1. § Fizetési meghagyás utján érvényesithetők azok a követelések, a melyek járulékok nélkül 1000 koronát meg nem haladó pénzösszeg fizetésére vagy 1000 korona értéket meg nem haladó határozott mennyiségü helyettesithető dolgok, avagy értékpapirok szolgáltatására irányulnak; a mennyiben per esetére az 1893. évi XVIII. tc. értelmében sommás eljárás alá tartoznak, vagy az 1877. évi XXII. tc. értelmében községi biróság elé vannak utalva.
2. § Fizetési meghagyás kibocsátása kizárólag a kir. járásbiróságok hatáskörébe tartozik.
Illetékes az a kir. járásbiróság, a mely a törvénykezési rendtartás szabályai szerint a követelés iránti perben eljárhat; - községi biróság elé utalt ügyekben pedig az a kir. járásbiróság, melynek területén a követelés iránti perben illetékes községi biróság székhelye fekszik.
A biróság a kérelemben előterjesztettek alapján hivatalból vizsgálja meg illetékességét.
3. § Fizetési meghagyás kibocsátása az illetékes kir. járásbiróságnál szóval vagy irásban kérhető.
A kérelemnek magában kell foglalnia:
1. A felek megjelölését, nevük, állásuk vagy foglalkozásuk és lakásuk szerint.
2. Azon tények megjelölését, a melyekből a hitelező követelését származtatja.
Ha a követelésről okirat van kiállitva, erre hivatkozni kell.
3. A követelés tárgyának és mennyiségének, valamint járulékainak határozott előadását.
Ha a követelés több tételből áll, minden tétel annak alapja, tárgya és mennyisége szerint előadandó.
4. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet.
Az irásban előterjesztett kérelemben megjelölendő a biróság is.
Ha a követelés nem pénzre irányul, a hitelezőnek meg kell szabnia a pénzösszeget, melyet a teljesités helyett elfogadni kész.
A kérelem ugyanazon adós ellen több követelés tekintetében és több adós ellen ugyanazon követelés tekintetében együtt terjeszthető elő. Az utóbbi esetben előadandó, hogy a tartozás az adóstársakat minő arányban, illetőleg minő összegben terheli. Ha az adóstársak egyetemleges kötelezettek, ezt külön ki kell fejezni.
A kereset beadásához kötött magánjogi hatály a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével áll be.
4. § A biróság a kérelmet az ellenfél meghallgatása nélkül intézi el.
A kérelem visszautasitandó: ha a fizetési meghagyás kibocsátásának az 1. §-ban előadott esete fenn nem forog; ha a biróság nem illetékes, ha a kérelem a 3. § kellékeinek meg nem felel; vagy ha a kérelem tartalmából az tünik ki, hogy a követelés alaptalan, birói uton nem érvényesithető, még le nem járt, vagy érvényesitése még nem teljesitett viszontszolgáltatástól függ.
A kérelem visszautasitásának van helye továbbá: ha a kérelem szerint a fizetési meghagyás nem azon a területen lenne kézbesitendő, a melyen a jelen törvény hatályban van.
Visszautasitandó a kérelem abban az esetben is, ha a visszautasitás oka a követelésnek vagy járulékainak csak egy részére terjed ki. Egy kérelembe összefoglalt több követelés azonban az elintézésnél elkülönitve birálandó el.
A szóval előadott kérelmet visszautasitó végzés nyomban kihirdetendő és irásban csak kérelemre adandó ki.
A visszautasitó végzés ellen a kézbesitéstől vagy kihirdetéstől számitott nyolcz nap alatt szóval előadandó vagy irásban egy példányban benyujtandó felfolyomodásnak van helye, a mely felfolyamodás felett a kir. törvényszék további felfolyamodás kizárásával határoz.
