1. § Az örökösödési eljárás az örökhagyó elhunyta vagy holtnak nyilvánitása után hivatalból, vagy valamely érdekelt fél kérelmére inditandó meg.
2. § Hivatalból inditandó meg az örökösödési eljárás:
1. ha az örökös, az utóörökös, vagy a kötelesrészre jogositott, kiskoru vagy az 1877:XX. tc. 28. §-a alapján gondnokság alá van helyezve, avagy méhmagzat, vagy még nem született személy;
2. ha még csak létesitendő közérdekü alapitvány van örökösi vagy utóörökösi minőségben érdekelve;
3. ha az örökös, az utóörökös, vagy a kötelesrészre jogositott, habár gondnokság alá helyezve nincsen, ismeretlen helyen távol van;
4. ha tudvalevő örökös általában nem létezik;
5. ha a jelen törvény 4. vagy 69. § esete forog fenn.
Az örökösödési eljárás hivatalból való meginditásának helye van akkor is: ha csak egy örököstársra, utóörököstársra vagy kötelesrészre jogositottra nézve forog fenn a fentebbi 1-3. pontokban foglalt esetek valamelyike.
Az örökösödési eljárásnak hivatalból való meginditása mellőzendő: ha az örökhagyó után vagyon nem maradt.
3. § Meginditandó az örökösödési eljárás, ha annak meginditását kéri:
1. az örökös, a kötelesrészre jogositott, vagy az utóörökös;
2. a végrendeleti végrehajtó;
3. olyan hagyományos, esetleg utóhagyományos, a kinek a hagyatékhoz tartozó ingatlan van hagyományozva, avagy olyan hitelező, a kinek javára a hagyatékhoz tartozó ingatlanra vagy jelzálogos követelésre, a telekkönyvi rendelet 74. §-a értelmében föltételes végrehajtási zálogjog van bekebelezve (1881:LX. tc. 138. §); végre az, a kinek javára a hagyatékhoz tartozó ingatlanra, tulajdoni igény alapján, az 1881:LX. tc. 237. §-ának a) és b) pontja értelmében, jogerejüleg zárlat rendeltetett és följegyeztetett. (1881:LX. tc. 240. §)
Ha többen, bár különböző czimen tartanak igényt az öröklésre: bármelyikök kérheti az örökösödési eljárás meginditását.
4. § Ha a hagyatékhoz ingatlan vagyon tartozik és az örökhagyó halálától (a holtnak nyilvánitó itélet jogerőre emelkedésétől) számitott három hónap alatt sem az örökösödési eljárás meginditását nem kérte az érdekeltek valamelyike, sem pedig ugyanezen határidő alatt örökösödési vagy hagyományi bizonyitvány kiadása iránti kérelmet elő nem terjesztettek: a hagyatéki eljárás akkor is hivatalból inditandó meg, ha a 2. § 1., 2., 3. és 4. pontjaiban foglalt esetek közül egyik sem forog fenn.
Az örökösödési eljárás meginditása iránt beadott, de visszavont, valamint az örökösödési vagy hagyományi bizonyitvány kiadása iránt előterjesztett, de visszavont vagy jogerejü birói határozattal visszautasitott kérelem e részben ugy tekintendő, mintha nem is lett volna előterjesztve.
5. § Az örökösnek és az utóörökösnek örököse, továbbá az, a kire az örökös vagy az utóörökös örökségét vagy az örökrészét vagy ezeknek hányadát átruházta, ugyszintén a kötelesrészre jogositottnak és a hagyományosnak örököse vagy más czimen jogutóda, ugyanazokat a jogokat gyakorolhatják az örökösödési eljárás során, a mely jogok az örököst, az utóörököst, a kötelesrészre jogositottat és a hagyományost megilletik; de csak annyiban, a mennyiben öröklési jogukat szabályszerüen igazolják, az átruházást pedig közokirattal, hitelesitett magánokirattal, vagy a hagyaték tárgyalása során tett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal bizonyitják.
6. § Az örökösödési eljárás kizárólag a kir. járásbiróságok hatáskörébe tartozik.
A gyámhatóság, a kir. közjegyző és a községi előljáróság örökösödési ügyekben a törvényben megállapitott korlátok között járnak el.
7. § Az örökösödési eljárásra az a kir. járásbiróság illetékes, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakhelye volt.
Ha az örökhagyó felváltva több kir. járásbiróság területén lakott: ezek közül az örökösödési eljárásra az illetékes, a melynek területén az örökhagyó meghalt.
Ha az örökhagyónak az ország területén rendes lakhelye nem volt: az a járásbiróság jár el, a melynek területén az örökhagyó meghalt, és ha az országon kivül halt meg, az a járásbiróság, a melynek területén a hagyatéki vagyon létezik.
Ha az örökhagyónak az országban több rendes lakhelye volt és oly helyen halt meg, mely a lakhelyek szerint illetékes járásbiróságok területén kivül fekszik, vagy ha az országon kivül elhalt örökhagyónak az országban rendes lakhelye nem volt és hagyatéka több járásbiróság területén létezik; a lakhelyek vagy a vagyon helye szerint illetékes járásbiróságok közül mint hagyatéki biróság az jár el, a melyhez az örökösödési eljárásra vonatkozó valamely beadvány vagy megkeresés előbb érkezett.
Az összes érdekeltek között a hagyatéktárgyalás elrendelése (50. §) előtt létrejött megállapodás esetére, ha az örökhagyó felváltva több járásbiróság területén lakott, e járásbiróságok közül az illetékes biróság a másik biróságnak, megelőzés esetében pedig az annak alapján eljáró járásbiróság a megelőzött járásbiróságnak köteles az eljárást átengedni.
Ha az illetékesség a fentebbiek alapján meg nem állapitható: az illetékes hagyatéki biróságot az igazságügyminister jelöli ki.
8. § A 7. § szerint illetékes járásbiróság eljárása kiterjed a magyar honosnak az ország területén levő mindennemü ingó és ingatlan vagyonára.
A 7. § szerint illetékes járásbiróság jár el a külföldi örökhagyónak az ország területén levő ingatlan hagyatékára nézve, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem intézkedik, s viszonosságon alapuló más gyakorlat sem áll fenn, - a külföldi örökhagyónak az országban levő ingó hagyatékára nézve is.
Magyar honosnak az ország területén kivül levő ingó hagyatékára nézve is a 7. § szerint illetékes biróság jár el akkor, ha nemzetközi szerződés értelmében vagy viszonosságon alapuló gyakorlat alapján, a külföldön hátrahagyott ingó hagyaték tárgyalása a hazai biróságok hatáskörébe tartozónak van elismerve.
9. § A községi halottkém és a fennálló szabályok értelmében a halottkémlést teljesitő más közeg, a község területén előforduló minden halálesetről a hullavizsgálat megtörténtével jelentést tesz a községi előljáróságnak és ha azt tapasztalja, hogy a hagyaték bármi okból veszélyeztetve van, a jelentést „sürgős” szóval jelzi.
10. § A községi jegyző, a körjegyző, városokban az erre rendelt hivatalos közeg, köteles oly esetben, melyet a halottkém sürgősnek jelzett, vagy a melyben az eljárást ő maga más okból sürgősnek tartja, a halálesetről vett értesülés után, azonnal a halottas házhoz menni s a szükséghez képest a hagyaték biztositása felől intézkedni.
Ha az elhunyt lakásán senki sincs, kire a hátrahagyott vagyont megnyugvással rá lehetne bizni: jogában áll az emlitett hivatalos közegnek, a veszélynek kitett ingó vagyont még a temetés előtt vagy közvetlenül a temetés után a haláleset fölvételéig zár alá venni.
A hagyaték biztositása végett szükséges intézkedések a háznép vagy két tanu jelenlétében teendők meg.
11. § A haláleset fölvétele minden esetben eszközlendő még akkor is, ha a 2. § 1., 2., 3. és 4. pontjának esete nem forog fenn.
A halálesetet a 10. §-ban megjelölt hivatalos közeg a biróság rendeletének bevárása nélkül hivatalból veszi föl.
Holtnak nyilvánitás vagy a halálozás tényének birói itélettel való megállapitása esetében a haláleset-fölvétel a hagyatéki biróság rendelete alapján eszközlendő.
12. § A haláleset fölvétele rendelettel megállapitandó minta szerint történik.
A haláleset fölvételéhez tartozik azoknak a körülményeknek kinyomozása, melyek az örökség megnyilta idejének, a hagyaték minőségének és hozzávetőleges értékének meghatározására, továbbá az örökösök és a legközelebbi rokonok neveinek és életkorának, tartózkodásuk helyének, netaláni elmebeli fogyatkozásuknak és az illetékes hagyatéki biróságnak és gyámhatóságnak megállapitására vonatkoznak. Az, hogy a hagyatékhoz ingatlan vagyon tartozik-e vagy sem, a haláleset-fölvételben különösen fölemlitendő.
Ezek a körülmények az örökhagyó családjának, házbeli és más, a viszonyokkal ismerős személyeknek meghallgatásával és a községi előljáróság rendelkezésére álló avagy beszerezhető hivatalos adatok felhasználásával állapitandók meg.
A haláleset a helyben levő érdekelteknek, s ha ilyenek nincsenek jelen, két tanunak jelenlétében a halottkém jelentésének vételétől számitott legfeljebb 3 nap alatt veendő föl; és az érdekelteknek, illetőleg a tanuknak aláirásával vagy kézjegyökkel ellátandó. Az aláirásnak vagy kézjegynek megtagadása a fölvételi iven megemlitendő.
13. § Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott, ez átveendő és a halálesetfölvételhez csatolandó és pedig, ha le van pecsételve, felbontatlanul.
Ha a végrendelet kiadását megtagadják, vagy ha az valamely hatóságnál vagy közjegyzőnél van letéve, ez a haláleset-fölvételben megemlitendő.
Szóbeli végrendelet esetében a végrendeleti tanuk nevei, polgári állása és tartózkodásuk helye a fölvételi ivbe följegyzendők.
14. § Ha az örökhagyónak elhalálozása helyén sem hátrahagyott házastársa, sem önjogu leszármazója, sem más közeli rokona vagy vagyonkezeléssel megbizott olyan alkalmazottja nincsen, a kinek kezeinél vagy felügyelete alatt a hagyatéki javakat meghagyni lehetne; a halálesetet fölvevő hivatalos közeg addig is, mig a biróság intézkedik (22. §), a hagyatékot egy megbizható személynek, ha kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy van érdekelve, rendszerint a községi közgyámnak felügyelete alá helyezze. Ugyanezen esetben a hagyatéknak veszélyeztetett része, különösen a halaszthatatlan kiadások fedezésére nem szükséges készpénz, a kötvények, az értékpapirok, ékszerek és drágaságok, a hagyatékra vonatkozó okiratok és a hagyaték állagának megállapitására szolgáló egyéb iratok zár alá veendők s az örökhagyó lakásán, vagy más alkalmas helyen, a körülményekhez képest a község házánál, lepecsételve vagy elzárva megőrzendők.
A mennyiben a hagyatéki biróság intézkedése veszély nélkül be nem várható, a halálesetet fölvevő közeg az eltarthatatlan ingóknak értékesitéséről is gondoskodik, - figyelemmel az érdekeltek kivánságára, és ha kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy is van érdekelve, a jelenlévő törvényes képviselővel, ilyennek jelen nem létében pedig a községi közgyámmal egyetértőleg.
15. § Az elrejtés, eltitkolás vagy elidegenités veszélyének kitett hagyatéki vagyontárgyak, a hagyatékra vonatkozó okiratok és a hagyaték állagának megállapitására szolgáló egyéb iratok, habár az örökhagyó elhalálozásának helyén van olyan személy, a kinek felügyelete alatt a hagyatéki javak a 14. § szerint különben meghagyhatók, az ezen szakaszban megállapitott módon zár alá veendők a következő esetekben:
1. ha az örökösök között olyan kiskoru, vagy az 1877:XX. tc. 28. §-a alapján gondnokság alá helyezett olyan személy van, a kinek törvényes képviselője nincs, vagy van ugyan, de jelen nem léte miatt képviseltje érdekeinek megóvásáról nem gondoskodhatik;
2. ha a halálesetet fölvevő hivatalos közeg tudomása szerint, az örökösök valamelyike ismeretlen helyen távol van vagy külföldön tartózkodik, vagy ha az örökösök között olyan elmebeteg, siketnéma vagy gyöngeelméjü van, a ki nincs ugyan gondnokság alá helyezve, de a ki az 1877:XX. tc. 28. §-ának a) vagy b) pontja alapján gondnokság alá helyezendőnek mutatkozik;
3. ha az örökösök között olyan elmebeteg van, a kinek részére az 1877:XX. tc. 258. §-a alapján ideiglenes gondnok van rendelve, de ez jelen nem léte miatt képviseltje érdekeinek megóvásáról nem gondoskodhatik;
4. ha azok közül, a kiknek örökösödési vagy utóörökösödési joga valószinü, vagy a kötelesrészre jogositottak közül valaki vagy pedig az kéri a biztositási intézkedést, a kinek a hagyaték kezelése vagy őrizete alatt van.
Ezen esetekben, ha azok, a kiknek érdekében a biztositás szükségesnek mutatkozik, a hagyatéknak csupán egy részére vannak örökösként érdekelve; a biztositási intézkedések a körülményekhez képest a hagyatéki vagyontárgyak megfelelő részére korlátolhatók.
16. § Ha a hagyatékhoz oly vagyontárgyak tartoznak, a melyek nem az örökhagyó elhalálozásának helyén vannak: a mennyiben a 14. vagy 15. § esete fenforog, a halálesetet fölvevő hivatalos közeg megkeresésére, esetleg, ha az elhalálozás bizonyitva van vagy köztudomásu, megkeresés nélkül is, az idézett §-ok intézkedéseinek megfelelő biztositási intézkedéseket annak a községnek haláleset-fölvételre hivatott közege tartozik foganatositani, a mely községben a hagyatéki vagyontárgyak vannak.
Az eljáró közeg erről az eljárásának helye szerint illetékes járásbirósághoz haladéktalanul jelentést tenni köteles.
17. § Ügyvéd vagy kir. közjegyző elhalálozásáról a halálesetet fölvevő hivatalos közeg az illetékes ügyvédi, illetőleg közjegyzői kamarát; hivatalos pénzeket, közpénztárt, vagy más pénzalapot kezelő avagy nyilvános jellegü iratok őrzésével járó hivatalt, gyámi vagy gondnoki tisztet viselő személy elhalálozásáról pedig a felügyeleti jog gyakorlására hivatott hatóságot haladéktalanul értesiteni és ennek megtörténtét a haláleset-fölvételi ivben megjegyezni köteles.
Ha az örökhagyónak oly rendjele vagy kitüntetése volt, melynek jelvénye a fennálló szabályok értelmében visszaszolgáltatandó, illetve a melyekre vonatkozóan a haláleset következtében külön jelentés teendő: ezt a halálesetfölvételi ivben meg kell jegyezni.
18. § Midőn kiskoru örökös maradt, a halálesetet fölvevő hivatalos közeg a netán életben levő anyát megkérdezi, vajjon a vagyont kezelni kivánja-e és válaszát a fölvételi ivbe bejegyzi.
Ha szülő nincsen, kipuhatolja azokat, kik törvény szerint a gyámságra vagy gondnokságra hivatvák, - a rokonokat pedig és esetleg a kiskorut meghallgatja az iránt, hogy kit ajánlanak gyámul vagy gondnokul az erre hivatottak közül vagy általában? esetleg kit ajánlanak gondnokul a méhmagzat, a születendő végrendeleti utóörökös vagy utóhagyományos, vagy a távollevő örökös, utóörökös, kötelesrészre jogositott, vagy hagyományos részére? Ebbeli nyilatkozatukat, valamint a közgyám és saját e részbeni ajánlatát, továbbá azt, vajjon a javaslatba hozottak a gyámságot vagy gondnokságot elvállalják-e? a fölvételi ivbe följegyzi, - végre a kiskoru örökös születési anyakönyvi kivonatát megszerzi s a fölvételi ivhez csatolja.
