1. § A tengeri szabad hajózást üző azon hajók, melyek legalább két harmadrészben magyar állampolgárok tulajdonát képezik, kétféle állami segélyben részesülnek:
1. beszerzési,
2. a hazai forgalom érdekében általok megtett utazásokhoz arányositott külön segélyben.
2. § A beszerzési állami segély a hajók tiszta tonnatartalmához arányositva a hajóknak vizrebocsátási napjától számitva, a tizenötödik év végeig engedélyeztetik.
Ezen segély az illető hajó vizrebocsátását követő első évre a következő:
1. a nagy parthajózásu vitorlásoknak minden lajstromozott tiszta tonnája után 6 korona;
2. a hosszujáratu vitorlásoknak minden lajstromozott tiszta tonnája után 9 korona;
3. a nagy parthajózásu gőzhajóknak minden lajstromozott tiszta tonnája után 9 korona;
4. a hosszujáratu gőzhajóknak minden lajstromozott tiszta tonnája után 12 korona.
Az előző pontokban megállapitott segélyösszegek az illető hajó vizrebocsátásának évét követő minden esztendőben az előző évre kijáró segélyösszeg 7%-ával csökkennek.
Már forgalomban levő vagy magyar honpolgárok által megvett és már forgalomban állott hajók után - ha egyéb tekintetekben ezen törvény követelményeinek megfelelnek, ezen segély szintén igényelhető; azonban a segély összege azon százalék-leszállitással veszi kezdetét, a mely a hajóknak vizrebocsátása óta lefolyt évek száma szerint ezen szakaszban megállapitva van, s a segély tartama, a vizrebocsátástól számitott 15 éven tul nem terjedhet.
3. § A hajók részére a külön állami segély a hazai kikötőkből vagy kikötőkbe a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekekben megtett ut hosszához arányitva következő módon és feltételek alatt állapittatik meg:
1. A segély minden száz tengeri mértföld és minden lajstromozott tiszta tonna után 5 fillér.
2. A befutott tengeri mértföldek számának megállapitásánál a kiindulási és érkezési kikötők közt fekvő legrövidebb tengeri utvonal veendő alapul.
3. A segély a hajók vizrebocsátási napjától számitva a tizenötödik év végéig engedélyeztetik.
4. § A beszerzési állami segélyt oly hajókra nézve, melyek aczélból vagy vasból készittettek és a „Veritas” és az angol „Lloyd” szabványai szerint mind szerkezetükre, mind felszerelésükre nézve az első osztályozást nyerik, igénybe vehetik:
a) a tengeri szabad hajózást üző hazai vállalatok:
1. azon vitorlás és gőzhajók után, melyek az 1892. év végén már birtokukban voltak és melyeknek vizrebocsátása óta még nem telt el 10 év;
2. azon vitorlás és gőzhajók után, melyeket 1893 január hó 1-je után vásároltak meg, vagy épitettek, a vizrebocsátásuktól számitott 15 évi időtartam alatt.
b) A kormánynyal szerződéses viszonyban álló hazai tengerhajózási vállalatok azon a fentebbi minősitéssel biró vitorlás és gőzhajók után, melyeket a velük fennálló szerződésekben megállapitott létszámon felül a kereskedelemügyi minister jóváhagyása alapján oly czélból szereznek be, hogy azokkal kizárólag tengeri szabadhajózást üzzenek.
5. § A külön állami segély csak oly viszonylatokban teljesitett járatok után biztosittatik, mely viszonylatokban rendes járatok fentartására, valamely államilag segélyezett tengerhajózási vállalat szerződésszerüleg kötelezve nincsen; és pedig:
a) a szabad tengerhajózást üző hazai vállalatok részére oly járatok után, melyeket tizenöt éven alóli oly hajókkal teljesitettek, melyek már az 1892. év végén birtokukban voltak, vagy pedig, szintén 15 éves korukig oly uj hajókkal, melyeket 1893 január hó 1-je után vásároltak vagy épitettek, ha ezen hajók a 4. §-ban előirt minősitésnek megfelelnek;
b) a kormánynyal szerződéses viszonyban álló hazai tengerhajózási vállalatok részére oly járatok után, melyeket a velük fennálló szerződésekben megállapitott létszámon felül a kereskedelemügyi minister jóváhagyása alapján beszerzett, és a fenti minősitésnek megfelelő uj hajókkal teljesitettek.
A kis parthajózásnak az 1879:XVI. tc. 6. §-ában megállapitott határokon belül fekvő kikötők közt teljesitett járatok után ezen segély nem jár.
6. § Az ezen törvényben megállapitott beszerzési, illetve külön segély nem jár oly hajók után, melyeket valamely gyári vállalat saját czéljaira szükséges anyagainak szállitása czéljából szerzett be.
7. § A tengeri szabad hajózást üző hajók segélyezésére forditható és az egyes évek állami költségvetéseiben külön felveendő összegeket a törvényhozás állapitja meg.
