1. § Sommás eljárás alá és a kir. járásbiróságok hatásköréhez tartoznak, a mennyiben az 1877. évi XXII. tc.-ben szabályozott községi birósági eljárásra utalva nincsenek:
1. Személyes keresek, ideértve az 1881. évi XVII. tc. első részének III. fejezetében szabályozott megtámadási kereseteket is; továbbá a számadási vizonyból eredő kereseteket; valamint azokat a kereseteket is, a melyeket valamely vagyonnak vagy e vagyon egyes alkotó részeinek, adósságoknak és bizonyitási eszközöknek felfedezése iránt inditanak, ha a kereset tárgya járulékok nélkül 500 forint értéket meg nem halad; feltéve, hogy az ügy az összegre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek, illetőleg a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatásköréhez utasitva nincs; továbbá az 1874:XVIII. tc. 7. §-a alapján inditott perek, ha a per tárgyának értéke 500 forintot meg nem halad;
2. az 1881:LIX. tc. 6. §-ában a birtokbiróságok hatásköréhez, valamint az 1868:LIV. tc. 44. §-ában a telekkönyvi hatóságokhoz utasitott perek, ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 200 forintot meg nem halad;
3. az 1868:LIV. tc. 37. §-ában emlitett örökösödési perek, ha az egész hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül 200 frtot meg nem halad;
4. valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének, ugyszintén valamely okirat valódiságának vagy valótlanságának birói megállapitása iránt inditott keresetek az 1., 2. és 3. pont korlátai között;
5. a per tárgyának értékére való tekintet nélkül:
a) közokiratban, továbbá hitelesitett vagy az 1868:LIV. tc. 167. és 168. §-ainak megfelelően kiállitott magánokiratban, meghatározott összegben kötelezett készpénz, vagy meghatározott mennyiségben kötelezett helyettesithető ingóság iránt inditott kereset; ha az okirat a követelés létrejöttét és mennyiségét teljesen bizonyitja, és ha erre nézve vagy magában az alapokiratban, vagy a fentebbi minőségü külön okiratban a sommás eljárás van kikötve; kivéve, ha az ügy az összegre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek, illetőleg a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatásköréhez van utasitva;
b) a házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti keresetek, ideértve a törvénytelen gyermek tartása iránti kereseteket is;
c) három évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a főkötelezettség a törvényen, vagy az a) pontban emlitett minőségü okiraton alapszik;
d) a bérleti viszonyból felmerülő keresetek;
e) három évnél nem régibb haszonbér megfizetése iránt inditott keresetek;
f) a haszonbérleti szerződés lejárta miatt a bérlemény visszabocsátása iránt inditott keresetek;
g) a haszonbérelt ingatlan uj tulajdonosa által a haszonbérlő ellen a felmondott haszonbérből való elmozditás iránt inditott keresetek;
h) a haszonbérlő által a haszonbérbeadó ellen irásbeli szerződés alapján a bérlemény tárgyának átadása iránt inditott keresetek;
i) a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti keresetek a bérfizetés elmulasztása, vagy olyan kikötések nem teljesitése vagy megszegése miatt, a melyeknek nem teljesitése vagy megszegése esetére a haszonbérlet megszüntetése irásbeli szerződésben kiköttetett;
k) a haszonbérlemény fentartása, valamint a szerződő feleket a törvény szerint terhelő, vagy általok elvállalt kötelezettségek teljesitése iránt, a haszonbérlet tartama alatt inditott keresetek;
l) bérleti vagy haszonbérleti viszonyon kivül, határozott időtartamra, felmondásra vagy visszavonásig használatul átbocsátott épületek, épületrészek vagy egyéb ingatlanok visszabocsátása iránt, a használati időtartam lejárta, felmondás vagy visszavonás alapján inditott keresetek; mely kereset felett hozott itélet azonban a peres felek között lévő dologi jogviszonyt el nem dönti;
m) határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési keresetek, melyekkel azonban sem valamely épitmény lerontása - ide nem értve a keritések eltávolitását - nem követelhető, sem pedig a tulajdoni kereset össze nem köttethetik;
n) azon mezei rendőrségi ügyek, melyek polgári eljárás alá tartoznak;
o) fogadósok vagy szállásadók és utasok között az elszállásolási és ellátási viszonyból támadt keresetek;
p) azon ügyek, melyekre nézve a sommás eljárást külön törvény állapitja meg.
2. § Sommás eljárás alá és a kir. járásbiróságok hatáskörébe tartoznak az 1. § 4. és 5. pontjainak korlátai között:
1. a kereskedelmi törvény 258. § 1., 2., 3. és 4. pontjaiban, továbbá a 259. § 1., 2., 3., 6. és 7. pontjaiban, valamint a 260. és 261. §-aiban felsorolt ügyletekből felmerülő keresetek;
2. azon keresetek, melyek egyfelől kereskedő között, másfelől czégvezetője, kereskedelmi meghatalmazottja vagy kereskedősegédje között ezne viszonyból származnak, a mennyiben az 1884:XVII. tc. szerint nem tartoznak az iparhatóság hatáskörébe; ugyszintén azon keresetek is, a melyek a czégvezetőnek vagy kereskedelmi meghatalmazottnak harmadik személyek iránti felelősségéből a kereskedelmi törvény alapján keletkeznek;
3. az ipari és kereskedelmi mustra és minta törvényes oltalmára nézve fennálló szabályoknak, valamint a szabadalmi jognak megsértéséből felmerülő kártéritési keresetek;
4. a védjegyek otlalmáról szóló 1890:II. tc. alapján inditott kártéritési keresetek.
A fentebb felsorolt ügyekben, az 1. pont alattiakban azonban csak akkor, ha alperes kereskedő, vagy az ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez, a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek területén levő kir. járásbiróságok mint kereskedelmi biróságok járnak el.
3. § A peres tárgy értékének megállapitásában irányadó:
1. ingatlanok tulajdonát vagy birtokát tárgyazó perekben az ingatlannak, illetőleg az ingatlan azon részének értéke, melynek tulajdona vagy birtoka vitás;
2. telki szolgalmakat tárgyazó perekben a szolgáló telek értéke; az uralkodó telek tulajdonosa azonban a rendes eljárás meginditása czéljából igazolhatja, hogy a szolgalom az uralkodó telek értékét a szolgáló telek értékén felül emeli;
3. osztályperekben a felosztandó vagyon, határperekben pedig a vitás terület értéke;
4. járadékok és más időszakos szolgáltatások vagy haszonvételek követelhetését megalapitó jogviszonyok iránt inditott perekben, ha a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan: az évi szolgáltatások értékének tizszerese, és ha ezen időtartam korlátlan, akkor huszszorosa; határozott időtartam esetében pedig az összes nem teljesitett szolgáltatások értéke, és a mennyiben a határozott időtartam husz évet meghaladna, az évi szolgáltatásoknak huszszoros összege;
5. haszonbérleti viszony fennállása vagy tartama iránti perekben, a menynyiben az összegre való tekintet nélkül a sommás eljárás alá nem tartoznak, az egy évi haszonbérösszeg;
6. számadások megállapitása iránt inditott perekben a követelések összege, és ha a tartozások a követeléseket meghaladják, a tartozások összege; számadási kötelezettség megállapitása iránt inditott perekben pedig az az összeg, a melyet felperes keresetében a számadás elő nem terjesztésének esetére felszámit (16. §).
4. § Ha az érték az eljárás megállapitása szempontjából vitássá válik, a felett a biróság - az eljárás neme ellen tett kifogásról tartandó tárgyalás eredményéhez képest - belátása szerint határoz.
A mennyiben valamely fél más bizonyitó adatot nem szolgáltat, szőlők és házosztályadó alatt álló ingatlanok értéke a legközelebb mult évi állami adó kétszázszoros, házbéradó és földadó alá eső ingatlanoké pedig annak százszoros összegében állapitandó meg. Az ingatlan után fizetendő általános jövedelmi pótadó, útadó, törvényhatósági és a községi adók számitásba nem veendők.
Nem pénzkövetelés iránt inditott perekben - kivéve az 1. § 2. és 3. pontjában felsorolt ügyeket - az elsőbiróság a felebbvitel megengedhetőségének (126., 181. §), és a felülvizsgálat vagy felfolyamodás eldöntésére hivatott biróságnak (186., 214. §) megállapitása végett a tárgyalás során hivatalból is lehetőleg tisztába hozni tartozik: hogy a per tárgyának értéke, illetőleg az 1. § 5. d), f), g), h), i) és k) pontjainak alapján nem pénzkövetelés iránt inditott perekben az egyévi bérösszeg 50 frtot, 200 frtot vagy 500 frtot meghalad-e?
Azokban az ügyekben, a melyek a per tárgyának értékére való tekintettel tartoznak sommás eljárás alá, a per tárgyának értéke a felebbviteli eljárás során sem tehető magasabbra, mint az 1. § 1., illetőleg 2. és 3. pontjaiban meghatározott értékhatár; kivéve, ha a felebbviteli biróság által az a kérdés döntendő el, hogy az ügy sommás eljárás alá tartozik-e?
5. § Ha jogerejüleg ki van mondva, hogy az ügy nem tartozik a sommás vagy rendes eljárás alá: a rendes vagy sommás perben utóbb eljáró biróságok oly ok miatt, mely ezen jogerejü határozat alapján ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasithatják.
6. § A jelen törvény 1. §-ának 2. pontjában emlitett perekben a birói illetőséget az ingatlan fekvése határozza meg. Ha az ingatlan több kir. járásbiróság területén fekszik, a per e biróságoknak bármelyike előtt meginditható.
A telekkönyvi törlés iránti keresetet a felperes a telekkönyvi hatóságnál is beadhatja, a telekkönyvi hatóság azonban a perfeljegyzés után a keresetet az illető telekjegyzőkönyv hitelesitett kivonatával együtt a keresetben megjelölt járásbirósághoz teszi át. Ezen eseten kivül a perbiróság ily perekben a telekjegyzőkönyvi kivonatot hivatalból szerzi be.
7. § A sommás eljárásban a felek, valamint törvényes képviselőik, ideértve a czégvezetőt és azokat is, a kik kereskedelmi társaságokat a kereskedelmi törvény rendelkezései szerint, biróság előtt képviselni jogositva vannak, perbeli cselekményeket személyesen végezhetnek; de a mennyiben nem személyesen járnak el, magukat rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetik.
Az utóbb emlitett szabály alul a következő kivételnek van helye:
1. a felmenő ágbeli rokon lemenő ágbeli rokonát és viszont, a férj nejét és nejének felmenő vagy lemenő ágbeli rokonát, a nő férjét, a testvér testvérét és a pertárs pertársát mint meghatalmazott bármely sommás perben képviselheti;
2. a gazdatiszt azt, a kinek állandó szolgálatában van, s az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazott és kereskedő- s iparossegéd főnökét sommás perekben képviselheti; kivéve azokat a sommás pereket, a melyek kikötés alapján tartoznak sommás eljárás alá;
3. ha az eljáró biróság székhelyén gyakorló ügyvéd nem lakik, vagy ha az ott lakó ügyvédek akadályozva vannak: a képviselettel bármely önjogu férfi megbizható azokban a sommás perekben, a melyekben a 2. pont szerint meghatalmazott általi képviseletnek van helye.
Az 1. és 2. pontban felsoroltak közül csak az bizható meg, a ki 20-ik életévét betöltötte.
Az, aki az 1. vagy 2. pont alapján mint meghatalmazott fellép; ha kitünik, hogy a féllel a meghatalmazásra jogositó viszonyban nem áll, 100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. Az e tárgyban hozott végzés ellen külön felfolyamodásnak van helye, mely fölött a másodbiróság végérvényesen határoz.
Kiskoruak és gondnokság alatt levők, a kik a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetnek, mint felperesek törvényes képviselőjük mellőzésével személyesen felléphetnek.
Személyesen megidézhetők a kiskoruak és gondnokság alatt levők az általuk bérbe vett lakásnak vagy üzlethelyiségnek visszabocsátása iránt inditott sommás perekben.
A személyesen megjelent fél élőszóval vallhat meghatalmazottat, a mi jegyzőkönyvbe veendő. Ezen eseten kivül a meghatalmazás közokirattal, hitelesitett, vagy az 1868:LIV. tc. 167. és 168. §-ainak megfelelően kiállitott magánokirattal igazolandó. Külföldön kiállitott meghatalmazás közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalandó.
8. § Ha az eljárás meginditásakor vagy annak folyamán az tünnék ki, hogy valamely fél, a ki önképviseletre jogositva nincs, törvényes képviselőjének mellőzésével lépett fel, vagy idéztetett perbe: a biróság erről az eljárás félbeszakitásával mind a feleket, mind a törvényes képviselőt, utóbbit azzal értesiti: hogy jogában áll az egyidejüleg kitüzendő határidő alatt a megelőző perbeli cselekmények jóváhagyása mellett az eljárás folytatását kérni. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha mint törvényes képviselő olyan személy lépett föl vagy idéztetett perbe, a ki az önképviseletre nem jogositott félnek nem törvényes képviselője.
Ha az, a ki a fél helyett mint meghatalmazott fellép, ebbeli minőségét nem igazolja, a biróság nyomban kihirdetendő végzéssel a meghatalmazás utólagos igazolására, meg nem hosszabbitható és rendszerint nyolcz napnál tovább nem terjedhető határidőt tüz ki; s e mellett vagy elhalasztja az eljárást, vagy pedig a meghatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsátja.
A meghatalmazás nélkül fellépett személyt köteles a biróság egyelőre az eljárásban való részvételre bocsátani akkor, ha ezt az ellenfél kivánja. Ha a zárhatáridő alatt a szabályszerü meghatalmazás be nem mutattatik, a meghatalmazás nélkül inditott kereset végzéssel hivatalból megszüntetendő: a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene további eljárás nélkül, a meg nem jelenés törvényes következményei alkalmazandók; s egyuttal mindkét esetben a fél helyett eljárt személy a fellépése által az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó.
Ha a tárgyalás kezdetén vagy folyamán az tünik ki, hogy a fél helyett olyan meghatalmazott lépett fel, a ki őt a 7. § szerint nem képviselheti: a biróság nyomban hozandó és a meg nem jelent fél helyett csupán a megjelent meghatalmazottnak kihirdetendő végzéssel a tárgyalást a kellően nem képviselt fél költségére elhalasztja és rendszerint nyolcz napnál tovább nem terjedhető ujabb tárgyalási határnapot tüz ki azzal a meghagyással: hogy a kellően nem képviselt fél az ujabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvényes következményeinek terhe alatt személyesen vagy ügyvéd által képviselve jelenjen meg.
9. § Felperes, ha külföldi, alperes kivánatára a perköltség és az itéleti illeték fedezéseül biztositékot tartozik adni.
Biztositék nem követelhető:
1. ha az államban, melynek felperes honosa, a magyar állampolgár megfelelő esetben biztositék adására nem köteleztetik;
2. nyilvános birósági felhivás folytán meginditott kereset és viszontkereset esetében.
10. § Alperes az esetben is biztositékot követelhet, ha felperes a per folyamában megszünik magyar állampolgár lenni, ha csak a felperesi követelés elismert része, a költség fedezésére nem elegendő.
11. § A biztositék mennyiségét alperes költségeinek valószinü összege szerint a biróság állapitja meg.
Az alperes netaláni viszontkeresetéből eredő költségek e megállapitásnál figyelembe nem vehetők.
Ha a megállapitott összeg a per folyamában elégtelennek mutatkozik és a költségeket a felperesi követelés elismert része sem fedezné, alperes további biztositékot követelhet.
12. § A biztositék, hacsak a felek a biztositás módját egyetértőleg másként nem állapitják meg, készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánitott értékpapirokban leteendő. Az értékpapirok a budapesti tőzsdén a letétel napját megelőzőleg utolsószor jegyzett árfolyam kétharmadáig fogadhatók el, de semmi esetre a névértékükön felül.
13. § A polgári peres eljárás szabályai, melyek nem kizárólag különösen a sommás eljárásra vonatkoznak, a sommás eljárásban ezentul is alkalmazandók, ha csak a jelen törvényből más nem tünik ki.
14. § Sommás eljárásban a fél keresetét a per biróságánál jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy irásban adhatja be.
A kereset szóbeli előadása esetében a biróság a felet a szükséges utbaigazitással ellátni és a kereset hiányaira figyelmeztetni tartozik; a jegyzőkönyvbe vételt azonban, a mennyiben ahhoz a fél a figyelmeztetés után is ragaszkodik, meg nem tagadhatja.
Ügyvédi ellenjegyzés nélkül benyujtott keresetek az 1868:LIV. tc. 167. és 168. §-nak megfelelően állitandók ki, vagy szabályszerüen hitelesitendők. E § intézkedései a feleknek a szóbeli tárgyaláson kivül peres és végrehajtási ügyekben előadott kérelmeire és nyilatkozataira is alkalmazandók.
15. § A keresetnek magában kell foglalnia:
1. a biróságnak megjelölését;
2. a feleknek megjelölését, nevük, polgári állásuk vagy foglalkozásuk, perbeli szerepük és lakásuk szerint, valamint a felek képviselőinek nevét és lakását;
3. az ügy megjelölését a tények előadásával, a melyekből felperes követelését származtatja és ezek bizonyitékaival, ugyszintén a kereseti kérelmet. Az okiratok, melyekre a kereset hivatkozik, eredetiben vagy másolatban, ha pedig az okiratnak csak egyes részei birnak jelentőséggel, legalább kivonatban csatolandók.
Ha a kereset tárgyát nem pénzösszeg képezi: a tárgynak értéke, a mennyiben az a sommás eljárás megállapithatása végett szükséges, a keresetben szintén előadandó.
Az irásbeli kereset két példányban és egy felzettel nyujtandó be, ha pedig az elperesnek többen volnának, annyi példányban, hogy mindenik alperesnek egy példány jusson.
16. § Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének, ugyszintén valamely okirat valódiságának vagy valótlanságának birói megállapitása iránt kereset csak akkor inditható, ha e megállapitás a felperes jogviszonyainak biztositására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik.
Az 1. és 2. § korlátai között a számadási kötelezettség megállapitására a számadást követelő fél, valamely számadás helyességének megállapitására pedig ugy a számadást követelő fél, mint a számadásra kötelezett fél indithat keresetet. A számadási kötelezettség megállapitása iránt inditott keresetben a számadást követelő fél legjobb tudomása szerint számitsa fel azt a követelési összeget, a melyben alperest elmarasztaltatni kivánja arra az esetre, ha a számadását nem terjesztené elő.
Felhivási pernek a sommás eljárás alá tartozó ügyekben nincs helye.
17. § Ha a keresetből kitünik, hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy hogy a biróság nem illetékes, a kereset idézés kibocsátása nélkül hivatalból visszautasitandó. Ha a keresetet szóval adták elő, a visszautasitó végzés, a mennyiben nyomban meghozatik, a felperesnek szóval hirdetendő ki és irásban csak kivánatra kézbesitendő.
Ha a kereset egyéb hiányok miatt, nevezetesen a felek vagy az ügy hiányos megjelölése, az aláirás vagy a képviselő igazolásának hiánya miatt az idézés kibocsátására nem alkalmas, a biróság a keresetet rövid záros határidő kitüzése mellett kijavitás végett visszaadja. A határidőn belül kijavitva beadott kereset ugy tekintetik, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva. A biróság a helyben lakó felet a kereset kijavitása végett maga elé is idézheti.
