Az 1885. évi XV. törvénycikk 1-ső §-a felhatalmazta a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministert, hogy a Rába folyó szabályozását Sárvártól Győrig, a Rábcza folyó szabályozását Beő-Sárkánytól Győrig, a hanysági csatorna kiásását Pomogytól a Rábczáig s a Marczal folyó végszakaszának rendezését, valamint az ezen munkálatokkal szoros kapcsolatban álló belviz-csatornázásokat és a kis Duna partján az ártér széléig szükséges védtöltések kiépitését legfeljebb hat év alatt a Rába-szabályozó társulatnak helybenhagyott tervei alapján eszközölhesse.
Ugyanezen törvénycikk 3-ik §-a ezen munkálatok költségeit 6,600.000 frtban állapitotta meg, 4-ik §-a pedig felhatalmazta a pénzügyministert, hogy ezen költségek fedezésére a Rába-szabályozó társulat érdekeltségének terhére kölcsönt vehessen fel.
A szükséges nagyobb mérvű előmunkálatok folytán a szabályozási munkálatok vállalatba adása csak az 1886. év őszén történhetett meg, mely év azonban, tekintettel az idő előrehaladott voltára, egész munkaévnek nem vétethetvén, ennek következtében a munkálatok 6 évi cyclusának kezdete 1887. évtől számittatott és befejezése 1892. évre esett.
Azonban daczára annak, hogy a szóban forgó munkálatok kellő erélylyel folytattattak, azok a kivitel közben felmerült nagymérvű nehézségek miatt a jelzett év végéig teljesen befejezhetők nem voltak.
Igaz ugyan, hogy a volt közmunka- és közlekedésügyi minister a munkálatok vállalatba adásánál elért kedvező eredményre való tekintettel - a mennyiben az 5,504.410 frt 85 krral előirányzott szabályozási munkálatok 3,589.750 frttal lettek vállalatba adva - azon reményének adott kifejezést az évi költségvetések előterjesztésénél, hogy az összes kiadások az előirányzott összegben fedezetöket fogják találni. Azonban részint az előre nem látható körülmények, részint a szükségeseknek bizonyult különleges munkálatok az előirányzott épitési költségeket oly mérvben fokozták, hogy daczára a munkálatok vállalatba adásánál elért kedvező eredménynek, az engedélyezett 6,600.000 frtból az elrendelt összes munkálatok költsége fedezetet nem találhat.
Részemről általánosságban már az 1892. évi állami költség-előirányzat előterjesztésénél a képviselőházhoz benyujtott jelentésemben utaltam erre és felemlitettem azon körülményeket, melyek a kiviteli költségek szaporulását indokolttá teszik.
Ez alkalommal szabadjon mindenekelőtt megjegyeznem, hogy a költség-kiszámitás és előirányzat alapjául szolgált általános szabályozási tervek évekkel ezelőtt még a Rábaszabályozó társulat autonom hatáskörében készittettek, és egyrészt a megváltozott viszonyokra többször nem voltak alkalmazhatók, másrészt sok oly körülményt figyelmen kivül hagytak, melyekből a társulatra költséges kiadások hárultak.
Igy történhetett, hogy pl. csak a kisajátitásoknál 662.617 frt 63 kr. több-költség merült fel, mert a kisajátitandó 3.384 holdra a társulat autonom hatáskörében megállapitott átlagos ár szerint egy hold kisajátitása 198 frttal irányoztatott elő, addig a törvényes eljárás utján megállapitott egy hold kisajátitási ára a 320 frtot meghaladja, sőt a legutóbbi időben egy hold kisajátitási ára 400-500 frt közt váltakozik; - ezen felül pedig a kisajátitott terület is lényegesen nagyobbodott.
Igy állott elő a hidak épitésénél, melyekre eredetileg a Rábán 100.000 frt, a Rábczán pedig 15.000 frt volt előirányozva, 173.697 frt többköltség, igy az elő sem irányzott árvédelmi és fentartási berendezéseknél 156.303 frtnyi kiadás.
Ezek mind oly kiadások, melyek részint a biróságok által lettek megitélve, részint pedig a közlekedési igények kielégitése, valamint a kiépitett védművek fentartása és megvédése czéljából merültek fel, tehát mellőzhetők nem voltak.
Ép ugy számolni kell azon akadályokkal, melyek a munkálatok kivitelét nehezitették és ennek folytán drágitották is.
