézett 2. alatti határozmányt).
A más tárgyakkal való együvé csomagolást illetőleg lásd a XXXV. szám alatti határozmányt.
Vörös, füstölgő salétromsav szállitására a XV. szám alatti határozmányok érvényesek, azon további kikötéssel: hogy a gömbök és palaczkok olyképen helyezendők tartóikba, hogy tartalmukkal legalább is egyenlő térfogatu száritott infusoria földdel vagy más alkalmas száraz földes anyaggal legyenek körülvéve.
Vizmentes kénsav (anhydrit, ugynevezett tömör oleum) csak az esetben szállitható, ha vagy:
1. jól beforrasztott, erős, ónozott vasbádog szelenczékbe, vagy
2. erős vas- vagy vörösréz palaczkokban van föladva, mely utóbbiak nyilásának légmentesen elzárva, betapasztva és ezenfelül még agyag-boritékkal is ellátva kell lennie.
A szelenczék és palaczkok finoman szétoszlatott anorganikus anyag, mint salakgyapot, infusoria föld, hamu vagy hasonló anyag közé erős faládákban szorosan becsomagolandók.
Egyébként a XV. szám 2. és 3. pontjai alatti határozmányok alkalmazandók.
Firnász és tirnászszal kevert festékekre, továbbá ätherikus és zsiros olajokra, ugyszintén valamennyi ätherfajokra, kivéve a kén-äthert (lásd IX. sz. a.) és a petroleum-äthert (lásd a XXII. sz. a.) absolut alkoholra, borszeszre (spiritusz) spritre és más a XI. szám alatt föl nem sorolt szeszes folyadékokra, a mennyiben ezen anyagok gömbök, palaczkok, vagy korsókban kerülnek szállitás alá, a XV. számu határozmány 1. pontja mérvadó.
Más tárgyakkal való együvé csomagolást illetőleg, lásd a XXXV. sz. a. határozmányt.
Petroleum, nyers és tisztitott állapotban, hogyha fajsulya 17.5 Celsius foknál legalább 0.780, vagy ha 760 millimeter légsulymérő-állásnál (a tenger szintjére átszámitva) 21 Celsius fok alatti hőmérséknél gyulékony gőzöket nem ad;
barna szénkátrányból készitett olajok, a mennyiben legalább is a föntemlitett fajsulyt elérik (solárolaj, photogén stb.); továbbá kőszénkátrány-olajok benzol, toluol, xylol, eumol stb.) és mirbánolaj (nitro benzol) a következő határozmányok alá tartoznak:
1. Ezen tárgyak, a mennyiben nem külön e czélra készült kocsikban (tartány-kocsik) adatnak föl, csak a következő feltételek mellett szállithatók: vagy
a) különösen jó, tartós hordókban, vagy
b) hézagmentes és szilárd fémedényekben, vagy
c) üvegedényekben; ezen esetben azonban a következő föltételek szemmel tartásával:
aa) ha több ily edény egy csomagba egyesitve adatik föl, akkor azok szalma, széna, korpa, fürészpor, infusoria föld vagy más laza anyag közé erős faládákba szorosan becsomagolandók;
bb) egyenként való csomagolásnál az edények csak tartós, jól megerősitett födéllel és fogantyukkal ellátott és elegendő csomagoló anyaggal kibélelt kosarak vagy vödrökben adhatók föl: a födélnek, a mennyiben az szalma, nád, gyékény vagy más hasonló anyagból áll, vizüveggel kevert agyag vagy mésztejjel, vagy más hasonló anyaggal kell beitatva lennie. Az egyes csomagok brutto sulyának 60 kilogrammnál nagyobbnak lenni nem szabad.
2. A szállitás alatt netalán megsérült edények azonnal kirakatnak és a még meglevő tartalommal a feladó javára a lehető legjobb áron eladatnak.
3. A szállitás csak nyitott kocsikban történik. Vámbemondó eljárás melletti kezelésre, mely a szoros befödést és a kocsifedők ólomzárral való ellátását tenné szükségessé, a szállitmány nem fogadtatik el.
4. Az előző 3-ik pontban foglalt határozmányok azon hordók- és egyéb edényekre is érvényesek, a melyekben ezen anyagok szállittattak.
