Az aldunai Vaskapunál és az ottani többi zuhatagnál létező hajózási akadályok elháritását czélzó munkálatok végrehajtására vonatkozó 1888. évi XXVI. törvénycikkel engedélyezett tervek szerint a zuhatagokban előállitandó hajóutakra nézve megállapittatott, hogy azok a legkisebb viz szine alatt 2 méter mélyre létesittessenek.
Ezen az alapon lettek a részletes tervek kidolgozva s ezek szerint vannak a munkálatok folyamatban is. - S ez a mélység az általános dunai hajózás igényeit hosszabb időre is kielégiti, mert a Duna folyamnak középső és felső szakaszán (Baziáson felül) kis vizálláskor szintén nem nagyobb az általános hajózási vizmélység.
Az al-Dunán most folyamatban lévő szabályozási munkálatok által ez a minimalis hajózási mélység - már az eddigi eredményekből itélhetőleg is - tényleg elő fog állittatni.
A Vaskapu-zuhatagon át épülő hajózási csatorna munkálatainak azon kedvező alakulása folytán azonban, mely szerint sikerült a csatorna fenekét a gátak szerkezetének sikerült megválasztása, vizáthatlan elzárás által szárazzá tenni s ily módon a lemélyitéssel járó sziklaeltávolitás szárazban hajtható végre - és pedig aránylag igen csekély nehézséggel és csaknem fél annyi költséggel, mint a mennyibe a szabad folyóban a viz alatti szikla-eltávolitás kerül: indokoltnak mutatkozik megragadni ezt a kedvező alkalmat arra nézve, hogy a Vaskapu-csatorna már most oly mélyre készittessék, hogy azon az aldunai, illetve Duna-torkolati forgalmat közvetitő nagyobb - mintegy 2000-2500 tonnás hajók Orsováig feljöhessenek, mely esetben ezen fokozottabb mérvű hajózást kapcsolatba lehetne hozni a magyar államvasutak hálózatával s Orsován egy - remélhetőleg - nagyobb forgalmú s bizonyára igen fejlődés-képes kikötőt és átrakodó állomást lehetne a dunai forgalom fejlődéséhez mérten létesiteni.
A Vaskapu-csatorna megfelelő lemélyitésére a most kinálkozó kedvező alkalmat különben már abból a szempontból is indokolt felhasználni, hogy ez által a Vaskapunál biztosittassék oly hajózási vizmélység, a mely akkor is meg fog felelni, a midőn a folyami hajózásnak folyton fokozódó igényeihez képest a Duna folyam középső és felső szakaszain a mostaninál nagyobb hajózási mélység fog előállittatni.
A Vaskapu-csatornánál ugyanis a fennebbiek szerint szükségessé válható lemélyités nemcsak rendkivül nagy költségeket igényelne, de alig leküzdhető nehézségekbe is ütköznék. Mert ha egyszer a Vaskapu-csatorna megnyittatott s azon át a remélhetőleg élénkebb hajózás megindul s az egész aldunai hajózás a szabályozás folytán előállitott vizviszonyokhoz képest berendezkedik, akkor szinte lehetetlen lenne a Vaskapu-csatornát - annak további lemélyitése czéljából - a hajózás elől elzárni s ez által az egész aldunai hajózást megakasztani; elzárás nélkül pedig a csatornának korlátolt - mintegy 80 méternyi szélessége mellett a lemélyités szintén nem volna a forgalom megakasztása nélkül végrehajtható.
Mindezen indokok bizonyára elég nyomósak arra nézve, hogy a Vaskapu-csatorna további megfelelő lemélyitése már most végrehajtassék. Ezen lemélyités mértékére nézve irányadóul szolgál azon nagyobb - mintegy 2000-2500 tonnás hajók, illetve uszályok merülése, a melyek az al-Dunán jelenleg Galaczig, illetve Brajláig közlekednek s mintegy közvetitőül szolgálnak a tengeri és a folyami hajózás közt. Ezek a hajók teljes terhelés mellett 2.5-3 métert merülvén, hogy a Vaskapu-csatornán a legalacsonyabb vizállás idején is átmehessenek, szükséges lenne a csatornát az eredetileg tervezett 2 méternyi minimális mélységen alul még további 1 méterrel lemélyiteni. Minthogy pedig a Vaskapu és Orsova között szintén vannak a hajóútban oly sekélyes helyek és sziklacsúcsok, a melyeken kis vizállás idején 2 méternél nincs nagyobb mélység; a Vaskapu-csatorna további lemélyitésével kapcsolatban szükséges lenne ezeken a sekélyes helyeken a 3 méter hajózási mélységet a sziklafenék megfelelő kirepesztése által szintén előállitani.
A Vaskapu-csatornának jelzett lemélyitése s a Vaskapu és Orsova közötti Dunaszakaszon a megfelelő hajóút előállitása összesen 1,500.000 forintnyi költséget igényelne. Ezen, különben jelentékeny munkálatok az eredetileg tervezett munkákra szerződésszerűleg kiszabott véghatáridőn belül szintén végrehajthatók s az aldunai Vaskapunál és az ottani többi zuhatagnál létező hajózási akadályok elháritását czélzó összes munkálatok 1895. deczember 31-ére befejezhetők lesznek.
Ezen pótmunkálatok végrehajtására kérünk felhatalmazást a törvényjavaslat 1. §-ában.
Minthogy pedig az 1888. évi XXVI. törvénycikkel engedélyezett és most folyamatban lévő munkálatok az azokra az idézett törvénycikkel engedélyezett 9 millió forintot teljesen igénybe veendik: a Vaskapu-csatornának jelzett további lemélyitésével járó 1,500.000 frtnyi költségösszeg fedezéséről külön szükséges gondoskodni. - Ezen költségösszeg az 1888:XXVI. és az 1889:XII. törvénycikkben megállapitott módozatok szerint lenne fedezendő és elszámolandó s a pénzügyminister felhatalmazandó, hogy ezen munkálatokra az 1889. évi XII. tc. értelmében az állampénztári készletekből a már szerződésileg biztositott munkálatokra igénybe veendő összegeken felül három évén át évenként 500.000 frt előleget bocsásson - megfelelő részletekben - a kereskedelemügyi minister rendelkezésére.
A szóban lévő pótmunkálatokra szükséges összeg megállapitására és miként leendő fedezésére vonatkozó rendelkezés a törvényjavaslat 2. §-ában nyer kifejezést.
A Vaskapu-csatorna ezen további lemélyitésére szükséges másfél millió forintnyi összeggel az aldunai Vaskapunál és az ottani többi zuhatagnál létező hajózási akadályok elháritására vonatkozó munkálatok összköltsége az 1888:XXVI. törvénycikkel engedélyezett 9 millió forintról 10 1/2 millió forintra emelkedik, mely összeg az ezen munkálatok költségeinek fedezésére szolgáló ideiglenes díjszedési jogot biztositó 1871. évi márczius hó 13-án kelt londoni szerződés VI. czikke értelmében az aldunai zuhatagokon át közlekedő hajóktól a magyar államkincstár által beszedendő díjakból lesz majd visszatéritendő.
Az előadottak alapján tisztelettel kérjük ezen törvényjavaslat elfogadását.