Ezek közt felemliteni kivánom, hogy a Rábánál a töltések anyagát egyrészt távolabbról is kellett hordani, mintsem azt a szerződés, illetve az épitési feltételek előirták, másrészt hogy a hol a talajviszonyok folytán nem volt elkerülhető, hogy homok is használtassék a töltések épitéséhez, ott azokat nagyobb méretekkel kellett létesiteni, - az átmetszések egy részét pedig a műszaki követelményeknek megfelelőleg nagyobb méretekkel kellett kiásni. Az ezen munkálatok folytán előállott többköltség 573.809 frtot tesz ki. Részint hasonló okokból, részint pedig azért, mert a munkálatok egy része vizzel boritott területeken volt végrehajtandó, a Rábczánál 257.528 frt és a Marczalnál 264.252 frt többköltség merült fel.
Ugyszintén 104.284 frt többköltség állott elő a belvizek levezetésére szolgáló zsilipek épitésénél is, mivel egyrészt azokat szilárdabbul kellett alapozni, illetve épiteni, másrészt pedig az előirányzott zsilipek számát a mutatkozó szükséghez képest szaporitani kellett.
A felmerült többköltség összesen 2,256.656 frtra számszerüsithető, melyet szembeállitva a munkálatok vállalatba adásánál elért 1,914.660 frt nagymérvű árleengedéssel, a több munka költsége még mindig 341.996 frtnyi összeggel haladja túl az árengedményt.
A fentebb vázolt nehézségek daczára a Hanyság-csatorna, továbbá a jend-lóréti csatorna és a kis-dunai töltések egy részének kivételével a munkálatoknak csak csekély és inkább tatarozás jellegével biró része maradt befejezetlenül. A Hanyság-csatorna kiásatása azonban, egyrészt miután a Fertőnek tervezett lecsapolásával kapcsolatba hozatni szándékoltatott, másrészt mivel az eredetileg arra előirányzott 670.000 frtnyi költség az 1885. évi XV. törvénycikkel engedélyezett 6,600.000 frtban befoglalva nem lett, és igy fedezettel nem birt, foganatositható nem volt.
És itt szabadjon felemlitenem, hogy ámbár az idézett törvény indokolásában a költségek részletezésénél a Hanyság-csatorna a Rábcza szabályozásával együtt van felemlitve és mindkét munka költségére összesen 1,573.022 frt 02 kr. felvéve, a volt közmunka- és közlekedésügyi minister által annak idején megállapitott költségvetésekből határozottan kitünik, hogy a Rábcza szabályozása egyedül 1,573.022 frt 02 krra volt előirányozva, és külön a Hanyság-csatorna 670.000 frttal.
Hogy ennek daczára miért lett a Hanyság-csatorna költsége később elejtve, és a Rábcza szabályozása alá foglalva, ez csak a körülményekből következtethető, de határozottan meg nem állapitható. Az idézett tc. meghozatalát megelőzőleg ugyanis a tárgyalások 1881. évtől 1885-ig huzódtak, és ezen idő alatt három rendbeli törvényjavaslat lett kidolgozva, mig a végleges megállapodás megtörtént. Miután e közben más oly munka szüksége is felmerült, mely eredetileg tervezve nem volt, m. pld. a kis Duna menti töltések kiépitése a már előzetes tárgyalások alapján megállapitott 6,600.000 frtnyi összköltség emelése azonban alkalmasnak nem látszott, az eredeti költségelőirányzat azon reményben talán, hogy a Hanyság-csatorna költségei az elérendő megtakaritásokból fedezhetők lesznek, meg lett változtatva.
De azon kivül, hogy a költségek fedezetéről tulajdonképen gondoskodás nem történt, annak munkába vétele azért is halasztást szenvedett, mert a csatornaméretek végleges megállapitása iránt, tekintettel a Fertőnek tervezett lecsapolására, még a mult évben is tárgyalások voltak folyamatban.
Eredetileg ugyanis a Hanyság-csatorna oly méretekkel terveztetett, hogy azon a Fertő vizei is levezethetők legyenek és a társulat erre való tekintettel a Fertő-vidék érdekeltségét is keretébe vonta.
Minthogy azonban később elhatároztatott, hogy egyelőre az árviz elleni munkálatok hajtandók végre, a további munkálatok pedig ezek után veendők foganatba, a Hanyság-csatornának kiásatása is egyelőre korlátoltabb méretekben hat méter fenékszélességgel elegendőnek találtatott és az 1885. évi XV. törvénycikk is a Hanyság-csatorna kiásatását Pomogytól a Rábczáig, a Rábaszabályozó társulat jóváhagyott tervei szerint rendelte el.