5. § Ha a kérelem teljesitése ellen akadály nem forog fenn: a biróság „fizetési meghagyás”-t bocsát ki, a mely magában foglalja:
1. a név, állás vagy foglalkozás és lakhely szerint megjelölendő adóshoz intézett azt a meghagyást, hogy a hasonló módon megjelölt hitelező követelését - mely utóbbinak alapja is megjelölendő - járulékaival, ideértve a számszerint megállapitott költséget is (22. §), a meghagyás kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett, elégitse ki; továbbá
2. az adósnak figyelmeztetését, hogy a fizetési meghagyást, minden más jogorvoslat kizárásával, csakis ellentmondással támadhatja meg, melyet azonban indokolni nem tartozik;
3. azt a figyelmeztetést, hogy ha az adós az ellentmondást a fizetési meghagyás kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt elő nem terjeszti: az ezen határidő után beadott ellentmondás a végrehajtás elrendelését, foganatositását meg nem akadályozza.
Ha a követelés nem pénzre irányul: a fizetési meghagyásban különösen megemlitendő, hogy az adós kötelezettségének ama pénzösszeg fizetése által is eleget tehet, melyet a hitelező a követelt dolog vagy értékpapir helyett elfogadni késznek nyilatkozott.
6. § A hitelezőnek ugyanazon adós elleni több követelése iránt egy fizetési meghagyás bocsátható ki, de abban minden egyes követelés járulékaival tételenkint külön sorolandó fel. Ha a hitelező a követeléseket a 3. § utolsóelőtti bekezdése szerint egy kérelembe foglalta: a költség az egyes követelések összege után külön állapitandó meg.
Több adós ellen egy fizetési meghagyás csak abban az esetben bocsátható ki, ha a követelés az adósokat közösen terheli. Ez esetben a fizetési meghagyásban ki kell tenni, hogy a követelés és járulékai az adóstársakat egyetemlegesen, illetőleg minő arányban vagy egyenkint minő összegben terhelik.
7. § A fizetési meghagyás a felek mindenikének a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint kézbesitendő. Az adósra nézve azonban csak akkor bir hatálylyal a kézbesités, ha az azon a területen foganatosittatik, a melyen a jelen törvény hatályban van; és pedig oly módon, hogy a fizetési meghagyás magának az adósnak vagy törvényes képviselőjének saját kezéhez kézbesittetik, vagy ha azt elfogadni vonakodik, nála hagyatik. Posta utján a fizetési meghagyás az adós részére nem kézbesithető.
A kézbesitő tartozik a kézbesités alkalmával az irni nem tudó adósnak vagy törvényes képviselőnek a fizetési meghagyás tartalmát az adós vagy a törvényes képviselő által értett nyelven megmagyarázni és őt ellentmondási jogára, valamint arra is figyelmeztetni, hogy ha 15 nap alatt a követelést és járulékait ki nem fizeti, se pedig a fizetési meghagyásnak ellent nem mond: ellene a fizetési meghagyás alapján kielégitési végrehajtás elrendelésének lesz helye. A kézbesitő ezen megmagyarázás és figyelmeztetés megtörténtét a kézbesitési iven tanusitani tartozik.
Az a kézbesitő, a ki a kézbesitésnél az előirt szabályokat meg nem tartja, tiz koronáig, ismétlés esetében husz koronáig terjedhető rendbirsággal büntetendő. A rendbirságot a fizetési meghagyást kibocsátó járásbiróság szabja ki s az erre vonatkozó határozat ellen a marasztalt csak előterjesztéssel élhet. A járásbiróságnak az előterjesztés következtében hozott határozata ellen felfolyamodásnak helye nincs. A kiszabott rendbirság 15 nap alatt fizetendő, ellenesetben közigazgatási uton hajtatik be.
A fizetési meghagyásnak az adós kezeihez szabály szerint történt kézbesitése, a kereset kézbesitésének hatályával bir.
8. § A fizetési meghagyásnak az adós ellentmondhat. Az ellentmondást indokolni nem szükséges. Az ellentmondás élőszóval vagy irásban, egy példányban, rendszerint (9., 12. §) annál a biróságnál terjesztendő elő, a mely biróság a fizetési meghagyást kibocsátotta.