A jelen § intézkedései egyéb beadványokra is alkalmazandók.
18. § Ha az előző § egyik esete sem forog fenn, a biróság idéző végzést hoz, a melyben mindkét félnek meghagyja, hogy a kijelölt helyen, határnapon és órában az ügy sommás tárgyalására személyesen vagy képviseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által a törvényes következmények terhe mellett jelenjenek meg. Egyuttal felhivandók a felek: hogy a tárgyalásra az ügyre vonatkozó eredeti okirataikat és a lehetőség szerint egyéb bizonyitékaikat, nevezetesen tanuikat is magukkal hozzák.
A tárgyalási határnap rendszerint akként tüzendő ki, hogy az alperesnek a megjelenésre, ha helyben lakik vagy tartózkodik, a kereset kézbesitésétől számitva legalább három, ha pedig másutt lakik vagy tartózkodik, legalább nyolcz nap maradjon. Sürgős esetekben a tárgyalás rövidebb időre is kitüzhető.
19. § Az idéző végzéssel ellátott kereset első példánya a biróságnál megtartandó; másodpéldánya, és ha több alperes volna, a további példányok az alpereseknek kézbesitendők. Ha a keresetet szóval adták elő, az alperes a jegyzőkönyv másolatával idézendő meg.
A felperes az idézésről felzeten kap értesitést.
20. § A felek a biróság által meghatározandó és közzéteendő rendes törvénynapokon idézés nélkül is megjelenhetnek a biróság előtt ügyük tárgyalása végett. Ez esetben a kereset a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatandó.
A biróság minden esetben a felek személyazonosságáról magának meggyőződést szerez.
21. § Perinditás előtt a járásbiróságnál, a mely per esetében illetékes volna, egyezségi kisérletre való idézést lehet kérni. Az idézést, melyben az ügy röviden megjelölendő, csak a biróság területén szabad kézbesiteni. Az idézést kérő félnek a határnap szóval adandó tudtára.
A létrejött egyezség jegyzőkönyvbe veendő és birói egyezség hatásával bir.
Ha mindkét fél megjelent, de az egyezség nem sikerül: a biróság, bármelyik fél kivánatára, a keresetet jegyzőkönyvbe veszi és az ügyet nyomban tárgyalja; ha pedig a tárgyalás elhalasztása szükségesnek mutatkozik, azonnal tárgyalási határnapot tüz és ezt a feleknek szóval tudtukra adja.
Ha az egyezségi kisérletre kitüzött határnapon az idéző fél meg nem jelen, vagy ha a felperes a kereset előadását megtagadja: az ellenfél kérelmére az okozott költség megtéritésében végzéssel elmarasztalandó. Ha pedig az ellenfél nem jelen meg, az eljárás költsége a meginditandó per költségéhez számitandó; de csak akkor, ha az idézés, az ellenfélnek a biróság székhelyén kézbesittetett.
22. § A ki valamely dolgot vagy jogot, mely iránt más személyek között per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére igényel, igényét a pernek az elsőbiróság előtt való eldöntéseig beavatkozási perrel érvényesitheti. A beavatkozási per a főpernek elsőfolyamodásu birósága előtt, mindkét fél ellen intézett keresettel inditandó meg. A beavatkozási per önálló perként tárgyalandó, a biróság azonban a főpert a beavatkozási per jogerejü eldöntéséig felfüggesztheti és a pereknek együttes tárgyalását is elrendelheti.
23. § A viszonkeresetre nézve az 1868:LIV. tc. 77. §-ának és az 1881:LIX. tc. 8. §-ának intézkedései a következő eltérésekkel alkalmazandók:
1. ha a viszonkereset tárgyát képező követelés egészben véve rendes eljárás alá tartoznék, de beszámitásra is alkalmas: a követelés viszonkereset utján érvényesithető akkor, ha a viszonkereseti követelésnek a kereseti követelést meghaladó összegére való tekintettel az ügy rendes eljárás alá nem tartozik;
2. a főügygyel együtt tárgyalható viszonkereset az elsőbiróság előtti tárgyalás folyama alatt a per bármely szakában előterjeszthető;
3. a biróság a viszonkeresetnek elkülönitett tárgyalását elrendelheti és a viszonkeresetet a keresettől elkülönitve döntheti el (42. és 103. §).
A szavatos perbehivására nézve az 1868:LIV. tc. 78. §-ának és az 1881:LIX. tc. 9. és 10. §-ának intézkedései alkalmazandók.
24. § Az ügyeknek felhivása a határnapon abban a sorrendben történik, a melyben azok a tárgyalási naplóba be vannak igtatva.
A felhivás a kitüzött óra előtt meg nem történhetik.
A tárgyalandó ügyeknek a napló sorrendjében egybeállitott jegyzéke a biróságnál nyilvánosan kifüggesztendő.
25. § A tárgyalás szóbeli és nyilvános.
Szóbeli előadás helyett iratok tartalmára hivatkozni nem szabad. Iratok felolvasása is csak ott engedhető meg, a hol szószerinti tartalmuk irányadó.
A nyilvánosságra vonatkozó az 1868:LIV. tc. 103-105. §-ai alkalmazandók.
26. § A tárgyalás kezdetén a biróság felhivja a felperest, hogy adja elő keresetét. Keresetének előadásában felperes az idézéssel közölt kereset tartalmához nincs kötve; a biróság azonban az alperesnek kérelmére a felperes költségére halasztást tartozik adni, ha ugy találja; hogy az előadott kereset az alperessel kellően nem volt közölve s az alperes e miatt a keresetre azonnal nem nyilatkozhatik.
27. § Ha az alperes peergátló kifogásokkal akar élni, ezeket a kereset előadása után együttesen tartozik előadni és azokkal érdemleges ellenkérelmének előterjesztése után csak annyiban élhet, a mennyiben oly akadályokra vonatkoznak, melyek a biróság részéről az itélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendők, vagy a mennyiben az alperes valószinüvé teszi, hogy kifogásait korábban hibáján kivül nem érvényesithette.
Pergátló kifogások:
1. hogy a keresetbe vett jog érvényesitése egyáltalán nem tartozik a polgári perutra, vagy hogy törvény szerint a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie;
2. hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy hogy a biróság nem illetékes;
3. hogy a kereset kézbesitését, illetőleg a jelen törvény 20., 21., 23., 26. és 31. §-nak esetében annak előadását megelőzőleg, ugyannak a jognak érvényesitése iránt, ugyanazon vagy más biróságnál meginditott kereset már kézbesittetett, vagy kézbesités helyett közöltetett és a korábban meginditott per még folyamatban van;
4. hogy a felek valamelyike önképviseletre nem jogosult, illetőleg hogy törvényes képviselője mellőzve van vagy nincsen igazolva;
5. hogy a felperes az ujabban meginditott per előtt, a megelőző eljárásnak az 1868:LIV. tc. 69. §-a, valamint a jelen törvény 50. §-a alapján megállapitott költségeit meg nem téritette;
6. hogy felperes azon esetben, a midőn a perköltségre nézve biztositékot köteles adni, ebbeli kötelezettségének eleget nem tett (9-12. §).
A biróság az itélethozatal előtt, az eljárás bármely szakában, hivatalból figyelembe tartozik venni a jelen § 1. és 4. pontjában emlitett akadályokat, továbbá azt a körülményt, hogy az ügy tekintet nélkül az értékre, a sommás eljárás alá egyáltalán nem tartozik, végre az illetékesség hiányát azokban az esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye.
Azt a pergátló kifogást, hogy ugyanannak a jognak érvényesitése iránt ugyanannál vagy más biróságnál meginditott perben nemcsak a kereset kézbesitése megtörtént, hanem korábban megkezdett tárgyalás van folyamatban, az alperes az érdemleges tárgyalás folyamán bármikor előadhatja.
28. § A pergátló kifogások a per érdemétől elkülönitve tárgyalandók és döntendők el. A biróság a pergátló kifogások felett végzéssel határoz. Ugyanaz áll akkor is, ha a szóbeli tárgyalás folyamán valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény mutatkozik, melyet a felek el nem oszlatnak.
A pergátló kifogást elvető végzés ellen külön felebbvitelnek nincsen helye. Ha a biróság a kifogásnak helyt ad, permegszüntető, illetőleg a 8. § első bekezdése esetében az eljárást félbeszakitó végzést hoz, mely ellen felfolyamodásnak van helye (29. §).
Ha a biróság azon okból, mert az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy mert az ügyre nézve nem illetékes a keresetet hivatalból visszautasitotta, vagy az eljárást megszüntette: a perinditás magánjogi hatályai fentmaradnak, ha felperes keresetét a visszautasitó vagy megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számitott 30 nap alatt az illetékes biróságnál meginditja.
29. § Ha a biróság az 27. § 5. és 6. pontjai esetében a pergátló kifogásnak helyt ad: végzésében a pert csak az estre mondja ki megszüntnek, ha felperes a végzés jogerőre emelkedésétől számitott 8 nap alatt az 5. pont esetében a megelőző eljárás költségeit le nem fizeti, vagy a biróságnál készpénzben le nem teszi; a 6. pont esetében pedig a megállapitott összeget biztositékul készpénzben vagy ovadékképes értékpapirokban a biróságnál le nem teszi vagy pedig alperessel közösen be nem jelenti, hogy a biztositás módját egyetértőleg másként állapitották meg.
A 27. § 6-ik pontja esetében alperes a biztositék összegének kérdésében sem élhet külön felebbvitellel.
30. § Pergátló kifogások hiányában, vagy elvetésük esetében, az alperes érdemleges ellenkérelmét adja elő és a felek az ügy érdemében tárgyalnak.
A 27. § 5. és 6. pontjainak eseteiben nyomban folytatandó az érdemleges tárgyalás akkor is, ha a pergátló kifogásnak hely adatik ugyan, de felperes a megállapitott költség- vagy biztosités-összeget azonnal lefizeti, illetőleg birói kézhez leteszi.
Ha felperes ebbeli kötelezettségének később, de a végzés jogerőre emelkedésétől számitott 8 napon belül tesz eleget: bármelyik fél kérelmére az ügy tárgyalására határnap tüzendő.
31. § A felperes az alperesi érdemleges ellenkérelem előadása után keresetét többé meg nem változtathatja. Ha azonban az alperes a megváltoztatott kereset érdemleges tárgyalásába a kereset-változtatás ellenzése nélkül belebocsátkozott, a kereset változtatását többé nem ellenezheti.
Nem tekintendő megváltoztatásnak:
1. ha a felperes a keresettel érvényesitett jog megváltoztatása nélkül annak megalapitására ujabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazitja;
2. ha a kereseti kérelmet a főtárgya, vagy a járulékok tekintetében felemeli vagy leszállitja, vagy kérelmét eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjeszti, feltéve, hogy az ügy a felemelés után is a sommás eljárás alá tartozik;
3. ha az életjáradék, tartási és élelmezés kötelezettség, valamint bér vagy haszonbér fizetése iránt inditott keresetet azokra a részletekre is kiterjeszti, a melyek a kereset inditása óta lejártak;
4. ha az eredetileg követelt tárgy helyett a kereset meginditása után bekövetkezett változás miatt más tárgyat vagy kárpótlást követel.
32. § Tényállitások, valamint az ellenfél tényálitásaira való nyilatkozatok, bizonyitékok, valamint az ezekre vonatkozó nyilatkozatok a fenforgó kérdést eldöntő határozatot közvetlenül megelőző tárgyalásnak berekesztéséig rendszerint bármikor felhozhatók. A fél azonban, a ki előterjesztései által, melyeket a biróság meggyőződése szerint korábban érvényesithetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségben még akkor is elmarasztalandó, ha a perben nyertes.
33. § A biróság a félnek az előbbi §-ban emlitett oly utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyitékait, melyek figyelembevétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, az ellenéfl inditványára figyelmen kivül hagyhatja; ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett halogatta.
Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a mellőzött előadásoka a felebbezési eljárásban érvényesithesse, vagy azok alapján az 1881:LIX. tc. 69. §-ának 1. és 2. pontja értelmében perujitással élhessen.
34. § A fél az eljárás szabálytalansága, nevezetesen pedig valamely perbeli cselekmény alaki hibái ellen nem szólalhat fel, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha - bár a szabálytalanságot ismerte, vagy ismernie kellett - az ügynek tárgyalásába bocsátkozott; vagy folytatta a tárgyalást, a nélkül, hogy a szabálytalanság ellen felszólalt volna.
Ez az intézkedés nem terjed ki az olyan eljárási szabály megsértésére, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak.
35. § A szóbeli tárgyalást a biróság vezeti. A biróság nyitja meg a tárgyalást, ő hivja fel a feleket szólásra és ő rekszti be a tárgyalást.
A biróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimeritő tárgyalásban részesüljön; mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmassággal és az ügyre nem tartozó kitérésekkel ne zavartassék és megszakitás nélkül lehetőleg ugyanazon határnapon befejeződjék.
36. § A biróság a feleket, vagy képviselőiket a tárgyalásnál elköveetett rendzavarás miatt, különösen pedig a biróságnak, az ellenfélnek, vagy képviselőjének, ugyszintén a tanuknak, vagy szakértőknek megsértése esetében, ha az előrebocsátott rendreutasitás sikertelen marad, 100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetheti.
A biróság a feleket vagy képviselőiket, kik a tárgyalást ismételt illetlen viseletük által akadályozzák, vagy kiknek nincsen érthető előadási képességük, a további előadástól eltilthatja.
Ha ennek folytán a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalás a fél költségére, oly meghagyással halasztandó el, hogy az ujabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvényes következményeinek terhe mellett ügyvéd által tartozik megjelenni.
A mennyiben a felek ügyvéd képviseli, az ügyvédre nézve az 1887:XXVIII. tc. intézkedései alkalmazandók.
37. § A biróság gondoskodni köteles arról, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelőadásaikat és nyilatkozataikat felvilágositsák, hiányos tényelőadásaikat kiegészitsék és általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat megtegyék. E végre a biróság a felekhez kérdéseket intézhet. Kérdéseket a felek is inditványozhatnak. A felek kérdéseinek megengedhetősége felett a biróság határoz.
Az ellenfél tényállitásaira vagy okirataira vonatkozó nyilatkozat elmulasztottnak csak akkor tekinthető, ha a felet a kérdéses nyilatkozat megtételére a biróság felszólitotta.
A biróság köteles az ügyvéd által nem képviselt feleket a szükséghez képest cselekményeik és mulasztásaik következményeire figyelmeztetni.
38. § A biróság a tényállás felderitése végett az egyik, vagy mindkét fél személyes megjelenését, a félhez intézendő kérdések előleges közlése mellett vagy a nélkül, elrendelheti. Szükség esetében a biróság a fél személyes megkérdezését megkeresett biróság utján is eszközölheti. A biróság belátása szerint itéli meg annak a körülménynek a per eldöntésére való befolyását, ha a személyes megjelenésre idézett fél elegendő ok nélkül meg nem jelen, vagy a hozzá intézett kérdésekre nem felel.
39. § A biróság a tényállás felderitése czéljából elrendelheti, hogy a fél a birtokában levő okiratokat, melyekre hivatkozott, mutassa be; továbbá, hogy leszármazási táblákat, terveket, vázlatokat és más felvilágositó rajzokat terjeszszen elő.
A biróság más biróságnál vagy hatóságnál levő iratokat, a mennyiben ez a tényállás felderitésére szükséges, hivatalból beszerez.
A biróság elrendelheti, hogy a fél az olyan okiratokat, melyek nem az állam hivatalos nyelvén vannak szerkesztve, hiteles forditásban mutassa be, nemkülönben elrendelheti azt is, hogy a bemutatott vagy beszerzett iratok bizonyos időn át az iratok mellé csatolva, vagy a biróságnál letéve maradjanak.
40. § A biróság olyan körülmények tekintetében, melyeket a fél beszerezhető okirattal bizonyithat, egyéb bizonyitást kizárhat.
41. § A biróság a per bármely szakában megkisérelheti a jogvitának, vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését.
Az egyezség vitás ténykörülményre vonatkozó eskütől is függővé tehető.
A felek egyezséget köthetnek oly módon is, hogy csupán egyes vitás tény vagy jogkérdést hagynak fenn birói eldöntés tárgyául. Ily esetben a biróság a vitás kérdések eldöntése mellett egyebekben itéletét a felek megállapodására köteles alapitani.
42. § A biróság elrendelheti, hogy az egy keresetben érvényesitett több követelés elkülönitve tárgyaltassék.
A biróság a tárgyalást első sorban a megosztható követelésnek egy részére, vagy a követelésnek előkérdésére szorithatja. Elrendelheti továbbá azt is, hogy a tárgyalás ugyanazon követelés megalapitására vagy megerőtlenitésére szolgáló vitapontok közül egyre vagy többre szorittassék.
43. § A biróság közös tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti oly pereknek egyesitését, melyek előtte egymással összefüggő követelések iránt vannak folyamatban, akár ugyanazon, akár különböző felek között.
Az idézések, melyek az egyesités folytán netalán szükségessé válnak, hivatalból eszközlendők.
44. § Ha a per eldöntése egészben, vagy részben oly körülményektől függ, melyek megállapitása egy már meginditott más polgári peres, vagy perenkivüli, avagy büntető eljárásnak, vagy pedig valamely közigazgatási hatóság eldöntésének képezik tárgyát, - ugyszintén ha a perben hivatalból üldözendő oly büntetendő cselekmény jelenségei merülnek fel, melynek megállapitása a per eldöntésére lényeges befolyással van: a biróság a per tárgyalását a polgári vagy büntető eljárás jogerejü befejezéseig, illetőleg a közigazgatási hatóság végérvényes eldöntéseig felfüggesztheti.
Ha a büntető eljárás még meginditva nem volna, a biróság annak meginditásáról hivatalból gondoskodik.
Az 1868:LIV. tc. 9., 10., 12. és 13. §-ai, a sommás eljárásban hatályon kivül helyeztetnek.
45. § A biróság az elkülönités, egyesités vagy felfüggesztés tárgyában hozott határozatát hivatalból is megszüntetheti.
Az egyesités, elkülönités, vagy ezek megszüntetése, ugyszintén a felfüggesztés megszüntetése tárgyában hozott határozatok ellen felebbvitelnek nincs helye.
46. § Ha az ügy, vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a biróság nézete szerint a határozathozatalra megérett, a biróság a tárgyalást berekeszti.
A biróság a berekesztett tárgyalást az itélet kihirdetése előtt ujból megnyithatja. A mennyiben a felek jelen nincsenek, azok az ujból megnyitott tárgyalásra hivatalból idézendők meg.
47. § A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
1. a biróságnak megjelölését és a tárgyalásnak helyét és idejét;
2. a biró, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács megnevezését;
3. az ügy megjelölését;
4. a megjelent felek és képviselőik nevét és perbeli állását;
5. annak megemlitését, hogy a tárgyalás nyilvánosan tartatott, vagy hogy a nyilvánosság kizáratott.