Az e fajta edények mindenkor mint ilyenek bejelentendők.
5. Más tárgyakkal való együvé csomagolást illetőleg lásd a XXXV. sz. a. határozmányt.
6. A fuvarlevélből kivehetőnek kell lenni, hogy az ezen szám első és második bekezdésében fölsorolt anyagok fajsulya legalább is 0.780, vagy pedig, hogy a petroleum a gyuladási hőmérsékre nézve föntebb emlitett határozmánynak megfelel.
Ha a fuvarlevélben ez az adat hiányzik, akkor a XXII. szám alatt foglalt (a petroleum-atherre vonatkozó) határozmányok alkalmazandók.
Petroleum, nyers és tisztitott állapotban, pertoleum-naphta, petroleum és petroleum-naphta lepárolásánál nyert termények, a mennyiben ezen anyagok fajsulya 17.5 Celsius foknál 0.780-nál kevesebb és 0.680-nál több (benzin, ligroin és tisztitó olaj), a következő határozmányok alá tartoznak:
1. ezen tárgyak, a mennyiben nem különösen e czélra készült kocsikban (tartány-kocsik) adatnak föl, csak a következő föltételek mellett szállithatók, vagy
a) különösen jó, tartós hordókban, vagy
b) hézagmentes, szilárd fémedényekben, vagy
c) üvegedényekben, ezen esetben azonban a következő feltételek szemmel tartásával:
aa) ha több ily edény együvé csomagolva adatik föl, ugy azok erős faládákba, szalma, széna, korpa, fürészpor, infusoria föld vagy más laza anyag közé szorosan becsomagolandók;
bb) egyenkint való csomagolásnál az edények csakis tartós, jól megerősitett födéllel és fogantyukkal ellátott és elegendő csomagoló anyaggal kibélelt kosarak- vagy vödrökben adhatók föl; a védő födélnek, a mennyiben az szalma, nád, gyékény vagy más hasonló anyagból áll, vizüveggel kevert agyag-, vagy mésztejjel vagy más hasonló anyaggal kell beitatva lennie.
Az egyes csomagok brutto sulya 40 kilogrammnál nagyobb nem lehet.
2. A szállitás alatt netalán megsérült edények azonnal kirakatnak s a még meglevő tartalommal a feladó javára a lehető legjobb áron eladatnak.
3. A szállitás csak nyitott kocsikon történik. Vámbemondó eljárás melletti kezelésre, mely a szoros befödést és a kocsifedőknek ólomzárral való ellátását tenné szükségessé, a szállitmány nem fogadtatik el.
4. Az előző 3-ik pontban foglalt határozmányok azon hordók és egyéb edényekre is érvényesek, a melyekben ezen anyagok szállittattak.
Az e fajta edények mindenkor mint ilyenek bejelentendők.
5. Más tárgyakkal való együvé csomagolást illetőleg lásd a XXXV. sz. a. határozmányt.
6. A fel- és lerakásnál a kosarakat és vödröket, melyekben az üveggömbök vannak, nem szabad sem targonczán szállitani, sem vállon vagy háton vinni, hanem azokat csakis a kosarak és vödrök fogantyui segitségével szabad hordani.
7. A kosarakat és vödröket a vasuti kocsikban biztosan kell elhelyezni és megfelelően megerősiteni. A kosarakat és vödröket nem szabad egymás fölé, hanem csak egymás mellé egy rétegben berakni.
8. Minden csomag föltünő, vörös alapra nyomatott következő felirással: „tűzveszélyes” látandó el. Az üveg- vagy kőedényeket tartalmazó kosarakat és vödröket még „kézben vinni” fölirással is el kell látni.
A kocsikra egy vörös szinü bárcza ragasztandó „vigyázva rendezni” fölirással.
9. A fuvarlevélnek ki kell tüntetnie, hogy az ezen szám első kikezdése alatt fölsorolt tárgyak fajsulya 17.5 Celsius foknál 0.780-nál kisebb és 0.680-nál nagyobb.
Ha a fuvarlevélből ez az adat hiányzik, akkor a XXII. szám alatti (a petroleum-ätherre vonatkozó) határozmányok mérvadók.
