A Koreával 1892. évi junius hó 23-án kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről és ő Felsége Korea királya másrészről, azon őszinte óhajtól vezéreltetve, hogy államaik között állandó barátsági és kereskedelmi összeköttetéseket létesitsenek és alattvalóik között a kereskedelmi forgalmat megkönnyitsék, e végből szerződés kötésére határozták el magukat és meghatalmazottaikká kinevezték és pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és ő Felsége Korea királya közt, valamint alattvalóik között állandó béke és barátság álland fenn. Ugyszintén az osztrák és a magyar alattvalók Koreában és a koreaiak az osztrák-magyar monarchiában személyük és vagyonuk tekintetében teljes biztonságot és oltalmat élvezendenek.
1. A magas szerződő felek kölcsönösen biztositják egymásnak azon jogot, hogy magukat a másik szerződő fél udvaránál diplomácziai ügynök által képviseltessék, valamint hogy a kereskedelemnek államaikban megnyitott kikötőkbe és városokba főconsulokat, consulokat vagy alconsulokat kinevezhessenek.
Mindezen tisztviselők ugyanazon jogokat és szabadságokat élvezendik, mint a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet tisztviselői.
2. A szerződő felek mindegyikének diplomácziai képviselője és consuli hivatalnokai, valamint az alájuk rendelt hivatalos személyzet tagjai, a másik fél államainak bármely részében szabadon utazhatnak.
A koreai hatóságok a Koreában utazó osztrák-magyar tisztviselők részére utleveleket fognak kiállitani és azokat az őrizetükre szükséges kisérettel el fogják látni.
3. A szerződő felek főconsulai, consulai és alconsulai hivatalos müködésüket csak akkor kezdik meg, ha részükre azon állam uralkodója vagy kormánya által, a melyben székhelyük van, a müködhetési jog megadatott; nincs megengedve, hogy kereskedelmi ügyletekkel foglalkozzanak.
4. A szerződő feleknek továbbá jogukban álland, hogy a consuli ügyeiknek vezetésével egy harmadik állam diplomácziai ügynökeit és consuli hivatalnokait bizzák meg.
1. Az osztrák és a magyar alattvalók és azok vagyona iránti biráskodás Koreában kizárólag Ő császári és apostoli királyi Felségének hatóságait illeti meg. Ezen hatóságok előtt fogják, a koreai hatóságoknak bármilynemü beavatkozása nélkül, mindazon panaszok tárgyalás és határozat tárgyát képezni, a melyek osztrák vagy magyar alattvalók ellen osztrák vagy magyar alattvalók által vagy más idegen államok alattvalói által emeltetnek.
2. A Koreában a koreai hatóságok vagy alattvalók által osztrák vagy magyar alattvalók ellen inditott keresetek és panaszok Ő császári és apostoli királyi Felségének hatóságai által tárgyalandók és döntendők el.
3. A Koreában Ő császári és apostoli királyi Felségének hatóságai és az osztrák vagy magyar alattvalók által koreai alattvalók ellen inditott keresetek és panaszok a koreai hatóságok által tárgyalandók és döntendők el.
4. Azon osztrák vagy magyar alattvalók, a kik Koreában valamely büntetendő cselekményt követnek el, Ő császári és apostoli királyi Felségének hatóságai által, hazájuk törvényei szerint veendők vizsgálat alá és büntetendők.
5. Azon koreaiak, kik Koreában osztrák vagy magyar alattvaló ellen követnek el büntetendő cselekményt, a koreai hatóságok által a koreai törvények szerint veendők vizsgálat alá és büntetendők.
6. A koreai kormánynak osztrák vagy magyar alattvalók ellen pénzbirságra vagy elkoboztatásra irányulólag oly vétségekért támasztott igényei, a melyek a jelen szerződésnek vagy az ahhoz csatolt vagy az annak alapján netalán később kibocsátandó szabályzatoknak határozataiba ütköznek, Ő császári és apostoli királyi Felségének hatóságai által vizsgálandók meg és döntendők el. Minden pénzbirság és elkobzás, mely az utóbbiaktól ily esetekben elrendeltetik, a koreai kormány javára esik.
7. Azon osztrák vagy magyar árúk, melyek valamely nyilt kikötőben a koreai hatóságok által lefoglaltatnak, a koreai hatóságok és Ő császári és apostoli királyi Felségének hatóságai részéről lepecsételendők és az előbbiek által mindaddig őrizetben tartandók, mig az utóbbiak határozatot nem hoztak.
Ha ezen határozat az árúk tulajdonosának javára szól, akkor azok Ő császári és apostoli királyi Felsége hatóságának további intézkedés végett azonnal kiadandók. Ha azonban a lefoglalt árúk tulajdonosa azoknak értékét a koreai hatóságoknál letette, akkor azok a tulajdonosnak, még mielőtt Ő császári és apostoli királyi Felségének hatósága által határozat hozatnék, kiadandók.
8. A Koreában, koreai biróságok vagy az osztrák-magyar consuli hatóságok előtt tárgyalt polgári és büntető ügyekben a kihallgatásoknál egy erre felhatalmazott és a panaszos nemzetiségéhez tartozó hivatalnok jelen lehet és az állásának megfelelő udvarias bánásmódban részesitendő. Ezen hivatalnoknak megengedendő, hogy a mennyiben szükségesnek találja, tanukat beidézhessen, kihallgathasson és azokat keresztkérdéseknek vethesse alá, és hogy az eljárás vagy a határozat ellen óvást emelhessen.
9. Ha valamely koreai alattvaló, ki ellen hazája törvényeibe ütköző kihágás miatt vád emeltetik, valamely osztrák vagy magyar alattvalónak Koreában fekvő birtokán vagy a koreai vizeken tartózkodó valamely osztrák vagy magyar kereskedelmi hajón menedéket keres; az osztrák-magyar consuli hivatalok a koreai hatóságok megkeresésére a kellő lépéseket megteszik az iránt, hogy a vádlott elfogadtassék és az utóbbiaknak a vizsgálat megejtése végett kiszolgáltattassék. Az illetékes osztrák-magyar hatóság engedélye nélkül azonban a koreai hivatalnokoknak valamely osztrák vagy magyar alattvalónak birtokára annak beleegyezése nélkül menni, sem pedig valamely osztrák vagy magyar hajóra a hajóvezető beleegyezése nélkül lépni nem szabad.
