1894. évi XV. törvénycikk

a szeszadónak a fogyasztási terület részére való biztositása tárgyában * 

1. § A magyar korona országai s másrészt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy pedig a közös vámterülethez csatolt Bosznia és Herczegovina közti forgalomban az emlitett három fogyasztási terület egyikéből a másik két fogyasztási terület valamelyikébe átvitt azon égetett szeszes folyadékok után, a melyek után a szeszadó már lerovatott vagyis a melyek sem szeszadóval, sem a szeszadót magában foglaló vámdijjal terhelve nincsenek, a bennök foglalt alkoholmennyiségnek megfelelő szeszadó 1894-ik évi szeptember hó 1-től kezdve a befogadó terület javára megtérittetik azon terület kincstára által, a mely területről az égetett szeszes folyadékok küldetnek.

Egy litert meg nem haladó küldemények után megtéritésnek helye nincsen; s a nagyobb küldemények is csak annyiban vétetnek számitásba, a mennyiben a küldemények szállitása a 3., 4. és 5. §-ok rendelkezéseinek megfelelően hivatalos átutalás mellett történt és a küldeménynek a rendeltetési területre való beérkezése hivatalosan igazoltatott.

Ezen törvény értelmében küldemény alatt az égetett szeszes folyadékoknak a fent megnevezett három terület egyikéről a másik két terület valamelyikére való bármilyen átvitele értendő.

2. § Az adó megtéritése (1. §) minden hektoliter alkohol után abban az összegben állapittatik meg, a mely azon területen, a melyik a megtéritést teljesiteni köteles, az illető szesztermelési időszakban (1888:XXIV. törvénycikk 3. §-a) megadóztatott alkoholmennyiség minden egyes hektoliterjére ezen alkoholmennyiség után előirt összes szeszadóból átlagosan esik.

A megtérités az egy-egy termelési időszakra kiterjedő leszámolás alapján az illető szesztermelési időszak lejártára következő negyedik hónap végeig, és pedig abban az esetben, ha ezen ideig a leszámolás véglegesen még megejthető nem volna, az utólagos helyesbités fentartása mellett teljesitendő.

Ha az egy-egy termelési időszakra kiterjedőleg a magyar korona országai részéről, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részéről Bosznia és Herczegovinával megejtett leszámolások együttes eredménye szerint ezen utóbb nevezett országok javára megtérités lenne teljesitendő; ez esetben a megtéritendő összeg aranyértékre átszámitva, arra az évre, a melybe az illető termelési időszak utolsó hónapja esik, levonatik a Bosznia és Herczegovinával való vámkapcsolat létesitéséről szóló 1879. évi LII. törvénycikk 13. §-a szerint az e két ország részére a határvámjövedék közös bevételeiből 600,000 frt aranyban megállapitott összegből.

3. § A leszámolás (2. §) czéljából az, a ki a magyar korona országainak területén, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, ugyszintén Bosznia és Herczegovina területén égetett szeszes folyadékokat egy litert meghaladó mennyiségben a három terület egyikéről a másik két terület valamelyikére adóval nem terhelten (1. § ) küldeni szándékozik, köteles a küldeményt előzetesen az erre kijelölt pénzügyi közegnél (küldő hivatalnál) bejelenteni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a küldő nevét, foglalkozását és lakhelyét;

2. a szállitó (szállitási vállalat) nevét;

3. az elszállitás napját;

4. a tartályok számát és nemét;

5. az égetett szeszes folyadékok nemét és mennyiségét, valamint azoknak a hivatalos 100 foku szeszmérő szerint fokokban megjelölendő alkoholtartalmát:

6. a küldeményben tartalmazott tiszta alkohol összes mennyiségét hektoliterfokokban (literekben) kifejezve;

7. az átvevő nevét, foglalkozását és lakhelyét.

Az alkoholtartalom és alkoholmennyiség bejelentése tekintetében az olyan égetett szeszes folyadékokra nézve, a melyeknek alkoholtartalma a szeszmérővel közvetlenül meg nem határozható, rendeleti uton könnyitések engedélyezhetők.

Az alkoholmennyiség bejelentésénél megállapitott olynemü eltérések, melyek a bejelentett alkoholmennyiség 5%-át meg nem haladó többletet vagy kevesbletet képeznek, büntetés alá nem esnek.

