A m. kir. Curiának a fő- és székváros IV. kerületében a Curia-utcza és a Ferencziek-tere sarkán levő épületet Mária Terézia királyné 1770. évben kötött adás-vevési szerződés alapján 32.000 frton szerezte meg Szellescky Márton háztulajdonostól.
A Curia azonban nem soká maradhatott épületének használatában, mert a Pázmán Péter által Nagy-Szombatban alapitott, Mária-Terézia által újjáalakitott és Budára áthelyezett egyetem II. József császár által Pestre tétetvén át, annak jogi és bölcsészeti kara a Curia épületében nyert helyet, mely alkalommal az épület homlokzatára az egyetem czímere helyeztetett ezen felirással:
„Bonis Artibus
Josephus II.
MDCCLXXXV.”
Az egyetem hittani karának visszaállitásával a jogi és bölcsészeti kar is kiköltözködött az épületből s a m. kir. Curia a pálosok kolostorából, hol ideiglenes elhelyezést talált, 1804-ben visszaköltözött saját épületébe.
Az egyetem czímere ma is fennáll az épületen; a felirás azonban a következővel cseréltetett fel:
„Iustitia regnorum fundamentum.”
Az épület már a 30-as években sem felelvén meg az akkori igényeknek, az 1838-iki árviz után tervbe vétetett az V. kerületben az Erzsébettér-Deák-Ferencz-utcza és tér, nemkülönben a Miatyánk-utcza közti területen fekvő, akkor Ürményi-féle háznak megvétele és megfelelő átalakitása; minthogy azonban a vételár és az átalakitási költségek 440.500 frtban voltak megállapitva, a kivitel pénzügyi akadályokba ütközött s ezen terv elejtésével 1842. évben a magyar udvari kanczellária és József főherczeg nádor között a magyar udvari kamara előterjesztése alapján oly irányban folytak tárgyalások, hogy a Curia épületének lebontásával annak telkére 240.073 frt 48 2/4 kr. költség-előirányzat mellett új épület emeltessék.
A később bekövetkezett események folyama alatt a Curia épitkezési ügye is szünetelt.
Az alkotmány visszaállitása után a kormány mindjárt foglalkozott azon eszmével, hogy a fővárosban az állam felsőbb biróságai számára egy oly épületet emeljen, mely ugy az állam méltóságának, mint a törvénykezés igényeinek minden tekintetben megfeleljen; minthogy azonban az épitési programm megállapitásánál nem az akkor fennállott ideiglenes törvénykezési rendszer igényei lehettek irányadók, hanem azon rendszeré, melyet a törvényhozás a jövőre nézve meghatározni fog, - minthogy továbbá törvénykezésünk átalakulása csak lassú léptekben haladhatott előre, s a tájékozási pontok arra nézve, hogy a kormány reformiránya e téren a közóhajtással találkozni fog, a közvéleményben gyéren és elszórtan merültek fel: a kormány kénytelen volt az eszme megvalósitását elnapolni mindaddig, a mig a törvénykezési reform további fejleményei és a közvélemény sürűbb nyilatkozatai biztosabb tájékozást nem nyujtanak a jövőre nézve.
A fennállott pesti kir. itélőtábla szervezése következtében mégis azon intézkedés tétetett, hogy a Curia épületével összeköttetésben a Sebestyén-tér és Curia-utczának sarkán levő bérház 1869. évi február 1-én kelt adásvevési szerződés alapján az igazságügyi tárcza költségvetéséből fedezett 160.000 frt és 400 drb. aranyért megvétetett s a tulajdonjog az igazságügyi tárcza javára be is kebeleztetett.
Horváth Boldizsár hivatali elődöm, ki törvénykezésünk reformjának megalkotásában az alapokat lerakva, az épitkezés iránti tárgyalások felvételének időpontját elérkezettnek találta akkor, mikor az első folyamodású kir. biróságok szervezéséről és azok száma és székhelyéről szóló törvényjavaslatok a törvényhozás előtt tárgyaltattak s e végből az épitkezés ügyében 1871. évben az országbiró, mint a semmitőszék elnökének vezetése alatt a fővárosi akkor fennállott biróságok főnökeiből, két műépitészből és az igazságügyministerium kiküldöttjéből alakult szakbizottság bizatott meg a következő előkérdések megvitatásával:
1. Vajjon czélszerű és kivihető volna-e, ugy a felebbviteli, mint az első folyamodású biróságoknak a fővárosban egy épületben leendő elhelyezése olyképen, hogy annak egyik homlokzatát a felebbviteli, a másik homlokzatát pedig az első folyamodású biróságok foglalják el;
2. vagy pedig két teljesen külön álló épületben helyeztessenek el a biróságok;
3. melyik városrész lenne legalkalmasabb ezen épület vagy épületek emelésére.
