A Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről,
és
a szerb királyságnak régenssége, ő Felsége Szerbia királyának nevében másrészről, azon közös óhajtól vezéreltetve, hogy államaik közt a kereskedelmi összeköttetéseket fejleszszék és előmozditsák, uj szerződés kötését határozták el és e végből meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált illető meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
A szerződő felek országai között a kereskedés és a hajózás teljesen szabad leend.
A szerződő felek alattvalói a másik fél területein élvezni fogják mindazon jogokat, kedvezményeket és mentességeket, melyeket ezen területeken a kereskedés és a hajózás tekintetében a saját nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói tényleg élveznek, vagy jövőben élvezni fognak.
A szerződő felek alattvalói a másik fél területein ép ugy, mint a nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói, a vasutakon, folyóvizeken és utakon utazhatnak, bármely helyen letelepedhetnek vagy ott ideiglenesen is tartózkodhatnak, mindennemü földeket és házakat szerezhetnek, vagy egészben, vagy részben bérelhetnek és birhatnak; általában ingó és ingatlan javakat szerezhetnek, azokat elidegenithetik, vagy bármely intézkedés, különösen adás-vevés és végrendelet, vagy végrendelet nélküli öröklés utján átruházhatják; még pedig mindezt az ország hatóságainak külön engedélye vagy jóváhagyása nélkül. Ugyanott kereskedést vagy mesterséget üzhetnek, mindennemü ügyeiket rendezhetik, akár közvetlenül, akár szabadon választott közvetitőik által, akár magukban, akár társaságban árúkat és személyeket szállithatnak, raktárakat felállithatnak, megszabhatják áruczikkeik árait és a szolgáltatásaikért járó béreket vagy fizetéseket, szabadon járhatnak üzleteik után, a vámhivataloknál bevallásaikat megtehetik, jogaikat és kérelmeiket az ország hatóságai és törvényszékei előtt érvényesithetik; mindezt a nélkül, hogy más, vagy magasabb, vagy sulyosabb adókat, dijakat, illetményeket és illetékeket fizetnének, mint a melyekre a saját nemzetbeliek vagy a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói kötelezvék, még pedig tekintet nélkül a nemzetiségre, vagy a vallásra.
Magától értetik az, hogy mindezeknél az országnak a kereskedés, a mesterség és a közbiztonság tekintetében érvényes és a nemzetbeliekre, valamint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalóira is alkalmazható törvényeihez és rendeleteihez alkalmazkodni tartoznak.
Az egyik szerződő fél területein levő alapitványok, testületek, egyesületek és általában az erkölcsi személyek mind, kivéve a kereskedelmi és biztositó társaságokat, ki vannak zárva azon jogositványból, hogy a másik fél területein akár ingyen, akár ellenszolgáltatás mellett ingatlan javakat szerezhessenek.
Mindegyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein minden katonai szolgálattétel alól ugy a rendes hadseregben, mint a honvédségben és a nemzetőrségben fel vannak mentve.
Fel vannak továbbá mentve birói, közigazgatási vagy helyhatósági hivataloskodás minden kötelezettsége alól, a katona-beszállásolás alól, mindennemü hadi adó alól és bárminemü katonai kényszerszolgáltatás és megadóztatás alól, kivéve mindazonáltal az ingatlan javak birtoklásával vagy bérlésével egybekötött terheket, valamint azon hadi megadóztatásokat és kényszerszolgáltatásokat is, melyeket a saját nemzetbeliek is mint ingatlanok birtokosai vagy bérlői viselni tartoznak.
Nem vethetők alá sem személyükre nézve, sem ingó vagy ingatlan vagyonuk tekintetében más kötelezettségeknek, megszoritásoknak, dijaknak vagy adóknak, mint a melyekkel a nemzetbeliek terhelvék.
Mindegyik szerződő fél iparosai vagy kereskedői, kik a másik fél területein vásárlások tétele vagy megrendelések gyüjtése végett akár áru-mustrák felmutatása mellett, akár a nélkül, valamint általában kereskedelmi vagy ipari üzleteik érdekében vagy maguk utaznak, vagy segédeiket, ügynökeiket, utazóikat, vagy egyéb képviselőiket utaztatják; e czimen semminemü további illeték vagy adó fizetésére nem fognak köteleztethetni, a mennyiben a jelen szerződéshez csatolt minta szerint kiállitott igazolványi jegy által kimutatják azt: hogy azon üzleti czég, a melynek megbizásából utaznak, a maga hazájában az általa üzött kereskedés és ipar után járó illetékeket és adókat lefizette.
A fentebbi határozat nem fog alkalmaztatni az oly egyéneknél való megrendelések szerzésére, a kik kereskedést vagy ipart nem üznek. E tekintetben azonban az osztrák vagy magyar kereskedelmi utazók Szerbiában nem fognak kedvezőtlenebb bánásmódban részesittetni, mint a nemzetbeliek.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a másik fél területein kereskedésük üzése, vagy terményeik elárusitása végett vásárokra és sokadalmakra mennek; kölcsönösen ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a nemzetbeliek és nem fognak magasabb illetékek fizetésére köteleztetni, mint a milyenek az utóbbiaktól szedetnek.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a szerződő felek területeinek különböző helyei között szállitást vagy fuvarozást, vagy hajózást üznek; ezen iparuk üzéseért a másik fél területein semmiféle iparadó vagy más külön dij fizetésére nem kötelezhetők.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.
Ez alól kivételnek helye lehet csupán:
a) a jelenleg érvényben levő, vagy jövőben netán életbeléptetendő állami egyedáruságoknál;
b) egészség- és állategészségrendőri tekintetekből az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények közt.
A b) alatt kifejezett fentartás kiterjed azon tiltó intézkedésekre is, a melyek a földmivelés érdekében, kártékony rovarok vagy más kártékony organismusok elterjedésének meggátlása czéljából tétetnek.
A marhavész behurczolása és terjedése ellen szükséges óvintézkedések végett a szerződő felek egyidejüleg külön egyezményben állapodtak meg.
A szerződő felek egyikének területeiről érkező vagy az oda szállitandó mindennemü áruczikkek a másik fél területein kölcsönösen mentesek lesznek minden átviteli vámtól és mindennemü fogyasztási illetéktől; történjék az átvitel akár közvetlenül, akár pedig az árúknak lerakodása, raktározása és ujbóli berakodása után.
Azon osztrák vagy magyar eredetü termények vagy iparczikkek, melyek a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában vannak felsorolva, Szerbiában való bevitelüknél az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni.
Minden osztrák vagy magyar eredetü termények vagy iparczikkek - legyenek azok felsorolva az A) tarifában vagy nem - Szerbiába való bevitelüknél legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Azon szerb eredetü termények vagy iparczikkek, melyek a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában vannak felsorolva, az osztrák-magyar vámterületre való bevitelüknél az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni.
Minden szerb eredetü termények vagy iparczikkek - legyenek azok felsorolva a B) tarifában vagy nem - az osztrák magyar vámterületre való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
A közvetlen határon át való kölcsönös forgalom előmozditása czéljából a szerződő felek a jelen szerződéshez csatolt C) mellékletben foglalt külön határozatokban állapodtak meg.
Mindegyik szerződő fél kötelezi magát arra, hogy nemcsak a behozatalnál és a kivitelnél szedendő vámok és mellékilletékek magasságát, hanem ezen vámok és mellékilletékek beszedését és biztositását, valamint átalában a behozatali, az átviteli és a kiviteli vámeljárást illetőleg a másik fél föld és ipartermékeit mindazon kedvezményben, mentességben és könnyebbségben fogja részesiteni, a mely valamely harmadik hatalomnak már nyujtatik, vagy jövőben nyujtatni fog; még pedig akkép, hogy minden ily kedvezmény a másik szerződő fél föld- és ipartermékeire azonnal, már e ténynél fogva és ellenkedvezmény nélkül kiterjesztendő.
A következő árúk a behozatali és kiviteli vámok alól a szerződő felek részéről bizonyos időre felmentetnek azon feltétel alatt, hogy azok bizonyos előre megállapitott határidőn belül visszaszállittassanak és hogy a kivitt és ismét visszahozott árúk azonossága kétségtelen módon megállapitható:
1. mindazon árúk, melyek az egyik szerződő fél területeinek szabad forgalmából a másik fél vásáraira és sokadalmaira vitetnek, vagy a vásári és sokadalmi forgalmon kivül is a végett szállittatnak a másik fél területeire, hogy ott közraktárakban vagy vámraktárakban lerakassanak, valamint a kereskedelmi utazók által bevitt mustrák;
2. oly marha, mely az egyik szerződő fél területeiről a másik fél területeire vásárokra vitetik és el nem kelvén, onnan visszaszállittatik;
3. a kijavitásra rendelt tárgyak, ha természetük és kereskedelmi elnevezésük ezen kijavitás által lényeges változást nem szenved;
4. használatban volt jegyes zsákok, ugyszintén hordók, melyek a másik szerződő fél területeiről behozatnak, hogy megtöltve visszavitessenek, vagy a melyek visszahozatnak, miután előbb megtöltött állapotban kivitettek volt.
A jelen czikkben foglaltakra nézve a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmód mérvadó.
Azon belső adók, melyek akár az állam, akár a községek, vagy testületek javára az ország termékeinek előállitását, gyártását, vagy fogyasztását terheli, vagy terhelni fogják, semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, sem terhelőbb módon a másik szerződő fél területeiről származó hasonló termékeket.
Miután az osztrák-magyar monarchiában a szerb eredetü árúk a vámok és mellékilletékek fizetésénél abban a bánásmódban részesittetnek, a mely a nagyobb kedvezést élvező nemzet irányában fennáll: ennélfogva az osztrák vagy magyar eredetü árúk sem lesznek Szerbiában vám-, helyi, vagy bármi másnemü pótdijnak, vagy pedig uj, vagy azoknál magasabb mellékilletékeknek alávetve, mint a melyek jelenleg a legnagyobb kedvezést élvező nemzet irányában fennállanak, t. i.:
1. a hordásért: 100 kilogramm után 20 dinárpara és csupán akkor, a midőn ezen szolgálat a vámhivatal alkalmazottjai által teljesittetik;
2. a mérlegelésért: 100 kilogramm után 8 dinárpara;
3. a kövezetért: 100 kilogramm után 10 dinárpara;
4. a raktározásért: 100 kilogramm után és naponkint 5 dinárpara; ezen illeték a könnyen gyulékony és robbanó árúknál 100 kilogramm után és naponkint 10 parával növekszik.
Magától értetik, hogy a mellékilletékek csak annyiban szedhetők, a menynyiben azon szolgálatok, a melyekre ezen illetékek ki vannak szabva, valósággal és a vámszabályoknak és törvényeknek megfelelően teljesittettek.
Egyébiránt megegyezés jött létre arra nézve, hogy ezen mellék- vagy pótilletékeknek bárminemü csökkentése, mely valamely harmadik állam áruira nézve nyujtatnék, hasonlókép az osztrák vagy magyar eredetü hasonló nemü cikkekre is haladéktalanul alkalmaztatni fog.
Azon külön megállapodások sérelme nélkül, melyek a vasuti forgalomban alkalmazandó vámeljárásra vonatkoznak, megegyezés jött létre arra nézve; hogy azon árúk, melyek az egyik szerződő fél területein vámbiztositási eljárás alá esnek, és ezen vagy más okból ott már zár alá helyeztettek, ha máskép ellenőrzés kivánalmainak elég tétetett, a másik fél területein nem fognak felbontani és a sértetlenül talált zárak és ólompecsétek helyett mások nem fognak alkalmaztatni.
Átalában a vámszolgálat alakszerüségei azonos alapelvek szerint szabályoztatni és lehetőleg egyszerüsittetni fognak; gondoskodva lesz arról, hogy vámszolgálat szabályszerüen és gyorsan teljesittessék a hivatalos órákban, melyek kellő számban fognak megszabatni.
A mennyiben azt a körülmények megengedik, a szerződő felek vámhivatalai egyesittetni fognak, vagy legalább teendőikben egybehangzólag és egyidejüleg, a forgalom szükségtelen késleltetése nélkül fognak eljárni.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a területeik ellen irányzott csempészkedés meggátlására és megbüntetésére kellő eszközökkel közremüködnek, hogy e czélból a másik szerződő fél felügyelő hivatalnokainak minden törvényes segitséget megadnak és hogy azoknak, pénzügyi és rendőri közegeik, valamint átalában a helyi hatóságok utján mindazon felvilágositást és támogatást nyujtják, a melyre hivatalos eljárásukban szükségük van.
A szerződő felek fentartották maguknak, hogy e tekintetben külön szabályzatokban állapodjanak meg.
1. A szerződő felek egyikének alattvalói a másik fél területein a találmányok, a mustrák és minták, a gyári és kereskedelmi védjegyek, czégek és nevek oltalma tekintetében ugyanazon jogokat élvezendik, mint a saját alattvalók.
Ezen tekintetben az alattvalókkal egyforma elbánás alá esnek mindazon személyek is, kik a szerződő felek egyikének területein laknak, vagy ott birják ipari főtelepüket.
2. Ha valamely találmány, mustra vagy minta, gyári vagy kereskedelmi védjegy, a szerződő felek egyikének területein oltalom elnyerése végett bejelentetik, és ha három havi határidőn belül a bejelentés a másik szerződő fél területein is eszközöltetik, akkor
a) ezen későbbi bejelentés megelőzi mindazon bejelentéseket, melyek a másik fél területein az első bejelentés időpontja után nyujtattak be; és
b) oly körülmények miatt, melyek az első bejelentés időpontja után következtek be, a bejelentés tárgyától az ujdonság jellege a másik fél területein meg nem vonható.
3. A fentebb emlitett határidő kezdődik:
a) mustrák és mintáknál, valamint kereskedelmi és gyári védjegyeknél azon időponttal, midőn az első bejelentés történt;
b) találmányoknál azon időponttal, midőn az első bejelentésre a szabadalom megadatik.
A bejelentés, illetve szabadalmazás napja a határidőbe be nem számittatik.
A szabadalmazás napjául azon nap tekintendő, melyen a szabadalom végérvényes megadására vonatkozó határozat az érdekelt félnek kézbesittetett.
4. A szerződő felek egyikének területein előállitott árúknak a másik fél területeire való bevitele nem vonhatja maga után azon oltalomnak elvesztését, mely az utóbbi területeken ezen árúknak valamely találmány mustra vagy minta alapján biztosittatott.
5. A szerződő felek egyikének területein bejegyzett kereskedelmi és gyári védjegy tulajdonosától a másik fél területein való bejegyzés nem tagadható meg csupán abból az okból, mert a védjegy a védjegyek összeállitása és külső alakja tekintetében itt fennálló szabályoknak meg nem felel.
Ezen a védjegyek összeállitására és külső alakjára vonatkozó szabályok között nem értetnek azon szabályok, melyek tiltják az uralkodók vagy az uralkodó házak tagjai arczképeinek vagy állami és más nyilvános czimereknek a védjegyekben való felhasználását, vagy végül oly védjegyek alkalmazását, melyek a közrendbe ütköznek, vagy pedig a tényleges viszonyokkal a közönséget megtéveszteni alkalmas ellentétben vannak.
6. Mindegyik szerződő fél, a mennyiben az még nem történt volna meg, intézkedéseket fog tenni oly árúk eladása és áruba bocsátása ellen, melyek megtévesztés czéljából és a jogos kereskedelem hátrányára, a másik szerződő fél állami czimereivel, vagy a származás megjelölése végett a másik fél területein fekvő helyek és kerületek nevével vagy czimereivel lettek ellátva.
7. A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a másik szerződő fél területein valamely védjegyre, mustrára vagy mintára nézve a tulajdonjogot biztositani kivánják, kötelesek az utóbbi törvényhozása által e végből megállapitott alakszerüségeknek megfelelni. Különösen kötelességükben áll védjegyeiket, mustráikat és mintáikat az érvényben levő szabályoknak megfelelően Szerbiában a belgrádi kereskedelmi törvényszéknél, az osztrák-magyar monarchiában a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokat illetőleg a kereskedelmi és iparkamaránál Bécsben, valamint szent István koronájának országait illetőleg a kereskedelmi és iparkamaránál Budapesten, bejelenteni.
