1. § Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya; ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya, a német birodalom nevében; ő Felsége a belgák királya; a franczia köztársaság elnöke; ő Felsége Olaszország királya; ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege; ő Fensége Montenegró herczege; ő Felsége Németalföld királynője és az ő nevében a királyság kormányzó királynéja; ő Felsége minden oroszok császárja; és a svájczi szövetség-tanács között, cholerajárvány idején a nemzetközi érintkezésben alkalmazandó közös védelmi intézkedés tárgyában Drezdában 1893. évi április hó 15-én kötött nemzetközi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Egyezmény
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya; ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya a német birodalom nevében; ő Felsége a belgák királya; a franczia köztársaság elnöke; ő Felsége Olaszország királya; ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege; ő Fensége Montenegro fejedelme; ő Felsége Németalföld királynéja és az ő nevében a királyság kormányzó királynéja; ő Felsége minden oroszok császárja; a svájczi szövetségi tanács,
elhatározván cholera-járvány idején a közegészségnek közös rendszabályokkal leendő akkénti megőrzését, hogy a kereskedelmi ügyletek és az utazók mozgalma szükségtelen akadályoknak alá ne vettessenek, teljhatalmazottaikul kinevezték, és pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
Kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után, következő intézkedésekben állapodtak meg:
I.
A mi az utazók és áruczikkekre vonatkozó nemzetközi óvintézkedéseket (prophylaxie) illeti:
a jelen egyezmény első mellékletében megjelölt szabályok lesznek ezentul alkalmazandók.
II.
A mi pedig a Duna torkolatánál (Sulina torkolatban) az egészségügyi szolgálatot illeti:
a második mellékletben felvett intézkedések fogadtattak el.
III.
Az idecsatolt mellékletek ugyanazzal az értékkel birnak, mintha a jelen egyezményben benfoglaltatnának.
IV.
A jelen szerződés hatálya a megerősités keltétől számitandó öt évre terjed. Öt évről öt évre hallgatólag megujitottnak tekintendő, kivéve, ha az egyezmény a szerződő felek egyike által a lejárati idő előtt hat hónappal felmondatnék. A felmondás csak azon állammal vagy államokkal szemben birand érvénynyel, melyek azt bejelentették. A többi államokra nézve az egyezmény érvényben marad. A magas szerződő felek fentartják maguknak azt a jogot is, hogy az egyezményre és mellékleteire nézve - ha azt szükségesnek látják - diplomatiai tárgyalások utján módositások felvételét kezdeményezhessék.
Jelen egyezmény meg fog erősittetni, a megerősitések ki fognak cseréltetni vagy letétetni Berlinben, lehetőleg mielőbb, legkésőbb folyó évi április hó 15-től számitandó hat hónap alatt.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
MELLÉKLETEK AZ EGYEZMÉNYHEZ
I. Melléklet
I. CZIM
Azokról az intézkedésekről, melyek az egyezményhez járult kormányokat a cholera-járvány állapotáról folytonosan tájékoztatni alkalmasak, valamint azokról az eszközökről, melyek a járvány terjedésének és járványmentes helyekre való behurczolásának megakadályozása végett alkalmazásba vétettek
Jelentés és további közlések.
A járványos ország kormánya tartozik a többi kormányoknak egy cholera-fészek létezését jelenteni.
Ezen intézkedés lényeges.
Valódi értékkel az csak azon esetben fog birni, ha az illető kormány a területén felmerülő cholera és gyanus esetekről maga is értesitve van. Nem lehet tehát a különböző kormányoknak különös figyelmébe eléggé ajánlani azt, hogy az orvosok a choleraesetek bejelentésére köteleztessenek.
A jelentés tárgyát cholerafészek létezése fogja képezni: a hely, a hol az keletkezett, a cholerafészek keletkezésének ideje, a klinikailag megállapitott betegedési- és a halálesetek száma. Az elszigetelve maradt esetek bejelentés tárgyát szükségképen nem képezendik.
A jelentés a ragályozott ország fővárosában székelő diplomatiai vagy consulatusi ügynökségekhez intézendő. Azon országokra nézve, melyek ottan képviselve nincsenek, a jelentés az illető külföldi kormányoknak távirati uton közvetlenül teendő.
Ezen elvi kijelentést utólagos szabályos alakban tartott folytatólagos közlemények fogják követni akképen, hogy a kormányok a járvány menetéről folyton értesülve legyenek. Ezen közlemények legalább is hetenkint egyszer teendők. A betegség fellépése és menetére vonatkozó tudósitások lehető teljesek legyenek. Különösen kiemelendők a járvány elterjedésének megakadályozására tett intézkedések. Világosan jelöljék meg azon elfogadott intézkedéseket (prophylactique), melyek az egészségügyi felügyeletre és orvosi látogatásra, az elkülönitésre, a fertőtlenitésre vonatkoznak, valamint a hajók elindulása és a gyanus tárgyak kivitelére nézve megállapittattak.