10. A koreai hatóságok az illetékes osztrák-magyar consuli hivatal megkeresésére, a valamely büntetendő cselekmény elkövetésével vádolt osztrák vagy magyar alattvalókat, valamint Ő császári és apostoli királyi Felsége hadihajóinak és az osztrák vagy magyar kereskedelmi hajóknak szökevényeit le fogják tartóztatni és azokat az előbbinek ki fogják adni.
A szökevényeket illetőleg, a mennyiben osztrák-magyar consuli hivatal nem állana fenn, az illető hajóskapitány megkeresése is elegendő.
11. A Koreában tartózkodó osztrák és magyar alattvalókat megillető területen kivüli joghatóság meg fog szüntettetni, mihelyt Ő császári és apostoli királyi Felségének nézete szerint Korea királyságának törvényei és törvénykezési eljárása annyira módosittatni és reformáltatni fognak, hogy azon aggályoknak, melyek az osztrák vagy magyar alattvalóknak a koreai biráskodás alá való helyezése ellen jelenleg fennállanak, eleje fog vétethetni és a koreai birák olyan birói képesitéssel és olyan független állással fognak birni, mint az osztrák és a magyar birák.
1. Az osztrák és magyar kereskedelem számára jelen egyezmény életbeléptének napjától fogva a következő helyek nyittatnak meg:
a) Chemulpo (Jenchnan), Wönsan (Gensan) és Pusan (Fusan) kikötők, vagy ha ez utóbbi kikötő nem felelne meg, közelében levő bármely más kikötő;
b) Hanyang (Seoul) és Janghwachin városok, vagy ez utóbbi helyett annak közelében levő bármely más város.
E mellett kinyilvánittatik, hogy mihelyt a Koreával szerződéses viszonyban álló valamennyi többi kormányok azon jogról lemondanak, hogy Hanyang városban kereskedelmi telepeket állitsanak fel, ezen jog az osztrák vagy magyar alattvalók részére sem lesz többé igényelhető.
2. Az osztrák vagy magyar alattvalók jogositva lesznek a fentemlitett helyeken földbirtokokat vagy házakat vásárolni vagy bérelni és lakó házakat, raktárakat vagy gyárakat épiteni, községi kötelékeket alkotni és községi igazgatásukat önállóan szabályozni; ugyszintén a szabad vallásgyakorlat jogát is élvezik. Mindazon szabályok, melyek az idegenek letelepülésére szánt földterületek kiválasztását, körülhatárolását és felmérését vagy földeknek eladását az idegen kereskedelemnek megnyitott különböző koreai kikötőkben és helyeken illeti, a koreai hatóságok által az illetékes idegen hatóságokkal együttesen állapitandók meg.
3. Ezen földterületek a koreai kormány által a tulajdonosoktól megvásárolandók és használatra alkalmasakká teendők. Az ebből felmerülő költségek első sorban a földeladásokból befolyó bevételekből téritendők meg. Az évi földbér, mely a koreai hatóságok által az idegen hatóságokkal együttesen állapitandó meg, a koreai hatóságoknak fizetendő, melyek annak megfelelő részét a földadóért járó kárpótlás fejében visszatartják. A felesleg és a földeladásokból netán fenmaradó összegek egy községi alapba folynak, mely községi tanács által kezeltetik, melynek megalakitása tekintetében a koreai hatóságok az illetékes idegen hatóságokkal együttesen fognak határozni.
4. Az osztrák vagy magyar alattvalók az idegen telepitvények határain kivül 10 koreai Li kiterjedésben földeket, vagy házakat vásárolhatnak vagy bérelhetnek. Az ily földbirtok azonban mindennemü helyi szabályzatoknak és telekadóknak alá van vetve, a melyek arra nézve a koreai hatóságok által megállapittattak.
5. A koreai hatóságok az idegen kereskedelem számára megnyitott helyek mindenikében az idegenek részére egy megfelelő földterületet temetkezési helyül dijtalanul át fognak engedni. Ezen földterület semminemü földbérnek, földadónak vagy bármely más illetéknek nincs alávetve és kezelése a fent megjelölt községi tanácsnak tartatik fenn.
6. Az idegen kereskedelem számára megnyitott kikötők és helyektől 100 koreai Li távolságon vagy azon határokon belül, a melyek a szerződő felek illetékes hatóságai által jövőben meg fognak állapittatni, az osztrák vagy magyar alattvalóknak meg van engedve, hogy utlevél nélkül, tetszés szerint járjanak-keljenek. Az osztrák vagy magyar alattvalók továbbá jogositva vannak, hogy Koreában kedvtelésből vagy kereskedés czéljából utazhassanak, mindennemü árut, oly könyvek és más nyomtatványok kivételével, melyek ellen a koreai kormánynak kifogása van, szállithassanak és eladhassanak, valamint földterményeket az ország minden részében vásárolhassanak.
E végből azonban kötelesek magukat utlevelekkel ellátni, melyek a consuli hivatalok által állittatnak ki és a koreai helyi hatóságok által ellenjegyeztetnek vagy lebélyegeztetnek. Ezen utlevelek az utazók által azon kerületekben, a melyeket érintenek, megvizsgálás végett kivánatra előmutatandók. Ha azok rendben találtattak, a tulajdonosnak az utazás folytatása megengedtetik és szabadságában áll az általa szükségelt szállitási eszközöket megszerezni. Ha valamely osztrák vagy magyar alattvaló a fent megjelölt határokon kivül utlevél nélkül utazik, vagy ha az ország belsejében valamely törvénytelen cselekményt követ el, elfogatandó és megbüntetés végett a legközelebbi osztrák-magyar consulnak átadandó; az illetőt a koreai hatóságok az elfogatástól eltekintve, rossz bánásmódban nem részesithetik. A ki az emlitett határokat utlevél nélkül lépi át, száz mexikói dollárig terjedhető pénzbirsággal büntettetik, melyen kivül egy hónapig terjedhető fogságbüntetés szabható ki.