A jelen szerződés kiterjed mindazon országokra, a melyek az osztrák-magyar vámterülethez jelenleg tartoznak, vagy jövőben tartozni fognak.
A jelen szerződés az 1881 május hó 6-án/április hó 24-én kötött kereskedelmi szerződés helyébe fog lépni, 1893 julius 1-én/junius 19-én lép életbe és 1903 deczember 31-ig/deczember 19-ig érvényben marad. * Ha azonban az emlitett időszak lefolyta előtt a szerződő felek egyike sem jelentené ki abbeli szándékát, hogy a szerződés hatálya megszünjék, az azontul is érvényben marad, még pedig az egyik vagy a másik szerződő fél részéről megtörtént felmondás napjától számitott egy esztendő lefolyásáig.
Jelen szerződés jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok Bécsben minél előbb ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Minta
Érvényes az .................. évre.
Ezennel igazoltatik, hogy N ........................... ur ............................. kereskedést űz (gyárral bir) .................................. czég alatt.
.................................... kereskedőház szolgálatában áll, mint kereskedelmi utazó és hogy ezen ház ................................ kereskedésit űz (gyárral bir) ...................................... n.
N ....................................... ur a fentnevezett czég, valamint a következő czégek számára .........................................................
az osztrák-magyar monarchiában
a szerb királyságban
áru-megrendeléseket keresni és vásárlásokat tenni szándékozván, ezennel bizonyittatik, hogy az emlitett czég .................................. hazájában/jukban kereskedelmi üzlete (üzletük) gyakorlásáért a szabályszerü adókat fizeti/ik.
A jelen igazolvány előmutatójának joga van áru-megrendeléseket keresni és vásárlásokat tenni, de kizárólag utazás közben és csupán az előbb emlitett czég ...................................... számára. Hordhat magával mustrákat, de nem árúkat. A megrendelések keresésénél és a vásárlások eszközlésénél minden egyes államban a legtöbb kedvezésben részesülő nemzet kereskedelmi utazóira nézve érvényes szabályokat megtartani és az igazolványt mindig magánál tartani köteles.
(Hely, kelet és az igazolványt kiállitó hatóság aláirása és pecsétje.)
(A kereskedelmi utazó személyleirása, lakhelye és aláírása.)
| Az 1892. ápr. 2/14-iki szerb átalános vámtarifa száma * | Az áru megnevezése | Vám Dinár Para | Göngysuly a teljes suly százalékaiban kifejezve | |||||||
| I. Papiros | ||||||||||
| 1. a) | Közönséges itatós papiros (szürke v. fehér); mindennemü csomagoló papiros, papiroslemez és kartonpapiros (a látogató-jegyekre és fényképekre használt finom kartonpapiros kivételéve), a festett anyagból való, | |||||||||
| vagy a csomagolás, épületbefedés stb. czéljából valamely anyaggal áztatott vagy bevont is | 100 kg. 2.50 | 15 ládákban v. hordókban | ||||||||
| b) 1 | Festett anyagból való finom itatós papiros | 8.- | 10 kosarakban | |||||||
| Irópapiros, nyomdapapiros, rajzoló papiros és egyéb az 1. a) t. sz. a. meg nem nevezett papiros, a szivarka- és a selyempapiros kivételével | 10.- | 5 ládákban v. zsákokban | ||||||||
| Jegyzet. Ide tartoznak a látogató-jegyekre és fényképekre használt finom kartonpapiros is, ugyszintén mindenféle levélpapiros, monogramok, rajzok és képek nélkül, mindennemü és kiállitásu kartonokban is | ||||||||||
| 2 | Szivarkapapiros és selyempapiros, ivekben | 16.- | ||||||||
| 2. a) | Tarkapapiros, fénymázos és bronzolt papiros (arany- és ezüstpapiros); átlátszó papiros (sziranyaggal vagy viaszszal áztatott); papiros ráragasztott vászonnal | 30.- | ||||||||
| Üveg-, homok- és surla-papiros | 8.- | |||||||||
| b) | Nyomtatott, vonalzott papiros (szines is) | 18.- | ||||||||
| Levélpapiros monogrammokkal, rajzokkal és képekkel, mindennemü és kiállitásu kartonokban is; képes papiros | 25.- | 15 ládákban v. hordókban 10 kosarakban | ||||||||
| Papiros-tapéták és szobafestő-minták; diszitésekre való papiros-szeletek; áttört papiros; csipkepapiros és hasonlók | 46.- | 5 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| c) | Levélboritékok, monogrammok, rajzok és képek nélkül, mindennemü és kiállitásu kartonokban is | 10.- | ||||||||
| Levélboritékok monogrammokkal, rajzokkal és képekkel, mindennemü és kiállitásu kartonokban is | 25.- | |||||||||
| Jegyzet. Levélpapiros és boritékok, a melyeken csak a czég czime van rányomtatva, 10 dinár vám alá esnek; a szövettel bélelt boritékok, egyéb minőségük szerint 10, vagy 25 dinár vám alá esnek. | ||||||||||
| Papiros-hüvelyek és zacskók csomagló papirosból, | 100 kg. | |||||||||
| a melyeken a czégnek czime stb. is van rámonytatva | 4.50 | |||||||||
| Papiros, nyomtatott, vonalozott is, papirosba vagy papiroslemezbe füzve vagy bekötve | 22.- | 15 ládákban v. hordókban | ||||||||
| Üzleti könyvek, kalikotba vagy bőrbe bekötve, nemtelen fémekből való sarkokkal és pántokkal is | 20.- | 10 kosarakban 5 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| Könyvek, térképek, hangjegyek és egyéb hasonló irodalmi, tudományos és műtárgyak, bekötve, vászonra vagy más anyagra huzva | 20.- | |||||||||
| d) | Könyvek, térképek, hangjegyek, ivekben vagy füzve, de nem kötve | vm. 100 kg. | ||||||||
| e) | Játékkártyák | 60.- | ||||||||
| Szivarkapapiros könyvecskékben vagy másként dohányzók számára előkészitve | 40.- | 15 ládákban v. hordókban 10 kosarakban | ||||||||
| f) 1 | Közönséges papirosáruk | 10. | 5 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Jegyzet. | ||||||||||
| Ezen tétel alá tartoznak formás müvek papirospépből és hasonló anyagokból; továbbá dobozok és egyéb hasonuló áruk papirosból vagy papiroslemezből, lényeges diszités nélkül; közönséges anyagokkal kapcsolatban is. | ||||||||||
| 2 | Külön meg nem nevezett papirosáruk, közönséges anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 61. b) sz. (apró áruk) alá nem tartoznak | 30.- | 15 ládákban v. hordókban 10 kosarakban 5 bálokban v. zsákokban | |||||||
| II. Kerti és mezei termények | ||||||||||
| 5 | Őrlemények: | |||||||||
| Liszt és őrlemény (darált, törött és hántott szemek, kásadara, apró dara) | 1.50 | |||||||||
| III. Gyapjú és szőr | ||||||||||
| 8 a) | Egyes vagy többesével sodrott fonalak gyapjuból (mügyapjuból is), teve- vagy hódszőrből, nyers állapotban, fehéritve, festve, szinnyomatosan | 55.- | 25 ládákban v. hordókban 10 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 9 | Gyapju szövetek: | |||||||||
| a) | Közönségesek: | |||||||||
| 2 | Közönséges nemez állatszőrökből vagy durva gyapjuból | 100 kg | ||||||||
| (talpak és hasonlóknak) kiszabva is, | ||||||||||
| kátrányozva vagy fénymázozva is) | 24.- | 16 ládákban v. hordókban | ||||||||
| Durva posztók (mint halina, darócz, azor és hasonlók) | 25.- | 8 kosarakban | ||||||||
| Pokróczok (ló- és durva ágytakarók) durva gyapjuból vagy marha-, ló- vagy más hasonló szőrből | 24.- | 5 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| Jegyzet. Ezen tétel alá tartoznak a shoddyval vegyesen készitett takarók is. | ||||||||||
| b) | Durva szőnyegek állatszőrökből, a kecskeszőr kivételével | 24.- | ||||||||
| Másféle mindennemü szőnyeg kiszerelve vagy nem; mindennemü takaró a 9. a) 2. sz. a megnevezett ló- és durva ágytakarók és a 9. c) 2. alatt megnevezett asztalteritők kivételével | 50.- | 16 ládákban v. hordókban 8 kosarakban 5 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| c) | Szőtt-áruk másfélék, mint a 9. a) és b) alatt megnevezettek, szinnyomatosan, mustrásan is, fémszálakkal vegyesen vagy a nélkül, csekély mennyiségü selyem hozzáadásával is: | |||||||||
| 1 | Férfi-ruházatnak és egyéb vastagabb öltönyzetnek való posztó és posztószerü szövetek, flanell, wattmol, bélésszövetek; finom nemez és nemezáruk, közönséges kötött áruk | 70.- | 18 ládákban v. hordókban 10 kosarakban 5 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Jegyzet. | ||||||||||
| A posztószerü szövetekhez tartozik minden férfiruhának való divatszövet is, a milyen Brünnben és Reichenbergben készittetik. | ||||||||||
| 2 | Vékony, könnyü, rendszerint nöi öltözetre való szövetek (orlean, thibet, cachemir, mohair, berege s effélék), butoszörvetek, asztalteritők, nagykendők, nyakkendők, sálok és sálszerü szövetek, rojtokkal és bojtokkal is; gyapjupluche és gyapjubársony | 120.- | 18 ládákban v. hordókban 10 kosarakban 5 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Jegyzet. Ezen tétel alá tartoznak: alpacca, mohair, orlean, thibet, lustre, cachemir, serge, lama, poil de chévre, satin, italian-cloth, merino, damast, rips és másféle butorszövetek, női divatkelmék. A nyakkendők, nagykendők és az écharpekendők, egyszerü himzéssel ellátva is lehetnek | ||||||||||
| 3 | Minden ritkás könnyü és finom szövet, mint: csipkék, bobbinets, petinets, foulard, gaze és effélék, ugyszintén az ily szövetekből készült nyakkendők, sálok és más hasonló áruk | 100 kg. 150.- | 22 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 8 bálokban v. zsákokban | |||||||
| IV. Fa, faáruk és áruk másféle növényi anyagokból | ||||||||||
| 10 b) | Szerszámfa (épületfa), mint: deszkák, léczek, dongák, táblák, karók, zsindelyek, gerendák, széldeszkák, fatörzsek, tuskók, rudak stb. | -.50 vagy m3 3.- | ||||||||
| 100 kg. | ||||||||||
| -.50 | ||||||||||
| c) | Szőlőkarók | vagy m3 | ||||||||
| Kocsi- vagy malomkerék-agynak, keréktalpnak | 3.- | |||||||||
| és küllőnek előkészitett és nagyjából faragott fa; kocsirudak, evezők, abroncsok, ékeknek való sárgasom stb. | 1.- | |||||||||
| d) | Furniroknak, czipész- vagy könyvkötő-munkáknak való falemezek, rostáknak, szitáknak vagy doboknak való abroncsok, hordóabroncs | 4.- | ||||||||
| 11 a) | Közönséges faáruk, azaz bognár-, kádár-, esztergályos- és asztalos-munkák, nyers állapotban, nem mázolva, nem festve, nem fénymázozva vagy fényezve és csak vassal kapcsolatban | 4.- | ||||||||
| Jegyzet. Ezen tétel alá tartoznak: hordók, dézsák, kádak, teknők, puttonok, vedrek, kerekek és más kocsirészek (a kész kocsik kivételével), taligák, targonczák, kézi szánok, parketták és parkettarészek, evezők, padok, asztalok, székek, ágyak, szekrények, jármok, nyeregfák, mángorlók, esztergapadok, fonókerekek, malmok (a hajómalmok kivételével), létrák, faczipők, tyukketreczek, gereblyék, szénavillák, lapátok, czipőszegek, fogpiszkálók, fa-drót és efféle faáruk nyers állapotban, nem mázolva, nem fénymázozva vagy fényezve. Ezen tétel alá tartoznak még a parafadugók és parafa-talpak. | ||||||||||
| b) 1 | Kanalak, tányérok, dobozok, sámfák: | 100 kg. | ||||||||
| a) nem festve | 4.- | 18 ládákban v. hordókban | ||||||||
| b) festve, fénymázozva vagy mázolva | 9.- | 12 kosarakban | ||||||||
| Butorok puhafából, durván mázolva | 4 bálokban v. félládákban | |||||||||
| (durván mázolt virágokkal és egyéb diszitéssel is) és csak közönséges szalmafonadékokkal és közönséges vaspántokkal | ||||||||||
| kapcsolatban: | ||||||||||
| a) ládák | 3.50 | |||||||||
| b) másfélék | 5.- | |||||||||
| Asztalos-, esztergályos-, faragó- és más faáruk (az előbb megnevezettek kivételével), más közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | ||||||||||
| a) nem festve | 4.50 | 18 ládákban v. hordókban | ||||||||
| b) festve, fénymázozva vagy mázolva | 9.- | 12 kosarakban | ||||||||
| 2 | A 11. b) 1. sz. a. megnevezett áruk fényezve | 12.- | 4 bálokban v. félládákban | |||||||
| Jegyzet. a 11. b) 1. és 2. számhoz. | ||||||||||
| Ezen tételek alá tartoznak a hajlitott fából való butorok még az esetben is, ha nem hajlitott fával, szalma, nád és efféle fonadékkal, esztergályozott és lyukgatott részekkel vagy préselt vagy rágógéppel készitett, de nem faragott diszitésekkel vannak ellátva. | ||||||||||
| 3 | Párnázott vagy bevont butorok | 18.- | ||||||||
| Másféle párnázott vagy bevont faáruk | 32.- | |||||||||
| 4 | Bronzolt és aranyozott léczek és rámák fából | 20.- | 18 ládákban v. hordókban | |||||||
| Másféle bronzolt vagy aranyozott áruk | 30.- | 12 kosarakban | ||||||||
| c) | Szitakötő-áruk, faabroncscsal, a fenék anyagára való tekintet nélkül | 10.- | 4 bálokban és félládákban | |||||||
| 12 | Kosárkötő-áruk: | |||||||||
| a) | közönségesek és pedig: hámozatlan vesszőből vagy galyakból, fahéjból, kákából, nádból, szalmából vagy fűből, nem festve, nem fénymázozva, u. m.: | |||||||||
| kosarak, méhkasok, gyékények, seprők, fonadékok, lábtörlők, tarisznyák, szakajtók és effélék; mindezen áruk fával, zsineggel vagy fonalakkal kapcsolatban is | 100 kg. 5.- | |||||||||
| b) | finomak, azaz spanyol nádból, panamából, háncsból és másféle exotikus fonóanyagból; hámozott veszszőkből; ugyszintén minden finom áru közönséges fahéjból, nádból, szalmából vagy másféle növényi anyagból, festve, vagy nem festve, mázolva, fénymázozva, közönséges anyagokkal kapcsolatban, vagy a nélkül (a kalapok, sapkák és apró áruk kivételével) | 10.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 4 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Jegyzet. Ide tartoznak az a) alatt megnevezett áruk, ha festve, fénymázozva vagy más, mint az ott megnevezett anyagokkal kapcsolatban vannak. | ||||||||||
| c) | Az a) és b) alatt megnevezett kosárkötőáruk, egészben vagy részben aranyozva vagy bronzolva | 50.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 4 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 13 a) | Kocsik és szánok: | Darab | ||||||||
| 1 | Vasalás nélkül, mázolatlanul | 10.- | ||||||||
| 2 | Vasalással vagy mázolva, de párnamunka nélkül: | |||||||||
| a) rugók nélkül | 15.- | |||||||||
| b) rugókkal | 30.- | |||||||||
| 3 | Párnamunkával | 100.- | ||||||||
| b) | Vasuti kocsik | vm. | ||||||||
| c) | Hajók és egyéb vizijármüvek, fölszereléssel vagy a nélkül: | Tonna teherképesség | ||||||||
| 1 | Négy tonna teherképességig | 2.- | ||||||||
| 2 | Négy tonnán felül, az előbb emlitett vámon felül minden további tonna után | 1.- | ||||||||
| 3 | Gőzhajók és uszályhajók, a bárkákkal, hidakkal és egyéb felszerelésekkel együtt | vm. | ||||||||
| Jegyzet. A gőzhajók felszerelése alatt értendők: hajókötelek, horgonyok, vitorlák, evezők, csónakhorgok és más eszközök, valamint a hajó butorzata és konyhaberendezési tárgyai. | ||||||||||
