Az 1884:IV. tc. 3. §-a által Szeged sz. kir. városban, a város tervszerű további kiépitésének biztositása czéljából, a törvényben meghatározott teendők végzésére, ideiglenesen az 1893. év végeig „középitészeti tanács” állittatott fel.
Ezen középitészeti tanács felállitásának indokát az képezte, hogy az utolsó évtizedek alatt nagy épitési átalakulásokon átment minden európai városban üdvösnek, sőt szükségesnek bizonyult, hogy a rendes épitési hatóságokon felül, a helyi épitési érdekeket magasabb szempontból is tágasabb látkörrel itélő s ellenőrző hatóság létezzék, mely kisebb magán helyi érdekektől eltekintve, a követendő elvekre nézve, mint felsőbb forum kijelöli az irányokat s őrködik a felett, hogy a megállapitott szabályok s eljárási módok megtartassanak és követtessenek.
Különösen szükségesnek mutatkozott pedig ily irányú intézkedés Szegeden, a hol az 1879-iki árviz után történt nagymérvű átalakitások csak rendkivüli és a szokottól eltérő intézkedések által váltak lehetségessé, és a hol az árviz után lefolyt négy év alatt annyira megváltozott viszonyok korántsem nyertek volt még oly erős megállapodást, hogy a rendes viszonyokhoz való visszatérés némi rázkódtatásokat ne vont volna maga után, s ne kellett volna attól tartani, hogy ezen rázkódtatások következtében a kitűzött s jó részben már-már valósult czél elérése ne koczkáztathassék.
Ennek megfontolása szolgált alapjául a „középitészeti tanács” elnevezés alatt létrejött bizottság felállitásának, mely az 1884:IV. tc. 4-7. §-ai által nyerte szervezetét, mig hatásköre ugyanezen törvény 8-18. §-ban határoztatott meg.
Ezen középitkezési tanács működésének ideje a törvény 3. §-a által ideiglenesen 10 évben állapittatván meg, ezen idő a folyó év végével lejár s ezzel a tanács működése véget érne.
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez a tanács nemcsak az eredetileg elébe tűzött feladatnak felelt meg helyesen, de működése a lefolyt kilencz év alatt a város fejlődésére minden irányban üdvös volt.
Tevékenységét számszerűleg a % alatt mellékelt - az évente beérkezett és elintézett ügy darabok számát tartalmazó - jegyzék mutatja, melyből kitünik, hogy a középitészeti tanács elintézése alá esett ügyek száma az utolsó hat év alatt 900-1.000 között váltakozott, mely forgalom már önmagában is ezen közigazgatási szerv szükségessége mellett szól.
Ennél nagyobb indokul szolgál azonban az elért eredmény.
A középitészeti tanács czélszerű alakulási módozatai s tagjainak éveken keresztül történt állandó megmaradása mellett, az épitési ügyek ellátásánál oly gyorsaság és egyöntetűség volt biztositható, a melyre a rendes ügykezelési uton alig lehetett volna ily mérvben számitani.
Különös fontossággal bir még az épitési alap és az épitési telkek kezelésének kérdése.
A törvény 12. §-a által létesitett épitési alap és a középitészeti tanácsnak adott azon felhatalmazás, hogy az épitési alapnak folyóvá tehető részéből, a belügyminister által jóváhagyott összeg erejéig, időről-időre a város közönségének, város-szabályozási munkálatokra segélyt nyujthat, nagyban előmozditotta e városnak minden irányban való emelését, mert ezen intézkedés folytán a középitészeti tanácsnak nemcsak módjában állott több években tetemes összegeket juttatni utcza-kövezésekre, hanem az általa nyujtott segélyösszegekkel vált lehetővé a Fodor-, Báró Eötvös-, Deák Ferencz- és Aradi-utczáknak költséges kisajátitásokkal egybekötött szabályozása, továbbá a Mars-téri artézi kút létesitése. Ugyanily módon adott segély igénybevételével éretett el Szeged főüdülő helyének, az újszegedi népkertnek a mai fejlettebb igényekhez képest való helyreállitása.
Mindezeken felül a középitészeti tanács a város hatóságát a közegészségi állapotok javitását czélzó törekvéseiben is támogatta, a mennyiben a város belterületén lévő lapályos, vizzel boritott s káros kigőzölgésű telkek feltöltésére igen tekintélyes összeget volt képes felajánlani.
Mindezen alkotások csakis a törvény által teremtett s ily czélokra rendelt különleges pénzalap segélye mellett létesülhettek.
Nem vonom kétségbe, hogy ezen tekintélyes értéket képező pénzalap a középitészeti tanács létezése nélkül is ily üdvös czélokra használtathatott volna fel. Tekintve azonban a helyzet nehézségeivel még most is küzdő város viszonyait, kétségtelen, hogy ezen pénzalapnak ily irányban való tervszerű felhasználása biztositottabbnak tekinthető, ha azt egy külön, a várossal nem azonos közeg kezeli.
Kiemelendőnek tartom még azt is, hogy ugy a köz-, mint a magánépitkezések kivitelét lényegesen előmozditotta és megkönnyitette a törvény 14. §-a által a középitészeti tanácsnak adott azon felhatalmazás, hogy a ministerium jóváhagyásának fentartásával határozhatott az épitési alap még rendelkezésre álló telkeinek épitési czélokra való átengedése iránt, mivel ezen eljárás a maga egyszerűségével és gyors eljárást biztositó módozatával az egyes concrét esetekben a felkért telkeknek az azokat venni szándékozók birtokába azonnal való bocsátását és ezzel kapcsolatosan az épitkezés azonnali megkezdését tette lehetővé, a mi sok telek kiépitését s ezzel a város fejlődését nagyban előmozditotta.
Felemlitendőnek tartom azt is, hogy a lefolyt 9 év alatt a város törvényhatósága és középitészeti tanácsa között még csak véleménykülönbség sem fordult elő, s ennélfogva a kérdés eldöntése végett a törvény 9. §-a értelmében a felsőbb hatósághoz egy esetben sem kellett fordulni; mi szintén bizonyiték a mellett, hogy a törvényhatóság kebelében működő hatóságok között fenforgó összhangot a középitészeti tanács kivételes hatásköre egyáltalán nem zavarta.
Minthogy pedig a Szegeden létező kivételes viszonyok teljes kiegyenlitést még most sem nyertek s épen azért az 1884:IV. tc. által Szeged sz. kir. városban felállitott középitészeti tanács hatáskörének legalább a további tíz évre való meghosszabbitása Szeged város annyira kivánatos továbbfejlődésére és emelésére kétségtelenül üdvös hatással leend; bátorkodom a t. országgyüléstől a bemutatott törvényjavaslatnak elfogadását tiszteletteljesen kérni.
| 1884-ik évben (május hó 9-étől) | 416 darab. | |
| 1885-ik évben (egész évben) | 637 darab. | |
| 1886-ik évben (egész évben) | 611 darab. | |
| 1887-ik évben (egész évben) | 1003 darab. | |
| 1888-ik évben (egész évben) | 956 darab. | |
| 1889-ik évben (egész évben) | 878 darab. | |
| 1890-ik évben (egész évben) | 889 darab. | |
| 1891-ik évben (egész évben) | 1006 darab. | |
| 1892-ik évben (egész évben) | 935 darab. |