Magától értetik, hogy a szomszédos országok fentartják maguknak külön megállapodások jogát a részben, hogy a határra terjedő közigazgatási hivatalok főnökei között közvetlen értesitési szolgálat szerveztessék.
Minden állam kormánya kötelezve lesz azon intézkedéseket azonnal közzétenni, melyeket a ragályozott ország vagy kerület * területéről eredő szállitmányokra nézve megszabni szükségesnek tart.
Ezen közzétételt a kormány a ragályozott ország fővárosában székelő diplomatiai vagy consulatusi ügynökséggel azonnal közölni fogja. A mennyiben a fővárosban diplomatiai vagy consulatusi ügynökség nem volna, a közlemény az érdekelt ország kormányának közvetlenül fog megküldetni. Ugyszintén kötelezve lesz a kormány ezen szabályok visszavonását vagy azok módositását - a jelzett módon - szintén tudomásra hozni.
II. CZIM
Azon feltételek, melyek alatt valamely terület ragályozottnak vagy egészségesnek tekintendő
Ragályozottnak tekintendő minden olyan terület, a melyen egy cholera-fészek létezése hivatalosan megállapittatott.
Nem tekintendő többé ragályozottnak azon terület, melyen cholerafészek létezett; de a hol hivatalos megállapitás szerint öt nap óta sem halálozás, sem ujabb choleraeset nem fordult elő, feltéve, hogy a szükséges fertőtlenitési szabályok foganatosittattak.
Az óvintézkedési szabályok a ragályozott területen azon pillanattól kezdve alkalmaztatnak, melyben a járvány fellépése hivatalosan megállapittatott.
Ezen szabályok alkalmazása megszünik, mihelyest hivatalosan megállapittatik, hogy a terület ismét egészségessé vált. Ezen szabályok alkalmazása nem tekintetik szükségesnek, ha valamely területen csak egyes elszigetelt esetek mutatkoztak, melyek fészket nem képeznek.
III. CZIM
A járvány terjedésének megakadályozása czéljából alkalmazott rendszabályoknak a ragályozott területre való szoritásáról
Hogy a rendszabályok csak a tényleg megtámadott vidékekre szorittassanak, a kormányok azokat csak a ragályozott területekről származó szállitmányokra fogják alkalmazni.
A rendszabályoknak a ragályozott területre való szoritása azonban csak azon határozott feltétel mellett fogadható el, ha a ragályozott ország kormánya a szükséges intézkedéseket megteszi arra nézve, hogy a gyanus tárgyaknak a ragályozott területekrőli kivitele megakadályoztassék.
Midőn valamely terület ragályozottá válik, semmi megszoritó intézkedés nem fog alkalmaztatni az ezen területről származó szállitmányokra nézve, ha azok ezt a területet legalább is öt nappal a járvány fellépte előtt hagyták el.
IV. CZIM
Az áruczikkekről, vagy azon gyanus tárgyakról, melyek behozatala és keresztülvitele védelmi szempontból eltiltható - és a fertőtlenitésről
I. Behozatal és átvitel.
Az egyedüli tárgyak, illetőleg áruczikkek, melyek a behozatalból kitilthatók, a következők:
1. Testi fehérnemüek és viselt ruhafélék (használatra szánt tárgyak) és használt ágynemüek.
Midőn ezen tárgyak mint uti-podgyász vagy lakhelyváltozás miatt szállittatnak (berendezési tárgyak), azok külön rendszabályok alá esnek.
2. Rongyok és papirkészitésre szánt ócska rongyok. (Drilles.)
Nem esnek kitiltás alá: a) hydraulikus erő által összepréselt rongyok, melyek mint nagy kereskedelmi czikkek vaskarikával ellátott nagy csomagokban szállittatnak és melyek a rendeltetési ország hatósága által elfogadott származásu jegygyel és számmal el vannak látva; b) oly uj hulladékok, melyek fonó, szövőkészitési vagy fehéritő műhelyekből közvetlenül érkeznek; műgyapotnemüek (Kunstwolle, Shoddy) uj papir hulladékai.
Áruczikkek és gyanus tárgyak átvitele, melyek oly módon vannak csomagolva, hogy azokat utközben kezelni nem lehet, nem tiltandó meg.