48. § A jegyzőkönyvbe a tárgyalás menetének általános kitüntetésén felül felveendők:
1. a kereseti kérelem és ellenkérelem, valamint a szóbeli tárgyalás folyamában előterjesztett és az ügy eldöntésrée, vagy az eljárás menetére jelentőséggel biró egyéb kérelmek és ezeknek módositásai;
2. elismerések, lemondások és egyezségek, melyek által a peres ügy egészben, vagy részben elintéztetik;
3. a feleknek az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére nézve lényeges tényállitásai és az ellenfélnek azok valóságára vagy valótlanságára nézve tett nyilatkozatai, a felajánlott bizonyitékokra való hivatkozással, tekintet nélkül a felek szóváltásainak sorrendére, jegyzőkönyvbe veendő, lehető rövid szövegezéssel;
4. azok a feljegyzések, melyeknek jegyzőkönyvbe vételét a jelen törvény megszabja;
5. a per birósága előtt felvett bizonyitás eredménye, nevezetesen a tanuk vallomása, a szakértők véleménye és az eskü alatt kihallgatott felek nyilatkozatai, valamint a szemle eredménye.
A szakértőknek külön irásba foglalt véleménye, valamint a bizonyitás felvételéről és a felek szmeélyes megkérdezéséről felvett külön jegyzőkönyvek, a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklendők.
49. § A jegyzőkönyv, felvétele után, a teleknek felolvasandó, és a feleknek esetleges megjegyzései alapján, kiegészithető és kiigazitható.
A jegyzőkönyvet aláirják: a biró, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács, valamint a felek is. Ha a felek a jegyzőkönyv aláirását megtagadják, e körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő.
A jegyzőkönyvet és mellékleteit az érdekeltek bármikor megtekinthetik és azokról a birói ügyviteli szabályokban megállapitott módozatok közt másolatot vehetnek.
50. § Ha az első tárgyalási határnapon a felek valamelyike meg nem jelen, a biróság a megjelent fél kérelmére az ügy érdemében tárgyal és határoz. A határozathozatalnál az alperes elmaradása esetében a felperes szóbeli tényállitásai, - a mennyiben az alperessel a keresetben közölve voltak, és a felperesnek egyéb előadásai vagy bizonyitékai által le nem rontvák, - valóknak tartandók. A felperes elmaradása esetében az alperestől tagadott kereseti ténykörülmények, - a mennyiben ezeket a kereset mellékletei be nem bizonyitják, - figyelmen kivül hagyandók, az alperestől előadott ténykörülmények pedig valóknak tartandók.
Ha az első tárgyalási határnapon a felperes nem jelen meg; az alperes azt is kérheti, hogy a biróság a felperes keresetét az ügy érdemének eldöntése nélkül, végzéssel visszavettnek jelentse ki és a felperest az okozott költségben marasztalja. Ez esetben a felperes a határnap elmulasztása miatt igazolással nem élhet, a kereset és idézés hatályai azonban fenmaradnak, ha a felperes az elmulasztott határnaptól számitva 15 nap alatt az idézés ismétlését kéri.
Ha a felperes az idézés ismétlését kéri, vagy a pert ujabban meginditja; az alperes a perbebocsátkozást mindaddig megtagadhatja, mig a megállapitott költségek meg nincsenek téritve.
Első tárgyalási határnapnak tekintendő az a határnap is, a melyre a tárgyalás az alperes érdemleges ellenkérelmének előadása előtt volt elhalasztva.
51. § Ha a felek valamelyike az alperes érdemleges ellenkérelmének előadása után nem jelenik meg az ujabb tárgyalási határnapon, a biróság a megjelent féllel ennek kérelmére az ügy tárgyalását folytatja.
Ez esetben a megjelent fél ténybeli előadásai valóknak, a meg nem jelent fél állitásai pedig, a mennyiben a megjelent fél tagadja, be nem bizonyitottaknak tekintendők; a korábbi tárgyalások azonban, valamint a bizonyitás eredménye a határozathozatalnál figyelembe vétetik.
Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha a felek valamelyike tárgyalás közben eltávozik.
52. § Ha valamely tárgyalási határnapon a felek közül egyik sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kivánja: a per mindaddig szünetel, a mig valamelyik fél ujabb határnap kitüzését nem kéri.
Ha még az ülés folyamán mindkét fél megjelenik, a biróság bármelyik fél kérelmére megtarthatja a tárgyalást a felhiváskor megjelent felekkel befejezett tárgyalások után ugyanazon ülésben, esetleg pedig a tárgyalás megtartására azonnal ujabb határnapot tüz.
Az elmulasztott tárgyalástól számitandó 3 év elteltével a per megszüntnek tekintendő.
53. § A határnap elmulasztása az ügy felhivásával kezdődik.
A mulasztás következménye nem áll be, ha a fél a kérelem felett tartott szóbeli tárgyalás berekesztéseig megjelen.
54. § A biróság a mulasztás következményeinek kimondását az 50. és 51. § eseteiben végzéssel megtagadja:
1. ha a megjelent fél valamely hivatalból figyelembe veendő körülmény tekintetében a szükséges bizonyitékot nem adja elő s annak a körülménynek fenforgása vagy fen nem forgása e miatt kétes marad;
2. ha a meg nem jelent fél a tárgyalási határnapról törvényesen nem volt értesitve;
3. ha a biróság azt találja, hogy az idézés kézbesitése és a határnap közötti idő a megjelenésre nem volt elegendő, vagy a mulasztó félt megjelenésében köztudomásu természeti esemény, vagy más elhárithatatlan akadály gátolta;
4. ha a szóbeli tárgyaláson előadott kereset vagy viszontkereset vagy az ezeknek megállapitására felhozott tények az ellenféllel még közölve nem voltak, vagy ha a megjelent fél a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára módositja.
A jelen § 2. és 3. pontjainak eseteiben a biróság az ügy tárgyalására hivatalból ujabb határnapot tüz ki. A 4. pont esetében a megjelent fél előadásai kérelmére a jegyzőkönyvbe veendők és a meg nem jelent fél a jegyzőkönyv ide vonatkozó másolatának közlésével az ügy tárgyalására ujból megidézendő. Ha pedig a biróság a mulasztás következményeinek kimondását az 1. pont értelmében tagadja meg, az eljárás szünetel és erről a meg nem jelent fél is értesitendő. Az eljárás ujra felvételét ez esetben az 52. §-ban emlitett 3 év letelte előtt bármelyik fél kérheti.
A mulasztás következményeinek kimondását megtagadó határozat ellen az ujabb tárgyalás megtartására nézve halasztó hatályu felfolyamodásnak van helye. Ha a felfolyamodásnak hely adatik, a biróság a hivatalból kitüzendő ujabb határnapon a mulasztás következményei felől a mulasztó fél meghallgatása nélkül határoz.
55. § Ha a kézbesitési bizonyitvány a tárgyalási határnapig be nem érkezett, a biróság a meg nem jelenés és következményei felől a kézbesitésre vonatkozó értesités beérkezése után határoz. A meg nem jelenés következményeit kimondó itélet ez esetben mindkét félnek kézbesitendő.
56. § Ha a tárgyalásra több alperestárs közül nem valamennyien jelentek meg: a meg nem jelentekről azt kell föltenni, hogy a megjelent pertárs védelméhez, és ha több pertárs jelent meg, ezek közül annak védelméhez csatlakoznak, mely részükre a legkedvezőbb, - kivévén ha e védelem csupán a megjelent alperesekre nézve bir jelentőséggel.
57. § Az igazolásra nézve az 1881:LIX. tc. 61-68. §-ai alkalmazandók.
58. § Oly tényállitásokat, melyeket az ellenfél a szóbeli tárgyaláson, vagy a megkeresett biró előtt beismert, bizonyitani nem szükséges.
59. § A beismerés hatályosságára nincsen befolyással, ha önálló, a beismert tényállitással nem ellenkező állitások vannak hozzákapcsolva.
Mennyiben legyen valamely korlátolt beismerő nyilatkozat beismerésnek vagy tagadásnak tekintendő, az eset körülményei szerint a biró itéli meg.
60. § A biróság a körülmények szorgos méltatása alapján itéli meg, hogy a perben tett beismerés visszavonás által mennyiben veszti el erejét.
A beismerés erejét veszti, ha az ellenfél a visszavonásba beleegyezik.
61. § A szóbeli tárgyalás folyamában a biróság felhivására kifejezetten nem tagadott olyan tényállitásokat, melyek valóságukkal össze nem férő előadás által közvetve tagadottaknak sem tekinthetők, bizonyitani nem szükséges; hacsak a fél egyéb előadásaiból nem következik, hogy azokat tagadni akarja.
A biróság a körülmények szorgos méltatása alapján belátása szerint itéli meg azt: hogy a félnek olyan nyilatkozata, mely szerint az ellenfél tényállitásának valóságáról nincs tudomása, vagy arra emlékezik, tagadásnak tekinthető-e.
62. § A biróság előtt ismeretes köztudomásu tényeket bizonyitani nem szükséges. Ugyanez áll azokra a tényekre nézve is, a melyekről a biróságnak hivatalos tudomása van.
63. § Más államban érvényes jogszabályok, ideértve a viszonosságra vonatkozó szabályokat is, továbbá a helyi és különszerü szokások, valamint a helyhatósági szabályok csak akkor bizonyitandók, ha a biróság nem ismeri azokat. A biróság azonban a jogszabályok megismerése végett felhasználhat a felektől fel nem hozott forrásokat is és az e végre szükséges lépéseket hivatalból is megteheti.
64. § A biróság a bizonyitékok mérlegelésében törvényes bizonyitási szabályokhoz csak a jelen törvényben kijelölt esetekben van kötve; egyébként pedig valamely tényállitásnak valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és a bizonyitás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg. Az okok, a melyek a biróság meggyőződését előidézték, ugyszintén a melyek miatt a biróság valamely bizonyitást elégtelennek tartott, vagy a fél ajánlotta bizonyitást mellőzte, az itéletben tüzetesen előadandók.
A bizonyitási teher szabályait, valamint a jogszabályokat, melyek szerint valamely ténykörülmény egyáltalán, vagy az ellenkező bebizonyitásáig valónak tartandó, ugyszintén a törvényes vélelmeket a jelen § rendelkezése nem érinti.
65. § A biróság valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségét, ha a felek ajánlotta bizonyitékok megnyugtató eredményt nem nyujtottak, az összes körülmények figyelembevételével legjobb belátása szerint állapitja meg. A biróság, a mennyiben ezen véleményének alkotásához szükségesnek találja, nemcsak szakértők meghallgatását, hanem bizonyitásfelvételt és tudakozódásokat is hivatalból foganatosithat.
66. § A bizonyitást, a mennyiben megkeresés szüksége nem forog fenn, a per birósága a szóbeli tárgyalás folyamán veszi fel.
67. § Ha a bizonyitás felvételének elrendelése következtében a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, a biróság végzést hoz és ebben a bizonyitandó tényeket és a bizonyitási eszközöket megjelöli és egyuttal kitüzi az ujabb tárgyalási határnapot. Ha a bizonyitás felvétele megkeresett biró által történik, a biróság a tárgyalás folytatására a határnapot a bizonyitás felvétel befejezése után tüzi ki és arra a feleket hivatalból megidézi.
68. § A biróság a bizonyitás felvételét elrendelő végzéséhez nincs kötve. A biróság elrendelheti a bizonyitás felvételének ismétlését vagy kiegészitését.
69. § Ha a bizonyitás felvétele vagy folytatása végett ujabb határnap kitüzése válik szükségessé; a határnap abban az esetben is hivatalból kitüzendő, ha a korábbi határnapon a bizonyitó fél meg nem jelent, vagy ha egyik fél sem jelent meg.
70. § A megkeresett biróság a bizonyitás felvétele végett szükség esetében más biróságot kereshet meg. Erről a megkeresésről a felek értesitendők.
71. § A felek a bizonyitás felvételénél az esetben is jelen lehetnek, ha az nem a perbiróság előtt történik. E végből a megkeresett biróság a feleket a kitüzött határnapról értesiteni tartozik.
A bizonyitás felvétele a kellően értesitett felek távollétében is a lehetőség szerint foganatositandó.
A biróság a bizonyitás felvételénél jelen nem volt fél kérelmére és költségére a bizonyitás ujolagos felvételét vagy kiegészitését elrendelni tartozik; ha a fél valószinüvé teszi, hogy a bizonyitás felvételénél hibáján kivül nem lehetett jelen és hogy a bizonyitás felvétele hiányos.
72. § A bizonyitás felvételéről és eredményéről a felek az ügy érdemének folytatólagos tárgyalásával együtt tehetik meg észrevételeiket.
Ha a bizonyitás felvétele nem az itélő biróság előtt történt, annak eredményét a felek adják elő a tárgyaláson; szükség esetében a bizonyitásról felvett jegyzőkönyv tartalmát a biróság adja elő.
73. § A közokiratok bizonyitó erejére vonatkozó szabályok továbbra is érvényben maradnak.
Az 1868:LIV. tc. 167. és 168. §-ai szerint kiállitott magánokiratok, ha valódiságuk nincs kétségbe vonva, vagy be van bizonyitva; az ellenkező bebizonyitásáig teljes bizonyitékul szolgálnak arra nézve, hogy kiállitójuk a bennük foglalt nyilatkozatokat tette.
Más alakban kiállitott magánokiratok bizonyitó erejét a biróság a jelen törvény 64. §-a szerint szabadon mérlegeli. E szabály alól kivételt képeznek az adóslevelek, a melyek, ha az 1868:LIV. tc. 167. és 168. §-aiban szabott kellékeknek meg nem felelnek, a kölcsön leolvasását és a kötelezettség elvállalását egymagukban nem bizonyitják.
Azokat a különös törvényes intézkedéseket, a melyek a magánokiratok teljes bizonyitó erejét kevesebb alakszerüségekhez kötik, ugyszintén a melyek a jogügyletek érvényességére nézve különös kellékeket állapitanak meg, a jelen törvény nem érinti.
74. § A biróság a 64. § szerint itéli meg, hogy az okiraton lévő törlések, vakarások, közbeszurások és más külső hiányok és rendellenességek az okirat bizonyitó erejét mennyiben csökkentik vagy szüntetik meg.
75. § A kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi könyvekkel, továbbá az alkuszok naplóival és kötjegyeivel való bizonyitásra vonatkozó 31-36. és 541-543. §-ait a jelen törvény nem érinti. A kereskedelmi törvény 31. és 541. §-ban emlitett eskü kivételére nézve azonban a jelen törvény 98. §-a alkalmazandó.
76. § A magánokirat valódisága nem bizonyitandó, ha azt az ellenfél a szóbeli tárgyalás folyamán nem tagadja.
A nyilatkozat megitélésére nézve a 61. § szabályai alkalmazandók.
77. § Ha a magánokirat aláirása, illetőleg az 1868:LIV. tc. 167. §-ának c) pontja szerint alkalmazott kézjegy valódisága nem tagadtatik (61. §), vagy bebizonyittatik; az aláirást megelőző szöveg az ellenkező bebizonyitásáig valódinak vélelmezendő, kivévén, a mennyiben az okirat külső hiányai vagy rendellenességei (74. §) e vélelmet lerontják.
78. § A magánokirati irásának és aláirásáank valódisága a jelen törvény szabályai szerint bizonyitandó.
Annak bizonyitása, hogy az irás vagy aláirás valódi-e, vagy hamis, más oly irással való összehasnlitás által is történhetik, melynek valódisága nincs kétségbe vonva, vagy be van bizonyitva.
A biróság az összehasonlitás eszközölhetése végett elrendelheti, hogy a fél, ki irását vagy aláirását kétségbe vonta, irja le a biróságtól megjelölendő szavakat a biróság előtt, vagy megkeresett biró előtt.
Ha a fél e meghagyásnka eleget nem tesz, a biróság e körülménynek bizonyitó erejét belátása szerint itéli meg.
A biróság az összehasonlitás bizonyitó erejét rendszerint szakértők meghallgatása nélkül itéli meg, a szükséghez képest azonban szakértőket is meghallgathat.
79. § Az okirat, a melylyel a fél bizonyitani akar, az ellenfél kivánatára, vagy a biróság rendeletére, a tárgyaláson eredetiben felmutatandó.
Az okirat eredetiben vagy másolatban és ha az okiratnak csak egyes részei birnak jelentőséggel, legalább vonatkozó részeiben a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelendő.
Ha az ellenfél az okirat valódiságát kétségbevonja, vagy meghamisitását állitja, az eredeeti okirat a per jogerejü eldöntéseig a biróságnál megőrzendő.
80. § Az 1868:LIV. tc. 171., 180. és 187. §-nak intézkedései, valamint a kereskedelmi könyvekkel való bizonyitás módjára nézve fennálló eljárási szabályok érintetlen maradnak.
81. § A bizonyitó fél kérelmére az ellenfél a birtokában lévő okirat fel tartozik mutatni, ha az okirat tartalmánál fogva a felekre nézve közös, vagy ha az okiratot kiadni vagy felmutatni különben is köteles.
Közösnek tekintendő az okirat nevezetesen azon személyek között, kiknak érdekében van kiállitva vagy kiknek kölcsönös jogvisznyait tanusitja. Közösnek tekintendők az érdekeltek között, vagy azok egyike és egy közös közbenjáró között valamely jogügyletre nézve folytatott irásbeli tárgyalások is.
A biróság a felmutatás kötelessége felől vita esetében a végzéssel határoz. A végzés ellen külön felebbvitelnek nincs helye.
Ha az ellenfél tagadja, hogy az okirat birtokbáan van, a biróság eskü alatt hallgatja ki a tagadás valóságának, valamint az okirat hollétének és azon körülménynek kideritése végett, hgoy az okiratot nem szándékosan semmisitette-e meg vagy tette hasznavehetetlenneé.
A biróság a 64. § szerint itéli meg, hogy a bizonyitó féltől felmutatott másolat vagy az okirat tartalmára nézve előadottak mennyiben érdemelnek hitelt, ha az ellenfél az okiratot, melynek birtokát beismerte, ki nem adja, az eskü alatti vallomást megtagadja vagy ha vallomásából vagy egyébként kitünik, hogy az okiratot szándékosan megsemmisitette vagy hasznavehetetlenné tette. Szükség esetében a biróság a feleket az okirat tartalmára nézve eskü alatt kihallgathatja. (95. '§)
82. § Ha a biróság a fél által hivatkozott tanu kihallgatását szükségesnek találja: a tanut ha jelen van, azonnal kihallgatja, különben pedig a tárgyalás folytatására kitüzött határnapra idézvénynyel megidézi.
Ha a tanu a biróság székhelyén és az e helyen lévő járásbiróságok területén kivül tartózkodik, a kihallgatás megkeresvény utján történik. A biróság azonban a tanut a szomszédos járásbiróság területéről maga elé idézheti, ha a közvetlen kihallgatás idő- és költségkimélés tekintetéből czélszerünek mutatkozik.
A tanukihallgatás helyére nézve az 1868:LIV. tc. 197. §-ában foglalt szabályok alkalmazandók.
83. § A biróság a tanu megidézését vagy ha a tanu kihallgatása más biróság által foganatositandó, a biróság megkeresését attól teheti függővé: hogy a bizonyitó fél a tanukihallgatás költségének fedezésére bizonyos összeget tegyen le a biróságnál.
Ha a fél a letételt a kitüzött határidő alatt nem teljesiti, a tanu megidézése, illetőleg a megkeresés mellőzendő; hacsak a letétel utólag oly időben nem pótoltatik, hogy a tanukihallgatás még az eljárás késleltetése nélkül megtörténhessék.
