1. § Az Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya s. a. t. és Magyarország apostoli királya; továbbá ő felsége Németország császárja és Poroszország királya; ő felsége a Belgák királya; ő felsége Dánia királya; ő felsége Spanyolország királya és az Ő nevében a királyság kormányzó királynéja; a Franczia köztársaság elnöke; ő felsége Nagy-Britannia és Irland egyesitett királyság királynője, India császárnője; ő felsége a Görögök királya; ő felsége Olaszország királya; ő felsége Németalföld királynője és az Ő nevében a királyság kormányzó királynéja; ő felsége Portugalia és Algarbia királya; ő felsége, minden Oroszok császárja; ő felsége Svéd- és Norvégországok királya s ő felsége az Ottománok császárja között, az egyptomi tengerészeti egészségügyi szolgálat reformja tárgyában Velenczében 1892. évi január hó 30-án kötött nemzetközi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. stb. és Magyarország apostoli királya; ő felsége Németország császárja, Poroszország királya; ő felsége a Belgák királya; ő felsége Dánia királya; ő felsége Spanyolország királya és az Ő nevében a királyság kormányzó királynéja; a franczia köztársaság elnöke; ő felsége Nagy-Britannia és Irland egyesitett királyság királynője, India császárnője; ő felsége a Görögök királya; ő felsége Olaszország királya; ő felsége Németalföld királynője és az Ő nevében a királyság kormányzó királynéja; ő felsége Portugália és Algarbia királya; ő felsége a minden oroszok császárja; ő felsége Svéd- és Norvégország királya; ő felsége az ottománok császárja;
azon óhajtástól inditva, hogy a hajózás tekintetében Egyptomban jelenleg fennálló tengeri egészségügyi és vesztegzári rendszer javuljon, valamint hogy az egyptomi tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács összeállitásában, müködésében és szabályzatában a szükségesnek ismert reformok létesülhessenek, meghatalmazottjaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
A meghatalmazottak szabályszerü alakban bemutatott meghatalmazásaik kicserélése után, megegyeztek a következő határozatokra nézve, s a magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy ezeket ő fenségének, a khedive kormányának, elfogadás végett, ajánlani fogják.
Az egészségügyi igazgatás és különösen a hajóknak a Szuez-csatornán vesztegzár idején való átjárása tekintetében
ezentul a jelen egyezmény I. függelékében felsorolt és részletezett rendszabályok fognak alkalmaztatni.
A források, melyekből az emlitett igazgatás keresztülvitelével járó költségek fedeztetnek, a II. függelékben vannak megjelölve.
A tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács összeállitása és müködése, valamint szabályzatának átvizsgálása tekintetében
az ezen tanács összeállitására, jogaira és müködésére vonatkozó határozatokat a III. függelék foglalja magában.
A különös egészségügyi szabályrendeletek a IV. függelék szövege szerint vannak átdolgozva és megállapitva.
Ugyanott történik intézkedés az egészségügyi őrség felállitásáról.
Mindezen csatolt szabályrendeleteknek és ügyiratoknak ugyanazon érvényük van, mintha a mondott egyezménybe volnának foglalva.
Az V. függelék csak a kereskedésre és hajózásra vonatkozó tanácsul és utbaigazitásul van szerkesztve és fölvéve.
Kiköttetett továbbá, hogy a magas szerződő hatalmak mindegyikének joga lesz, ha a fentjelzett határozmányok és függelékek módositását szükségesnek vélnék, erre nézve a nekik alkalmasnak tetsző diplomatiai uton javaslatot tenni.
A pestis és sárgaláz elleni szabályrendeletek, valamint az állatokra vonatkozó rendszabályok tekintetében felhatalmaztatik az átalakitott egyptomi tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács, hogy ezen rendszabályokat átvizsgálja és a fentirt határozatokkal összhangzásba hozhassa.
A jelen egyezmény meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok mentül előbb, de legkésőbb 1892. évi január 30-ától számitott hat hónap alatt Rómában cseréltetnek ki.
Mindezeknek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjükkel ellátták.
[Aláirások]
AZ EGYEZMÉNY FÜGGELÉKEI
A vesztegzár idején való átmenet tekintetében a Szuez-csatornán áthaladó hajókra nézve az osztrák-angol jegyzőkönyvben kimondott elvi megállapodást, az alábbi rendszabályok szemmel tartása mellett, elfogadottnak jelentjük ki.
E tekintetben a hajók három osztályba soroztatnak:
1. Vésztől mentes hajók.
2. Gyanus hajók.
3. Fertőzött hajók.
Az orvosi vizsgálat után vésztől menteknek elismert hajóknak szabad járatuk lesz, bárminő legyen is hajólevelük. Az ilyen hajókat az ugynevezett hiányos levelet („patente brute”-öt) kapott hajókra nézve jelenleg kiszabott 24 órai megfigyelésnek nem fogják alávetni.
Gyanus hajók azok, melyeken az elmenetel idejében, vagy az utazás alatt kolera-esetek merültek fel, 7 nap óta azonban uj eset nem fordult elő. Ezen hajók különbözőképen kezelendők, a szerint, a mint orvosuk és fertőtlenitő készletük (hevitő kamara) van, vagy pedig ilyennel ellátva nincsenek.
a) Azon hajóknak, a melyeknek orvosuk és egy minden követelménynek megfelelő fertőtlenitő készülékük (hevitő kamara) van, vesztegzár idején a Szuez-csatornán át való utazás, az átmenetről szóló szabályrendeletben foglalt feltételek mellett meg van engedve.
b) Más gyanus hajók, a melyekben sem orvos, sem fertőtlenitő készülék (hevitő kamara) (étuve) nincs, a vesztegzár idején az átmenetre bocsátás előtt a Mózes-forrásoknál mindaddig visszatartatnak, a meddig a piszkos ruháknak, fehérnemüknek és más ragályt hordó tárgyaknak fertőtlenitése megtörténik és a hajó egészségi állapotáról meggyőződést szerezhetni.
Postahajónak vagy különösen személyszállitásra berendezett hajónak (paquebot), a melynek fertőtlenitő készüléke (hevitő kamara) nincs, de orvost visz magával; ha a helyi hatóság hivatalos vizsgálat által bizonyosságot szerzett arról, hogy az egészségi és fertőtlenitő rendszabályokat, akár az indulás helyén, akár az utazás alatt helyes módon foganatositották, vesztegzár idején az átmenet meg van engedve.
Postahajóknak, vagy különösen személy-szállitásra berendezett hajóknak (paquebots), a melyeken fertőtlenitő készülék nincsen, orvos azonban van; ha az utolsó koleraesetek óta 14 napnál több elmult, és ha a hajó egészségi állapota kielégitő, a Szuez-csatornán való szabad átkelés megengedhető, mihelyt a fertőtlenités megtörtént.
Ha a hajó 14 napnál kevesebb ideig volt utban, az Egyptomba utazó utasok a Mózesforrásoknál partra tétetnek, 24 órán át elszigeteltetnek és piszkos fehérnemüik, valamint holmijaik fertőtlenittetnek; ha pedig ez megtörtént, szabadon mehetnek. Azon hajók, a melyek 14 napnál kevesebb ideig voltak utban és Egyptomban szabad átbocsátást óhajtanak kinyerni, a Mózes-forrásoknál 24 órán át szintén visszatartatnak.
A fertőzött hajók, tudniillik olyanok, a melyeken kolera van, vagy a melyeken 7 nap óta uj koleraesetek fordultak elő, orvos és fertőtlenitő készülék (hevitő kamara) nélkül való hajókra - és orvossal és fertőtlenitő készülékkel rendelkező hajókra oszlanak.
a) Az orvos és fertőtlenitő készülék nélküli hajókat a Mózes-forrásoknál feltartóztatják és a kolerában vagy a kolerához hasonló hasmenésben szenvedő egyéneket partra szállitják s egy kórházba elszigetelik. A fertőtlenitést alapos módon végre kell hajtani. A többi utasok partra szállanak, lehetőleg kis csoportokba elkülönittetnek és elszigeteltetnek oly módon, hogy ha a kolera terjedne, az egyes kisebb csoportok az utasok összességét ne veszélyeztessék.