Az ellentmondás a fizetési meghagyás kézbesitése alkalmával is előterjeszthető oly módon, hogy azt maga az adós a kézbesitési ivre reáirja és aláirja, vagy ha irni nem tud, felhivására az ellentmondást a kézbesitő vezeti a kézbesitési ivre s az ellentmondó nevét azon megjegyzéssel irja alá, hogy az ellentmondó irni nem tud.
Az adós részéről a fizetési meghagyás ellen bármely elnevezés alatt előterjesztett kifogás ellentmondásnak tekintendő.
Az ellentmondásról és előterjesztésének időpontjáról a biróság a hitelezőt hivatalból értesiti és az ellentmondónak, ha kivánja, bizonyitványt ad.
9. § Ha a fizetési meghagyást, az azt kibocsátó járásbiróság székhelyén vagy kerületén kivül kell kézbesiteni: a kézbesités végett az illetékes járásbiróság keresendő meg és ez esetben az ellentmondás akár irásban, akár élőszóval a megkeresett biróságnál is előterjeszthető.
A megkeresett biróság az élőszóval előterjesztett ellentmondást a kézbesitési iven jegyzi meg s a kézbesitési ivet - az irásban netalán benyujtott ellentmondással - megküldi a megkereső biróságnak. Ha az adós ellentmondást elő nem terjeszt: a kézbesitési iv csak a kézbesitéstől számitott 15 nap elteltével küldendő meg a megkereső biróságnak.
A megkeresett birósághoz később beérkezett vagy nála élőszóval előterjesztett ellentmondásról a megkereső biróság haladéktalanul értesitendő.
10. § Ha az adós a fizetési meghagyásnak a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt ellent nem mondott: a hitelező kérelmére, a fizetési meghagyás alapján, kielégitési végrehajtásnak van helye.
Helyettesithető dolgok vagy értékpapirok iránti ügyekben az adós a végrehajtási eljárás során is jogositva van kötelezettségét az által is teljesiteni, hogy a fizetési meghagyásban egyenértékül megjelölt készpénzösszeget és a felmerült költséget megfizeti.
A végrehajtási kérelem - ha a végrehajtás nem ingatlanra vezetendő - a biróságnál egy példányban, irásban vagy élőszóval terjeszthető elő; az utóbbi esetben a kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ingatlanra vezetendő végrehajtás elrendelése iránti kérvényt az 1881:LX. tc. rendelkezéseinek megfelelően kell benyujtani.
A végrehajtást rendelő végzésben, a fizetési meghagyás keltére és számára való hivatkozás mellett, a feleknek neve, állása vagy foglalkozása és lakhelye, valamint a követelés járulékaival és alapjának megjelölése mellett kiteendő, és az adós az ellentmondás előterjesztésére szolgáló záros határidőre (12. §) figyelmeztetendő.
11. § A fizetési meghagyás hatálya és végrehajthatósága megszünik:
a) ha a fizetési meghagyás annak keltétől számitott egy év alatt az adósnak nem kézbesittetett;
b) ha az adós ellen a teljesitési határidő leteltétől számitott egy év alatt a végrehajtás nem kéretett;
c) ha az ingóságokra vezetendő végrehajtási foglalás az utóbb emlitett egy évi határidő alatt, avagy ha a végrehajtást rendelő végzés a hitelezőnek az egy évi határidő után kézbesittetett, e kézbesitéstől számitott 30 nap alatt nem foganatosittatott, vagy foganatositása megkisérelve nem lett.
12. § Az ellentmondás a 10. §-ban emlitett 15 nap eltelte után is előterjeszthető mindaddig, mig a fizetési meghagyás alapján kielégitési végrehajtást rendelő végzésnek az adós részére történt kézbesitésétől számitott 30 nap el nem telt. E záros határidő eltelte után előterjesztett ellentmondás visszautasitandó.