84. § Ha a tanukihallgatás külföldön eszközlendő, a biróság az ellenfél kérelmére a tanukihallgatás elrendelésével egyidejüleg a tárgyalás folytatására megfelelő határnapot tüz ki. Ha a tanukihallgatás jegyzőkönyve a tárgyalás folytatására kitüzött határnap után érkezik meg, az az ügy tárgyalásánál és eldöntésénél csak akkor vehető figyelembe, ha e miatt az eljárás befejezése késedelmet nem szenved.
A biróság a külföldön eszközlendő tanukihallgatás elrendelését az ellenfél kérelmére mellőzheti, ha a felek meghallgatása után valószinünek mutatkozik, hogy a tanukihallgatás elrendelése eredményre nem fog vezetni.
A jelen § rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a tanukihallgatás az osztrák-magyar monarchia másik államában vagy Bosznia-Herczegovinában eszközlendő.
85. § Tanuként ki nem hallgathatók:
1. a lelkész arra nézve, a mit a gyónásban, vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelessége alatt közöltek vele;
2. hivatalban levő, vagy abból kilépett közhivatalnok oly kérdésekre, a melyekre nézve a tanuságtétellel a hivatali titoktartás kötelességét megsértené, ha e kötelesség alól illetékes felettes hatósága fel nem mentette;
3. hivatalban lévő, vagy kilépett közhivatalnok oly körülményekre nézve, melyek közokirattal bizonyithatók.
86. § A tanuságtétel megtagadható:
1. ha a tanu a felek valamelyikének fel- vagy lemenő ágbeli rokona, házastársa vagy jegyese;
2. ha a kérdésre adandó felelet bűnvádi eljárás alapjául szolgálhatna a tanu ellen, továbbá fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, unokatestvérei és ezeknél közelebbi oldalrokonai, házastársa és jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli sógorai, házastársának testvére, testvérének házastársa, örökbefogadó vagy nevelőatyja, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja ellen; még pedig a házassági és sógorsági viszonyban lévőkre nézve tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e még a viszony alapját képező házasság, vagy sem;
3. ha a kérdésre adandó felelet által a tanu vagy az ezen § 1. pontjában emlitett személyek valamelyike becsületükben vagy a tanu vagyonában sérelmet szenvednének;
4. oly körülményekre nézve, a melyekre a tanu nem nyilatkozhatik a nélkül, hogy a hivatásával járó titoktartó kötelességet, különösen mint ügyvéd, közjegyző, orvos vagy ezek segéde meg ne sértse, a mennyiben a titoktartás kötelessége alól fel nem mentették;
5. ha a tanu a kérdésre adandó felelettel valamely müszaki vagy ipari titkot árulna el.
A tanu a jelen § eseteiben a kihallgatás előtt, vagy midőn a kérdéses viszony kiderül, figyelmeztetendő: hogy vallomásának megtagadására fel van jogositva.
A megtagadás jogosultsága felől a perbiróság a felek meghallgatása után végzéssel határoz. A végzés ellen, mely a tanut vallomástételre kötelezi, a tanu halasztó hatályu felfolyamodással élhet.
87. § Az előző § 1. és 3. pontja alapján a tanuságtétel meg nem tagadható:
1. ha a kérdés oly jogügyletre vonatkozik, a melynél a kihallgatandó mint tanu szerepelt;
2. ha a kérdés oly cselekményre vonatkozik, a melyet a tanu a vitás jogviszony tekintetében mint valamelyik félnek képviselője, vagy megbizottja teljesitett, vagy ha a tanu a vitás jogviszony tekintetében mint kezes, vagy jogelőd jelentkezik;
3. ha a tanu családtagjának születése, házassága vagy elhalálozása bizonyitandó;
4. ha a kérdés családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.
88. § A tanuk egyenkint és az ugyanazon ügyben kihallgatandó többi tanuk jelen nem létében hallgatandók ki.
Oly tanuk, kiknek vallomásai egymással ellenkeznek, szembesithetők egymással.
89. § A tanuhoz intézendő kérdéseket a biróság teszi fel.
A tanu felhivandó, hogy mindazt, a mit a kihallgatás tárgyára nézve tud, adja elő. A tanuhoz ezek után a szükséghez képest a vallomás felvilágositására és kiegészitésére szolgáló kérdések intézendők; különösen annak megállapitása végett is, hogy a tanu tudomását honnét meritette.
Kérdéseket a felek is inditványozhatnak. A biróság a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanuhoz közvetetlen is intézhessenek kérdéseket.
A felek inditványozott kérdéseiket a perbiróságnál irásban is átadhatják.
A féltől inditványozott, vagy a tanuhoz közvetlenül intézett kérdések megengedhetősége felől a biróság határoz.
90. § A per birósága elrendelheti, hogy a tanu mutassa föl kihallgatása alkalmával az olyan okiratokat, a melyek vallomása szerint az ügyre vonatkoznak és birtokában vannak, továbbá hogy a felmutatott okiratok másolatban az iratokhoz csatoltassanak és bizonyos időn át eredetiben is az iratokhoz csatolva, vagy a biróságnál letéve maradjanak. Ha a felmutatott okiratnak csak egy része vonatkozik az ügyre, a tanu beleegyezése nélkül az okiratnak eredetijét csak a biróság tekintheti meg és annak csak a biróság által elkészitendő kivonata csatolható az okiratokhoz.
A felmutatás alaptalan megtagadása esetében a tanuságtétel megtagadásának következményeit kell alkalmazni.
A tanu azon eseteken kivül, a melyekben a tanuságtétel megtagadható, az okirat felmutatását akkor is megtagadhatja, ha a felmutatás a perben nem álló valamely személynek kárt okozna. A fél jogát, hogy a tanutól a birtokában levő okirat kiadását vagy felmutatását külön perrel követelhesse, e rendelkezés nem érinti.
91. § A tanu megesketése mellőzendő:
1. ha kihallgatásakor életének 14-ik évét még be nem töltötte, vagy ha értelme fejletlenségénél vagy gyengeségénél fogva az eskü jelentőségéről kellő fogalma nincs;
2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tudhatta, vagy közölni nem képes;
3. ha a tanu hamis tanuzásért vagy hamis esküért jogerejüleg elitéltetett;
4. ha az érdekelt felek a tanu megesketésétől közös megegyezéssel elállanak.
A tanu megesketése mellőzhető és pedig, a mennyiben a felek jelen vannak, azok meghallgatása után, ha a tanu vallomása hitelt az esküvel való megerősités esetében sem érdemelne. Ha a tanu megesketését a megkeresett biróság mellőzte, a perbiróság a tanu utólagos megesketését elrendelheti.
92. § Ha a tanu kihallgatásának megkeresett biróság által kell történnie, a megkeresvényben a tanuval bizonyitandó tényállás a kihallgatáshoz netalán szükséges iratokkal együtt, valamint a tanuhoz intézendő kérdések közlendők.
A megkeresett biró a tanuhoz a megkeresvényben közölt és a felektől a 89. § szerint inditványozott kérdéseken kivül a kihallgatáskor szükségeseknek mutatkozó egyéb kérdéseket is intézhet; okiratok felmutatását (90. §) azonban a tanutól csak akkor követelheti, ha ezt a perbiróság elrendelte.
93. § Ha a tanut a perbiróság hallgatja ki, a tanu vallomását a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatja; ha pedig a tanut megkeresett biró hallgatja ki, a vallomás külön jegyzőkönyvbe veendő.
Egyebekben a tanubizonyitásra az 1868:LIV. tc. 195., 200., 202. § a 203. § második bekezdése, a 204., 206. és 208. § továbbra is megfelelően alkalmazandók.
94. § A szakértőket a biróság nevezi ki.
A biróság egy szakértőt is kinevezhet.
A biróság a kinevezett szakértők helyett másokat nevezhet ki.
A szakértők kinevezése előtt a biróság a feleket a szakértők számára és személyére nézve meghallgatja. Ha a felek egy vagy több szakértő személyében megegyeznek: a biróság a kinevezésénél a felek javaslatához alkalmazkodjék, a felektől javaslatba hozott szakértők számát azonban korlátolhatja.
Egy szakértőt a biróság csak akkor nevezhet, ha több szakértő kihallgatása nem mutatkozik szükségesnek és a több szakértő által felmerülő költség a per tárgyának értékével arányban nem állana.
Olyan személyek, kik a per kimenetelétől közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot várhatnak; továbbá, kik a felek valamelyikével a 86. § 1. és 2. pontjában megjelölt viszonyban állanak, az ügyben a felek valamelyikét képviselik vagy képviselték, a felek valamelyikével perben vagy ellenségeskedésben állanak, végre hamis tanuzás, hamis eskü vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt el voltak itélve, szakértőkül nem alkalmazhatók.
A biróság a szakértők kinevezését a megkeresett biróra is rábizhatja, ki a kinevezésnél a jelen § szerint jár el.
A biróság a szakértők által való bizonyitásnak ugyanazon vagy más szakértők alkalmazása mellett való ismétlését rendelheti el.
A mennyiben a jelen törvényből más ki nem tünik, a birói szemlére és a szakértők meghallgatására nézve az 1868:LIV. tc. 211. §-a, 212. §-ának első bekezdése, 214., 215., 218. és 219. §-ai, a 216. §-a pedig azzal az eltéréssel, hogy a szemle és a szakértők meghallgatásának eredménye, ha ezeket a perbiróság foganatositja, rendszerint a tárgyalási jegyzőkönyvbe igtatandó, megfelelően alkalmazandók.
A jelen törvény 83. §-a megfelelően alkalmazandó birói szemle és szakértői bizonyitás esetében is.
Szakértő személyek, kik oly elmult állapotokról s ténykörülményekről tanuskodnak, melyek észleléséhez szakértelem volt szükséges: tanuknak tekintetnek és reájuk a tanukihallgatásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.
95. § A biróság kérelemre vagy hivatalból is elrendelheti a félnek eskü alatti kihallgatását, ha valamely döntő ténykörülményre nézve más bizonyiték egyáltalán nem forog fenn, vagy a bizonyiték kiegészitése válik szükségessé.
A biróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy több pertárs közül, a közkereseti vagy betéti társaság több tagja közül, vagy jogi személy több képviselője közül egyet vagy többet vagy valamennyit hallgassa-e ki eskü alatt.
Hasonlag belátása szerint itéli meg a biróság, hogy kiskoruak és gondnokoltak pereiben a felet vagy törvényes képviselőjét, illetőleg mind a kettőt; a csődtömeg pereiben pedig a közadóst vagy pedig a tömeggondnokot, illetőleg mind a kettőt hallgassa-e ki eskü alatt.
Ha a biróság valamelyik félnek kihallgatását elrendelte, a másik fél szintén kihallgatandó, ha ez iránti kérelmét az eskü letétele előtt előterjesztette.
A biróság azonban az egyik fél megesketése előtt hivatalból is elrendelheti a másik fél kihallgatását.
Ha a biróság mind a két felet kihallgatja: a kihallgatás után a 96. § rendelkezéseinek figyelembevételével dönti el, hogy melyik felet bocsátja vallomásának esküvel való megerősitésére.
96. § Ha valamely döntő ténykörülményre nézve más bizonyiték fenn nem forog, a biróság első sorban a bizonyitó fél ellenfelét hallgassa ki, hacsak utóbbi maga nem kéri a bizonyitó félnek eskü alatti kihallgatását; mind a két fél kihallgatása esetében is rendszerint a bizonyitó fél ellenfelét bocsássa a biróság az esküre, a bizonyitó felet pedig csak akkor: ha a fenforgó körülményeknek a 64. § szerinti mérlegelése után ugy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyitó fél vallomása mutatkozik valószinünek; avagy ha az ellenfél a vallomástételt vagy az eskü letételét megtagadja.
Ha a ténykörülményről csak a bizonyitó félnek van közvetlen tudomása, vagy esküre csak a bizonyitó fél bocsátható (91., 98. §): ezt a biróság az ellenfél beleegyezésének esetén felül csak akkor bocsáthatja esküre, ha a 64. § szerint mérlegelendő oly ténykörülmények forognak fenn, a melyek a bizonyitó fél vallomásának valóságát támogatják.
Ha a döntő ténykörülményre nézve a bizonyiték kiegészitése válik szükségessé; a biróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy a bizonyitó felet vagy ellenfelét bocsássa-e esküre. (98. §)
97. § Valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségének megállapithatása végett (65. §) a bizonyitó fél arra nézve is eskü alatt kihallgatható, és pedig a 96. §-ban foglalt korlátozásokra való tekintet nélkül; hogy kárát, illetőleg az elmaradt hasznot mennyire becsüli.
A fél, a ki valamely vagyont, annak egyes alkotó részeit, adósságokat vagy bizonyitási eszközöket tartozik fölfedezni, erre nézve az ellenfél kérelmére a szóbeli tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható.
98. § A felek kikérdezésére és esetleges szembesitésére nézve a 85. § 1. és 2. pontja és a 88. és 89. § alkalmazandók.
A fél előzetes figyelmeztetésére és megesketésére nézve az 1868:LIV. tc. 200. és 204. §-aiban a tanukra nézve fölállitott szabályok alkalmazandók. A 91. §-nak eseteiben a fél megesketése is mellőzendő, illetőleg mellőzhető.
A fél kihallgatása fontos okokból megkeresés utján, vagy a fél lakásán kiküldött biró által is történhetik. Ilyen esetben a vallomás beérkezte után a perbiróság dönti el, hogy a kihallgatott fél esküre bocsátandó-e?
99. § A biróság a 64. § szabályai szerint itéli meg a fél vallomásának bizonyitó erejét, valamint annak a körülménynek a tényállitások valóságára vagy valótlanságára való befolyását: hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelent, vagy a vallomástételt egészben vagy részben, ugyszintén az eskü letételét megtagadta.
A kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye; a biróság azonban a körülmények figyelembevételével a kihallgatást ujból elrendelheti.
100. § Fő-, pót-, becslő- és fölfedező eskünek, valamint az 1868:LIV. tc. 172. §-ának d) és e) pontja értelmében a magánokirat irásának és aláirásának valódisága iránt megitélhető eskünek a sommás eljárásban nincs helye.
A felek abban állapodhatnak meg, hogy valamely döntő ténykörülménynek bebizonyitása valamelyik félnek, vagy egy harmadik személynek esküjétől tétessék függővé. Ebben az esetben a félnek, illetőleg a harmadiknak esküképessége a 91. § 1. és 2. pontja szerint itélendő meg; egyébként pedig az eskü letételére és letételének vagy le nem tételének következményeire nézve az 1868:LIV. törvénycikkben foglalt szabályok a következő eltéréssel alkalmazandók: a biróság a felektől megállapitott eskü letételét, ha a per eldöntésére nézve szükségesnek találja, a tárgyalás folyamán végzéssel rendeli el, és az esküt, a mennyiben lehetséges, nyomban kiveszi, vagy pedig az elrendelő végzésben az eskü letételére egyuttal határnapot tüz ki, illetőleg, ha az eskü megkeresett biró előtt teendő le, a megkeresés iránt intézkedik. Az eskü elrendelése tárgyában hozott végzés ellen külön felebbvitelnek nincs helye.
Ha a felek az egyezséget eskütől teszik függővé, a biróság az esküt nyomban kiveszi, vagy pedig az eskü letételére végzéssel határnapot tüz ki.
101. § Az 1886:LIV. tc. 534-542. §-aiban az előleges bizonyitásra nézve foglalt szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók: hogy a tanuk képességére és kihallgatására, valamint a szakértők képességére, számára, és a mennyiben az előleges szemléhez az ellenfél is meg van hiva (1868: LIV. tc. 541. §), azoknak kinevezésére nézve is, ugyszintén az előleges bizonyitásnak a perben való felhasználására és mérlegelésére nézve a jelen törvény szabályai irányadók.
102. § Ha a per érdeme végeldöntésre alkalmas, a biróság a tárgyalást bezárja és itélettel határoz.
Elkülönitett végitéletet hozhat a biróság akkor is: ha több per közül, melyek a biróság rendeletéből egy eljárásba egyesitvék, csupán egy alkalmas a végeldöntésre és a tárgyalás a többi perre nézve elhalasztandó.
103. § A biróság részitéletet hozhat, ha több követelés közül, a melyek egy keresetben érvényesitvék, csupán egy alkalmas a végeldöntésre; továbbá, ha viszonkereset esetében csupán a kereset vagy a viszonkereset, valamint ha a kereseti vagy viszonkereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre.
104. § Ha az alperes a peres követelést egészben vagy részben elismeri, ugyszintén, ha a felperes követeléséről egészben vagy részben lemond; a biróság az ellenfél kérelmére az elismerés vagy lemondás értelmében végitéletet, illetőleg részitéletet tartozik hozni.
105. § A biróság a követelésnek alapja és mennyisége szerint elkülönithető vitáknál az alap fennállását közbenszóló itélettel előzetesen megállapithatja. Ez itélet a felebbvitel szempontjából végitéletnek tekintendő. A követelés alapjának megállapitása esetében a tárgyalás a mennyiségre nézve csak az itélet jogerőre emelkedése után folytatható (167. §).
106. § Ha az alperes beszámitási kifogásként oly ellenkövetelést érvényesit, mely a kereseti követeléssel összefüggésben nem áll; a biróság, a mennyiben az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, itéletét a kereseti követelésre szorithatja és az alperest ellenkövetelésével külön perutra utasithatja.
107. § Itéletet és a szóbeli tárgyalás alapján más határozatot csak azon biró hozhat, ki a határozatnak alapul szolgáló tárgyaláson jelen volt.
Ha a határozathozatal előtt a biró személyében változás áll be, a tárgyalás ismétlendő. A felek cselekményei megtartják hatályukat és a már eszközölt bizonyitás felvétele a határozat meghozatalánál felhasználható. A bizonyitás felvétele eredményének előadására nézve ilyenkor a 72. § alkalmazandó.
108. § A biróság az itéletben, mely az eljárást előtte befejezi, valamint az egész kereseti követelés vagy az egész viszonkereseti követelés tárgyában hozott részitéletben, a perköltség viselése iránt hivatalból intézkedni tartozik. Más határozatban ily intézkedésnek csak akkor van helye: ha a megtérités kötelezettsége, az ügy végelintézésétől független, vagy az itélethozatal után merült fel.
A költség összege a marasztaló határozatban, a netalán még kiszabandó illetékektől eltekintve, számszerüen megállapitandó. A mennyiben a fél költségét az eljárás folyamában fel nem számitotta, vagy nem igazolta: a biróság az összeg megállapitásánál csak a lefolyt eljárásból ismert adatokat veszi figyelembe. Utólagos felszámitásnak nincs helye.
Az ügyvédek dijainak saját felük irányában való megállapitására az 1868:LIV. tc. 252. §-a alkalmazandó.
109. § A vesztes fél a nyertes fél perköltségének megtéritésében elmarasztalandó, kivéve azokat a költségeket, a melyekről a biróság azt itéli, hogy a jog czélirányos érvényesitésére, vagy a védelemre nem voltak szükségesek.
A megtéritendő költségekhez számitandók az ügyvéd kiadásai és dijai is. Ha a képviselettel a biróság székhelyén kivül lakó ügyvéd volt megbizva, az ez által felmerült költségtöbblet csak akkor téritendő meg, ha a biróság a székhelyén kivül lakó ügyvéd megbizatását a pernek czélirányos vitelére szükségesnek találja.