A bizottság, mely működését már az új birósági szervezet életbelépte után kezdette meg, oda nyilatkozott:
Ad 1. hogy bár a biróságok könnyebb érintkezhetése, az ügyvédi kar kényelmesebb működhetése és egyéb sokoldalú előnyök, nemkülönben más európai fővárosok példája is az összpontositott elhelyezés mellett szólanak, mégis a fenforgó helyi viszonyok közt a felső és alsó biróságok számára azért nem emelhető központi, vagyis egy épület, mert az e czélra megkivántató elégséges nagyságú terület és pedig
| a felebbviteli biróságok számára | 1.900 négyszögöl | |
| az elsőfolyamodású biróságok számára | 3.060 négyszögöl | |
| összesen tehát | 4.960 négyszögöl |
terület óriási áldozatok nélkül Budapest különleges helyi viszonyainál fogva még kisajátitás utján is alig szerezhető meg.
Ad 2. Az előbbi pontban foglaltakra való tekintettel két szomszédos vagy legalább nem nagy távolságra eső telek megszerzése, s azokon két külön épület emelése hozatott javaslatba.
Ad 3. A városrészre nézve, melyben az épület vagy épületek emelendők lennének, a bizottság határozott javaslatot nem tett, hanem egyszerűen a számitásba vehető telkek felsorolására szoritkozott annak kijelentése mellett, hogy a m. kir. Curia jelenlegi telke, bár ahhoz a nemzeti kegyelet tárgyát képező számos történelmi emlék füződik, mellőztessék, mert az a kir. itélőtábla épületének hozzáadásával és az azokat környező hat magánépület kisajátitása esetén sem elegendő az akkor megállapitott szabályozási vonal következtében a felsőbb biróságok számára emelendő épület czéljaira.
Az eljáró szakbizottság által 1872. évi április hóban egy épület emelése esetén telkül jelöltetett ki:
a) az ugynevezett Schopper-féle telek (ezen az országház épül);
b) a Kunewalder-féle ház (volt állatgyógyintézet) és ezzel összeköttetésben a Beleznay-kert (ezen telkeken ma a műegyetem áll és magánház épült).
Megjegyezvén, hogy miután ezen telkek egymagukban a jelzett czélra nem elégségesek, azok a szomszédos telkekből kibővitendők lettek volna.
Két épület emelése esetén kijelöltetett:
1. az egyetem-, papnövelde- és himző-utcza közti telekrész, mely ma már részben beépült;
2. a Ferencz József-rakpart, sörház-, molnár- és a meghosszabbitandó borz-utcza közötti telekrész, mely terület most már nagyobbrészt beépült;
3. az üllői-út és az ősz-utczára eső terület, melyen ma az orvosi egyetem áll.
A szakbizottság ugyanakkor az épitési költségeket a következőképen irányozta elő:
| a felebbviteli biróságok épületénél | 2,080.000 frttal, | |
| az elsőfolyamodású kir. biróságok épületénél | 1,473.600 frttal, | |
| összesen | 3,553.600 frttal. |
Az időközben beállott kedvezőtlen pénzügyi helyzet következtében a törvénykezés terén megkezdett reformok folytatása szünetelvén, az épitkezés kérdése - eltekintve attól, hogy a m. kir. Curia épületének a Curia-utczára néző földszintes szárnya három ülésterem és egy elnöki szoba nyerése végett 1879. évben 11.999 frt 96 kr. költséggel egy emeletre emeltetett - ujból elnapoltatott és csak 1882. évben került ismét napirendre, midőn a pénzügyminister ur a fő- és székváros IX. kerületében fekvő sóház-telket törvénykezési czélokra átengedte, és midőn a közmunkák tanácsa azt hozta javaslatba, hogy a m. kir. Curia épülete a várba a Dísz-térre a honvédelmi ministerium épületének háta mögé épittessék.