19. § Az anyakönyvvezető közeg köteles a haláleset felvételére jogosult hivatalos személy felszólitására a kiskoru örökös születésére vonatkozó bizonyitványt hivatalból dijmentesen kiszolgáltatni.
20. § A halálesetet fölvevő hivatalos közeg köteles a fölvételi ivet az elhalálozást tudató halottkémi jelentés vételétől, - holtnak nyilvánitás vagy a halálozás tényének birói itélettel való megállapitása esetén pedig a hagyatéki biróság rendeletének vételétől számitandó nyolcz nap alatt annak a járásbiróságnak beküldeni, a melyhez a község tartozik.
Ha kiskoru és gondnokság alatt álló személy is van érdekelve: a halálesetfölvétel egy másik példánya a fentebb megszabott határidő alatt megküldendő a gyámhatóságnak. (71. §)
Az átvett végrendelet a járásbiróságnak szóló példányhoz csatolandó.
A fentebbi kötelességek elmulasztása esetről-esetre 20 koronáig terjedhető rendbirsággal büntetendő. A rendbirságot a községre nézve illetékes járásbiróság szabja ki, s az erre vonatkozó határozat ellen a marasztalt csak előterjesztést tehet. A járásbiróságnak az előterjesztés következtében hozott határozata ellen felfolyamodásnak helye nincs. A kiszabott rendbirság 15 nap alatt fizetendő, ellenesetben közigazgatási uton hajtatik be.
21. § A haláleset-fölvétel beküldésével egyidejüleg jelentés teendő a járásbiróságnak a hagyaték biztositása végett tett intézkedésekről s különösen a hagyaték zár alá vételéről.
A zár alá vétel esetén a járásbiróságnak beküldendő készpénzt, továbbá a kötvényeket, értékpapirokat és drágaságokat, vagy a haláleset-fölvételi ivben vagy a zár alá vételnél jelenvolt két tanu aláirásával ellátott külön jegyzékben kell fölsorolni.
22. § A járásbiróság, melyhez a haláleset-fölvétel s esetleg a 16. §-nak megfelelő külön jelentés be van terjesztve, a haláleset-fölvételt megvizsgálja, ennek netán szükséges kiegészitése iránt intézkedik, a biztositási intézkedéseket jóváhagyja, kiegésziti, megszünteti vagy elrendeli, a beküldött pénzt és értéket őrzésbe veszi, ha a haláleset következtében különös intézkedés vagy értesités szükséges, ennek megtételéről gondoskodik, a hozzá bemutatott végrendelet kihirdetését, esetleg a szóbeli végrendelet tanuinak kihallgatását és a fölvett jegyzőkönyv kihirdetését foganatositja; s ezek megtörténte után, a mennyiben az örökösödési eljárásra nem illetékes, az iratokat és a beküldött készpénzt és értékeket az illetékes járásbirósághoz teszi át.
Az iratokat az illetékes járásbirósághoz áttevő kir. járásbiróságnak az áttételt megelőző végzései és intézkedései ellen fölebbvitelnek helye nincs. A netaláni sérelmek orvoslása az örökösödési eljárásra illetékes biróságnál kérhető.
23. § Azokban az esetekben, melyek a 2. § 1-4. pontjai alá nem sorozhatók, de a melyekben a haláleset-fölvétel adatai vagy más uton szerzett hivatalos értesülés szerint a hagyatékhoz ingatlan vagyon tartozik: az örökösödési eljárásra illetékes járásbiróság a 4. §-ban megállapitott három hónapi határidőt nyilvántartja, és a három hó elteltével szükség esetében az örökösödési eljárásnak hivatalból való meginditása iránt intézkedik.
A biróságok, a közigazgatási hatóságok, a kir. közjegyzők és a községi előljáróságok kötelesek minden tudomásukra jutott esetről, a melyben az örökhagyó hagyatékához ingatlan tartozik és tudomásuk szerint a hagyatéki eljárás a fentebbi határidő elteltével sincsen meginditva, értesiteni a járásbiróságot, a melynek területén az ingatlan van.
24. § Minden végrendelet a biróság által az örökhagyó halála után, a közös végrendelet pedig az egyik végrendelkező halála után kihirdetendő, még akkor is, ha a 2. § 1-4. pontjának esete fenn nem forog.
Ha az örökhagyó több végrendeletet hagyott hátra, valamennyit ki kell hirdetni.
25. § A ki az örökhagyó végrendeletét őrzi, köteles azt azonnal, mihelyt az örökhagyó haláláról értesült, vagy a haláleset fölvételére jogosult közegnek átadni, vagy pedig saját választása szerint a hagyatéki eljárásra illetékes kir. járásbiróságnak avagy a legközelebbi járásbiróságnak bemutatni. A ki az örökhagyó halálát megelőzőleg három hónap alatt alkotott szóbeli végrendeletnél mint tanu közremüködött, köteles azt, hogy az örökhagyó szóbeli végrendeletet tett, a haláleset fölvételére jogositott hivatalos közegnek vagy a hagyatéki eljárásra illetékes kir. járásbiróságnak, avagy a legközelebbi járásbiróságnak bejelenteni.
A hagyaték tárgyalásának elrendelése után (50. §) a végrendeletet a tárgyalás vezetésével megbizott kir. közjegyzőnek is át lehet adni.
A kir. közjegyző a nála levő vagy neki átadott végrendeletet a székhelyén levő kir. járásbiróságnak tartozik bemutatni.
Hatóságok - ide nem értve a kir. járásbiróságokat - a náluk letett végrendeletet a hagyatéki eljárásra illetékes kir. járásbiróságnak, vagy a legközelebbi járásbiróságnak tartoznak kihirdetés végett átküldeni.
26. § A végrendeletet rendszerint az a kir. járásbiróság hirdeti ki, melyhez a végrendeletet a haláleset-fölvétel kapcsán beterjesztették, vagy a 25. § szerint közvetlenül bemutatták vagy áttették.
A kir. járásbiróság, az általa fölvett vagy nála letett végrendeletet maga hirdeti ki.
27. § Ha a hagyatéki biróságnak tudomására jut, hogy a végrendelet valamely hatóságnál van letéve: átküldése iránt hivatalból intézkedik; ha pedig arról értesül, hogy valaki az örökhagyó végrendeletét őrizete alatt tartja: az illetőt a végrendelet bemutatására utasitja.
Az ellen, a ki a nála levő végrendeletet ezen utasitás daczára sem mutatja be, az érdekeltek igényeiket a törvény rendes utján érvényesithetik.
Mennyiben van ez esetben bünvádi eljárásnak helye: a büntető törvények szerint itélendő meg.
28. § A végrendelet kihirdetésére kitüzött határnapról értesitendők a tudvalevő érdekeltek, ha a biróság székhelyén laknak vagy tartózkodnak, avagy ugyanott lakó képviselőjük van. Ha az érdekeltek nincsenek jelen, a kihirdetés két tanu előtt történik. A kir. közjegyző által fölvett, a nála letett vagy neki átadott és általa bemutatott végrendelet a közjegyző jelenlétében azonnal kihirdetendő.
A biró a kihirdetés idejét magára a végrendeletre följegyzi és aláirásával bizonyitja.
29. § A végrendelet kihirdetéséről jegyzőkönyv veendő fel, a melynek a kihirdetés fölemlitésén felül magában kell foglalnia:
a) a talált végrendeletek számának és keltének előadását,
b) a végrendeletet bemutató személy vagy hatóság megnevezését,
c) annak előadását, vajjon az okiratot felbontva vagy lepecsételve nyujtották-e be?
d) ha a biróság a felbontásnál a pecséteket sérült állapotban találja, vagy ha maga az okirat aggályra ad okot, ennek megemlitését.
A jegyzőkönyvet mind a biró, mind a jelenlevők aláirják.
A kir. közjegyző vagy kir. járásbiróság által fölvett közvégrendelet és a kir. közjegyzőnél letett végrendelet a kihirdetésről fölvett jegyzőkönyvhöz hivatalból hitelesitett másolatban csatolandó. Az eredeti megőrzés végett a járásbiróság iratai között marad, s illetőleg visszaadandó a közjegyzőnek. (1874:XXXV. tc. 85. §)
Minden más esetben a végrendelet eredetije csatolandó a jegyzőkönyvhöz.
30. § Ha az örökhagyó szóbeli végrendeletet hagyott hátra: a hagyatéki biróság a szóbeli végrendelet tanuit eskü nélkül kihallgatja s a fölvett jegyzőkönyvet kihirdeti. Ha a tanuk más biróság területén laknak vagy tartózkodnak, kihallgatásuk megkeresés utján történik.
Ha a szóbeli végrendelet tanui annak a kir. járásbiróságnak területén laknak vagy tartózkodnak, melyhez a haláleset-fölvételt beterjesztik, vagy a melynél a 25. §-ban emlitett bejelentés történt: kihallgatásukat és a fölvett jegyzőkönyv kihirdetését ez a járásbiróság eszközli még akkor is, ha az örökösödési eljárásra nem is illetékes.
31. § A szóbeli végrendelet tanuinak kihallgatására megidézendők a tudvalevő érdekeltek; ha a biróság székhelyén laknak vagy tartózkodnak, avagy ha ugyanott lakó képviselőjük van. A biróság székhelyén kivül belföldön tudvalevő lakhelylyel vagy tartózkodási helylyel biró érdekeltek a tanukihallgatásnak idejéről ajánlott levélben értesittetnek. A tanukihallgatás foganatositandó akkor is, ha az érdekeltek meg nem jelennek, vagy ha a részökre szóló idézés vagy értesités nem volt kézbesithető.
32. § Ha a szóbeli végrendeletről a tanuk által készitett és aláirt följegyzést mutatnak be: a végrendeleti tanuk kihallgatása mellőzendő s a följegyzés hirdetendő ki, az irásbeli végrendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok szem előtt tartásával.
33. § A szóbeli végrendelet tanuinak eskü alatti kihallgatását a hagyatéki biróság az örökösödési eljárás folyamán elrendelheti, ha azt az érdekeltek valamelyike kéri.
Ily esetben a tanuk kihallgatására és a foganatositott tanukihallgatás hatályára a polgári peres eljárásnak az előleges bizonyitásra vonatkozó szabályai alkalmazandók.
34. § A végrendelet kihirdetéséről fölvett jegyzőkönyvet és csatolmányait, ugyszintén a szóbeli végrendelet tanuinak vallomását tartalmazó jegyzőkönyvet a biróság - ha nem egyszersmind hagyatéki biróság - ez utóbbinak megküldi.
A hagyatéki biróság a végrendelet kihirdetéséről értesiti a végrendeletben részesitett személyeket - ideértve a hagyományosokat is - ha lakhelyök tudva van vagy könnyen kipuhatolható. Ha pedig a haláleset-fölvétel adatai vagy a végrendelet tartalma szerint kiskoru, vagy gondnokság alatt álló, vagy távollevő személy, méhmagzat, vagy még nem született utóörökös vagy utóhagyományos van érdekelve: a végrendelet hivatalos másolatát megküldi a gyámhatóságnak. (71. §)
Ha végrendeleti végrehajtó van nevezve: ez erről oly utasitással értesitendő, hogy a megbizás elfogadása iránt záros határidő alatt nyilatkozzék. Ha még létesitendő alapitvány van részesitve, s végrendeleti végrehajtó nincs: a biróság az alapitványnak a jogosult képviselő felléptéig való képviseletére gondnokot rendel.
A kihirdetési jegyzőkönyvhöz csatolt eredeti végrendelet a hagyatéki biróságnál őriztetik meg és a hagyatéki iratokhoz annak hivatalból hitelesitett másolata csatoltatik.
35. § A hagyaték leltározása a 2. § 1., 2., 3. és 4. pontja esetében hivatalból foganatositandó; - más esetekben a leltár a hagyatéki biróság végzése alapján veendő fel.
36. § A hagyaték leltározása elrendelendő, ha annak elrendelését kéri:
a) a 3. § értelmében az örökösödési eljárás meginditásának kérésére jogositott személy;
b) az örökösödési eljárás meginditásának kérésére nem jogositott olyan hagyományos vagy utóhagyományos, a ki hagyományát törvényszabta alaki kellékekkel ellátott végrendelettel vagy öröklési szerződéssel igazolja;
c) az örökhagyónak olyan hitelezője, a ki követelését okirattal, avagy belföldön szabályszerüen vezetett kereskedelmi könyvből készitett és hitelesitett könyvkivonattal igazolja.
Annak a hitelezőnek kérelmére, a ki követelését külföldön vezetett kereskedelmi könyvből készitett hiteles könyvkivonattal igazolja, a leltározás csak akkor rendelendő el: ha az illető külföldi államban a hitelező biztositására szolgáló intézkedéseknél a magyar állam területén vezetett kereskedelmi könyvek a belföldön vezetett kereskedelmi könyvekkel egyenlőknek tekintetnek.
A hagyaték-leltározás elrendelésének nincs helye azon hitelező vagy hagyományos kérelmére, a kinek követelése vagy hagyománya kellően biztositva van, vagy az örökös által biztosittatik.
A leltározás költségét az azt kérő hagyományos vagy hitelező tartozik előlegezni s a hagyatékból annak megtéritését csak akkor és annyiban követelheti, ha és a mennyiben e leltározás a különben is szükséges leltározás költségeinek megtakaritásával járt. E tárgyban a hagyatéki biróság határoz.
Ha kiskoru vagy az 1877. évi XX. tc. 28. §-ának alapján gondnokság alá helyezett vagy gondnokság alá helyezendőnek mutatkozó elmebeteg, siketnéma, gyenge elméjü avagy távollevő egyénre hagyomány háramlott: a leltározás elrendelendő, ha a gyámhatóság a hagyomány biztositására szükségesnek tartja s a leltározás iránt a hagyatéki biróságot megkeresi. A leltározás azonban mellőzendő, ha az örökösök kimutatják, hogy a hagyományt a gyámhatóság részéről elfogadott módon biztositották.
Elrendelendő a gyámhatóság megkeresésére a leltározás akkor is, ha az 1877. évi XX. tc. 28. §-a a) vagy b) pontja alapján gondnokság alá helyezendőnek mutatkozó, avagy külföldön ismert helyen távollevő, gondnokság alá nem helyezett személy mint örökös, utóörökös, vagy kötelesrészre jogositott van érdekelve.
37. § A leltározást a községi jegyző, körjegyző, városokban az erre kirendelt közeg teljesiti.
A hagyatéki biróság elrendelheti, hogy kir. közjegyző eszközölje a leltározás kiegészitését vagy a pótleltározást, valamint a közjegyző székhelyén a nagyobb hagyatékoknak leltározását is. Utóbbi esetben erről a leltározásra különben illetékes közeg haladéktalanul értesitendő.
A hagyatéki biróság területén kivül a leltározást, pótleltározást és leltárkiigazitást a körülményekhez képest községi jegyző, birósági végrehajtó, vagy kir. közjegyző foganatositja.
38. § A 2. § 1., 2., 3. és 4. pontjának esetében köteles a községi jegyző, a körjegyző, városokban az erre rendelt hivatalos közeg, a leltározást - ha a hagyatéki biróság másra nem bizta - a haláleset-fölvétel körüli teendőinek befejezésétől, - a birósági végrehajtó és a királyi közjegyző pedig a birói megbizás vételétől számitott nyolcz nap alatt megkezdeni, és lehető gyorsasággal befejezni.
39. § A leltározás megkezdésének idejéről értesitendők: az ismeretes örökösök, utóörökösök, kötelesrészre jogositottak és az örökösödési eljárás meginditásának kérésére jogositott hagyományosok, kik a leltár fölvétele helyén vagy oly közel vannak, hogy értesitésök késedelem nélkül történhetik; továbbá a netalán kirendelt hagyatéki gondnok, ugyszintén a végrendelet végrehajtója, ha kineveztetéséről a leltározó közegnek tudomása van.
A 2. § 1., 2., 3. és 4. pontja esetében a leltározás a törvényes képviselő, kinevezett gyám vagy gondnok, s ilyennek nemlétében a községi közgyám közbejöttével foganatositandó.
