1. § Azokban az esetekben, a melyekben az 1886:XXIX., 1889:XXXVIII. és 1891:XVI. törvénycikkek a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik: a jelen törvény rendelkezéseinek korlátai között a tényleges birtokos tulajdonosul a telekjegyzőkönyvbe is bejegyezhető.
2. § A tényleges birtokosnak tulajdonosul bejegyzése iránti eljárás a telekkönyvi hatóság részéről folyamatba teendő:
1. Valamely község telekjegyzőkönyveibe felvett mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1. §-ban idézett törvény értelmében tulajdonosul a tényleges birtokos bejegyezhető.
a) ha ezt az igazságügyminister elrendeli;
b) tagositás vagy urbéri rendezés folytán, avagy a volt urbéreseknek közösen kiadott illetőségek egyénenként való felosztása folytán a telekjegyzőkönyveknek teljes vagy részleges átalakitása esetében.
2. Egyes telekkönyvi ingatlanokra nézve:
a) ha ezt ebbeli minőségének igazolása mellett a tényleges birtokos, vagy tényleges birtokostárs a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványban kéri;
b) ha a hagyatéki eljárás során az tünik ki, hogy egészben vagy részben a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan tulajdonjoga a telekkönyvben nincs az örökhagyónak, illetőleg az örökhagyónak és tényleges birtokostársának nevére bejegyezve.
A 2. a) és b) pontok eseteiben az 1886:XXIX. tc. 15. §-a alapján - ideértve e szakasznak az 1889:XXXVIII. tc. 5. és 7. §-aiban, valamint az 1891:XVI. tc. 15. § b) pontjában foglalt kiegészitéseit is - a tényleges birtokos tulajdonosul a többi feltételek fenforgása esetében is csak akkor jegyezhető be: ha a kérvény beadását közvetlenül megelőző legalább két év óta van az ingatlannak tényleges birtokában.
3. § A 2. § 1. a) és b) pontjainak eseteiben a tényleges birtokosok tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvekben való bejegyzésére nézve folyamatba tett eljárás során az illető községbeli telekjegyzőkönyveknek következő helyesbitései is foganatosithatók:
a) az 1886:XXIX. tc. 22. §-ának eseteiben a telekjegyzőkönyvekben még fennálló, de tényleg már megszünt jogokra vonatkozó bejegyzések törlése;
b) az 1886:XXIX. tc. 12. §-a alapján a még nem telekkönyvezett ingatlanok telekkönyvi felvétele;
c) az 1889:XXXVIII. tc. 16-18. §-ai értelmében a határozatlan részekben bejegyzett közös vagyonra nézve a határozott hányadok kitüntetése; és
d) az 1891:XVI. tc. 18-20. §-ai szerinti helyesbitések.
Ugyanezen esetekben azon telekjegyzőkönyvek helyett, a melyekbe többrendü, már meghaladott vagy törölt tételek vannak bejegyezve, s a melyek ennek folytán nehezen áttekinthetőkké váltak, uj telekjegyzőkönyvek készithetők; tekintet nélkül arra, hogy az illető telekjegyzőkönyvben valamely bejegyzés egyébként a jelen törvény értelmében helyesbittetik-e, avagy pedig nem.
4. § A 2. § 2. a) és b) pontjainak eseteiben a 3. § a), c) és d) pontjaiban felsorolt helyesbitéseknek és új telekjegyzőkönyv készitésének csak azokra a telekjegyzőkönyvekre nézve van helye, a melyekben a tényleges birtokos tulajdonául bejegyzendő ingatlanok fel vannak véve.
A 3. § c) és d) pontjaiban felsorolt helyesbitéseket a telekkönyvi tulajdonos, vagy tulajdonostárs a telekkönyvi hatósághoz beadott kérvényben külön is kérheti.
Hagyatéki tárgyalás során a 3. § d) pontja szerinti helyesbitések iránt a külön eljárás hivatalból is, a 3. § c) pontja szerinti helyesbités iránti külön eljárás pedig akkor inditandó meg: ha azt a hagyatéki tárgyalás során valamelyik érdekelt örökös, vagy hagyományos kéri.
5. § A tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvben való bejegyzésére s a 3. és 4. §-ok értelmében való helyesbitésére vonatkozó eljárásnál, a mennyiben a jelen törvény és a 10. § alapján kiadandó rendelet eltérő intézkedést nem tartalmaz; az 1886:XXIX., 1889:XXXVIII. és 1891:XVI. törvénycikkek idevágó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
6. § Azokat a teendőket, a melyeket az 1. §-ban emlitett törvények a bizottság müködése körébe utalnak a 7. § értelmében a telekkönyvi hatóságnak fentartottak kivételével - a 2. § 1. b) pontjának esetében az 1869. évi 2579. számu igazságügyministeri szabályrendelet 15. §-a értelmében alakitott bizottság; a többi esetekben a telekkönyvi hatóság kiküldöttje, illetőleg a hagyaték-tárgyalást vezető kir. közjegyző teljesiti.