Ugyszintén, midőn az áruczikkek és tárgyak akként szállittatnak, hogy azok utközben szennyezett tárgyakkal érintkezésbe nem jöhetnek, azoknak ragályozott területeni átszállitása nem képezhet akadályt a rendeltetési helyre való bebocsátás tekintetében.
Az áruczikkek és gyanus tárgyak behozatali tilalom alkalmazása alá nem esnek, ha a rendeltetési ország hatósága előtt beigazoltatik, hogy azok legalább öt nappal a járvány kitörése előtt indittattak el.
Nem engedhető meg, hogy az áruczikkek a szárazföldi határokon vesztegzár alá vétessenek. Kitiltás vagy fertőtlenités az egyedüli rendszabályok, melyek alkalmazhatók.
II. Fertőtlenités.
Uti podgyász. A fertőtlenités kötelező uti podgyász vagy butorzat (berendezési tárgyak) részét képező szennyes fehérnemüekre, ruhanemüekre és tárgyakra nézve, melyek ragályozottnak nyilvánitott területről származnak és melyeket a helyi közegészségi hatóság ragályozottakként fog tekinteni.
Áruczikkek. A fertőtlenités csak olyan áruczikkeknél és tárgyaknál fog alkalmaztatni, melyeket a helyi közegészségi hatóság ragályozottakul fog tekinteni, vagy olyanoknál, melyek behozatala eltiltható.
A rendeltetési hely hatóságának hatáskörébe tartozik a fertőtlenités módozatát és helyét megállapitani.
A fertőtlenitésnek akként kell történnie, hogy a tárgyak minél kevésbbé rongáltassanak meg.
Minden állam részére fentartatik a jog a fertőtlenités által okozott károk folytán esetleg fizetendő kártéritések kérdését szabályozni.
Levelek és levelezési lapok, nyomtatványok, könyvek, hirlapok, üzleti irományok stb. (a postacsomagokat bele nem értve) semminemü megszoritásnak vagy fertőtlenitésnek alávetve nem lesznek.
V. CZIM
A szárazföldi határoknál teendő intézkedések. Vasuti szolgálat. Utazók
Az utazók, a posta és a podgyász szállitására rendelt kocsik a határon nem tarthatók vissza.
Ha azonban megtörténik, hogy ezen kocsik valamelyike bepiszkoltatott, ezen kocsi a vonattól fertőtlenités czéljából lekapcsoltatik a határon, vagy a legközelebbi állomás helyén, ha ez lehetséges.
Hasonló eljárás fog követtetni a teherkocsikra nézve is.
Szárazföldi vesztegzárak többé nem állittatnak fel.
Egyedül a cholerabetegek és azon egyének, kiknél cholerás tünetek mutatkoznak, tarthatók vissza.
Kiváló fontossággal bir, hogy az utazók egészségi állapotát illetőleg a vasuti személyzet felügyeletet gyakoroljon.
Az orvosi beavatkozás az utazók megszemlélésére és a betegek gondozására fog szoritkozni.
Ha gyakoroltatik orvosi szemle, az, a mennyire csak lehetséges, a vámvizsgálattal egyszerre hajtandó végre, oly módon, hogy az utazók a lehető legrövidebb ideig tartassanak vissza.
Mihelyt oly utazók, kik ragályozott helyről jönnek, rendeltetési helyükre érkeznek, felette hasznos volna azokat az elutazás napjától számitandó öt napon át felügyelet alatt tartani.
A határok áthaladásánál a vasuti és postaszemélyzettel szemben követendő eljárás megállapitása az érdekelt igazgatóságok hatáskörébe tartozik. Azonban ennek akként kell történnie, hogy a rendes szolgálat akadályozva ne legyen.
A kormányok fentartják maguknak azon jogot, hogy bizonyos nemü egyénekre nézve külön intézkedéseket léptessenek életbe; különösen:
a) a czigányokat és csavargókat illetőleg, és
b) a kivándorlókat és oly egyéneket illetőleg, kik csapatosan utaznak, vagy lépik át a határt.
VI. CZIM
Külön intézkedés a határ-területekre nézve
A határ-kereskedelmi forgalmat és az ezen kereskedelemmel egybefüggő kérdéseket illető szabályok, valamint kivételes felügyeleti intézkedések megállapitása a határos államok között külön egyezmények tárgyát képezendik.
VII. CZIM
Vizi utak. Folyók, csatornák és tavak
A vizi utak közegészségügyi szabályzata a parti államok között kötendő külön megegyezéseknek tartandó fel.
Ajánlandók az 1892. évben kibocsátott német szabályok, melyeknek alkalmazása jó eredményeket mutat.