Az örökösödési eljárás meginditásának kérésére nem jogositott hagyományosok és a hitelezők közül csak az értesitendő, a kinek kérelmére a leltározás elrendelve lett.
Bármely érdekeltnek jogában áll - ha értesitve nem is lett - a leltározásnál külön meghivás nélkül is jelen lenni. A leltározásnál az érdekelt kiskoru vagy gondnokság alatt álló személyek rokonai is jelen lehetnek.
40. § A leltárba hivatalból foganatositott kinyomozás utján fölveendő minden vagyontárgy, mely az örökhagyónak elhalálozásakor birtokában volt.
Az örökhagyó birtokában talált, de minden kétséget kizáróan másnak tulajdonát képező vagyontárgy kihagyandó a leltárból. Minden más esetben az idegen tulajdonul állitott vagyontárgy is fölveendő a leltárba, annak megjegyzésével, hogy ki és mi czimen igényli?
A leltárba fölveendő az örökhagyót illető, de másnak kezénél lévő vagyontárgy is, s egyuttal előadandó az ok: miért van az illető tárgy más személy birtokában.
41. § Ingó dolgok kellően körülirandók és megbecsülendők.
Értékpapirok lényeges ismérveik megemlitésével az örökhagyó elhalálozása napján fennállott árfolyam szerint veendők fel.
A követelések az örökhagyó halála napjáig kiszámitott hátralékos járulékokkal teljes értékben veendők fel, - a behajthatóság akadályainak esetleges megemlitésével.
42. § Ingatlanok, ugyszintén nagyobb értékkel biró ingóságok megbecslése, - a mennyiben valamelyik érdekelt fél ezt kivánja, - egy vagy több szakértő, más ingók megbecslése egy szakértő által történik.
Ha az érdekeltek becslést nem kivánnak, a becsár az 1881:LX. törvénycikk 148. § első bekezdésének rendelkezéseihez képest állapitandó meg.
A becsüsöket a leltározó közeg nevezi ki, ha a hagyatéki biróság már maga nem nevezett becsüsöket. Biróság székhelyén foganatositandó becslések eseteiben rendszerint a biróságnál állandóan alkalmazott becsüsök valamelyike nevezendő ki.
A leltározáshoz két házbelit vagy szomszédot, vagy ezek hiányában más alkalmas két egyént kell tanunak meghivni.
43. § A leltárba fölveendő az örökhagyót terhelő minden tudvalevő tartozás az elhalálozás napján fennállott összegben s az elhalálozás napjáig kiszámitott járulékokkal; továbbá a temetés költségének összege; végre az az összeg, mely a fölvett követelésekből behajthatatlanság czimén elesik.
Ha a leltárba fölvett valamely tartozás valódiságát és fennállását az érdekeltek valamelyike kétségbe vonja: ez az illető tétel mellett különösen fölemlitendő.
44. § A hagyatéki biróság a hatósági területén kivül található javak leltározása és biztositása iránt megkeresés utján intézkedik.
Ha a leltár kiegészitésének vagy pótleltározásnak szüksége a hagyaték tárgyalása folyamán merült fel: ezt, a mennyiben a tárgyalás helyén foganatositandó, avagy a felek által előterjesztett adatok alapján helyszini fölvétel nélkül eszközölhető, a tárgyaló közjegyző teljesiti; ellenesetben e végből a hagyatéki biróság területén az illetékes községi vagy városi közeghez fordul, a hagyatéki biróság területén kivül foganatositandó eljárás végett pedig az illetékes kir. járásbiróságot közvetlenül keresi meg.
45. § A leltárhoz csatolandók az ingatlanokra vonatkozó hiteles telekkönyvi kivonatok, továbbá az illetéki szabályoknak megfelelő adóbizonylatok, s esetleg azok az okiratok, melyek igazolják, hogy a leltárba fölvett vagyontárgyak a hagyatékhoz tartoznak.
A telekkönyvi hatóság köteles a leltározó közeg szóbeli vagy irásbeli felszólitására az örökhagyó ingatlan vagyonát tárgyazó telekkönyveket kivonatos hiteles másolatokban sürgősen elkészittetni és ezeket, valamint az örökhagyónak telekkönyvileg bejegyzett követeléseit és jogait tárgyazó adatokat bélyegmentesen kiszolgáltatni.
46. § A megjelent érdekeltek, valamint az érdekelt kiskoru vagy gondnokság alatt álló személyeknek megjelent rokonai (39. § utolsó bekezdés) kivánhatják, hogy a leltár fölvételére vonatkozó előterjesztéseiket és észrevételeiket a leltárba röviden fölvegyék. Ha az érdekeltek valamely vagyontárgy hagyatéki minőségét vagy valamely szenvedő követelés valódiságát és fennállását kétségbe vonják: az erre vonatkozó kifogás megemlitése után további nyilatkozatok és ellennyilatkozatok a leltárba nem vehetők föl.
47. § A leltárt a leltározó közeg, a tanuk, esetleg szakértők, valamint az érdekelt felek, s a netán megjelent rokonok aláirják.
Az, a ki a leltárt aláirja, ezzel magában véve nem ismeri el, hogy a leltárba fölvett vagyontárgyak a hagyatékhoz tartoznak, vagy hogy a hagyatékhoz más vagyontárgy nem tartozik, valamint azt sem, hogy a leltárba fölvett tartozások fennállanak.
48. § A leltározás befejeztével a hivatalból fölvett leltár csatolmányaival együtt annak a járásbiróságnak küldendő meg, melyhez a község tartozik, s innen esetleg az örökösödési eljárásra illetékes járásbirósághoz teendő át.
A hagyatéki biróság rendeletére fölvett leltár csatolmányaival együtt a hagyatéki biróságnak mutatandó be.
A kir. közjegyző - ha a leltározáson felül a hagyatéki tárgyalás vezetésével is van megbizva - a leltárt és csatolmányait csak a tárgyalás befejezése után mutatja be.
Ha kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy mint örökös, utóörökös, vagy kötelesrészre jogositott van érdekelve: a leltározó közeg; megkeresésre foganatositott leltározás esetében pedig a hagyatéki biróság a leltár másodpéldányát, illetőleg hivatalból hitelesitett másolatát megküldi a gyámhatóságnak. (71. §)
A leltár fölvételénél és bemutatásánál tanusitott késedelem esetében a községi és városi közeg a 20. § szabályai szerint büntetendő. A birósági végrehajtó és a királyi közjegyző mulasztásaira a fegyelmi szabályok alkalmazandók.
49. § A 2. § 1., 2., 3. és 4. pontja esetében a leltárral együtt beküldendők a közgyámmal egyetértőleg megállapitott halaszthatatlan kiadások (1877:XX. tc. 17. és 102. §) fedezésére nem szükséges készpénz, továbbá a kötvények, értékpapirok, ékszerek és drágaságok.
Ha csupán olyan kiskoru örökös van, a ki atyai hatalom vagy anyjának gyámsága alatt áll, az atya, illetőleg az anya őrizete alatt levő ékszerek és drágaságok beküldése mellőzendő.
50. § A hagyatéki biróság a 2. és 3. § eseteiben a leltár esetleges hiányainak pótlása vagy a leltározás kiegészitése után vagy ezeknek s illetőleg a tárgyaló közjegyző által foganatositandó leltározásnak elrendelésével egyidejüleg, hagyatéki tárgyalást rendel.
Ez alkalommal, a mennyiben kiskoru, gondnokság alatt álló vagy gondnokság alá helyezendő személy, méhmagzat, vagy még születendő személy mutatkozik érdekeltnek; a biróság megkeresi a gyámhatóságot (71. §), hogy azoknak szabályszerü képviseletéről gondoskodjék s a képviselők nevéről és lakhelyéről a tárgyalással megbizott közjegyzőt sürgősen értesitse.
A mennyiben gyám vagy gondnok kirendelésének szüksége a hagyaték tárgyalásának során merül fel, a tárgyalást vezető közjegyző keresse meg a gyámhatóságot. (71. §)
51. § A hagyaték tárgyalásának vezetésével kir. közjegyző bizandó meg. A biróság, ha területén több közjegyző van, ügyelni tartozik, hogy azok ilyen megbizatásokban egyenlő arányban részesüljenek.
52. § A tárgyalás a körülményekhez képest a közjegyző székhelyén, az illetékes járásbiróság székhelyén vagy a helyszinén, illetőleg a körjegyzőség székhelyén vagy a körjegyzőséghez tartozó avagy szomszédos valamelyik községben tartandó meg.
Ha azonban a hagyatékhoz oly ingatlan tartozik, melynek tulajdoni joga nincsen az örökhagyó javára bejegyezve, s oly körülmények forognak fenn, melyek alapján az örökhagyónak, mint tényleges birtokosnak tulajdoni joga, a helyszinén beszerezhető adatok alapján, az 1892. évi XXIX. törvénycikk rendelkezései szerint bejegyezhető, vagy ha más körülmény következtében szükséges a hagyatéki tárgyalásra befolyással biró adatoknak a helyszinén való beszerzése: a tárgyalás mindenesetre a helyszinén (a körjegyzőség székhelyén, vagy a körjegyzőséghez tartozó valamely községben) tartandó meg.
A megbizott közjegyző késedelmes eljárása esetében az 1886:VII. tc. 34. §-ának intézkedései azzal a módositással alkalmazandók, hogy a megbizás elvonása esetében, a mennyiben helyben más közjegyző nincsen, a hagyaték tárgyalására birósági tag küldendő ki. Elvonható ugyanily módon a megbizás akkor is, ha a közjegyzőnek felületes eljárása a tárgyalás másodszori pótlását teszi szükségessé.
53. § A hagyaték tárgyalására a kir. közjegyző tüzi ki a határnapot, melyre megidézendők: az örökösök, az utóörökösök, a kötelesrészre jogositottak, az örökhagyó özvegye, a végrendeleti végrehajtó, valamint azok a hagyományosok, esetleg utóhagyományosok, a kiknek javára a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan van hagyományozva. A többi hagyományos, valamint a 3. § 3. pontja értelmében az örökösödési eljárás meginditásának kérésére jogositott hitelező és tulajdoni igénynyel biró - ha lakhelyök tudva van - a hagyaték tárgyalására kitüzött határnapról értesitendők ugyan; de azzal a hozzáadással, hogy meg nem jelenésük a hagyatéki eljárás lefolyását nem akadályozza, s igényeiket az örökös ellenében meg nem jelenésük esetében is érvényesithetik.
Ha mint örökös, kötelesrészre jogositott, utóörökös, hagyományos vagy utóhagyományos kiskoru, gondnokság alatt álló, gondnokság alá helyezendő vagy még születendő személy avagy méhmagzat van érdekelve; a hagyatéki tárgyalás határnapjáról a gyámhatóság (71. §), ha pedig valamely már létező vagy az örökhagyó által rendelt alapitvány van részesitve, az alapitvány felügyeletére hivatott hatóság is értesitendő.
Ha az örökhagyó olyan végintézkedés hátrahagyásával halt el, melyben egész hagyatékáról intézkedik: a kötelesrészre nem jogositott törvényes örökösök csak akkor idézendők meg, ha nyilvánvaló, hogy a végrendelet vagy öröklési szerződés nincsen ellátva a törvényszabta alaki kellékekkel, vagy ha a törvényes örökösök vannak az örökség birtokában, avagy pedig örökösödési igényöket a biróságnak vagy a tárgyalással megbizott közjegyzőnek bejelentették.
Az, a ki az egész örökségét vagy egész örökrészét átruházta, a hagyaték tárgyalására csak akkor idézendő meg, ha az átruházás nincs közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalva.
A hagyaték tárgyalására egyébiránt bármely érdekelt fél megjelenhet akkor is, ha megidézve, vagy a tárgyalás határnapjáról értesitve nem volt.
54. § A távollevő örökös vagy örökösök, ha tartózkodásuk helye ismeretlen, a kir. közjegyző által kibocsátandó hirdetmény utján három hónapi határidőre azzal a megjegyzéssel idézendők: hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson, melynek határnapja csak a hirdetményi határidő lejárta utáni időre tüzhető ki, személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelennének: a részökre a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani, és hogy perre utasitás esetében is, a mennyiben képviseletökről nem gondoskodnak, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fognak képviseltetni. A hirdetmény egy példányának megküldése mellett, annak kibocsátásával egyidejüleg a kir. közjegyző megkeresi a gyámhatóságot (71. §) a végből, hogy a távollevő képviseletére gondnokot rendeljen.
A hirdetmény kifüggesztendő a biróságnál, szabályszerü kihirdetés végett megküldendő azon belföldi községek előljáróságainak, a hol az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt és a hol a hagyatéki vagyon fekszik; és ha a távollevő örököst illető hagyatéki vagyonnak leltári értéke 1000 koronát meghalad: egyszer közzéteendő a hivatalos lapban is. A hirdetményi határidő a kifüggesztést, hirlapi közzététel esetében pedig a közzétételt követő napon veszi kezdetét.
E szabályok alkalmazandók akkor is, ha a külföldön távollevő örökösnek tartózkodási helye ismeretes ugyan, de az idéző végzés a külföldi hatóság utján kézbesithető nem volt, vagy a kézbesités megtörténtének tanusitása a tárgyalás napjáig meg nem érkezett. Ezen esetben a hirdetmény egy példánya az örökösnek is, külföldi ismert tartózkodási helyére czimezve, postán ajánlva elküldendő.
55. § A tárgyalás szóbeli, s az annak körébe eső teendők rendszerint a következők:
1. Az érdekeltek közbenjöttével megállapitandó a leltár, vagy a mennyiben szükséges, ennek pótlása és kiegészitése eszközlendő, s a hagyatéki vagyon cselekvő és szenvedő állapotának főösszegei a jegyzőkönyvben is előadandók. Megegyezés hiányában a feleknek a leltárra vonatkozó észrevételeit kell röviden jegyzőkönyvbe venni.
2. Ki kell puhatolni és megállapitani, hogy mint örökösöknek, utóörökösöknek, vagy kötelesrészre jogositottaknak kiknek van öröklési igényök és mily czimen; esetleg be kell szerezni azokat az okiratokat, a melyek az örökösödési jog igazolása szempontjából szükségesek. Azokban az esetekben, midőn csupán az örökhagyó leszármazói, felmenői, testvérei, vagy ezek leszármazói és házastársa örökösödnek, ezek családi összeköttetésére nézve - ha ez iránt kétség nem forog fenn - elegendő a halálesetfölvétel: ha a halálesetet a jelen törvény hatályterületén és abban a községben vették föl, a melyben az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt. Más esetekben a családi összeköttetést anyakönyvi kivonattal vagy más teljes hitelü okirattal kell bizonyitani.
3. Ha végrendeleten alapuló öröklés esete forog fenn és valamely örökösnek joga föltételtől függ: kideritendő, vajjon a föltétel bekövetkezett-e már? s esetleg tisztába hozandó a jogviszony, mely a föltétel függőben léte alatt fenn fog állani.
4. Ha csak a tárgyalás alkalmával tünnék ki, hogy valamely kiskoru vagy gondnokság alatt álló személynek érdeke szülőinek, a gyámnak vagy a gondnoknak érdekével összeütközik, s részére a gyámhatóság külön gondnokot nem rendelt: a tárgyalás vezetője - a gyámhatóság utólagos jóváhagyásától feltételezve - a kiskoru részére akár a közgyám, akár más alkalmas egyén személyében ügygondnokot rendel. Ugyanez a szabály alkalmazandó akkor is, ha több olyan kiskorunak, vagy gondnokság alatt állónak érdeke ütközik össze egymással, a kiknek ugyanazon egy személy a törvényes képviselője.
5. Ha az örökösödési jog vitássá válik, a tárgyalás vezetője kisérelje meg az egyezséget, és ha ez sikerül, vagy az örökösödési jog vita tárgyát nem képezi, - az örökösödési jog megállapitása, s a mennyiben több örökös van, az örököstársakat megillető örökösödési hányad vagy örökrész a jegyzőkönyvben kitüntetendő. Jegyzőkönyvbe foglalandó továbbá az a megállapodás, hogy az örököstársak vagyonközösségben maradjanak-e, avagy közöttük osztály történjék-e? és hogy mi módon történjék a hagyatéki terhek kifizetése és az e részben egyetemlegesen felelős örököstársak esetleges visszakövetelési jogának biztositása egymással szemben.