Petroleum-äther (gasolin, neolin stb.), valamint petroleum-naphtából és barnaszén-kátrányból készült hasonló könnyen gyulladó anyagok, a mennyiben fajsulyuk 17.5 Celsius foknál 0.680 vagy ennél kevesebb, a következő határozmányok alá tartoznak.
1. Ezen tárgyakat csak a következő módon szabad szállitani és pedig: vagy
a) hézagmentes és szilárd fémedényekben; vagy
b) üvegedényekben; ezen esetben azonban a következő feltételek szemmel tartásával:
aa) ha több ilyen edény együvé csomagolva adatik föl: ugy azok erős faládákban, szalma, széna, korpa, fürészpor, infusoria föld vagy más laza anyag közé szorosan becsomagolandók;
bb) egyenkint való csomagolásnál az edények csakis tartós, jól megerősitett födéllel és fogantyukkal ellátott és elegendő csomagoló anyaggal kibélelt kosarak vagy vödrökben adhatók föl; a födélnek, a mennyiben az szalma, nád, gyékény vagy más hasonló anyagból áll, vizüveggel kevert agyag vagy mésztej vagy más hasonló anyaggal kell beitatva lennie. Az egyes csomagok bruttó sulyának 40 kilogrammnál nagyobbnak lennie nem szabad.
2. Szállitás alatt netalán megsérült edények azonnal kirakatnak és a még meglevő tartalommal a feladó javára a lehető legjobb áron eladatnak.
3. A szállitás csak nyitott kocsikon történik. Vámbemondó eljárás melletti kezelésre, mely a szoros befödést és a kocsifedőknek ólomzárral való ellátását tenné szükségessé, a szállitmány nem fogadtatik el.
4. Az előző 3-ik pontban foglalt határozmányok azon hordók és egyéb edényekre is érvényesek, a melyekben ezen anyagok szállittattak.
Az e fajta edények mindenkor mint ilyenek jelentendők be.
5. Más tárgyakkal való együvé csomagolást illetőleg lásd a XXXV. szám alatti határozmányt.
6. A föl- és lerakás alkalmával az üveggömböket tartalmazó kosarakat és vödröket nem szabad sem targonczán szállitani, sem vállon vagy háton vinni; hanem azokat csakis a kosarak és vödrök fogantyui segélyével szabad hordani.
7. A kosarakat és vödröket a vasuti kocsikban biztosan kell elhelyezni és megfelelően megerősiteni, továbbá nem szabad őket egymás fölé, hanem csak egymás mellé egy rétegben berakni.
8. Minden csomag feltünő, vörös alapra nyomtatott, következő felirással: „tűzveszélyes” látandó el. Az üveg- vagy kőedényeket tartalmazó kosarakat és vödröket még a „kézben vinni” felirással is el kell látni. A kocsikra egy vörös szinü bárcza ragasztandó „vigyázva rendezni” felirással.
Terpentinolaj és másnemü büzös olajok, valamint szalmiakszesz csak nyitott kocsikban szállittatnak.
Ugyanez áll azon hordók vagy egyéb edényekre nézve is, melyekben ezen anyagok szállittattak.
Ily edények mindenkor mint ilyenek jelentendők be.
A más tárgyakkal való együvé csomagolást illetőleg lásd a XXXV. szám alatti határozmányt.
Nem folyékony arzénfélék, névszerint: arzénes sav Hüttenrauch), sárga arzén (Rauschgelb, Auripigment), vörös arzén (Realgar), termés-arzén (Scherben-Kobalt, légykő) stb. csak akkor vétetnek fel szállitásra:
1. ha minden egyes darab fekete olajfestékkel olvasható módon e szavakkal: „arzén (méreg)” van megjelölve:
2. ha a csomagolás a következő módon foganatosittatott és pedig vagy
a) kettős hordókba, vagy ládákba, mely hordók fenekei belső abroncsokkal, vagy vaspántokkal vannak biztositva; a belső hordók és ládák erős, száraz fából vannak készitve és sürü vászonnal, vagy hasonló sürü szövettel vannak kiragasztva, vagy
b) kátrányozott vászonból készitett zsákokba, melyek erős száraz fából készült egyszerü hordókba vannak csomagolva, vagy
c) forrasztott bádoghengerekbe, melyek erős faburkolattal (külső hordóval) vannak körülvéve, mely utóbbinak fenekei belső abroncsokkal biztositandók.