A hajószemélyzet és az utasok piszkos fehérnemüit, holmijait és ruháit, valamint a hajót is fertőtleniteni kell.
Megjegyzendő, hogy a hajón talált árúk a kirakodástól mentek maradnak és az eljárás csak a hajó fertőzött részének fertőtlenitésére szoritkozik.
Az utasok öt napig a Mózes-forrásoknál levő intézetben tartoznak maradni; ha az utolsó koleraeset óta több nap mult el, az elszigetelés megröviditendő. Az elszigetelés tartama az utolsó eset időpontja szerint különböző.
Ugyanis, ha az utolsó eset 7 nap előtt merült fel, a megfigyelésnek 48 óráig; ha 6 nap előtt merült fel, 3 napig; ha 5 nap előtt merült fel, 4 napig; ha 5 napnál kevesebb idő előtt merült fel, 5 napig kell tartania.
b) Az orvossal és fertőtlenitő készülékkel rendelkező hajókat a Mózes-forrásoknál szintén fel kell tartóztatni.
A hajóorvos eskü alatt tartozik a hajón kolerában vagy kolerához hasonló hasmenésben szenvedő személyeket megnevezni. Ezen betegek partra szállitandók és elkülönitendők.
Ezen betegeknek partra szállitása után a többi utas és a hajószemélyzet piszkos fehérnemüit a hajón fertőtlenitésnek kell alávetni.
Abban az esetben, ha a kolera csak a hajószemélyzet között lépett fel, a fertőtlenitést csupán a hajószemélyzet piszkos fehérnemüire és a hajószemélyzet fekvőhelyeihez tartozó fehérnemükre kell kiterjeszteni.
A hajóorvos ugyancsak eskü alatt tartozik a hajónak azt a részét vagy osztályát és a kórházhelynek azon osztályát megjelölni, a melybe a beteget vagy a betegeket vitték. Hasonlóképen eskü alatt tartozik bejelenteni, mely személyek közlekedtek a betegség első fellépte óta a kolerás betegekkel, akár közvetlen érintkezés, akár pedig olyan tárgyak által, a melyek a ragály átvitelére alkalmasak. Csak ezen személyek tekintendők gyanusaknak.
A hajónak azt a részét vagy osztályát és a kórházhelynek azon osztályát, melybe a beteget vagy a betegeket vitték, teljesen fertőtleniteni kell. A „hajórésze” alatt a beteg fülkéje értendő, továbbá a szomszédos fülkék, az ezen fülkékhez vezető folyosó, a fedélzet, a fedélzetnek azon részei, a melyen a beteg, vagy a betegek tartózkodtak.
Ha a hajónak azt a részét, vagy azt az osztályát, a melyben kolerától, vagy kolerához hasonló hasmenéstől meglepett egyének tartózkodtak, a gyanusaknak kijelentett egyének partra szállitása nélkül fertőtleniteni nem lehetséges: akkor ezen személyeket vagy egy más, különösen e czélra szánt hajón fogják elhelyezni, vagy partra szállitják és azon egészségügyi intézetben szállásolják el, a melyről ez egyezménynek I. függelékében „A Szuezban és a Mózes-forrásoknál való felügyelet és fertőtlenités szervezete” czim alatt van szó s e közben kerülni kell minden érintkezést azon betegekkel, a kiket a kórházba vittek.
A fertőtlenités czéljából az utóbb emlitett hajón vagy a szárazföldön való tartózkodás ideje lehetőleg rövidre legyen szabva és 24 órán túl ne terjedjen.
A gyanus személyeket akár a saját hajójukon, akár az e czélra szánt hajón megfigyelés alá kell venni; ezen megfigyelés tartama az alábbi táblázat szerint különböző lesz:
Ha az utolsó koleraeset a Szuezba való megérkezés előtti hetedik, hatodik, vagy ötödik nap folyamán történt:
a megfigyelés 24-48 óráig fog tartani.
Ha az a Szuezba érkezés előtti negyedik nap folyamán történt:
a megfigyelés 2-3 napig fog tartani.
Ha a Szuezba érkezés előtti harmadik nap folyamán történt:
a megfigyelés 3-4 napig fog tartani.
Ha a Szuezba érkezés előtti második nap folyamán történt:
a megfigyelés 4-5 napig fog tartani.
Ha a megérkezés előtt egy nappal történt:
a megfigyelés 5 napig fog tartani.
Azon idő, a melyet a fertőtlenités végrehajtása kiván, a megfigyelés idejébe bele van értve.
A vesztegzárkor való átjárást a fenti táblázatban kitüntetett határidők lejárta előtt megengedhetni, ha ezt az egészségügyi hatóság lehetőnek véli; mindenesetre engedélyezendő azonban, mihelyt a fertőtlenités végre van hajtva, ha a hajó, a betegeken kivül az összes fent „gyanus”-nak jelölt személyeket hátrahagyja.
A fertőtlenitő eljárás gyorsabb végrehajtása czéljából egy dereglyén (ponton) elhelyezett fertőtlenitő készüléket a hajóhoz kapcsolhatni.
Azon fertőzött hajók, melyek Egyptomban szabad járatot akarnak kapni, a hajón felmerült utolsó esettől számitandó öt napon át a „Mózes-forrásoknál” visszatartandók.
1. A szabályrendeletben megszabott orvosi vizsgálatot minden Szuezba érkező hajón az állomási orvosok egyike foganatositja.
2. Az orvosok száma 4; egy főorvos és három orvos.
3. Ezen orvosoknak rendes orvosi oklevelüknek kell lenni s az alkalmazásban elsőbbségük van azoknak, a kik a járványtanban és a bakteriumtanban gyakorlati külön tanulmányokat tettek.
4. Az alexandriai tanács javaslatára a belügyminister nevezi ki őket.
5. Fizetést kapnak, a mely a három orvosra nézve 8,000 franktól fokozatosan 12,000 frankig és a főorvosra nézve 12,000 franktól 15,000 frankig emelkedhetik.
6. A Mózes-forrásoknál lévő fertőtlenitő és elkülönitő állomás a szuezi főorvos vezetése alá van rendelve.
7. Ha ezen állomáson betegeket szállitanak partra, az orvosok közül kettő Szuezből oda rendeltetik, jelesül egyik a betegek gondozása, a másik a kolerába nem esett személyek orvosi kezelése végett.
A Mózes-forrásoknál lévő fertőtlenitő és elkülönitő állomás áll:
1. Három fertőtlenitő készülékből, a melyek egyike egy dereglyén (ponton) állitandó fel.
2. Egy tizenkét ágygyal felszerelt elszigetelő kórházból, a kolerától, vagy koleraszerü hasmenéstől meglepett személyek részére. Ezen kórház ugy rendezendő be, hogy a betegek, férfiak és nők, egymástól el legyenek különitve.
3. Épitményekből, vagy sátor-kórházakból, vagy közönséges sátorokból, azon partra szállitott egyéb személyek részére, a kikre az előző szakasz rendelkezése ki nem terjed.
4. Fürdőkádakból és tus-készülékekből elegendő mennyiségben.
5. A szükséges épitményekből, a szolgaszemélyzet, az orvosi személyzet, az őrök stb. részére, egy raktárból és egy mosókonyhából.
6. Egy viztartóból.
7. Ezen különböző épületek olykép rendezendők el, hogy az érintkezés egyrészről a betegek, a fertőzött vagy gyanus tárgyak, másrészről a többi személyek között lehetetlen legyen.
1. A vesztegzár idején való átjárást a szuezi egészségügyi hatóság engedélyezi s a tanácsot erről azonnal értesiti.
Kétes esetekben a tanács határoz.
2. Azonnal távirat küldendő az egyes hatalmaktól megjelölt hatósághoz. A távirat elküldése a hajó költségére történik.
Minden egyes hatalom büntető határozmányokat állapit meg azon hajók ellen, melyek a kapitánytól bejelentett utirányt elhagyva, szabályellenes módon kikötnének az illető hatalom területén lévő kikötők egyikében.
Kivételt tesznek a vis major esetei és a kényszeritett megállások.
3. A szemlén kivül köteles lesz a kapitány kijelenteni, hogy a hajóján van-e belföldi fütőszemélyzet, vagy magánszolga-személyzet, a mely a hajólajstromba (log book) nincsen beiktatva.