6. A mennyiben az örököstársak a hagyatéknak felosztását kivánják, e részben közöttük az egyezség megkisérlendő, és ha ez sikerül, a létrejött egyezség jegyzőkönyvbe foglalandó. E részben az örököstársak a körülményekhez képest az 59. § rendelkezéseire figyelmeztetendők és az egyezség e rendelkezések alkalmazása mellett is megkisérlendő. Ha az osztály megtétele szempontjából egyes ingatlanok szétdarabolása szükséges: az eldarabolási vázlat a telekkönyvi szabályoknak megfelelően kiállitandó és a jegyzőkönyvhöz csatolandó.
7. Ha az érdekeltek közt egyezség nem jön létre: ezt a vitás kérdések megállapitása mellett szintén jegyzőkönyvbe kell venni, s a tárgyalást arra is kell kiterjeszteni, minő intézkedések teendők a hagyatéki vagyon kezelése, a netáni követelések behajtása, a hagyatéki terhek kifizetése, a nagy értékcsökkenés vagy az értékkel arányban nem álló költség nélkül el nem tartható avagy a hagyatéki terhek kifizethetése végett eladandó hagyatéki vagyontárgyak értékesitése, valamint a hagyatéki vagyon biztositása tekintetében. Az e tárgyban létrejött megállapodások, s megállapodás hiányában az ellentétes kérelmek és inditványok jegyzőkönyvbe veendők.
A tárgyalás vezetője köteles mind az öröklési jogra, mind az osztályra nézve az egyezséget, ha az eredményhez remény mutatkozik, ismételve megkisérleni.
56. § Azokat az anyakönyvi kivonatokat, melyek a családi összeköttetés igazolására szükségesek, a tárgyaló közjegyző a jelen törvény hatályterületén alkalmazott anyakönyvvezetőktől hivatalból tartozik beszerezni: ha a megszerzéshez szükséges adatokat - a születés, halálozás vagy házasság helyét és évét - az érdekelt fél a tárgyalás során megjelöli.
57. § Ha valószinünek mutatkozik, hogy az ismert örökösön felül még egy vagy több ismeretlen örököstárs is van; ezek a királyi közjegyző által kibocsátandó hirdetmény utján legalább 30, és legfeljebb 60 napra kitüzendő ujabb határnapra azzal idézendők meg: hogy ha meg nem jelennek, örökösödési igényök a hagyaték tárgyalása során nem fog figyelembe vétetni. A hirdetmény közzétételére az 54. § intézkedései megfelelően alkalmazandók.
Azok, a kik öröklési igényt támasztanak, de az öröklési joguknak alapját képező családi kapcsolatot avagy az öröklési jogukat igazoló végintézkedést a hagyaték tárgyalásának során sem nem bizonyitják, sem pedig oly adatokat nem szolgáltatnak, a melyek alapján ezek a bizonyitékok hivatalból beszerezhetők: az öröklési eljárás során ugy tekintendők, mint a kiknek öröklési igényük nincsen. Ha azonban a támasztott igény alaptalansága nem nyilvánvaló: a hagyatéki biróság legalább 30 nap és legfeljebb 60 napra terjedő határidőt tűzhet ki a bizonyitékok utólagos előterjesztésére, s a bizonyitékok előterjesztése esetén a hagyatéknak póttárgyalását rendeli el.
58. § Az örökösök, a mennyiben vagyonközösségben akarnak maradni, annak föltételeit egyezség utján megállapithatják és szabályozhatják.
Az osztályt mindazok kérhetik, a kiket szerződésnél, végrendeletnél vagy törvénynél fogva örökösödési jog illet.
59. § Az örököstársak egyértelmü megállapodásával, s a mennyiben közöttük kiskoru vagy gondnokság alatt álló is van, a gyámhatóság jóváhagyásával, az osztály oly módon is eszközölhető:
a) hogy egyes vagyontárgyak továbbra is határozott hányadokban az örököstársak közös tulajdona maradjanak,
b) hogy egyes vagyontárgyakat a hagyatéki biróság árverésen adjon el és a vételárat ossza fel, avagy
c) hogy egyes vagyontárgyak az örökösök közül annak osztályrészébe adassanak át, a ki a vagyontárgyat az örököstársak közt megtartandó versenyajánlat utján legmagasabb árban kész átvenni, és a többiek a vételár aránylagos részével elégittessenek ki, végre
d) hogy azokból a vagyontárgyakból, melyeket az örökösök természetben kivánnak felosztani, az egyes osztályrészeket a részükről választandó szakértők állapitsák meg, és az osztályrészek, e részben való megállapodás hiányában, sorshuzás utján jelöltessenek ki. Ebben az esetben az osztályrészeknek szakértők által való megállapitása felől s az osztályrészeknek esetleg sorshuzás utján való kijelölése iránt a hagyatéktárgyalást vezető közjegyző intézkedik.
Ha az örököstársak között csak az osztályra vonatkozó egyes kérdések, jelesen egyes vagyontárgyaknak a hagyatékhoz tartozása, vagy pedig az teszi vita tárgyát, hogy egy vagy több örököstársat terhel-e örökrészébe betudandó érték, és ha igen, mennyi: az örököstársak, egyértelmü megállapodással, e vitás kérdések érintetlenül hagyásával köthetnek osztályos egyezséget. Az érintetlenül hagyott vitás kérdések az egyezségben megjelölendők.
60. § Ha az örököstársak között az osztály oly módon jön létre, hogy az örökhagyó házastársa, vagy az örököstársak közül egy, vagy többen saját vagyonukat is osztály alá bocsátják, vagy kiegyenlitő értékül átadják: az érdekeltek kérelmére az e tárgybeli jogügyletekről szerkesztett és bemutatott okiratokat a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvéhez kell csatolni, vagy - a mennyiben az érdekeltek kivánják, - az e részben létrejött megállapodásokat a tárgyalást vezető közjegyzőtől felveendő és szabályszerü aláirással ellátandó külön jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A bemutatott okirat vagy azt pótló külön jegyzőkönyv alapján eszközlendő telekkönyvi bejegyzés végett, a hagyatéki biróság az átadó végzés áttételével egyidejüleg keresi meg a telekkönyvi hatóságot; hacsak az érdekeltek másként nem állapodtak meg.
61. § Ha a 4. § alapján hivatalból meginditott örökösödési eljárás esetében az összes érdekeltek között egyértelmü megállapodás jön létre az iránt, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanok kit és minő részben vagy minő arányban illetnek, s az érdekeltek egyértelmüleg kijelentik, hogy az eljárásnak a hagyatékhoz tartozó egyéb vagyontárgyakra való kiterjesztését nem kivánják: az örökösödési eljárásnak a többi vagyontárgyakra kiterjesztése mellőzendő.
62. § Az az örökös, a ki szabályszerüen meg volt idézve, de meg nem jelent, ha örökösödési joga és annak hányada nem vitás, a tárgyalást vezető kir. közjegyző által az őt illető és az örököstársak által elismert hányadnak közlése mellett egy ujabb határnapra idézendő azzal; hogy ha személyesen, vagy meghatalmazottja által meg nem jelenik, a tárgyalást az ő távollétében is meg fogják tartani s annak eredményéhez képest az örökség osztatlanul vagy a körülményekhez képest az 59. § alkalmazása mellett egészben vagy részben megosztva fog átadatni. Ez esetben a meg nem jelent örökös osztályrésze birói kézhez teendő le és a mennyiben birói letétre nem alkalmas, a közjegyző megkeresésére a gyámhatóság által kinevezendő gondnok által kezelendő.
Ez az idézés az örökösnek az első végzések kézbesitésére a törvénykezési rendtartásban meghatározott módon kézbesitendő, és ha a kézbesités csak ügygondnokrendeléssel kapcsolatban történhetnék meg: az 54. és 64. §-ok rendelkezései alkalmazandók.
63. § Ha a meg nem jelent örökös örökösödési igényét a megjelent örökösök el nem ismerik: a meg nem jelent örökös a tárgyalást vezető kir. közjegyző által egy ujabb határnapra azzal idézendő meg, hogy meg nem jelenése esetében igényét a hagyaték tárgyalása során nem fogják figyelembe venni. Ez a szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlannak szabályszerüen megidézett hagyományosa a tárgyalásra meg nem jelent s az örökös a hagyományhoz való jogot el nem ismeri.
Ez esetben azonban az örökség vagy hagyomány átadásának csak akkor van helye, ha a meg nem jelent örökös vagy hagyományos el nem ismert örökösödési igényét, illetőleg hagyományát az elmulasztott tárgyalási határnaptól számitott 30 nap alatt keresettel nem érvényesiti; s a mennyiben a kereset más biróságnál inditandó meg, annak meginditását a 30 napi zárhatáridő lejártától számitott 8 nap alatt a hagyatéki biróságnál nem igazolja.
Ez a végzés a meg nem jelent örökösnek vagy hagyományosnak az első végzések kézbesitésére a törvénykezési rendtartásban meghatározott módon kézbesitendő, és ha a kézbesités csak ügygondnok-rendeléssel kapcsolatban történhetnék meg: az 54. és 64. §-ok rendelkezései alkalmazandók.
64. § Ha az 54., 62. és 63. § szerint hirdetmény utján megidézett örökös nem jelenik meg, a tárgyalás a meg nem jelent örökös részére a gyámhatóság által kinevezett gondnok közbenjöttével tartandó meg.
A meg nem jelent örököst, perre utasitás esetében is, a mennyiben képviseletéről nem gondoskodik, a kinevezett gondnok képviseli.
65. § Ha a kötelesrészre jogositott a hagyaték tárgyalására szabályszerüen meg volt idézve, de meg nem jelent: a mennyiben kötelesrészhez való joga nem vitás, egy ujabban kitüzendő határnapra azzal idézendő meg a tárgyalást vezető kir. közjegyző által, hogy meg nem jelenése esetében a részére az eljáró közjegyző által az idézéssel egyidejüleg kinevezett ügygondnokkal fogják a tárgyalást megtartani, és hogy azon esetre, ha az örökösök a perre utasitás mellőzését kivánják, a hagyatéki biróság a kötelesrészt hivatalból fogja megállapitani s a megállapitott összegnek a 77. § szerint leendő biztositása mellett, a hagyatékot az örökösöknek átadni.
A tárgyalás a kinevezett ügygondnokkal megtartható akkor is, ha az ujabb határnapra szóló idézést a kötelesrészre jogositottnak nem lehetett kézbesiteni.
Ha pedig a kötelesrészhez való jog vitás: az első tárgyaláson meg nem jelent jogositott egy ujabban kitüzendő határnapra az eljáró közjegyző által azzal idézendő meg, hogy meg nem jelenése esetében igénye a tárgyaláskor nem fog figyelembe vétetni. Az ujabb határnapra szóló idézés a kötelesrészre jogositottnak az első végzések kézbesitésére a törvénykezési rendtartásban meghatározott módon kézbesitendő. Ha a kézbesités csak ügygondnok-rendeléssel kapcsolatban történhetnék meg; a meg nem idézhetett jogositott képviseletére a tárgyaló közjegyző megkeresésére a gyámhatóság által gondnok rendelendő s egy ujabb határnapra a gondnok idézendő meg.
A kirendelt gondnok perre utasitás esetében a kötelesrészre jogositottat a per során is képviseli mindaddig, a mig képviseletéről nem gondoskodik.
66. § Ha a megjelent érdekeltek valamelyike közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalt nyilatkozattal igazolja, hogy a megidézett, de meg nem jelent örökös, utóörökös, hagyományos, utóhagyományos, kötelesrészre jogositott avagy az örökhagyó özvegye kielégittetett vagy igényéről lemondott: az ilyen jogositott az örökösödési eljárás során nem jön figyelembe.
Ha a bemutatott okirat a fentebbi kellékeknek meg nem felel: a meg nem jelent érdekelt egy ujabb határnapra azzal idézendő, hogy ujabb meg nem jelenése esetében a bemutatott okirat tartalma valónak fog tekintetni.
Ugyanezek a szabályok megfelelően alkalmazandók az érdeklettek által a hagyatéki birósághoz vagy az eljáró közjegyzőhöz intézett azon beadványra vagy irásbeli nyilatkozatra, a melyben lemondásukat, kielégittetésöket, vagy azt jelentik be, hogy a tárgyalásban részt venni nem kivánnak, de a mi a hagyatékból nekik jut, elfogadják. Utóbbi esetben az ilyen nyilatkozatot tevő a többi érdekeltek között létrejött megállapodáshoz hozzájárultnak tekintendő.
67. § Ha a hagyatékhoz tartozó ingatlan a telekkönyvben nem az örökhagyó tulajdonául van bejegyezve: a tárgyalást vezető kir. közjegyző igyekezzék kieszközölni, hogy a telekkönyvi tulajdonos az ingatlannak az örökhagyóra történt átháramlásáról telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot állitson ki, vagy hogy a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot pótló megállapodás és nyilatkozat a tárgyalást vezető közjegyző által felveendő külön jegyzőkönyvbe foglaltassék s a telekkönyvi tulajdonos szabályszerü aláirásával vagy kézjegyével elláttassék.
Ezen okiratok vagy külön jegyzőkönyv alapján a hagyatékhoz tartozó ingatlan tulajdonjogának az örökös vagy hagyományos nevére az örökhagyó telekkönyvön kivüli tulajdonjogának kitüntetése mellett leendő bekebelezése végett, a hagyatéki biróság rendszerint az átadó végzés áttételével egyidejüleg keresi meg a telekkönyvi hatóságot. Az érdeklettek kivánságára azonban a tárgyalást vezető kir. közjegyző köteles a telekkönyvi hatóságot megkeresni az iránt, hogy az ingatlan tulajdonjoga az örökhagyó javára bekebeleztessék. E megkeresés elintézéséig a hagyaték tárgyalásának befejezését függőben kell tartani; kivéve ha az érdekeltek a tárgyalás folytatását és a többi hagyatéki vagyon részleges átadását kérik. (76. § a) pont.)
68. § Ha az okirat megszerzése, vagy az azt pótló külön jegyzőkönyv felvétele az előző § értelmében nem sikerül, a mennyiben oly körülmények forognak fenn, a melyek mellett az örökhagyónak mint tényleges birtokosnak tulajdonjoga az 1892. évi XXIX. törvénycikk idevágó rendelkezései alapján az örökhagyó nevére bejegyezhető: e részben a hagyatéki tárgyalás vezetője az idézett törvénycikk s az e részben fennálló szabályok értelmében köteles eljárni.
A meginditott külön eljárás jogerejü elintézése után a hagyaték tárgyalása folytatandó, és jogukban áll az érdekelteknek addig is a 76. § a) pontja értelmében a hagyaték részleges átadását kérni.
69. § Ha a hagyatékhoz tartozó, de az örökhagyó tulajdonául még be nem jegyzett ingatlan mint örökség vagy hagyomány szállott az örökhagyóra: a még le nem tárgyalt kapcsolatos egy vagy több előző hagyaték tárgyalását hivatalból meg kell inditani. A mennyiben a kapcsolatos hagyatékra vonatkozó eljárásra más biróság illetékes: az illetékes biróság keresendő meg, mely a kapcsolatos hagyatékot hivatalból köteles tárgyalni.
A hagyaték tárgyalásának befejezése a kapcsolatos hagyatéki tárgyalás befejezéséig függőben tartandó. Ez az intézkedés a részleges átadás kérhetésének jogát (76. § a) pont) nem érinti.
Az érdekeltek között a kapcsolatos előző hagyaték tárgyalásának elrendelése (50. §) előtt létrejött megállapodás esetére a különböző biróságok illetékessége alá tartozó kapcsolatos hagyatéki ügyek tárgyalása az illetékes biróságok egyikénél egyesitendő.