| d) | Hajómalmok pontonokon, teljes malemberendezéssel, de más vizi jármüvek nélkül | Darab 350.- | ||||||||
| Jegyzet. Malomberendezés alatt értetik minden, a malom üzeméhez szükséges tárgy, ugymint: malomkövek, malomgépek, malomszékek, hidak, horgonyok és más hajó- és malomfelszerelési tárgy, valamint a molnár közönséges butorzata és eszközei. | ||||||||||
| V. Állatok | ||||||||||
| Darab | ||||||||||
| 14 a)-ból | Ló, kancza, csikó | 10.- | ||||||||
| 16 a)-ból | Szardinák hordócskákban, vagy sóslébe rakva és minden más hal sózva, vagy sóslébe rakva, száritva vagy füstölve | 100 kg. 12.- | 15 ládákban v. hordókban 10 kosarakban 4 bálokban | |||||||
| 19 f) 1 | Mindennemü disztollak | 700.- | 30 ládákban v. hordókban 11 kosarakban 10 bálokban | |||||||
| VI. Eledelek és italok | ||||||||||
| 20 | Eledelek: | |||||||||
| a) | Lisztből, gyümölcsből, hüvelyesekből, magvakból, füszerekből, vagy más növényi anyagokból, sütve, főzve, eczetbe rakva, vagy másként étkezésre elkészitve: | |||||||||
| 1 | Czukor, vagy méz nélkül: | |||||||||
| a) kenyér, sütemény, dara-tészta, maccaroni, szágó s egyéb tésztanemüek | 6.- | |||||||||
| b) gyümölcs-iz (marmelade), befőtt gyümölcs és szőlő-must, másféle nedve préselve, vagy befőzve; gyümölcs- és főzelék-konzervek, stb | 12.- | |||||||||
| 2 | Czukorral vagy mézzel: czukros sütemények, mézes kalács és más hasonló tésztanemüek; gyümölcs és más növényi anyagok, préselve vagy befőzve, czukor stb. hozzáadásával. Ide tartoznak: candis-czukor, árpa-czukor, medve-czukor és egyéb festett czukoráruk is, ugyszintén mindenféle czukorkák (bonbonok) | 25.- | 18 ládákban v. hordókban 12 fazekakban 10 kosarakban 4 bálokban v. zsákokban | |||||||
| b) | Husból, szalonnából, halakból, rákokból, csigákból, kagylós állatokból és más állati anyagokból, főzve, sütve, pörkölve, marinálva, vagy más módon elkészitve, u. m. marinálok, conservek, kivonatok, sültek, halikra (kaviár vagy avgoutar), kolbász, szalámi stb | 25.- | ||||||||
| c) | Sajt | 15.- | ||||||||
| Tejfel; vaj, nem sózva és nem olvasztva | 15.- | |||||||||
| 21 | Szeszes italok: | |||||||||
| a) | Bor: | |||||||||
| 1 | Hordókban: | |||||||||
| a) Versecz, Fehértemplom és Pancsova környékén és a | 100 kg. | |||||||||
| Szerémségben termettek | 2.50 | 10 kettős hordókban | ||||||||
| b) másféle | 10.- | |||||||||
| 2 | Palaczkokban (pezsgőborok is) | 30.- | 20 ládákban | |||||||
| 12 kosarakban | ||||||||||
| b) | Égetett szeszes folyadékok (szesz, borszesz, pálinka, rum, likőr): | |||||||||
| 1 | Hordókban: | |||||||||
| a) szesz és borszesz | 6.- | 10 kettős hordókban | ||||||||
| b) másféle | 10.- | |||||||||
| 2 | Palaczkokban | 25.- | 20 ládákban 12 kosarakban | |||||||
| c) | Sör hordókban és palaczkokban | 3.- | 20 kettős hordókban | |||||||
| Jegyzet. Ha a sörnek palaczkokban bevitelénél a bevivő | 20 ládákban 12 kosarakban | |||||||||
| kinyilatkoztatja, hogy a palaczkokat három havi határidő alatt ismét ki fogja szállitani; azon vámhivatal, a melyen át a sör bevitetett, fel fogja jegyezni a bevitt palaczkok számát és ugyanannyi, vagy kisebb számu sörös palaczkoknak a fentemlitett határidő alatt történő kivitele alkalmával vissza fogja tériteni a palaczkok tényleges sulyának megfelelő sörvámot és trosarina illetéket, a kiviteli vám beszedése nélkül. | ||||||||||
| Ételre való eczet, eczet-essenczia | 5.- | 20 kettős hordókban 20 ládákban 12 kosarakban | ||||||||
| 22 a) | Ásványviz, a palaczkokkal és korsókkal együtt | 1.- | ||||||||
| VII. Kövek, földnemek és üveg | ||||||||||
| 23c) | Kőszén és barnaszén | vm. | ||||||||
| 25 | Közönséges kövek és kőutánzatok: | |||||||||
| a) | Nagyjából faragott, nem csiszolt kövek épitkezésre és burkolatnak, ide értve a mesterséges bazaltköveket és efféléket is | 100 kg. -.30 | ||||||||
| b) | Malomkövek fémabroncsokkal is | 2.- | ||||||||
| c) | Kőfaragó munkák és czementáruk (ide értve a gipszből készült árukat is), u. m.: sirkövek, emlékkövek, szobrok (felirással is); ajtó- és ablaktokok, csatornák, csövek, vályuk, lépcsők stb. és más munkák legalább 5 kg. sulyuak, fával vagy nemtelen fémekkel kapcsolatban is: | |||||||||
| 1 | nem csiszolva | 1.- | ||||||||
| 2 | csiszolva | 2.50 | ||||||||
| Jegyzet. A c) 1 és 2 alá kivételesen soroztatnak a sulyra való tekintet nélkül a köszörülőkövek, nyomdakövek, kehlheimi és czementlapok és a födélpala. | ||||||||||
| d) | Kész tárgyak 5 kg.-nál kisebb sulyuak, a c)-hez tartozó | |||||||||
| jegyzetben felsoroltak kivételével, közönséges anyagokkal kapcsolatban, vagy a nélkül, a mennyiben a 61. a) sz. (apró áruk) alá nem tartoznak: | 100 kg. | 15 ládákban v. hordókban 9 kosarakban | ||||||||
| 1 | nem csiszolva | 4.- | 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 2 | csiszolva | 6.- | ||||||||
| 26 | Agyagáruk: | Ezer db. | ||||||||
| a) 1 | Mindennemü téglák és fedélcserepek | 3.- | ||||||||
| 2 és b)-ből | Közönséges agyagáruk mázzal, vagy a nélkül, vagy mázzal leöntve vagy nem, közönséges kőedény; agyagcsövek, kályhacsempék, koczkatéglák; mindezek fénymázozatlan | 100 kg. | ||||||||
| vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban is | 2.- | |||||||||
| b)-ből | Finom fayence és porczellán, egyszinü vagy fehér, a szines széllel és diszitésekkel ellátott fehér is; agyagpipák; mindezek nemtelen fémekből való födelekkel és veretekkel is; ide tartoznak egyszersmind az előző tétel alatt megnevezett áruk, efféle födelekkel és veretekkel ellátva | 8.- | 25 ládákban v. hordókban 20 kosarakban v. félládákban | |||||||
| Finom fayence és porcellán többszinü, festett, aranyozott, ezüstözött; agyagáruk másféle közönséges anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben az előző két tétel, vagy a 61. a) sz. (apró áruk) alá nem tartoznak | 16.- | |||||||||
| 27 | Üveg és üvegáruk: | |||||||||
| a) | Közönséges üveg, azaz köszörületlen, csiszolatlan, metszetlen, mustrátlan, préseletlen, szinezetlen, aranyozatlan, festetlen üveg, más anyagokkal való kapcsolat nélkül: | |||||||||
| 1 | Ablak- és táblaüveg | 2.- | ||||||||
| 2 | a) Öblös üveg a maga természetes szinében; üveganyag és zománczanyag, bordás vagy nem bordás öntött üvegtáblák padozatokhoz és fedélzetekhez | 2.50 | ||||||||
| 2 | b) Fehér öblös üveg | 3.50 | ||||||||
| Jegyzet. Ide tartoznak a lámpahengerek még az esetben is, ha széleik leköszörülve vannak. | ||||||||||
| b) | A 27. a) 2. sz. a. megnevezett öblös üveg köszörült vagy surolt dugóval, fenékkel vagy szélekkel; préselt és homályozott üveg, köszörült vagy surolt dugóval, | 100 kg. | ||||||||
| fenékkel és szélekkel is | 6.- | |||||||||
| Köszörült, étetett, vésett, mustrás (a fentebb megnevezett préselt és homályozott üveg kivételével), festett, aranyozott, ezüstözött, foncsoros üveg; csillárfüggők, üveggombok, üveggyöngyök, üvegkorálok, üvegzománcz és hamiskövek üvegből | 12.- | 30 ládákban v. hordókban 20 kosarakban v. félládákban | ||||||||
| Jegyzet. A gombokon levő fülek és aljzatok, melyek csak a gombok megerősitésére szolgálnak, valamint az üveggyöngyök, üvegkorálok és üvegzománcznak csupán könnyebb csomagolás vagy szállitás okából fonalakra való füzése ezen tárgyak vámozására befolyással nem birnak. | ||||||||||
| Ha azonban a fonalakra vagy zsinórra füzött üvegáruk közvetlenül ékszer gyanánt használhatók (p. o. mint kaperecz, nyakék stb.), akkor a 27. b) sz. alá nem tartoznak. | ||||||||||
| c) | Üvegáruk más közönséges anyagokkal kapcsolatban, | |||||||||
| a berámázott tükrök és az apróáruk kivételével | 30.- | |||||||||
| Jegyzet. A füzvesszőkkel, háncscsal, szalmával vagy náddal durván körülfont öblös üveg minősége szerint a 27. a) vagy b) sz. szerint vámozandó. A gyár stb. jegyével vagy nevével, vagy más efféle felirásokkal és jegyekkel való megjelölés az öblös üveg vámozásánál nem esik tekintetbe. | 30 ládákban v. hordókban 20 kosarakban v. félládákban | |||||||||
| 28 | Tükrök rámástul, a mennyiben az apró áruk közé nem tartoznak: | |||||||||
| a) | 0.60 m. magasságig | 20.- | ||||||||
| b) | 0.60 m.-nél magasabbak | 30.- | ||||||||
| VIII. Fémek | ||||||||||
| 30 | Vas: | |||||||||
| a) | Nyers vas, azaz öntött vas rudakban, tömbökben, rögekben stb; ócska vastöredék, vas- és aczélhulladék | 100 kg. -.50 | ||||||||
| b) | Félgyártmányok: | |||||||||
| 1, 2 és 3 | Kovácsolható vas és aczél rudakban, tuskókban, bugákban stb.; buczavas, nyers farkvas, milbars, nyerssinek és ingots | -.80 | ||||||||
| Vas és aczél rudakban, négyzetes, pántvas, laposvas, gömbölyüvas, mindennemü sarok- és szögletvas és aczél; vas- és aczéllemezek | 1.- | |||||||||
| Jegyzet. Ide tartozik minden nyujtott, kovácsolt, hengerelt rudvas, mindennemü nyujtott és öntött aczél rudakban, ugynevezett boszniai vas, abroncsvas L. V. T és I (gerendavas) U, + stb. vas, átalában a kereskedésben előforduló mindennemü vas és aczél. | ||||||||||
| Vasuti szerek vas- és aczélból (a gépek és a szállitó eszközökhöz tartozók kivételével), p. o. vasuti sinek, a sinek megerősitésére szolgáló anyagok, a forgalmi eszközök szerkesztéséhez vagy kijavitásához való alkatrészek, kitérő és keresztező készülékek, csucssinek stb.; vasuti épitésekhez való vasszerkezetek | vm. | |||||||||
| Mindennemü vas- és aczéllemez és vas- és aczéldrót | 4.- | |||||||||
| Eke- és boronavasak | 3.50 | |||||||||
| c) | Áruk kovácsolt vasból vagy aczélból: | |||||||||
| 1 | Szögek, drótszögek, szögecsek, csapszögek, czölöpök, eszkábák, patkók és fazekakra való vasfedők | 4.50 | ||||||||
| A 30. c) 1. sz. alá tartozó srófok | 12.- | |||||||||
| 2 | Áruk kovácsolt vasból vagy aczélból, nem reszelve, sem mázolva, csupán fával vagy öntött vassal kapcsolatban | 6.- | 10 ládákban v. hordókban | |||||||
| Jegyzet. A rozsda elleni mázolás ezen áruk vámozásánál figyelmen kivül marad. | 6 kosarakban 3 bálokban, zsákokban v. félládákban | |||||||||
| A 30 c) 2. sz. alá tartozó srófok | 12.- | |||||||||
| Eszközök és szerszámok vasból vagy aczélból: trágya- és szénavillák, csákányok, kapák, lapátok, gereblyék, kaszák, sarlók, szecskavágó vasak, boronák, ekék, mozsárütők, vésők; kalapácsok, fogók és üllők, darabonkint 2.5 kg.-nál nagyobb sulyuak; mindezek a megmunkálásra való tekintet nélkül, fából való fogantyukkal, nyelvekkel, markolatokkal és effélékkel is | 100 kg. 3.50 | |||||||||
| 3 | Áruk kovácsolt vasból vagy aczélból, reszelve vagy mázolva (a rozsda elleni mázolás kivételével); lakatos munkák (a zárak és kulcsok kivételével), bádogos és más pléháruk, drótáruk, részelve vagy mázolva is; mindezen áruk közönséges anyagokkal kapcsolatban vagy a nélkül | 12.50 | 10 ládákban v. hordókban 6 kosarakban 3 bálokban, zsákokban v. félládákban | |||||||
| Jegyzet. Ide tartozik minden külön meg nem nevezett szerszám és eszköz a megmunkálásra való tekintet nélkül. | ||||||||||
| Balták, juh- és sövénynyiró ollók | 3.50 | |||||||||
| A 30. c) 3. szám alá tartozó srófok | 12.- | |||||||||
| 4 | Áruk kovácsolt vasból vagy aczélból, drótból vagy pléhből, ónozva, czinkelve (bádogáruk és áruk ónozott drótból), más közönséges anyagokkal kapcsolatban si | 15.- | 10 ládákban v. hordókban 6 kosarakban 3 bálokban, zsákokban v. félládákban | |||||||
| Zárak és kulcsok | 15.- | |||||||||
| Minden csiszolt, fénymázozott, zománczozott és bronzolt | ||||||||||
| áru (a zománczozott főzőedény kivételével), más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 25.- | 13 ládákban v. hordókban 6 kosarakban | ||||||||
| Zománczozott, főzőedény, pléhből | 18.- | 4 bálokban, zsákokban v. félládákban | ||||||||
| d) | Áruk öntött vasból vagy ennek utánzataiból: | |||||||||
| 1 | nem reszelve, nem mázolva, nem zománczozva, | |||||||||
| sem más fémmel vagy fémkverékkel bevonva, | ||||||||||
| fával vagy kovácsolt vagy hengerelt vassal kapcsolatban is | 3.50 | |||||||||
| Jegyzet. A rozsda elleni mázolás ezen áruk vámozásánál figyelmen kivül marad. | ||||||||||
| 2 | Reszelve, mázolva (a rozsda elleni mázolás kivételével), zománczozva, bronzolva, más közönséges fémmel vagy bármely fémkeverékkel bevonva, fénymázozva, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 6.50 | 10 ládákban v. hordókban 6 kosarakban 3 bálokban, zsákokban v. félládákban | |||||||
| 3 | Csiszolva | 25.- | 13 ládákban v. hordókban | |||||||
| 31 a) | Ólom és czink: Félgyártmányok, azaz tuskókban, melenczeformában | 6 kosarakban 4 bálokban, zsákokban v. félládákban | ||||||||
| és rudakban, ugyszintén pléhek és drót: | 100 kg. | |||||||||
| 1 | ólomból | 5.- | ||||||||
| 2 | czinkből | 6.- | 10 ládákban v. hordókban | |||||||
| b) | Ólomáruk: | 6 kosarakban | ||||||||
| 1 | Golyók, sörét, ablakólom, csövek és minden durva ólomáru, azaz a darabonkint 2.5 kg.-nál nagyobb sulyuak; nyomdabetük | 8.- | 2 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 2 | Minden más ólomáru közönséges anyagokkal | |||||||||
| kapcsolatban is, a mennyiben a 61. d) sz. alá | 13 ládákban v. hordókban | |||||||||
| (apró áruk) nem tartoznak | 30.- | 7 kosarakban | ||||||||
| 3 bálokban v. zsákokban | ||||||||||
| c) | Czinkáruk: | |||||||||
| 10 ládákban v. hordókban | ||||||||||
| 1 | Durva áruk, azaz a darabonkint 2.5 kg.-nál nagyobb sulyuak | 10.- | 6 kosarakban 2 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 2 | Minden más czinkáru, közönséges anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 761. d) sz. alá (apró áruk) nem tartoznak | 35.- | 13 ládákban v. hordókban 7 kosarakban 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 32 | Ón és britannia fém: | |||||||||
| a) | Félgyártmányok, azaz tuskókban, melenczeformában, táblákban, rudakban; pléh és drót; ugyszintén hulladékok és ócskaáruk töredékei | 20.- | 10 ládákban v. hordókban 6 kosarakban | |||||||
| b) | Kész áruk, közönséges anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 61. d) sz. alá (apró áruk) nem tartoznak: | 2 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 1 | Durva vagy nagyobb sulyu öntött áruk | 25.- | ||||||||
| 2 | Finom és kisebb sulyu öntött áruk; mindennemü pléh- és drótáruk | 35.- | 13 ládákban v. hordókban 7 kosarakban 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 33 | Réz: | |||||||||