A 30 napi határidő alatt az ellentmondás a végrehajtás foganatositására megkeresett biróságnál is előterjeszthető, minek megtörténtéről a fizetési meghagyást kibocsátó biróság haladéktalanul értesitendő. Ha a végrehajtást rendelő végzést a kiküldött a végrehajtás foganatositásakor kézbesiti: ez alkalommal az ellentmondás a kiküldöttnél is előterjeszthető s ennek megtörténte a végrehajtási jegyzőkönyvbe vezetendő be.
A 30 napi határidő elteltével az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás jogerejü itélet erejével bir és ellene csakis perujitásnak és semmiségi keresetnek van az általános szabályok szerint helye.
13. § A 10. § alapján elrendelt végrehajtás foganatositása csak a követelés biztositásáig terjedhet, s ezért - az 1881:LX. tc. 104. §-ának eseteit kivéve - árverés el nem rendelhető és nem foganatositható; a végrehajtás folytán befolyt összeg a végrehajtató kielégitésére nem forditható, hanem birói kézhez teendő le, a lefoglalt követelés a végrehajtatóra át nem ruházható, helyettesithető dolgok és értékpapirok iránti ügyekben pedig csak a marasztalási tárgy lefoglalásának és zár alá vételének, s a marasztalás tárgyának hiánya esetén, a tárgy egyenértéke erejéig vezetendő foglalásnak van helye.
Ez a korlátozás a végrehajtást elrendelő végzésben kimondandó, a végrehajtás foganatositása után pedig a jegyzőkönyv a végrehajtást elrendelő birósághoz bemutatandó.
Ha az adós a 12. §-ban megállapitott határidő alatt ellentmondást elő nem terjesztett, vagy ha a biróság az ellentmondás következtében megtartott tárgyalás alapján végrehajtható marasztaló itéletet hozott (17. §): a biróság hivatalból kimondja, hogy a kielégitési végrehajtás a fentebbi korlátozás nélkül folytatandó s e végből az iratokat a kiküldöttnek kiadja, illetőleg a végrehajtást foganatositó biróságot megkeresi. A kiküldött a további végrehajtási cselekményeket a végrehajtatónak szóbeli vagy irásbeli jelentkezésére foganatositja.
14. § A követelés vagy járulékai vagy azoknak egy része ellen emelt ellentmondással az egész fizetési meghagyás van megtámadva. Ha azonban a fizetési meghagyás több önálló követelés iránt volt kibocsátva és az adós kifejezetten csak a követelések egyikének vagy egynémelyikének mondott ellent: az ellentmondás a fizetési meghagyást a többi követelések tekintetében nem érinti.
Több adóstárs közül az egyik adóstársnak ellentmondása, az alábbi korlátozással, a többi adóstárs javára is szolgál.
Az adós ellen kielégitési végrehajtás elrendelésének van helye akkor: ha 15 nap alatt azon naptól, melyen a fizetési meghagyás neki kézbesittetett, se ő maga, se pedig valamely adóstársa ellentmondással nem élt.
A végrehajtás foganatositására nézve a 13. §-ban megállapitott korlátozás a végrehajtást szenvedő adóstársra nézve megszünik, ha 30 nap alatt azon naptól, melyen a végrehajtást rendelő végzés neki kézbesittetett, se ő maga, se pedig valamely adóstársa ellentmondással nem élt.
15. § A fizetési meghagyás alapján kért végrehajtás elrendelésére, foganatositására s általában a végrehajtási eljárásra - ide értve az eljárás során használható jogorvoslatokat is - a 10-13. és 16. §-ban foglalt eltérésekkel, a végrehajtásra vonatkozó általános szabályok, községi biróság elé utalt ügyekben az 1877:XXII. törvénycikknek szabályai alkalmazandók.
