1. § Mesterséges bort késziteni vagy gyártani, ugyszintén ily bort bármi módon forgalomba hozni tilos.
Épugy tilos azokat az anyagokat, melyek mesterséges bor készitésére vagy gyártására szolgálhatnak, erre a czélra s ezen a czimen a magyar korona országai területén hirdetni, vagy ugyanerre a czélra és ezen a czimen a magyar korona országai területén bármi módon forgalomba hozni.
2. § Mesterséges a bor, ha az
a) nem kizárólag szőlőből, illetve szőlőmustból készült;
b) ha a borhoz, tisztitott szeszen, vagy cognacon kivül viz, vagy bármely más anyagok kevertetnek.
Ellenben a szőlőből készült természetes mustnak az okszerü pinczekezelés elveinek megfelelő javitása utján előállitott bor, mesterséges bornak nem tekinthető.
Arra nézve, hogy mi értendő a must okszerü kezelése és javitása alatt, a kereskedelemügyi minister a földmivelésügyi ministerrel rendeleti uton intézkedik. Az ez irányban kiadott rendelet, valamint annak minden módositása az országgyülésnek utólag bejelentendő.
3. § Az oly természetes bort, melyhez külföldi mazsola-szőlő is hozzáadatott, „tokaji”, „hegyaljai” vagy „szamorodni” elnevezés alatt forgalomba hozni tilos.
Pezsgőt, ürmöst, törkölybort (csiger, lőre) és gyümölcsbort csak ezen minőségüknek megfelelő elnevezés alatt szabad raktározni és forgalomba hozni. A kereskedelemügyi minister rendeleti uton határozza meg ezen italok ismérvét és az elnevezéseket, melyek alatt ezen italok raktározhatók és forgalomba hozhatók.
4. § Tilos a bort oly vidék megjelölésével forgalomba hozni, a melyen az nem termett, illetőleg a mely vidék jellegének meg nem felel.
Tilos továbbá a bort oly szőlőfaj megjelölésével forgalomba hozni, a melyből az nem készült.
Különböző vidéken termett, vagy különböző szőlőfajokból készült borok keverése esetén, az összeházasitott bor oly vidékünek, illetőleg olyan szőlőfajból valónak jelezhető, melynek tulnyomó fajbora szerint az tényleg megfelel.
A borvidékek beosztását a kereskedelemügyi minister a földmivelésügyi ministerrel egyetértve rendeletileg állapitja meg.
5. § Kihágást követ el és a mennyiben cselekménye a büntető törvények vagy a közegészségügyi törvény vagy szabályok szerint sulyosabb büntetés alá nem esik, 25 frttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az,
a) ki a mesterséges bor készitésére vagy gyártására szolgálható anyagokat kifejezetten e czélra való használhatóság végett hirdeti, vagy forgalomba hozza;
b) ki a 2-ik §-ban körülirt mesterséges bort forgalomba hozza;
c) ki a 3-ik § első bekezdésében emlitett borokat „tokaji”, „hegyaljai” vagy „szamorodni” elnevezés alatt forgalomba hozza;
d) ki a 3-ik § második bekezdésében emlitett italokat nem a rendeletben előirt megnevezések alatt raktározza vagy hozza forgalomba;
e) ki bort oly vidék megjelölésével hoz forgalomba, mely vidéken az nem termett, illetőleg mely vidék jellegének meg nem felel (lásd 4. §);
f) ki bort oly szőlőfaj megjelölésével hoz forgalomba, a melyből az nem készült (lásd 4. §).
6. § Kihágást követ el és a mennyiben cselekménye a büntető törvénykönyvek határozmányai szerint sulyosabb büntetés alá nem esik, 25 frttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő: ki a 2. §-ban emlitett mesterséges bort késziti vagy gyártja.
7. § Az 5. és 6. §-okban felsorolt kihágások fölötti eljárásra és itélethozatalra az 1880. évi XXXVII. törvénycikkben és az ennek alapján kiadott belügyi ministeri rendeletben megnevezett közigazgatási hatóságok, Horvát-Szlavonországban pedig az ugyanazon kihágások elbirálására hivatott közigazgatási hatóságok illetékesek.