70. § Ha az örökhagyó tulajdonául oly ingatlan van a telekkönyvben bejegyezve, mely nem az örökhagyót illeti, hanem más, harmadik személyt, vagy a melyet harmadik személy mint tényleges birtokos igényel: a hagyatéki tárgyalás vezetője igyekezzék odahatni, hogy a tárgyalás során az örökösök annak a személynek hozzájárulásával, a kit az ingatlan illet, telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot állitsanak ki. - Az ilyen okiratot pótló megállapodások és nyilatkozatok az érdekeltek kérelmére a 67. § értelmében külön jegyzőkönyvbe foglalandók. (94.§)
Ha ez alapon - szükség esetében a gyámhatóság jóváhagyásával - a kérdés nem rendezhető és a tényleges birtoklás igazolva van: a hagyatéki biróság az igénylő harmadik személyt utasitja, hogy az e tárgybeli végzés kézbesitésétől számitandó 30 napi zárhatáridő alatt vagy kérje a telekkönyvi hatóságnál, mint tényleges birtokos, az ingatlan tulajdonjogának az 1892. évi XXIX. törvénycikk értelmében nevére leendő bejegyzését, vagy pedig keresetet inditson az örökösök ellen az ingatlan tulajdoni joga iránt, és az egyik vagy másik eljárás meginditását a hagyatéki biróságnál a zárhatáridő lejártától számitott 8 nap alatt igazolja, mert különben az ingatlan át fog adatni az örökösöknek. Az e tárgyban hozott végzést az igénylő háznépének is lehet kézbesiteni; ha pedig háznépe nincsen, hirdetmény kibocsátása nélkül ügygondnok nevezendő részére és a végzés ennek kézbesitendő.
Ha az igénylő a zárhatáridő alatt az egyik vagy másik eljárás meginditását nem igazolja: az ingatlan hivatalból adandó át az örökösöknek. Ha pedig a meginditott eljárás az igénylő jogerejü elutasitásával végződik: ennek a körülménynek igazolása esetén az átadás bármelyik érdekelt fél kérelmére rendelendő el.
A fentebbi intézkedések nem érintik az örökösöknek azt a jogát, hogy a többi hagyatéki vagyon részleges átadását kérhessék. (76. § b) pont.)
71. § A hagyaték tárgyalásának befejezésével a kir. közjegyző az összes iratokat az illetékes járásbiróságnak mutatja be.
Ha azonban kiskoru, vagy gondnokság alatt álló személy van érdekelve: a kir. közjegyző az összes iratokat azon gyámhatósághoz teszi át, mely a kiskorura vagy gondnokság alatt álló személyre nézve illetékes (1877:XX. tc. 198. §).
Ha több kiskoru vagy gyámhatóság alatt álló jogositott van és az egyezséghez több gyámhatóság jóváhagyása szükséges; az iratokat csak az egyik gyámhatósághoz kell átküldeni, megjelölésével azon további gyámhatóságoknak, a melyekhez az iratok átteendők lesznek. A felek kérelmére és költségére azonban a további gyámhatóságok a tárgyalási jegyzőkönyv és a leltár hivatalos másolatának megküldése mellett egyidejüleg megkereshetők.
A fentebbi szabályok alkalmazandók, ha több gyámhatóság van érdekelve, a haláleset-felvételnek (20. §), a végrendelet hiteles másolatának (34. §) és a leltár másodpéldányának vagy hiteles másolatának (48. §) közlésére is.
Ha a kiskoruak és gondnokság alatt állók személyére nézve illetékes gyámhatóságot a hagyatéki tárgyalás során nem lehetett kipuhatolni, vagy ha a kiskorunak vagy gondnokság alatt állónak illetékes gyámhatósága az országon kivül van: az iratok ahhoz a gyámhatósághoz teendők át, a melynek területkörében a hagyatéki biróság illetékességének megállapitásánál alapul vett község van.
A gyámhatóság az egyezség és a tárgyalás során létrejött megállapodások jóváhagyásának kérdésében határoz s az iratokat e határozattal kiegészitve az illetékes járásbiróságnak küldi meg. Ha azonban a kir. közjegyző az örökösödési illeték kiszabása végett szükséges hagyatéki kimutatást (1881:XXXIV. tc. 9. §) még nem csatolta az iratokhoz: az iratokat visszaküldi a kir. közjegyzőnek.
Azokban az esetekben, a melyekben a jelen törvény értelmében gyámhatósági jóváhagyás szükséges, gondnokság alatt állóknak kell tekinteni azokat a jogosultakat is, a kiknek képviseletére az 54., 62., 63. és 65. §-ok értelmében a gyámhatóság rendel gondnokot.
72. § A járásbiróság a hozzá érkezett iratok alapján, a mennyiben a tárgyalás pótlásának szüksége fenn nem forog, érdemleg határoz.
Ha csak egy örökös van, vagy ha az érdekeltek között egyezség jött létre s a mennyiben kiskoru vagy gondnokság alatt álló érdekelt van, a gyámhatóság az eljárást, illetőleg az egyezséget jóváhagyta: a biróság a hagyaték átadását tartalmazó végzést hoz, a melyben az örökösöket, valamint az egyezségnek megfelelően megosztott vagy osztatlan hagyatékból járó örökrészüket vagy jutalékukat meghatározza. - Az átadó végzésben a telekkönyvezett ingatlanoknak telekkönyvi megjelölésével kimondandó, hogy azok tulajdonjoga kinek vagy kiknek javára s minő részben vagy hányadokban kebelezendő be, valamint befoglalandók esetleg a 77., 78., 81. és 82. §-oknak megfelelő intézkedések is.
Ha a hagyatékhoz tartozó, de az örökhagyó nevén nem álló ingatlan tulajdonjogának bekeblezése a 67. és 68. §-ok értelmében nem történhetik meg: az átadó végzésben az érdekeltek megegyezésének megfelelően megállapitandó, hogy az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlan, mint örökség avagy hagyomány, kire vagy esetleg kikre és minő hányadokban szállott át; a kik azután erre vonatkozó jogaikat a törvény rendes utján érvényesithetik.
73. § Átadó végzést kell hozni abban az esetben is, ha csak olyan egyes vitás kérdések forognak fenn, a melyek az átadó végzés meghozatalát nem akadályozzák.
Ha az örököstársak között csupán az a kérdés vitás, hogy bizonyos ingó tárgyak és követelések a hagyaték kiegészitő részét képezik-e, és hogy az örököstársak egymásnak előre kapott érték alapján tartoznak-e, s minő megtéritéssel: a hagyaték átadandó s a vitás jogoknak a törvény rendes utján való érvényesitése fenhagyandó; feltéve, hogy az örökösök között oly egyezség jött létre, mely átadás alapjául szolgálhat. A létrejött egyezség során az örökösök a függőben hagyott kérdésre vonatkozó biztositás nyujtását is szabályozhatják, és pedig oly módon is, hogy egyes örököstárs által nyujtandó biztositás összege erejéig a zálogjog az örököstárs által örökölt ingatlan tulajdonjogának bekeblezésével egyidejüleg bekebeleztessék.
74. § Átadó végzést a biróság az örökhagyó halálától számitott három hónap eltelte előtt nem hozhat. Ha a hagyaték tárgyalását ezen három hónapi határidő eltelte előtt fejezték be, s ezen határidő alatt mint örökös, utóörökös, kötelesrészre jogositott, vagy mint a hagyatékhoz tartozó ingatlan hagyományosa vagy utóhagyományosa, ujabb igénylő jelentkezett: ezen igényekre való tekintettel a hagyatéknak póttárgyalását kell elrendelni.
Ha azonban az örökhagyó leszármazói vannak örökösödésre hivatva és az 55. § 2. pontja értelmében teljesitett kipuhatolásból kétségtelen, hogy az örökhagyónak tudvalevő leszármazóin kivül más leszármazója nem maradt: az átadó végzés az érdekeltek között létrejött egyezség alapján az örökhagyó halálától számitott három hónap eltelte előtt is meghozható. Ez a szabály áll akkor is, ha az örökhagyó leszármazóival együtt házastársa vagy más végrendeleti vagy szerződési örököse is örökösödik; feltéve, hogy nem forog fenn oly körülmény, a melyből azt lehetne következtetni, hogy az örökhagyó más, még nem ismert végrendeletet vagy öröklési szerződést hagyott hátra.
75. § Az átadó végzés az összes érdekelteknek, és ha kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy van érdekelve, az egyezséget jóváhagyó gyámhatóságnak is kézbesitendő; - jogerőre emelkedése után pedig a tulajdonjog bekeblezése s az abban esetleg elrendelt egyéb telekkönyvi bejegyzés végett az illetékes telekkönyvi hatósághoz hivatalból teendő át. Ha szükséges, az átadó végzéssel együtt át kell tenni a telekkönyvi hatósághoz a 60. és 67. §-okban emlitett okiratokat vagy az azokat pótló külön jegyzőkönyveket.
Hivatalból intézkedjék a hagyatéki biróság az átadó végzés jogerőre emelkedése után a tekintetben is, hogy a biróság őrizete vagy zárlat alatt levő értékek a jogosultaknak kiadassanak és a kiskoruakat s a gondnokság alatt álló személyeket illető rész a gyámhatóságnak átküldessék.
Az örökösnek, különösen az örökhagyó leszármazóinak, szülőinek és házastársának - az ezeket kétségtelenül megillető osztályrész jövedelme, sőt szükség esetén a tőke egy része is kérelmükre az átadás előtt is kiadható, illetőleg az árvaszék rendelkezésére bocsátható.
Ha kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy van érdekelve: az átadó végzés jogerőre emelkedéséről az illetékes gyámhatóság (71. §) mindenesetre értesitendő.
76. § Részleges hagyaték-átadó végzés hozandó:
a) ha a hagyaték teljes átadását a 67., 68. vagy 69. § eseteiben a hagyatékhoz tartozó, de az örökhagyó tulajdonául be nem jegyzett ingatlanokra vonatkozó külön eljárás akadályozza;
b) ha az örökhagyó tulajdonául bejegyzett, de másnak tényleges birtokában levő ingatlanra nézve a biróság a tényleges birtokost igényének a 70. § értelmében való érvényesitésére utasitotta;
c) ha csupán az ingatlanra vonatkozó hagyomány iránti jog vitás és e részben a 82. § értelmében perre utasitásnak van helye;
d) ha egy vagy több örököstársnak sem örökösödési joga, sem az egész hagyatékból, vagy annak nem vitás részéből őket illető örökösödési hányad nem vitás.
Az a), b), és c) pontok eseteiben akkor van helye a részleges átadásnak, ha az érdekelt örökös vagy örökösök a részleges átadást kérik.
A d) pont eseteiben részleges átadás rendelendő azon örököstársak megállapodása alapján, a kiknek örökösödési joga nem vitás; akkor is, ha a többi örököstársak a részleges átadáshoz hozzá nem járulnak.
Osztály tárgyát a d) pont eseteiben rendszerint csak a hagyatékhoz tartozó készpénz, értékpapirok és helyettesithető ingó tárgyak képezik; a többi vagyontárgyak pedig csak akkor oszthatók meg, ha az összes érdekeltek között, ideértve mindazokat, a kik a vitás örökrészhez igényt támasztanak, az osztályra nézve egyezség jött létre.
Az a) pont esetében a 68. és 69. § szerinti eljárás befejezése után hagyatéki póttárgyalás tartandó.
A c) és d) pontok eseteiben a vitás kérdésre vonatkozóan részleges perre utasitásnak van helye s a perre utasitás tárgyát képező ingatlanoknak, esetleg a vitás hányadrésznek tulajdonjoga egyelőre az örökhagyó nevén marad bejegyezve.
77. § Ha csupán a kötelesrészre jogositottnak a kötelesrészhez való igénye vagy a kötelesrész összege képezi a vita tárgyát: az örökösök a perre utasitás mellőzésével a hagyaték átadását kivánhatják arra az esetre, ha azt az összeget, a melyet a jogositottak kötelesrészként követelnek s a mely összeget a tárgyalás során megjelölni kötelesek, biztositják.
A mennyiben az érdekelt felek között más megállapodás nem jön létre, a kötelesrészül követelt összeg a zálogjognak a hagyatéki ingatlanokra az örökös, esetleg hagyományos tulajdonjogának bejegyzésével egyidejü bekeblezése által, és ha a hagyaték csupán ingóságokból áll, a követelt összegnek készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban birói kézhez való letétele által biztositandó. Ha a hagyaték ingókból és ingatlanokból áll, a zálogjog bekeblezésén felül a kötelesrészül követelt összeg aránylagos részét készpénz vagy óvadékképes értékpapirok letételével kell biztositani. Az aránylagos rész kiszámitásánál a hagyatéki ingatlanok tiszta értékének és a hagyatéki ingók értékének arányát kell alapul venni.
78. § A hagyaték tárgyalására megidézett utóörökösöknek, esetleg a még születendő utóörökösök részére kinevezett gondnoknak meg nem jelenése nem akadályozza, hogy az örökség az örökösöknek átadassék; - de a mennyiben az örökhagyó másként nem intézkedett, az utóörökösök utóöröklési jogát hivatalból kell biztositani az utóörökösödés tárgyát képező ingatlanokra az örökösök tulajdonjogának bekeblezésével egyidejü telekkönyvi feljegyzés által, - az ingóságokra pedig az örökhagyó idevonatkozó rendelkezéseinek és a fenforgó körülményeknek figyelembevételével, megfelelő módon.
Ha az utóörökös a hagyaték tárgyalására megjelent, és sem az örökösödési, sem az utóörökösödési jog nem vitás: a hagyaték átadásával kapcsolatban a biztositást az örökös és az utóörökös között létrejött megállapodásnak megfelelően, s a mennyiben ilyen megállapodás létre nem jön, a fentebbieknek megfelelő módon kell eszközölni.
Ugyanezek a szabályok alkalmazandók akkor is, ha az örökösödési jog nem vitás, hanem csak az utóörökösödés képezi vita tárgyát, és az örökös - perre utasitás mellőzésével - a hagyatéknak az utóöröklési jog biztositása mellett leendő átadását kéri.
79. § Az utóöröklési jog telekkönyvi feljegyzésének törlését s az e tárgybeli biztositék feloldását a hagyatéki biróság az örökös kérelmére - szükség esetében az érdekelteknek s az örökhagyó halálakor még nem született utóörökösök részére kirendelt vagy kirendelendő ügygondnoknak meghallgatása után - elrendelheti, ha az utóörökösödési jognak megszünése közokirattal kétségtelenül bizonyittatik, jelesen:
1. ha az utóörökös vagy az utóörökösök az örökhagyó végintézkedésében s az annak alapján feljegyzést rendelő végzésben név szerint meg vannak nevezve, s közokirattal igazoltatik, hogy az utóörökös, vagy ha több utóörökös van, ezek mindnyájan az utóöröklés esetének beállta előtt meghaltak;
2. ha az utóörökösök név szerint megnevezve nincsenek, hanem valamely név szerint megnevezett személynek már született gyermekei, leszármazói vagy testvérei javára van az utóörökösödési jog rendelve és feljegyezve, és ha közokirattal igazoltatik, hogy mindazok, a kiket a rendelkezés alapján utóöröklési jog illetett, az utóöröklés esetének beállta előtt meghaltak;
3. ha valamely név szerint megnevezett személynek születendő leszármazói vannak utóörökösöknek nevezve, és közokiratokkal igazoltatik, hogy ez a személy meghalt és utóörökösödési joggal biró leszármazója nem maradt.
A személyazonosság kétség esetében külön bizonyitandó.
A feljegyzés törlését és a biztositás feloldását rendelő végzés az érdekelt feleknek s az örökhagyó halálakor még nem született utóörökösök gondnokának, ezenfelül a fentebbi 1. és 2. pont eseteiben az utóörökösök tudvalevő örököseinek, s a mennyiben tudva nincsenek, a részökre kinevezendő ügygondnoknak kézbesitendő és csak jogerőre emelkedése után (124. §) foganatositandó.