| a) | Félgyártmányok, azaz tuskókban, melenczeformában, táblákban, rudakban, pléh és drót; ugyszintén | | ||||||||
| hulladékok és ócskaáruk töredékei | 15.- | |||||||||
| b) | Rézáruk, közönséges anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 61. d) sz. alá (apró áruk) nem tartoznak: | 10 ládákban v. hordókban | ||||||||
| 1 | Durva öntvény: harangok, csengetyük, mozsarak, mozsárütők, gyertyatartók, vasalók, kávédarálók, vonalzók, sulyok, mérővesszők és efféle hosszmértékek; emlékszobrok, sirkeresztek, eszközök stb. durva öntvényből vagy nagyobb sulyu darabokban | 22.- | 6 kosarakban 2 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 2 | Finom és kisebb sulyu öntött áruk, mindennemü pléh- és drótáru | 109 kg: 35.- | 13 ládákban v. hordókban 7 kosarakban 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 34 | Sárgaréz, tombak és bronz: | |||||||||
| a) | Félgyártmányok, azaz tuskókban, melenczeformában, táblákban, rudakban, pléh és drót; ugyszintén | |||||||||
| hulladékok és ócskaáruk töredékei | 12.- | |||||||||
| b) | Kész áruk, közönséges anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 61. d) sz. alá (apró áruk) nem tartoznak: | 10 ládákban v. hordókban | ||||||||
| 1 | Durva öntvény: harangok, csengetyük, ágyuk, mozsarak, mozsárütők, gyertyatartók, vasalók, kávédarálók, vonalzók, sulyok, mérővesszők és efféle hosszmértékek; emlékszobrok, sirkeresztek, eszközök, stb. durva öntvényből vagy nagyobb sulyu darabokban | 22.- | 6 kosarakban 2 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 2 | Finom és kisebb sulyu öntött áruk; mindennemü pléh- és drótáru | 35.- | 13 ládákban v. hordókban 7 kosarakban 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 35 | Nikkel és nikkelkeverékek (uj ezüst, pakfong, alpacca): | |||||||||
| a) | Félgyártmányok, azaz tuskókban, melenczeformában, táblákban, rudakban, pléh és drót; ugyszintén | 30.- | 10 ládákban v. hordókban | |||||||
| hulladékok és ócskaáruk töredékei | 6 kosarakban | |||||||||
| b) | Kész áruk, közönséges anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 61. d) sz. alá (apró áruk) nem tartoznak: | 2 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 1 | Durva vagy nagyobb sulyu öntött áruk | 50.- | ||||||||
| 2 | Finom és kisebb sulyu öntött áruk; | |||||||||
| mindennemü pléh- és drótáru | 75.- | |||||||||
| Jegyzet. Az ezen t. sz. alá eső nikkeláruk alatt azok értendők, melyek tiszta nikkelből vagy nikkel-keverékekből valók, mig a csupán nikkelezett áruk egyéb minőségük szerint vámozandók | 13 ládákban v. hordókban | |||||||||
| 36 b) | Áruk china-ezüstből, azaz ezüstözött áruk nikkelből és nikkelkeverékekből (Christofle-féle ezüst áruk), ezüstözött áruk egyéb nemtelen fémekből, mindezek közönséges anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 61. d) sz. (apró áruk) alá nem tartoznak | 200.- | 7 kosarakban 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| IX. Bőr, kaucsuk, guttapercha és viaszos vászon | ||||||||||
| 39 d) | Cserzett bőrök és irhák: | |||||||||
| 1 | Talpbőr; fényes bőr, nem fénymázozva és | 100 kg. | ||||||||
| mindennemü bőr opánkáknak | 30.- | |||||||||
| Mindennemü hulladék-bőr és ebből készitett mesterséges talpbőr | 10.- | 14 ládákban v. hordókban | ||||||||
| 2 | Közönséges bőr: azaz minden természetes szinü, ugyszintén fekete ló-, marha- és borjubőr (csizmamázzal fényesitett, vonalozott, bárkás is), a 39 d) 1. sz. a. megnevezett bőrök kivételével | 45.- | 10 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Minden más kikészitett bőr, fénymázozva és bronzolva is | 60.- | |||||||||
| 40 b) | Kaucsuk és guttapercha, megmunkálva: | |||||||||
| 1 | Lemezekben és vékony táblákban, kaucsukszálak, | |||||||||
| más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 65.- | |||||||||
| 2 | Kaucsukkal vagy guttaperchával áztatott vagy bevont szövetek, vagy ezen anyagokkal összeragasztott szövetek, ruganyos szövetek és kötött áruk, valamint minden más áru kaucsukból és guttaperchából, más anyagokkal kapcsolatban is, a ruházatok és czipők kivételével | 80.- | 16 ládákban v. hordókban 13 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 41 | Viaszos vászon: | |||||||||
| a) | Közönséges, azaz áru- és kocsitakarók durva szövetből, kátránynyal vagy másféle közönséges | |||||||||
| anyaggal bevonva, vagy áztatva | 15.- | |||||||||
| Jegyzet. Ide tartoznak a vizhatlan áru- és kocsitakarók impregnált vászonból, karikákkal, szijakkal, csatokkal stb. ellátva is | 13 ládákban v. hordókban 9 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| b) | Finom, azaz asztelteritőknek s egyéb használatra való, a 41. a) sz. a. megnevezettnek kivételével | 40.- | ||||||||
| X. Gyarmatárúk és déli gyümölcs | ||||||||||
| 42 a)-ból | Kákáó, őrölve | 15.- | 15 ládákban v. hordókban | |||||||
| 44 b)-ből | Kávépótlók | 5.- | ||||||||
| Csokoládé és csokoládé-pótlók | 30.- | |||||||||
| c) | Czukor: | |||||||||
| 1 | Nyers | 5.- | 13 ládákban v. hordókban | |||||||
| 100 kg. | ||||||||||
| 2 | Finomitott | 8.- | 13 ládákban v. hordókban | |||||||
| 3 | Czukorliszt | 8.- | 9 hordókban | |||||||
| d) | Melasse (nem tisztult szörp), csizmamáz | 2 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| vagy nyomdafesték készitéséhez is | 2.50 | |||||||||
| e) | Rizs | 5.- | ||||||||
| XI. Gyógyszerek, vegyészeti termékek és festékek | ||||||||||
| 46 | Gyógyszerek, drogeriák és vegyészeti termékek: | |||||||||
| a) | Egyszerüek: | |||||||||
| 1 | Calcinált (égetett) szóda | 2.- | 25 ládákban v. hordókban | |||||||
| China-kéreg | 16.- | 12 kosarakban | ||||||||
| Füvek, levelek, virágok, kérgek | 6 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| (a china-kéreg kivételével), gyökerek, magvak és gyógyszernek használható más növényi anyagok: száritva, egészben, vagy porrá törve: | ||||||||||
| Gyógyszernek használt növénynedvek, u. m.: copaiva-balzsam, manna, theriak, opium és opium-készitmények és kámfor; savak és sók folyékony állapotban, jegeczesedve, darabokban vagy porrá törve, a közönséges konyhasó és más számok alatt külön megnevezett savak és sók kivételével; gyógyszereknek való ásványi és fémes termékek, mint: kéneső, kalomel, sublimatum corrosivum, pokolkő stb.; | ||||||||||
| Gyógyszereknek használt állatok és állati részek, mint: kőrisbogarak, hódanyag (castoreum), moschus, szürke ambra, stb. | 45.- | 25 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 2-ből | Finomitott salétrom | 6.- | 10 ládákban v. hordókban | |||||||
| Ólomczukor, ammoniáksó (salmiak), borkő | 6.- | 7 kosarakban | ||||||||
| 3-ból | Salétromsav | 2.- | 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Kénsav | 1.- | |||||||||
| Vasgálicz | 1.- | |||||||||
| Rézgálicz | 1.- | |||||||||
| Ólomtajt | 4.- | 10 ládákban v. hordókban | ||||||||
| Czink- és ólomfehér | 7.- | 7 kosarakban | ||||||||
| Só- és chlorkönenysa | 1.- | 3 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 4-ből | Szóda nyers vagy jegeczedett | 2.- | ||||||||
| Hamuzsir | 4.- | |||||||||
| 5-ből | Hydraulikus mész, czement, gypsz | -.60 | ||||||||
| 100 kg. | ||||||||||
| Föld-len (hajsó), poralakban | -.50 | |||||||||
| 6 | Közönséges oltott vagy oltatlan mész | -.30 | ||||||||
| 7 | Papiros-anyag, száritva vagy nem, ide értve a cellulosét is | vm. | ||||||||
| b) | Elkészitett gyógyszerek, illatszerek és vegyészeti termékek: | |||||||||
| 1 | Chinin és chininsók | 100.- | ||||||||
| Elkészitett vagy összetett gyógyszerek, illatszerek és effélék; tincturák, szörpök, likőr, bor és egyéb gyógyszernek használt italok; szájviz, kölni viz, kivonatok, essencziák, balzsamok, csöppek, pilulák; tapasz, kenőcs, opodeldoc, gyógyászatilag vagy vegyészetileg elkészitett papiros vagy vászon, arczfesték stb.; illatos vagy illó olajok, illatos vizek vagy eczetek, kenőcsök és egyéb illatszerek, az illatos szappan kivételével. Ide tartozik továbbá minden gyógyszer, vegyészeti termék és illatszer általában, még az esetben is, ha elkészitve nincs, de a kisebb forgalom számára üvegekben, agyagedényekben, bőrben, vászonban vagy egyéb tartályokban, vagy különös boritékokban bekötözve | 16 ládákban v. hordókban 9 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| vagy lepecsételve van | 100.- | |||||||||
| 2-ből | Pecsétviasz | 20.- | 12 ládákban v. hordókban | |||||||
| Fénymáz, firnisz | 30.- | 8 kosarakban | ||||||||
| 3-ból | Mindennemü ragasz | 6.- | 4 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Mindennemü gyufa (dobozokban is), | ||||||||||
| mindennemü keményitő (dobozokban is), | 8 kosarakban | |||||||||
| keményitő-mézga és enyv | 10.- | 4 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| Mindennemü tinta és csizmamáz | 4.- | |||||||||
| Mindennemü lámpabelek | 30.- | 12 ládákban v. hordókban | ||||||||
| 8 kosarakban | ||||||||||
| 47 | Festékek: | 4 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| a) 6-ból | Brémai és párisi kék és az indigo utánzására szolgáló | |||||||||
| minden más festék | 20.- | 16 ládákban v. hordókban | ||||||||
| Berlini kék és kékitő (ultramarin stb.), darabokban, porrá törve és kékitő papiros | 10.- | 10 kosarakban 4 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| b) | Elkészitve: | |||||||||
| 1 | Közönséges festékföld s egyéb könönséges ásványi festék, darabokban vagy porrá törve, u. m. okker, angol vörös, bolus, ásványkék, rézbarna, baryt, vörös föld, umbra, fehér és sárga pallérföld, bécsi, bresciai, vicenzai, bolognai föld stb., graphit, csont- és növényszén (koromfeketitő), | 100 kg. | ||||||||
| korom és fehér kréta papiros boriték nélkül | 1.- | |||||||||
| 2 | Anilin festékek | 60.- | ||||||||
| Minden más vegyileg elkészitett festék, darabokban, porrá törve, vagy hig állapotban, ideértve a szines rajzkrétát és a papirossal bevont krétát | 20.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban | ||||||||
| 3 | Tisztitó és csiszoló anyagok (bécsi mész és effélék) a kisebb forgalom számára csomagolva | 10.- | 10 kettős hordókban | |||||||
| XII. Zsiradékok és zsirgyártmányok | ||||||||||
| 48 | Nem illatos olajok: | 20 ládákban | ||||||||
| a) | Faolaj, magolaj és más külön meg nem nevezett növényi olaj; terpentin és firnisz hig állapotban | 10.- | 12 kosarakban 10 kettős hordókban | |||||||
| b) | Kokuszdió- és pálmaolaj: sürü terpentin | 3.- | ||||||||
| Mindennemü kátrány | -.75 | |||||||||
| 49 | Zsiradékok és más zsiros anyagok: | 13 hordókban v. bödönökben | ||||||||
| a) | Sózott vagy olvasztott vaj, művaj | 15.- | 6 kosarakban v. bálokban | |||||||
| 12 ládákban v. hordókban | ||||||||||
| b)-ből | Glycerin | 8.- | ||||||||
| d) | Viasz, stearin, paraffin, palmitin, | 13 ládákban v. hordókban | ||||||||
| ceresin és effélék | 10.- | 8 kosarakban | ||||||||
| 50 | Zsirgyártmányok: | 3 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| a) | Szappan: | |||||||||
| 1. nem illatos | 9.- | 15 ládákban v. hordókban | ||||||||
| 2. illatos | 18.- | 8 kosarakban | ||||||||
| b) | Viaszból, stearinból, paraffinból, ceresinből, palmitinból, vagy efféle más anyagokból való gyertya | 16.- | 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| XIII. Gépek, műszerek, irodalmi tárgyak és fegyverek | ||||||||||
| 51 | Gépek: | |||||||||
| Gépek és géprészek fémből, fából vagy valamely más közönséges anyagból, az ipar (kézi ipar is), mezőgazdaság, sör- és szeszfőzdék és finomitók használatára, továbbá a vizen vagy száraz földön való szállitásra, fürdők használatára és más hasonló czélokra; ugyszintén varró-, kötő- és himző-gépek, tüzi fecskendők, teljes felszerelésükkel is | vm. | |||||||||
| 52 | Műszerek és készülékek: | |||||||||
| a) | Csillagászati, optikai, mennyiségtani, mechanikai, gyógyászati, sebészeti, természettani és más különböző tudományos czélokra | 100 kg. | ||||||||
| és laboratoriumokban használt műszerek | 50.- | |||||||||
| b) | Hangszerek: | |||||||||
| 1 | Egyszerüek, fényezetlen és fénymázozatlan fából és fémből való hangoló kulcsok nélkül, mint fuvola, guzla, duda stb. | 60.- | 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 2 | Zongorák, pianinok, harminiumok, phisharmonikák, templomi orgonák | Darab 100.- | ||||||||
| 100 kg. | ||||||||||
| Sipládák | 40.- | |||||||||
| 3 | Minden más hangszer, bármely anyagból, ugyszintén az 52 b) 1. sz. a. megnevezett hangszerek, ha fényezett vagy fénymázozott fából vannak készitve vagy ha fémből való hangoló kulcsokkal vannak ellátva | 100.- | 23 ládákban v. hordókban 9 bálokban | |||||||
| 53 | Tudományos, irodalmi és műtárgyak, u. m. könyvek, hirlapok, térképek, földgömbök (globusok), hangjegyek vagy másféle kéziratok; rajzok, fetmények, képek, metszetek és szinnyomatu képek, bármily anyagon, még pedig kötetlenül vagy csak füzve, berámázatlanul, kartonra, vászonra, vagy másféle anyagra nem ragasztva, sem fel nem hozva | vm. | ||||||||
| 54 | Mindennemü kézi fegyver, u. m. puska, pisztoly, revolver, kard, yatagán, handzsár, vitőr, szurony stb. | 100 kg. 70.- | 15 ládákban v. hordókban 10 kosarakban 5 ládákban v. zsákokban | |||||||
| XV. Pamut, kender, len és más növényi fonó-anyagok | ||||||||||
| 56 a) | Pamuthulladék | 5.- | ||||||||
| Pamut, nyers állapotban vagy gyaratolva | 9.- | 6 bálokban | ||||||||
| b) | Egyes vagy czérnázott pamutfonalak, a kisebb forgalom számára kiszerelve is; | |||||||||
| 1 | Nyers állapotban vagy fehéritve, de nem festve, sem más anyagokkal kapcsolatban: | 100 kg. | ||||||||
| a) angol származási mód szerint a 30 számig | 18.- | |||||||||
| b) a 30 számon felül | 27.- | |||||||||
| 2 | Festve vagy szinnyomatosan: | |||||||||
| a) angol számozási mód szerint a 30 számig | 23.- | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| b) a 30 számon felül | 33.- | 12 kosarakban | ||||||||
| Jegyzet. Varrófonál kártyapapirosra, csévékre és effélékre a kisebb forgalom számára kiszerelve, minősége szerint az 56. b) 1. b) vagy 2. b) alá tartozik. | 5 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| Közönséges fémből való szálakkal kapcsolatban | 50.- | |||||||||