VIII. CZIM
Tengeri rész. A kikötőben alkalmazandó szabályok
Fertőzöttnek tekintendő azon hajó, melyen cholera van, vagy a melyen hét nap óta ujabb choleraesetek merültek fel.
Gyanusnak tekintendő azon hajó, melyen az elindulás pillanatában, vagy utközben choleraesetek merültek fel; de hét nap óta ujabb megbetegedési eset nem fordult elő.
Járványmentesnek tekintendő azon hajó - ha ragályozott kikötőből jön is - melyen sem az elindulás pillanatában, sem utközben, sem pedig a megérkezéskor choleraeset vagy halálozás nem merült fel.
A fertőzött hajók a következő rendelkezéseknek vannak alávetve:
1. A betegek azonnal kiszállitandók és elszigetelendők.
2. A többi személyek szintén kiszállitandók - ha lehetséges - és megfigyelésnek vetendők alá, melynek tartama a hajó egészségi állapotához és a legutoljára előfordult esethez képest változhat, öt napnál hosszabb azonban nem lehet.
3. A hajólegénység és az utazók piszkos fehérnemüje, használati czikkei és egyéb tárgyai, melyek a kikötő közegészségi hatóságának véleménye szerint ragályozottnak tekintendők, fertőtlenitésnek fognak alávettetni, valamint a hajó is, vagy annak legalább is ragályozott része.
A gyanus hajók a következő rendelkezéseknek vannak alávetve:
1. Orvosi vizsgálatnak.
2. Fertőtlenitésnek; a hajólegénység és utazók szennyes fehérnemüi, használati czikkei és egyéb tárgyai, melyek a helyi közegészségügyi hatóság véleménye szerint ragályozottaknak tekintendők, fertőtlenités alá vonandók.
3. A fenékviznek (l'eau de la cale) kiüritése, fertőtlenités és a hajón berakott ivóviznek más jó ivóvizzel történt kicserélése után.
Ajánlatos a hajólegénységet és az utazókat - egészségügyi állapotuk tekintetében - a hajó megérkezésétől számitandó öt napi felügyeletnek alávetni.
Hasonlókép ajánltatik a hajólegénység kiszállását megakadályozni, kivéve, ha az a szolgálat érdekében szükséges.
A ragálymentes hajóknak a szabad forgalom azonnal megengedtetik, bármily természetü is legyen azok kisérő levele (patente).
Az egyedüli eljárás, melyet azokra nézve a megérkezési kikötő hatósága előszabhat, csak a gyanus hajókra nézve alkalmazható szabályok érvényesitéséből állhat (orvosi vizsgálat, fertőtlenités, a fenékviz kiüritése és a hajón levő viznek jó ivóvizzeli helyettesitése).
Ajánlatos az utazókat és a hajólegénységet egészségi állapotuk tekintetében azon időponttól számitott öt napi felügyeletnek alávetni, mely időpontban a hajó a ragályozott kikötőből elindult.
Ugyszintén ajánltatik a hajólegénység kiszállásának megakadályozása, kivéve, ha az a szolgálat érdekében szükséges.
Magától értetik, hogy a megérkezési kikötő illetékes hatósága mindenkor követelhet oly bizonyitványt, mely igazolja, hogy az elindulási kikötőben a hajón choleraeset nem fordult elő.
A kikötő illetékes hatósága ezen rendelkezések alkalmazásánál tekintettel lesz azon körülményre, hogy az emlitett háromrendbeli hajón orvos és fertőtlenitő készülék van-e.
Külön szabályok állapithatók meg a tulterhelt hajókra, különösen a kivándorlók hajóira nézve, valamint minden más hajóra nézve, melynek állapota rosznak mutatkozik.
A tengeren érkező áruczikkek nem eshetnek más elbánás alá, mint a szárazföldön szállitott czikkek ugy a fertőtlenités, valamint a beviteli tilalom, az átvitel és vesztegzár tekintetében.
Minden hajónak, mely magát a kikötő hatósága által előszabott kötelezettségeknek alávetni nem akarja, szabadságában áll a nyilt tengerre visszatérni.
Az ily hajónak áruczikkei kirakodása megengedhető a szükséges elővigyázati intézkedések megtétele után, melyek:
1. A hajó, a hajólegénység és az utasok elszigetelése.
2. A hajófenékviz kiüritése, fertőtlenités után.
3. A hajón lévő viznek jó ivóvizzeli helyettesitése.
Azon utasok kiszállitása szintén megengedhető, kik azt kérik; azonban azon feltétel alatt, ha a helyi hatóság által előirt rendelkezéseknek magukat alávetik.
