Ő Felsége Ausztria császárja és Magyarország apostoli királya és ő Felsége Nagy-Británia és Irhon egyesült királyság királynője, India császárnője közt, az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma végett 1893. évi április hó 24-én Bécsben kötött államszerződés, miután az országgyülés elfogadta és utóbb a szerződő felek szokott módon megerősitették, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, és
Ő Felsége Nagy-Británia és Irhon egyesült királyság királynője, India császárnője stb.,
azon óhajtól indittatva, hogy a legteljesebb módon biztositsák egymás országaiban az irodalmi vagy művészeti művek szerzőinek vagy jogutódjaiknak jogait, e végett szerződés kötését határozták el és teljhatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
a kik jó és kellő alakban kiállitott teljhatalmazásaik közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:
Az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és jogutódaik, ideértve a kiadókat is, a magas szerződőfelek országaiban kölcsönösen azokat az előnyöket élvezik, a melyeket ott a törvény az irodalmi vagy müvészeti művek oltalmára nyujt vagy nyujtani fog.
Ennek folytán olyan irodalmi vagy művészeti művek szerzői, a mely művek az egyik magas szerződő fél országaiban tétettek közzé először, ugyszintén az ilyen szerzőknek jogutódai, a másik magas szerződőfél országaiban ugyanazon oltalomban és jogi segélyben részesülnek jogaiknak minden sértése ellen, mintha a mű először abban az országban tétetett volna közzé, a hol a jogsértés történt.
Hasonlóképen az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és jogutódaik, kik az egyik magas szerződőfélnek alattvalói, vagy az egyiknek országaiban laknak, a másik szerződőfél országaiban ugyanazt az oltalmat és jogi segélyt élvezik jogaiknak minden sértése ellen, mintha annak az államnak volnának alattvalói vagy lakosai, a hol a jogsértés történt.
Ezek az előnyök kölcsönösen a szerzők és jogutódaik részére csak az esetre vannak biztositva, ha a kérdéses müvet annak az államnak törvényei, a hol a mű először tétetett közzé, szintén védik és az oltalom tartama a másik országban nem haladhatja meg azt az időt, melyet a szerzők és jogutódaik részére az az ország nyujt, a hol a mű először tétetett közzé.
A forditás joga, részét képezvén a szerzői jognak, a forditás jogának oltalma is biztositva van a jelen szerződésben megállapitott föltételek alatt. Ha a jelen szerződés alapján ő brit Felségeinek országaiban oltalmat élvező mű, megjelenési évének eltelte után tiz esztendő alatt angol forditásban nem tétetett közzé, a mű angolra való forditásának joga az emlitett országokban a mű szerzőjét kizárólagosan többé nem illeti.
Ha valamely könyv részenkint tétetik közzé, a fentemlitett tiz évi időtartam minden egyes rész megjelenési évének elteltével kezdődik.
Jogosult forditások ugy védetnek, mint az eredeti müvek. Részesülnek e szerint azon teljes védelemben, melyet a jelen szerződés az eredeti müvek jogosulatlan többszörözése ellen nyujt.
Magától értetik, hogy ha valamely mű leforditásának joga már mindenkit megillet, a forditó nem ellenezheti, hogy ugyanazt a müvet mások is leforditsák.
Az „irodalmi vagy müvészeti müvek” kifejezése alatt értendők: könyvek, röpiratok és minden más irói müvek; szinmüvek vagy zenés szinmüvek, zenemüvek szöveggel vagy szöveg nélkül; rajzmüvészeti, festészeti, szobrászati müvek és metszetek, kőnyomatok, illustratiók, földrajzi térképek, földrajzi, helyrajzi, épitészeti vagy általában tudományos tervek, vázlatok és dombormüvek; valamint általában az irodalmi, tudományos vagy müvészeti körbe tartozó minden termék, melyet a nyomtatásnak vagy többszörözésnek bármely módján közzé lehet tenni.
A brit birodalomban és az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban a jelen szerződéssel biztositott jogok élvezete csakis azoknak a föltételeknek és alakszerüségeknek betöltésétől függ, a melyeket annak az államnak törvénye állapit meg, a hol a mű először megjelent; és további alakszerüségek vagy föltételek nem kivántatnak meg a másik országban.
Következésképen nem szükséges, hogy a mű, mely az egyik országban törvényes oltalomban részesül, beiktattassék vagy abból példányok tétessenek le a másik országban oly czélból, hogy sértések ellen azt a jogi segélyt nyerje, melyet a másik ország nyujt a területén először közzétett müveknek.
A magyar korona országaiban ellenben e jogok élvezete attól függ, hogy be legyenek töltve azok a föltételek s alakszerüségek, melyeket Nagy-Britaniának s azok is, melyeket Magyarországnak törvényei és rendeletei szabnak meg.
Hogy a jelen szerződés által oltalmazott müvek szerzői az ellenkező bebizonyitásáig ilyenekül tekintessenek s ennek folytán a másik állam biróságai előtt a szerzői jog sértése miatt eljárást indithassanak: elég, ha nevük a müvön a szokásos módon ki van téve.
A biróságok azonban kétség esetén oly további bizonyitékok szolgáltatását követelhetik, a minőket az illető ország törvényei kivánnak.
Ha a mű a szerző nevének kitétele nélkül vagy álnév alatt jelent meg, a szerzőt illető jogok érvényesitésére a müvön megnevezett kiadó van jogositva.
Ő tekintendő más bizonyiték hiányában a meg nem nevezett vagy álnevü szerző jogutódjának mindaddig, mig a szerző vagy jogutódja ki nem jelenti és be nem bizonyitja jogait.
A jelen szerződés rendelkezései semmi tekintetben sem csorbithatják a magas szerződő feleknek azt a jogát, hogy bármely mű vagy termék terjesztését, előadását, kiállitását vagy elárusitását a belföldi törvényhozás vagy rendészet intézkedéseivel felügyelet alá helyezhessék vagy megtilthassák.
A magas szerződőfelek mindenike fentartja magának azt a jogot is, hogy megtilthassa oly müvek behozatalát saját területére, a mely müvek a belföldi törvények vagy más államokkal fennálló egyezmények értelmében tiltott többszörösitéseknek vannak nyilvánitva, vagy ilyeneknek fognak nyilvánittatni.
A jelen szerződés rendelkezései a hatályba léptének napja előtt előállitott irodalmi vagy müvészeti müvekre is alkalmazandók, de a következő szabályokban körülirt korlátozások közt:
A) Az osztrák-magyar monarchiában:
A jelen szerződés hatálybalépte előtt elkészitett példányok, a melyeknek előállitása eddig meg volt engedve, jövőben is forgalomba hozhatók.
Hasonlóképen a többszörözési készülékek, mint tömöntvények, fametszetek és mindennemü metszett lapok, valamint kőnyomatu kövek, ha mindezek előállitása eddig nem volt tiltva, a jelen szerződés hatályba léptétől számitott négy év alatt továbbra is használhatók.
Az ilyen példányok terjesztése és az emlitett készülékek használata azonban csak abban az esetben van megengedve, ha az érdekelt félnek a jelen szerződés hatályba léptétől számitandó három hónap alatt előterjesztendő kérelme folytán az illető kormány az emlitett példányokat és készülékeket leltároztatta és különös bélyeggel elláttatta.
A jelen szerződés hatálybalépte előtt jogosan előadott szinmüvek és zenés szinmüvek vagy zenemüvek jövőben is előadhatók.
B) Nagy-Británia és Irhon egyesült királyságban olyan irodalmi vagy müvészeti mű szerzője vagy kiadója, a mely mű a jelen szerződés hatályba léptének napja előtt jelent meg először: jogának megsértése ellen minden törvényes segélyre fel van jogositva; de ha a jelen szerződést hatályba léptető kormányrendelet kihirdetésének napja előtt bárki is jogosan tett közzé valamely müvet az egyesült királyságban, azok a jogok vagy érdekek, a melyek ilyen közzétételből származnak vagy ezzel kapcsolatosak - a mennyiben az emlitett napon még fennállanak és értékkel birnak - meg nem szünnek és rövidséget nem szenvednek.
A jelen szerződés rendelkezései alkalmazandók ő brit Felségének összes gyarmataira és külbirtokaira, kivéve a következőket:
| India, | Victoria, | |
| Canada területe, | Queensland, | |
| Newfounland, | Tasmania, | |
| Cap-föld, | South-Austrialia, | |
| Natal, | Western-Australia, | |
| New-South-Wales, | New-Zealand. |
Mindazonáltal a jelen szerződés rendelkezései alkalmazandók lesznek a fentnevezett gyarmatok és külbirtokok közül azokra, a melyekre nézve ezt ő brit Felségének ő császári és apostoli királyi Felségénél levő képviselője a jelen szerződés megerősitésére vonatkozó okmányok kicserélésének napjától számitott két éven belül bejelenti.
A jelen szerződés a megerősitésre vonatkozó okmányok kicserélésének napjától számitott tiz éven át hatályban marad; és az esetben, ha tizenkét hónappal az emlitett tiz évi időtartam lejárta előtt a két magas szerződő fél közül egyik sem jelenti ki szándékát a jelen szerződés megszüntetésére: az hatályban marad egy éven át attól a naptól számitva, a melyen a magas szerződőfelek bármelyike ily kijelentést tesz.
Ő brit Felsége kormányának hasonló módozatok közt arra is joga van, hogy az egyezményt a IX. Czikkben emlitett gyarmatok és külbirtokokra külön-külön felmondhassa.
A jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitésére vonatkozó okmányok, mihelyt lehetséges, Bécsben ki fognak cseréltetni. A szerződés hatályba lép tiz nappal a magas szerződőfelek törvényei által megszabott alakszerüségeknek megfelelő kihirdetése után.
Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláirások]
