A budapest-marcheggi vonal csak Budapest-Vácz és Esztergom-Nána-Marchegg között van két vágánynyal ellátva, azonban a Vácz és Esztergom-Nána közötti 44.7 km. hosszú vonalrész még nem bir két vágánynyal, a mi ezen - a magyar államvasuti hálózatban immár legfontosabb - vonalnak teljes szállitóképességét nagy mértékben korlátozza.
Az emlitett vácz-esztergom-nánai vonalrésznek két vágánynyal való ellátása immár ugy forgalombiztonsági tekintetekből, mint a forgalomnak kellő időben való lebonyolithatása szempontjából is nemcsak elkerülhetlenül szükséges, de sürgős is.
A m. kir. államvasutak forgalma az utóbbi években tudvalevőleg rendkivüli arányokban emelkedett, és ezen forgalomnak nyugot felé való lebonyolitása első sorban a budapest-marcheggi útirányra is nagyobb feladatokat ró, habár a brucki útirány is teljes mérvben kihasználtatik.
Ehhez járul az, hogy a nyári évszak alatt a budapest-esztergomnána-érsekujvári vonalon a fokozódott személyforgalom legyőzése érdekében több személyvonatot kell közlekedtetni, mint a korábbi években.
A tehervonatok menetideje egyvágányú pályán, az ellenirányból jövő tehervonatok bevárása miatt önként érthetőleg nagyobb, mint kétvágányú pályán s még inkább nagyobbodik a tehervonatok összes menetideje akkor, ha a pályán személy- és gyorsvonatok közlekednek, mert a gyorsvonat vagy a személyvonat csekély késése esetén a tehervonat már nem érheti el a menetrendszerűleg megállapitott találkozást.
Ily körülmények között a budapest-marcheggi vonalon igen gyakran 3-5 órát kellett a tehervonatoknak vesztegelniök; miáltal nemcsak a forgalom szenvedett, s ennek folytán a forgalom biztonsága is veszélyeztetett, hanem a forgalmi eszközök is, mozdonyok és kocsik, valamint a személyzet vesztegeltek e vonalon, holott ugy mozdonyokban, mint kocsikban épen nagyobb forgalom esetén érezhető a hiány, - s mindent el kell követni, hogy a járművek lehető gyors fordákban bonyolitsák le a forgalmat.
A budapest-marcheggi vonalon tehát a második vágány teljes kiépitése nemcsak forgalombiztonsági tekintetekből, hanem gazdasági szempontból is előnyös, a mennyiben a járművek s a személyzet hamarább felszabadulhatnak, illetve a fordák szaporithatók.
A 44.7 km. hosszú vácz-esztergomnánai szakaszon a második vágány lerakásának költségei 1,700.000 frttal vétettek számitásba; a mely költségbe nincs beszámitva a Garam és az Ipoly hidaknak szintén két vágányra való átalakitása. E hidak átalakitása még elodázható, mert mindkettő állomások közelében feküdvén, a hidpályán a vágányok ölelkezése, a biztonság nagyobb mérvű koczkáztatása nélkül keresztülvihető.
A második vágány forgalomképességének emelése érdekében szükséges továbbá a Budapest nyugati pályaudvaron a vágányok és rakodó helyek szaporitása.
A budapest-marcheggi vonal második vágányának kiegészitésén felül, különösen szükségesnek kell még jeleznem a m. kir. államvasutak miskolcz-füleki vonalszakaszán már az 1885. évben megkezdett elsőrangúsitási munkálatoknak végleges befejezését is, miután ezen a vonalon, mely a saját jelentékeny forgalmán kivül még a felek-tiszolczi és bánréve-dobsinai, vagyis az u. n. gömöri iparvasutak mentén fekvő különböző gyárak, kohók és bányák forgalmát is hivatva van lebonyolitani, már is oly mérvű forgalom fejlődött, melyet másodrendű vasuti üzemmel lebonyolitani alig lehet.
A nyilt vonal vágányzatának elsőrangúsitására vonatkozó munkálatok, melyek a törvényhozás tudomásával 1885. évtől kezdve fokozatosan az üzleti számla terhére foganatosittattak, az 1893. évben már befejezést nyernek, az állomási vágányok kicserélése azonban, mely mintegy 260.000 frtot igényel, még fenmarad, s e miatt, illetve e munkálatok befejezéséig a nagy költséggel előállitott felépitményt elsőrangú üzemre használni nem lehet, mert az állomások rövid volta miatt, azokban 20 kocsinál hosszabb vonatokat elhelyezni nem lehet, nehéz mozdonyok közlekedése esetében pedig könnyen bekövetkezhetik a gyenge, régi vassinek törése - s igy megmaradnának mindazon forgalmi hátrányok, melyek másodrendű üzemmel járnak.
Szükséges még ezen felül ugyane vonalon a vizállomások kibővitése és néhány kisebb hid átalakitása is, mely munkálatok költségei azonban legalább részben a rendelkezésemre álló beruházási és üzleti hitelekből fedezhetők lesznek.