Folyékony arzénfélék, különösen arzénsavra nézve a XXIV. 1. és XV. 1. és 3. alatti határozmányok érvényesek, (kivéve a XV. 3. alatt idézett 2. pont alatti határozmányt).
Másnemü mérges fémkészitményeket (mérges fémfestékek, fémsók stb.), melyekhez különösen a higanykészitmények, mint sublimat, kalomel, fehér és vörös pracipitat, czinober, továbbá a réz-sók és a réz-festékek, mint rézgálicz, rézrozsda (Grünspan), zöld és kék rézfestékek, ugyszintén az ólomkészitmények, mint ólomtajték (massicot), minium, ólomczukor és más olomsók, ólomfehér és más ólomfestékek, zinkpor, ón- és antimonhamu tartoznak; csak szilárd, száraz fából készült, hézagmentes, belső abroncsokkal, illetőleg övező pántokkal ellátott hordókban vagy ládákban szabad szállitás végett föladni.
A burkolatoknak olyanoknak kell lenniök, hogy a szállitás alkalmával elkerülhetetlen rázkódások, lökések stb. miatt az anyagoknak szétporlódása az eresztékeken át be ne következhessék.
Élesztőt, akár folyékony, akár szilárd állapotban, csak olyan edényekben szabad szállitani, melyek nincsenek légmentesen elzárva.
Fenyőkormot (Kienruss) csak oly tartós kosarakba csomagolt hordócskákban vagy edényekben szabad szállitani, melyeknek belseje papirossal, vászonnal vagy hasonló anyagokkal tömötten ki van ragasztva.
Őrlött vagy szemcsés faszén csak csomagolva szállitható.
Ha frissen kiizzitott állapotban van, akkor csomagolásához vagy
a) erős vasbádogból készült és légmentesen elzárt tartók, vagy
b) légmentesen elzárt, több réteg igen erős és kemény firnászolt kéregpapirosból készitett hordók (ugynevezett amerikai hordók) használandók, melyeknek végeire vasabroncsok vannak huzva, fenekük erős esztergályozott fából készült és vas-csavarokkal van az abroncsokhoz erősitve, eresztékei pedig papiros- vagy vászoncsikokkal vannak gondosan beragasztva.
Ha őrlött vagy szemcsés faszén adatik föl szállitásra, ugy a fuvarlevélből kivehetőnek kell lennie, vajjon a faszén frissen izzitott állapotban van-e vagy nem. Ha a fuvarlevélből ez az adat hiányzik, akkor az első eset tételeztetik föl és a szállitás csak a föntebb előirt csomagolás mellett van megengedve.
A nagyon terhelt cordonnet-, souple-, bourre de soie- és chappe-selymek fonatokban csak ládákban vétetnek fel szállitásra.
Oly ládákban, melyeknek belső magassága 12 cm.-nél nagyobb, az egyes selyemrétegek 2 cm. magas üregek által választandók el egymástól. Ezen üregek farostélyok által állittatnak elő, melyek 2 cm. vastag, négyzetes, egymástól 2 cm. távolságban fekvő és végeiken két vékony keresztléczczel összekötött léczekből állanak. A ládák oldalfalaiba legalább egy cm. széles és a léczek közötti üregekre szolgáló lyukak vágandók; ugy, hogy a ládán keresztül egy rudacskát lehessen áttaszitani.
Nehogy a ládákba vágott lyukak betakartassanak és ez által hatástalanokká váljanak, kivülről a láda mindegyik oldalára két lécz szögezendő.
Ha selyem adatik fel elszállitásra, a fuvarlevélből kivehetőnek kell lenni, vajjon az az előbb emlitett fajtákhoz tartozik-e vagy nem. Ha a fuvarlevélből ez az adat hiányzik, akkor az első eset tételeztetik fel és az elszállitás csak a fent körülirt csomagolás mellett van megengedve.