A küldemény a bejelentéssel egyidejüleg az esetleg meglevő kisérő iratok (szállitólevél, számla stb.) felmutatása mellett, hivatalos megvizsgálás czéljából rendszerint a küldő hivatal elé állitandó.

A küldeménynek a küldő hivatal elé való állitása azonban a küldő kérelmére mellőzhető s a küldemény a küldőnek üzleti helyiségeiben is hivatalosan megvizsgálható.

Ha a küldeménynek hivatalos megvizsgálása alkalmával kifogás nem merül fel, ez esetben a küldő hivatal a küldeményt átutaló jegygyel, mely a küldeményt kell hogy kisérje, rendeltetési helyére utalja.

A rendeltetési helyére beérkezett küldemény rendszerint azon pénzügyőri szakasz elé állitandó, a melynek kerületében az átvevő fél lakhelye van.

A küldőnek azonban szabadságában áll a bejelentés megtételekor a befogadó területen levő más pénzügyőri szakaszt is kijelölni, és ez esetben a küldemény ezen pénzügyőri szakasz elé állitandó.

4. § Az átutaló jegy aláirása és átvétele által a küldő kötelezettséget vállal arra nézve, hogy az utalt küldeményt változatlan mennyiségben és minőségben, a megfelelően kitüzött időtartam alatt, az átutaló jegy átadása mellett az illetékes, illetőleg a bejelentésben általa megjelölt pénzügyőri szakasz elé állitja.

Ha a szállitás közben felmerült valamely esemény következtében szüksége merülne fel annak, hogy a szállitás iránya megváltoztattassék, vagy hogy a szállitásra kitüzött időtartam meghosszabbittassék, avagy hogy a küldemény tartályaiban változtatás eszközöltessék; ugyszintén, ha ilyen esemény következtében az égetett szeszes folyadékok mennyisége vagy alkoholtartalma szállitás közben változást szenved: ezekben az esetekben köteles a szállitó a változást a legközelebbi pénzügyi közegnél bejelenteni, mely a változást az átutaló jegyen igazolja.

A rendeltetési helynek utólagos megváltoztatása, valamint a küldeménynek azon területen való megosztása, a mely területre való kiszállitásra a küldemény utaltatik, csakis a mellett a föltétel mellett eszközölhető, ha előbb az egész küldemény változatlan állapotban a szállitás vonalán fekvő valamely pénzügyőri szakasz elé állittatik és ez által hivatalos elbánás alá vétetik.

Az esetre, ha a küldemény azon területre, a melyből származik, bármi okból visszaszállitandó, ez iránt a bejelentés a 3-ik szakasz rendelkezései értelmében ujból megteendő.

5. § A küldeménynek a befogadó területen (4. §) az illető pénzügyőri szakasz elé állitásáról igazolvány állittatik ki. Az esetre, ha a küldemény hivatalos elbánás végett történt eléállitás utján megosztatott, minden részküldeményre nézve külön-külön igazolvány állittatik ki.

Az átvevő mindannyiszor, valahányszor saját maga, vagy másnak részére a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokból, vagy Bosznia és Herczegovinából eredő oly égetett szeszes folyadékot szerez be, vagy vesz át, a mely után az adó már lerovatott, vagyis a mely sem szeszadóval, sem a szeszadót magában foglaló vámdijjal terhelve nincsen, köteles arról meggyőződni, hogy a küldemény igazolványnyal fedezve van.

A pénzügyi közegeknek ilyen szállitmányoknál való közremüködését szabályozó közelebbi határozmányok rendeleti uton állapittatnak meg.

6. § Azok a szárazföldi és vizi utak, a melyeken - a vasutakon és gőzhajózási vonalakon kivül - égetett szeszes folyadékok egy liternyi mennyiséget meghaladó küldeményei a három terület között adóval nem terhelten szállithatók, rendeleti uton határoztatnak meg és megfelelő módon közhirré tétetnek.

7. § A vasuti és gőzhajózási vállalatok az általuk szállitás végett átvett, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokból, valamint Bosznia és Herczegovinából származó s az előző 6. §-ban megjelölt nemü minden küldeményt, annak a leadási állomásra való beérkezése után, és mindenesetre még mielőtt a küldemény a czimzettnek kiszolgáltatnék, az illetékes pénzügyőri szakasznak bejelenteni kötelesek.