A fentebbi munkák forgalmi fontosságát tekintve, első sorban áll a vácz-esztergom-nánai vonalrész második vágányának előállitása, - továbbá a fülek-miskolczi vonal állomásainak elsőrangú üzemre való átalakitása és a Budapest nyugoti pályaudvar raktárainak s vágányainak szaporitása.
Nincs kizárva, hogy a vácz-esztergom-nánai vonalrész második vágányának előirányzati költségei oly mérvre lesznek a kivitelnél leapaszthatók, hogy nemcsak a miskolcz-füleki vonal állomásainak elsőrangúsitása is végrehajtható lesz azon 2,000.000 forintból, melynek felhasználhatását az alábbiak szerint kérem, hanem esetleg valamely jelentékenyebb összeg fenmarad a nyugoti teherpályaudvaron szükséges munkák legalább részbeni költségeinek fedezhetésére.
A mi már most az elősorolt munkálatok költségeinek mikénti fedezését illeti, igyekeztem oly módozatot találni, mely államháztartási mérlegünket a legcsekélyebb mértékben sem rontja s mégis lehetővé teszi a legsürgősebb s elodázhatlan munkák foganatba vételét.
A m. kir. államvasutak 1892. évi tényleges üzleti fölöslegei ugyanis a költségvetésileg e czímen előirányzott összeget már az eddig rendelkezésre álló adatok szerint is lényegesen meghaladják.
Az 1892. évre költségvetésileg előirányozva volt:
| összes bevétel | 69,750.000 frt, | |
| összes kiadás | 39,840.000 frt, | |
| vagyis tiszta bevétel | 29,910.000 frt. |
Ezzel szemben a rendelkezésre álló adatok szerint a következő üzleteredmény várható:
| összes bevétel | 73,500.000 frt | |
| összes kiadás | 41,000.000 frt | |
| tiszta bevétel | 32,500.000 frt |
ugy, hogy az előirányzott összes kiadásokkal szemben, a forgalom emelkedése következtében mutatkozó 1,200.000 forintnyi túlkiadást s a mult év végén közbejött rendkivüli hófuvások által előidézett többkiadást és bevételi elmaradást is figyelembe véve, a m. kir. államvasutak 1892. évi üzleti fölöslegénél a költségvetésileg e czímen előirányzott összeg ellenében mintegy 2,500.000 frt többletre lehet számitani.
Legczélirányosabb költségfedezeti módozatnak tartom ennélfogva a szóban forgó költségeknek 2,000.000 frtnyi maximalis összeg erejéig, a m. kir. államvasutak 1892. évi tényleges tiszta jövedelménél a költségelőirányzattal szemben elérendő többlet terhére leendő utalását, minthogy ezen jövedelmi többlet az 1892. évi állami költségvetési előirányzat összeállitásánál számitásba nem vétetett s igy a költségvetési mérlegre rontólag nem hat. Ha ezen többletből az okvetlenül szükséges újabb beruházásokra 2,000.000 frt fel is fog használtatni, még mindig mintegy fél millió forinttal nagyobb jövedelmet fognak adni a m. kir. államvasutak, mint a mennyi a költségvetési törvényben előirányozva volt.
Az adott viszonyok között indokoltnak tartom, hogy az államvasutak azon fölöslege, mely az államháztartás szempontjából nélkülözhető, fordittassék oly államvasuti beruházásokra, melyek okvetlenül szükségesek, melyek ez ideig is csak azért odáztattak el, mert az állam pénzügyi viszonyai közepette azokra fedezet nem jutott, s a melyek - kétségkivül - az államvasutak jövedelmezőségét ismét emelni fogják.
A zárszámadások berendezése tárgyában a tisztelt képviselőház által 1889. évi november hó 5-én 2.864-2.866, illetve a főrendi ház hozzájárulása után 1889. évi november hó 18-án 2.922. jegyzőkönyvi szám alatt hozott országos határozat, az utólagos felhasználás czéljából kiutalt épitkezési, valamint épitkezési jelleggel biró átalakitási hiteleket legfeljebb a tárgyévet követő második számadási év végéig engedi felhasználni.
Miután azonban a felsorolt munkálatok végrehajtása, - tekintettel arra, hogy azok egy nagy forgalommal biró pályán, a forgalom legcsekélyebb megzavarása nélkül lesznek keresztül viendők, - előreláthatólag két-három évi időtartamot fog igényelni, ennélfogva szükséges, hogy az ezen munkálatok költségeinek fedezésére lekötendő 2,000.000 forintnyi összeg felhasználására, az 1895. év végéig terjedő idő engedélyeztessék.
Ezek után tisztelettel kérem a tisztelt képviselőházat, miszerint a részletezett beruházási és átalakitási munkálatok kivitele czéljából szükségel 2,000.000 forintnak, a m. kir. államvasutak 1892. évi tényleges üzleti feleslegének, a költségvetésileg előirányzott összeget meghaladó része terhére 1895. év végéig leendő lekötése érdekében előkészitett törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék.