110. § Ha a fél részben nyertes, részben vesztes, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők. A biróság azonban az eset minősége szerint az egyik felet az ellenfél összes költségében, vagy annak egy részében is elmarasztalhatja. Különben az alperest, illetőleg viszonkereset esetében a felperest, a per összes költségében is elmarasztalhatja a biróság: ha az ellenfél többkövetelése aránytalanul csekély volt, vagy onnan eredt, mert a követelés összege birói megállapitástól, vagy kölcsönös leszámolástól függött.
111. § Ha az alperes a perre okot nem szolgáltatott és őt késedelem nem terheli: a költségeket felperes tartozik viselni.
112. § Felperestársak a perköltségekért egyetemleg felelősek. Alperestársak az eljárás költségét, a mennyiben nem egyetemleg kötelezettek, rendszerint fejenkint egyenlő részekben téritik meg. A részvétel tetemesebb különbözősége esetében azonban a biróság a költségeket a részvétel arányában megoszthatja.
Valamely pertársnak külön támadó vagy védő cselekménye folytán felmerült költség a többit nem terheli.
113. § Az a fél, ki egyes támadó vagy védő eszközt sikertelenül vesz igénybe, és a biróság ugy itéli, hogy annak igénybevételére elegendő ok nem volt: az ez által okozott költség viselésére kötelezhető, habár az ügyben nyertes is volt.
114. § Az a fél, ki valamely határnapot vagy határidőt elmulaszt, vagy valamely halasztásra, vagy ujabb határnap kitüzésére mulasztása vagy hibája által okot szolgáltat, az ebből eredő költséget mindenesetre viselni tartozik.
115. § Birósági hivatalnokokat, valamint kézbesitéssel megbizott birósági vagy községi közegeket a per birósága, birákat pedig a felebbviteli biróság hivatalból is elmarasztalja azon költség megtéritésében, melyet a feleknek nyilvánvaló vétségük által okoztak. A határozat az illetőnek előleges szóbeli, vagy irásbeli meghallgatása után, a folyamatban lévő pertől elkülönitve hozandó meg. A határozat ellen, kivévén, ha a kir. itélőtábla hozta, egyfoku felfolyamodásnak van helye.
116. § Az itéletben megállapitott kötelezettség teljesitésére 15 napos határidő, azon itéletekben pedig, a melyek ellen a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbvitelnek helye nincs, valamint a végzésben megállapitott kötelezettség teljesitésére legfeljebb 8 napos határidő szabandó. Ha azonban az alperes valamely munka végzésére vagy a dolog természeténél fogva hosszabb időt igénylő másnemü teljesitésre van kötelezve, a biró a körülményekhez képest hosszabb határidőt szabhat. A teljesités határideje a határozat kihirdetését vagy kézbesitését követő napon kezdődik.
117. § Tekintet nélkül a felebbezésre, végrehajthatóknak nyilvánitandók:
1. az elismerés alapján marasztaló itéletek, illetőleg az itéletnek elismerés alapján marasztaló része (104. §);
2. pénzösszeg fizetésében, vagy helyettesithető dolgok és értékpapirok szolgáltatásában marasztaló itéletek, ha az adós magát a teljesitésre közokiratban, hitelesitett, vagy az 1868:LIV. tc. 167. §-ának a) és b) pontja szerint kiállitott teljes bizonyitó erejü magánokiratban kötelezte és a kereset megalapitásához szükséges összes ténykörülmények is ily okirattal bizonyittattak;
3. oly itéletek, melyekben a marasztalás összege járulékok nélkül 100 frt készpénzt meg nem halad, vagy ha a nyertes fél a perben a marasztalás tárgya helyett a költségek nélkül 100 frtot elfogadni késznek nyilatkozott;
4. bérelt helyiségnek átadását vagy visszabocsátását avagy az 1. § 5. l) pontjának esetében használatul birt lakás, épület vagy épületrész visszabocsátását rendelő itéletek;
5. az 1. § 5. b) és c) pontjaiban foglalt esetekben, tartás, életjáradék és élelmezés iránt inditott perekben hozott itéletek a kereset beadását megelőzőleg félévre hátralevő és a per folyama alatt lejárt követelésre nézve;
6. az 1. § 5. m) és o) pontjai alatt felsorolt ügyekben hozott marasztaló itéletek.
Ezen esetekben a marasztaló itélet rendelkező részében kimondandó, hogy az itélet egészben, vagy kijelölendő részében a kötelezettség teljesitésére kitüzött határidő eltelte után, a felebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható.
118. § Az itéletek és a szóbeli tárgyalás folytán hozott végzések a felekkel kihirdetés utján közlendők.
Az itéletek, továbbá azok a végzések, melyek ellen külön felfolyamodásnak van helye, vagy melyek ujabb határnapot tüznek ki; azzal a féllel, ki a határozat hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt, kézbesités utján közlendők.
A ki nem hirdetett végzések az érdekelt feleknek kézbesitendők.
119. § A birói határozatok a tárgyalás határnapján, vagy esetleg egy azonnal kitüzendő határnapon hirdetendők ki. A kihirdetés 8 napnál hosszabb időre nem halasztható.
A kihirdetés az itélet rendelkező részének felolvasása által történik. Ha az itélet a kihirdetés alkalmával még teljesen irásba foglalva nincsen, az indokok lényege szóval előadandó. A végzések előzetes irásba foglalása nem szükséges.
A kihirdetés a felek elmaradása esetében is érvényes. A kihirdetésről való elmaradás miatt igazolással nem lehet élni.
A kihirdetés és ennek napja, annak megemlitésével, hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak-e, az itéleten feljegyzendő és ezt a biró és a jegyző aláirják.
120. § Ha a határozat kihirdetését elhalasztja a biróság, a határozat a kihirdetést megelőzőleg teljesen irásba foglalandó.
Oly határozatok, melyeket a szóbeli tárgyaláson hirdetnek ki, a kihirdetést követő 3 nap alatt azon részeiben, a melyek még irásba foglalva nincsenek, teljesen irásba foglalandók.
121. § A teljesen irásba foglalt itéletnek tartalmaznia kell:
1. annak kijelentését, hogy az itélet Ő Felsége a király nevében hozatott;
2. a biróság megjelölését, esetleg annak kitételével, hogy a biróság mint kereskedelmi biróság itélt (2. §);
3. a feleknek és esetleg képviselőiknek nevét, polgári állását, illetőleg foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását; valamint a per tárgyának megjelölését;
4. a szóbeli tárgyalás befejezésének s az itélet hozatalának napját;
5. az itéletnek rendelkező részét, mely az indokolástól elkülönitendő;
6. az indokolást, melyben a tényállás is röviden előadandó, a felek szóbeli előterjesztése és a netalán felvett bizonyitás eredménye alapján, a kereset és ellenkérelem kiemelésével. A biróság itéletében a felek szóbeli előadásából és a bizonyitás felvételéből kiderült oly ténykörülményekre is hivatkozhatik, melyek a tárgyalási jegyzőkönyvbe nincsenek felvéve;
7. a biró aláirását.
A tényállás előadása a kereset és a birósági iratok, nevezetesen a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára való hivatkozással is kiegészithető, vagy pótolható; azonban a per tárgyát képező jogvita és azon ténykörülmények, melyek az itélet megérthetéséhez szükségesek, az itéletben ilyenkor is előadandók.
122. § Az itéletet kihirdetése és teljes irásba foglalása után mindenik fél megtekintheti és az neki kivánatra teljes, vagy az indokolást nem tartalmazó kiadmányban, vagy hiteles másolatban kiadandó. A feleknek joguk van egyszerü másolatot a birói ügyviteli szabályokban megállapitott módon kivenni.
A jelen § a kihirdetett végzésekre is alkalmazandó.
123. § A birói határozatba becsuszott név-, szám- és más efféle nyilvánvaló hibákat a biróság, melynél a hiba történt, hivatalból is bármikor kijavitja. Ugyanez történik akkor is, ha a határozat kiadmánya az eredeti szövegtől eltér.
A kijavitás tárgyában a biróság szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat.
A kijavitó végzés, mely a feleknek kihirdetendő, vagy kézbesitendő, a határozat eredetijére és lehetőleg kiadmányaira is feljegyzendő.
A kijavitást megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye.
A kijavitást a felsőbiróság is elrendelheti hivatalból.
124. § Ha az itélet a kereseti kérelemnek vagy ellenkérelemnek valamely oly részéről, mely önállóan is eldönthető (103., 104. §), vagy a mellék kötelezettség, avagy a perköltség viselése tekintetében nem intézkedett, vagy az itélet végrehajthatóságát ki nem mondotta (117. §), bármelyik fél kérheti az itéletnek kiegészitését.
A kiegészitési kérelem a felebbezésre nézve a 131. §-ban megállapitott határidő alatt terjesztendő elő. Ha a biróság a kérelmet nyilván alaptalannak találja, azt végzéssel visszautasitja, különben pedig a kérelem felett szóbeli tárgyalást tart, mely csak a kiegészités kérdésére és a jogvitának még el nem intézett részére szoritkozhatik. Ha a biróság a kérelemnek helyt ad, itélettel határoz, ellenkező esetben pedig a kérelmet végzéssel elutasitja. A kiegészitési kérelmet elutasitó végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
Ha a kiegészitési kérelem elutasittatik, a kiegészitést kérő fél az okozott költségben elmarasztalandó, különben pedig a költség viselésére nézve az általános szabályok alkalmazandók.
A jelen §-ban szabályozott kiegészitési eljárásnak a hozott itélet elleni felebbezésre és az itélet végrehajtására nézve halasztó hatálya nincsen.
125. § A kir. járásbiróságoktól felebbezett sommás perekben a felebbezési biráskodást azon kir. törvényszék gyakorolja, melynek kerületéhez a perben első biróságkép eljárt kir. járásbiróság tartozik.
A budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek kerületéhez tartozó kir. járásbiróságok felett, ha ezek mint kereskedelmi biróságok jártak el, a felebbezési biráskodást a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék gyakorolja.
A felebbezési biróság három tagu tanácsban határoz. Kereskedelmi ülnök a felebbezési tanácsban nem alkalmazható.
126. § Felebbezésnek a kir. járásbiróság itélete ellen van helye.
Nincs helye felebbezésnek - az 1. § 2. és 3. pontjaiban emlitett perek kivételével - ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 50 frt értéket meg nem halad. Az értéket, a mennyiben az a tárgyalás során tisztába hozva nem lett, a felebbező fél valószinüvé tartozik tenni.
A felebbezési biróság az értéket a jelen törvény 3-ik §-ban s a 4-ik § második, harmadik és ötödik bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével belátása szerint állapitja meg. Az 1. § 5. d), f), g), h), i) és k) pontjában felsorolt perekben, a mennyiben a kereset tárgya nem pénzösszeg, a kereset tárgyának értékeül az egy évi bér vagy haszonbér összege veendő.
127. § Az itélet kihirdetése vagy kézbesitése előtt a perorvoslatokról általában vagy a felebbezésről különösen történt lemondásnak nincs hatálya. Az itélet kihirdetése vagy kézbesitése után történt lemondás az itélet jogerőre emelkedésének megállapitása szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha ezt a biróságnál szóval bejelentik; vagy közokiratba, vagy hitelesitett magánokiratba foglalva vagy a perben igazolt ügyvéd által ellenjegyzett beadványban benyujtják. A szóbeli lemondás jegyzőkönyvbe iktatandó. A biróság közli a lemondást az ellenféllel.
128. § Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott itéletek (50. §) ellen felebbezésnek csak az alapon van helye:
1. hogy a törvény értelmében mulasztás esete fenn nem forog;
2. hogy valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény forog fenn, avagy az itéletben vagy az ennek alapjául szolgáló eljárásban, valamely más lényeges eljárási szabály helytelenül mellőzve lett, vagy volt alkalmazva;
3. hogy valamely anyagi jogszabály épen nem, vagy nem helyesen volt alkalmazva.
129. § A felebbezés következtében az itéletet megelőző eljárásban hozott határozatok is felülbirálás alá kerülnek; kivévén, ha ellenük a törvény a felebbvitelt egyáltalán kizárja, vagy ha felfolyamodással megtámadhatók.
130. § A felebbezési eljárásra, a mennyiben a jelen fejezet intézkedéseiből más nem következik, a járásbiróság előtti sommás eljárás szabályai megfelelően alkalmazandók.
A felebbezési eljárásban a felebbezési biróság előtt a szóbeli tárgyaláson kivül előadandó kérelmek irásban nyujtandók be.
A felebbezési eljárás során a szóbeli tárgyaláson a felek, illetőleg törvényes képviselőik (7. §) csak személyesen vagy ügyvéd által képviselve jelenhetnek meg; s a felebbezés nyilvános előadása esetében azt a jogukat, hogy kérelmeiket szóval indokolhatják (174. §) szintén csak személyesen vagy ügyvéd által gyakorolhatják.
Azok, a kik ügyvédi oklevéllel birnak, továbbá a birói és kir. ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnokok; a kir. közjegyzők, a nyilvános jogtanárok és a jogtudorok nejöket a felebbezési eljárás során, a szóbeli tárgyalásnál és a felebbezés nyilvános előadásánál is képviselhetik.
131. § A felebbezésnek határideje 15 nap.
E határidő az itélet kihirdetését követő napon, azon félre nézve pedig, kinek az itéletet a tárgyalás elmulasztása következtében kézbesitik, az itéletnek kézbesitését követő napon veszi kezdetét; a felebbezés azonban már az itélet kihirdetése után benyujtható, vagy bejelenthető.
132. § A felebbezés a felebbezési határidő alatt az elsőbiróságnál irásban vagy szóval bejelentendő.
A felebbezésnek magában kell foglalnia:
1. az itélet megjelölését, mely ellen a felebbezés intéztetik;
2. a felebbezés kijelentését;
3. annak kijelentését, hogy a felebbező az itéletet egész terjedelmében, vagy mely részében támadja meg, és hogy annak minő megváltoztatását kéri.
A felebbezési tárgyalás előkészitése czéljából a felebbező köteles azokat az uj tényállitásokat, nyilatkozatokat és bizonyitékokat, melyeket a tárgyaláson elő akar adni, és ha az elsőbiróság előtt történt bizonyitás felvételének ismétlését vagy kiegészitését kivánja, ebbeli inditványát is az okok előadásával közölni. Az okiratok másolatban vagy legalább vonatkozó részeiben csatolandók.
Ha a felebbező a felebbezési határidő elmulasztása miatt az 1881:LIX. tc. 61. és 63. §-ai értelmében igazolással akar élni, az igazolási kérelemben kell a felebbezést is előadnia.
133. § Az irásbeli felebbezés két példányban és egy felzettel, és ha a felebbezőnek több ellenfele van, annyi példányban nyujtandó be, hogy mindenik ellenfélnek egy példány jusson. Az elsőbiróság előtt ugyanazon meghatalmazott által képviselt több ellenfél részére csak egy példány nyujtandó be. A felebbezés már egy példány benyujtásával fentartatik. A hiányzó példányokat a felebbezési biróság a felebbező fél költségére hivatalból pótolja.
A felebbezésnek szóbeli előterjesztése esetében az ügyvéd által nem képviselt felebbező a felebbvitel tekintetében ellátandó a szükséges utbaigazitással s hozzá a 132. § 1-3. pontjainak megfelelően a szükséges kérdések intézendők. A szóval előterjesztett felebbezés jegyzőkönyvbe veendő.
134. § Az elsőbiróságnak a felebbezést az ügyre vonatkozó iratokkal együtt a felebbezési határidő leteltétől, az alperes felebbezése esetében pedig már a felebbezés beérkezésétől, illetőleg ha alperesek többen volnának, az összes alperesek felebbezésének beérkezésétől számitandó 3 nap alatt a felebbezési birósághoz fel kell terjesztenie.
Az elsőbiróság előtt a felebbezési eljárás ideje alatt netalán folytatandó eljárásban (103. és 124. §) szükséges iratok, és ha ezek a felebbezési eljárásban sem volnának nélkülözhetők, szükséges másolatok, illetőleg kivonatok visszatartandók.
135. § A mennyiben a 172. és 173. §-ok esetei fenn nem forognak, a felebbezési tanács elnöke a felebbezés tárgyalására határnapot tűz és erre a feleket megidézi.
A tárgyalási határnap akként tüzendő ki, hogy a felebbezés valószinü kézbesitése és a határnap között mintegy 30 nap maradjon. Sürgős esetekben ezen időköz megrövidithető. 8 napnál azonban rövidebb nem lehet.
Az idézési végzésnek a 18. §-ban foglaltakon kivül magában kell foglalnia a felebbező ellenfelének felhivását, hogy a mennyiben a szóbeli tárgyaláson az elsőbiróság előtti eljárásban fel nem hozott tényállitásokat, ténybeli nyilatkozatokat vagy bizonyitékokat akár érvényesiteni; ezeket, valamint esetleges csatlakozási kérelmét (147. §) az idézés kézbesitése és a tárgyalási határnap közötti idő első felében a jelen törvény 141. §-a értelmében előkészitő irattal közölje.
136. § Ha a felebbezés elkésettnek mutatkozik vagy oly határozat ellen van intézve, a mely ellen felebbvitelnek nincs helye, valamint ha a felebbezés a 132. § 1. és 2. pontjában elősorolt kellékeknek meg nem felel, a felebbezés a felebbezési tanács elé terjesztendő, a mely a felebbezés visszautasitása kérdésében, a felek meghallgatása nélkül határoz. Ha a tanács a felebbezést elfogadja, az idézést a tanács határozatának közlése nélkül az elnök bocsátja ki.
A felebbezésnek visszaadását kiigazitás végett, a 17. § eseteiben az elnök rendeli el.
A felebbezés helytelen elnevezés okából vissza nem utasitható, hanem annak minősége tartalma szerint itélendő meg.
137. § Az irásban bejelentett felebbezés első példánya a felebbezési biróságnál megtartandó. A felebbező ellenfele a felebbezés másodpéldányán, illetőleg ha a felebbezőnek több ellenfele van, ezek a további példányokon, maga a felebbező pedig felzeten idézendő meg.
Ha a felebbezést szóval jelentették be, a felebbező ellenfele a jegyzőkönyv másolatán idézendő meg.
Ha a felebbező ellenfelét az elsőbiróság előtti eljárásban ügyvéd képviselte, az idézés ennek kezéhez, különben pedig a félnek saját kezéhez kézbesitendő.
138. § A felebbezési határidőig bejelentett felebbezésnek a megtámadott itélet jogerőre emelkedésére és a 117. § eseteit kivéve, végrehajtására nézve halasztó hatálya van. A felebbezési határidő elmulasztása miatt az elmulasztott határidőtől számitott 15 nap alatt használt igazolásnak a végrehajtásra nézve halasztó hatálya csak annyiban van, a mennyiben az igazolás kérdésének jogerejü eldöntéseig, az 1881:LX. törvénycikk 104. § esetét kivéve, nem lehet sem árverést foganatositani, sem a lefoglalt követelést a végrehajtatóra átruházni, készpénzt utalványozni vagy a marasztalás tárgyát a végrehajtatónak átadni.