Ezen czimen esetleges ujabb törvényhozási intézkedésig az állami költségvetés évenkint 200,000 koronánál nagyobb összeggel meg nem terhelhető.
8. § Az 1. §-ban megjelölt hajók az előző szakaszokban részletezett segélyen kivül a következő állami kedvezményekben részesittetnek:
a) a vitorlás hajók müködéséből élvezett jövedelem után adó, pótadó s egyéb illetékek czimén az 1892. év végeig felszaporodott hátralékok kamatostól leiratnak;
b) az 1892. év végéig belajstromozott vitorlás hajók 6 évi keresetadómentességben részesülnek;
c) az állammal szerződéses viszonyban nem álló vállalatok a hajók vizrebocsátásától számitandó 10 évi tartamra felmentetnek az adó és az az után kirovandó pótlékok alól azon jövedelmök után, melyet oly hosszujáratu és a nagyparthajózásu gőzhajók müködéséből élveznek, melyek 1892. év végeig belajstromoztattak; továbbá azon jövedelmök után, melyet oly hosszujáratu és nagyparthajózásu gőzhajók és vitorlás hajók müködéséből élveznek, melyeket 1893 január 1-je után szereznek; a mennyiben azok a jelen törvény 4. §-ban foglalt határozmányoknak megfelelnek;
d) a 4. §-ban előirt minősitéssel biró uj hajók megszerzéseért és átiratásáért illetékek és dijak nem fizetendők; a mennyiben pedig tengerhajózási vállalatok részvénytársaságok alakjában létesittetnek, a részvénytársaság megalakulásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbitásával, valamint a részvényeknek ugy a megalakuláskor, mint a müködés ideje alatt, tőkefelemelés czéljából történő kibocsátásával járó szerződések s egyéb okiratok után járó bélyeg- és egyéb illetékek nem fizetendők.
Az állammal szerződéses viszonyban álló hazai tengerhajózási vállalatok ezen kedvezményeket csak a velük fennálló szerződésekben meghatározott szolgálmányokon felüli müködésükből élvezett jövedelem után vehetik igénybe.
9. § A jelen törvényben részletezett állami segélyt és kedvezményeket ugy egyes vállalkozók, mint társas vállalatok (ide értve a részvénytársaságokat is) igénybe vehetik, tekintet nélkül a birtokukban levő hajók számára.
10. § Azon felszerelt nagy parthajózásu és hosszujáratu vitorlás hajók, melyek 1892. végéig már be voltak iktatva a tengeri hajók lajstromába, a jelen törvény életbeléptétől számitandó öt éven át a hajók minden tiszta tonnája után két korona hajózási segélyben részesittetnek. E segélyben azonban a nevezett hajók közül csakis azok és addig részesülhetnek, a melyek s a mig 25 évnél nem idősebbek, s az osztrák-magyar „Veritas” hajóosztályozási intézet szerint legalább a B) 1. 1. osztályzatot birják.
11. § Az ezen törvény alapján segélyezésben részesülő vállalatok működését a kereskedelemügyi minister ellenőrizni jogosult.
12. § A hajózási vállalatok, melyek az állami kedvezményt igénybe veszik, kötelezettséget tartoznak vállalni az iránt, hogy:
1. azon hajóikat, melyek után állami segélyben részesülnek, a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül el nem adják, mely kötelezettség elmulasztása esetén az egész addig nyert állami segélyösszeget visszatériteni tartoznak;
2. összes hajóikat háboru vagy mozgósitás esetén a kormány felszólitására megfelelő dij, esetleg kártérités mellett az állam rendelkezésére bocsátják;
3. hajóikon a kereskedelemügyi minister megbizásából utazó közegeket dijmentesen szállitják.
13. § Tengeri hajóépitő telepek, tengeri hajógyárak és csuszdák, valamint műszaki igényeknek megfelelően berendezett hajójavitó mühelyek, uszó és száraz dockok, ha azok akár egyesek, akár társvállalkozók, akár részvénytársaságok által állittatnak fel, valamint a kis parti hajózást üző részvénytársaságok az 1890:XIII. törvénycikkben meghatározott kedvezményekben részesittetnek.
14. § Az állami segély s egyéb kedvezmények igénybevételének módozatait s az e tekintetben követendő eljárást a kereskedelemügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton szabályozza.
15. § Azon kérdés felett, vajjon valamely hajó a jelen törvényben megjelölt kellékkel bir-e és az ezen törvényben megállapitott kedvezményekben részesitendő-e? a kereskedelemügyi minister határoz; ki a 8. §-ban biztositott kedvezmények megadását illetőleg a pénzügyministerrel egyetértőleg jár el.
16. § Jelen törvény a törvénytárban történő megjelenése napján lép életbe és 10 év tartamára marad hatályban. Az egyeseknek vagy társulatoknak, annak hatálya alatt engedélyezett segélyek, valamint kedvezmények a 2-ik, 3-ik, illetőleg 8-ik §-ban meghatározott időtartamra érvényben maradnak.
Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és a pénzügyi minister bizatik meg.