7. Az osztrák vagy magyar alattvalók Koreában azon községi és rendőri rendeleteknek vannak alávetve, melyek a csend és közrend fentartása végett a szerződő felek illetékes hatóságai által megállapittattak. Ezen rendeletek az osztrák és a magyar alattvalókra nézve kötelező erővel fognak birni, mihelyt azok Ő császári és apostoli királyi Felségének illetékes hatóságai által kellőleg közhirré fognak tétetni; ugyszintén az azokba ütköző cselekmények ezen hatóságok által büntettetnek.
1. Az idegen kereskedelem számára megnyitott helyek mindegyikében az osztrák vagy magyar alattvalók korlátlanul jogositva vannak mindennemü árut, a jelen szerződés által megtiltottak kivételével, az idecsatolt tarifában megállapitott vámok lefizetése mellett, bármely idegen és a megnyitott koreai kikötőkből behozni, eladni vagy Koreának, vagy más államoknak alattvalóitól vásárolni és bármely idegen és a megnyitott koreai kikötőkbe kivinni. Jogositva vannak koreai alattvalókkal vagy más államok alattvalóival akadálytalanul és a koreai hatóságok vagy más személyek közbenjötte nélkül üzleteket kötni, valamint szabadságukban áll mindennemü ipari foglalkozást üzni.
2. A valamely idegen kikötőből behozott mindazon árúk tulajdonosai, vagy czimzettei, a melyekért a vám az emlitett tarifa szerint megfizettetett, jogositva vannak az árúknak bármely idegen kikötőbe való ujbóli kivitelénél, ha ez a koreai időszámitás szerint, a behozatal napját követő tizenhárom hónapon belül történik, a lefizetett behozatali vám összegéről vámvisszatéritési igazolványt követelni, feltéve, hogy az eredeti csomagolás még sértetlen. Ezen vámvisszatéritési igazolványok a koreai vámhivatalok által vagy kivánatra készpénzben beváltatnak, vagy minden nyilt koreai kikötőben a vámfizetéseknél készpénz helyett elfogadtatnak.
3. Ha a koreai árúk az egyik koreai nyilt kikötőből a másikba küldetnek, a kivitelnél fizetett vám az elindulási kikötőben visszafizetendő, mihelyt vámhivatali igazolvány által igazoltatik, hogy az árú a rendeltetési kikötőbe megérkezett, vagy ha kellő bizonyiték nyujtatik arra nézve, hogy az illető árúk hajótörés következtében elvesztek.
4. Mindazon, az osztrák vagy magyar alattvalók által Koreába bevitt áru, a melyért a vámok az ezen szerződéshez csatolt tarifa szerint megfizettettek, egyszersmindenkorra minden további pótdij, fogyasztási illeték és átviteli vám fizetése alól mentes; tekintet nélkül arra, hogy azok a behozatali kikötőben maradnak-e, avagy egy másik nyilt koreai kikötőbe vagy az országnak más részébe szállittatnak-e. Hasonlókép a kivitelre szánt minden koreai árunak a nyilt kikötőkbe való elküldése bárminemü korlátozástól teljesen menten fog megtörténni és azok semminemü adónak, illetéknek vagy átviteli vámnak nem lesznek alávetve, sem a termelés helyén, sem a nyilt kikötőhöz való szállitás közben, Koreának bármely részéből jöjjenek is.
5. A koreai kormánynak szabadságában áll az árúknak vagy utasoknak Koreának nem nyilt kikötőibe való szállitása végett osztrák vagy magyar kereskedelmi hajókat bérelni. Ez a koreai alattvalóknak is szabadságában áll, ha ahhoz a koreai hatóságok hozzájárulnak.
6. Ha a koreai kormánynak alapos aggálya van arra nézve, hogy az országban éhinség törhetne ki; akkor ő Felsége Korea királya, a gabonanemüeknek bármelyik vagy valamennyi nyilt koreai kikötőből idegen országokba való kivitelét időnkint rendeletileg megtilthatja és az ily tilalom a Koreában levő osztrák vagy magyar alattvalókra kötelező erejüvé válik egy hónap multával azon időponttól számitva, a melyben az a koreai hatóságok által a kérdéses kikötőben székelő osztrák-magyar consulnak hivatalos tudomására hozatott; a tilalom azonban nem fog hosszabb ideig fennállani, mint a meddig egyátalán arra szükség van.
7. Az osztrák vagy magyar kereskedelmi hajók registertonnánkint 30 mexikói cent tonnapénzt fizetnek. A tonnapénznek egyszeri lefizetése által a hajó jogositva van bármely vagy valamennyi koreai nyilt kikötőt négy havi időközön belül felkeresni a nélkül, hogy további illetékeknek vettetnék alá. A tonnapénzek mind a világitó tornyok és hajójelzők berendezésére, valamint uszoroknak a koreai partokon, különösen a nyilt kikötőkhöz vezető bejárásokon leendő felállitására és horgonyzási helyeiknek mélyitésére és egyéb javitására fognak fordittatni. Azon bárkák, melyek a nyilt kikötőkben be- és kirakodási czélokra használtatnak, tonnapénzt nem fizetnek.
8. Ezennel megállapittatik, hogy a jelen szerződéssel egyidejüleg a hozzácsatolt tarifa és kereskedelmi szabályok életbe lépnek. A szerződő felek illetékes hatóságai az emlitett szabályokat időről-időre felülvizsgálat alá vehetik, hogy közös megegyezés utján oly módositásokat és kiegészitéseket eszközöljenek, a melyeknek czélszerüségét a tapasztalat igazolja.
Azon osztrák vagy magyar alattvaló, a ki az idegen kereskedelem számára meg nem nyitott koreai kikötők vagy helyek egyikébe árúkat becsempész vagy becsempészni megkisérli, ezen árúk értékének kétszeresét tartozik megfizetni és maguk az árúk elkoboztatnak. A koreai helyi hatóságok az ily árúkat lefoglalhatják és minden osztrák vagy magyar alattvalót letartóztathatnak, a kinek a csempészkedésben, vagy a csempészkedés kisérletében része van. A letartóztatott egyéneket a koreai hatóságok az ügy megvizsgálása végett azonnal a legközelebbi osztrák-magyar consuli hivatalhoz tartoznak vezetni, az árúkat ellenben mindaddig visszatarthatják, mig az ügyben végérvényes határozat nem hozatott.