8. § A községi előljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos eljárásukban kivánatukra haladék nélkül segédkezet nyujtani.

A községi előljáróságnak erre kirendelt közege köteles eme hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabályellenesség esetében a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb okmányt és segédiratot szintén aláirni, és egyáltalában mindenben törvényes segélyt szolgáltatni.

9. § Az e törvény, valamint az ennek végrehajtása iránt kiadandó utasitás megszegése által elkövetett kihágásokra, a kihágások és a pénzbüntetések elévülésére és az ezek iránti kezességre nézve - a mennyiben jelen törvény másképen nem intézkedik - a jövedéki kihágások és különösen a szeszadóról szóló 1888:XXIV. törvénycikk elleni kihágások iránt jelenleg érvényben levő törvények és szabályok nyernek alkalmazást.

10. § E törvény rendelkezései ellen elkövetett jövedéki kihágásnak tekintetik:

1. ha a 3. § rendelkezései alapján tett bejelentésben az ugyanott meghatározott nemü küldemény nagyobb vagy kisebb alkoholmennyiséggel jelentetett be, mint milyen alkoholmennyiség a hivatalos megállapitás szerint a küldeményben találtatott, és a különbözet a büntetés alá nem eső mérvet meghaladja;

2. ha az utalt küldeménynek az erre kijelölt hivatal vagy közeg elé való állitása elmulasztatott;

3. ha a küldemény eléállittatott ugyan, azonban annak egy része az átutaló jegy által fedezve nincsen, és ez a fedezetlen rész az átutaló jegyben kitüntetett alkoholmennyiség 5%-át meghaladja;

4. ha valaki a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokból, vagy Bosznia és Herczegovinából adóval nem terhelten érkezett égetett szeszes folyadékokból álló olyan küldeményt, mely igazolványnyal (5. §) egyáltalában nincsen fedezve, avagy csak részben van fedezve, beszerez vagy átvesz; daczára, hogy tudta vagy a fenforgó körülményekből nyilvánvalólag tudhatta, hogy a küldemény az emlitett területekből származik;

5. ha valaki - az adóval terhelt szeszküldeményekre nézve fennálló határozmányok megszegésével - valamely a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovinából adóval terhelten utalt szeszküldeményt beszerez vagy átvesz; daczára annak, hogy tudta, vagy a fenforgó körülményekből nyilvánvalólag tudhatta, hogy a küldemény az emlitett területekről származik;

6. ha valaki égetett szeszes folyadékoknak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területéről a magyar korona országainak területére egy litert meg nem haladó mennyiségekben való átvitelével üzletszerüen foglalkozik.

Az 1. pont alatt emlitett esetben minden liter alkohol után, a melylyel a bejelentés a hivatalos megállapitástól eltér, 50 krajczár pénzbüntetés alkalmazandó.

A 2., 3., 4. és 5. pontok alatt emlitett esetekben a kihágás tárgyát képező égetett szeszes folyadék annak tartályaival együtt elkoboztatik.

Ha az elkobzás alá eső égetett szeszes folyadék rendelkezésre már nem áll, vagy pedig az a büntetés végrehajtása végett igénybe már nem vehető: ez esetben az elkobzás helyett 50 krajczár pénzbüntetés alkalmazandó azon alkohol minden literje után, a mely elkobzás alá esett volna.

A 6. pont alatt emlitett esetben az iparszerüen átvitt minden liter égetett szeszes folyadék után 50 krajczár pénzbüntetés alkalmazandó, ez esetben azonban a pénzbüntetés 5 forintnál kevesebb nem lehet.

11. § Ha adóval nem terhelt égetett szeszes folyadék egy litert meghaladó mennyiségben a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina határától a magyar korona országainak belseje felé tiltott uton (6. §) találtatik; ez esetben a küldemény, tekintet nélkül arra, hogy átutaló jegygyel fedezve van-e vagy nincs, tartályaival együtt elkobzás alá esik.