A m. kir. Curiának az idő szerinti elnöke és országbiró akkor azon vagylagos javaslatot tette:
hogy ha az összes alsó és felső biróságok számára egy épület emelése czéloztatik, akkor az a vámház melletti sóház-telken a szomszédos házak kisajátitásával emeltessék;
ha ellenben a m. kir. Curia számára külön épület emelése van tervbe véve, akkor annak helyéül a közmunkák tanácsa által ajánlott várbeli telek választassék.
Az 1632.82 négyszögöl térfogatú sóház-telekre a fő- és székvárosnak a közélelmezés javitása czéljából emelendő központi árúcsarnokhoz szüksége lévén, de másrészt ezen telek fekvésénél fogva törvénykezési czélokra teljesen alkalmasnak nem találtatván, elcseréltetett az Alkotmány-, Koháry-, Markó- és Sólyom-utczák által határolt 2975.60 négyszögölet tevő telekkel s azon az 1888:III. tc. alapján felvett 1,800.000 forint kölcsönnel és Budapest fő- és székváros által felajánlt 150.000 forinttal a fő- és székvárosban székelő első folyamodású biróságok számára - leszámitva a pestvidéki kir. törvényszéket, és a más kerületekben levő járásbiróságokat - egy központi épület emeltetett.
Az elsőfolyamodású kir. biróságok elhelyezése kérdésének megoldása sürgősebb lévén, a fentebb ismertetett előző tárgyalások pedig azt igazolván, hogy a felsőbb biróságok az alsóbbakkal egy épületbe megfelelő telek hiányában igen nagy áldozat nélkül el nem helyezhetők: a felsőbb biróságokat magában foglaló igazságügyi palota felépitése későbbre hagyatott.
Miután azon állami épületek, melyek a m. kir. Curia és a budapesti kir. itélőtábla elhelyezésére szolgálnak, czélszerűtlen beosztásuknál fogva a legszerényebb igényeket sem elégitik ki, ódonságuk következtében pedig közbiztonsági és egészségi tekintetben épen veszélyesek, és miután a Hatvani-utczának a Budapesten emelendő IV-ik dunai hid megnyitására okvetlen bekövetkező meghosszabbitásakor a m. kir. Curia épülete - annak jelentékeny része az új útba esvén - lebontás alá kerül, az épitkezés elől tovább kitérni lehetetlen.
A fennállott egységes pesti kir. itélőtábla szétosztása előtt az igazságügyi palota épitésének ügyét nem szorgalmazhattam, tekintettel azonban arra, hogy a kir. itélőtáblák szervezéséről szóló 1890. évi XXV. tc. életbeléptetésével a budapesti kir. itélőtábla szervezete legalább a külső keretet illetőleg hosszú időre megállapitva van, - a m. kir. Curia mai szervezetén pedig legalább a területi hatáskör és a személyzet tekintetében lényeges változás a végleges birói szervezet kiépitésénél is alig lesz: megszünt az utolsó akadály is, mely gátolta eddig, hogy Budapesten az igazságszolgáltatás és a kor igényeinek megfelelő palota emeltessék a felső biróságok és az azokkal szerves összeköttetésben álló korona- és a budapesti kir. főügyészség számára.
Az ezen czélra 1872. évben kijelölt telkek, mint már fent megérintetett, időközben más czélokra használtattak fel.
Miután a várban a honvédelmi ministerium háta mögött 1882. évben kijelölt telken a honvéd-főparancsnokság épülete fog emeltetni, a fővárosi közmunkák tanácsa 1891. év elején erre való tekintetből egy más telekcsoportot jelölt ki a m. kir. Curia számára a várban, és pedig azt, mely a honvéd-főparancsnokság jelenlegi épülete és az új feljáró út várbeli torkolata között elterül.
Ezen telek, eltekintve attól, hogy fekvésénél fogva sem alkalmas igazságügyi czélokra, azért sem vehető most már tekintetbe, mert időközben a kérdéses honvéd-főparancsnoksági épület József főherczeg Ő Fensége tulajdonába ment át, az új feljáró torkolatáig elterülő magántelkek pedig az új családi palota épitésére fognak felhasználtatni, és részben Ő Fensége által már tényleg meg is vásároltattak.