Időközben mindinkább előtérbe lépett a Fertő részleges lecsapolásának kérdése is, mivel eltekintve annak közgazdasági előnyétől és hasznától, magára a társulatra nézve is igen fontos jelentőséggel bir, hogy a Fertő érdekeltsége is mentesitve legyen. Nem kevésbbé fontos érdekkel bir a Rábaszabályozó társulatra a belvizeknek az érdekeltek által is sürgetett rendezése, valamint a Répcze, Kőris, Peretzteg és Felső-Marczal szabályozása is, mivel az egész szabályozási rendszer többé-kevésbbé összefüggő egészet képezvén, annak teljes sikere csak az egész mű befejezése esetén remélhető, ezen kivül pedig a teherviselés szempontjából is kiváló fontossággal bir, mert önként érthetőleg azon érdekeltek, kiknek területei a szabályozás hasznában csak részben fognak részesülni, a költségekhez is csak részben fognak járulni.
Ezen körülmények mérlegelése alatt, és miután az 1885. évi XV. törvénycikkel elrendelt munkálatok befejezése és az e czélból szükséges költségek iránt különben is gondoskodni kellett, a főbb érdekelteket mult évi április 2-án értekezletre hivtam össze.
Ezen értekezleten az időközben elkészült tervek alapján a végrehajtandó munkálatok az érdekeltekkel közöltetvén, azok egyhangulag akként nyilatkoztak, hogy úgy a Fertő részleges lecsapolását, mint a belvizek és egyéb folyók és patakok rendezését, illetve szabályozását kivánatosnak tartják, és ugy az ezen munkálatokra, mint az 1885. évi XV. törvénycikkel elrendelt szabályozás befejezése és kiegészitése czéljából szükséges, összesen 5,000.000 forintra előirányzott költségek fedezéséről gondoskodni hajlandók.
Ennek daczára és ámbár a munkálatok további folyama alatt az állam részéről tetemesebb segélyezés helyeztetett kilátásba, a mult évi november 7-én összehivott társulati közgyülés többsége mégis a szabályozás folytatása ellen foglalt állást és nemcsak az erre előirányzott költséget meg nem szavazta, hanem az 1885. évi XV. törvénycikkel elrendelt munkálatok befejezéséhez szükséges költséget is egészen az államkincstár terhére kérte átvállaltatni.
Ily körülmények között - ámbár kétségtelen, hogy ugy közgazdasági, mint műszaki és teherviselési szempontokból legelőnyösebb lenne az a megoldás, hogy nemcsak az 1885. évi XV. törvénycikkel elrendelt munkálatok befejezésére, hanem a szabályozás sikerének fokozása czéljából szükséges munkálatok is végrehajtassanak, mégis tekintettel arra, hogy az érdekeltség többsége a szabályozás folytatása ellen foglalt állást, részemről ezen nagy költséget igénylő szabályozási munkálatok végrehajtásának elrendelését, - az érdekeltség akarata ellenére és mintegy rákényszeritve, nem javasolhatom.
Az 1885. évi XV. törvénycikkel elrendelt munkálatok közül, a mint azt fentebb is emlitettem, a mult év végén a Hanyság-csatorna, továbbá a jend-lóréti csatorna és a kis-dunai töltések egy része, valamint a függőben levő kisajátitási ügyek rendezése és csekély kiegészitések maradtak hátra.
Ezeken kivül kivánatos lenne ugyan, hogy a társulat még oly munkálatokat és kiadásokat is teljesitsen, melyek az eddigi munkálatokkal szorosabban összefüggnek, és részben azok folytán merülnek fel, mint pl. a még megkivántató zsilipek és gátőrlakok kiépitése, a fahidak kicserélése vasszerkezetű hidakkal, a győr-moson vármegyei Szigetköz ármentesitési munkálataihoz és a Rába-torok rendezéséhez való hozzájárulás. Figyelembe véve azonban a változott körülményeket, most már kizárólag a törvény által elrendelt és részben már folyamatba is tett munkálatok befejezésére lehet csak szoritkozni és a mennyiben a most elhagyott munkálatok végrehajtása, illetve a megállapitandó hozzájárulási összegek kifizetése később mégis elkerülhetetlenné válnék, az e czélból szükséges költségek beszerzése iránt kénytelen lesz a társulat más uton gondoskodni.