| c) | Pamutáruk: | |||||||||
| 1 | Barchent (molleton) és más efféle kelmék, nyers állapotban | 25.- | ||||||||
| Minden más külön meg nem nevezett pamutáruk, nyers állapotban | 30.- | |||||||||
| Vatta táblákban | 9.- | |||||||||
| 2 | Barchent (moletton) és más efféle kelmék (kalmuk stb.), csinvat (két vagy több nyüstös), oxford, zephyr, gradl és schöckl, azaz tarkán vagy koczkásan szőtt ágynemü; takarók és szőnyegek, az előállitás módjára való tekintet nélkül; mindezen áruk különbség nélkül, fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 25.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 5 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 3 | Nadrág- és kabát-kelmék; puqué és efféle szövetek; mindezen áruk különbség nélkül fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 35.- | ||||||||
| Asztalnemüek és kendők (zseb-, nyak- és fejkendők), tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 55.- | |||||||||
| Bélésnek való organdine, szövetek és bobbinetek, keményre kikészitve | 25.- | |||||||||
| Minden más sűrű pamutszövet, nem himezve (a bársony kivételével): | 100 kg. | |||||||||
| a) fehéritve | 50.- | |||||||||
| b) festve vagy tarkán szőve | 60.- | |||||||||
| c) szinnyomatosan | 80.- | |||||||||
| 4 | Finom és könnyü pamutszövetek, u. m. jaconat, linon, musselin; függönyöknek és egyéb használatra való tüll; bársony; szövetek, himzést utánzó beszőtt mustrákkal: | |||||||||
| a) fehéritve | 80.- | |||||||||
| b) festve vagy tarkán szőve | 100.- | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| c) szinnyomatosan | 120.- | 12 kosarakban | ||||||||
| Jegyzet. Az 56. c) 4. sz. alá tartoznak mindazon pamutszövetek, melyekhez diszitésül kevés selyem van keverve, valamint mindazon pamutszövetek, melyek más közönséges, de nem fonó anyagokkal vannak kapcsolatban. | 5 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| 5 | Gaze, blonde, géppel készitett csipke, tüll, anglais, bobbinet, petinet (a bélésnek való organtin s a keményre kikészitett szövetek és bobbinetek kivételével) | 160.- | ||||||||
| 57 | Kender, len és más növényi fonóanyagok, a pamut kivételével: | |||||||||
| b) | Egyes vagy czérnázott fonalak (a kötélverő áruk kivételével), a kisebb forgalom számára kiszerelve is: | |||||||||
| 1 | Nyers állapotban, nem fehéritve, nem festve és más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 12.50 | 18 ládákban v. hordókban 12 kosarakban | |||||||
| 2 | Fehéritve, nem festve, más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 15.- | 5 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Festve, szinnyomatosan, vagy más közönséges | ||||||||||
| anyagokkal kapcsolatban | 25.- | 18 ládákban v. hordókban | ||||||||
| c) | Szőtt áruk és más kelmék: | 12 kosarakban | ||||||||
| 1 | Durva zsák és csomagoló vászon, | 7.50 | 5 bálokban v. zsákokban | |||||||
| valamint az abból való zsákok | ||||||||||
| Szilvazsákok, darabonkint 1 kg. és ennél nagyobb sulyuak | 4.50 | |||||||||
| Jegyzet. Az 57. c) 1. sz. alá tartozó áruk, valamint az 57. c) 2. sz. alá tartozó zsáknak való csinvat és az abból való zsákok egyes szines csikokkal is el lehetnek látva. | ||||||||||
| 2 | Zsáknak való csinvat és abból való zsákok | 7.50 | ||||||||
| Közönséges házi vászon és más efféle durva vászon len- vagy kenderből (mint flank, numerasch, kalamaika stb.); katonaruházatoknak való csinvat, vitorlavászon és más durva lenszövetek; mindezen áruk fehéritve is, de nem festve | 100 kg. 15.- | 18 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 5 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 3 | Az 57. c) 2. sz. alatt megnevezett szövetek festve; gradl (sávolyos vászon ágynemünek, matrácznak, szalmazsáknak, butor bevonatoknak); kanavász és schökl (bélésnek való festett vászon és ágynemünek való szines | |||||||||
| koczkás szövet); mindennemü takaró és szőnyeg | 30.- | |||||||||
| 4 | Ruházatnak való csinvat, fehéritve vagy tarkán szőve | 30.- | ||||||||
| Más sürü szövetek, nyers állapotban, fehéritve, festve, tarkán szőve, szinnyomatosan, de nem himezve | 65.- | |||||||||
| 5 | Finom és könnyü szövetek, mint: linon, batiszt, függönyöknek és egyéb használatra való tüll, himzést utánzó beszőtt mustrákkal is | 150.- | 18 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 5 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Jegyzet. Az 57. c) 5. sz. alá tartoznak mindazon szövetek, melyekhez diszitésül kevés selyem van keverve, valamint mindazon szövetek, melyek más közönséges, de nem fonó anyagokkal vannak kapcsolatban | ||||||||||
| 6 | Ritkás szövetek, mint: géppel készitett csipke, tüll anglais, bobbinet vagy petinet, fátyol stb. | 300.- | ||||||||
| d) | Kötélverő áruk: | |||||||||
| 1 | Kötelek, alattságok és zsinegek (lókantárok, kötőfékek, istrángok és effélék is) | 10.- | 15 ládákban v. hordókban | |||||||
| 2 | Másfélék (madzag, tömlők, hevederek, vedrek, hálók, tüzoltó- és tornaszerek stb.), más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 20.- | 10 kosarakban 3 bálokban v. zsákokban | |||||||
| XVI. Selyem | ||||||||||
| 58 b) | Mindennemü selyemfonál, más közönséges | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| anyagokkal kapcsolatban is | 200.- | 16 kosarakban | ||||||||
| c) | Szövetek: | 8 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 1 | Félselyemből, azaz tiszta selyem vagy floretselyemből, pamuttal, lennel, gyapjuval vagy más szőrökkel vegyesen, a mennyiben a gyapju-, pamut-, kender-, len- stb. szövetek csoportjába nem tartoznak, az 58. c) 2. sz. alatt megnevezett áruk kivételével | 100 kg. | ||||||||
| 250.- | ||||||||||
| 2 | Tiszta selyemből (a szalagok kivételével), más anyagokból való diszitéssel is | 850.- | ||||||||
| Szalagok tiszta selyemből | 500.- | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| Bársony félselyemből | 300.- | 16 kosarakban | ||||||||
| Szalagok félselyemből, bársonyszalagok is | 200.- | 8 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| Ritkás félselyem-szövetek, mint: blondok, fátylak, tüll anglais, csipkék stb.; arany vagy aranyozott szálakkal vagy üvegfonállal vegyes félselyemszövetek | 450.- | |||||||||
| XVII. Ékszerek és apróáruk | ||||||||||
| 59 | Férfi és női ékszerek, mint: gyürük, fülbevalók, karpereczek, nyakékek, óralánczok, tepeluk (hajék), boglárok, felvarrás nélkül használható ékgombok, medaillonok, éktük és brocheok: | |||||||||
| a) 1 | Közönséges anyagokból, a megmunkálásra való tekintet nélkül (drágakövek, gyöngyök, arany, platina, ezüst, aranyfonadékok, elefántcsont, teknősbéka-héj, korál, granát, karneol, türkisz | 1 kg. | ||||||||
| s egyéb féldrágakövek utánzataiból is) | 1.- | |||||||||
| 2 | Közönséges, valódian aranyozott v. ezüstözött fémekből, a megmunkálásra való tekintet nélkül | 3.- | ||||||||
| Jegyzet. Az efféle csak részben valódian aranyozott vagy ezüstözött áruk az 59. a) 1. sz. alá tartoznak. | ||||||||||
| b) 1 | Ezüstből vagy aluminiumból | 15.- | ||||||||
| 2 | Gyöngyházból, tajtékból, elefántcsontból és teknősbéka-héjból | 5.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban | |||||||
| c) 1 | Borostyánkőből és borostyánkő-gyuradékból | 5.- | 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 2 | Hajból, korálokból, valódi granátokból, karneolból, türkiszből és más féldrágakövekből | 20.- | ||||||||
| d) | Aranyból, platinából, drágakövekből és gyöngyökből | 25.- | ||||||||
| e) | Mesterséges virágok: | |||||||||
| 1 | Közönséges anyagokból csekélyebb menynyiségü | 1 kg. | ||||||||
| szőtt vagy kötött árukkal kapcsolatban is | -.80 | |||||||||
| 2 | Szőtt és kötött árukból: | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| a) sírkoszoruk | -.80 | 12 kosarakban | ||||||||
| b) másfélék | 3.- | 6 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 3 | Az 1. és 2. sz. a. meg nem nevezettek, | mint ékszerek. | ||||||||
| 60 | Leoni drót, leoni fonadékok, leoni drót lapitva, pillangó-lemez, lánna, fodrossá és boullonokká kidolgozva, arany- és ezüstfüst: | 1 kg. | ||||||||
| a) | Nemtelen fémekből | -.75 | ||||||||
| Jegyzet. Ide tartoznak a bronzpor is. | ||||||||||
| b) | Valódian aranyozott vagy ezüstözött fémekből | 2.- | ||||||||
| c) | Nemes fémekből | 10.- | 20 ládákban v. hordókban | |||||||
| 61 | Apró áruk: | 12 kosarakban | ||||||||
| a) | Közönséges kövekből, üvegből, porczellánból, fayenceból, agyagból, lávából, mozaik vagy gipszből, viaszból, stearinból, paraffinból, ceresinből és más efféle compositiókból, a megmunkálásra való tekintet nélkül, közönséges anyagokkal kapcsolatban vagy a nélkül | -.30 | 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Ezen szám alá eső apró áruk gyanánt csak a következők vámozhatók: viaszból vagy más hasonló compositiókból, való mesterséges gyümölcs; szobrocskák, apró alakok és más hasonló csecsebecsék; pipák (az agyagpipák kivételével), függöny-rozetták; lithophaniák; óra-számlapok; optikai lencsék; zsebóra-üvegek; mesterséges szemek üvegből. Kivételesen ide tartoznak a levélnyomók, gyertyatartók, tintatartók és más efféle plasztikai munkák alabastromból és márványból, ha darabonkint 5 kg.-nál kisebb sulyuak. | ||||||||||
| b) 1 | Apróáruk papirosból, papiros-lemezből, papiros-pépből, vagy papiros-machéból, a megmunkálásra való tekintet nélkül, más közönséges anyagokkal kapcsolatban, vagy a nélkül | -.65 | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Ezen szám alá eső apróáruk gyanánt csak a következők vámozhatók: albumok, jegyzékkönyvek (a papirosba, viaszos vászonba vagy könyvkötő vászonba kötöttek kivételével), törlők papirosból, legyezők, itatós papirosból való hengerek, papirospecsétek, rajzkönyvek, mappák, tokok, dohányszelenczék, távcsövek papirosfoglalattal; rámák, kézi tükrök, gombok, szivarszipkák, tombolajátékok, varróvánkosok, apró alakok és más hasonló csecsebecsék | ||||||||||
| 2 | Finom papeteriák, más közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 1 kg. 1.50 | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban | |||||||
| Finom papeteriák gyanánt csak a következők vámozhatók: | 6 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| cotillon-jelvények és más hasonló farsangi czikkek, papiros lampionok, metachromatypiák (levonható képek), üdvözlő jegyek, étjegyek, bonbonierek és effélék szines képekkel, festményekkel, csipkepapirossal stb. diszitve; kivételesen ezen tárgyak részben selyemmel is lehetnek diszitve. | ||||||||||
| c) 1 | Apróáruk fából, kosárkötő és más közönséges növényi anyagokból (az ezen tarifaszám 2. pontja alatt külön megnevezettek kivételével), a megmunkálásra való tekintet nélkül, más közönséges anyagokkal kapcsolatban vagy a nélkül | -.60 | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Ezen szám alá tartozó apróáruk gyanánt csak a következők vámozhatók: takácsbordák (fésük), takácsbordák-fogak, takácskerekek és takácsvetéllők; tolltartók; dohányszelenczék, varróvánkosok, kézi tükrök, fényképrámák, festéklapok (festőpaletták); fekete és szines czeruzák fába foglalva; billárdbábuk és billárdbotok; legyezők; irodai használatra és rajzolásra való kis vonalzók és mérőpálczák; gombok (a felvarrás nélkül használható ékgombok kivételével); nyomdászati diszitmények; papiros simitó; késhüvelyek (kaniek); tűtartók; hegedűnyergek; kefék és ecsetek fával szerelve; apró keresztek, apró alakok és hasonló csecsebecsék; tombola, sakk- és dominó-játékok (csonttal kirakva is); pipák, pipaszárak, szivar- és szivarkaszipkák; sétabotok, esernyővázak; ostorok és lovagló korbácsok; finomabb evőkanalak és villák; finom kosárkötő-áruk, szőtt és kötött árukkal szerelve (munkakosárkák, csokortartók, bonbonnierek és más hasonló csecsebecsék). | ||||||||||
| 2 | Az 1. alatt megnevezett apróáruk fából, | |||||||||
| finom kirakott munkával | 1 kg. | |||||||||
| (boule munkák, intarsiák, marqueterie) | 1.- | |||||||||
| d) 1 | Apróáruk vasból, aczélból, rézből, sárgarézből, tombakból, bronzból, ólomból, ónból, britannia-fémből, czinkből s ezen fémek keverékeiből, a megmunkálásra való tekintet nélkül, más közönséges anyagokkal kapcsolatban vagy a nélkül: | |||||||||
| a) Késmüves áruk, evőeszközök (kések és villák), a fentemlitett fémekből vagy fából, porczellánból, üvegből, csontból, szaruból, elefántcsont- és teknősbékahéj-utánzatokból való nyelekkel is; fémgombok (a felvarrás nélkül használható ékgombok kivételével); varró-, kötő-, himző-, gombos- és hajtűk (a hajéktűk kivételével), aranyozva vagy ezüstözve is; füzőtűk, füzőkarikák, gyürük, kapcsok, csatok | -.35 | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| b) Másfélék | -.45 | |||||||||
| A b) alá tartozó apróáruk gyanánt csak a következők vámozhatók: asztali és irodai kis csengetyük; zseb- és uti tintatartók; irótollak, aczélgyöngyök, órakulcsok, halászhorgok, kulcshorgok és kulcslánczok, gyüszük; sarkantyuk; kutyaszájkosarak és nyakörvek; óraingák, számlapok zseb- és faliórákhoz, játékjegyek (játékpénzek), késhüvelyek (kaniek), szivar- és szivarkaszipkák, pipák; zseblámpások; tokok; lőportartók; kész füzőpántok t. i. karikákkal és gombokkal; varrótű-, gombostű- és irótoll-tartók, dohányszelenczék, zseb-tüzszersszámok; pecsétnyomók, kisebb vonalzók irodai használatra és rajzoláshoz; iróasztal-készletek, apró alakok és más hasonló csecsebecsék. | ||||||||||
| 2 | Apró-áruk alpaccából, pankfongból és nikkelből, a megmunkálásra való tekintet nélkül, más közönséges anyagokkal kapcsolatban, vagy a nélkül | 1 kg. 1.20 | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokan v. zsákokban | |||||||
| Ezen szám alá tartozó apró-áruk gyanánt csak a következők vámozhatók: kések és villák, alpaccából, pakfongból vagy nikkelből való nyelekkel, továbbá az 1. alatt megnevezett tárgyak, ha alpaccából, pakfongból és nikkelből vannak készitve. | ||||||||||
| Jegyzet. Nikkelből való áruk alatt a tiszta nikkelből vagy nikkel-keverékekből készültek értendők, mig a csupán nikkelezett tárgyak egyéb minőségük szerint vámozandók. | ||||||||||
| 3 | A 61 d) 1. sz. alá tartozó apró-áruk valódian | |||||||||
| ezüstözve vagy aranyozva | 2.- | |||||||||