4. Egy tiszt és két egészségügyi őr a hajóra megy.
Ezek kötelesek a hajót Port-Saďdig elkisérni; feladatuk abban áll, hogy a közlekedést kifelé meggátolják és hogy a megállapitott rendszabályok végrehajtását a csatornán át való menet közben ellenőrizzék.
5. Utasoknak hajóra vagy partra szállitása és átszállása, vagy árúknak átrakása, az átmenet ideje alatt Szueztől-Port-Saďdig bezárólag tilos.
6. Vesztegzárkor az átmenő hajók kötelesek az utat Szueztől-Port-Saďdig a nélkül megtenni, hogy a kitérőhelyeken kikötnének.
Zátonyra jutás, vagy elkerülhetlen kitérés esetében a szükséges munkákat, a Szuez-csatorna társaság személyzetével való minden érintkezés elkerülése mellett, a hajószemélyzet teljesiti.
Vesztegzár idején csapatszállitmányok a csatornán csak nappal haladhatnak át.
Ha az éjt a csatornán kénytelenek eltölteni, a Timsza tóban kötelesek horgonyt vetni.
7. Vesztegzárkor átmenő hajóknak Port-Saďd kikötőjében kikötni tilos.
Az élelmezésnek a hajón készletben lévő szerekből kell történnie.
Azon málházókat vagy más személyeket, a kik a hajóra jöttek, vesztegzári dereglyén (Quarantäne-Ponton) kell elkülöniteni. Ruháik ugyanott szabályszerü fertőtlenités alá kerülnek.
8. Ha vesztegzárkor átmenő hajóknak okvetlen szükséges lenne Port-Saďdban szenet felvenni, akkor ezt a munkát a kikötőn kivül, a kikötői gátak között tartoznak végezni.
9. A társulat hajókalauzai, elektro-technikusai és ügynökei, valamint az egészségügyi őrök Port-Saďdban a kikötőn kivül, a kikötői gátak között, a hajóról kiszállnak, onnan egyenesen a vesztegzári dereglyéhez (Quarantäne-Ponton) vitetnek s ott ruháik alapos fertőtlenités alá kerülnek.
Az uj egészségügyi igazgatás akalmazásából származó költségek a következőképen osztatnak fel:
Az egyptomi tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács az egyptomi kormánynyal egyetértőleg megállapitja a Mózes-forrásoknál emelendő kórház és a fertőtlenitő intézet épitésére szükséges költségeket.
Megvizsgálja és megállapitja a terveket, a melyek szerint ezen épitmények emelendők.
Ezen összegek vehetők:
a) a világitótorony-kezelőség bevételeinek fölöslegéből, vagy bármi más, a tanácstól czélszerübbnek talált költségvetésszerü fedezetből, vagy
b) a tanács által felveendő kölcsön jövedelméből; ennek a kölcsönnek kibocsátása és törlesztése feltételeit a tanács állapitja meg.
Ezek fedeztetnek:
1. A postahajókra nézve (melyek eddig minden egészségügyi dij alól föl voltak mentve) visszaállitott dijakból.
2. A katonák és a zarándokok kivételével, az utasoktól, vagy a Vörös-tengeren át jövő hajók tonnatartalma után beszedendő dijakból.
(Rendelet, határozat, általános szabályrendelet.)
A tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács megbizatik, hogy a járványos betegségek és a marhavész Egyptomba való behurczolásának és ezek külföldre való átvitelének megakadályozására szükséges rendszabályokat állapitsa meg.
Az egyptomi kiküldöttek száma négy tagra szállittatik le; ezek:
1. a tanács elnöke, a kit az egyptomi kormány nevez ki és a ki csak szavazategyenlőség esetén szavaz;
2. egy európai orvos-doctor, a tengeri egészségügyi és vesztegzári szolgálat vezérfelügyelője;
3. Alexandria város egészségügyi felügyelője, vagy ennek helyettese:
4. az egészségügyi szolgálat és a közegészségügy kezelőségének állategészségügyi felügyelője.
Az összes kiküldötteknek, vagy valamely európai orvosi kartól, vagy az államtól szabályszerü oklevéllel ellátott orvosoknak, vagy tényleges és legalább alconsuli, vagy ezzel egyenlő rangban álló consuli hivatalnoknak kell lenniök. Ezen intézkedés a jelenleg alkalmazott tisztviselőkre ki nem terjed.
A mi Egyptomot illeti, a tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács az egészségügyi és közegészségügyi tanácstól hetenkint megkapja Kairó és Alexandria városok egészségügyi jelentéseit és havonkint a tartományok egészségügyi jelentéseit.
Ezen jelentések rövidebb időközökben küldendők be, ha ezt a tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács különös körülményekre való tekintetből megkivánja.
A tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács a maga határozatait és a külföldről kapott tudósitásokat az egészségügyi és közegészségügyi tanácscsal közli.
A kormányok, ha szükségesnek tartják, közlik a tanácscsal a saját országuk egészségügyi jelentéseit, s a járványokról és marhavészekről, felléptük után, azonnal értesitik a tanácsot.
Az egészségügyi felügyelő, az egészségügyi hivatalok igazgatói és az egészségügyi állomások, valamint a vesztegzár tábororvosai, valamely európai orvosi kartól, vagy az államtól szabályszerü oklevéllel ellátott orvosok közül választandók.
A tanácsnak dseddahi kiküldöttje olyan orvos is lehet, ki Kairóban kapott oklevelet.
A tengeri egészségügyi és vesztegzári szolgálat összes functióira és állásaira a tanács megnevezi jelöltjeit elnöke utján a belügyministernek, a kit egyedül illet meg a kinevezés joga.
Ugyanily módon kell az elbocsátások, áthelyezések és előléptetések dolgában is eljárni.
Az alantas hivatalnokok, napszámosok és szolgák stb. közvetetlen alkalmazásának joga azonban az elnököt illeti meg. Az egészségügyi őrök alkalmazása a tanácsnak van fentartva.
Az egészségügyi hivatalok igazgatóinak a száma hét; székhelyeik: Alexandria, Damiette, Port-Saďd, Szuez, Tor, Szuakim és Kosszeir.
Torban az egészségügyi hivatal csak a zarándoklatok ideje alatt a járványos időkben működhetik.
Az el-arichi egészségügyi ügynökség főnöke ugyanazon jogokkal bir, mint a melyek az előző czikkben az igazgatók részére vannak megállapitva.
Fegyelmi bizottság alakul a tengeri egészségügyi és vesztegzári szolgálat elnökéből, vezérfelügyelőjéből és a tanácstól választott három kiküldöttből s e bizottságnak a tengeri egészségügyi és vesztegzári szolgálat közegei ellen emelt panaszok megvizsgálása lesz a feladata.
Ez a bizottság minden egyes ügyről jelentést szerkeszt és elbirálás végett a tanács teljes ülése elé terjeszti.
A kiküldöttek minden évben ujra választatnak, de ismét megválaszthatók.
A tanács határozatát az elnök megerősités végett a belügyminister elé terjeszti.
A fegyelmi bizottság a tanács meghallgatása nélkül következő büntetéseket szabhat: 1. feddést; 2. a fizetéstől egy hónapra való felfüggesztést.
A tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács a pénzügyi kezelésről önállóan rendelkezik.
A bevételek és a kiadások kezelése egy bizottságra van bizva, a mely a tengeri egészségügyi és vesztegzári szolgálat elnökéből, vezérfelügyelőjéből és a hatalmaknak a tanácstól választott három kiküldöttjéből áll.
Czime: pénzügyi bizottság.
A hatalmak három kiküldöttje minden évben ujra választatik, de ujra is megválasztható.
Ezen bizottság a tanács jóváhagyásának fentartása mellett megállapitja az összes rangfokozatu alkalmazottak illetményeit; határoz az állandó és az előre nem látott kiadások felől. Minden három hónapban egy külön ülésben kimeritő jelentést szerkeszt ügykezeléséről a tanácsnak. A költségvetési év végét követő három hónapon belül a tanács a bizottság előterjesztésére megállapitja a végleges mérleget és elnöke utján a belügyminister elé terjeszti.