A beszerzett társulati adatok alapján a törvény által elrendelt munkálatok befejezésére - melyeknek végrehajtása lehetőleg két év alatt terveztetik - a következő költségek szükségesek.
| 1. | A Rába folyónál hidak és zsilipek épitésére, valamint a kanyarok elzárására | 63.695 frt. | |
| 2. | A Rába-csatornánál némi hátralékos mederásási és töltésbontási munkára, valamint zsilipépitésre | 60.398 frt. | |
| 3. | A Marczal-alcsatornánát csekély hátralékos munkára | 4.249 frt. | |
| 4. | A kis Dunamenti töltések épitésének befejezésére | 51.273 frt. | |
| 5. | A jend-lóréti belviz-csatorna munkálatainak befejezésére | 15.490 frt. | |
| 6. | A Hanyság-csatornának 6 méter fenékszélességgel való kiásatására vállalati, egységárak szerint számitva a kisajátitási költséggel együtt | 494.530 frt. | |
| 7. | Két évi fentartásra | 64.000 frt. | |
| 8. | Őrházakra | 5.200 frt. | |
| 9. | Tartalékalapra | 7.320 frt. | |
| 10. | A már teljesitett munkálatok után a vállalati járandóságok kifizetésére | 166.723 frt. | |
| 11. | Két évi árvédelemre | 40.000 frt. | |
| 12. | Két évi kezelés- és felügyeletre | 170.000 frt. | |
| 13. | A függőben levő kisajátitásokra | 372.667 frt. | |
| 14. | Osztályozásra és előre nem látottakra | 55.000 frt. | |
| Összesen | 1,570.545 frt. |
Ezen költségek fedezésére az 1885. évi XV. törvénycikkel engedélyezett 6,600.000 frtból, a mult év végén rendelkezésre állott még 370.000 frt, melyet levonva a kimutatott szükségletből, marad tényleges szükségletképen 1,200.000 frt.
Ha azonban számitásba vesszük a Hanyság-csatornára eredetileg előirányzott, de a mint ezt fentebb kimutattam, a törvényhozás által külön nem engedélyezett 670.000 frtot, ugy a többszükséglet csak 530.000 frtot tenne, melyben 329.000 frt oly kiadás is benfoglaltatik, melynek felvétele, mint például a fentartásra, felügyeletre, árvédelemre és osztályozásra előirányzott költségek csak a munkálatoknak későbbi befejezése folytán válik szükségessé.
A mint ez az előadottakból kitünik, az 1885. évi XV. törvénycikkel elrendelt szabályozás befejezésére előirányzott munkálatok vagy a törvény által rendeltettek el, vagy pedig ezen munkálatok folytán merülnek fel és ezért a költségek lejebb nem szállithatók.
Az emlitett munkálatok egy részének elhagyása pedig azért nem lehetséges, mivel azoknak legnagyobb része, mint például a kis Dunamenti töltések, a jend-lóréti csatorna, valamint a Rába, Rábcza, Marczalmenti kiegészitési munkálatok már félig kész állapotban abba nem hagyhatók, a Hanyság-csatornának 6 méter fenékszélességgel való kiásatása pedig, ha nem is fog a Fertő vidékének teljes mentesitésére szolgálhatni, mégis egy nagy vidék helyzetét javitani fogja és már az eddigi munkálatok érdekében sem hagyható el.
Áttérve már most a szóban forgó munkálatok befejezéséhez, szükséges 1,200.000 frt költségnek fedezésére legtermészetesebbnek látszanék, ha ezen összeg, vagy a társulat által megszavazott kölcsönből vagy kivetések által szereztetnék be. Azonban a mint ezt fentebb már jeleztem, a társulati közgyülés többsége kölcsönt megszavazni nem volt hajlandó, sőt azt kérte, hogy a költségtöbbletet egészben az államkincstár viselje.
Ezen kérelem sem jogi alappal nem birván, sem méltányossági szempontból teljesithető nem lévén, az további megfontolás tárgyát nem képezheti, - különben is az államkincstár a 6,600.000 frt kölcsönnek tőke- és kamattörlesztési részleteihez való hozzájárulása által az érdekelteket máris tetemes segélyezésben részesitette.