A végrehajtás elrendelése szempontjából az elsőbiróság birálja el, hogy a felebbezés a törvényes időben volt-e bejelentve. Ha a végrehajtást akkor kérik, a mikor az iratok a felsőbirósághoz már fel vannak terjesztve; a végrehajtást kérő fél a végrehajtás kérése alkalmával tartozik az itélet kiadmányát vagy hiteles másolatát, és - ha az itélet a végrehajtást szenvedővel nem kihirdetés utján volt közölve, - szükség esetében a kézbesitési vevény hiteles másolatát is bemutatni.
139. § Ha a pertársak nem mindnyájan felebbeztek, a határozat a nem felebbezőkre nézve rendszerint jogerőre emelkedik.
Ha azonban a peres kérdés a pertársakra nézve csak egységesen dönthető el; a határozat, - habár a pertársaknak egyike élt felebbezéssel, - a többiek nevében is felebbezettnek tekintendő. Ez esetben a nem felebbező pertársak is felzetileg megidézendők a felebbezési tárgyalásra.
140. § Perbehivásnak az 1881:LIX. törvénycikk 9. és 10. §-ai értelmében a felebbezési eljárásban is helye van.
A perbehivott, valamint a jelen törvény 22. §-ának esetét kivéve, a beavatkozásra jogositottak a felebbezési eljárásban is beavatkozhatnak és e végből felebbezéssel is élhetnek. A mennyiben már az elsőbiróság előtti eljárásban résztvettek, a felebbezési tárgyalásra ők is felzetileg megidézendők.
141. § Ha a felebbező ellenfele az elsőbiróság előtti eljárásban fel nem hozott tényállitásokat, ténybeli nyilatkozatokat vagy bizonyitékokat akar a szóbeli tárgyaláson érvényesiteni: tartozik ezeket, valamint netaláni csatlakozását és ennek folytán előterjesztendő kérelmét az idézési időköz első felében a felebbezési biróságnál benyujtandó előkészitő irattal közölni. Az okiratok másolatban vagy legalább vonatkozó részeiben csatolandók.
Az előkészitő irat első példánya az iratokhoz csatolandó, másod, illetőleg további példányai a felebbező félnek bérmentesen postán ajánlva megküldendők.
Ügyvédek az előkészitő iratot a benyujtásra rendelt határidő alatt egymásnak közvetlenül kézbesitik. Ha az ügyvédek ugyanazon helyen laknak, az átvevő ügyvéd a kézbesitést az előkészitő irat első példányán ismeri el, mely a felebbezési biróság jegyzőjénél teendő le. Ha az átvevő ügyvéd a kézbesités elismerését megtagadja vagy más helyen lakik, a közlő ügyvéd az előkészitő iratot a postán ajánlva küldi meg neki. Ez esetben a postai feladási vevény is leteendő az előkészitő irat első példányával együtt a felebbezési biróság jegyzőjénél.
Ha a tárgyalást kellő előkészités hiánya miatt el kell halasztani: a biróság elrendelheti, hogy a szükséges előkészitő iratok a kitüzendő határidő alatt közöltessenek.
142. § A felek a szóbeli tárgyaláson a felebbezés előkészitő tartalmához, illetőleg az előkészitő irat tartalmához nincsenek kötve és e tartalom az ügy eldöntésénél csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben a tárgyaláson szóval elő volt adva. A fél azonban, ki a tárgyalás előkészitésére vonatkozó kötelességének (132., 141. §) eleget nem tesz; ha a tárgyalás elhalasztása válik e miatt szükségessé, az okozott költségekben a 114. § értelmében elmarasztalandó.
Hogy az előkészitő iratokban foglalt beismerés mennyiben tekinthető biróságon kivüli beismerésnek és mint ilyennek mily bizonyitó ereje van, a biróság a 64. § értelmében itéli meg.
143. § A szóbeli tárgyalást az elnök vezeti és ő ügyel fel az ülés rendjére. Ő tüzi ki a felebbezési eljárásban szükséges határnapokat. A 35-37. §-okban megállapitott jogok és kötelességek az elnököt illetik meg, kivéve a 36. §-ban szabályozott szóelvonást és birságolást, melyet csak a felebbezési biróság gyakorolhat.
Az ügy felderitése végett a biróságnak minden egyes tagja intézhet kérdéseket.
144. § Ha a felebbezési tárgyalás alkalmával kitünik, hogy a felebbezést elkésve jelentették be, vagy oly határozat ellen intézték, a mely ellen felebbezésnek nincs helye; a felebbezés a jelenlévő feleknek e körülményre nézve való meghallgatása után végzéssel visszautasitandó és a felebbező az okozott költségben elmarasztalandó.
145. § Ha a felebbezés tárgyát részitélet képezi, továbbá, ha az elsőbiróság előtt a 124. § értelmében kiegészitési tárgyalás van folyamatban: a felebbezési tárgyalás a végitéletnek, illetőleg a kiegészitő itéletnek jogerőre emelkedéséig, vagy az ezek ellen benyujtott felebbezés beérkezéséig felfüggeszthető. Az utóbbi esetben a felebbezések tárgyalása egyesithető. Ha pedig az tünik ki, hogy a felebbezett itéletet megelőző eljárás során kitüzött határnap elmulasztása miatt igazolást nyujtottak be, a tárgyalás az igazolás elintézéséig elhalasztandó.
146. § A felebbezési tárgyalás a felebbezett itéletnek és indokainak felolvasásával kezdődik, mely után a felek a felebbezési kérelmet és ellenkérelmet adják elő.
147. § Az ellenfél a szóbeli tárgyalás befejezéseig a felebbezéshez csatlakozhatik. A csatlakozást a felebbezésről történt lemondás sem gátolja.
Ha a csatlakozást a felebbezési határidő alatt a biróságnak bejelentették, ez önálló felebbezésnek tekintendő.
A csatlakozás, a mennyiben önálló felebbezésnek nem tekintendő, elveszti hatályát, ha a felebbezés a 144. § értelmében visszautasittatik.
148. § A felebbezési eljárásban a keresetet és viszontkeresetet az ellenfél beleegyezésével sem lehet megváltoztatni. Az a kérdés, hogy forog-e fenn keresetváltoztatás, a 31. § szerint itélendő meg. A felebbezési eljárásban uj viszontkereset nem inditható.
149. § A felebbezési kérelem és ellenkérelem a 148. § korlátain belül, a véghatározatot megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig megváltoztatható. Azonban a megváltoztatás következtében netalán keletkezett költség az ellenfélnek megtéritendő.
150. § A felebbezés a tárgyalás befejezéseig visszavonható. Ha azonban az ellenfél csatlakozási kérelmét a szóbeli tárgyaláson előterjesztette, a felebbezés csak az ő beleegyezésével vonható vissza.
A visszavonás a szóbeli tárgyaláson szóval, különben pedig - a felebbezésre nézve megszabott példányszámban - a felebbezési birósághoz benyujtandó irattal történik.
Visszavonás esetében a biróság a felebbezés hatályát végzésileg megszüntnek nyilvánitja és a felebbezőt az ellenfél kérelmére, az okozott költség megfizetésében elmarasztalja.
Ha a felebbezés az első tárgyalás előtt vonatott vissza, a felebbező az ellenfél részéről beadott előkészitő irat által okozott költség megfizetésében hivatalból marasztalandó el.
151. § A kérelmek előterjesztése után a felek előadják az elsőbiróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyitásfelvétel eredményét, valamint az itéletet megelőző határozatokat, a mennyiben ez a kérelmek megérthetéséhez és a megtámadott határozat felülbirálhatásához szükséges. Az elnök a felek előadásának helyességére és teljességére felügyelni köteles.
152. § A per a felebbezési biróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem határai között ujból tárgyalandó.
A felek a felebbezési biróság előtt oly tényállitásokat és bizonyitékokat is felhozhatnak, valamint a 148. § korlátai között védelem- és támadáskép oly uj jogokat is érvényesithetnek, melyeket az elsőbiróság előtt fel nem hoztak vagy nem érvényesitettek.
Tényállitásokra és okiratokra nézve az elsőbiróság előtt megtagadott vagy elmulasztott nyilatkozatok a felebbezési tárgyaláson pótolhatók. Az elsőbiróság előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt beismerés, valamint a 100. § szerint letett, vagy megtagadott eskü a felebbezési eljárásban is megtartja hatályát.
153. § Az olyan pergátló körülmények, melyeket az elsőbiróság a per bármely szakában hivatalból figyelembe venni nem tartozott, a felebbezési biróság előtt csak akkor érvényesithetők, ha már az elsőbiróság előtt kellő időben érvényesitve voltak.
Az első- vagy a felebbezési biróság előtti eljárásban felmerült pergátló kifogások alapján a felebbezés érdemének tárgyalása meg nem tagadható, de a biróság azoknak elkülönitett tárgyalását hivatalból is elrendelheti.
Alperes a felebbviteli eljárás során felperestől csak szóbeli tárgyalás esetében s ez esetben is csak akkor követelhet a felebbezési eljárás költségére nézve biztositékot (9-12. §): ha felperes élt felebbezéssel és a költséget felperes követelésének, bár még nem jogerejüleg megitélt része nem fedezi.
A kifogásnak helyt adó végzésre a 29. § első bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a biztositás elmulasztása esetére felperes a felebbezéstől elátottnak tekintendő.
154. § A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék azt a körülményt, hogy az elsőbiróság a jelen törvény 2. §-a ellenére járt el mint kereskedelmi biróság, hivatalból figyelembe veszi és az ügyet végzésileg az illetékes felebbezési birósághoz teszi át. A budapesti és pestvidéki kir. törvényszék ellenben abban az esetben, ha az elsőbiróság a 2. § ellenére nem járt el mint kereskedelmi biróság, az ügyet csak kérelemre teszik át a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez. Az áttétel a szóbeli tárgyalás kitüzése előtt is elrendelhető.
Az áttétel tárgyában hozott végzések jogorvoslattal meg nem támadhatók és arra a biróságra nézve, melyhez az ügy áttétetett, kötelezők.
155. § A fél az elsőbiróság előtti eljárás szabálytalansága miatt nem szólalhat fel, ha erre vonatkozó joga a 34. § értelmében már az elsőbiróság előtti eljárásban megszünt.
156. § A felebbezési biróság elrendelheti, hogy az elsőbiróságnál már felvett bizonyitás, ideértve a félnek eskü alatti kihallgatását is, kiegészittessék vagy ismételtessék.
A felebbezési biróság az elsőbiróságtól eskü alatt kihallgatott félnek ellenfelét is kihallgathatja és megesketheti.
Ha a fél az elsőbiróság előtt az eskü alatti kihallgatásra meg nem jelent, vagy az eskü alatti vallomást egészben vagy részben megtagadta: a felebbezési biróság a meg nem jelenés, illetőleg megtagadás okainak mérlegelése alapján dönti el, hogy a fél ujabb kihallgatásra bocsátható-e.
157. § A felebbezési biróság a bizonyitás felvételét kiküldött biróra vagy megkeresett járásbiróságra bizhatja, ha a szemlének, továbbá a tanuk vagy a szakértők meghallgatásának a helyszinén kell történnie, ha a kihallgatandó tanu a felebbezési biróság székhelyén kivül levő járásbiróság területén tartózkodik, vagy ha a közvetlen felvétel különben tetemes nehézséggel járna.
158. § Ha a bizonyitás felvétele kiküldött biró által történik, a bizonyitás felvételét elrendelő végzésben a kiküldött biró megnevezendő és a bizonyitásfelvétel határnapja kitüzendő; kivéve, ha czélszerübbnek mutatkozik ennek kitüzését a kiküldött biróra bizni.
Ha a kiküldött biró a megbizás teljesitésében akadályozva van, helyette a felebbezési tanács elnöke nevez kiküldöttet.
A jelen törvény 67., 68., 69., 70., 71., 91., 92. és 93. §-ai, valamint a 94. §-nak hetedik és 98. §-nak harmadik bekezdése azon esetben is megfelelően alkalmazandók, ha a bizonyitásfelvétel kiküldött biró által történik.
159. § Ha a felebbezési tárgyalás folytatásának elhalasztása válik szükségessé, a felebbezési biróság a 117. § értelmében végrehajtható elsőbirósági itélet végrehajtását a lefolyt tárgyalás eredményéhez képest kérelemre részben vagy egészben a 138. § értelmében korlátolhatja; vagy ha az elsőbiróság a 117. § ellenére itéletét végrehajthatónak nem nyilvánitotta, ezt végrehajthatónak nyilvánithatja.
A felebbezési biróság az elsőbiróság itéletét, azon részeiben, a melyek a szóbeli tárgyaláson előadott felebbezési és csatlakozási kérelmekkel megtámadva nem lettek, kérelemre a felebbezési tárgyalás folyamában is végrehajthatónak nyilvánitja.
A végrehajthatóság kérdésében a felebbezési biróság, kérelemre akkor is tartozik tárgyalni és határozni, ha egyébként a 145. § értelmében a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé.
A jelen § alapján hozott végzések ellen felfolyamodásnak nincs helye.
160. § A felebbezési tárgyalásról vezetendő jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző és esetleg a tolmács irja alá. A jegyzőkönyvbe a tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok (48. § 3. p.) nem veendők fel. Bármelyik félnek jogában áll azonban oly tényállitásokat és ténybeli nyilatkozatokat, melyek a felebbezésben és az előkészitő iratban nincsenek meg, vagy ezeknek tartalmától eltérnek, a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapitani. A biróság az irat helyességét ellenőrzi és a meg nem felelő irat csatolását megtagadja.
Az elnök kérelemre elrendelheti, hogy lényeges nyilatkozatok közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel.
161. § Ha a fél ügyvéd által van képviselve, az elnök elrendelheti, hogy felebbezési vagy csatlakozási kérelmét, valamint egyéb kérelmeit, melyeknek az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentőségük van, a mennyiben a felebbezésben, vagy az előkészitő iratban nem foglaltatnak, ugyszintén az ily tárgyu kérelmek módositásait a jegyzőkönyvhöz leendő csatolás végett irásban nyujtsa be. Ha a fél az elnök rendeletének eleget nem tesz, a kérelem figyelmen kivül hagyandó.
162. § Ha a felebbező fél a tárgyalási határnapot a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése előtt elmulasztja, a felebbezés az ellenfél kérelmére végzéssel visszautasitandó és a mulasztó fél az okozott költségben elmarasztalandó.
A csatlakozási kérelem fölött ilyenkor csak akkor lehet tárgyalni, ha e kérelem a 147. § értelmében önálló felebbezésnek tekintendő. Ez esetben a felebbező fél mulasztásának következményei is a csatlakozás felett hozott itéletben mondandók ki.
Ha a tárgyalás határnapját a felebbezőnek ellenfele mulasztja el, valamint ha a felebbező fél a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése után mulasztja el a tárgyalást, a felebbezési tárgyalás a megjelent féllel ennek kérelmére megtartandó. Ez esetben a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállitásai, a mennyiben az elsőbiróság itéletében megállapitott tényállással nem ellenkeznek, bizonyitást nem kivánnak; a felajánlott és kellően közölt bizonyitásra nézve pedig feltételeztetik, ha annak egyáltalán helye van, hogy a czélzott eredményre vezetett.
A felebbezési tárgyalás folytatásának elmulasztása esetében a korábbi tárgyalások eredménye, a mennyiben a jegyzőkönyvben vagy mellékleteiben meg van állapitva, vagy ha a biróság egyébként megállapithatja; valamint a felek távollétében is felveendő bizonyitás eredménye, a határozathozatalnál figyelembe vétetik.
Ha a megjelent fél a felebbezésben, illetőleg előkészitő iratban, vagy a korábbi tárgyaláson az ellenféllel még nem közölt uj tényállitásokat, bizonyitékokat vagy kérelmeket akar előadni, vagy a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára módositja; a biróság - a tárgyalásnak elhalasztásával - ezen előadásoknak előkészitő irattal leendő közlését rendelje el.
Egyebekben a jelen törvény 52-56. §-ai a felebbezési tárgyalásnak elmulasztása esetében is megfelelően alkalmazandók.
163. § A felebbezési tárgyalás elmulasztása miatt az igazolási kérelem a felebbezési biróságnál nyujtandó be.
Az igazolási kérelemben mind az igazolás kérdésének tárgyalása, mind a szükséghez képest (141. §) a felebbezési tárgyalás is előkészitendő.
Az elnök a tárgyalási határnap kitüzése alkalmával az elsőbirósághoz netalán már visszaküldött iratok bekövetelése iránt is intézkedik.
Az igazolás megadása esetében a felebbezési tárgyalás folytatólag megtartandó.
Az igazolást megadó végzés ellen nincs külön felfolyamodásnak helye. Az 1881:LIX. törvénycikk 66. §-ának eseteiben a felülvizsgálati kérelemben lehet orvoslást keresni.
Egyebekben az igazolásra az 1881:LIX. tc. 61-68. §-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók.
Ezen § negyedik, ötödik és hatodik bekezdése abban az esetben is megfelelően alkalmazandó, ha az igazolást a jelen törvény 132. §-a szerint a felebbezési határidő elmulasztása miatt kérték.
164. § A felebbezési biróság az elsőbiróság itéletét csak annyiban változtathatja meg, a mennyiben a felek kérték a megváltoztatást. A felebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül a felebbezési biróság azon kérdések felett is határoz, melyek az elsőbiróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak.
165. § A felebbezési biróság az elsőbiróság itéletét a felebbezési kérelem és ellenkérelem által megtámadott részében végzéssel feloldani tartozik:
1. ha az elsőbiróság nem volt szabályszerüen alakitva;
2. ha a megtámadott itéletet az 1868:LIV. tc. 56. §-a szerint érdekelt biró hozta;
3. ha az elsőbiróságnak a pergátló kifogásokat elvető végzését megváltoztatja;
4. ha a megtámadott itélet az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján volt hozva (50. §), holott a törvény értelmében mulasztás esete nem forgott fenn;
5. ha a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó szabályok meg vannak sértve;
6. ha a jegyzőkönyvezésre vonatkozó szabályok megsértésével jegyzőkönyvbe a felek vagy képviselőik irtak be, vagy mondottak be nyilatkozatokat.
Az 1. és 6. pont alatt emlitett hiányokat, valamint a 2. pont alatt emlitett hiányt, ha azt már az elsőbiróság hivatalból tartozott volna figyelembe venni, a felebbezési biróság hivatalból veszi figyelembe.
Ha a jelen §-ban emlitett hiányok következtében az ügynek további tárgyalása, válik szükségessé, a felebbezési biróság az ügyet a hiányok kijelölésével tárgyalás és ujabb itélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasitja, különben pedig az eljárást megszünteni.
Ha a felebbezési biróság az elsőbiróság előtt, a 27. § 5. és 6. pontja alapján érvényesitett pergátló kifogásoknak helyt ad, a 29. § első bekezdése értelmében határoz és a mennyiben felperes a megelőző eljárás költségének megtéritésére vagy a biztositék adására vonatkozó kötelezettségének eleget tesz, a 30. §-ban foglalt megkülönböztetéshez képest vagy azonnal folytatja az érdemben való tárgyalást, vagy pedig bármelyik fél kérelmére a felebbezési tárgyalásra ujabb határnapot tüz.