1. Ha valamely osztrák vagy magyar hajó Korea partjain hajótörést szenved, vagy zátonyra jut, a helyi hatóságok kötelesek késedelem nélkül megtenni a szükséges intézkedéseket azon czélból, hogy a hajót és rakományát a fosztogatástól, az ahhoz tartozó személyeket pedig minden méltánytalan bánásmódtól megóvják, és hogy ezenkivül a netalán szükséges segélyt nyujtsák. A helyi hatóságok kötelesek az esetről a legközelebbi osztrák-magyar consult azonnal értesiteni és szükség esetén a hajótörötteknek a legközelebbi nyilt kikötőhöz leendő szállitásuk czéljából szállitási eszközöket rendelkezésükre bocsátani.
2. Mindazon kiadások, melyek a koreai kormány részéről a hajótörött osztrák vagy magyar alattvalók mentése, felruházása, ellátása, és tovaszállitása, a megfultak hulláinak kifogása, a betegek és megsérültek orvosi kezelése és a halottak eltemetése következtében felmerültek; a mennyiben a hajó kapitánya által meg nem térithetők, Ő császári és apostoli királyi Felségének illető kormánya által téritendők meg.
3. A mi azonban azon kiadásokat illeti, a melyek valamely roncsolt hajónak vagy a hajón levő árúknak megmentése, illetve fentartása czéljából tétetnek, azoknak megtéritéseért az osztrák-magyar monarchia nem felelős. Az ilynemü kiadásokért a megmentett árúk szavatolnak és azok az árúk átvétele alkalmával az érdekeltek által fizetendők vissza.
4. A kormányhivatalnokoknak és a helyi és rendőri közegeknek kiadásai, a kik a hajóroncshoz mennek, a hajótörötteket kisérő hivatalnokok utazási költségei, valamint a hivatalos levelezés költségei a koreai kormány által nem fognak felszámittatni, hanem általa fognak viseltetni.
5. Ha az osztrák vagy magyar hajók vihar következtében vagy tüzelő anyag vagy élelem hiánya miatt kényszeritve voltak Koreának valamely nem nyilt kikötőjébe befutni, akkor azoknak meg van engedve, hogy ott kijavitásokat tehessenek és magukat a szükséges készletekkel elláthassák. A felmerülő költségeket a hajó kapitánya tartozik viselni. A koreai hatóságok és lakosok a hajónak segélyt fognak nyujtani és azt a szükségesekkel el fogják látni.
1. Mindenik magas szerződő fél hadi hajóinak szabadságában áll, a másik fél bármely kikötőjét meglátogatni. A hadi hajóknak mindennemü élelmiszer beszerzése és a kijavitások eszközlése tekintetében mindennemü könnyités nyujtandó. Azok a kereskedelmi és kikötői szabályoknak nincsenek alávetve, sem vámok vagy bárminemü kikötő-illetékek fizetésére nem köteleztetnek.
2. Ha Ő császári és apostoli királyi Felségének hadi hajói meg nem nyitott koreai kikötőket látogatnak meg: a tisztek és a legénység a partra szállhatnak ugyan; de a nélkül, hogy utlevelekkel el volnának látva, az ország belsejébe nem mehetnek.
3. Az Ő császári és apostoli királyi Felsége hadi tengerészetének használatára szolgáló készletek a megnyitott koreai kikötőkben partra szállithatók és az osztrák-magyar hivatalnokok felügyelete alatt beraktározhatók a nélkül, hogy azok után vám fizettetnék. Ha azonban az ilynemü készletek eladatnak, a vevő a megfelelő vámot a koreai hatóságoknak megfizetni köteles.
4. A koreai kormány az Ő császári és apostoli királyi Felsége hadi tengerészetéhez tartozó hajóknak, melyek a koreai vizekben mérési munkálatokkal foglalkoznak, minden lehető könnyitést nyujtand.
1. Az osztrák vagy a magyar alattvalók Koreában jogositva vannak, koreai alattvalókat tanitói, tolmácsi, szolgai, vagy bármely más törvényszerü minőségben alkalmazni, a nélkül, hogy e tekintetben a koreai hatóságok részéről bármely korlátozásnak vettetnének alá. Hasonlókép az osztrák vagy magyar alattvalóknak a koreai hatóságok vagy alattvalók részéről bármely törvényes minőségben való alkalmazása semminemü korlátozásnak nincs alávetve.
2. A szerződő felek egyikének alattvalói, a kik a másik fél területére mennek, hogy annak nyelvét, irodalmát, törvényeit, müvészetét vagy iparát tanulmányozzák, vagy ott tudományos kutatásokat tegyenek, eljárásukban minden lehető könnyitésben fognak részesülni.
Ezennel megállapittatik, hogy azon naptól fogva, a melyen a jelen szerződés életbelép, Ő császári és apostoli királyi Felségének kormányai, hivatalnokai és alattvalói mindazon kiváltságokban, szabadságokban és előnyökben, különösen a be- és kiviteli vámok tekintetében fognak részesülni; melyek ezen időben ő Felsége Korea királya által bármely más hatalom kormányának, közhivatalnokainak vagy alattvalóinak engedélyeztetnek, vagy jövőben engedélyeztetni fognak.
Tiz év lefolyása után azon időponttól számitva, a melyben a jelen szerződés életbelép, a szerződő felek mindegyike jogositva van, miután ez iránti szándékát egy évvel megelőzőleg a másik féllel közölte, a jelen szerződésnek vagy az ahhoz csatolt tarifának átvizsgálását követelni, hogy közös megállapodás utján oly módositásokat tehessenek, melyek a tapasztalat szerint kivánatosaknak bizonyultak.
Ez alkalommal megállapodás történt arra nézve, hogy ha mindazon kormányok, melyek Koreával szerződéses viszonyban vannak, később a szerződések átvizsgálásába általában beleegyeznének; ahhoz az osztrák-magyar monarchia is hozzájárul a nélkül, hogy a fentebbi határidőre igényt tartana.
Minden az Ő császári és apostoli királyi Felségének hatóságai által a koreai hatóságokhoz intézett hivatalos közlemény egyelőre chinai forditással látandó el.
Jelen szerződés Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Korea királya által névaláirással és pecséttel jóváhagyandó.