A tanács a bevételeiről és a kiadásairól szóló költségvetést összeállitja. Ezen költségvetést a ministertanács az általános állami költségvetéssel egyidejüleg, mint ez utóbbinak mellékletét állapitja meg. Abban az esetben, ha a kiadások összege a bevételek összegét meghaladná, a hiányt az állam födözi általános bevételeiből. A tanács azonban mielőbb köteles azon eszközökről gondoskodni, a melyekkel a bevételek és a kiadások közötti egyensulyt ismét helyreállithatni. Javaslatait elnöke utján a belügyminister elé terjeszti. A bevételek feleslege, a mennyiben ilyen lenne, a tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács pénztárában marad. Ezen fölösleg az egészségügyi tanácsnak a ministertanácstól megerősitett határozata után, tartalékalap alkotására forditandó, mely kizárólag az előre nem látott szükségletek fedezésére van szánva.
Az elnök titkos szavazást köteles elrendelni, mihelyt a tanács három tagja kivánja. Mindannyiszor titkos szavazásnak van helye, valahányszor a hatalmak kiküldöttjeinek a fegyelmi, vagy a pénzügyi bizottságba való megválasztásáról, vagy ha a személyzetben kinevezésről, elbocsátásról, áthelyezésről, vagy előléptetésről van szó.
A 27. Czikk töröltetik.
A tanács titkára vezeti az ülési jegyzőkönyveket. Ezen jegyzőkönyv az ülésen jelen volt összes tagoknak aláirás végett bemutatandó.
A jegyzőkönyvek egész terjedelmükben egy lajstromba iktatandók s ez az eredeti jegyzőkönyvekkel együtt a levéltárban őrzendő meg.
A tanács minden tagjának, kivánatra, jegyzőkönyvi kivonatok adandók ki.
A tengeri egészségügyi és vesztegzári szolgálat elnökéből, vezérfelügyelőjéből és a hatalmaknak a tanácstól választott két képviselőjéből állandó bizottság alakul, mely sürgős határozatok hozatalára és sürgős intézkedések tételére lesz hivatva.
Az érdekelt nemzet képviselője mindenkor meghivandó és szavazati joga is van.
Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz.
A határozatokat a tanács összes tagjaival azonnal levélben közlik.
Ezen bizottság minden három hónapban megujittatik.
Az egészségügyi tanács tanácskozásait az elnök, vagy távolléte esetében a tengeri egészségügyi és vesztegzári szolgálat vezérfelügyelője vezeti. Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz.
Az elnököt illeti meg a szolgálat fővezetése és a tanács határozatainak végrehajtása szintén az ő feladata.
Az egészségügyi hivatalok igazgatói járandóságaik tekintetében két osztályra oszlanak.
Első osztályu hivatalok, számra nézve négy, még pedig:
Alexandria,
Port-Saďd,
a szuezi medencze és a Mózes-forrásoknál levő tábor,
Tor.
Másodosztályu hivatalok, számra nézve három, még pedig:
Damiette,
Szuakim,
Kosszeir.
Egészségügyi ügynökség csak El-Arichban állittatik fel.
Egészségügyi állomás lesz hat, még pedig a következők:
a port-neufi, abukiri, brullói és rosettei állomások, a melyek az alexandriai egészségügyi hivatal alatt állanak;
a kantarai és az izmailiai belső kikötőben levő állomások, a melyek a port-saďdi egészségügyi hivatal alatt állanak.
A tanács a szolgálat szükségességéhez és a rendelkezésére álló eszközökhöz képest uj egészségügyi állomásokat állithat fel.
A tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács összeállitását az 1881. évi január hó 3-án kelt szervezeti rendelet és az ... rendelet szabályozza. Általános jogai a fenti rendelethez csatolt ministeri határozatban és a jelen általános szabályrendeletben vannak megállapitva.
Az egészségi levél vagy tiszta, vagy hiányos (patente nette vagy patente brute). Az egészségi levél tiszta (nette) akkor, ha megállapitja, hogy azon országban, vagy azon országokban, a honnan a hajó jön, semminemü ragályos betegség nincsen; hiányos (brute) pedig akkor, ha ilyen betegségnek fenforgását jelzi.
A szemle haladék nélkül eszközlendő ugy, hogy a hajók lehetőleg rövid ideig legyenek feltartóztatva. A szemle megejtendő akár nappal, akár éjjel van.
A hajók közvetetlen a szemle vagy az igazolás után szabad járatot nyernek, kivéve ha a gyanus, vagy a fertőzött hajók osztályába tartoznak.
Minden gyanus, vagy fertőzött hajón megérkezésük alkalmával óvó rendszabályok alkalmazandók. Ha a Földközi tenger irányából kolerát jeleznek, a tanácsnak azon gyanus, vagy fertőzött hajók tekintetében, a melyek a csatornán át való hajózhatást kérik, a foganatositandó rendszabályokat rögtön meg kell állapitania.
Ezen rendszabályoknak összehangzásban kell állaniok a Szuezban érvényes határozmányokkal.
A 31., 32., 33., 34. és 35. Czikkek töröltetnek.
Minden egyes gyanus, vagy fertőzött hajó részére egy félreeső és elegendő számu egészségügyi őr felügyelete alatt álló horgonyozó hely jelöltetik ki.
Ha a partra szállitott személyek elkülönitésének ideje alatt az elkülönitett személyek között egy uj, akár kétes, akár biztos koleraeset merült fel, akkor az elkülönités tartama a megbetegedett személylyel érintkezésben marad személycsoportra nézve ujra kezdődik.
Külföldről jövő és külföldre menő gyanus vagy fertőzött hajó utasainak a vesztegzár megtartása végett az egészségügyi állomáson leendő partraszállitását, ha a vesztegzárban levő többi személyekre veszély származhatna belőle, megtagadhatni és a hajót, miután minden szükséges segélyt megadtak neki, fel lehet hivni, hogy utját legközelebbi rendeltetése helyéig folytassa.
Ha a hajón ragályos betegség esetei forognak fenn, akkor a betegeket a lehetőséghez képest az egészségügyi állomás kórházába szállitják.
Azon hajók, a melyeken kivándorlók vagy zarándokok vannak, valamint általában azon hajók, a melyek veszélyeseknek mutatkoznak a miatt, hogy rajtuk sok és rosz egészségi viszonyok közt levő ember van összezsufolva, mindenkor különös elővigyázati rendszabályok alá vethetők s ezeket az érkezési kikötő egészségügyi hatósága állapitja meg. (Lásd a zarándoklatokról szóló szabályrendeletet.)
A fertőtlenitő rendszabályokról
(Lásd a műszaki bizottságtól kiadott és az értekezlettől jóváhagyott kolera elleni utasitásokat.)
Az egészségügyi állomásokról
Jegyzet. Az „egészségügyi állomás” elnevezés mindenütt a „Lazaret” szó helyébe lép.
Első osztályu egészségügyi állomások azok, a melyekben az általános szabály szerint az összes óvó rendszabályok keresztülviendők.
Az első osztályu egészségügyi állomásoknak a fertőtlenitéshez megkivánt szobákkal és mellékhelyiségekkel, valamint a szükséges készülékekkel kell ellátva lenniök.
A másodosztályu egészségügyi állomások korlátoltabb, állandó vagy ideiglenes intézetek, a melyeknek rendeltetése: sürgős esetekben csekélyebb számu olyan személyeket felvenni, a kik valamely behurczolható betegségtől vannak meglepve.
Ha valamely egészségügyi állomáson a rendelkezésre álló helyek száma az összes elszigetelendő személyek egyidejü befogadására nem elégséges; a hajó, a melyen az el nem helyezhető személyek vannak, a legközelebbi egészségügyi állomásra tartozik menni, hacsak jobbnak nem tartja bevárni, a mig az elhelyezettek elszigetelésük idejét ki nem töltötték.
A hajók vesztegzárára meghatározott helyek, az utasok részére rendelt egészségügyi állomások és az elszigetelő és fertőtlenitő intézetek közvetetlenül a tengeri egészségügyi és vesztegzári szolgálat fenhatósága alatt állanak.
A katonáknak, tengerészeknek és vagyontalanoknak az egészségügyi állomásokon való tartózkodásából származó költségeket azon hatóság viseli, a mely alatt állanak.