A végrehajtást rendelő végzés a végrehajtást szenvedőnek, a végrehajtás foganatositása alkalmával, községi biróság elé utalt ügyekben is kézbesitendő.
16. § A 13. §-ban foglalt korlátozással elrendelt és az 1881:LX. tc. szerint foganatositott végrehajtás esetében, az igénykereset beadását tárgyazó felhivás kibocsátására és az igénykereset halasztó hatályára az 1881:LX. tc. 89., 90., 91. és 93. §-nak intézkedései alkalmazandók.
Az 1877:XXII. tc. szerint foganatositott végrehajtás esetében igénykereset csak a foglalás napjától számitott nyolcz nap alatt adható be és pedig a kiküldötthöz, a ki a beadott igénykeresetet további eljárás végett a kiküldő biróság elé terjeszti. Az ilyen igénykeresetet a biróság a sommás eljárás szabályai szerint tárgyalja és dönti el. Az elsőbiróság határozata ellen felebbvitelnek helye nincsen.
17. § Ha az adós a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással támadta meg: a fizetési meghagyást kibocsátó biróság bármelyik fél kérelmére, a fizetési meghagyás kézbesitése által meginditottnak tekintendő pernek sommás eljárás szerinti tárgyalására határnapot tüz és arra a feleket megidézi. A hitelező az idézés iránti esetleges kérelmet a fizetési meghagyás iránti kérelemben előlegesen is előadhatja, az adós pedig az ellentmondással együtt az idézési kérelmet is előterjesztheti.
E szabályok állanak azokra az ügyekre is, a melyek különben per esetére a községi biróság hatáskörébe tartoznának. Ezekben az ügyekben a sommás eljárás szabályai, az 1893. évi XVIII. tc. 225. §-ának a 3. és 4. pontjaiban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. Addig, mig az ilyen követelésre nézve kieszközölt fizetési meghagyás hatálya meg nem szünik, a követelés a községi biróság előtt nem érvényesithető.
18. § Ha a hitelező az ellentmondásról való értesüléstől számitott hat hónap alatt ellenfelének megidézését nem kéri és ilyen kérelmet az adós sem terjesztett elő: a fizetési meghagyás hatályát veszti, és pedig ha több adóstárs van, mindnyájuk ellenében.
Ha az adós a kézbesitéstől számitott 15 nap után élt ellentmondással és a hitelező kielégitési végrehajtást foganatosittat: a fentebbi következmény a hat havi határidő előtt is beáll akkor, ha a hitelező a végrehajtást rendelő végzésnek az adós részére való kézbesitésétől számitott két hónap alatt idézést nem kér; feltéve, hogy ugyanezen határidő alatt az adós sem terjesztett elő idézési kérelmet. Ha az adós csak a végrehajtást rendelő végzésnek részére történt kézbesitése után terjesztette elő ellentmondását: a két hónapi határidő attól a naptól számitandó, a melyen a hitelező az ellentmondásról értesült.
Ha a fizetési meghagyás hatálya a fentebbiek szerint megszünik; a végrehajtás is hatályát veszti s a biróság az ennek következtében szükséges intézkedéseket - ideértve a végrehajtási zálogjog törlése iránti megkeresést is - hivatalból teszi meg.
19. § Ha a fizetési meghagyás hatálya megszünik (11., 18. §-ok), a kereset meginditásával egybekötött magánjogi hatály fenmarad arra az esetre, ha a hitelező a fizetési meghagyás hatályának megszüntétől számitott harmincz nap alatt a követelés iránt keresetet ad be.
A fizetési meghagyás iránt előterjesztett kérelem visszautasitása esetében (4. §) az érintett magánjogi hatály fenmarad akkor, ha a hitelező a visszautasitó végzés jogerőre emelkedésétől számitott 30 nap alatt a követelés iránt keresetet ad be, vagy fizetési meghagyás kibocsátása iránt ujabb, törvényszerü kérelmet terjeszt elő.