A jóváhagyási okmányok lehetőleg mielőbb, de legkésőbb az aláirás napjától számitott egy év alatt Hanyangban (Seoul) kicserélendők. A szerződés, mely a szerződő felek kormányai által kihirdetendő, a jóváhagyási okmányok kicserélésének napján lép életbe.
Minek hiteléül a mindkét részrőli meghatalmazottak jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Tokioban, három példányban, 1892. évi junius hó 23-ik napján, mely a koreai időszámitás 501. év 5. hónap 29. napjának felel meg, s mely Kuang Hsü chinai uralkodásának 18. évébe esik.
[Aláírások]
1. Valamely osztrák vagy magyar hajónak valamely koreai kikötőbe történt beérkezte után 48 óra alatt (vasár- és ünnepnapokat kivéve) tartozik a kapitány az osztrák-magyar consul átvételi elismervényét, melyben bizonyittatik, hogy a hajóokmányok az osztrák-magyar consulatusnál letétettek, a koreai vámhatóságoknak átadni; azután tartozik hajóját egy jegyzék átadása utján bevallani, melyben a hajó, a kiindulási kikötő, a kapitány neve, az utasok száma és a mennyiben kivántatnék, azok nevei is, a hajó tonnatartalma és a legénység száma fel van tüntetve. Ezen jegyzék a kapitány által a valósággal megegyezőnek elismerendő és aláirandó. Egyszersmind köteles a hajórakományra vonatkozólag irásbeli hajónyilatkozatot átnyujtani, mely a szállitmányok darabszámát és jegyeit, valamint azok tartalmát, ugy a mint azok a raklevelekben fel vannak jegyezve, a czimzettek neveivel együtt kimutatja. A kapitány köteles ezen jegyzék helyességét elismerni és azt névaláirásával ellátni. Mihelyt valamely hajó bevallása szabályszerüen eszközöltetett, a vámhatóságok a fedélnyilások kinyitására engedélyiratot fognak kiszolgáltatni, mely irat a hajón tartózkodó vámközegnek felmutatandó. Ha a hajórakomány kirakása ily engedély kinyerése nélkül megkezdetnék, a kapitány pénzbirság alá esik, mely egyszáz mexikói dollárnál nagyobb nem lehet.
2. Ha a hajónyilatkozatban tévedés fedeztetik fel, akkor ez a nyilatkozat átadása után a következő 24 órán belül (vasár- és ünnepnapokat bele nem számitva) bármily illeték fizetésének kötelezettsége nélkül kiigazitható; ellenben minden, a hajónyilatkozaton ezen határidő lefolyása után eszközölt változtatásért, vagy abba valamely tétel beiktatásáért 5 mexikói dollárnyi illeték fizetendő.
3. Azon kapitány, ki hajóját a jelen szabályzat által megállapitott időn belül a koreai vámhivatalnál bevallani elmulasztja, pénzbirságot tartozik fizetni; mely minden 24 óráért, melyben hajójának bevallását elmulasztotta, 50 mexikói dollárnál nagyobb nem lehet.
4. Oly osztrák vagy magyar hajó, mely (vasár- és ünnepnapokat bele nem számitva) 48 óránál tovább a kikötőben nem marad és fedélnyilásait ki nem nyitja, továbbá oly hajó, mely csakis rossz időjárás vagy élelmi szerek hiánya által késztetve kerül valamely kikötőbe; mindaddig nem tartozik magát bevallani vagy tonnailletékeket fizetni, mig kereskedelmi ügyleteket nem köt.
5. Mihelyt valamely hajó kapitánya az elindulási bevallást eszközölni óhajtja, tartozik a vámhatóságoknak elindulási nyilatkozatot átadni, mely hasonló adatokat tartalmaz, mint a beérkezési nyilatkozatban felsoroltak. A vámhatóságok ezután elbocsátási engedélyiratot fognak kiállitani és a consulnak a hajóokmányok átvételéről szóló elismervényét vissza fogják adni. Ezen okmányok a consulatusnak átadandók, mielőtt a hajóokmányok a kapitánynak visszaadatnának.
6. Ha valamely hajó a kikötőt elhagyná a nélkül, hogy a fentemlitett módon elbocsáttatott volna, a kapitány pénzbirság alá esik, mely 200 mexikói dollárnál nagyobb nem lehet.
7. Az osztrák és a magyar gőzösök ugyanazon napon, melyen megérkeztek, el is indulhatnak, mely esetben nem tartoznak hajónyilatkozatot átadni, kivéve oly árúkra nézve, melyek az érkezési kikötőben ki vagy átrakandók.
1. Valamely áru behozója, ki azt partra kiszállitani óhajtja, tartozik e czélból a vámhivatalhoz kérvényt intézni és aláirni, mely kérvényben saját neve, a hajó neve, melylyel az árúk behozattak, a szállitmányok darabszáma, jegyei és azok tartalma s értéke feltüntetendő, s melyben elismerendő, hogy ezen bevallás a valónak megfelel. A vámhatóságok minden egyes áruküldeményre vonatkozólag az áruszámla felmutatását kivánhatják. Ha ez fel nem mutattatnék, vagy annak hiánya kielégitő módon nem igazoltatnék, akkor jogában áll a tulajdonosnak áruit a tarifaszerü illeték kétszeresének lefizetése mellett partra szállitani, az igy beszedett illeték-többlet azonban, mihelyt az áruszámla felmutattatik, visszaszolgáltatandó.
2. Minden ily módon bevallott áru a vámközegek által az erre meghatározott helyeken megvizsgálható. Ezen vizsgálat haladéktalanul és az árúk épségének megsértése nélkül eszközlendő és a darabok a vámhatóságok által azonnal - a mennyire az lehetséges - előbbi állapotukba visszahelyezendők.