Mindezektől eltekintve, ha még oly bő választék volna is Budapesten az épitési telkekben, mint a milyen nincs, az alsó biróságok befogadására emelt törvénykezési épület telkének megválasztásával egyidejűleg megállapittatott az is, hogy a felsőbb biróságok palotája csak az előbbinek közelében, jelesen az V-ik kerületben épithető.
Az új országház épitése folytán kisajátitás alá került az azzal szemben fekvő cs. és kir. katonai társzekér-fiókraktár s annak telke az országház-épitésalap tulajdonába ment át. Ezen telektömbből az igazságügyi palota czéljaira a fenforgó körülmények közt legalkalmasabbnak találtam azon 1810 négyszögöl telekrészt, mely az V-ik kerületben a Nádor-, Alkotmány-, Honvéd- és Szalay-utczák által határoltatik. Hogy kisebb terület nem elégséges, azt eléggé igazolja azon körülmény, hogy az 1872. évi épitési programm szerint is e czélra 1900 négyszögöl terület vétetett számitásba.
A pénzügyminister urral létrejött, megállapodás szerint a kijelölt telek négyszögöle 200 forinttal számitva, 362.000 frtért engedtetik át az országház-épitési alap által.
Az ekként rendelkezésemre álló s a törvényjavaslat 1. §-ában emlitett telken emelendő igazságügyi palotában elhelyezést fog találni:
1. a m. kir. Curia,
2. a budapesti kir. itélőtábla,
3. a koronaügyészség és
4. a budapesti kir. főügyészség.
A Haussmann Alajos műegyetemi tanár által készitett és a tisztelt képviselőháznak bemutatandó épitési terv szerint az igazságügyi palota négy homlokzattal fog birni.
A római styl arányai nyomán tervezett főhomlokzat és az abba szolgáló főbejáratok az új országház parkjára néznek. Ezen bejáratok a közös vestibulumba s innen a nagy lépcsőház csarnokba vezetnek, mely utóbbi az épület természetszerű központját képezvén: egyik oldalon a m. kir. Curia, a másik oldalon a budapesti kir. itélőtábla helyiségeit csoportositja maga körül; mivel pedig ugy a m. kir Curia, mint a budapesti kir. itélőtábla számára kivánt helyiségek számának térmérete kevés különbséggel egyenlő, az elosztás a palota egyöntetű jellegének fentartása mellett lehetségessé vált, még pedig oly módon, hogy az épület ugy egyik, mint másik részébe beosztott helyiségek önálló, külön udvarokat befoglaló csoportot képeznek, külön-külön közlekedéssel birnak, de a mellett az első emeleten alkalmazott várócsarnok (salle de pas perdus) egy összekötő tagot képez.
A koronaügyészség, valamint a budapesti kir. főügyészség helyiségei a magas földszintnek az országházi parkra néző emelet sorát foglalják el és szintén külön, a többi hivatalokat nem érintő közlekedéssel birnak.
Annak megemlitése mellett, hogy a palota magas földszint alkalmazása mellett két emeletesre terveztetett, a részletes beosztást illetőleg a bemutatott épitési tervekre kell utalnom, e helyütt csak az egyes biróságok és hivatalok által elfoglalt helyiségek fekvését, minőségét és számát kivánom táblázatban kitüntetni:
| Tétel | A biróság és hivatal megnevezése és a helyiségek fekvése | nagy csar-nok | váró csar-nok | elő-szoba | szo-ba | disz-terem | ta-nács-terem | irat-tári terem | raktár | konyha | fütő-hely, lomb-tár, fa és szén | kapus pá-holy | ka-mara | fog-da | Jegy-zet. | |
| I. | A m. kir. Curia részére. Az épület jobb szárnyában alsó földszint, földszint, első és második emelet | 1 | 4 | 21 | 58 | 1 | 10 | 3 | 3 | 4 * | 3 | 1 | 4 * | 1 | ||
| II. | A bpesti kir. itélő tábla részére. Az épület bal szárnyában alsó földszint, földszint, első és második emelet | - | 4 | 23 | 70 | 1 | 11 | 3 | 2 | 3 * | 2 | 1 | 3 * | 1 | ||
| III. | A korona-ügyészség részére. Az épület jobb szárnyában földszint, ablakkal az országházi parkra. | - | - | 3 | 7 | - | - | 1 | 1 | 1 * | - | - | 1 * | - | ||
| IV. | A kir. főügyészség részére. Földszint, bal szárny ablakkal az országházi parkra | - | - | 4 | 12 | - | - | 1 | 1 | 1 * | - | - | 1 * | - | ||
| Összesen | 1 | 8 | 51 | 147 | 2 | 21 | 8 | 7 | 9 | 5 | 2 | 9 | 2 |
Ugy a m. kir. Curia, mint a budapesti kir. itélőtábla kezelő hivatalai a földszinten vannak elhelyezve, s a főbejáraton kivül ezekhez külön bejáratok is vezetnek.