Ha az örökös meghal s az utóörökösödés esete ennek következtében áll be; az örökség az örökös hagyatékára vonatkozó örökösödési eljárás során a jelen törvény megfelelő alkalmazásával adandó át az utóörökösnek s ugyanezen alkalommal, ha további utóörökösödés esete nem forog fenn, az utóörökösödési jog telekkönyvi feljegyzésének törlése és a biztositás feloldása rendelendő el.
A fentebbi szabályok megfelelően alkalmazandók az utóhagyományos jogának biztositására szolgáló telekkönyvi feljegyzés törlésére is.
Az utóörökösödési vagy utóhagyományi jog feljegyzésének a jogositottak engedélye alapján való törlésére a telekkönyvi rendeletek szabályai alkalmazandók.
Mindazokban az esetekben, a melyekben az utóörökösödési vagy utóhagyományi jog feljegyzésének törlését és a biztositás feloldását a fennebbi szabályok szerint elrendelni nem lehet; a megszünt vagy többé be nem állható utóörökösödési vagy utóhagyományi jog feljegyzésének törlése és a biztositás feloldása per utján eszközölhető.
80. § Az utóöröklési jogra vonatkozó anyagi jogszabályokat a 78. és 79. § rendelkezései nem érintik.
81. § Ha csupán az özvegyi jog a vita tárgya: ez a körülmény a hagyaték átadását nem akadályozza; az átadás azonban az özvegynek özvegyi jogát nem érinti s az örökösök csak a törvény rendes utján követelhetik az özvegyi jog megszoritását.
Az örökhagyó özvegyét megillető özvegyi jog az örökösök, esetleg a hagyományosok tulajdonjogának bekeblezésével egyidejüleg telekkönyvileg bejegyzendő, az ingókra nézve pedig a körülményeknek megfelelően biztositandó.
Ezek a szabályok alkalmazandók akkor is, ha az örökhagyó özvegye a hagyaték tárgyalására nem jelent meg.
82. § A hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan hagyományozása esetében, ha a hagyományhoz való jog nem vitás, a hagyaték átadását rendelő vagy az örökösök hozzájárulása esetében külön is kiadható végzésben ezen ingatlan tulajdonjogának az örökhagyó nevéről közvetlenül a hagyományos nevére leendő bekeblezése rendelendő el, és pedig akkor is, ha a hagyományos a hagyaték tárgyalására nem jelent meg.
Ha pedig az ingatlan hagyományhoz való jog vitás, a 85-88. § megfelelő alkalmazásával perre utasitásnak van helye. Ez azonban a többi hagyatéki vagyon részleges átadását nem akadályozza.
Másnemü hagyomány biztositásának az örökösödési eljárás során csak a hagyományos kérelmére és csak akkor van helye, ha a hagyomány törvényszabta alaki kellékekkel biró végrendeleten, öröklési szerződésen vagy halálesetre szóló ajándékozási okiraton alapul. A biztositás azonban ez esetben is csak abból állhat, hogy a biróság az átadó végzésben a hagyatékhoz tartozó ingatlanokra - az átadó végzésen alapuló tulajdonjognak bekebelezésével egyidejüleg - a hagyományos biztositására szolgáló összeg erejéig zálogjog bekebelezését rendeli el és hogy ha a hagyományosok igénye veszélyezettnek mutatkozik - a mi felett a hagyatéki biróság a fenforgó körülményeknek méltatásával belátása szerint határoz: - a letétben levő készpénznek és értékpapiroknak kiadását a hagyomány kifizetésétől vagy biztositásától teszi függővé.
E biztositás mellőzendő akkor, ha az örökhagyó akként rendelkezett, hogy a hagyománynyal terhelt örökös vagy hagyományos a hagyományt biztositani nem köteles.
Ha a hagyatéki ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bekeblezéssel egyidejüleg a kötelesrészre jogositottak biztositására zálogjogi bekeblezés van elrendelve (77. §), e zálogjogot a hagyományosok biztositására rendelt zálogjogi bekeblezést megelőző rangsorozat kitüntetésével, több hagyományos biztositására elrendelt zálogjogi bekeblezéseket pedig egyenlő rangsorozat kitüntetésével kell bekebelezni.
Egyébiránt az örökösöktől kétségbe vont hagyományok az örökösök ellen intézett külön keresettel követelhetők.
83. § Ha a hagyaték átadásával kapcsolatban a 77. § értelmében a kötelesrészre jogositottaknak, vagy a 82. § értelmében a hagyományosoknak biztositására szolgáló intézkedések történtek és a kötelesrészhez, vagy a hagyományhoz való jog vitás: a hagyatéki biróság az örökös kérelmére az e tárgybeli végzés vételétől számitandó legalább 30 és legfeljebb 60 napi záros határidőt tüz ki, hogy ez alatt a kötelesrészre jogositott, vagy a hagyományos a kötelesrész, vagy a hagyomány érvényesitése iránt keresetet inditson, s ennek megtörténtét a hagyatéki biróságnál a kitüzött határidő lejártától számitott nyolcz nap alatt igazolja. Ha ezt nem teszi: az örökös ujabb kérelmére a telekkönyvi hatóság a kötelesrésznek vagy a hagyománynak biztositására szolgáló zálogjogi bekebelezésnek törlése végett megkeresendő, a másnemü biztositás pedig feloldandó.
A zárhatáridőt kitüző végzés a kötelesrészre jogositottnak, illetőleg a hagyományosnak az első végzések kézbesitésére a törvénykezési rendtartásban meghatározott módon kézbesitendő. A zárhatáridőt kitüző végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen. Ha a kézbesités csak ügygondnok-rendeléssel kapcsolatban történhetnék meg, a telekkönyvi bejegyzés törlése iránti megkeresésnek és a biztositás feloldásának csak akkor van helye: ha a kötelesrészre jogositott, illetőleg a hagyományos a keresetet a biróságnál kifüggesztendő, a 71. § szerint illetékes gyámhatóságnak megküldendő és a hivatalos lapba egyszer beiktatandó hirdetményben kitüzött három havi határidő alatt sem inditja meg, s ezen hirdetményi határidő lejártától számitott nyolcz nap alatt, annak meginditását a hagyatéki biróságnál nem igazolja. A hirdetmény közzétételére és a hirdetményi határidő számitására az 54. § szabályai azzal alkalmazandók, hogy a hivatalos lapban való közzétételnek csak akkor van helye, ha a kötelesrészként követelt összeg, vagy a biztositott hagyomány összege 1000 koronát meghalad.
A kötelesrész vagy a hagyomány biztositásául szolgáló telekkönyvi bejegyzés kitörlése vagy másnemü biztositás feloldása nem akadályozza, hogy a kötelesrészre jogositott vagy a hagyományos jogát az örökös ellen az elévülési határidőn belül érvényesitse. (89. §)
84. § Ha az érdekelt felek között a tárgyalás során nem jött létre olyan egyezség, a melynek alapján átadó végzést lehetne hozni, vagy ha a gyámhatóság az egyezséget jóvá nem hagyta: a hagyatéki biróság a perreutasitás kérdésében hoz határozatot.
Oly esetben, midőn a gyámhatóság megjelölte az egyezségnek azon pontjait, melyeket a hatósága alá tartozó személyekre nézve sérelmesnek tart s midőn megjelölte a kivánt módositásokat is: a hagyatéki biróság, perreutasitás előtt a királyi közjegyzőt uj egyeztető kisérletre utasithatja. Ha eredmény remélhető, a gyámhatóság közvetlenül is visszaküldheti az iratokat a kir. közjegyzőhöz a végből, hogy az egyezségnek szabatosan megjelölendő módon való módositását vagy pótlását megkisérelje.
85. § Rendszerint a birtokban levő féllel szemben a birtokban nem levő fél és - ha egyik fél sincs birtokban, vagy ha többen vannak birtokban és különböző jogczimre hivatkoznak - a szerződési örökös ellen mind a végrendeleti, mind a törvényes örökös, a végrendeleti örökös ellen pedig a törvényes örökös utasitandó perre.
Ha azonban törvényes örökössel, vagy az olyan örökössel szemben, ki a törvényszabta alaki kellékekkel biró irásbeli végrendeletben vagy ugyanilyen öröklési szerződésben van örökösnek nevezve, oly örökös lép fel ellentétes igénynyel, a kinek öröklési joga törvényszabta alaki kellékekkel nem biró végrendeleten vagy ugyanilyen öröklési szerződésen, avagy szóbeli végrendeleten alapul: az előbb emlitett örökössel szemben, az utóbb emlitett örökös utasitandó perre. Ha pedig csupán a kötelesrészre jogositottnak kötelesrészhez való igénye vagy a kötelesrész összege vitás és az örökös a 77. § értelmében a biztositással kapcsolatos átadást nem kivánja, avagy ha a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan hagyományhoz való jog vitás: akkor az örökössel szemben a kötelesrészre jogositott, illetőleg a hagyományos utasitandó perre. Ha az örökösök egy és ugyanazon jogczimre hivatkoznak és a fennebb emlitett esetek közül egyik sem forog fenn: a biróság a körülményekhez képest határozza el, ki tartozik a pert meginditani.
Ha az örökségnek vagy örökrésznek átruházása vitás, a mennyiben az átruházás közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba van foglalva, az átruházó, ellenesetben az örökség megszerzője utasitandó perre.
86. § Perreutasitás esetén a hagyatéki biróság a perreutasitó végzés vételétől számitandó legalább 30 és legfeljebb 60 napi záros határidőt tüz ki, mely alatt a perreutasitott fél köteles az örökösödési per birájához keresetét benyujtani s ennek megtörténtét a hagyatéki biróságnál igazolni.
A perreutasitó végzés a keresethez eredetiben vagy hitelesitett másolatban csatolandó.
87. § Ha a perreutasitott fél a keresetet a kitüzött határidő alatt be nem adja s a mennyiben a kereset más biróságnál inditandó meg: a hagyatéki biróságnál a kereset meginditásának megtörténtét a kitüzött határidő lejártától számitott nyolcz nap alatt nem igazolja, a hagyatéki biróság a perreutasitott igényre való tekintet nélkül eszközli az osztály megtételét és a hagyaték átadását.
88. § Ha a meginditott örökösödési per jogerejü itélettel befejeztetett, s annak alapján átadási végzés hozatala szükséges: a hagyatéki biróság, a mennyiben póttárgyalás nem szükséges, az előző tárgyalás és az itélet alapján eszközli az osztály megtételét és a hagyaték átadását; ha pedig a meginditott örökösödési perben hozott itélet egyes kérdések megoldását a további örökösödési eljárásra hagyta fenn, vagy ha az itélet végrehajtását oly akadályok gátolják, melyeket további örökösödési eljárás utján kell elháritani, avagy ha azt egyes, a per befejezése utánra halasztott kérdések elintézése szükségessé teszi: a hagyatéki biróság elrendeli az örökösödési eljárásnak folytatását és a hagyaték átadásáról - a szükséghez képest póttárgyalás után - a jelen törvény szabályainak megfelelően intézkedik.
Ha az örökösödési per nem a hagyatéki biróságnál indittatott meg: az itéletek jogerőre emelkedésök után hiteles kiadványban hivatalból teendők át további eljárás végett a hagyatéki birósághoz.
89. § Az örökös, utóörökös és kötelesrészre jogositott, valamint az ingatlan hagyományosa öröklési igényöket az elévülési határidőn belül a törvény rendes utján érvényesithetik; még pedig akkor is, ha a hagyatéki tárgyalásra meg nem jelentek, vagy ha az örökösödési eljárás során mulasztást követtek el igényeik érvényesitése körül.
E szabály áll akkor is, ha a meg nem jelent örökösnek örökségi osztályrésze vagy a meg nem jelent kötelesrészre jogositottnak kötelesrésze a 62. és 65. § értelmében hivatalból állapittatott meg.
90. § A hagyatéki biróság az örökösödési eljárás folyama alatt s a perreutasitás esetének beállta előtt is gondoskodni tartozik; hogy a hagyatéki vagyon foglalás, elrejtés, eltékozlás vagy rongálás ellen biztositva legyen, s e végből, ha a kötelesrészre jogositottak közül, vagy azok közül, a kiknek örökösödési joga valószinü, valaki kéri, hagyatéki zárlatot rendelhet el. A zárlat elrendelése előtt a többi érdekeltek is meghallgatandók.
A biztositási intézkedések a körülményekhez képest, az azokat kérő által igényelt örökrészre, vagy ingatlan hagyományra korlátozandók.
A zárlat elrendelése, ha különben annak helye lenne is, mellőzendő akkor, ha a birtokban levő örökös a zárlatot kérőnek igényét biztositotta.
A hagyatéki vagyon kiegészitő részét képező követelések behajtására - a mennyiben erre nézve az örökösi minőségben igényt támasztók között megállapodás nem jön létre - bármelyik igénylő kérelmére ügygondnok rendelendő ki. Az ügygondnok a hagyaték képviseletében lép fel, s köteles a behajtott összeget a hagyatéki biróságnál letétbe helyezni addig, mig a hagyatéki biróság másként intézkedik.
91. § A peressé vált hagyaték biztositásáról és kezeléséről, ha e tekintetben a felek megállapodásra nem jutottak, az érdekelt felek bármelyikének kérelmére a perreutasitással egyidejüleg vagy azt követőleg az örökösödési eljárásra illetékes járásbiróság gondoskodik s e végből a hagyatéki zárlatot elrendelheti.
92. § A peressé vált hagyaték biztositásának nincs helye: ha a biztositást kérő fél igényének jogosultsága teljesen valószinütlen. Nincs helye a biztositásnak különösen:
a) ha a biztositást kérő perreutasitott fél örökösödési igénye törvényszabta alaki kellékekkel nem biró végrendeleten vagy öröklési szerződésen alapul;
b) ha a biztositást kérő a családi kapcsolatot kimutató olyan örökössel szemben támaszt törvényes örökösödési igényt, a ki őt a törvényes örökösödés rendében feltétlenül megelőzi; hacsak a hagyaték-tárgyalás során a közelebbi törvényes örökös örökösödési jogának megszünte valószinüvé nem tétetik.
A körülményekhez képest a biróság a hagyatéki vagyon állagának biztositására korlátozva teheti meg a biztositási intézkedéseket.
Ha az örökhagyó özvegye van a birtokban: a biztositási intézkedések csak a hagyatéki vagyon állagának biztositására korlátozva rendelhetők el; kivéve, ha az örökhagyónak örökösödésre vagy kötelesrészre jogositott leszármazója maradt, mely esetben, a mennyiben a hagyatéki vagyon jövedelme elegendő, a leszármazó tartására szükséges összeget ideiglenesen a hagyatéki biróság állapitja meg s annak biztositásáról is gondoskodik.
Részleges perreutasitás esetében a biztositási intézkedés a vitás örökrészekre vagy a vitás ingatlan hagyományra korlátozandó, s erre a föntebbi rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
93. § A hagyatéki ingatlan vagyonnak zár alá vétele mellőzendő, ha a birtokban levő fél biztositja az ingatlan jövedelmének s esetleg az állag rongálásáért fizetendő kártéritésnek fedezetéül szolgáló összeget, melyet a hagyatéki biróság a körülmények szabad mérlegelésével megállapit.
Hagyatéki zárlat elrendelése esetére az 1881:LX. tc. 253. §-ának intézkedése érintetlenül marad.
94. § Ha az örökhagyó tulajdonául bekebelezett valamely ingatlant az átadás előtt az érdekeltek magánkézből eladnak vagy más módon elidegenitenek; a hagyatéki biróság - annak igazolásául, hogy az elidegenités az ahhoz hozzájárult személyeken kivül más személyeknek az örökösödési eljárás során figyelembe veendő érdekét nem érinti - beleegyezhetik abba: miszerint az ingatlant az örökhagyó nevéről közvetlenül a vevő tulajdonául bekebelezzék (telekkönyvi rendelet 73. §). A beleegyezés megadandó, ha az elidegenités az összes érdekletteknek s vitás kérdések fenforgása esetén pedig az összes igényt tartóknak hozzájárulásával jött létre, s a mennyiben az emlitett szerződő felek között kiskoruak vagy gondnokság alatt állók is vannak; ha a gyámhatóság (71. §) a kiskoruak vagy gondnokság alatt állók képviselője által kötött jogügyletet jóváhagyta, avagy pedig a képviselő által meg nem adott hozzájárulást, saját hozzájárulásával pótolta. A beleegyezés az örökhagyó halálától számitott három hónap eltelte előtt csak azokban az esetekben adható meg, a melyekben a 74. § szerint a három hónap eltelte előtt a hagyaték átadása is meg van engedve.