Kiküldöttül biró, albiró, közjegyző, birósági jegyző vagy birói minősitéssel biró birósági aljegyző rendelhető ki.
Ott, a hol szükségesnek mutatkozik, az igazságügyminister közhivatali viszonyban nem álló oly személyeket, kik birói képesitéssel birnak, ide értve a gyakorló ügyvédeket is; felruházhat azzal a jogosultsággal, hogy a telekkönyvi hatóság azokat is kirendelhesse, mint kiküldötteket.
A kiküldött mellé a 2. § 1. a) pontjának esetében feltétlenül, a 2. pont eseteiben pedig, ha szükségesnek mutatkozik, egy telekkönyvvezető, segédtelekkönyvvezető, telekkönyvi vizsgát tett irnok, vagy telekkönyvvezetői minősitéssel biró dijnok is kirendelendő.
A 2. § 2. b) pontjának esetében a hagyaték-tárgyalást vezető közjegyző azokra az ingatlanokra nézve, a melyek az ő közjegyzői kerületében feküsznek, kiküldetés nélkül jár el; azokra nézve pedig, melyek közjegyzői kerületén kivül esnek, az eljárás meginditása végett az illetékes telekkönyvi hatóságnak tesz jelentést.
7. § Az átalakitó bizottságnak (2. § 1. b) és a 6. § értelmében kirendelt kiküldöttnek, illetőleg a hagyatéktárgyalást vezető kir. közjegyzőnek és az ezek mellé esetleg kirendelt telekkönyvvezetőnek (segédtelekkönyvvezetőnek, irnoknak, dijnoknak) hatáskörébe csak azok a teendők tartoznak, a melyek az 1. §-ban idézett törvények szerint a helyszini eljárást megelőzőleg és a helyszinén végzendők. A további teendőket a helyszinén felvett jegyzőkönyvek alapján, ezeknek bemutatása után, a telekkönyvi hatóság végzi.
8. § Az 1891:XVI. tc. 8. §-ában és 1886:XXIX. tc. 58. §-ában, illetőleg az 1889:XXXVIII. tc. 27. §-ában megszabott hirdetmény, a jelen törvény szerinti eljárásnak megfelelő tartalommal, csak a 2. § 1. pontjának eseteiben bocsátandó ki; még pedig a 2. § 1. b) esetében az 1891:XVI. törvénycikk 8. §-ának megfelelő hirdetmény együttesen azzal, a melylyel az 1869. évi 2579. számu szabályrendelet 14. §-a értelmében az érdeklettek a hitelesitési határnapról értesittetnek.
A 2. § 2. pontjának eseteiben törlési keresetet, ellentmondást vagy felszólalást olyan hatálylyal, hogy az időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személy joghátrányára szolgálhasson; azok, a kiknek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését, a megszünt tehertétel törlését, az uj telekkönyvi felvételt, a határozott hányad kitüntetését vagy a telekkönyvi helyesbitést rendelő végzés saját kezükhöz szabályszerüen kézbesittetett, a kézbesitéstől számitott két hónap alatt; egyébként pedig a vonatkozó bejegyzés alapjául szolgáló jegyzőkönyvnek a telekkönyvi hatósághoz beérkeztétől számitott három év alatt adhatnak be.
Uj telekjegyzőkönyv készitése esetében a netaláni hibák kiigazitásának czéljából felszólalás adható be azon végzés keltének napjától számitott három év alatt, a mely a régi telekjegyzőkönyvet megszüntnek és ujonnan szerkesztettnek jelenti ki. Az ebbeli végzést az uj telekjegyzőkönyv A) lapjára kell feljegyezni.
9. § A helyszini eljárással kapcsolatos költségeket a 2. § 1. pontjának eseteiben az államkincstár viseli, az 1886.XXIX. tc. 72. §-ában körülirt szolgáltatások azonban a községet terhelik. A 2. § 2. pontjának eseteiben a helyszini eljárás költségeit az érdekelt felek tartoznak viselni és megfelelő előleget adni.
10. § Az 5-9. §-okban foglalt eljárási szabályoknak további részleteit a jelen törvényen alapuló eljárásukért a kir. közjegyzőknek és a 6. § szerint feljogositandó egyéneknek illetményeit, - végre a 6. § szerint feljogositandó egyéneknek alkalmazási viszonyát és felelősségét és ezen müködésükre vonatkozólag a fegyelmi eljárást az igazságügyminister rendelettel szabályozza, s kibocsátandó rendeleteit a felmerülő szükséghez képest módosithatja és kiegészitheti.
11. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 70., 71., az 1889:XXXVIII. törvénycikk 29., 30. §-ai és az 1891:XVI. tc. 17. §-ának utolsó bekezdése hatályon kivül helyeztetnek, és ezek helyébe a következő 12. és 13. § rendelkezései lépnek hatályba:
12. § Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak képezte tárgyát és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga az 1886:XXIX., 1889:XXXVIII. és 1891:XVI. tc.-ben megállapitott eljárás folyamán jegyeztetik be: azon közbeeső jogügyletek után, a melyek a jelen törvény hatálybalépte előtt köttettek, de illetékszabás végett ezen időig be nem jelentettek, vagy ha bejelentettek is, de az illetékről szóló fizetés-meghagyás a jelen törvény hatálybaléptét követő egy éven belül nem kézbesittetik, - bélyeg és illeték nem fizetendő.
Az utolsó vagyonátruházás után - értve ez alatt az örökösödés utján történt átszállást is - a szabályszerü illeték jár.
Ha a megelőző birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján illetékmérséklésnek van helye (1887:XLV. tc. 1. §): az utolsó vagyon-átruházás utáni illeték kiszabásánál csak az olyan megelőző átruházás jön figyelembe, a mely után az illeték kiszabatott.
A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy az öröklés, az illeték kiszabása végett kellő időben be nem jelentetett, felemelt illeték vagy birság az utolsó vagyonátruházás után, közbeeső vagyonátruházás hiányában pedig a közvetlen vagyonátruházás után nem szabható ki akkor: ha a jogügylet a jelen törvény hatálybalépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatálybalépte előtt nyilt meg.
13. § Az 1886:XXIX., 1889:XXXVIII. és 1981:XVI. tc. alapján felvett jegyzőkönyvek, ugyszintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek; kivéve a felek által az 1886:XXIX. tc. 59. §-a és az 1891:XVI. tc. 17. §-a alapján benyujtott kérvényeket, továbbá az 1886:XXIX. tc. 58. §-a és az 1889:XXXVIII. tc. 27. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket, az ezek tárgyalására vonatkozó iratokat és az ugyanezek alapján hozott birói határozatokat.
Bélyegmentesek továbbá a betétszerkesztési eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzőkönyvekhez csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyitványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesitők, lelkészi bizonyitványok és birói határozatok, ugyszintén a bemutatott vagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatok és pótnyilatkozatok.
Nyilvánkönyvi jogoknak törlése esetében a nyugta és a telekkönyvileg bejegyzett bárminő jog megszüntére vonatkozó okirat csak akkor bélyegmentes, ha töröltetni kért jog az 1891. év végéig szünt meg.
14. § A 12. és 13. § rendelkezései a jelen törvény 1-8. §-ai szerinti eljárásra is kiterjesztetnek.
15. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik:
a) hogy rendelettel szabályozza azokat a korlátozásokat és módozatokat, a melyek szerint a jelen törvény rendelkezései alapján helyesbitett telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanokra és haszonvételükre a 8. §-ban előirt hirdetményi határidő alatt, illetőleg az ott megállapitott két havi és három évi határidő alatt végrehajtás vezethető;
b) hogy a helyszinelésre és póthelyszinelésre vonatkozó eljárási szabályokat módosithatja és kiegészitheti;
c) hogy rendelettel szabályozhatja a nem létező, elveszett, vagy hiányos telekkönyvi térképek pótlásánál követendő eljárást;
d) hogy az 1889:XXXVIII. tc. 35. §-ának 6. és 7. pontjai alapján kibocsátott rendeleteknek hatályát megfelelően kiterjesztheti a volt urbéresek azon ingatlanaira, a melyeket a tagositás vagy urbéri rendezés alkalmával közösen kiadott legelő, erdő, vagy nádas-illetőségek kiegészitéseül oly módon szereztek, hogy a megvett vagy cserébe kapott ingatlanok tulajdonjoga telekkönyvileg nem az egyes jogositottak, hanem a volt urbéresek nevére jegyeztetett be;
e) hogy a közbirtokosságok tulajdonát képező ingatlanok telekkönyvezésének helyesbitése, s a mennyiben az egyes birtokosok jutaléka meg van állapitva, a jutalék kitüntetése körül követendő eljárást rendelettel szabályozhatja.
Felhatalmaztatik az igazságügyminister arra is, hogy a fentebbi felhatalmazások alapján kiadandó rendeleteket, a netalán felmerülő szükséghez képest, pótolja és módositsa.
16. § A jelen törvény 11., 12., 13. és 15. §-ainak rendelkezései a törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. Egyebekben a törvény hatálybalépte napjának meghatározásával és a törvény végrehajtásával az igazságügyminister és a pénzügyminister bizatnak meg.