166. § Ha az elsőbiróság az eljárást a 8. és 27. §-ok értelmében hivatalból megszüntetni tartozott volna, ugyszintén ha az alperes tudvalevő lakhelyének elhallgatása mellett (1881:LIX. tc. 24. §) hirdetményi idézés történt és az ilykép idézett fél meg nem jelent; a felebbezési biróság a felebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül hivatalból tartozik az elsőbirósági itéletet végzéssel feloldani és az eljárást megszüntetni.
A törvényes képviselő mellőzése, valamint a fél helyett eljárást személy meghatalmazásának hiánya, a felebbezési biróság előtt történt jóváhagyással is orvosolható. Ugyanezen szabály áll az 1881:LIX. tc. 24. §-ának esetében is.
167. § Ha a megtámadott itélet az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek csupán alapja felett határozott, vagy ha a megtámadott itélet a perujitásnak helyt nem adott, a felebbezési biróság jogositva van az elsőbiróságtól el nem döntött kérdésekben is tárgyalni és határozni; avagy pedig határozatát az elsőbiróságtól eldöntött kérdésekre szoritani és az ügyet, a mennyiben szükséges, további tárgyalás és itélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasitani. Az elsőbiróság az utóbbi esetben a tárgyalás folytatására a feleket hivatalból idézi meg.
168. § A sikertelen felebbezés költségét a felebbező fél viseli; ha pedig a felebbezés az elsőbiróság határozatának megváltoztatását eredményezi, a felebbezési biróság ugy a felebbezési, mint az elsőbirósági eljárás költségének megtéritése iránt a jelen törvény értelmében intézkedik.
Az a fél, ki a felebbezési eljárásban oly uj előadás alapján lett nyertes, melyet a biróság meggyőződése szerint már az elsőbiróság előtt érvényesithetett volna, a felebbezési eljárás összes költségében vagy ennek bizonyos részében marasztalható.
169. § A felebbezési biróság a saját itéletét, a mennyiben az elsőbirósági itéletet, habár más indokokból, helybenhagyja; illetőleg itéletének helybenhagyó részét, továbbá azt az itéletét, a melylyel járulékok nélkül 500 frt készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánitja.
Egyebekben a jelen törvény 117. §-a a felebbezési biróság itéletére is megfelelően alkalmazandó.
170. § A felebbezési biróság határozatát a tanács elnöke vagy a tanácsnak az elnök által megbizandó tagja foglalja irásba.
A felebbezési biróság itéletét és a 165. és 166. §-ok értelmében hozott végzéseit a tanács elnöke és birái irják alá. Ha a tanács valamelyik tagja az aláirásban akadályozva van, e körülményt a tanács elnöke és ennek akadályozása esetében a legidősebb biró a határozaton megjegyzi.
A felebbezési biróság az itéletben a tényállás előadásának kiegészitéseül és pótlásául a felebbezésnek és az előkészitő iratoknak, valamint az elsőbirósági iratoknak tartalmára is hivatkozhatik.
A felebbezési biróság határozatainak kiadmányait a törvényszék elnöke vagy helyettese és a jegyző irja alá. Az iratok visszaküldése után a felebbezési biróság határozatainak kiadmányait kérelemre az elsőbiróság szolgáltatja ki a feleknek.
171. § A felebbezési biróság határozatának jogerőre emelkedése után az összes iratok megküldendők az elsőbiróságnak.
172. § Ha a fél felebbezésében kijelenti, hogy felebbezését szóbeli tárgyalás nélkül kivánja elintéztetni; a felebbezés az ellenféllel oly felhivás mellett közlendő, hogy ha maga részéről a felebbezés szóbeli tárgyalását kivánja, ebbeli kérelmét a felebbezés kézbesitésétől számitandó nyolcz nap alatt a felebbezési biróságnál irásban jelentse be, hogy azonban szabadságában áll, ha a szóbeli tárgyalást nem kivánja, a felebbezésre észrevételeit ugyanezen határidő alatt irásban benyujtani.
A szóbeli tárgyalás kérése, valamint az észrevételek két példányban, és ha több felebbező fél külön élt felebbezéssel, annyi példányban nyujtandó be, hogy mindegyik felebbezőnek egy példány jusson.
Ha több felebbező közül nem valamennyi kivánja a szóbeli tárgyalás mellőzését, vagy ha több ellenfél közül csupán egy kéri is a szóbeli tárgyalás kitüzését, az ügy az összes érdekelt felekre nézve szóbeli tárgyalás alapján döntendő el.
173. § Ha az elsőbiróság itélete ellen csupán a 165. § 1., 2., 3., 5. vagy 6. pontja, vagy a 166. § alapján, az itélet feloldása és az eljárás megszüntetése vagy ujabb tárgyalás és itélethozatal elrendelése végett felebbeztek; ugyszintén ha az elsőbiróság itéletét csak a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadták meg felebbezéssel, valamint ha a felebbezés az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott itélet ellen (128. §) történt: a felebbezés szóbeli tárgyalás kitüzése nélkül elintézendő. Ezen esetekben az ellenfél a felebbezésről azzal értesitendő, hogy a felebbezés kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt a felebbezésre irásban benyujthatja észrevételeit a felebbezési biróságnál. Az észrevételek példányainak számára nézve a megelőző § második bekezdése alkalmazandó.
174. § Ha az előző §-ok értelmében a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül intézendő el: a felebbezési biróság a felebbezés felett nyilvános előadás alapján határoz.
A nyilvános előadás napjáról a felek csupán az előadandó ügyek jegyzékének kifüggesztése utján értesittetnek. A kifüggesztés a biróság hirdetményi tábláján 8 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 3 nappal az előadás előtt eszközlendő.
Az előadó előterjesztése után a felek kérelmeiket szóval indokolhatják.
175. § A mennyiben a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül intéztetik el, a határozathozatalban az elsőbirósági iratokból, ideértve az itéletet is, megállapitható tényállás irányadó. Az elsőbiróság előtt nem érvényesitett tények és bizonyitékok a felebbezési eljárásban csak a 173. § eseteiben és csak annyiban hozhatók fel, a mennyiben valamely eljárási szabály nem alkalmazása, vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben, és ekkor is csak a felebbezésben vagy az irásbeli észrevételekben adhatók elő, ellenben a felek szóbeli előterjesztésében nem pótolhatók.
176. § A 173. § esetében az ellenfél a felebbezéshez egyáltalán nem, a 172. § esetében pedig csak akkor csatlakozhatik, ha egyuttal maga részéről a szóbeli tárgyalás kitüzését kéri.
177. § Ha a felebbezési biróság a 172. és 173. § eseteiben az ügy előadása után a felebbezés elintézhetése végett bizonyitásfelvételt rendel el, vagy ha az elsőbiróság előtt nem tárgyalt kérdések felett kell határoznia, ugyszintén ha a felek meghallgatását az ügy felderitése végett különben szükségesnek találja: szóbeli tárgyalást tüz ki és erre a feleket megidézi. Ha az ügy előadásánál mindkét fél jelen van, a biróság a szóbeli tárgyalást azonnal megnyithatja.
A szóbeli tárgyalásra ilyenkor a 172. § esetében minden tekintetben, nevezetesen a felek uj előadásai, a csatlakozás, a kérelmek megváltoztathatása, valamint a tárgyalás elmulasztásának következményei tekintetében is azok a szabályok alkalmazandók, melyeket a szóbeli tárgyalás alapján elintézendő felebbezés esetében kell alkalmazni; ellenben a 173. § eseteiben a szóbeli tárgyalás csakis a 175. § szerint felhozható tények bizonyitására szoritkozhatik.
178. § Ha a felebbezés igazolási kérelemmel együttesen terjesztetik elő (132. §), a felebbezési biróság mind az igazolás, mind a felebbezés kérdésében a 172. és 173. § eseteiben is szóbeli tárgyalást tart és annak alapján határoz.
179. § A mennyiben a 172-178. §-ból más nem következik: a jelen fejezetnek a 136-139., 143-145., 148., 150., 154., 155., 164-171. §-ban, a 140. §-nak második és a 153. §-nak első bekezdésében foglalt rendelkezései a nyilvános előadás alapján elintézendő felebbezés esetében is megfelelően alkalmazandók; - azonban azzal az eltéréssel, hogy a felebbezés a 136., illetőleg a 144. § értelmében akkor is visszautasitandó, ha az a 132. § 3. pontjában foglalt kellékeknek meg nem felel; továbbá hogy a 136., 137., 139. és 140. §-ban elrendelt idézés helyett az érdekeltek a 172., illetőleg 173. § értelmében értesitendők, végre hogy a 167. § esetében a felebbezési biróság az elsőbiróságtól eldöntött kérdésekre köteles szoritkozni.
180. § Felülvizsgálatnak van helye:
a) a felebbezési biróságok itéletei ellen a 181-183. § korlátai között;
b) a kir. járásbiróságoknak azon itéletei ellen, melyek ellen a felebbezés a 126. § szerint ki van zárva.
181. § Felülvizsgálatnak nincs helye, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad.
A kereseti tárgy értékének valószinüvé tételére és megállapitására a jelen törvény 126. §-a alkalmazandó.
182. § Az 1. §-nak 5. m) pontja eseteiben az értékre való tekintet nélkül nincs helye fölülvizsgálatnak.
183. § A másodbiróságnak az elsőbiróság itéletét helybenhagyó itélete, illetőleg az itéletnek helybenhagyó része ellen az a fél, ki az elsőbiróság itéletét, illetőleg helybenhagyott részét felebbezési kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadta, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet.
184. § A felülvizsgálat a jelen törvény 129. §-a értelmében az itéletet megelőző eljárásban hozott határozatokra is kiterjed; a másodbiróságnak az illetékességet megállapitó végzése azonban csak annyiban vehető felülvizsgálat alá, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az illetéktelen biróság illetékesnek mondatott ki.
185. § A felülvizsgálat csak azon alapon kérhető:
a) hogy az ügy eldöntésénél valamely anyagi jogszabály helytelenül volt alkalmazva, vagy mellőzve;
b) hogy a 165. és 166. §-ban emlitett feloldási esetek valamelyike a felebbezési eljárásban fordult elő;
c) hogy az itéletben, vagy az ennek alapjául szolgáló eljárásban valamely lényeges az ügy eldöntésére befolyással biró eljárási szabály helytelenül volt alkalmazva, vagy mellőzve.
186. § A felülvizsgálati biráskodást azon perekben, a melyek tárgyának értéke járulékok nélkül 500 frtot meghalad, a kir. curia, minden más esetben az illetékes kir. itélőtábla gyakorolja.
Felülvizsgálati ügyekben ugy a kir. curia, mint a kir. itélőtáblák öt tagu tanácsban határoznak.
A kereseti tárgy értékének valószinüsitésére és megállapitására a 126. § intézkedései alkalmazandók.
187. § A felülvizsgálati eljárásban a feleknek meghatalmazott ügyvéd által kell magukat képviseltetniök. Ügyvéd ellenjegyzése nélkül benyujtott felülvizsgálati kérelem és egyéb beadványok hivatalból visszautasitandók és az ügyvédi képviselet nélkül megjelent fél meg nem jelentnek tekintendő.
Az 1881:LIX. tc. 12. §-ának második bekezdése a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó.
188. § A felülvizsgálati kérelem, a felebbezési biróság itéletének kihirdetésétől számitandó 15 nap alatt, a felebbezési biróságnál a felebbezésre nézve előirt számu példányban irásban nyujtandó be.
A felülvizsgálati határidő arra a félre nézve, kinek a felebbezési biróság itélete kézbesitendő, a kézbesitéstől számittatik; a felülvizsgálati kérelem azonban az itélet kihirdetése után az utóbbi esetben is benyujtható.
A 169. § szerint végrehajthatónak nyilvánitott másodbirósági itélet ellen használt felülvizsgálati kérelemnek az itélet végrehajtására halasztó hatálya nincs.
189. § A felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881:LIX. tc. 61. és 63. §-a értelmében igazolásnak van helye.
A felülvizsgálati kérelem az igazolási kérelemmel összekapcsolandó.
190. § A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia:
1. a felülvizsgálandó itéletnek megjelölését,
2. annak kijelentését, hogy a fél az itéletet mely alapon, és egész terjedelmében támadja-e meg, vagy melyik részében, és hogy annak minő megváltoztatását kéri.
191. § A jelen törvény 138. és 139. §-ainak a felebbezés hatályára és a pertársak értesitésére, valamint a 140. § második bekezdésének a perbehivott és avatkozó felebbezési jogosultságára és értesitésére vonatkozó rendelkezései, felülvizsgálati kérelem esetében is megfelelően alkalmazandók.
192. § A felebbezési biróság a felülvizsgálati kérelmet a tanácsülésen kivül a 134. § megfelelő alkalmazása mellett és az ügyre vonatkozó iratoknak szükség esetében az elsőbiróságtól való bekövetelése után a kereset tárgyának értékére való tekintettel a felülvizsgálatra illetékesnek mutatkozó kir. curiához vagy kir. itélőtáblához terjeszti fel.
193. § A felülvizsgálati tanács elnöke az iratok beérkezése után az ügy előadására és tárgyalására határnapot tüz és erről a feleket értesiti.
A határnap akként tüzendő ki, hogy az értesitésnek az ellenfél részére való kézbesitése és a határnap között 30 nap maradjon. Sürgős esetekben a tárgyalási időköz 15 napra rövidithető.
Ha a felülvizsgálat elkésettnek mutatkozik vagy oly határozat ellen van intézve, mely ellen felebbvitelnek nincs helye, valamint ha a felülvizsgálati kérelem a 190. § kellékeinek meg nem felel; a felülvizsgálati kérelem a felülvizsgálati tanács elé terjesztendő, mely a felülvizsgálat visszautasitása kérdésében a felek meghallgatása nélkül határoz.
A felülvizsgálati tanács elé terjesztendő továbbá a felülvizsgálati kérelem akkor is, ha a felülvizsgálati tanács elnöke ugy találja, hogy a felülvizsgálat a 186. § értelmében nem azon biróság hatásköréhez tartozik, a melyhez az iratokat felterjesztették, a mi felett a tanács szintén a felek meghallgatása nélkül határoz.
A kir. tábla felülvizsgálati tanácsa ha ugy találja, hogy a felülvizsgálat a kir. curia hatáskörébe tartozik, az iratokat hivatalból is a kir. curiához terjeszti fel. A miatt, hogy a kir. tábla felülvizsgálati tanácsa az ügyet felülvizsgálati hatáskörébe tartozónak állapitotta meg: sem felebbvitelnek, sem másnemü perorvoslatnak helye nincsen.
Ha a kir. curia felebbviteli tanácsa ugy találja, hogy a felebbezési biróság vagy a kir. tábla által felterjesztett ügynek felülvizsgálása a kir. tábla hatásköréhez tartozik: ennek megállapitása után az iratokat az illetékes kir. táblához teszi át. A kir. curia e megállapitása ugy a kir. táblára, mint a felekre kötelező.
Ha a kir. curia felülvizsgálati tanácsának elnöke vagy felülvizsgálati tanácsa az ügy előadására és tárgyalására határnapot tüz ki: az ügy felülvizsgálatának a kir. táblához való áttétele többé sem nem kérhető, sem el nem rendelhető.
Egyebekben a felülvizsgálati kérelem elintézésére a 136. és 137. § megfelelően alkalmazandó.
194. § Az ellenfél a tárgyalási időköz első felében a felülvizsgálati birósághoz meghatalmazott ügyvéde által ellenjegyzett válasziratot nyujthat be; melyben a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozik, ha már a felülvizsgálati határidő letelt volna is.
A válasziratnak első példánya az iratokhoz csatolandó, a másod-példány pedig az ellenfélnek, és ha többen volnának, ezeknek a további példányok, hivatalból kézbesitendők.
Az elkésve benyujtott, vagy csak a szóbeli tárgyaláson pótolt válasziratban foglalt csatlakozási kérelem csak az esetben vehető figyelembe; ha a fél a szóbeli tárgyaláson valószinüvé teszi, hogy válaszirata hibáján kivül késett.
195. § A felülvizsgálati tárgyalás az előadó előterjesztésével veszi kezdetét. Az előterjesztésben fölveendők a felek kérelmei, indokaik ismertetésével, valamint az ügy állása, a mennyiben ez a felek kérelmeinek megérthetéséhez és a megtámadott itélet felülbirálhatásához szükséges.
Az előadó előterjesztése után a felek szóval is indokolhatják kérelmeiket.
196. § Az iratokban előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozási kérelmek se meg nem változtathatók, se pedig a kérelem tárgya felebb nem emelhető.
197. § A felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság itéletében megállapitott tényállás irányadó.
A felebbezési biróság itéletében megállapitott tényállás csak azon az alapon támadható meg, hogy az itéletben valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapitva, figyelmen kivül hagyva vagy felhozottaknak tekintve. E részben bizonyitékul csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei használhatók fel.
Az első- és a felebbezési biróság előtt nem érvényesitett tényeket és bizonyitékokat a felülvizsgálati eljárásban csak akkor hozhatni fel; ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása, vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben.
198. § Az előbbi § értelmében felhozható tényeket és az azok igazolására vagy lerontására megengedett bizonyitékokat a felülvizsgálati kérelemben, illetőleg a válasziratban kell érvényesiteni. A szóbeli tárgyaláson ily előadások csak akkor pótolhatók, ha a fél valószinüvé teszi, hogy iratában hibáján kivül nem érvényesithette azokat. Az utólagos előadások a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklés végett irásban is bemutatandók.
199. § A fél a felebbezési eljárás szabálytalansága miatt nem szólalhat fel, ha erre vonatkozó joga a 34. § értelmében már a felebbezési eljárásban megszünt.
200. § A 197. § utolsó bekezdése esetében megengedett bizonyitásfelvételt a felülvizsgálati biróság a 157. §-ban emlitett eseteken kivül is megkeresés utján eszközölheti, és a mennyiben szükségesnek mutatkozik, az alsó biróságokat nyilatkozattételre is felhivhatja.
A jelen §-nak a bizonyitásfelvételre vonatkozó szabálya abban az esetben is alkalmazandó; ha a bizonyitásfelvétel az igazolás kérdésében válik szükségessé.
201. § A kellően értesitett feleknek vagy egyiküknek elmaradása a felülvizsgálat elintézését nem gátolja.
A tárgyalásról való elmaradás miatt igazolásnak nincs helye.
202. § Ha a szóbeli tárgyaláson csupán az egyik fél jelen meg és a 198. § értelmében utólagosan érvényesithető tényeket vagy bizonyitékokat ád elő: a biróság, a mennyiben fontosaknak itéli azokat a felülvizsgálati kérelem elintézésére, a tárgyalást elhalasztja. A meg nem jelent fél a kitüzött határnapról az utólagos előadást tartalmazó irat másolatának közlésével hivatalból értesittetik. E másolat a fél által 24 óra alatt pótlandó.
A jelen § intézkedése a válaszirat benyujtásának hibán kivül történt elmulasztása esetében is alkalmazandó.
203. § A felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelmen túl nem terjeszkedhetik, a jogszabályok alkalmazásában azonban nincs a felektől felhozottakhoz kötve; mindazonáltal a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelem indokolására felhozott jogszabály és ennek alkalmazhatósága iránt határozatának indokaiban nyilatkozni tartozik.