A Földközi tenger és a Vörös tenger egyptomi tengerpartján, valamint Egyptomnak a sivatag felé eső országhatárán a tengeri egészségügyi és vesztegzári rendőrségi szolgálatot az alexandriai tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács alá rendelt közegek látják el.
Ezen közegek jogait ministeri határozat állapitja meg.
Vésztől ment (tiszta) hajók. Minden vésztől ment (tiszta) hajó, bárminő hajólevéllel legyen is az ellátva, a melyen sem az elindulás idejében, sem az utazás alatt koleraeset nem fordult elő, az orvosi vizsgálat kedvező eredménye esetében azonnal felszabadul és szabadon tovább mehet. Ezen rendelkezés azonban azon hajókra, a melyek zarándokokat szállitanak, semmiféle körülmények között nem alkalmazható.
Gyanus hajók az olyanok, a melyeken az elmenetel idejében vagy az utazás alatt ugyan merültek fel koleraesetek, de hét nap óta egy uj eset sem fordult elő. Az ilyen hajók különböző elbánás alá kerülnek, a szerint, a mint orvosuk és fertőtlenitő készülékük van, vagy nincsen.
a) Azon hajóknak, a melyeknek orvosuk s a követelményeknek megfelelő fertőtlenitő készülékük van, a Szuez-csatornán való átutazás az átjárásnál való szabályrendeletben kikötött feltételek alatt meg van engedve.
b) Más gyanus hajók, a melyeknek sem orvosuk, sem fertőtlenitő készülékük nincsen, vesztegzár idején az átjárás megengedése előtt a Mózes-forrásoknál mindaddig visszatartatnak, a meddig a piszkos ruháknak, fehérnemüeknek és más ragályt hordó tárgyaknak fertőtlenitését végre nem hajtották és a hajó egészségi állapotáról meggyőződést nem szereztek.
Olyan postahajónak, vagy különösen személyszállitásra szánt hajónak (paquebot), a melynek fertőtlenitő készüléke nincsen, de orvost visz magával, ha a helyi hatóság hivatalos vizsgálat által bizonyosságot szerzett arról: hogy az egészségi és fertőtlenitő rendszabályok, akár a kiinduló ponton, akár az utazás alatt helyes módon voltak foganatositva, vesztegzár idején az átjárás megengedtetik.
Olyan postahajóknak, vagy különösen személyszállitásra szánt hajóknak (paquebots), a melyeken fertőtlenitő készülék nincsen, orvos azonban van, ha az utolsó koleraesetek óta több mint 14 nap elmult és ha a hajó egészségi állapota kielégitő, a szabad átjárás Szuezban megadható, mihelyt a fertőtlenités be van fejezve.
Ha a hajó menete 14 napnál kevesebb ideig tartott, az Egyptomba utazó utasok a Mózes-forrásoknál partra szállanak, 24 órán át elszigeteltetnek és piszkos fehérnemüik, valamint holmijaik fertőtlenittetnek; ha pedig mindez megtörtént, szabadon bocsáttatnak. Azon hajók, a melyek 14 napnál kevesebb ideig voltak utban és Egyptomban szabad átjárást óhajtanak, a Mózes-forrásoknál 24 órán át szintén visszatartatnak.
Ha a kolera csupán a hajószemélyzetnél mutatkozik, a fertőtlenités csak a hajószemélyzet piszkos fehérnemüire terjesztendő ki, de kiterjesztendő ez az összes piszkos fehérnemükre és a hajószemélyzet hálóhelyére is.
Fertőzött hajók az olyanok, a melyeken kolera van, vagy a melyeken hét nap óta uj koleraesetek fordultak elő. Ezek orvossal és fertőtlenitő készülékkel nem rendelkező hajókra és orvossal és fertőtlenitő készülékkel rendelkező hajókra oszlanak.
a) Az orvos és fertőtlenitő készülék (hevitő kamara) nélküli hajókat a Mózes-forrásoknál fel kell tartóztatni, a kolerában vagy kolerához hasonló hasmenésben szenvedő egyéneket partra kell szállitani és egy kórházban elszigetelni. A fertőtlenitést alapos módon végre kell hajtani. A többi utasok partra szállittatnak, lehetőleg kis csoportokba elkülönittetnek és elszigeteltetnek oly módon, hogy ha a kolera terjedne, az az utasok összeségét ne lepje meg. A hajószemélyzet és az utasok piszkos fehérnemüit, holmijait és ruháit, valamint a hajót is fertőtleniteni kell.
Megjegyzendő, hogy a hajón talált árúk a kirakodástól mentek maradnak és az eljárás csak a hajó fertőzött részének fertőtlenitésére szoritkozik.
Az utasok öt napig a Mózes-forrásoknál levő intézetben tartoznak maradni; ha az utolsó koleraesetek óta több nap mult el, az elszigetelés rövidebb ideig tart. Az elszigetelés tartama az utolsó eset felmerültének időpontja szerint különböző.
Ugyanis, ha az utolsó eset 7 nap előtt merült fel, a megfigyelésnek 48 óráig; ha 6 nap előtt merült fel, 3 napig; ha 5 nap előtt merült fel, 4 napig; ha 5 napnál kevesebb idő előtt merült fel, 5 napig kell tartania.
b) Orvossal és fertőtlenitő készülékkel (hevitő kamarával) rendelkező hajók. Az orvossal és fertőtlenitő készülékkel ellátott hajókat a Mózes-forrásoknál szintén fel kell tartóztatni.
A hajóorvos eskü alatt tartozik a hajón kolerában vagy kolerához hasonló hasmenésben szenvedő személyeket megjelölni. Ezen betegek partra szállitandók és elkülönitendők.
Ezen betegeknek partra szállitása után a többi utas és a hajószemélyzet piszkos fehérnemüit a hajón fertőtlenitésnek kell alávetni.
Abban az esetben, ha a kolera csak a hajószemélyzet között lépett fel, a fertőtlenités csupán a hajószemélyzet piszkos fehérnemüire és a hajószemélyzet hálóhelyeihez tartozó fehérnemükre terjed ki.
A hajóorvos ugyancsak eskü alatt tartozik a hajónak azon részét vagy osztályát és a kórházhelynek azon osztályát megjelölni, a melybe a beteget vagy a betegeket vitték. Hasonlóképen eskü alatt tartozik bejelenteni, mely személyek közlekedtek a betegség első fellépte óta a kolerás betegekkel, akár közvetlen érintkezés, akár pedig olyan tárgyak által, a melyek a ragály átvitelére alkalmasak. Csak ezen személyek tekintendők gyanusaknak.
A hajónak az a része vagy osztálya és a kórházhelynek az az osztálya, a melybe a beteget vagy a betegeket vitték, teljesen fertőtlenitendő. A „hajó része” alatt nemcsak a beteg fülkéje értendő, hanem a szomszédos fülkék is, továbbá az ezen fülkékhez vezető folyosó, a fedélzet s kivált a fedélzetnek azon részei, a melyeken a beteg vagy a betegek tartózkodtak.
Ha a hajónak azon részét vagy azon osztályát, melyben kolerától vagy kolerához hasonló hasmenéstől meglepett egyének tartózkodtak, e gyanusaknak kijelentett egyének partra szállitása nélkül fertőtleniteni nem lehetséges; akkor ezeket a személyeket vagy más, különösen e czélra szánt hajón fogják elhelyezni, vagy partra szállitják és azon egészségügyi intézetben szállásolják el, a melyről az egyezménynek I. függelékében „A Szuezban és a Mózes-forrásoknál való felügyelet és fertőtlenités szervezete” czim alatt van szó; e közben azon betegekkel, a kiket a kórházba vittek, minden érintkezés kerülendő.
A fertőtlenités czéljából az utóbb emlitett hajón vagy a szárazföldön való tartózkodás ideje lehetőleg rövidre szabatik és 24 órán tul nem fog terjedni.
A gyanus személyeket akár a saját hajójukon, akár az e czélra szánt hajón megfigyelés alá kell vetni; ezen megfigyelés tartama az alábbi táblázat szerint különböző lesz:
Ha az utolsó koleraeset a Szuezba való megérkezés előtti hetedik, hatodik vagy ötödik nap folyamán történt,
a megfigyelés 24-48 óráig fog tartani.