Gyapju, különösen műgyapju (mungo- vagy shoddy-gyapju), gyapjuhulladékok, posztórongyok, fonógyár-, pamut-, és pamutfonál-hulladékok, szövőszék- és szerszám-zsinegek, továbbá selyem és selyem-hulladékok, len, kender, csepü, rongyok és más efféle tárgyak (használt, tisztitó pamutra nézve lásd a harmadik kikezdést), ha be vannak zsirozva, csak nyitott, ponyvákkal letakart kocsikon szállittatnak; hacsak a feladó a vasutigazgatással azoknak födött kocsikban való szállitása iránt meg nem állapodik.
A fuvarlevélből kivehetőnek kell lenni, vajjon a nevezett tárgyak be vannak e zsirozva vagy nem, különben mint bezsirozottak tekintetnek és kezeltetnek.
Használt tisztitó pamutnak szállitása csak erős, jól elzárt hordókban, ládákban vagy másnemü edényekben engedtetik meg.
Könnyen rothadó állati hulladékok, mint be nem sózott friss bőrök, zsirok, inak, csontok, szarvak és körmök csak a következő feltételek mellett vétetnek fel és szállitatnak:
1. A föladó köteles a szállitmányokat az illető vasuti szállitó hivatalnak bejelenteni és az utóbbi által meghatározandó időben berakásra készen tartani.
2. Egyes küldemények csak erős, szorosan elzárt hordókba, vödrökbe vagy ládákba csomagolva vétetnek föl.
3. Friss inak, mészszel nem kezelt friss enyvbőr, valamint ezek hulladékai, ugyszintén be nem sózott friss bőrök kocsirakományokban való föladásnál is csak a 2. alatt előirt csomagolás mellett vétetnek föl.
4. Minden más ezen rendbeli tárgyak kocsirakományokban való szállitása ponyvákkal betakart nyitott kocsikban történik. A szükséges ponyvákat a föladó köteles szolgáltatni.
5. A vasutvállalat a viteldijak előre lefizetését a feladás alkalmával követelheti.
6. A netalán szükséges fertőtlenités költségei a feladót, illetőleg az átvevőt terhelik.
Kén, csomagolatlan állapotban csak födött kocsikban szállittatik.
Oly tárgyak, melyek a mozdony szikráitól könnyen meggyuladhatnak, mint széna, szalma (rizs- és lenszalma is), nád (a spanyolnád kivételével), fakéreg, tőzeg (az ugynevezett gép- vagy sajtolt tőzeg kivételével), darabos (föl nem aprózott) faszén (l. a XXIX. sz. határozmányt), növényzeti fonó-anyagok és hulladékaik, papirforgács, faliszt, fapép, faforgács stb., valamint petroleum-maradványoknak, gyantáknak és hasonló anyagoknak laza és gyulékony testekkel való keverése utján készitett tárgyak, nemkülönben gipsz, csávamész és darázskő (trasz) csomagolatlan állapotban csupán csak teljesen befedve és azon további föltétel mellett vétetnek föl szállitásra, hogy a föladó és átvevő a föl- és lerakást maga teljesitteti. A föladó ezenkivül tartozik a vasutvállalat kivánságára az ezen tárgyak befedésére szükséges ponyvákat is szolgáltatni.
Ha a IX., XI., XV., XVI. és XIX-től bezárólag XXIII-ig fölsorolt vegyi szerek 10 kg.-nál nem nagyobb mennyiségekben adatnak föl, akkor meg van engedve egyrészt a IX., XI., XVI. (a brom kivételével) és XIX-től XXIII-ig bezárólag fölsorolt tárgyakat és másrészt a XV. alatt fölsoroltakat (100 gramm sulyig a bromot is ideértve) ugy egymással, mint más, a vasutakon föltétlenül szállitható tárgyakkal egy szállitmánydarabbá egyesiteni. Az előbbi tárgyaknak azonban jól elzárt üveg- vagy bádog-palaczkokban, szalma, széna, korpa, fürészpor, infusoriaföld vagy más laza anyagok közé erős faládákba szorosan becsomagolva és a fuvarlevélben névszerint fölsorolva kell lenniök.
[Aláírások]
A .................................. vasut ................................................. állomásának, árufelvételi hivatala kérésemre/kérésünkre ..... től ..... ig vasuton leendő szállitás végett átvette az alábbi árúkat, melyek a mai napon kelt fuvarlevélben a következő módon vannak megjelölve u. m.