20. § A fizetési meghagyási eljárás során a felek képviseletére a sommás eljárásban érvényes szabályok a következő eltérésekkel alkalmazandók:
a) az ügyvéd a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésénél és az ellentmondásnál meghatalmazását igazolni nem köteles;
b) idézési kérelemmel egybe nem kapcsolt ellentmondásra feljogositottnak intendő minden önjogu személy, a ki a fizetési meghagyást felmutatja így az irásban benyujtott ellentmondáshoz csatolja.
A b) pont esetében a hitelező kérelmére kiadott idéző végzés magának az adósnak kézbesitendő.
Ha kiderül, hogy valaki fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy ellentmondást meghatalmazás nélkül terjesztett elő, s cselekményéhez ennél utólag sem járul hozzá: a meghatalmazás nélkül eljáró a felmerült költségekért és károkért felelős.
21. § Ha az ügyvéd által nem képviselt fél a fizetési meghagyás kibocsátását tárgyazó kérelmet vagy az ellentmondást irásban kivánja előterjeszteni: szükséges, hogy az irásbeli beadványt a fél saját kezével irja alá, vagy két évi előttemezése mellett - a kiknek egyike a fél nevét is aláirja - kézjegyével lássa el.
E szabály áll a meghatalmazott által benyujtott irásbeli beadványra is, a mennyiben meghatalmazott által való képviseletnek helye van.
22. § A fizetési meghagyás iránti eljárásban, ha a felet ügyvéd nem képviseli, a bélyegköltségen és postadijon felül semmi más költség vagy dij fel nem számitható. E szabály a 40 korona összegig vagy értékig terjedő ügyekben akkor is áll, ha a fél ügyvéd által van képviselve.
A 40 korona összeget vagy értéket meghaladó ügyekben, ügyvédi képviselet esetében, a bélyegköltségen és a postadijon felül, következő dijak adottak:
1. A fizetési meghagyás kibocsátása iránt szóval vagy irásban előterjesztett kérelemért:
a) ha a per tárgya járulék nélkül
40 koronától 100 koronáig terjed 2 korona,
b) 100 koronán felül 400 kornáig 4 korona,
c) 400 koronán felül 600 koronáig 6 korona,
d) 600 koronán felül 1000 koronáig 8 korona,
2. A szóval vagy irásban előterjesztett ellentmondásért a fentebbi dijtételekben foglalt összegnek fele jár.
23. § Az ellentmondás esetén keletkezett perben a biróság a fizetési meghagyás kéréséből és az ellentmondásból felmerült költségek megtéritése felett határoz.
Ha a fizetési meghagyás hatályát veszti: ellenfelétől költségeinek megtéritését egyik fél sem követelheti.
24. § A fizetési meghagyás iránti ügyekről napló viendő s abba ugy az abban benyujtott, mint az élőszóval előterjesztett fizetési meghagyási kérelem és ellentmondás, ugyszintén a fizetési meghagyás kézbesitését és a behajtás foganatositását tárgyazó megkeresés szabályszerüen bevezetendő.
A fizetési meghagyás iránti kérelmet vagy az ellenmondást tartalmazó beadvány az ellenféllel nem közlendő; a kérelem vagy ellentmondás szóbeli előterjesztése esetében pedig jegyzőkönyv nem veendő fel.
A napló vitelének módozatait és az ügykezelési szabályokat az igazságügyminister rendelettel állapitja meg.
25. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy Fiuméban és kerületében a jelen törvényt az ottani viszonyoknak és az ott érvényben levő peres eljárásnak megfelelő módositásokkal hatályba léptethesse.
26. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a fizetési meghagyást tárgyazó eljárás során lerovandó bélyegilletékeket a törvényhozás további intézkedéseig az igazságügyministerrel egyetértőleg megállapithassa.
27. § A jelen törvény hatálybalépésének napját az igazságügyminister rendelettel állapitja meg.
28. § A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister, a belügyminister és a pénzügyminister megbizatnak.