| Jegyzet. Az efféle tárgyak, ha csak részben vannak valódian aranyozva vagy ezüstözve, a 61. d) 1. sz. alá tartoznak. | ||||||||||
| 4 | A 61. d) 2. szám alá tartozó apró-áruk valódian aranyozva vagy ezüstözve | 2.50 | ||||||||
| Jegyzet. Az efféle tárgyak, ha csak részben vannak valódian aranyozva vagy ezüstözve, a 61. d) 2. sz. alá tartoznak. | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| e) | Apró-áruk csontból, szaruból, kaucsukból, (kemény kaucsukból is), guttaperchából, celluloidból és efféle anyagokból, a megmunkálásra való tekintet nélkül, más közönséges anyagokkal kapcsolatban vagy a nélkül: | |||||||||
| Gombok (a felvarrás nélkül használható ékgombok kivételével) | -.60 | |||||||||
| Másfélék | 1.- | |||||||||
| Ezen szám alá tartozó apró-áruk gyanánt csak a következők vámozhatók: a fent megnevezett anyagokkal szerelt kefekötőáruk; fésük; pipaszopókák, szivar- és szivarkaszipkák; billiárdgolyók: sakk- és domino-játékok, billiárdbábuk; dohány- és egyéb szelenczék, apró alakok és más hasonló csecsebecsék; legyezők; ostorok és lovagló korbácsok, ezen anyagokból való nyelekkel; törlőgummi, puskaportartók, hosszmértékek, fogpiszkálók, rámák, kaucsuk-bélyegzők; kész füzőpántok t. i. karikákkal és gombokkal; iróasztalkészletek, sétabotok és botnyelek a fent megnevezett anyagokból; villák; szoptató palaczkszopókák. Ide tartoznak a fent elsősorban anyagokból való megnevezett tárgyak még akkor is, ha azok az elefántcsont, teknősbéka-héj stb. utánzatát képezik. | ||||||||||
| f) | Apró-áruk bőrből és szőrös bőrökből, a megmunkálásra való tekintet nélkül, más közönséges anyagokkal kapcsolatban vagy a nélkül | 1 kg. 1.60 | ||||||||
| Ezen szám alá tartozó apró-áruk gyanánt csak a következők vámozhatók: diszmű-áruk bőrből (szivar- és szivarkatárczák, pénztárczák, levéltárczák, mappák); legyezők; törlők bőrből; cassetták és tokok bőrből vagy bőrrel bevonva; női övek; mindezen tárgyak aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémekkel való pántolással vagy selyembéléssel vagy diszitéssel ellátva is. | ||||||||||
| Jegyzet. Az előző a)-f) tételek alatt külön meg nem nevezett tárgyak nem mint apró-áruk, hanem mint azon tarifacsoportok alá tartozó áruk vámozandók, a melyekhez főalkatrészük anyaga szerint tartoznak. | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| g) | Apró-áruk szőtt és kötött árukból, közönséges anyagokkal kapcsolatban, a megmunkálásra való tekintet nélkül, a menynyiben a XVIII. csoport alá nem tartoznak és külön megnevezve nincsenek: | |||||||||
| 1 | Selyem vagy félselyemből, vagy arany- vagy ezüstszálakból | 2.40 | ||||||||
| 2 | Másfélék | -.80 | ||||||||
| Ezen szám alá tartozó apró-áruk gyanánt csak a következők vámozhatók: illatos és pipere-vánkoskák; legyezők; ékszertokok, pénztárczák, dohányzacskók. | ||||||||||
| h) | Szemüvegek, szinházi látcsövek, nagyitó üvegek (loupe-ok), csiptetők s effélék: | |||||||||
| 1 | Közönséges fémekből vagy más közönséges anyagokból való foglalással | 1 kg. 3.- | ||||||||
| 2 | Ezüstből, valódian aranyozott vagy ezüstözött fémekből, aluminiumból, elevántcsontból, teknősbékahéjból, gyöngyházból való foglalással | 8.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| 3 | Arany és platina foglalással | 20.- | ||||||||
| i) | Mindennemü gyermekjátékszer | -.35 | ||||||||
| j) | Mindennemü ingaórák, schwarzwaldi és más fali órák, amerikai rendszerű órák | -.50 | ||||||||
| k) | Áruk gyöngyházból, borostyánkőből, borostyánkő-gyuradékból, teknősbéka-héjból, elefántcsontból, tajtékból és tajték-utánzatból, más anyagokkal kapcsolatban vagy a nélkül: | |||||||||
| 1 | Gyöngyház-gombok (a felvarrás nélkül használható diszgombok kivételével) | 1.50 | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban | |||||||
| 2 | Másfélék | 3.- | 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| Ezen tétel alá tartoznak: billárdgolyók, billárdbábuk; kések és villák ezen anyagokból való nyelekkel; legyezők; dohányzási czikkek; ezen anyagokból való vagy ezekkel szerelt kefék és fésük; sakk-alakok, dominó-játékok, játékjegyek; apró alakok és más hasonló csecsebecsék; tü- és gombostűtokok, pénztárczák, ékszertokok, fogpiszkálók, csatok, sétabotok és botnyelek; mindezen tárgyak a mennyiben kizárólag a fentemlitett anyagokból készültek. | ||||||||||
| Jegyzet. Oly dohányzó czikkeknél, melyek borostyánkőből vagy borostyánkőutánzatból való részekkel vannak kapcsolatban, ezen részek a 61. k) 2. sz. szerint külön vámozandók. A többi részek azon anyag minősége szerint vámozandók, a melyből azok készitvék. | ||||||||||
| l) | Közönséges anyagokból készült valamennyi fent megnevezett apró-áru, finom anyagokkal vagy aranynyal, vagy platinával kapcsolatban | 2.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| m) | Áruk ezüstből vagy aluminiumból, valódian aranyozva is, vagy más anyagokkal, vagy aranynyal, | 1 kg. | ||||||||
| vagy platinával kapcsolatban | 10.- | |||||||||
| n) | Áruk korálból, agátból, karnoelból, vagy más féldrágakövekből, más anyagokkal, vagy aranynyal, vagy platinával kapcsolatban, vagy a nélkül | 15.- | ||||||||
| o) | Áruk aranyból, platinából, drágakövekből vagy valódi gyöngyökből | 25.- | 20 ládákban v. hordókban | |||||||
| 12 kosarakban | ||||||||||
| XVIII. Varrott áruk, himzett és kötött áruk | 6 balokban v. zsákokban | |||||||||
| 62 a) b) és c)-ből | Ruházatok és más varrott áruk (ideértve a fehérnemüeket is) a küloldalukon menynyisége szerint tulnyomó főanyag után járó szerződéses vámmal vámozandók, ennek 50 százalékát hozzáadva. | 100 kg. | ||||||||
| a)-ból | Közönséges parasztkalapok nemezből | 55.- | ||||||||
| A 62. a) sz. a. foglalt minden más áru | 40.- | |||||||||
| b)-ből | Szalagok, kötött áruk, paszomántáruk és gombok: | |||||||||
| Gyapjuból | 100.- | |||||||||
| Pamutból | 80.- | |||||||||
| Lenből | 80.- | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| Jegyzet. Ezen áruk vámozásánál az egyszerü varrások és szegések nem vétetnek tekintetbe. | 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| Himzett pamut-, gyapju- és lenszövet | 300.- | |||||||||
| Vert csipkék | 150.- | |||||||||
| Eső- és napernyők, | Darab | |||||||||
| a selyemből valók kivételével | -.30 | |||||||||
| Jegyzet. Az ezen tétel alá tartozó eső- és napernyők selyemszegélylyel is lehetnek ellátva. | ||||||||||
| Fel nem szerelt férfi- és női kalapok az anyagra való | 100 kg. | |||||||||
| tekintet nélkül, a selyemkalapok kivételével | 160.- | |||||||||
| Mindennemü férfikalap felszerelve, az anyagra és felszerelésre való tekintet nélkül, a selyemkalapok (cylinder) kivételével | 230.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| Mindennemü női kalap felszerelve, a 62 c) 1. sz. a. megnevezettek kivételével | 280.- | |||||||||
| Jegyzet. Kalapok, melyek alakjuk és felszerelésükhöz képest ugy férfiak, mint nők által viselhetők, férfikalapok gyanánt vámozandók. | ||||||||||
| Sebészeti kötések, a selyemből | 100 kg. | |||||||||
| vagy bőrből valók kivételével | 80.- | |||||||||
| Fez, bojttal vagy a nélkül, a selyemből való bojttal is | 90.- | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| Paszomántáruk, rojtok, szegélyek és boritásáruk, aranyozott vagy ezüstözött fémszálakból | 150.- | 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| A 62. b) 1-9. sz. a. foglalt minden egyéb áru | 100.- | |||||||||
| Jegyzet. Ide tartoznak: nyeregtakarók gyapjuból; párnák és levarrt ágytakarók gyapjuból, pamutból és lenből; kardhüvelyek bőrből vagy más közönséges anyagokból; nadrágtartók gyapjuból, pamutból vagy lenből, gummiból is; bőrkeztyűk bélelve; kalap- és sipkaernyők bőrből; bélhúrok hangszerekre; harisnyakötők gyapjuból, pamutból, lenből, gummiból is; előkötények gyermekeknek pamutból, lenből vagy viaszos vászonból; gyeplő (lószerszám) lenből; karmantyuk gyapju- vagy pamutból; kalap- és sipkabélés gyapjuból, pamutból és lenből; szücsáruk (boák, karmantyuk, prémgallérok, sipkák és effélék). | ||||||||||
| c) 1-ből | Sebészeti kötések selyemből vagy félselyemből | 200.- | 20 ládákban v. hordókban | |||||||
| db. | 12 kosarakban | |||||||||
| Nap- és esernyők selyemből és félselyemből | -.50 | 6 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 100 kg. | ||||||||||
| Selyemkalapok (cylinder), felszerelve is | 250.- | |||||||||
| Női selyemkalapok, diszitéssel is | 350.- | |||||||||
| Paszomántáruk, kötött áruk és gombok: | ||||||||||
| a) selyemből | 700.- | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| b) félselyemből | 350.- | 12 kodarakban | ||||||||
| Himzett áruk: | 6 bálokban v. zsákokban | |||||||||
| a) selyemből | 800.- | |||||||||
| b) félselyemből | 400.- | |||||||||
| Bőrkeztyűk, bélés nélkül | 400.- | |||||||||
| Nadrágtartók selyemből vagy félselyemből | 300.- | |||||||||
| 2 | Paszomántáruk, szalagáruk és gombok, arany vagy ezüst szálakkal, vagy valódian | 100 kg. | ||||||||
| aranyozott vagy ezüstözött fémszálakkal | 300.- | |||||||||
| Himzések arany vagy ezüst, vagy valódian aranyozott vagy ezüstözött fonadékokkal vagy drótokkal | 300.- | 20 ládákban v. hordókban 12 kosarakban | ||||||||
| Efféle himzések selyemszöveteken | 1000.- | 6 bálokban v. zsákokban | ||||||||
| 63 | Czipőáruk: | |||||||||
| a) | Fából, bőrrel és más közönséges anyagokkal kapcsolatban | 5.- | ||||||||
| b) | Közönséges opánkák, nyers bőrből vagy opánkabőrből | 35.- | ||||||||
| c) 1 | Durva csizmák, közönséges bőrből | 80.- | ||||||||
| 2 | Minden más czipőáru bármily anyagból, arany és ezüst szálakkal, vagy valódian aranyozott vagy ezüstözött szálakkal való himzések nélkül | 100.- | ||||||||
| d) | Czipőáruk bármely anyagból, arany és ezüst szálakkal, vagy aranyozott vagy ezüstözött szálakkal való himzésekkel | 250.- | ||||||||
| 64 | Nyerges, bőröndös és keztyűs áruk: | 20 ládákban v. hordókban | ||||||||
| a) | Málha-nyergek, fuvók és bőröndök fából, bőrrel, vászonnal vagy más közönséges anyagokkal kapcsolatban | 15.- | 12 kosarakban 6 bálokban v. zsákokban | |||||||
| b) | Közönséges lószerszám bőrből | 60.- | ||||||||
| Sebészeti kötések bőrből | 100.- | |||||||||
| Bőrzsákok, kézi bőröndök, iskolatáskák és efféle tárgyak, durva kelmékből, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 20.- | |||||||||
| A 64. b) sz. alatt foglalt minden más áru | 100.- | |||||||||
| c) | Nyerges, bőröndös és keztyűs áruk, arany- és ezüstszálakkal vagy valódian aranyzozott és ezüstözött szálakkal való himzésekkel | 200.- | ||||||||
| A szerződés megkötésekor érvényes osztrák-magyar általános vámtarifa száma | Az áru megnevezése | Vám aranyforintban | |
| 26 | Bab, csillagfürt (lupinus), borsó, lencse, bükköny | 100 kg. | |
| 1.- | |||
| 29-ből | Fris szőlő étkezésre való (5 kilogrammnál nem nehezebb csomagokban) | 2.- | |
| 30 | Száraz dió és mogyoró, dióbél és mogyoróbél | 1.50 | |
| 31 | Fris finom főzelék | vm. | |
| 32a) | Külön meg nem nevezett főzelék, fris állapotban | vm. | |
| Külön meg nem nevezett gyümölcs, fris állapotban | vm. | ||
| drb. | |||
| 40 | Bika | 4.- | |
| 41 | Tehén | 3.- | |
| 42 | Fiatal marha (tinó és üsző) | 2.50 | |
| 43 | Borju | 1.50 | |
| 44 | Juh (kos és ürü) | -.50 | |
| Kecske (bak) | -.50 | ||
| 45 | Bárány | -.25 | |
| Gödölye | -.25 | ||
| 46 | Sertés, 10 kilogrammnál nehezebb | 1.50 | |
| 47 | Sertés, 10 kilogramm sulyu vagy ennél könnyebb (malacz) | -.30 | |
| 50 a)-ból | Mindennemü eleven szárnyas | vm. | |
| 100 kg. | |||
| 50 b)-ből | Mindennemű holt szárnyas | 3.- | |
| 51-ből | Fris halak | vm. | |
| 55 | Tojás | vm. | |
| 60 | Nyers bőrök (frissen vagy száritva, sózva, meszezetten, de tovább ki nem készitve) | vm. | |
| 63-ból | Fris, sózott vagy száritott hólyagok és belek | 2.- | |
| 83 | Fris vagy elkészitett (és pedig sózott, száritott, füstölt páczolt) hús | 6.- | |
| 96-ból | Ásványszén és kőszén | vm. | |
| 102-ből | Nyers vagy csak nagyjából faragott kövek | vm. | |
| 103 a)-ból és b)-ből | Mész | vm. | |
| 110-ből | Gubacs, suska | vm. | |
| 151 a) | Kötelek, alattságok, fehéritve, kátrányozva is | 5.- | |
| 152-ből | Gyapju nyers állapotban vagy mosva | vm. | |
| 273 a) | Ólom és ólomkeverékek, nyers állapotban, ócska ólomtöredék és ólomhulladék | 2.- | |
| 276 a)-ból | Réz nyers állapotban, ócska töredék és hulladék | vm. | |
| Kéneső | vm. | ||
| 318-ból | Kénantimon | vm. | |
| 322-ből | Chlormész | -.75 |
I. Hogy a határkerületek forgalma számára a mindennapi kereskedés szükségletei által igényelt könnyitések nyujtassanak, a szerződő felek megegyeztek a következőkben:
1. Vámmentesek és a vámnyugtákat illetőleg bélyegmentesek lesznek a közös határon való bevitelnél és a kivitelnél a következő czikkek:
a) mindazon árumennyiségek, a melyek után a beszedendő vám 2 osztrák értékü krajczárnál, vagy 5 dinár paránál kevesebb;
b) fü, széna, szalma, alom, moh, takarmány, közönséges nád és káka, élő növények (a mennyiben a fennálló nemzetközi szabályok értelmében a szabad forgalomba jöhetnek), gabona kévékben vagy kalászokban, hüvelyesek szárastul, töretlen kender és len;
c) méhkasok élő méhekkel;
d) állatok vére;
e) mindennemü tojás;
f) friss és aludt tej és turó;
g) faszén, lignit és kőszén, turfa és turfaszén;
h) épitő- és bányakő, kövező- és malomkő, közönséges köszörülő kövek és sarlók és kaszák élesitésére való fenkövek; általában mindennemü kövek, vágatlanul vagy vágva, de nem pallérozva, sem lemezekbe vágva; salak, kavics, homok; oltatlan mész és gipsz; márga, agyag és általában tégla, edények és pipák készitésére való mindenféle közönséges agyag;
i) téglák és fedélcserepek, hornyolt fedélcserepek és kövezettéglák is;
j) korpa, olajpogácsa és kisajtolt vagy kifőzött gyümölcsök és olajos magvak másféle hulladékai;
k) növényi vagy kőszénhamu, trágya, moslék, törköly, iszap;
l) kenyér és liszt 10 kilogramm és kisebb mennyiségben, friss hus 4 kilogramm és kisebb mennyiségben, sajt 2 kilogramm és kisebb mennyiségben, friss vaj 2 kilogramm és kisebb mennyiségben;
m) friss kerti termények, u. m.: zöldség, saláta, káposzta, kelkáposzta, ugorka, répa, burgonya és effélék; ugyszintén friss főzelék és friss gyümölcs;
n) élő szárnyasok;
o) friss halak.