Ha az érdekeltek kérik: a vevő tulajdonjogának bekeblezése végett a szerződésnek és a beleegyezés tárgyában hozott végzésnek áttétele mellett a telekkönyvi hatóságot a hagyatéki biróság közvetlenül keresi meg.
A fentebbi szabályok alkalmazandók a 70. § eseteiben kiállitott okiratok vagy külön jegyzőkönyvbe foglalt megállapodások és nyilatkozatok alapján a tulajdonjog bekeblezése tárgyában a hagyatéki biróság részéről adandó beleegyezésre, valamint a telekkönyvi hatóság megkeresésére is.
95. § A hagyatéki biróság a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak árverés utján való eladását rendeli el:
a) azokra a vagyontárgyakra, a melyeknek árverés utján való eladását az összes érdekeltek s vitás kérdések fenforgása esetében az összes igénytartók - és pedig, ha közöttük kiskoru vagy gyámhatóság alatt álló is van, a gyámhatóság (71. §) hozzájárulásával - kérik;
b) ha a nagy értékcsökkenés vagy az értékkel arányban nem álló költség nélkül el nem tartható ingóság elárverezését a birtokban levő örökös - vagy zárlat esetében a zárgondnok - kéri;
c) azokra a vagyontárgyakra, melyeknek elárverezése lejárt hagyatéki terhek kifizethetése végett szükséges, ha azt valamelyik örökös kéri, és a hagyatéki biróság a többiek meghallgatása után szükségesnek találja;
d) az 59. § értelmében létrejött osztályos egyezség alapján azokra a vagyontárgyakra, a melyeknek árverés utján való eladásában az örököstársak megállapodtak; feltéve, hogy ezek a vagyontárgyak a megállapodásban résztvett örököstársakat korlátlan tulajdoni joggal illetik meg;
e) az örököstársakat meghatározott hányadrészekben megillető, természetben fel nem osztható vagyontárgyakra, ha az árverést valamely örököstárs a hagyatéki tárgyalás során kérte.
Az a) pont esetében a kiskoruak vagy gondnokság alatt állók képviselőjének megtagadott hozzájárulását a gyámhatóság (71. §) saját hozzájárulásával pótolhatja.
Ingatlanra az árverést a hagyatéki biróság a fentebbi feltételek alatt is csak akkor rendelheti el, ha az ingatlan az örökhagyó tulajdonául van bekebelezve.
96. § A 95. § a) pontja alapján a hagyatéki biróság csak azokban az esetekben rendelheti el az árverést az örökhagyó halálától számitott három hó eltelte előtt, a melyekben a 74. § szerint a három hónap eltelte előtt a hagyaték átadása is meg van engedve.
A 95. § d) és e) pontja esetében a hagyatéki biróság az átadó végzésben rendeli el az árverést, s az árverés foganatositása tárgyában az átadó végzés jogerőre emelkedése után intézkedik.
97. § Az árverési feltételeket, az 1881:LX. tc. 204. §-nak esetében az árverési feltételek tervezetét, az összes érdekeltek meghallgatása után és netáni megállapodásaik figyelembevételével, a hagyatéki biróság állapitja meg.
A hagyatéki ingatlanra elrendelt árverés foganatositása végett a hagyatéki biróság az 1881:LX. tc. 207. §-a értelmében az illetékes telekkönyvi hatóságot keresi meg.
A hagyatéki ingóságra elrendelt árverést a hagyatéki biróság kiküldött végrehajtó által, szükség esetében megkeresés utján foganatosittatja.
A biróság székhelyén kivül levő csekélyebb értékü ingóságok árverésével a község előljárósága is megbizható.
98. § Ha azok, a kiket az öröklési igény illet, mindnyájan korlátlan cselekvési képességgel birnak: öröklési igényeikre nézve hivatalos eljárás nélkül is megegyezhetnek s az osztályt megállapithatják.
99. § Midőn az örökség tárgyai közt ingatlanok is vannak és a 2. § eseteinek egyike sem forog fenn: az örökös vagy a hivatalos eljárás nélkül kiegyezett örököstársak a 7. § szerint illetékes járásbiróságtól örökösödési bizonyitvány kiadását kérhetik, ha igazolják:
a) hogy az örökség kizárólag őket illeti;
b) hogy végrendelet esetében annak kihirdetése megtörtént és azoknak a feltételeknek, a melyektől öröklési joguk függővé van téve, eleget tettek.
Ha örökösön kivül kötelesrészre jogositott is van: a kérvény ennek hozzájárulásával adandó be, avagy pedig a vele létrejött s közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalt egyezség bemutatandó. Ebbe az egyezségbe vagy a nevezett jogositott által aláirt kérvénybe intézkedés veendő fel arról, hogy a kötelesrész az ingatlanokra való bekebelezés által biztositandó-e s ha igen, minő összeg erejéig.
Az örökösödési bizonyitvány kiadásáért kérelmet csak addig adhatni be, mig a hagyatéki biróság a 4. § értelmében az örökösödési eljárást hivatalból meg nem inditotta.
100. § Az örökösödési bizonyitvány kiadása tárgyában beadott, kellően felszerelt kérvény alapján, melyhez az örökhagyó tulajdonául bekebelezett ingatlanok hitelesitett telekkönyvi kivonata is csatolandó; a járásbiróság hirdetményt bocsát ki, a melyben felhivja mindazokat, a kik az örökség tárgyát képező ingatlanra mint örökösök, kötelesrészre jogositottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket 45 nap alatt jelentsék be, mert ellenesetben az örökösödési bizonyitvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni.
A hirdetményt a biróságnál ki kell függeszteni s meg kell küldeni a gyámhatóságnak is (71. §), valamint kifüggesztés avagy a szokott módon való közzététel végett azon község vagy községek előljáróságának is, a melynek területén az örökhagyó utolsó rendes lakhelye volt és a melynek területén vannak a hagyatékhoz tartozó ingatlanok. Ezenfelül rendszerint a hivatalos lapba is egyszer be kell iktatni a hirdetményt.
A hirlapi hirdetés mellőzendő:
a) ha szabályszerü adóbizonylattal igazolva van, hogy a hagyatéki ingatlanok értéke az 1881:LX. tc. 148. §-ban megállapitott adóalapon számitva 400 koronát meg nem halad;
b) tekintet nélkül az ingatlanok értékére, ha az előterjesztett adatok szerint az örökösödésre az örökhagyó leszármazói, atyja, anyja és ennek leszármazói - vagy kizárólag, vagy az örökhagyó házastársával együtt - vannak hivatva, és a haláleset-felvétel adatai s a biróság rendelkezésére álló más adatok sem mutatják, hogy öröklési jog másokat is illet.
A b) pont alapján nem mellőzhető a hirlapi közzététel akkor, ha az örökhagyó halálesete nem az örökhagyónak utolsó rendes lakhelyén vagy a jelen törvény hatályterületén kivül volt felvéve.
A 45 napi határidő a hirlapi közzététel napját s a hirlapi közzététel mellőzése esetében a kifüggesztés napját követő naptól számitandó.
101. § A hirdetményi határidő lejárta után, ha öröklési igényt nem jelentenek be, a biróság örökösödési bizonyitványt ad ki s ebben kimondja: hogy az örökhagyó tulajdonául bekebelezett s telekkönyvileg megjelölendő ingatlan kinek vagy kiknek tulajdonául kebelezendő be; még pedig vagy a bemutatott osztálylevél szerint, avagy a kérvényben előadott módon megosztva, vagy pedig közös tulajdonul, de határozottan megjelölendő hányadrészekben. Az örökösödési bizonyitványban az örökös és a kötelesrészre jogositott között létrejött egyezséghez képest a kötelesrész biztositására szolgáló zálogjog bekebelezését is el kell rendelni. Ha a hagyatékhoz nem telekkönyvezett ingatlan tartozik: a bizonyitványban kiteendő, hogy a megjelölendő ilyen ingatlan kit vagy kiket és minő arányban illet.
Örökösödési bizonyitványt az örökhagyó halálától számitandó három hó eltelte előtt nem lehet kiadni. Ez okból ugy kell kitüzni a hirdetményi határidőt, hogy az a három hó eltelte előtt ne járjon le.
102. § Az örökösödési bizonyitvány kiadását nem akadályozza az a körülmény, hogy a kérelemhez az önjogu utóörökösök hozzá nem járultak; de ha az örökhagyó másként nem intézkedett vagy az önjogu utóörökösök és az örökösök között közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalt eltérő megállapodás nem jött létre: az örökösödési bizonyitványba az utóörökösök öröklési jogának feljegyzése hivatalból elrendelendő. Ha kiskoru, gondnokság alatt álló, vagy még nem született utóörökös van: a 2. § 1. pontjának rendelkezése alkalmazandó.
Nem akadályozza az örökösödési bizonyitvány kiadását az a körülmény sem, hogy az a hagyományos, a kinek az örökhagyó tulajdonául bejegyzett ingatlan van hagyományozva vagy az örökhagyónak özvegyi joggal biró özvegye hozzá nem járult; de ha e jogositottakkal létrejött, eltérő megállapodást tartalmazó s közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalt egyezséget be nem mutatnak: az örökösödési bizonyitványban hivatalból el kell rendelni, hogy a hagyományozott ingatlan tulajdoni joga a hagyományos javára, ugyszintén az özvegyi jog telekkönyvileg bekebelezendő.
Az örökösödési bizonyitványt az örökösöknek, utóörökösöknek, a kötelesrészre jogositottaknak, az ingatlan hagyományosának, esetleg utóhagyományosának és az örökhagyó özvegyének kell kézbesiteni, s jogerőre emelkedése után a tulajdonjog bekebelezése és az ezzel kapcsolatos telekkönyvi bejegyzések eszközlése végett az illetékes telekkönyvi hatósághoz hivatalból átteni.
103. § A hirdetményi határidő alatt be nem jelentett igény az elévülési határidőn belül a törvény rendes utján érvényesithető.
Ha a hirdetményi határidő alatt igényt jelentettek be: a netalán szükséges leltározás elrendelése mellett a hagyaték tárgyalását el kell rendelni és az összes iratokat a tárgyalás vezetésével megbizandó kir. közjegyzőnek kell kiadni.
104. § Örökösödési bizonyitványt az örökösöknek a 99. § szerint felszerelt kérelmére a 99. § többi idevágó feltételeinek fenforgása esetében s a 100. §-ban megszabott hirdetményi eljárás után, a mennyiben öröklési igényt nem jelentettek be, akkor is ki kell adni: ha az örökség tárgyát ingóságok, jogok, vagy oly ingatlan képezi, melynek tulajdonjoga az örökhagyó javára, telekkönyvileg bejegyezve még nincsen.
Ilyen esetben az örökösödési bizonyitványban az örökhagyó megnevezése, polgári állásának vagy foglalkozásának s utolsó lakhelyének vagy ilyennek hiányában községi illetőségének avagy tartózkodása helyének és halála napjának kitétele mellett tanusitandó: hogy az örökhagyó után az örökösödés kit vagy kiket illet és ha többen vannak, minő arányban.
Ha utóörökösödés van rendelve, a bizonyitványba ezt is be kell foglalni. Az örökösök, esetleg utóörökösök nevén kivül, állásuk vagy foglalkozásuk, lakhelyük, illetőségük vagy tartózkodásuk helye is megjelölendő.
Az örökösök között létrejött megállapodáshoz képest és kérelmükre az örökösödési bizonyitványban külön is ki kell tenni: hogy oly egyes vagyontárgyak, melyeknek kézhezvételére vagy a melyekhez való jognak érvényesitésére az örökösödési átszállás igazolása szükséges (letétben levő pénzek vagy értéktárgyak, bekebelezett vagy törvény utján érvényesitendő jogok vagy követelések), melyik örököst és minő arányban illetik.
Az örökhagyó telekkönyvi tulajdonát képező ingatlan tulajdonjogának kivételével a javára bejegyzett egyéb nyilvánkönyvi jogoknak az örökös javára való telekkönyvi bejegyzését, a jelen § értelmében kiadott örökösödési bizonyitvány alapján kérelemre a telekkönyvi hatóság rendeli el.
Az örökösödési bizonyitvány kézbesitésére a jelen szakasz eseteiben is a 102. § szabályai alkalmazandók. Igénybejelentés esetében az örökösödési eljárást csak a kérvényezők vagy az igénybejelentők valamelyikének kérelmére kell meginditani.
105. § Ha a hagyatékhoz ingatlan vagyon is tartozik: kérelemre olyan örökösödési bizonyitvány kiadásának van helye, mely együttesen tanusitja a 99-102. § rendelkezéséhez képest az ingatlan átszállását és egyszersmind a 104. § rendelkezésének megfelelően az örökösödést.
106. § Ha az örökhagyó telekkönyvi tulajdonául bejegyzett összes ingatlanait egy vagy több hagyományosnak hagyományozta: a hagyományosok kérelmére a 100-103. § megfelelő alkalmazásával hagyományi bizonyitvány kiadásának van helye.
A 104. § negyedik bekezdésének megfelelő alkalmazásával hagyományi bizonyitvány adandó ki a hagyományos kérelmére akkor is: ha erre a hagyományosnak a hagyomány érvényesitése vagy a hagyomány átszállásának igazolása czéljából szüksége van.
A hagyományi bizonyitvány mindkét esetben a 99-104. §-ban megállapitott feltételeken felül csak akkor adható ki: ha a hagyományosnak a hagyományhoz való joga nem vitás és ez a körülmény a hagyatéki biróságnál levő iratokból megállapitható; a mennyiben pedig ezt ily módon megállapitani nem lehet, csak akkor, ha az örökösök beleegyeznek a hagyományi bizonyitvány kiadásába.
A hagyományi bizonyitvány kiadása előtt szükség esetében az örökösök meghallgatását lehet elrendelni.
Ugyanazon örökhagyóról több hagyománynak ugyanazon vagy különböző személyekre való átszállásáról egy hagyományi bizonyitvány adható ki.
107. § Midőn a külföldi örökhagyó ingó hagyatéka tekintetében az örökösödési eljárás a fennálló nemzetközi szerződés vagy a viszonosságon alapuló gyakorlat értelmében a külföldi biróságnak vagy más hatóságnak engedendő át (8. §); az ország területén elhalt örökhagyó halálesetének felvétele a jelen törvény szabályai szerint történik, s a halálesetről a nemzetközi szerződés rendelkezésének avagy a viszonosságon alapuló gyakorlatnak megfelelően az illető külföldi államnak belföldön a haláleset helyéhez legközelebb levő consuli hatósága (főconsul, consul, alconsul vagy consulsági ügyvivő) közvetlenül vagy a külföldi állam illetékes birósága vagy más hatósága az igazságügyminister közvetitésével értesitendő.
108. § A külföldi biróságnak vagy más hatóságnak kiadandó hagyaték előleges biztositását, leltározását és ideiglenes fentartását - ideértve az el nem tartható ingók elárvereztetését is - a hazai hatóságok és hatósági közegek a jelen törvényben szabályozott eljárás szerint teljesitik.
A leltározás foganatositása után a 7. § szerint illetékes járásbiróság hirdetményt bocsát ki, melyben felhivja azokat a magyar honosokat, valamint az országban tartózkodó azokat a külföldieket, a kik a hagyatékra akár öröklési jogon alapuló, akár másnemü magánjogi igényt támasztanak; hogy igényeiket a hirdetményben kitüzött határidő alatt jelentsék be, mert a később bejelentett igények nem fogják akadályozni a hagyaték kiadását a külföldi hatóság vagy az ennek határozatával igazolt személy részére.