A helyiségeket emeletenként széles, tágas és világos fütött folyosók kötik egybe, melyek sétáló és váró-csarnoknak is használhatók.
A m. kir. Curia nagy díszterme rendeltetéséhez méltó kiképezéssel van tervezve, 200 négyszögméter alapterülettel bir s a keskeny faloldalokon erkélylyel van ellátva a közönség számára, melyekhez a második emeleten van a bejárás, miután ezen terem a két emelet magasságát veszi igénybe.
A budapesti kir. itélőtábla díszterme 165 négyszögméter alapterülettel bir s az épület Honvéd-utczai középrész második emeletébe van beosztva; ennek magassága a rendes emelet magasságánál nagyobb, ugy, hogy itt is a terem két oldalán a közönség számára erkélyek voltak elhelyezhetők s mérete, valamint kiképzése is ezzel áll arányban.
A tanács-, illetve tárgyalási termek 80 négyszögméter alapterülettel s ezen méretnek megfelelő 6 méter magassággal birnak. Fekvésük és berendezésük a szóbeli eljárás követelményének megfelelőleg terveztetett. A közlekedés ugy a birák, mint a közönségre nézve elkülönitett s 45-50 főből álló hallgatóság foglalhat az emelkedően berendezett ülőhelyeken helyet.
A tárgyalási termekhez csoportosan a felek, ügyvédek és tanuk számára mellék váróhelyiségek lesznek berendezve, sőt a büntető tárgyalási termekhez ezenfelül még egy-egy fogdahelyiség is.
Minden tárgyalási teremhez van egy tanácskozási s egyuttal tanácsjegyzői szoba, ezenkivül a tanácselnök külön helyisége és a tanácshoz tartozó birák számára egynél több szoba.
Magától értetik, hogy az elnöki fogadó és dolgozó-szobák, az elnöki irodák- és könyvtárszobákkal együtt a palotában egy külön szakaszt foglalnak el.
A lépcsők ugy vannak elhelyezve, hogy a közös csarnokból az egyik oldalon a m. kir. Curia, a másik oldalon a budapesti kir. itélőtábla helyiségeihez egy két tagú 3 méter széles lépcsőkar vezet, mely egyrészt közvetlen a váró-csarnokba, másrészt pedig a második emeleti lépcsőhöz torkol.
A lépcsőcsarnok födéme mint dongaboltozat van kiképezve, mely két oldalt a római Thermákhoz hasonló módon magas oldalvilágitást kap. A második emeletre vezető lépcső nyughely-magasságában van a szabadon álló „Justitia” szobra tervezve.
Ezen főlépcsők mellett van minden épületrésznek még egy-egy melléklépcsője, mely a belső közlekedésnek szolgál.
Mint fentebb már megérintetett, az épület külhomlokzata a római styl arányai nyomán van tervezve. A középső nagy kiszökellékben van a három nyilású bejárat, fölötte a stylnek megfelelően két emelet magasságig terjedő oromzatos oszlopcsarnok, melynek két oldalán erős pylonok képezik az ellentétet.
A homlokzat további folytatásában szintén oszlopok állanak a földszinti emeletsor felett az első és második emelet össszefoglalására, a mi által egy Colonat-szerű nagyméretű s a környezetnek megfelelő architekturát lehetett alkalmazni.
Végül két sarok-kiszökellékkel fejeztetik be a palota főhomlokzata.
Ezen homlokzat épitészi tagjai faragott kőből vannak tervezve, mig a többi homlokzatoknál, melyeknek kiképzése is egyszerűbb, faragott kő csak a párkányok és lábozatoknál lesz alkalmazva.
A főhomlokzat az épület rendeltetésének megfelelő szobrászati díszszel lesz ellátva, a középső portikus koronázatát egy quadriga képezi.
Az épület egyéb szerkezetére vonatkozólag azt emelem ki, hogy alapzatul az épület egész kiterjedésében egy beton test van felvéve, az emeleteket elosztó födémek vastartók közötti boltozatból állanak, a nagy csarnok, valamint a második emelet és padlás közötti födém pedig „Monier” szerkezete szerint terveztetett, ugy, hogy a faszerkezetű födém teljesen mellőzve van.
Az épület egész kiterjedésében - tehát a folyosók, csarnokok, lépcsőházak is - alacsony nyomású gőzfűtéssel láttatik el és csak a magánlakások és az első földszinten levő helyiségek rendeztetnek be kályhafűtésre.
Ezen központi fűtés mellett az elnöki, tanácselnöki és birói szobákban még kandalló-, illetőleg kályhafűtés is terveztetett, hogy ezen helyiségekben őszszel a fűtés kezdete előtt avagy tavaszszal annak beszüntetése után szükség esetén még fűteni lehessen.
Vizvezeték, légszesz, esetleg villamvilágitásról és closetekről a szükséghez képest kellőképen gondoskodva van.
Tekintsük Európa bármely államában emelt újabbkori igazságügyi palotákat, mindenütt azon törekvést látjuk előtérbe nyomulni, hogy az igazságszolgáltatás magasztos hivatása, tekintélye és méltósága külsőleg is nyilvánuljon.
Számos nemzetnél az igazságügyi palotának adták a legelső rangot és még a parlamenti épületek fölé is helyezték külső és belső kiképezés, valamint a ráforditott költségek tekintetében; igy például a párizsi Palais de Justice-re 1868 óta csupán kibővitési munkálatokra 28,000.000 francot adtak ki, a brüsseli palais de Justice pedig telekkel együtt 42,000.000 frcba került; de oly államokban is, hol az igazságügyi palota ily előkelő helyet nem foglal el, az volt mindenkor az irányzat, hogy az épületek ne csak a puszta szükségletet kielégitő háztömegek, hanem oly monumentális alkotások legyenek, melyek az illető nemzet törekvéseit, művészi fejlettségét és a legfőbb birói hatalom iránti hódolatát külsőleg is kifejezésre juttatják.
Habár a tervezett igazságügyi palota fényüzési és az épitési költség tekintetében nem versenyezhet a külföld hasonló alkotásaival, mindazáltal a nagy és széles arányok, az egyszerű és nemes stylformák, a vele szemben álló új országház és környezete nagy arányainak teljesen megfelelő oly emlékszerű jelleget fognak az épületnek adni, mely ugy a külhomlokzat oszlopsoraiban, valamint a nagylépcsőház-csarnokban, a dísz-, tárgyalási és várótermekben teljes érvényre fog jutni. A kereskedelemügyi ministerium műszaki tanácsa az épitési tervek tekintetében oda nyilatkozott: hogy ugy az alaprajzi dispositio, mint az épületnek külső és belső kiképezése a czélszerűség és széparányosság követelményeinek, nemkülönben ezen nagyszabású palota rendeltetésének és jellegének teljesen megfelel.
A takarékosság szem előtt tartása mellett a szomszéd államépületeknél észlelt talajviszonyokra való tekintettel, nemkülönben a jelenlegi munkabér és anyagárak figyelembevételével az épités összköltsége:
1,638.188 forinttal irányoztatott elő.
Miután az igazságügyi palota 6090 négyszögméter beépitett területtel, illetőleg a pinczetalajtól a főpárkányig számitva 135.280 köbméter beépitett térfogattal bir, egy négyszögméter 269 frtba, egy köbméter 12 frt 14 krba kerül.
Tájékozásul arra nézve, hogy az újabb időben külföldön épült vagy épités alatt levő igazságügyi paloták épitésére mennyi költség fordittatott, a következő adatokat terjesztem elő:
1. A drezdai igazságügyi palota befogadja az I. és II. fokú törvényszékek polgári és büntető osztályait és az államügyészséget. Az épület kétemeletes 5622 négyszögméter beépitett területtel. Telek nélkül került 2,140.000 márkába vagyis 1,284.000 forintba, tehát egy négyszögméter 228 frtba.
2. A bécsi igazságügyi palota befogadja a legfőbb biróságot, az I. és II. fokú törvényszékek polg. osztályát és a keresk. és váltótörvényszéket. Az épület háromemeletes és 7600 négyszögméter beépitett területtel bir. Az épitési költségek telek nélkül 3,149.358 frtba vagyis négyszögméterenként 414 frtba kerültek.
3. A lipcsei Reichs-Gerichts-Gebäude befogadja a legfőbb biróságot, államügyészséget, az elnöki lakást és fogadó helyiségeket. Az épület egyemeletes 7100 négyszögméter beépitett területtel. Az épitési költség előirányoztatott 6,000.000 márkával, vagyis 3,600.000 forinttal, tehát egy négyszögméter 304 frtba kerül. Az épület 1893-ban készül el.
4. A római palazzo Giustizia befogadja a legfőbb biróságot, az I. és II. fokú törvényszékek polg. és büntető osztályait (fogház nélkül) a váltó- és kereskedelmi törvényszéket és államügyészséget. Az épület kétemeletes, a beépitett terület körülbelül 12.840 négyszögméter. A törvényhozás által a telek megvételére és az épitési költségekre megszavaztatott 20,000,000 lira vagyis 8,000.000 forint.
5. A bukaresti igazságügyi palota most épül Montoreano tervei szerint. Az épitésre engedélyezett költség 10,000.000 franc.
A fentebb emlitett 1,638.188 frt tulajdonképi épitési költségekhez, melyben a tervkészitési és az épitésvezetési költségek is benfoglaltatnak, járulnak még a belső berendezéssel járó kiadások, melyek, tekintve, hogy 2 díszterem és 21 tárgyalási terem, továbbá 8 irattári terem, és végül az elnökök és tanácselnökök hivatali helyiségeinek teljesen új berendezéseiről kell gondoskodni, hozzávetőleges számitás szerint a 100.000 frtot meg fogják haladni.
Mindezeken felül gondoskodni kell az épitkezést ellenőrző állami szakközegnek több mint három éven át felmerülő díjairól, az épitési munkák felülvizsgálatával járó költségekről és azon kiadásokról, melyek az épitési és lakhatási engedély kiadásával, s a fő- és székváros által eszközlendő csatornázási, kövezési, vizvezetékbevezetési munkákkal kapcsolatosak.
Ezek szerint az épitkezési költségek és azzal kapcsolatos kiadások a következőkép alakulnak:
| 1. a telek vételára | 362.000 frt, | |
| 2. épitési költségek | 1,638.188 frt, | |
| 3. a belső berendezési és ezzel kapcsolatos kiadások | 182.815 frt, | |
| Összesen | 2,183.000 frt. |
A m. kir. Curia és a budapesti kir. itélőtábla jelenlegi épületei pedig az új igazságügyi palotának használatba vétele után megfelelő értékesités végett a pénzügyministeriumnak adatnak át.
Az épitkezés czéljaira a törvényjavaslat 1. §-a szerint felveendő 2,183.000 frt a pénzügyminister kezelése alatt álló „magyar készpénz-biztositéki alap”-ból fog kölcsön vétetni.
Ezen kölcsön a törvényjavaslat 3-ik §-a szerint 4 1/2 %-kal 50 év alatt évi 110.136 frt 45.4 krt meg nem haladó és félévi utólagos részletekben fog törlesztetni oly módon, hogy a kölcsön 1896. évi julius 1-ig teljesen igénybe vétetvén, a törlesztési részletek 1897. évi január 1-től kezdve fognak az igazságügyi tárcza költségvetésébe a rendes kiadások közé felvétetni. A fenti évi járulékból a kamat évenként 98.235 frtot, a tőketörlesztés pedig 11.901 frt 45.4 krt tesz.
Az épitkezés megkezdése 1893. év I-ső felében van czélba véve és befejezése 1896. évi julius, esetleg augusztus 1-jére remélhető, úgy, hogy az átköltözködés a nyári szünet alatt lesz eszközölhető.
Az épitési kölcsön az 1893., 1894., 1895. és 1896. évek folyamán a felmerülő szükséghez mérten vétetvén igénybe, időközi kamatok is merülnek fel, melyek azonban előzetesen megállapithatók nem lévén, azok fedezéséről a törvényjavaslat 4-ik §-ában akként történik gondoskodás, hogy az időközi legfölebb 4%-kal számitható kamatok fedezésére megkivántató összeg az igazságügyi tárcza 1894., 1895. és 1896. évi költségvetésében fog előirányoztatni.