Ha az a Szuezba érkezés előtti negyedik nap folyamán történt,
a megfigyelés 2-3 napig fog tartani.
Ha a Szuezba érkezés előtti harmadik nap folyamán történt,
a megfigyelés 3-4 napig fog tartani.
Ha a Szuezba érkezés előtti második nap folyamán történt,
a megfigyelés 4-5 napig fog tartani.
Ha a Szuezba érkezés előtt egy nappal történt,
a megfigyelés 5 napig fog tartani.
Azon idő, melyet a fertőtlenités végrehajtása kiván, a megfigyelés idejébe bele van értve.
A vesztegzárkor való átjárást a fenti táblázatban kitüntetett határidők lejárta előtt megengedhetni, ha ezt az egészségügyi hatóság lehetőnek véli; mindenesetre engedélyezendő azonban, mihelyt a fertőtlenités végre van hajtva, ha a hajó a betegeken kivül az összes fent „gyanus”-nak megjelölt személyeket hátrahagyja.
A fertőtlenitő eljárás gyorsabb végrehajtása czéljából a hajóhoz kapcsolhatni egy dereglyén (ponton) elhelyezett fertőtlenitő készüléket (hevitő kamarát).
Azon fertőzött hajók, a melyek Egyptomban szabad járatot akarnak kapni, a hajón felmerült utolsó esettől számitott öt napon át a Mózes-forrásoknál visszatartandók.
Az egészségügyi állomáson felvett különböző személycsoportok egymástól, megérkezésük időpontja és minden egyes csoport egészségi állapota szerint, elkülönitendők.
Kolerában, vagy kolera-féle hasmenésben szenvedő személyek, a többi személyektől gondosan elkülönitendők, és az állapotukhoz képest megkivánt orvosi kezelésben részesitendők.
A kolerából lábadozó betegeket, tekintet nélkül az egészségügyi állomáson eltöltött napok számára, csak akkor kell szabadon bocsátani: ha az illető állomás orvosa kijelenti, hogy a szabadon bocsátás veszély nélkül megtörténhetik.
A kolerában elhalt egyének az egészségügyi állomás temetőjében, vagy a hol ilyen nincsen, valami félreeső helyen temetendők el az összes óvó rendszabályok alkalmazása mellett. A sirgödörnek két méter mélységünek kell lennie.
A kolerás betegektől az egészségügyi állomásokon használt helyiségek, mihelyest kiürültek, a legnagyobb gonddal fertőtlenitendők.
1. Ócska ruhákat és ócska rongyokat, fertőzött kötőszert, papiros és más értéktelen tárgyakat el kell égetni.
2. Fehérnemüek, ágynemüek, ruhák, derékaljak, szőnyegek, értékes papirok stb., ha be vannak mocskolva, vagy gyanusak, gőzfertőtlenitő készülékben nyomás által fertőtlenitendők.
Ezen fertőtlenitő készülékeket, hogy hatályos fertőtlenitő készülékeknek tekintessenek, próba alá kell vetni és maximális hőmérő alkalmazása mellett igazolni kell, hogy a hőmérséklet egy derékalj belsejében tényleg 105-110 C. fokot elér, vagyis valamivel nagyobb hőmérsékletet, mint a mely az eddig ismert betegségelőidéző mikroorganismusok megölésére szükséges.
Hogy ezen eljárás hatályosságáról bizonyosságot lehessen szerezni, az emlitett hőmérsékletet 10-15 perczig tényleg fenn kell tartani.
3. Fertőtlenitő oldatok:
a) Sublimat-oldat (1:1000) 5 gramm sósav hozzáadásával.
Ezen oldatot fuxinnal vagy eosinnal kell megfesteni és fémből készült tartókban nem szabad tartani.
b) 5%-os oldat kristályositott fenilsavból.
c) Frissen készitett mésztej.
4. Különös utasitások, melyek a fertőtlenitő oldatok használatánál figyelembe veendők.
A betegek ürülékeivel bemocskolt fehérnemüeket, ruhákat és egyéb tárgyakat sublimat-oldatba kell mártani.
Az oly tárgyakat, melyeket a fertőtlenitő készülék hőmérsékletének (100° Celsius) kár nélkül ki nem lehet tenni, ugymint bőrből készült tárgyakat, asztalokat, parkettákat stb. sublimat-oldattal meg kell mosni.
A betegek ápolásával megbizott személyek arczukat és kezeiket (1:2000-es) sublimat-oldattal tartoznak megmosni.
A fenilsav oly tárgyak fertőtlenitésére szolgál, melyek sem 100° Celsius hőmérsékletet, sem sublimattal való érintkezést nem állanak ki, minők a fémek, műszerek stb.
A mésztej használata különösen kolerás betegek ürülékeinek, hányási és székelési váladékoknak fertőtlenitésére ajánlatos. Ennek hiányában fenilsavat is alkalmazhatni.
5. Kolerás betegektől elfoglalt hajók fertőtlenitése.
A hajónak kolerás betegektől vagy e tekintetben gyanus személyektől használt összes fülkéit és egyéb részeit ki kell üriteni és az összes tárgyakat a fenti szabályok szerint kell kezelni.
A befecskendezést a fal felső végén kell kezdeni és vizszintes irányban haladni; ily módon kell lefelé is haladni addig, mig a fal egész felülete fokozatosan a folyadék apró csöppecskékre oszlott rétegével fedve nincs.
A falakat 10%-os alkohol-pótlékot tartalmazó sublimat-oldattal kell fertőtleniteni.
A padlókat ugyanezzel az oldattal föl kell mosni.
Két órával ezután a falakat és a padlót vizzel teljesen le kell mosni, illetőleg felmosni.
6. A fertőzött hajó fenékürjének fertőtlenitése.
A fenékürbe, hogy fertőtlenitve legyen, először is a kénhidrát semlegesitése végett, elegendő mennyiségü kénsavas vasat kell vetni, azután a fenékürben levő vizet ki kell üriteni, a fenékürt tengervizzel kimosni és végre bizonyos mennyiségü sublimat-oldatot kell belevetni.
A fenékürben levő vizet kikötőben kiüriteni nem szabad.
A nyers bőrök, állati hulladékok, ócska ruhák, rongyok tekintetében a tanács a minden egyes esetben követendő eljárást, a müszaki bizottság által kidolgozott és az értekezlet által elfogadott utasitások szerint fogja megállapitani.
A 9. Czikk töröltetik.
Egészségügyi őrtestület felállitása a vesztegzár idején való átjárásnál teljesitendő szolgálat czéljaira
1. A csatornán és a Mózes-forrásoknál alkalmazott óvórendszabályokra való felügyelet és végrehajtásuknak biztositása végett egészségügyi őrszemélyzet állittatik fel.
Ezen személyzet tiz őrből áll.
2. Az őrök az európai és az egyptomi hadseregek és hadi tengerészetek volt altisztjeiből soroztatnak be.
3. Az őrszemélyzet két osztályra osztatik:
négy első osztályu őrre, és hat másod osztályu őrre.
4. Ezen őröknek évi fizetése:
az első osztályuaknál 160-200 egyptomi lirára,
a másod osztályuaknál 120-160 egyptomi lirára rug, a maximalis összeg eléréséig évenkint emelkedve.
5. Az őrök közvetetlenül a szuezi hivatal igazgatójának parancsa alatt állanak.
6. Kötelesek az összes fertőtlenitő módszereket és az alkalmazásoknál szokásos eljárásokat ismerni és tartoznak az illető műszerek és anyagok kezelését megtanulni.
7. Kinevezésük, alkalmas voltuk megállapitása után, az átvizsgált 1881. évi kedivei rendelet 14. Czikkében meghatározott alakban a tanács által történik.
8. Rendőrközegi jelleget és ezzel az egészségügyi szabályrendelet megszegése eseteiben büntető jogokat nyernek.
*
A pestisre vonatkozó szabályrendeletet, a sárgaláz elleni szabályrendeletet, valamint az állatok vesztegzárát illető szabályrendeletet az uj egyptomi tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács át fogja dolgozni.
(Lásd fent a csatornán vesztegzár idején való átjárásra megállapitott határozmányokat.)