Ugyanezen büntetés alkalmazandó abban az esetben is, ha ilyen küldemény a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina határától legfölebb 15 kilométernyi távolságon belül megengedett szárazföldi vagy vizi utakon, avagy vasutakon, illetőleg gőzhajókon ugyan, de átutaló jegy nélkül oly időben foglaltatik le, a mely időben a küldemény átutaló jegygyel már ellátva kellene hogy legyen, és a fenforgó körülményekből ki nem tünik, vagy hitelesen nem igazoltatik, hogy a küldemény a magyar korona országainak területén levő valamely helyről szállittatik.

Hogy ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina határától legfölebb 15 kilométernyi távolságban megengedett szárazföldi vagy vizi utakon, avagy vasutakon, illetőleg gőzhajókon ilyen égetett szeszes folyadékot egy litert meghaladó mennyiségben tartalmazó küldemény átutaló jegygyel fedezve találtatik ugyan; azonban ez utóbbi a küldeménynyel meg nem egyezik, ez esetben az alkoholmennyiségben mutatkozó különbözet után, a mennyiben a különbözet 5%-ot meghalad, a küldemény birtokosa minden liter alkohol után 50 krajczár pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetés biztositására a küldemény tartályaival együtt zálogul szolgál és ezen törvényes zálogjog magánjogi czimből eredő minden követelést megelőz.

12. § 2 forinttól 50 forintig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha a 10. és 11. §-okban felsorolt eseteken kivül e törvény vagy az annak végrehajtása iránt kiadandó utasitás valamely rendelkezése megszegetik, különösen pedig:

1. ha a 3. § rendelkezése szerint az ugyanott meghatározott nemü küldeményekre nézve teljesitendő bejelentés megtétele elmulasztatik;

2. ha a bejelentésben más mint a 10. § 1. pontjában emlitett valótlanság foglaltatik;

3. ha az átutaló jegy és az előállitott küldemény között más, mint a 10. § 3. pontjában emlitett eltérés találtatik;

4. ha a küldeménynek a leadási állomásra való beérkezéséről a 7. § szerint a vasutak és gőzhajózási vállalatok részéről teendő bejelentés elmulasztatik;

5. ha az égetett szeszes folyadékoknak ezen törvény 3., 4. és 5. §-ai szerint hivatalosan utalt küldeményeire hivatalos zár alkalmaztatik és ezen hivatalos zár megsértetik.

13. § Azon összegből, mely a 10. és 11. §-ok rendelkezéseihez képest elkobzott tárgyak elárverezéséből, vagy a minden liter alkohol, illetve az égetett szeszes folyadékok minden literje (10. § utolsó bekezdése) után 50 krajczárral meghatározott pénzbüntetésből befoly; mindenekelőtt a kihágás tárgyát képező égetett szeszes folyadék után a kisebbik adótétel alkalmazása mellett eső szeszadó az államkincstár javára levonásba hozandó és csak a maradványra nézve találnak a tettenérők és följelentők megjutalmazása iránt fennálló rendelkezések megfelelő alkalmazást.

14. § Jelen törvény és az ennek végrehajtása iránti utasitás megszegései fölött a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával, elsőfokulag a kir. pénzügyigazgatóságok határoznak.

Ha a jelen törvény alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetés az elmarasztalttól egészben vagy részben behajtható nem volna, vagy pedig ennek behajtása csakis az elmarasztalt minden ingatlanai eladása által csak ugy lenne eszközölhető, hogy ennek folytán az elmarasztalt végelszegényedése vagy adózási képtelensége következnék be: a pénzbüntetés helyett az 1883:XLIV. törvénycikk 108. §-a szerint kiszabandó szabadságvesztés-büntetés alkalmazandó.

A pénzbüntetésnek szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatására az a kir. törvényszék illetékes, melynek székhelyén az a kir. pénzügyigazgatóság van, mely a kihágás fölött határozott, vagy melyhez az illető pénzügyigazgatóság területének nagyobb része tartozik. Horvát-Szlavonországokban a zágrábi kir. pénzügyi törvényszék illetékes.

A kir. törvényszékek határozatai ellen azon királyi táblához, melyhez az eljáró kir. törvényszék tartozik, a zágrábi elsőfolyamodásu pénzügyi törvényszék határozata ellen pedig a zágrábi pénzügyi feltörvényszékhez felfolyamodásnak van helye.

15. § E törvény hatálya kiterjed a magyar korona országainak egész területére és 1894. évi szeptember hó 1-én lép életbe.

Annak végrehajtásával a pénzügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére