1. § Felhatalmaztatik a ministerium, hogy
a) az 1870. évi X. törvénycikk alapján felvett nyereménykölcsön tartalékalapját;
b) az 1870. évi X. törvénycikk alapján felvett nyereménykölcsön évi törlesztési járulékainak a tényleges szükséglet által 1893. év végeig igénybe nem vett részét;
c) az 1870. évi X. tc. alapján felvett nyereménykölcsön évi törlesztési járulékainak az 1894-iki évtől kezdődő és bezárólag 1910-ig terjedő idő alatt a tényleges szükséglet által igénybe nem vett részét; végül
d) azt az összeget, a melylyel az 1894. évtől kezdve bezárólag 1910-ig terjedő időben a már meglevő budapesti állami hidak tiszta bevétele évi 650,000 frtot vagyis 1.300,000 koronát meghalad;
az alábbi 2. §-ban megállapitott munkálatok költségeinek fedezésére, azon túl pedig az állampénztári készletekből, a lánczhid elsőbbségi kölcsön törlesztésére forditott összegek megtéritésére felhasználhassa.
A c) és d) alatt emlitett évi járulékok a szükséghez mérten azok valószinü tőkeértékére leszámitolhatók.
2. § Az előző §-ban felsorolt összegekből:
a) a fő- és székváros I. kerületi Rudas-fürdő előtti teréről a IV. kerületi eskütéri róm. kath. plébánia-épületnek vezető Dunahid;
b) az I. kerületi Sáros-fürdőtől a IX. kerületi vámház-körut irányában vezető Dunahid épitési költségei fedezendők és
c) az a) és b) alatt megállapitott munkálatok költségeinek fedezése után megmaradó rész, abban az esetben, ha Budapest fő- és székváros közönsége legkevesebb két millió o. é. forinttal hozzájárul; a hidakhoz vezető végleges feljáróknak, a feljárók létesitése végett szükséges kisajátitásoknak, nemkülönben a IV. kerületi róm. kath. plébánia-épület irányában a Rózsa-tér és Sebestyén-utczán át a hatvani-utcza torkolatáig vezető utvonal megnyitásának költségeire forditható.
3. § A hatvani-utcza északi oldalán tizenhárom ölre (24 méter 654 milliméterre) kiszélesittetik.
E végből a hatvani-utcza ezen a részén levő mindazon ingatlanok kisajátithatók, a melyeknek tulajdonosai a fővárosi hatóság felszólitására 1893. év végeig kiállitandó s az illető ingatlanokra telekkönyvileg feljegyzendő irásbeli nyilatkozatban kötelezőleg ki nem jelentik, hogy házaikat az uj szabályozási vonalnak megfelelőleg az 1898. év végeig kiépitik.
Ha a tulajdonosok a nyilatkozatot a fönnebbi határidő alatt alá nem irják, valamint akkor is, ha azt ugyan aláirták, de a fönnebb meghatározott határidő eltelt, a nélkül, hogy az illetők a nyilatkozatban foglalt kötelezettségüknek megfeleltek volna, a kisajátitás azonnal foganatba vehető; nemkülönben már most egészben és feltétlenül kisajátithatók azon a hatvani-utcza északi oldalán fekvő ingatlanok is, melyek a szabályozás végrehajtásával megszünnek önálló épitési telkeket képezni.
E kisajátitásoknál az 1881. évi XLI. törvénycikk 25. §-a ugy alkalmazandó, hogy a kártalanitás az illető ingatlanok 1892-ik évi értékét meg nem haladhatja; ennélfogva az az értéknövekedés sem vehető számba, melyet az alábbi 4. § értelmében engedélyezendő közadózási kedvezmények idéznek elő.
A hatvani-utcza szabályozási czéljaira megváltandó terjedékek, valamint egyéb kisajátitások költségei nem az 1. és 2. § értelmében felhasználható összegekből, hanem fele részben a fővárosi közmunkatanács kezelése alatt álló fővárosi pénzalapból, fele részben pedig a fő- és székváros közönsége által fedezendők.
4. § Azok a házak, a melyek
a) a két hid feljárói s a hidakkal összefüggésben kiviendő szabályozások czéljaira kisajátitandó telkekből, illetőleg előbbi utczaterületekből alakitandó uj telkeken;
b) a Városház-utczában;
c) a Lipót-utczának, a Rózsa-tér és Kalap-utcza közti nyugati oldalán és
d) a hatvani utcza északi oldalán épittetnek, a mennyiben legalább két emeletesek (48 láb magasak) és 1903. évi augusztus hó 1-ig lakható állapotba helyeztetnek:
1. tizenöt évig mentesek ugy az állami házadó, mint az ezen adó után kivettetni szokott minden községi adótól;
2. azonfelül a tizenöt év letelte után még tizenöt évig abban a kedvezményben részesittetnek, hogy állami adó fejében azok tiszta házbérjövedelmének tiz százaléka fizetendő.
Általános jövedelmi pótadó fejében az 1. alatti időtartam alatt a pótadóalapnak husz, a 2. pontban meghatározott időtartam alatt pedig a pótadóalapnak harmincz százalék fizetendő.
A mennyiben a kisajátitandó telkekből a szabályozás után fenmaradó részlet önálló épitési telket a szabályok szerint nem képezhetne és az terjedék gyanánt az illető szomszédos telekhez csatoltatnék; ez esetben a jelen szakaszban meghatározott adókedvezmény ez utóbbi telken emelendő épitményekre is kiterjed.
5. § Az 1870. évi X. tc. 4. §-ában megjelölt forrásokból eredő jövedelmek, valamint a jelen törvény alapján épitendő uj hidak jövedelmei első sorban a nyereménykölcsön évi törlesztési szükségletének fedezésére forditandók. A mennyiben a törlesztési szükséglet ezeket a jövedelmeket meghaladná, a többlet az állam egyéb bevételeiből fedezendő.
6. § A jelen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