3. Az esetre, ha a vámhatóságok azt vélnék, hogy valamely oly áru értéke, mely értékvám alá esik, a behozó vagy kivivő által tulságos alacsonyan vallatott be, tartoznak őt felhivni, hogy a vámot azon érték után fizesse, mely a vámhivatal becsmestere által eszközölt becslés utján megállapittatik. Ha azonban a behozó vagy kivivő ezen becsléssel elégedetlen, akkor tartozik 24 órán belül (vasár- és ünnepnapokat bele nem számitva) indokait a vámközeggel tudatni és a maga részéről becslőt megnevezni a czélból, hogy ujabb becslés eszközöltessék. Tartozik ezután az árúk értékét ugy bevallani, a mint az ezen ujabb becslés alkalmával megállapittatott. A vámközeg ezek után saját választása szerint a vámot vagy az ezen ujabb becslés által megállapitott érték után fogja kivetni, vagy pedig az árukat a behozótól vagy kivivőtől az igy megállapitott áron és 5%-nyi felülfizetéssel meg fogja vásárolni. Utóbbi esetben a vételár a behozónak vagy kivivőnek 5 nappal azon nap után fizetendő ki, melyen ez a saját becslője által megállapitott értéket bevallotta.
4. Mindazon árúk után, melyek a behozatali szállitás alkalmával megsérültek, a szenvedett értékcsökkenéssel megfelelő arányban álló vámmérséklés engedélyezendő. Ha ezen mérséklés összegére nézve vita keletkeznék, akkor ez az előbbeni czikkben megjelölt módon egyenlitendő ki.
5. Minden kivitelre szánt áru, a hajóra való berakás előtt a koreai vámhivatalnál bevallandó. A berakás iránti kérelem irásban nyujtandó be és benne azon hajó neve, melyen az áru kivitetni fog, a darabok jegyei és száma, valamint azok tartalmának mennyisége, neme és értéke megnevezendők. A kivivő tartozik irásban elismerni, hogy a kérelem az összes benne felsorolt árúk hű jegyzékét tartalmazza és tartozik azt névaláirásával ellátni.
6. Más, mint a koreai vámhatóságok által meghatározott helyeken vagy a napnyugta és napkelte közötti órákban, ugyszintén vasár- és ünnepnapokon semmiféle áru sem partra nem szállitható, sem hajóra nem rakható, hacsak nem a vámhatóságok különös engedélyével, a melyek az ez által okozott rendkivüli szolgálat fejében megfelelő illetékekre igényt tarthatnak.
7. A behozók vagy kivivők részéről az általuk teljesitett vámtulfizetések miatt, vagy a vámhatóságok részéről nem teljesen befizetett vámok miatt támasztott igények csakis a vámfizetés napjától számitott 30 napon belül érvényesithetők.
8. A személypodgyász nem vallandó be; ez a vámközegek által megejtett vizsgálat után bármikor partra szállitható, vagy hajóra rakható. Az osztrák vagy magyar hajók és ezek legénysége vagy utasai használatára szánt készletek számára a vámközegek kivánatra engedélyjegyeket fognak kiszolgáltatni.
9. Hajók, melyek javitást szükségelnek, rakományaikat e czélból vám fizetése nélkül partra szállithatják. Minden ily módon partra szállitott áru a koreai hatóságok gondozása alatt marad és tartozik a kapitány minden a beraktározásért, munkateljesitésért és felügyeletért járó igazolt kiadást megfizetni. Ha azonban ily rakománynak valamely része eladatik, akkor ezen eladott részért a tarifaszerü vámok megfizetendők.
10. A ki rakományokat átrakodni óhajt, tartozik előzőleg a vámhatóságoktól engedélyjegyet kieszközölni.
1. A vámhatóságoknak jogukban áll kikötőikben minden osztrák vagy magyar kereskedelmi hajóra vámközegeket küldeni. Ezen vámközegek a hajó mindazon részeibe, melyekben árúk beraktározvák, bebocsátandók, udvarias bánásmódban részesitendők és számukra illő hajlék kijelendő, a milyet a hajó nyujt.
2. A fedélnyilások és minden egyéb bejáratok a hajó azon részében, melyben árúk vannak beraktározva, a koreai vámközegek által a napnyugta és napkelte közti órákban, valamint vasár- és ünnepnapokon, pecsétek, lakatok vagy egyéb záró eszközök alkalmazása által biztosithatók és az esetre, ha valaki kellő engedély nélkül valamely igy biztositott bejáratot önhatalmulag kinyitna, vagy valamely, a koreai vámközegek által alkalmazott pecsétet, lakatot vagy egyéb záró eszközt feltörne; akkor nemcsak az igy vétkező személy, hanem a hajó kapitánya is pénzbirság alá esik, mely egyszáz mexikói dollárnál nagyobb nem lehet.
3. Azon osztrák vagy magyar alattvaló, ki árúkat, melyek a fent megjelölt módon a vámhivatalnál kellően be nem vallattak, vagy szállitmány-darabokat, melyek más árúkat tartalmaznak, mint a melyek a kikötési és elindulási engedély iránti kérvényben feltüntettettek, vagy tiltott árúkat hajóra rakat vagy partra szállit, vagy berakni vagy partra szállitani megkisérel, ezen árúk értékének kétszeres összegében elmarasztaltatik és az árúk elkoboztatnak.
4. Mindenki, a ki hamis nyilatkozatot vagy elismervényt oly szándékkal ir alá, hogy Korea jövedelmét megröviditse, pénzbirság alá esik, mely kétszáz mexikói dollárnál nagyobb nem lehet.
5. Ezen szabályzat bármely határozmányának megsértése, melyre abban büntetés különösen megállapitva nincs, pénzbirsággal büntethető, mely egyszáz mexikói dollárnál nagyobb nem lehet.
6. Az osztrák-magyar consuli hivatalok tartoznak nemzetbelieiket ép úgy a szerződés határozmányainak megtartására, mint mindazon vám- és kikötői szabályok követésére utasitani, melyek elrendelését a koreai vámigazgatás az illetékek beszedésének és a vámszolgálat teljesitésének érdekében esetleg szükségesnek találná; feltéve, hogy ily szabályok kellően közzététettek és az előbbeni megállapodásokkal ellentétben nem állanak, sem pedig az osztrákoknak és magyaroknak a szerződés által Koreában engedélyezett jogokat nem csorbitják.
Jegyzet. A jelen szabályok által megkivánt összes okmányok és minden egyéb a koreai vámhatóságokhoz intézett közlések angol nyelven állithatók ki.
[Aláírások]
A fentnevezett meghatalmazottak ezennel a következő nyilatkozatot teszik s azt ezen szerződéshez csatolják:
1. Ezen szerződés határozmányai alkalmaztatnak az osztrák-magyar monarchia fönhatósága és védnöksége alatt álló összes országokra.