204. § Ha az ügy a felebbezési biróság itéletében megállapitott vagy a felülvizsgálati eljárásban a jelen fejezet értelmében megállapitható tényállás alapján eldöntésre alkalmas: a felülvizsgálati biróság magában az ügy érdemében itél, vagy pedig az alsóbiróságok itéleteinek feloldásával a megfelelő végzést hozza. Ez esetben a felülvizsgálati biróság a perköltség viseléséről a 168. § értelmében intézkedik.
A mennyiben a felülvizsgálati biróság az előbbi pont értelmében nem határozhat, a felebbezési biróság itéletét és eljárását egészben vagy részben feloldja és a felebbezési biróságot további eljárásra és ujabb határozathozatalra utasitja.
A felebbezési biróság az ujabb eljárásban és határozathozatalban alkalmazkodni tartozik a felülvizsgálati biróság által elfoglalt jogi állásponthoz.
A jelen § második bekezdése esetében a felülvizsgálati eljárás költségének mennyiségét a felülvizsgálati biróság állapitja meg; viselésének kérdése pedig a feloldás folytán hozott ujabb határozatban döntendő el.
205. § Azon fél, a ki két egyenlő itélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él, ha kérelmével a harmadbiróság is elutasitja: mint konok perlekedő, 500 frtig terjedhető és a felülvizsgálati biróságtól a per körülményeihez és a konokság mértékéhez képest megállapitandó birsággal büntetendő; ha a felülvizsgálati biróság ugy találná, hogy a felülvizsgálati kérelem nyilván alaptalan volt; 500 frtig terjedhető birsággal büntetendő az is, a ki felülvizsgálati kérelmet nyujt be oly itélet ellen, a mely ellen a törvény a felülvizsgálatot kizárja.
A biróságért a felelősség első sorban a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédet terheli, a kinek visszkereseti joga saját fele ellen csak azon esetben van, ha a félnek külön irásbeli utasitása folytán élt a felülvizsgálati kérelemmel.
206. § Ha a felülvizsgálati kérelem a felebbezési biróság itéletét csupán a perköltség viselésének kérdésében támadja meg, az ellenfél a felülvizsgálati kérelemhez nem csatlakozhatik és a biróság a felülvizsgálati kérelem felett szóbeli tárgyalás kitüzése nélkül nyilvános előadás alapján határoz; a melynek idejéről a felek csak a 174. § szerint eszközlendő kifüggesztés által értesitendők és a melyen a 195. §-ban emlitett felszólalási joggal nem élhetnek.
207. § A felülvizsgálati kérelem elintézése után az iratok a határozatnak az iratokhoz csatolandó, valamint a felek részére szóló kiadmányaival együtt a felebbezési biróságnak és ettől, ha további eljárásra nincs utasitva, az elsőbiróságnak megküldendők.
A határozat kiadmányát a feleknek az elsőbiróság, és ha a felebbezési biróság további eljárásra van utasitva, a felebbezési biróság kézbesiti.
208. § A mennyiben a jelen fejezet határozataiból más nem következik, a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési eljárásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.
209. § A kir. járásbiróságoknak a 126. § szerint nem felebbezhető itéletei ellen használt felülvizsgálati kérelem felett a 125. §-ban megjelölt felebbezési biróság három tagu tanácsban határoz.
210. § A felülvizsgálati kérelem az elsőbiróságnál a 133. § szabályai szerint szóval jelenthető be vagy irásban nyujtandó be.
A felülvizsgálati kérelemről a feleket az elsőbiróság a felülvizsgálati kérelem példányának és ha a bejelentés szóval történt, a jegyzőkönyv másolatának kézbesitése mellett, az iratok felterjesztésével egyidejüleg értesiti. Az, hogy az értesités meg nem történt, jogi hatálylyal nem bir.
A felülvizsgálatot kérő félnek ellenfele a felülvizsgálati kérelemhez nem csatlakozhatik, de a 211. §-ban előirt kifüggesztésig a felülvizsgálati birósághoz benyujtandó irásbeli választ adhat.
A felülvizsgálati kérelemnek az itélet végrehajtására halasztó hatálya nincs.
211. § A felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati kérelem felett az ügy nyilvános előadása alapján határoz. A nyilvános előadás napjáról a felek a 174. § értelmében kifüggesztés utján értesülnek.
A felek az ügy előadása után fel nem szólalhatnak.
212. § Ha a felülvizsgálati kérelem az elsőbiróság előtt nem érvényesitett olyan uj tényeket és bizonyitékokat hoz fel, melyek a 197. § szerint a felülvizsgálati kérelem elintézésénél figyelembe vehetők; a felülvizsgálati biróság, a mennyiben azokra nézve a tárgyalást és a felajánlott bizonyitás felvételét szükségesnek találja, az elsőbiróság itéletének feloldásával az elsőbiróságot végzéssel a kijelölendő irányban tárgyalás tartására, bizonyitás felvételére és megfelelő határozathozatalra utasitja.
213. § A mennyiben a 209-212. §-ból más nem következik, a jelen fejezetnek a felebbezési biróság itélete elleni felülvizsgálatra vonatkozó szabályai a járásbiróság itélete elleni felülvizsgálat esetében is megfelelően alkalmazandók.
214. § A sommás ügyekben hozott végzések elleni felfolyamodásra nézve, a mennyiben a jelen törvény eltérő intézkedést nem tartalmaz; az 1881:LIX. törvénycikknek a felfolyamodásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
A kir. törvényszékeknek a felebbezési eljárás során hozott végzései ellen irányuló felfolyamodásokra, a mennyiben a jelen törvény eltérő intézkedést nem tartalmaz, azok a szabályok alkalmazandók: a melyeket az 1881:LIX. törvénycikk 52-54., 56-58. §-ai a sommás perekben hozott elsőbirósági végzések elleni felfolyamodásra megállapitanak.
A kir. törvényszéknek a felebbezési eljárásban hozott végzései ellen a felfolyamodás a kir. törvényszéknél nyujtandó be.
Azokban az ügyekben, a melyekben a kir. járásbiróság itélete ellen a 126. § szerint felebbezésnek nincs helye, a kir. törvényszéknek, mint másodfoku biróságnak végzését sem lehet felfolyamodással megtámadni.
A kir. járásbiróságoknak sommás ügyekben hozott végzései ellen benyujtott felfolyamodás felett a jelen törvény 125. §-ban megjelölt felebbezési biróság, a felebbezési biróság végzései ellen használt felfolyamodás felett pedig, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 500 frtot meghalad, a kir. curia; minden más esetben az illetékes kir. tábla határoz. A felebbezési biróság végzései ellen használt felfolyamodásokra a jelen törvény 186., 192. és 193. §-ainak intézkedései megfelelően alkalmazandók.
215. § A rendes eljárásban, ideértve a kereskedelmi és a váltó-eljárást, megfelelően alkalmazandók a jelen törvény
17. §-ának második bekezdése azzal a korlátozással, hogy a biróság a felet a kereset kijavitása végett nem idézheti meg;
28. §-ának harmadik bekezdése;
52. §-ának utolsó bekezdése, oly módon, hogy a három évi határidő az utolsó perbeli cselekménytől számitandó;
59. §-a, 60. §-a;
61. §-ának második bekezdése, melynek rendelkezése a magánokirat valódiságára nézve tett nyilatkozatra is alkalmazandó;
62. §-a, 63. §-a, 64. §-a, 65. §-a, 68. §-a, 73. §-a, 74. §-a;
75. §-a azzal az eltéréssel, hogy a kereskedelmi törvény 31. és 541. §-aiban emlitett esküre nézve továbbra is az 1868:LIV. törvénycikkben, illetőleg az 1881:LIX. törvénycikkben és a kereskedelmi és a váltó-eljárást szabályozó rendeletekben foglalt szabályok alkalmazandók;
77. §-a;
78. §-a azzal az eltéréssel, hogy az 1868:LIV. tc. 172. §-ának c), d) és e) pontjaiban emlitett eskü továbbra is alkalmazandó;
81. §-ának második bekezdése;
83. §-a;
84. §-ának második és harmadik bekezdése oly módon, hogy a felek külön meghallgatása csak az esetben szükséges, ha a feleknek e kérdésről a periratokban nyilatkozni nem volt alkalmuk és hogy a felek külön meghallgatása jegyzőkönyvileg történik olyképen, hogy nyilatkozataikat a tárgyalás napján tartoznak a jegyzőkönyvbe bevezetni;
85. §-a, 86. §-a, 87. §-a, 88. §-a, 90. §-a, 91. §-a;
94. §-a azzal az eltéréssel, hogy ha a biróság a szakértők meghallgatását hivatalból rendelte el, a feleknek a szakértők számára és személyére nézve való meghallgatása jegyzőkönyvi tárgyalás utján történik, mely a kitüzött határnapon befejezendő; továbbá, hogy az 1868:LIV. tc. 216. §-a változatlanul érvényben marad;
101. §-a.
216. § A jelen törvény 91. §-a, valamint 94-ik §-ának hetedik bekezdésében a megkeresett biróra nézve foglalt intézkedések a rendes eljárásban, ideértve a kereskedelmi és a váltó eljárást, a kiküldött biróra is megfelelően alkalmazandók.
217. § Az 1868:LIV. tc. 194. és 203. §-ai azzal egészittetnek ki, hogy a tanukhoz a kérdő- és ellenkérdőpontokon kivül a perbiróságtól elrendelt, valamint a kihallgatáskor szükségesnek mutatkozó oly kérdések is intézendők, melyek a vallomás felvilágositására és kiegészitésére szolgálnak; különösen annak megállapitása végett is, hogy a tanu tudomását honnét meritette.
Kérdéseket a felek a kihallgatás alkalmával is inditványozhatnak és a kihallgatást teljesitő biró a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanuhoz közvetetlen is intézhessenek kérdéseket.
A féltől inditványozott vagy feltett kérdések megengedhetősége felől a biró határoz.
Okiratok felmutatását a kiküldött vagy megkeresett biró a tanutól csak akkor követelheti, ha ezt a perbiróság elrendelte.
218. § A 215. § rendelkezései nem érintik az 1868:LIV. törvénycikknek a rendes eljárásra vonatkozó azokat a szabályait, a melyek meghatározzák, hogy a tényállitások, a tagadások és a bizonyitékok mikor és hol hozandók fel.
Továbbra is alkalmazandók a rendes eljárásban az 1868:LIV. törvénycikknek és az 1881:LIX. törvénycikknek, valamint a kereskedelmi és a váltóeljárást szabályozó rendeleteknek az esküre vonatkozó intézkedései; azt azonban, hogy az 1868:LIV. tc. 172. §-ának c) pontjában és a 236. §-ban emlitett póteskü mily bizonyiték kiegészitéseül itéltessék meg, a biróság a jelen törvény 64. §-a értelmében határozza meg.
219. § Az 1868:LIV. törvénycikknek és az 1881:LIX. törvénycikknek, valamint a kereskedelmi és a váltóeljárást szabályozó rendeleteknek a jelen törvény 215-218. §-aival ellenkező rendelkezései a rendes eljárásban hatályukat vesztik.
Hatályukat vesztik különösen:
az 1868:LIV-ik törvénycikknek 160., 163., 164., 166., 169., 190., 191., 192., 193. és 207. §-ai.
220. § A jelen törvénynek a perköltség biztositását tárgyazó 9., 10., 11., 12. §-ai a rendes eljárásban és a kereskedelmi eljárásban is alkalmazandók.
Alperes azon kifogását, hogy felperes a perköltségre nézve biztositékot nem adott, rendszerint a perfelvételi határidőben, illetőleg kereskedelmi perekben az első tárgyalás kezdetén tartozik előadni; mely esetben a kifogásnak a perfelvételre, illetőleg az érdemleges tárgyalásra halasztó hatálya van.
A kifogás beadásának helyére és alakszerüségeire, illetőleg előterjesztésének módozatára, a kifogás tárgyalására, az e tárgyban hozandó határozatokra, az azok ellen használható jogorvoslatra és annak halasztó hatályára, a birói illetőség elleni kifogásokra előirt szabályok megfelelően alkalmazandók a következő kiegészitésekkel:
1. ha a biztositék hiányát tárgyazó kifogással együtt illetékességi kifogás is terjesztetett elő, a két kifogás együttesen tárgyalandó; a törvényszék azonban a biztositéki kifogás tárgyában csak az esetben határoz, ha az illetékességi kifogásnak helyt nem adott;
2. ha a törvényszék biztositék adásának helyét látja, a jelen törvény 29. §-ának első bekezdése megfelelően alkalmazandó;
3. ha a másodbiróság az illetékességi kifogás tárgyában hozott elsőbirósági végzésnek megváltoztatásával az elsőbiróság illetékességét megállapitja, az illetékességi kifogással együttesen előterjesztett biztositéki kifogás tárgyában is határoz. A biztositék kérdésében a másodbiróság által hozott végzés ellen felebbvitelnek helye semmi esetben sincs.
A jelen törvény 10. és 11. §-nak eseteiben alperes a biztositék hiányát tárgyazó kifogását a pernek itélet alá terjesztéseig, illetőleg kereskedelmi rendes eljárás során a tárgyalás berekesztéseig bármikor előterjesztheti; de ez esetben a kifogás előterjesztésének is csak az itélethozatalra van halasztó hatálya.
A váltóeljárásban a perköltség biztositása nem követelhető.
221. § Az eskü alatt kihallgatott félnek (95-99. §) hamis vallomására a büntető törvényben a hamis tanuzásra nézve megállapitott szabályok alkalmazandók.
222. § A jelen törvény életbeléptetésének napját az igazságügyminister határozza meg.
A jelen törvény életbeléptekor folyamatban lévő sommás perekben, melyekben az elsőbirósági itélet még nincs meghozva: a további eljárás a jelen törvény szabályai szerint történik. Ha pedig a jelen törvény életbeléptekor már elsőbirósági itélet van hozva: a további eljárásra, ideértve a felebbvitelt is, az eddigi törvények alkalmazandók, még pedig akkor is, ha az elsőbirósági itéletet a felsőbiróság feloldotta, vagy ujabb eljárás vagy uj itélethozatal elrendelése mellett megsemmisitette.
A jelen törvény életbeléptetése előtt hozott végzések ellen a felfolyamodás, illetőleg felebbezés a korábbi törvények szerint történik.
A perujitás és a semmiségi kereset a jelen § szempontjából uj keresetnek tekintendő.
223. § A jelen törvény életbelépte előtt meginditott rendes perek, ha a jelen törvény szerint sommás eljárás alá tartoznának is, a rendes eljárás szabályai szerint folytatandók.
E szabály áll az ilyen perekben a perujitásra és semmiségi keresetre is.
224. § A jelen törvény életbelépte napján az 1877. évi XXII. törvénycikknek rendelkezései, a mennyiben nem a községi biráskodásra vonatkoznak, hatályukat vesztik (226. §).
225. § Az 1877. évi XXII.törvénycikknek a községi biráskodásra vonatkozó rendelkezései továbbra is érvényben maradnak.
Azokban az ügyekben, a melyek az 1877:XXII. tc. 25. §-a értelmében a községi biróságtól a járásbiróság elé vitetnek, a jelen törvény szabályai a következő eltérésekkel alkalmazandók;
1. a járásbiróság a községi biróság jegyzőkönyvének vétele után a feleket az ügy tárgyalására, a felek neveinek és az ügynek rövid megjelölése mellett hivatalból idézi meg;
2. ha a kitüzött tárgyalásra a felek valamelyike meg nem jelent, az ügy eldöntésénél a megjelent fél állitásai, a mennyiben azok a községi biróság előtt felvett jegyzőkönyv által meg nem czáfoltatnak, valóknak tekintendők;
3. a képviseltetés esetében felmerülő költségekre az 1877:XXII. törvénycikk 36. §-ának intézkedései alkalmazandók;
4. a járásbiróság itélete ellen felebbvitelnek helye nincsen;
5. az 1877:XXII. tc. értelmében foganatositandó végrehajtás az itéletben rendelendő el.
A községi biráskodással felruházott békebiráknak a községi biráskodás alá tartozó ügyekben való eljárására, ideértve az itélet ellen használható semmiségi panaszt is, az 1877:XXII. tc. rendelkezései egész terjedelemben érvényben maradnak.
226. § A községi biráskodás és kisebb polgári eljárás alá tartozó azon ügyekben, a melyek a jelen törvény életbelépte előtt lettek meginditva, a további eljárás az eddigi törvények szerint folytatandó. E szabály áll az ilyen ügyekben használható perorvoslatokra is.
227. § A 215-220. §-oknak rendelkezései nem alkalmazandók azokban a rendes, kereskedelmi és váltóperekben, melyekben a keresetet a jelen törvény hatályba lépte előtt adták be.
228. § A jelen törvény 52. §-ának utolsó bekezdésében megállapitott 3 évi határidő, melynek leteltével a per megszüntnek tekintendő, a jelen törvény életbeléptetése előtt abbanhagyott perekben csak a jelen törvény életbeléptetésének napjától kezd folyni.
229. § A mennyiben az 1881:LX. tc. sommás perbeli eljárást rendel, a jelen törvény a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó.
Azok a rendelkezések azonban, melyeket a végrehajtási eljárás folyamán felmerülő perekre nézve az 1881:LX. tc. különösen felállit, továbbra is érvényben maradnak.
Az 1881:LX. tc. azon rendelkezései, melyek a végrehajtási eljárás során itélettel eldöntendő kérdésekben a felebbezés hatályáról és a másodbiróság itélete elleni felebbezés kizárásáról intézkednek; a sommás eljárás szerint tárgyalandó ilyen ügyekben a jelen törvényben szabályozott felülvizsgálati kérelemre is megfelelően alkalmazandók.
Azokban az esetekben, a melyekben az 1881:LX. tc. perenkivüli sommás eljárást, illetőleg meghallgatást, tárgyalást vagy bizonyitást rendel, továbbra is az eddigi szabályok alkalmazandók.
230. § A járásbiróságnak a végrehajtási eljárásban hozott végzései ellen használt felfolyamodás felett továbbra is az illetékes kir. itélőtábla, a másodbirósági végzések ellen használt felfolyamodás felett pedig - a mennyiben ennek helye van - a m. kir. curia határoz.
231. § Az alsóbiróság itéletének, a jelen törvény 165., 166. §-ai és a 204. §-ának első bekezdése szerint ujabb eljárásnak vagy itélethozatalnak elrendelése nélkül történt feloldása a végrehajtási eljárásban; jelesen az 1881:LX. tc. 28., 39., 40. és 234. §-ainak alkalmazásánál is azzal a hatálylyal bir, a melylyel az 1881:LX. tc. az itélet megsemmisitését ruházza fel.
232. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvényt Fiuméban és kerületében életbeléptethesse az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokkal.
233. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy határjárási, mesgyeigazitási és a sommás visszahelyezési ügyekben, továbbá a lakbér-felmondás és lakáskiürités, valamint a bérelt lakásnak átadása iránti ügyekben, ugyszintén a vásári birósági ügyekben követendő eljárást rendeleti uton az általános polgári peres eljárás hatályába léptéig, szabályozza; és az e tárgyban kibocsátandó rendeleteit a felmerülő szükséghez képest módosithassa és kiegészithesse.
234. § Jelen törvény végrehajtásával és a szükséges részletes átmeneti intézkedéseknek rendelettel való szabályozásával az igazságügyminister bizatik meg.