Minden ország minden egyes tengerpartjának legalább is egy kikötőjét ellátni tartozik oly szervezettel és elégséges eszközökkel, hogy bármily egészségi állapotban levő hajót befogadhasson.
A parti hajózást teljesitő hajók az érdekelt országok között létrehozandó külön megállapodásoknak lesznek alávetve.
II. Melléklet
Azon intézkedésekről, melyek ragályozott kikötőből elindult és a Dunán felfelé haladó hajókra nézve alkalmazandók
Addig is, mig Szulina város jó iható vizzel el lesz látva, a folyamon felfelé haladó hajók egészségi szempontból szigoru ellenőrzés alá vetendők.
Az utazók tulzsufoltsága szigoruan eltiltandó.
I. Szulinán teendő intézkedések.
A Dunán Romániába belépő hajók az orvosi vizsgálatig, valamint a fertőtlenitési műtét teljes bevégeztéig visszatartandók.
A Szulinába érkező hajók, mielőtt a folyón felfelé tovább mehetnének, nappal teljesitendő egy vagy több orvosi vizsgálatnak vetendők alá. Minden reggel meghatározott órában az orvos a hajó egész személyzetének egészségi állapotáról meggyőződést szerez és a bejövetelt csak azon esetben engedi meg, ha az összes személyzet teljesen jó egészségi állapotban van. A kapitánynak vagy hajósnak egészségi utlevelet, kisérő levelet (patente) vagy bizonyitványt kézbesitend, mely a későbbi kikötéseknél (garages) felmutatandó.
Mindennap lesz egy vizsgálat. A nem fertőzött hajók Szulinában való feltartóztatása három napot nem haladhat meg. A ragályozott fehérnemüek fertőtlenitése a megérkezéskor foganatositandó.
A hajón esetleg levő kétes minőségü viz jó minőségü iható vizzel fog pótoltatni.
A hajó-fenékviz fertőtlenitendő.
Az itt fentebb jelölt rendelkezések csak azon hajóknál alkalmazandók, melyek oly kikötőből indultak ki, hol cholerafészek létezik.
Magától értetendő, hogy egy nem ragályozott kikötőből érkező hajó, azaz oly kikötőből, a hol cholerafészek nincs, ha nem akarja magát az imént megjelölt megszoritásoknak alávetni, ragályozott kikötőből származó utasokat visszautasithat.
A Szulinában levő egészségi intézet tökéletesbitendő korszerü berendezéssel, valamint fertőtlenitő eszközökkel kellőleg ellátandó s akként rendezendő be, hogy egy fertőzött hajóból származó betegek, valamint a többi utasok is kiszállithatók és elszigetelhetők legyenek.
II. A folyó partjain teendő intézkedések.
A folyó mentén kisebb jelentőségü közegészségi állomások szervezendők oly módon, hogy ott a hajón esetleg levő betegek kiszállithatók legyenek; ezen állomásoknak jó ivóvizzel és a szükséges fertőtlenitő eszközökkel ellátva kell lenni. E részben az orosz és román kormányok között megegyezésnek kell létesittetni.
Minden közegészségi állomás vagy fontosabb megállóhely orvossal látandó el.
Minden állomáson egy kellőleg elszigetelt szoba készen tartandó.
Ezen állomások mellett haladó minden hajó orvosi vizsgálatnak vettetik alá. Ha betegek vagy gyanusak vannak a hajón, azok kiszállitandók és elszigetelendők.
A többi utasok szintén kiszállitandók és öt napon át elszigetelendők.
A cabinek, hálóhelyek és egyéb ragályozott helyek, valamint fehér ruha, ruhanemüek és szennyezett tárgyak fertőtlenitendők; hasonlókép a hajófenék is; a hajón levő kétes viz jó iható vizzel pótlandó.
Azon hajókon, melyeken sem beteg, sem gyanus nincsen, a cabinek és a hajófenék fertőtlenitendő és a hajón levő esetleg rosz viz, jó ivóvizzel helyettesitendő.
Az orvosi vizsgálat után a kapitány vagy a hajólegénység főnöke részére egy a tett óvintézkedéseket és az eszközölt fertőtlenitést igazoló bizonyitvány állittatik ki; ezen bizonyitvány azonkivül az utasok s a hajólegénység számát is határozottan feltüntetendi.
Ezen bizonyitvány a különböző állomásokon felmutatandó.
Midőn a hajó uj kerületbe lép, ujabb orvosi vizsgálatnak lesz alávetendő.
A hajófenék ujból fertőtlenitendő, ha a viz minden kétséget kizárólag higanyt vagy meszet alcalicus állapotban nem tartalmaz.
2. § Ezen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a kormány bizatik meg.