2. A szerződésnek mindkét fél által aláirt és pecséttel ellátott chinai forditása mellékelve van. Szerződésszerü szövegnek azonban az angol szöveg tekintendő.
Továbbá ezennel megállapittatik, hogy ezen jegyzőkönyv a jelen szerződéssel egyidejüleg a magas szerződő felek elé terjesztendő, és hogy ezen szerződés jóváhagyásába a jelen jegyzőkönyv elismerése is belefoglalandó, melynek külön jóváhagyása tehát nem lesz szükséges.
Minek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak ezen jegyzőkönyvet a mai napon aláirták és pecséteikkel ellátták.
Kelt Tokioban, 1892. évi junius hó 23-án, mely a koreai időszámitás 501. év 5. hónap 29. napjának felel meg, s mely Kuang Hsü chinai uralkodásának 18-ik évébe esik.
[Aláírások]
(A vámtétel szerint osztályozva.)
Mezőgazdasági eszközök.
Könyvek, térképek, föld- és tengeri abroszok.
Szinarany és ezüst rudak.
Arany és ezüst érmek.
Tüzfecskendők.
Találmányminták.
Csomagolásra szolgáló zsákok és gyékények, theacsomagoláshoz való ólom, és árúk becsomagolására szolgáló kötelek.
Mindennemü növények, fák és cserjék.
Mustrák kisebb mennyiségekben.
Tudományos műszerek, u. m. természettani, számtani, meteorologiai és mütői műszerek és ezek tartozékai.
Személypodgyász.
Nyomdabetük, ugy ujak, mint régiek.
Timsó.
Horgonyok és lánczok.
Bambus, hasitva vagy nem.
Fakéreg és egyéb cserző anyagok.
Bab, borsó és mindennemü hüvelyesek.
Csontok.
Téglák (fedélcserepek is).
Kámfor, nyers állapotban.
Kőszén és koksz.
Pamut, nyers állapotban.
Mindennemü gyógyfűszerek és gyógyszerek.
Friss halak.
Len, kender és juta.
Tüzkovák.
Mindennemü durva és finom liszt.
Mindennemü friss gyümölcs.
Enyv.
Mindenféle gabona és mag.
Guano és mindenféle trágya.
Bőrök nyers állapotban és meg nem munkálva.
Mindenemü szarvak és paták, a mennyiben azokra nézve más határozmány nem állapittatott meg.
Kerosin, kőolaj és egyéb ásványolajok.
Papiros lámpások.
Mész.
Gyufa.
Chinai és japáni padló-gyékények, cocosból stb. közönséges minőségüek.
Friss hus.
Mindennemü fémek melencze formában, tuskókban, rudakban, lemezekben, pálcza alakban, táblákban, pléhekben, abroncsokban, sikokban, pántokban és lapokban, T-alaku és szögletvas, ócska és töredékvas.
Olajpogácsák.
Olajfa (tung yu).
Papiros (közönséges minőségü).
Szemesbors.
Szurok és kátrány.
Rotang (széknád), hasitva vagy nem.
Mérlegserpenyők és mérlegek.
Mindennemü vetőmagvak.
Szappan, közönséges minőségü.
Soja (mártások), chinaiak és japániak.
Mindennemü czérna és fonalak, a selyemből valók kivételével.
Papiros napernyők.
Növényi anyagok, frissen száritva és sózva.
Gyapju nyers állapotban.
Mindennemü fonál, pamutból, lenből, kenderből, stb.
Minden fel nem sorolt czikk nyers állapotban, vagy fel nem dolgozva.
Italok, u. m. limonádé, gyömbérsör, szódaviz és ásványvizek.
Ágytakarók, durva gyapjutakarók.
Indiai fernambukfa.
Gombok, csatok, horgok és füzőkarikák, stb.
Gyertyák.
Vitorlavászon (canvas).
Mindennemü szőnyegek és gyapjuból való padlótakarók, tapéták.
Cement, portland és egyéb cement.
Faszén.
Mindennemü vegyészeti anyagok.
Órák (torony-, fali- és álló órák) és ezek alkatrészei.
Mindennemü ruhák és ruházati tárgyak, kalapok, csizmák, czipők, stb.
Selyemgubók.
Mindennemü és nagyságu kötelek és alattságok.
Mindennemü pamutgyártmányok.
Mindennemü pamutból és selyemből vegyesen szőtt szövetek.
Mindennemü pamutból és gyapjuból vegyesen szőtt szövetek.
Mindennemü késmüves munkák.
Festékek (festésre, mázolásra), festő-olajok és festékkeveréshez szükséges anyagok.
Agyagárúk.
Legyezők.
Tollak.
Nemez.
Halak, száritva és sózva.
Czin- (staniol) füst, rézfüst és minden más füst, az arany és ezüst füst kivételével.
Gyümölcs, száritva, sózva és becsinálva.
Gummi-gutti.
Mindennemü üvegárúk.
Üveg, ablaküveg, festetlen és festve, minden minőségben.
Napon fehéritett vászon és minden kender és jutaszövet, stb.
Mindennemü szőr.
Cserzett és kikészitett bőrök.
Mindennemü vizahólyagok.
Mindennemü lámpák.
Minden közönséges minőségü festetlen bőr.
Vászon, lenből és pamutból, lenből és gyapjuból, lenből és selyemből, vegyesen szőtt szövetek, szürkén, fehéren vagy szinnyomatosan.
Finomabb minőségü gyékények, japáni „tatamis” stb.
Hus, száritva és sózva.
Tajtékárúk.
Mindennemü fémek, csövekben és hengerekben, hornyolva vagy galvanizálva, drót, aczél, fehér pléh, nikkel, platina, kéneső, ujezüst, tutanego vagy fehér réz, sárga fém, tisztitatlan arany és ezüst.
Mindennemü fémgyártmányok, u. m. szegek, srófok, szerszámok, gépek, vasuti épitő anyag és vasárúk.
Mozaikmunkák.
Mindenféle moszkitóhálók.
Varró- és gombostük.
Mindennemü növényi olajok.
Mindennemü viaszos vászon, padlózat számára való is.
Mindennemü papiros, a mennyiben erre más határozmány megállapitva nincs.
Deszkák puha fából.
Közönséges minőségü porczellán.
Gyanta.
Só.