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
Ezennel világosan elismerem/jük, hogy ezen árúk csomagolatlanul/
csomagolási hiányokkal
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
adattak fel s hogy ez általam/unk a fuvarlevélben is elismertetett.
Kelt ................... évi .................................................. hó .....n.
*A szállitmány állapotához képest vagy a „csomagolatlanul” vagy pedig „a következő csomagolási hiányokkal” szavak törlendők.
Az elismerésnek több darabból álló szállitmányoknál csak a csomagolatlan vagy hiányosan csomagolt darabokra kell szoritkoznia.
[Aláírások]
Kelt ...................... évi ......................... hó ..................n.
A .......................... vasut .......................................... állomását felkérem/jük, hogy az 18..... évi ........................ hó .....n kelt fuvarlevéllel
............................................... ur részére
................................................re való rendeltetéssel feladott, az alábbiakban megjelölt küldeményt
| Jel és szám | Darabszám | A csomagolás módja | Tartalom | Suly kilogramm | |
ne szolgáltassa ki a fuvarlevélben kijelölt átvevőnek, hanem
1. küldje ide vissza saját czimemre,
2. küldje ....................... úrnak ....................... vasut ............................. állomására.
(Aláirás.)
Megjegyzés. A mintának azon része, mely az adott esetre nem illik, törlendő.
A 2. alatti rendelkezés esetén akár az eredeti rendeltetési állomáson, akár valamely közbeeső állomáson csak egy átvevőt szabad megjelölni.
[Aláírások]
I. Az 1-ső czikket illetőleg egyértelműség áll fenn arra nézve, hogy oly küldemények, melyeknek kiinduló és végállomása ugyanazon államterületen fekszik, nem tekintendők nemzetközi szállitmányoknak; az esetben sem, ha azok valamely oly vonalon, melynek üzeme ezen állam valamely igazgatósága alá tartozik, idegen állam területét csak átmenőleg érintik.
Egyetértés áll fenn továbbá arra nézve is, hogy jelen egyezménynek határozmányai nem alkalmazhatók, ha a küldemény az egyik államterület valamely állomásáról akár a szomszéd állam határállomására, a hol a vámkezelés történik; akár oly állomásra szállittatik, mely ezen határállomás és a határ közt fekszik, kivévén, ha a feladó ily szállitmányra a jelen egyezmény alkalmazását kivánja.
Ezen határozmány érvényes az emlitett határállomásról vagy az emlitett közbeeső állomások valamelyikéről a mások állam állomásaira rendelt szállitmányokra nézve is.
II. A 11. Czikket illetőleg, alólirott meghatalmazottak kijelentik, miszerint semminemü oly kötelezettséget el nem vállalhatnak, mely államuk szabadságát saját vasuti belforgalmának szabályozása tekintetében korlátozhatná. Az általuk képviselt állam nevében különben mindannyian konstatálják, hogy forgalmi szabályaik ez idő szerint az egyezmény 11-ik czikkében megállapitott elvekkel összhangban állanak, és hogy kivánatosnak tartják, miszerint ezen összhang fentartassék.
III. Elismertetik továbbá, hogy jelen egyezmény által a vasutaknak azon államhoz való viszonya, melyhez tartoznak, semmi tekintetben nem módosittatik és hogy ezen viszony jövőben is minden egyes álam törvényhozása által fog szabályoztatni, valamint hogy különösen az egyes államokban a dijszabások és szállitási feltételek állami jóváhagyására nézve érvényes határozmányok az egyezmény által nem érintetnek.
IV. Elismertetik, hogy a központi hivatal felállitására vonatkozó szabályzat, valamint a vasuti fuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezményhez csatolt végrehajtási határozmányok és az 1., 2., 3. és 4. számu mellékletek ugyanoly hatálylyal birnak és ugyanazon időre szólnak, mint maga az egyezmény.
Jelen jegyzőkönyv, mely a mai napon megkötött egyezménynyel egyidejüleg ratifikálandó, ezen egyezmény lényeges kiegészitő részének tekintendő; ugyanoly hatálylyal bir és ugyanazon időre szól, mint maga az egyezmény.
Melynek hiteléül a meghatalmazottak ezen jegyzőkönyvet aláirásaikkal ellátták.
[Aláírások]