Minden hajó, mely Hedsaz valamely kikötőjéből, vagy a Vöröstenger arábiai partjának bármely más kikötőjéből hiányos egészségi levéllel (patente brute-tel) jön, s a melyen Szuezba, vagy a Földközi tenger kikötőibe utazó zarándokok, vagy hasonló tömegek vannak, köteles El-Torba menni, hogy ott alávesse magát a szabályszerü vesztegzárnak.
Ott az utasokat, a podgyászt és azon árúkat, melyek fertőzés átvitelére alkalmasak, partra szállitják, és az utasok egyéb holmijaival és a hajóval együtt fertőtlenitik.
A vesztegzár ideje El-Torban az előző czikkben megjelölt zarándokokra nézve teljes 15 napig tart, attól a naptól számitva, a melyen az utolsó koleraeset volt a vesztegzár-osztály megállapitása szerint; feltéve, hogy az elszigetelésre nézve érvényben levő szabályok meg nem voltak szegve.
Abban az esetben, ha valamelyik osztályban koleraeset fordul elő, az abban elhelyezett zarándokoknak 15 napi vesztegzárt kell kitölteniök.
Azon hajók, a melyek a zarándokokat visszahozzák, a csatornán csak vesztegzárban haladhatnak át.
Az egyptomi zarándokokat, miután El-Tort elhagyták, Rasz-Mallapban, vagy az alexandriai tanácstól kijelölendő bármely más helyen partra kell szállitani; hogy ott három napi megfigyelő vesztegzárnak és orvosi vizsgálatnak vessék őket alá, mielőtt szabadon tovább mehetnének.
Abban az esetben, ha az El-Torból Szuezba való utazás alkalmával ilyen hajókon gyanus eset fordul elő, vissza kell őket küldeni El-Torba.
A hajózási társulatok ügynökei és a kapitányok részére kijelentetik, hogy egyedül és kizárólag az egyptomi zarándokoknak szabad a hajót, miután El-Torban és Rasz-Mallapban vesztegzár-idejüket kitöltötték, végleg elhagyniok, hogy onnan hazájukba visszatérjenek. Egyptominak, vagy Egyptomban lakónak pedig csak azok a zarándokok tekintetnek, a kik valamely egyptomi hatóságtól a megállapitott minta szerint kiállitott tartózkodási igazolványnyal birnak.
Ezen igazolványok mintái a dseddahi és jamboi consuli és egészségügyi hivatalokban vannak letéve és ott a hajóügynökök és a kapitányok megtekinthetik őket.
A nem egyptomi zarándokokat, tudniillik a törököket, oroszokat, a perzsákat, a tunisziakat, az algiriakat, a marokkóiakat stb. El-Torból való távozásuk után egyptomi kikötőben partra szállitani nem szabad.
Ennélfogva figyelmeztetve vannak a hajóügynökök és a kapitányok, hogy az idegen zarándokoknak sem Torban, sem Szuezban, Port-Saďdban, vagy Alexandriában más hajóra átszállaniok nem szabad.
Azon hajók, a melyeken az emlitett nemzetbeliek valamelyikéhez tartozó zarándokok lennének, ugyanazon elbánás alá esnek, mint az emlitett nemzetbeli zarándokok; ezen hajók ennélfogva a Földközi tengernek egy egyptomi kikötőjébe sem bocsáttatnak be.
A kolera miatt egészségi levéllel (patente brute-tel) ellátott hajók, a melyek Hedsaz valamely kikötőjéből, vagy a Vöröstenger arábiai partjának valamely más kikötőjéből jönnek, a nélkül, hogy ott zarándokokat, vagy hasonló tömeges utazókat vettek volna fel és a melyeken utazás közben semmiféle gyanus eset nem fordult elő, a közönséges gyanus hajók osztályába soroztatnak és ugyanazon óvó rendszabályok és ugyanazon elbánás alá esnek, mint amazok.
Ha Egyptomba mennek, akkor a Mózes-forrásoknál három napi megfigyelői vesztegzár alá esnek és csak az orvosi vizsgálat kedvező eredménye alapján mehetnek szabadon tovább.
Ha az ilyen hajókon az átmenet alatt gyanus esetek fordulnak elő, akkor El-Torban 15 napi vesztegzárnak kell magukat alávetni.
Ha az utazás alatt Tor és Szuez között fordul elő gyanus eset, az illető hajót Torba kell visszaküldeni, hogy ott a megelőző szakaszban megállapitott vesztegzárnak vesse magát alá.
Az egyptomi zarándokokból álló karavánok, mielőtt Egyptomba mennének, El-Torban 15 napi szigoru vesztegzárnak vetendők alá; erre Rasz-Mallapba kell őket küldeni, hogy ott öt napi megfigyelő vesztegzárnak vessék alá magukat; ha pedig ez megtörtént és az orvosi vizsgálatnak is megnyugtató eredménye volt, a hajón talált tárgyaik pedig fertőtlenitve vannak, ismét szabadon tovább mehetnek.
Azon idegen zarándokokból álló karavánok, a melyek szárazföldön akarnak hazájukba vonulni, ugyanazon rendszabályok alá esnek, mint az egyptomi karavánok és a sivatag széleig egészségügyi őrök kisérik őket.
A Hedsazból Kábán vagy Moilán át jövő karavánokat a csatornához való megérkezésök alkalmával orvosi vizsgálatnak, piszkos fehérnemüiket pedig és holmijaikat fertőtlenitésnek kell alávetni.
1. A zarándokok visszatérése ideje alatt a Hedsazból, vagy a Vöröstenger arábiai partjának valamely más kikötőjéből jövő tiszta egészségi levéllel (patente nette-tel) ellátott hajók, a melyeken zarándokok vannak, kötelesek El-Torba menni, hogy ott a zarándokok teljes partra szállitása után 3-4 napi megfigyelésnek legyenek alávetve.
2. Csak a zarándokok szállittatnak partra a vesztegzár-táborban.
3. Ezen 3-4 napi megfigyelés után és ha az orvosi vizsgálat is kedvező volt, a hajók Szuezba bebocsáthatók.
4. Szuezban azonban partra szállani csak az egyptomi, vagy Egyptomban lakó és tartózkodási igazolványnyal ellátott zarándokoknak szabad.
5. Az idegen nemzetiségü többi zarándokok tekintetében a 3. Czikk harmadik bekezdésében megállapitott szabály alkalmazandó.
6. A zarándokoknak egyik hajóról a másikra való átszállitása az összes egyptomi kikötőkben szigoruan tiltva van.
7. Hedsazból, vagy a Vörös-tenger arábiai partjának valamely más kikötőjéből jövő tiszta egészségi levéllel (patente nette-tel) ellátott hajók, a melyeken zarándokok vagy hasonló tömegek nincsenek és a melyeken az utazás alatt gyanus eset nem fordult elő, az orvosi vizsgálat kedvező eredménye alapján Szuezbe szabadon bebocsáttatnak.
Hedsazból jövő, tiszta egészségi levéllel (patente nette-tel) ellátott hajók, a melyeken a Vöröstenger afrikai partjának valamely kikötőjébe menő zarándokok vannak; fel vannak jogositva, hogy Szuakimba mehessenek és magukat az utasoknak a vesztegzár-táborban való egyidejü partra szállitása mellett, a három egészen négy napi megfigyelésnek ott vessék alá.
A szárazföldön jövő karavánokat és zarándokokat a Mózes-forrásoknál orvosi vizsgálatnak és fertőtlenitésnek kell alávetni.