Sapan fa.
Tengeri termékek, u. m. tengeri fü, bicho de mar stb.
Selyem nyers állapotban, motollálva, czérnázva, floretselyem vagy selyemhulladékok.
Selyemgyártmányok, melyekre nézve más határozmány megállapitva nincs.
Szemüvegek.
Szeszes folyadékok korsókban.
Mindennemü irószerek, tiszta lapokból álló könyvek stb.
Kövek és pala, vágva és megmunkálva.
Mindennemü czukor, barna és fehér, melasse és szörp.
Kén.
Mindennemü eledel és conservek.
Faggyu.
Thea.
Esernyők és napernyők selyemből vagy pamutból.
Esernyő- és napernyő-vázak.
Firnisz.
Hosszu metélt tészta (vermicelli).
Mindennemü zsebórák és azok alkatrészei.
Viasz, növényviasz is.
Viaszos vászon.
Mindennemü bor hordókban vagy palaczkokban.
Puhafa, épületfa is.
Mindennemü gyapjugyártmányok.
Gyapjuból és selyemből vegyesen szőtt mindennemü szövetek.
Minden külön meg nem nevezett félgyártmány.
Fegyverek, lőfegyverek, madárpuskák stb., a mennyiben külön engedélylyel behozatnak.
Sör, porter sör és gyümölcsbor (cider).
Kámfor, tisztitva.
Karmin.
Tiszta selyemből készült ruhanemüek.
Mindennemü sütemények és czukrosságok.
Robbanó anyagok bányászati czélokra stb., a mennyiben külön engedélylyel behozatnak.
Arany- és ezüstfüst.
Mindennemü butor.
Tükörüveg, foncsoros vagy foncsortalan, berámázva vagy be nem rámázva.
Haj.
Kaucsuk, kidolgozva vagy nem.
Közönséges lakkárúk.
Jobb minőségü bőr, szinnyomatosan, mustrásan vagy festve.
Mindennemü bőrgyártmányok.
Mindennemü likőrök hordókban vagy palaczkokban.
Pecsétnek való anyagok stb.
Zene-dobozok.
Mindennemü hangszerek.
Festett papiros, fényüzési papiros, papirostapeták.
Illatszerek.
Fényképező készülékek.
Mindennemü festmények, nyomtatványok, fényképek, metszetek (réz- és aczélmetszetek, fametszetek), keretekben vagy a nélkül.
Deszkák kemény fából.
Mindennemü platirozott árúk.
Finomabb minőségü porczellán.
Nyerges munkák és lószerszámok.
Selyem czérna vagy floret-selyem matringokban.
Selyem gyártmányok, u. m. gaze, krepp, japáni borostyánkő, szines fénytafota, satin, satin-damaszt, mustrás satin, japáni fehér selyem („habutai”).
Finomabb minőségü szappan.
Kristályczukor.
Távcsövek és tábori látcsövek.
Fogpor.
Bőröndök és tarisznyák.
Selyembársony.
Czinóber.
Keményfa, épületfa is.
Mütárgyak.
Minden külön meg nem nevezett készgyártmány.
Borostyánkő.
Mesterséges virágok.
Madárfészkek.
Kocsik.
Cochenille.
Korállok, feldolgozva vagy fel nem dolgozva.
Arany-, ezüst- vagy selyemhimzések.
Zománcz-árúk.
Tüzijátékok.
Prémek, finomabbak: mint czoboly, tengeri vidra, tengeri fóka, hal-vidra, hód, stb.
Ginseng, vörös, fehér, nyers és leszürt.
Hajdisz aranyból és ezüstből.
Tömjén-szárak.
Elefántcsont fel vagy fel nem dolgozva.
Jade- (Nephrit-) árúk.
Ékszerek, valódi vagy utánzottak, drágakövek.
Fénymázárúk, finomabbak.
Pézsma.
Gyöngyök.
Arany- és ezüst-lapok.
Rhinoceros-szarvak.
Mindennemü illatos fa.
Mindennemü füszerek.
Mindennemü szesz, hordókban vagy palaczkokban.
Mindennemü és alaku dohány.
Teknősbéka-héj, feldolgozva vagy fel nem dolgozva.
Hamisitott droguista-árúk és gyógyszerek.
Fegyverek, lőszerek és hadi anyagok, mint nehéz ütegek és ágyuk, lövegek és repesztő golyók, mindennemü lőfegyverek, töltények, oldalfegyverek, lándzsák és pikák, salétrom, lőpor, lőgyapot, dynamit és más robbantó szerek.
A koreai hatóságok akkor fognak különleges engedélyt adni vadászatra vagy önvédelemre szolgáló fegyverek, lőfegyverek és lőszerekre, ha a kérelem jóhiszemü jellege elegendő bizonyitékok által támogattatni fog.
Mindennemü hamis érmek.
Opium, melyből orvosi czélokra csupán három Cattie-t szabad bevinni.
Azon esetre, ha valamely kereskedelmi czélokból Koreába érkező osztrák vagy magyar hajón több, mint három Cattie opium lenne, a sulytöbblet a koreai hatóságok által le fog foglaltatni és meg fog semmisittetni.
Idegen hajókért, melyek Koreában eladatnak, illeték fizetendő és pedig vitorlás hajók után tonnánkint 25 cent, gőzhajók után tonnánkint 50 cent.
[Aláírások]
Szinarany és ezüst rudak.
Mindennemü arany és ezüst érmek.
Mindennemü növény, fa és bokor.
Mérsékelt mennyiségü áruminták.
Utazók málhái.
Vörös ginseng kivitele tiltva van.
I. Beviteli czikkeknél ezen tarifa értékvámjai a czikknek a termelési vagy gyártási helyén való ára után a szállitási és biztositási stb. kiadásokkal megtoldva fognak számittatni. Kiviteli czikkeknél az értékvámok a koreai piaczi árak után fognak kiszámittatni.
II. Az illetékek vagy mexikói dollárokban, vagy japáni ezüst Yen-ben fizethetők.
III. A fentebbi be- és kiviteli vámtarifa, mihelyt lehetséges lesz és a mennyiben az kivánatosnak fog mutatkozni, a szerződő felek illetékes hatóságának megegyezése után specificus vámokká fog átváltoztattatni.
[Aláírások]