Magától értetik, hogy a fent megnevezett árúk Szerbiában az obrt-adónak nem fognak aláesni.
A határforgalom szabad gyakorlására jogositó bizonyitványok oly egyének részére, a kik az 1. pontban felsorolt kedvezményeket rendesen igénybe akarják venni: az illetékes közigazgatási hatóság által hosszabb időre is kiállithatók és ezen bizonyitványok a másik szerződő fél területein bélyeg- vagy másnemü illetéknek alá nem vethetők.
2. A határkerületek oly lakosai, kik a határon tul földeket birnak, vagy bérben tartanak; az ezen földek miveléséhez szükséges tárgyak, nevezetesen a szerszámok, a gazdasági eszközök és a munkaállatok, a vető magvak, továbbá az ezen birtokokon nyert termények, ugymint gabona, széna, marha, fa stb. tekintetében vámmentességet élveznek.
3. A kölcsönös vámmentesség továbbá ki fog terjedni mindazon zsákokra és tartályokra is, a melyeket a határkerületek lakosai arra használnak, hogy azokban mezei terményeiket, például gabonát és más mezőgazdasági terményeket, gipszet, meszet, italokat és másféle folyadékokat, valamint a határforgalomban előforduló más tárgyakat a szomszéd országba vigyenek és a melyeket onnan üresen ugyanazon uton visszahoznak.
4. A szerződő felek területein a behozatalnál ép ugy, mint a kivitelnél hasonlóképen minden vám alól mentes marad: az az állat, a mely az egyik országból a másikba takarmányozásra vagy legeltetésre hajtatik és a takarmányozás, vagy legeltetés után visszahajtatik. Szintugy vámmentesen visszahozhatók a legelőre hajtott állatoktól nyert termények, mint: tej, vaj, sajt, gyapju, valamint az időközben ellett állatok, azonban mindig csak a marha számához és a legelés idejéhez arányos mennyiségben.
5. Szintén vámmentesen fognak kezeltetni a gabonanemüek, olajos magvak, kender, len, fa, cserhéj és más efféle mezőgazdasági tárgyak, ha azokat a szerződő felek határkerületeinek lakosai saját szüskégleteikre őrlés, törés, felapritás, morzsolás stb. végett a másik szerződő fél határkerületében fekvő malmokba viszik és az emlitett feldolgozás után visszahozzák.
A szerződő felek vámigazgatóságai közös egyetértéssel meg fogják állapitani a szükséghez képest és kellő arány szerint a kész czikk azon mennyiségét, a mely a nyers anyag fejében ismét visszahozható, illetőleg ismét kiviendő lesz.
6. Az 1., 3. és 5. alatt megjelölt kedvezmények csakis a szerződő felek területeinek közös határától tiz kilométerig terjedő távolságra eső határkerületek övében lakóknak nyujtatnak.
7. A szerződő felek és közigazgatási hatóságaik meg fognak egyezni azon pontokra nézve, melyeken keresztül a rendes vámutakon és a folyók szabályszerü átjáratain kivül a lakosok szabad forgalma az elősorolt tárgyakkal, valamint a mindennapi forgalom más vámmentes czikkeivel meg lesz engedve.
II. A közös határon át való közvetlen forgalomban mind a behozatalnál, mind a kivitelnél vámmentesek:
1. Az utasok, hajósok, fuvarosok és munkások podgyásza és pedig: fehérnemüek, ruházataik, utazási holmiaik, szerszámaik és műszereik saját használatukra és a körülményekhez mért mennyiségben.
2. A személy- és áruszállitásra tényleg használt kocsik, targonczák, kosarak és hasonló fuvarozási készülékek, teherhordó és igás állatok, vizi járművek rendes felszerelésükkel.
3. A hajók élelmiszerei.
4. A mustralapok és más használatra nem szolgálható mustrák.
5. A szokásos boritékok és tartályok, melyekben áru van, nem fognak külön megvámoltatni, hanem a göngysulyra vonatkozó határozmányok szerint fognak kezeltetni.
III. Az alább felsorolt árúk, az osztrák-magyar vámterületbe a közös határon át közvetlenül leendő behozataluknál az esetben, ha Szerbiából való származásuk kellőleg igazoltatik; a következőkben megállapitott mérsékelt vámokban, illetve vámmentességekben fognak részesülni:
| 100 kg. | ||||
| Tengeri, árpa | - frt | 25 kr. | ||
| Zab | - frt | 60 kr. | ||
| Tatárka és köles | - frt | 50 kr. | ||
| Buza, kétszeres, rozs | - frt | 75 kr. | ||
| Aszalt szilva és czukor nélkül befőzött szilvaiz | 1 frt | 50 kr. | ||
| darab | ||||
| Ökör | 4 frt | - kr. | ||
| Méz | vámmentes. | |||
| 100 kg. | ||||
| Rakia, azaz szilvapálinka, 38%-nál több szeszt nem tartalmazó (a 100 foku szeszmérő szerint), a szerb-boszniai határon át való behozatalnál, a fogyasztási adón felül | 3 frt | 20 kr. | ||
| Bor hordókban, Krajna, Timok, Kursevac, Morava és Toplica kerületekből | 3 frt | 20 kr. | ||
Az osztrák-magyar monarchia és Szerbia közt kötött kereskedelmi szerződés mai napon történt aláirásánál a szerződő felek meghatalmazottai a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét képezendik:
1. A II. czikknek az iparüzletek felállitására és gyakorlására vonatkozó határozatai a szerződő felek országaiban a gyógyszerészeti iparra, a kereskedelmi alkuszok üzletére és a vándoriparra - beleértve a házalást is - nem alkalmazhatók.
2. A szerződő felek egyikének területein az illető törvények értelmében megalakult részvénytársaságok és részvényekre alakult betéti társaságok (ide értve a bármily nemü biztositási ágakkal foglalkozó társaságokat is), a másik fél területein, ha az e részben ott fennálló törvényeknek és szabályoknak megfelelnek, kölcsönösen mindennemü jogokat, ide értve a perben állási jogot is, gyakorolhatják.
Az osztrák vagy magyar társaságok elismerésük és engedélyezésük tekintetében Szerbiában, a jelen szerződés tartama alatt semmi tekintetben sem fognak kedvezőtlenebb bánásmódban részesülhetni, mint a szerb társaságok és bármely más állam társaságai.
Azon feltételek megállapitásánál, melyek a társaságoknak Szerbiában való elismerését és engedélyezését szabályozni fogják, a szerb királyi kormány lehetőleg tekintettel lesz azon kivánságokra, a melyek a Szerbiában ipart üző osztrák vagy magyar társaságok érdekében figyelmébe fognak ajánltatni.
Ezen ügy szabályozásáig az 1881. évi május hó 6-án/április hó 24-én * kötött kereskedelmi szerződés zárjegyzőkönyvében (a II. czikkhez tartozó 2. pontban) foglalt határozat érvényben marad.
3. A saját hazabeli illetékes hatóság által kellő alakban kiállitott utlevelek vagy igazolási jegyek rendszerint elegendők a másik szerződő fél területein az igazolásra és nem lesz szükség láttamozásukra, sem a követségek és consulátusok, sem a helyhatóságok részéről.
Kivételnek csak rendkivüli esetekben, a közbiztonság tekintetében átalában vagy bizonyos egyének tekintetében különösen lesz helye. Ez esetekben a láttamozás vagy a pótigazolás költségmentesen történik.
4. Az osztrák vagy magyar alattvalók, a kik Szerbiában kereskedést vagy ipart állandóan üzni akarnak, tartoznak az illető engedélyért folyamodni azon hely királyi közigazgatósági hatóságához, a hol ezen kereskedést vagy ipart üzni akarják.
Az engedély nem tagadható meg, ha a kérvényező a nemzetbeliekre nézve a törvény által megszabott feltételeket mind teljesitette. Az érdekelt félnek szabadságában áll, erre vonatkozó folyamodásaival a törvény által kijelölt hatóságokhoz fordulni.
Azon magyar vagy osztrák alattvalók, a kik kereskedést vagy ipart Szerbiában már a jelen szerződés hatályba lépte előtt üztek, nem vethetők alá a kereskedés vagy ipar megkezdésére vonatkozó most emlitett feltételeknek; kötelesek azonban kereskedésük vagy iparuk folytatása végett a nemzetbeliekre megállapitott minden adót, illetéket, stb. fizetni.
5. A II. czikkben használt „raktárak” kifejezése alatt „közraktárak” nem értetnek.
A szerb kir. kormány kötelezi magát, hogy a jelen szerződés tartama alatt nem fog egyéb uj állami egyedáruságot behozni, mint a kőolajra, szivarkapapirosra, gyufára és a keményitő tartalmu anyagokból vagy melasse-ból készitett szeszre.
Az állami egyedáruság vagy találmányi szabadalom tárgyát képező czikkek kivételével semmiféle kizárólagos jog nem fog a kereskedés vagy ipar üzése tekintetében engedélyeztetni.
Hogy az árúk a szerződéses bánásmódot élvezhessék, az árubevallásnak magában kell foglalnia az árúk származásának megjelölését is.
Általában a szerb, osztrák vagy magyar árúk bevivői, a mennyiben a jelen szerződésben másnemü határozott megállapodás nem történt, a származási bizonyitványok felmutatásának kötelezettsége alól kölcsönösen fel lesznek mentve. Mindazáltal a származási bizonyitványok felmutatását a szerződő felek egyike kivételesen követelheti az esetben, ha az árúk eredete szerint különbözeti vámokat állapitott meg és ha az általános helyzet szerint ugy a vámok, valamint a szállitási feltételek tekintetében valószinüvé válnék: hogy oly harmadik államból, - a mely a fenforgó esetben a kedvezményes vámkezelésből ki lenne zárva - eredő árúk hozatnak be a másik szerződő fél területeiről.
Az emlitett bizonyitványok kiállithatók vagy a kiviteli hely helyhatósága, vagy a kiviteli eljárást teljesitő vámhivatal által, legyen ez akár az ország belsejében, akár a határon, vagy végre consuli ügynök által; szükség esetén az okmányokat az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják.
A származási bizonyitványok dijmentesen állitandók ki. Ugyanez áll a consuli láttamozásra nézve is, ha ezen láttamozás a helyi hatóságok vagy a vámhivatalok által kiszolgáltatott származási bizonyitványokon megkivántatik.
Az esetre, ha Szerbia a gabonanemüek és állatok után oly beviteli vámokat szed, melyek ezen czikkekre az osztrák-magyar vámterületre való bevitelnél alkalmazható legmagasabb vám és a Szerbiának engedélyezett külön kedvezményes vám közti különbözettel legalább is egyenlők; az osztrák-magyar monarchia részéről az ezen áruczikkekre vonatkozó származási bizonyitványok consuli láttamozása mindaddig nem fog követeltetni, a mig a fentemlitett határozat a gyakorlatban elegendő biztositékot nyujt.
Mindegyik szerződő fél azon származási bizonyitványokhoz, melyek nem a saját vámszolgálatában használt nyelven vannak kiállitva, forditás melléklését kivánhatja. Ezen forditás a kiviteli országnak valamely hivatalos pecsét használatára feljogositott alkalmazottja által is kiállitható.