A nemzetközi egészségügyi értekezlet műszaki bizottságának véleménye szerint a végből, hogy a zarándoklatokról szóló szabályrendelet alkalmazásának biztos eredménye legyen, szükséges volna:
1. hogy minden zarándokhajó szabályszerü oklevéllel biró orvost és fertőtlenitő készüléket (hevitő kamara) vigyen magával;
2. hogy a partra szálló és a hajóra szálló zarándokok között a kikötő helyeken semmiféle érintkezés ne történjék;
3. hogy a zarándokaikat már partra szállitott hajók, mielőtt zarándokokat ismét felvesznek, más horgonyzó helyet válaszszanak;
4. hogy a partra szállitott zarándokok a táborban lehetőleg kis csoportokba osztassanak;
5. hogy az El-Torban levő tábor használatának időszaka alatt ott a rendesnél több orvos álljon rendelkezésre;
6. hogy az egészségügyi állomás vezetése teljesen az igazgató főorvos kezei között legyen. Azon érdekelt hatalmak azonban, a melyek kivánnák, hogy a zarándokaikat hazájukbeli orvosok kezeljék, e tekintetben az alexandriai tanácshoz fordulhatnak, a mely arra az engedélyt megadhatja ugyan, de ez esetben ezen orvosok El-Torban minden esetre a tábor igazgatójának lesznek alárendelve;
7. hogy elegendő számu egészségügyi őr álljon rendelkezésre és ezek oly kielégitőleg fizetendők, hogy vesztegetési kisérletekkel megközelithetők ne legyenek;
8. hogy az igazgató rendelkezése alatt bakteriologiai laboratoriumot állitsanak fel s ehhez oly orvos osztandó be, a ki teljesen képes a kolera-esetek tudományos megállapitására és a járvány felléptének, lefolyásának és megszüntének pontos meghatározására;
9. hogy elegendő számu és megfelelő nagyságu fertőtlenitő készülék (hevitő kamara) álljon rendelkezésre, hogy az eljárást gyorsan végre lehessen hajtani s e czélra legalább is három első osztályu fertőtlenitő készülék (hevitő kamara) szükséges;
10. hogy a zarándoklatok időszaka alatt folyton egy gépész legyen El-Torban, hogy a fertőtlenitő készülékek szabályszerü működéséről az orvos felügyelete alatt gondoskodjék;
11. hogy elegendő számu tuskészüléket állitsanak fel, hogy a zarándokokat a szükséges mosásoknak alávethessék és ily módon az EL-Torban átmenő embertömegek teljes fertőtlenitése biztositva legyen;
12. hogy azon idő alatt, a melyet a zarándokok a táborban töltenek, az egészségügyi állomás laboratoriuma személyzetének és eszközeinek felhasználásával szigoruan megvizsgálják az élelmi szerek és a viz minőségét;
13. hogy az élelmi szerek árjegyzékét az alexandriai tanács állapitsa meg s azt a táborhelyeken nyilvánosan kifüggeszszék.
14. hogy a zarándokoknak kiadandó vizet lepárolják, vagy mielőtt kiszolgálják, (100° hőmérsékletre) felforralják. A vizet a tábor különböző osztályaiban több viztartóban kell tartani, hogy lehetséges legyen a zarándokokat jó minőségü vizzel elegendő mennyiségben ellátni.
A viztartóknak zártaknak kell lenni és csapok vagy szivattyu segélyével kell őket használni;
15. hogy a fertőtlenités és a különböző szükséges szerelvények tekintetében a szuezi egészségügyi állomásra nézve fennálló szabályok (lásd a kolera-szabályrendeletet és a kolera elleni utasitásokat, valamint a szuezi egészségügyi intézetre vonatkozó tervet) általában az el-tori táborra alkalmaztassanak.
A pöczegödröket az egészségügyi hatóság részéről a legszigorúbb felügyelet alatt tartsák.
Ezen gödrök oly módon helyezendők el, hogy a betegség terjedését elő ne segithessék;
16. hogy az el-tori tábort a szuezi egészségügyi állomással táviró-vezeték kösse össze.
Jegyzet. A kolera csirája a betegnek emésztő szerveiben van, az átvitel kiváltképen a székelés és hányás váladékai által történik, tehát bemocskolt fehérnemüek, derékaljak és piszkos kezek által is.
1. A kapitány tartozik arra ügyelni, hogy olyan személyek a hajóra ne szálljanak, kik olyan gyanu alatt állanak, hogy valamely korleraszerü betegségben szenvednek. Fehérnemüeknek, rongyoknak, ágynemüeknek, vagy általában bármely más piszkos vagy gyanus tárgyaknak a hajóra való felvitelét pedig utasitsa vissza.
Olyan ágynemüek, ruházati tárgyak, rongyok stb., a melyek kolerában vagy valamely gyanus betegségben megbetegedett személyé voltak, a hajóra nem bocsáthatók.
2. Kivándorlók vagy csapatok szállitására szánt hajókra nézve kivánatos, hogy a hajóra szállás csak akkor történjék meg, ha az illetők csoportonként öt vagy hat napi megfigyelés alatt voltak és biztonságot lehetett szerezni arról, hogy senki közülök kolerában nem szenved.
3. A hajóra szállás előtt a hajót a leggondosabban ki kell tisztitani és ha szükséges, fertőtleniteni.
4. Okvetetlenül szükséges, hogy a hajóra vett ivóviz oly forrásból származzék, melynél a fertőzés lehetősége ki van zárva.
A viz teljesen veszélytelen, mihelyt le van párolva vagy fel van forralva.
1. Kivánatos, hogy minden hajón a ragályos betegségben szenvedő egyének elszigetelésére külön hely legyen fentartva.
2. Ha ilyen nem lenne, akkor azon fülke vagy bármely más hely, a hol egy személy kolerában megbetegedett, a közlekedéstől elzárandó.
Csak a betegek ápolásával megbizott személyeknek szabad oda menniök.
Ezek is a más személyekkel való minden érintkezéstől elzárandók.
3. A betegekkel érintkezésben állott ágynemüeket, fehérnemüeket, ruhákat azonnal és pedig még a beteg szobájában fertőtlenitő oldatba kell mártani. Ugyanez történik az ápolásra használt személyek netán bemocskolt ruházatával is.
Az emlitett tárgyak közül az értékteleneket el kell égetni, vagy ha a hajó nem kikötőben vagy nem a Szuez-csatornában van, a tengerbe kell dobni. A többi tárgyakat áthatatlan sublimát-oldattal telitett zsákokban a fertőtlenitő készülékbe kell vinni oly módon, hogy a körülfekvő tárgyakkal minden érintkezés kikerültessék.
Ha a hajón fertőtlenitő készülék nincsen, akkor ezen tárgyakat két órán át fertőtlenitő oldatban kell hagyni.
4. A beteg ürülékeit (hányási és székelési anyagokat) oly edénybe kell tenni, a melybe előbb beleöntöttek a más helyen leirt fertőtlenitő oldatok valamelyikéből egy pohárra valót.
Ezen ürülékeket azonnal az árnyékszékbe kell önteni és ezek a kolera-betegülésekből származó anyagok minden egyes beöntés után gondosan fertőtlenitendők.
5. A betegek lakta helyiségek az alább felsorolt szabályok szerint gondosan fertőtlenitendők.
6. A holttestek sublimat-oldattal telitett lepelbe göngyölendők és azután a tengerbe vetendők.
7. A hajó átmenete alatt foganatositott összes óvórendszabályokat a hajónaplóba be kell jegyezni és a naplót a megérkezés alkalmával a szuezi orvosi hatóságnak elő kell mutatni.
8. A fenti szabályok mindarra kiterjednek, a mi a beteggel érintkezésben állott, tekintet nélkül a megbetegedés sulyosságára és kimenetelére.
1. Minden hajó a Szuez-csatornába való bemenetele előtt orvosi vizsgálat alá vetendő.
2. Ezen vizsgálatot a szuezi orvosi hatóságnak kell végrehajtani.
3. Ha a hajó fertőzött, a kolerában, vagy kétes tünetek között megbetegedett személyek partra szállnak és egy Szuez közelében különösen e czélra felállitott helyiségben elszigeteltetnek.
Kétesnek oly egyének megbetegedése tekintendő, a kiken koleratünet, különösen koleraféle hasmenés mutatkozik.
4. A Szuez-csatornába való behajózás előtt fertőtleniteni kell az összes bemocskolt, valamint a következő tárgyakat: ruhákat, ágynemüeket, derékaljakat, szőnyegeket és más, a beteggel érintkezésbe jutott tárgyakat; azon személyek ruháit, a kik a beteget ápolták, a beteg fülkéjében és a szomszédos fülkékben levő tárgyakat, az ezen fülkékhez vezető folyosót, a fedélzetet vagy annak azon részét, a melyen a beteg tartózkodott.
[Aláirások]
2. § Ezen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