Két egybehangzó büntető itélet ellen is van felebbezésnek helye.
8. § Az eljáró hatóság a büntető itéletnek az elitélt fél költségén leendő közzétételét is elrendelheti, mely esetben a közzététel módja és határideje az itéletben állapitandó meg.
9. § Kihágás megállapitása esetén a borelkobzás elrendelendő.
10. § Ha a jelen törvény 5. és 6. §-aiban emlitett kihágások elkövetése tekintetében alapos gyanu támad, vagy ez irányban teljesen megbizható feljelentés tétetik: a vizsgálattal megbizott és a 7-ik § szerint az eljárásra hivatott hatósági közegek az illető borból mintákat kötelesek venni és egyszersmind azon bormennyiségeket, melyekből a minták származnak, és melyek egyáltalán készleten vannak, jegyzőkönyvileg megállapitják és összeirják.
A mintáknak külön-külön, legalább 2-2 liter mennyiséget kell tartalmazniok s egy-egy bepecsételt minta a gyanusitott rendelkezésére is hagyandó.
További lépések a gyanusitott ellen (lefoglalás vagy zárlat) addig nem rendelhetők el, mig a kérdéses bornak mesterséges volta, az illetékes szakértő bizottság által meg nem állapittatott.
11. § A borok szakértői vizsgálására a kereskedelemügyi minister, a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg, szakértőkből alakitott állandó és vegykisérleti állomással felszerelt bizottságokat állit fel; mely bizottságok megalakitása, szervezése és eljárása iránt a kereskedelemügyi minister a földmivelésügyi ministerrel történt megállapodás alapján rendeleti uton fog intézkedni.
A bizottság tagjai, működésük megkezdése előtt szakértői eskü, vagy ezt pótló ünnepélyes bizonylás letételére kötelezvék.
E bizottság megállapodásai illetve szakvéleményei, további kihágási eljárás alapjául szolgálnak.
A szakértő bizottság szakvéleményében egyuttal javaslatot tartozik tenni arra nézve is, hogy az általa esetleg mesterségesnek véleményezett bor általában valamely czélra felhasználható-e vagy nem.
12. § Ha a bor mesterséges volta itéletileg állapittatott meg: az az elitélt fél költségére denaturálandó és annak ipari czélokra való felhasználás végett visszaadandó, vagy a hatóságok itéletéhez képest az itélő hatóságok által megjelölendő jótékony czélokra lesz forditandó.
Ha azonban a mesterségesnek itélt bor egészben vagy részben már fel nem található, az elitélt fél annak vagy hiányzó részének a szakértő bizottság által a vizsgálat alkalmával megállapitandó értékét tartozik az illető községi szegényalap javára lefizetni.
13. § Az 1892:XV. törvénycikknek a mesterséges borra vonatkozó rendelkezései hatályon kivül helyeztetnek.
14. § Az, a ki a jelen törvény 5. §-ának b) pontjában és 6-ik §-ában felsorolt kihágások miatt pénzbüntetéssel büntettetik: ezen pénzbüntetésen kivül még a mesterségesnek itélt bor egész mennyiségeért (12. § 2-ik bekezdése) a természetes bor után járó állami boritaladót (Horvát-Szlavonországokban a boritalmérési adót) is megfizetni tartozik.
15. § A fennálló törvények, rendeletek és szabályoknak az egészségre ártalmas vagy veszélyes italok vagy élvezeti czikkek készitésére, gyártására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó határozmányai a jelen törvény által nem érintetnek.
16. § A jelen törvény határozmányai a magyar korona országainak területén forgalomba hozott külföldi mesterséges borokra nézve is alkalmazandók még az esetben is, ha azok mint ilyenek vannak jelölve.
17. § Horvát-Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bán adja ki mindazon rendeleteket, melyeknek kibocsátása ezen törvénynyel a kereskedelemügyi magyar kir. ministerre van bizva.
18. § Ezen törvény kihirdetése napjától számitandó hat hó mulva lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi, a földmivelésügyi, a pénzügyi és a belügyi ministerek, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig, a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatnak meg.