A gyarmatárúk, füszerek, olajok, déli gyümölcsök, drogueriák, festő és cserző anyagok, mézgák és gyanták az osztrák-magyar monarchiából való bevitelüknél Szerbiában még akkor is a legnagyobb kedvezésben fognak részesülni, ha származási bizonyitványokkal ellátva nincsenek.
1. A VIII. czikk határozatai nem alkalmaztatnak:
a) azon kedvezményekre, a melyek más határos államoknak a határforgalom könnyitése végett nyujtatnak;
b) azon kötelezettségekre, a melyeket az egyik szerződő fél már létrejött vagy jövőben létesitendő vámegyesülés határozatai szerint magára vállalt.
2. A kiviteli vámok nagysága a jelen szerződésben nincs meghatározva; de magától értetik, hogy ezen vámok minden kiviteli irányra nézve ugyanazok lesznek.
3. Az osztrák-magyar monarchiában érvényben levő elvekkel megegyezőleg Szerbiában a vámkezelés tekintetében a következő szabályok lesznek követendők:
a) Az érdekeltnek szabadságában áll a bevitelre bevallott, de szabad forgalomba még nem jutott árúkat, azok megtekintése után is vám-, vagy bármily fogyasztási illeték fizetése nélkül külföldre visszavinni; feltéve mindazáltal azt, hogy bevallásában oly szabálytalanságot el nem követett, a mely vámjövedéki büntető eljárást von maga után.
Ez esetben a bevitt áru tekintetében a pénzügyi törvények szerint kell eljárni.
Az áru ismét kivihető, ha a megállapitásra vonatkozó vámjövedéki büntető eljárás a bevallás helyes voltát bebizonyitotta.
Minden esetben azonban a bevivő tartozik megfizetni a XI. czikk szerint járó mellékilletékeket.
b) A bevivő a tiszta sulynak valóságos megmérlegelés által leendő megállapitását követelheti; mely esetben e megmérlegelés eredménye szolgál a vámozás alapjául a tarifában megállapitott göngysuly helyett.
A Szerbiába bevitt árúk a vámokon, a XI. czikkben megjelölt mellékilletékeken, az ugynevezett „Obrt” adón és csakis a fogyasztási czikkekre nézve megengedett fogyasztási illetékeken kivül semminemü más állami vagy községi illetékekkel nem terhelhetők.
Ezen határozat alól kivételt képeznek a játékkártyák, a melyek játékonkint egy dinárnál nem nagyobb bélyegilletéknek alá vethetők.
Az „Obrt” adó, mint eddig, ugy a jelen szerződés tartama alatt is, a beviteli vám lefizetése után az ipari czikkeknél az értéknek 7%-ánál és a nyers anyagoknál az értéknek 1%-ánál nem nagyobb összegben szedhető.
Mindazáltal az „Obrt” fizetése csakis oly árúknál követelhető, melyek iparosok vagy kereskedők által vitettek be,
A szerb kormány kötelezi magát, hogy a Szerbiában befektetett üzleti tőkék után az obrtot oly módon fogja szedni, hogy ezen tőkék az „Obrt” czimén ugyanoly adóterhernek legyenek alávetve, mint a milyennek a külföldről bevitt árúk ugyanazon czimen s a fent jelzett maximalis összegben alá vannak vetve.
Ezen árúk a belföldi üzleti tőkékre kivetett obrt beszedésekor az obrt adó alá ujból semmi esetre sem vethetők.
A Szerbiába bevitt árúk értéke után járó „Obrt” beszedésére vonatkozó külön határozatok a D) mellékletben foglaltatnak.
A szerb kormány intézkedni fog, hogy a vámok és az „Obrt” beszedése egymást közvetlenül követőleg menjen végbe, és hogy ekkép az árúk késedelem nélkül legyenek az érdekelt fél szabad rendelkezésére bocsáthatók.
Azon fogyasztási czikkek, a melyek után a bevitelnél állami vagy községi fogyasztási illetékek szedhetők, a következők: italok és eledelek, takarmány, tüzelő szerek és világitó anyagok, valamint épületanyagok. Minden más áru fel van mentve Szerbiában a fogyasztási adó fizetése alól.
Ezen illetékek az emlitett fogyasztási czikkek után, ezeknek Szerbiába való bevitelénél még akkor is szedhetők, ha ilynemü czikkek Szerbiában nem állittatnak elő. Ha azonban ily czikkek Szerbiában előállittatnak, akkor azok egyenlő terhet képviselő belső illetékeknek vetendők alá.
Az alább megnevezett czikkeknél a fogyasztási illetékek (trosarina) a következő összegeknél magasabbak nem lehetnek:
| 100 kg. netto suly után | |||
| Finomitott czukor | 25 dinár | ||
| Czukrosságok, sütemények | 50 dinár | ||
| Kávépótlék | 30 dinár | ||
| Csokoládé | 50 dinár | ||
| Táblaolaj | 20 dinár | ||
| Halak sózva, sóslébe rakva, vagy száritva, főzve, sütve | 30 dinár | ||
| Halak marinálva, olajba rakva, hal- és husconservek légmentesen elzárt szelenczékbe rakva | 60 dinár | ||
| Stearin-, paraffin- és hasonló gyertyák | 18 dinár | ||
| Szesz, cognac és más lepárolt szeszes folyadékok | 100 dinár | ||
| Rum, likőr és más édesitett vagy füszerezett szeszes italok | 100 dinár | ||
Egyes városokban és kisebb kerületekben községi fogyasztási illetékek az oda külföldről bevitt fogyasztási czikkek, u. m. italok, eledelek, takarmány, tüzelő-szerek és világitó anyagok, valamint épületanyagok után az esetben szedhetők, ha az ország más részéből oda bevitt, valamint a fogyasztási adókerületen belül előállitott hasonló árúk ugyanazon illetékeknek vettetnek alá.
A fentebbi határozatok azonban az osztrák vagy magyar árúkra csak az esetben alkalmazhatók, ha minden más állam termékei ugyanazon bánásmódnak esnek alá.
A szerb kir. kormány kötelezi magát, hogy a belföldi termelés és gyártás után járó trosarina beszedését oly módon fogja szabályozni, hogy a belföldi termelés egész mennyisége tényleg azon teljes illetékösszegnek vettessék alá, melyet az idegen behozatal fizet.
Ennek következtében a belföldi termelés és gyártás részére külön kedvezmények, mint a milyenek az átalányozásból stb. származnak, nem fognak engedélyeztetni.
Minthogy a trosarinára vonatkozólag Szerbiában jelenleg érvényben levő határozatok a jelen szerződésben megállapitott elvekkel összhangban nincsenek; a szerb kormány kötelezi magát, hogy ezen összhangot a szerződés életbeléptének napjától kezdve helyre fogja állitani.
Ennek következtében ezen naptól kezdve különösen az alább felsorolt czikkek után, u. m. mindennemü szappan, illatos vagy nem illatos, szivarkapapiros könyvecskékben, vagy máskép felvágva, vagy dohányzásra máskép előkészitve, gyufák és más gyujtó anyagok után trosarina többé nem fog szedetni.
A szerb királyi kormány a legrövidebb idő alatt a nemzetközi forgalomban elfogadott elveknek megfelelő szabadalmi törvényjavaslatot fog a szerb kamara elé terjeszteni és törekedni fog annak szentesitését kieszközölni.
1. A kis jelentőségü mellék-alkatrészek, melyek csak az árúk egyes részeinek megerősitésére és összekapcsolására szolgálnak, p. o. szegek, szegecsek, srófok, csatok, zárak, kapcsok, horgok, abroncsok, pántok, sarkok, tolózárak, lakatok a kulcsokkal együtt, szalagok, madzagok, zsinórok, szijak, kötelek; továbbá kevésbbé lényeges diszitések, bélések vagy fenékboritékok, a vámozásnál tekintetbe nem vétetnek.
Az illető árúkat ennélfogva ezen tartozékok daczára is a vámhivatalnál azon tarifatétel szerint kell bevallani és vámozni, a mely alá többi részeiknél fogva tartoznak.
2. Az A) tarifában közönséges vagy durva anyag alatt minden anyag értetik a következők kivételével: nemes fémek, valódian aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémek, drágakövek és féldrágakövek, valódi gyöngyök, valódi korál, valódi teknősbékahéj, valódi elefántcsont, valódi gyöngyház, tajték, borostyánkő s ennek utánzatai az üvegből valók kivételével, selyemárúk.
3. Egyszerü varrások és szegések takarókon, szőnyegeken, függönyökön, kendőkön és más kiszerelt czikkeken, a szövetek és más szőtt árúk vámozásánál tekintetbe nem jönnek.
4. Tokok és más belső göngyök, a mennyiben azok a tárára vonatkozó határozatok szerint nem vámmentesek, minőségük szerint külön vámozandók.
5. A 9. a) 2. számhoz.
A durva posztók, melyeknek minősége a közös megegyezéssel megállapitott mintáknak megfelel, Szerbiában szokásos kereskedelmi elnevezésükre való tekintet nélkül, a 9. a) 2. szám értelmében, 25 dinárnyi vám alá esnek.
6. A 25. a) számhoz.
Mesterséges bazaltkövek alatt a közönséges kőanyagból előállitott kövezetlapok (Klinker) benfoglaltatnak.
7. A 30. c) 1. számhoz.
A 4.50 dinárnyi vám alá esik minden szeg az előállitásra (akár kézzel, akár géppel), a megmunkálásra (fekete, géppel csiszolva vagy kék szinnel befuttatva) és a rendeltetésre való tekintet nélkül; ennélfogva különösen a patkószegek is ezen vám mellett vihetők be.
8. A XVII. csoporthoz.
Az üvegből való borostyánkő-utánzatok nem tekintetnek borostyánkő-utánzatoknak.
9. A XVIII. csoporthoz.
A kész ruházatok és más varrott árúk vámozásánál nem jönnek tekintetbe a bélések, gombok, paszomántok, himzett részek, szalagok, szalagboritások, felszerelések stb. Ezen varrott árúk ennélfogva az illető ruházat külsején mennyiség szerint tulnyomóan alkalmazott kelme szerint fognak vámoztatni.
A 62. a), b) 1-9. és 64. b) számok alatt emlitett „minden más árúk” alatt azon árúk értetnek: melyek - a mennyiben a jelen szerződéses tarifában máskép osztályozva nincsenek - az érvényben levő osztályozás szerint a szerb átalános tarifa emlitett tételei alá tartoznak.
Jelen jegyzőkönyv, mely minden külön jóváhagyás nélkül is jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni, azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve, két példányban állittatott ki Bécsben, 1892. évi augusztus 9./julius 28. napján. *
[Aláírások]
1. § A Szerbiába bevitt és Obrt alá eső árúkhoz értékbevallás melléklendő, mely ezen adó alkalmazásánál alapul szolgál. Ezen bevallásban megjelölendő a bevitt áru értéke és a kereskedésben szokásos megnevezése.
Az árunak az Obrt alkalmazásánál alapul szolgáló értékét a bevitt tárgynak a termelés vagy elszállitás helyén levő tényleges eladási ára fogja képezni, megtoldva még azon szállitási és esetleg biztositási és bizományi költségekkel, a melyek a Szerbiába való bevitelnél egész a határszéli belépési helyig tényleg felmerültek.
A bevivő bevallásához az eladási áruszámlát (facturát) s a fuvarlevelet vagy a hajó-elismervényt mellékelni tartozik.
Az áru értéke a bevallásban dinárokban (frankokban) és annak törteiben fejezendő ki. Ha az érték az áruszámlában o. é. forintokban van kitéve, az az Obrt alkalmazása czéljából frankokra fog átszámittatni, még pedig azon átlagos árfolyam alapján, a melylyel a 20 frankos pénzdarab a bevallás hónapját megelőző hónapban a budapesti vagy a bécsi tőzsdén birt.
Az árfolyam ezen átlagát a szerb királyi pénzügyministerium közzé fogja tenni.
A szállitási, biztositási és bizományi költségek ugyanazon alapon számitandók át.
2. § Az Obrt alkalmazása czéljából az árúk szemléjének a bevallást követő 48 óra alatt meg kell történni.
Ha az Obrt-hivatal a bevallott értéket elégtelennek tartja, a szemle utáni 24 órában joga van kijelenteni, hogy az árut megtartja, megfizetvén a bevivőnek az általa bevallott árt, 10%-kal megtoldva; magától értetik, hogy ez esetben az Obrt nem fog szedetni s a már lefizetett vám a mellékilletékkel együtt vissza fog térittetni. E fizetés az elővásárlás kijelentésére következő két hét alatt teljesitendő.
Ha az Obrt-hivatal a szemle utáni 24 óra alatt nem jelenti ki azt, hogy az elővásárlási joggal élni akar; köteles ezen határidő leteltével az árut a bevivő által bevallott érték szerint számitott Obrt lefizetése mellett haladéktalanul kiszolgáltatni.
A bevivő, a ki ellen az Obrt-hivatal az elővásárlási jogot gyakorolni akarja, egy héten belül azután, hogy az illető határozat vele közöltetett, ha neki tetszik, az árunak szakértők által való megbecsültetését kivánhatja. Ugyanezen jog illeti meg az Obrt-hivatalt, ha az elővásárláshoz azonnal való folyamodást nem tartja megfelelőnek; csakhogy a szakértők meghallgatására vonatkozó határozatát a bevivővel a szemlét követő 24 órán belül közölni tartozik.
Bármely fél kivánta is a szakértők meghallgatását, az Obrt-hivatal tartozik az árut a bevivőnek, ha ez azt kivánja, mustrák visszatartása mellett s mindenkor azon feltétel alatt, ha a bevivő az Obrt-adó és a szakértők meghallgatásából eredhető pótlékok biztositására elegendő biztositékot ad, szabad rendelkezésére kiszolgáltatni.
3. § Az Obrt-hivatal elővásárlási joga megszünik, mihelyt a szakértők meghallgatását akár maga ezen hivatal, akár a bevivő kivánta.
Ha a szakértői szemle megállapitja azt, hogy az áru értéke a bevivő által bevallott értéket nem többel, mint 5%-kal haladja meg, akkor az Obrt a bevallás összege után szedetik.
Ha a szakértők által megállapitott érték a bevallott értéket több, mint 5%-kal haladja felül, az Obrt a szakértők által meghatározott érték után fog szedetni.
Ezen adó birságképen 50%-kal toldatik meg, ha a szakértők becslése a bevallott értéknél 10%-kal magasabb.
Sőt birságképen az Obrt 100%-a is szedhető azon esetben, a mikor az Obrt-hivatal elővásárlási szándékát a megszabott határidőben kijelentette, a bevivő kivánatára azonban az áru kiszolgáltatása s a szakértők meghallgatása már bekövetkezett és a szakértők által meghatározott érték a bevallott értéket 15%-kal felülhaladja.
A szakértői szemle költségeit a bevalló viseli, ha a szakértők által meghatározott érték a bevallott értéket 5%-nál többel meghaladja, ellenkező esetben az Obrt-hivatal viseli azokat.
Mihelyt az Obrt-adó és a szakértői szemléből eredő birság az Obrt-hivatal által beszedetik, az áru a bevivőnek kiszolgáltatandó; vagy ha az áru már kiadatott, a biztositék mennyiségének maradéka haladéktalanul visszaadandó.
4. § Szakértők meghallgatása esetén az Obrt-hivatal főnöke s a bevivő 8 napon belől a szakértők meghallgatása iránti kivánság tétele után egy-egy szakértőt neveznek meg.
A szakértők véleménykülönbség esetén, vagy ha a bevivő ezt kivánja, már a választott biróság megalakulása alkalmával egy harmadik választott birót választanak.
Ha e választásra nézve nem tudnak megegyezni, akkor a harmadik választott biró az illetékes kereskedelmi törvényszék elnöke, vagy oly helyeken, a hol kereskedelmi törvényszék nincs, az illetékes első folyamodásu biróság elnöke által neveztetik ki.
A választott birósági itélet a választott birák megnevezésére következő nyolcz nap alatt hozandó.