De nem lehet a szükséges költségeket ez idő szerint kivetések által sem beszerezni, mivel az érdekeltek ez évben fognak a 6,600.000 frt kölcsön járulékaival első izben erősebben megterheltetni, ezenkivül pedig a munkálatok nagy része épen azon vidék érdekében szükséges, mely az eddigi szabályozás hasznában még nem, vagy csak csekélyebb mérvben részesül, annak költségeivel tehát méltányosan meg sem terhelhető.
Csak az a megoldás marad tehát hátra, hogy ezen költségek is, ugy a mint ez az 1885. évi XV. törvénycikk által elrendelt munkálatok költségeire nézve történt, a társulat terhére felvétessenek.
Minthogy azonban ez csak a törvényhozás által adott felhatalmazás alapján történhetik, de másrészt a munkálatoknak az 1885. évi XV. törvénycikkben megszabott 6 éven túl való kiterjesztése is szóban forog, ennélfogva a m. kir. pénzügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök urral egyetértőleg megfelelő törvényjavaslatot készittettem.
Ezen törvényjavaslat 1. §-ában utasitást kérek arra nézve, hogy a Rába és mellékfolyóinak az 1885. évi XV. törvénycikkel elrendelt szabályozásából hátralevő munkálatokat lehetőleg két év alatt befejeztessem.
Ezen munkálatok ugyanis programmszerűleg két évre vannak felosztva, de megtörténhetik, hogy az ily munkálatoknál előfordulható elemi akadályok miatt a munka-programm pontos betartása és ugy az összes munkák teljes befejezése két év alatt eszközölhető nem lesz, azért tartom tehát indokoltnak, hogy ezen határidő ne feltétlenül állapittassék meg.
A törvényjavaslat 2. §-ában felhatalmaztatik a m. kir pénzügyminister, hogy az 1. §-ban emlitett munkálatok végrehajtására szükséges 1.200,000 frt effectiv költség fedezése czéljából a Rábaszabályozó társulat érdekeltségének terhére kölcsönt vehessen fel.
A törvényjavaslat 3. §-a szerint ezen kölcsön a szükséghez mért részletekben 1893. és 1894. év folytán veendő fel.
Ugyanezen § értelmében a felveendő kölcsönrészletek után 1893. évben esedékes tőketörlesztési és kamatjárulékokat az államkincstár fedezi, az 1894. évre eső tőketörlesztési és kamatjárulékokat pedig előlegezi, mely előlegösszeg a társulat által az államkincstárnak öt év alatt kamat nélkül visszafizetendő.
Ezen időn túl, vagyis 1895. évtől kezdve a kölcsön után fizetendő járulékok az 1885. évi XV. törvénycikk 5. §-a értelmében kiigazitandó társulati ártérosztályozás és teherviselési kulcs alapján az érdekeltekre évenkint kivetendők és közadók módjára behajtandók.
A kölcsönnek a szükséghez mért részletekben való felvétele kamatmegtakaritás szempontjából történik, megjegyezvén, hogy számba véve a 6,600.000 frt kölcsönből a fentiek szerint ez évben még rendelkezésre álló 370.000 frtot, a felveendő új kölcsön egyenlő részletekben lesz az 1893. és 1894. években felhasználandó.
Miután - a mint azt előbb is megjegyeztem - ezen munkálatok nagy része épen azon vidék érdekében hajtandó végre, mely ez eddigi szabályozás hasznában csak csekélyebb mérvben, vagy épen nem részesül és igy méltányosan nagyobb hozzájárulásra ez idő szerint nem is lenne kötelezhető, a felveendő kölcsönrészletek után 1893. évben esedékes tőketörlesztési és kamatjárulékokat az államkincstár fedezné és ez által az érdekelteket segélyben részesitené, az 1894. évre eső tőketörlesztési és kamatjárulékokat pedig előlegezné, mely előlegösszeg a társulat által az államkincstárnak 5 év alatt kamat nélkül lenne visszafizetendő és ezen kedvező fizetési körülmények folytán az előleg megtéritése minden fennakadás nélkül várható.
Önként érthető, hogy miután a munkálatok befejezése két évre van tervezve, ezen idő eltelte után, vagyis 1895. évtől kezdve a járulékok - az ideiglenesen kiigazitott ártérosztályozás és teherviselési kulcs alapján az érdekeltekre kivetendők, még azon esetben is, ha netalán elemi akadályok miatt a munkálatokat ezen két év alatt teljesen befejezni nem lehetne.
Végre a törvényjavaslat 4-ik §-a az érvénybe lépési és a szokásos végrehajtási utasitásokat tartalmazza és indokolásra nem szorul.