A hirdetményi határidő legalább egy hónaptól legfeljebb három hónapig terjedő időtartamra tüzendő ki. A hirdetmény közzétételére és a határidő számitására az 54. § intézkedései megfelelően alkalmazandók azzal a kiegészitéssel, hogy a hirdetmény egy példánya a külföldi állam consuli hatóságának, biróságának vagy más hatóságának a 107. § rendelkezése szerint megküldendő.
109. § Ha a hirdetményi határidő alatt az örökhagyó hitelezője jelent be követelést: a biróság csak a bejelentett követelés és járulékai kielégitése vagy biztositása után adhatja ki a hagyatékot. A biztositandó összeg, ha eltérő megállapodás nem jön létre, készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban teendő le. Kifogásolt követelés csak abban az esetben vehető tekintetbe: ha a bejelentő hitelező a biróság által legfeljebb 15 napra kitüzendő záros határidő alatt a követelés iránt, és ha a követelés még le nem járt, valódiságának és fennállásának megállapitása iránt keresetet indit és a kitüzött zárhatáridőtől számitott nyolcz nap alatt a kereset meginditását igazolja, vagy kimutatja, hogy a per folyamatban van, vagy hogy követelése jogerejüleg meg van itélve.
Ha valamely hagyatéki vagyontárgyra tulajdonjogon, vagy más dologi jogon alapuló igényt jelentenek be, az ilyen igénybejelentés nem akadályozza a többi hagyatéki vagyon kiadását. Az ilyen igény kifogásolása esetében a fentebbi rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
110. § Oly örökös vagy hagyományos jelentkezése esetén, a ki igényét az 57. §-ban megjelölt adatokkal igazolja; köteles a biróság a jelentkező kérelmére a hagyatékot, esetleg a hagyatéknak a bejelentett örökösödési igénynek megfelelő, avagy a hagyomány fedezésére szükséges részét mindaddig visszatartani, mig az illetékes külföldi biróság a bejelentett öröklési igény tekintetében jogérvényesen nem határozott.
Ha a jelentkezőnek igénye jogerejüleg megitéltetik: a hagyaték, illetőleg annak visszatartott része ezen igény kielégitésére forditandó; az igény kielégitése után fenmaradt rész pedig, és ha az igény meg nem itéltetik, az egész hagyaték, illetőleg annak visszatartott része kiadandó az illetékes külföldi hatóságnak.
111. § Ha a külföldi örökhagyónak az országban levő örököse kéri, hogy az ingó hagyatékra nézve a magyar biróság folytassa le az örökösödési eljárást: a 7. § szerint illetékes járásbiróság hirdetményt bocsát ki, a melyben felhivja a külföldön létező netáni igénylőket, hogy az öröklési jogon alapuló igényeiket három hónap alatt jelentsék be, mert ellenesetben a tárgyalást a kérelmezőkkel fogja megtartatni. A hirdetmény közzétételére, megküldésére és a határidő számitására a 108. § vonatkozó intézkedései alkalmazandók.
Ha a hirdetményi határidő alatt külföldi igénylő nem jelentkezik, vagy ha a jelentkező nem tesz kifogást az itteni biróság ellen: a hagyaték kiadásának nincsen helye s az örökösödési eljárásra a jelen törvény szabályai alkalmazandók.
112. § Az ingó hagyaték természetben adandó ki.
Az el nem tarthatás miatt, vagy az illető külföldi hatóság megkeresése esetében elárverezett hagyatéki ingó vagyon helyett a befolyt vételár képezi a kiadás tárgyát.
Ha a 110. § esetében az ingó hagyatéknak csak egy részére jelentenek be örökösödési igényt: a hagyaték részleges kiadása, a mennyiben eltérő megállapodás nem jön létre, oly módon történik, hogy a természetben felosztható ingóságok természetben megosztatnak, a természetben fel nem oszthatók pedig árverésen eladatnak és a vételár osztatik fel.
A hagyatéki vagyon kiadása előtt az itteni eljárás során felmerült költségek megtéritendők, illetőleg a befolyt vételárból levonandók.
113. § A 108-112. §-okban foglalt szabályok csak annyiban nyernek alkalmazást, a mennyiben a fennálló nemzetközi szerződés más intézkedést nem tartalmaz, vagy annak intézkedéseiből más nem következik.
114. § Ha valamely örökhagyó örökös hátrahagyása nélkül halt el, vagy örökösnek létezéséről senkinek sincs tudomása, erről a kir. kincstári jogügyek igazgatóságát a haláleset-felvétel beérkeztével haladéktalanul értesiteni kell.
A biróság ilyen esetben hagyatéki gondnokot nevez ki és a hagyaték biztosságáról és kezeléséről a jelen törvény szabályainak megfelelő megtartása mellett gondoskodik.
115. § A 114. § esetében azokat, a kik a hagyatéki vagyonhoz öröklési igényt tartanak, hirdetmény utján fel kell hivni, hogy a biróságnál egy évi határidő alatt jelentkezzenek, vagy jelentsék be igényeiket.
A hirdetmény közzétételére, közlésére és a hirdetményi határidő számitására az 54. § szabályai megfelelően alkalmazandók.
116. § Ha az egy évi határidő alatt a hagyatékra igénylő jelentkezik; a hagyaték tárgyalása az 50-71. §-ok szabályai szerint megtartandó s erre a kir. kincstári jogügyek igazgatósága meghivandó.
Ha pedig az egy évi határidő alatt senki sem jelent be igényt; a hagyatékot az államkincstárnak kell átadni.
A hirdetményi határidő alatt be nem jelentett igényeket érvényesiteni lehet az államkincstár ellen az elévülési határidőn belül.
117. § Örökösödési ügyekben, ha a hagyaték értéke 200 koronát meg nem halad, a kir. közjegyző csak bélyeg- és postabér-kiadásait igényelheti.
A 200 korona értéket meghaladó hagyatékoknál a kir. közjegyzőt a következő dijátalány illeti:
I. Ha a tárgyalást a közjegyzőnek saját székhelyén vagy a területéhez tartozó egy vagy több járásbiróságnak székhelyén tartják:
a) 200 koronától 400 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 6 korona.
b) 400 koronától 1,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 10 korona.
c) 1,000 koronától 2,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 16 korona.
d) 2,000 koronától 4,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 24 korona.
e) 4,000 koronától 10,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 32 korona.
f) 10,000 koronától 20,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 40 korona.
g) 20,000 koronától 30,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 60 korona.
h) 30,000 koronától 40,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 80 korona.
II. Ha nem a közjegyző vagy a területéhez tartozó járásbiróságok székhelyén tartják a tárgyalást:
a) 200 koronától 400 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 8 korona.
b) 400 koronától 1,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 14 korona.
c) 1,000 koronától 2,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 24 korona.
d) 2,000 koronától 4,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 32 korona.
e) 4,000 koronától 10,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 40 korona.
f) 10,000 koronától 20,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 60 korona.
g) 20,000 koronától 30,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 80 korona.
h) 30,000 koronától 40,000 koronáig terjedő hagyatéki leltári érték után 100 korona.
A 40,000 koronát meghaladó értékü hagyatékoknál mindkét esetben minden további 2,000 korona vagy annál kevesebb, de legalább 400 korona érték után 640,000 korona értékig 3 korona, 640,000 koronán felül pedig 1 korona dij állapitandó meg, ugy azonban, hogy a dijnak összege nem lehet több 2,000 koronánál.
A dijszámitásnak alapja: a hagyatéki vagyonnak, a 61. § esetében a hagyatéki ingatlan vagyonnak a terhek levonása nélküli leltári értéke.
A dijátalányon felül a közjegyzőnek csak a bélyegre és a postabérre tett kiadásai s anyakönyvi kivonatoknak és előljárósági bizonyitványoknak hivatalból való beszerzése esetében az értük fizetett dijak összege és a hirdetménynek hirlapi közzétételeért a közjegyző által előlegezett hirdetési dij állapitandó meg.
Ha az örökösödési eljárás keresztülvitele egy vagy több előző hagyatéknak leltározását és tárgyalását vagy csak tárgyalását tenné szükségessé: a dij a közjegyző részére a fennebbi szabályok szerint mindenik általa tárgyalt hagyatékért külön állapitandó meg.
118. § A 117. §-ban meghatározott dijátalányért a kir. közjegyző a hagyaték leltározását, a leltározás kiigazitását vagy kiegészitését, a hagyatéki biróságtól elrendelt ujabb leltározást, a hagyaték tárgyalását s az ezzel szorosan összefüggő cselekményeket tartozik teljesiteni - ideértve jelesen az eljárás során szükséges idézéseket, megkereséseket és jelentéseket - végre a telekkönyvi kivonatok, valamint azon anyakönyvi kivonatok beszerzését, a melyek az érdekelt örökösöktől saját családi összeköttetésök bizonyitására bemutatott ilyen kivonatokon felül az örökösödés kérdésének tisztázása végett hivatalból beszerzendők. Ugyanezen dijátalányért köteles a kir. közjegyző az 1881:XXXIV. törvénycikk 9. §-ában emlitett hagyatéki kimutatásokat és azok mellékleteit is elkésziteni és a kimutatás mellékleteit hitelesiteni.
A dijátalány megilleti a kir. közjegyzőt akkor is, ha a leltározást más teljesitette.
119. § Az 1880:LI. törvénycikkben szabályozott külön dijazás alá esik a hagyatéknak a 36. § esetében vagy más okból eszközölt külön leltározása, ha a közjegyző nincsen megbizva a hagyaték tárgyalásával.
Ebben az esetben a dij az 1880:LI. törvénycikk 26. §-a szerint állapitandó meg, de a megállapitott dij nem lehet magasabb, mint a mennyi a kir. közjegyzőt a 117. § értelmében akkor illette volna meg, ha a hagyaték tárgyalásával is megbizták volna.
A 60., 67. és 70. §-ban emlitett külön jegyzőkönyvek felvétele körüli eljárásért a tárgyalást vezető közjegyző részére
| a 117. § I. és II. | a a) és b) pontjai esetében | 2 korona többlet, | |
| a c) pont esetében | 4 korona többlet, | ||
| a d) pont esetében | 6 korona többlet, | ||
| az e) pont esetében | 8 korona többlet, | ||
| minden más esetben | 10 korona többlet jár. | ||
120. § A 117. §-ban meghatározott dijáltalánynál magasabb dijazás akkor sem illeti a kir. közjegyzőt, ha több izben való tárgyalásnak vagy póttárgyalásnak szüksége merült fel. Ha a folytatólagos vagy póttárgyalást más közjegyző teljesiti, a dijátalányt a biróság a körülményekhez képest aránylagosan osztja meg az eljáró közjegyzők között és az eljáró közjegyzőnek netalán kifizetett dijtöbbletet visszakövetelheti az, a ki a fizetést teljesitette.
Ha oly tárgyalást, melyet a közjegyző a saját székhelyén s a területéhez tartozó járásbiróságok székhelyén kivül eső helyre tüzött ki, egy vagy több érdekelt félnek vagy képviselőjüknek elmaradása következtében nem lehetett megtartani; a közjegyzőnek ilyenkor felmerült költségét és ha azon alkalomra több hagyatéki tárgyalást tüzött ki, a költségnek aránylagos részét, a vétlen mulasztás eseteit kivéve, a kellően megidézett mulasztó fél vagy felek tartoznak viselni. E költség összegét a biróság a körülményeknek figyelembevételével állapitja meg; a megállapitott költség azonban a 117. § II. a)-h) pontjaiban meghatározott megfelelő tételeket meg nem haladhatja.
121. § A közjegyző köteles dijait és költségeit mindenesetre a tárgyalási jegyzőkönyv szövegében felszámitani s ha a felek a dij- és költségösszeget egészben vagy részben a tárgyalás alkalmával kifizetik, a fizetés megtörténtét a fizetett összeg megjelölésével bélyegmentesen a jegyzőkönyvbe bevezetni, esetleg megjegyezni, hogy a dij nincsen kifizetve. A dij- és költségösszeget, akár kifizették az érdekeltek, akár pedig nem, a hagyatéki biróság az átadó vagy perreutasitó végzésben állapitja meg s a közjegyző azt az összeget, melyet a felek a megállapitott összegen felül netalán fizettek, a feleknek köteles visszafizetni.
A dij- és költségösszeget az örökösök, kötelesrészre jogositottak és az olyan hagyományos, a kinek a hagyatékhoz tartozó ingatlan van hagyományozva, a közjegyző irányában egyetemlegesen, egymás között pedig részesedésük arányában tartoznak viselni. A részesedés arányát a biróság a körülmények figyelembevételével az átadó végzésben állapitja meg. Perreutasitás esetében a dij- és költségösszeget a birtokban levő örökös tartozik fizetni, fenmaradván esetleges visszakövetelési joga a biróilag elismert örökösök ellenében.
A biróság - a mennyiben a dij és költség összegének kifizetése a jegyzőkönyvből vagy a közjegyző jelentéséből ki nem tünik; az érdeklett feleknek meghagyja, hogy a dij- és költségösszeget a kir. közjegyzőnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessék le. E tárgyban a biróság rendszerint az átadást vagy perreutasitást rendelő végzésben határoz. A megállapitott összeg a fizetésre kötelezettnek ingóságaiból közadó módjára hajtatik be. E végből a közjegyző kérelmére az illetékes hatóságot a hagyatéki biróság keresi meg. Ha ezen az uton a behajtás nem eszközölhető: a fizetésre kötelezettnek ingatlanaira, a kielégitési végrehajtást a közjegyző kérelmére a hagyatéki biróság rendeli el.
Hagyatéki zárlat esetében a költség- és dijösszeget a zárgondnok a hagyatéki vagyon jövedelméből köteles fizetni. E kötelezettség nem teljesitése esetében a közjegyző jelentése alapján a biróság intézkedik.
122. § A községi jegyző eszközölte leltározás diját a belügyminister rendelettel állapitja meg.
123. § Az örökösödési eljárás során mindenik érdekelt maga viseli saját költségeit.
A hagyaték zárlat alá vétele esetében a zárgondnoknak a 90. § értelmében a hagyatéki követelések behajtására rendelt ügygondnoknak és a 114. § esetében kinevezett hagyatéki gondnoknak költségei és dijai a hagyatéki vagyonból, illetőleg az elismert örökösök által örökrészük arányában fizetendők.
A 80. § esetében a még nem született utóörökösök gondnokának dijait és költségeit, valamint az ügygondnok költségeit és dijait az viseli, a kinek kérelmére a telekkönyvi feljegyzés törlése s a biztositás feloldása iránti eljárás megindittatott.
E dijakat és költségeket, ugyszintén a leltározás külön költségeit, és pedig utóbbiakat akkor is, ha hagyatéki tárgyalásnak helye nincsen, a hagyatéki biróság állapitja meg.
A hagyatéki biróságnak a megállapitott költségek és dijak viselése tárgyában hozott jogerejü határozata végrehajtható közokiratot képez, melynek alapján a kielégitési végrehajtást a jogositott kérelmére a hagyatéki biróság rendeli el.
124. § Az örökösödési eljárás során az elsőbirósági végzések ellen rendszerint felfolyamodásnak van helye.
Azokban az esetekben, melyekben a rendes örökösödési eljárás hivatalból, vagy valamely érdekelt fél kérelmére volt meginditva, az átadás vagy perre utasitás tárgyában hozott végzést megelőző végzések közül csak a következő végzések ellen van külön felfolyamodásnak helye:
1. az oly végzés ellen, a melylyel a biróság az eljárásra illetéktelennek mondta ki magát;
2. az oly végzés ellen, a melylyel a biróság a hagyományosnak vagy az örökhagyó hitelezőjének a hagyaték leltározása tárgyában előterjesztett kérelmét elutasitotta;
3. az oly végzés ellen, a melylyel a biróság az eljárást megszüntette, vagy felfüggesztette, avagy a felfüggesztett eljárásnak folytatására vonatkozó kérelmet visszautasitotta;
4. a hagyatéki vagyon biztositása és kezelése, továbbá a hagyatéki vagyon elárverezése tárgyában, nemkülönben a hagyatéki ingatlan elidegenitése esetében a hagyaték-birósági beleegyezés (94. §) tárgyában hozott végzések ellen;
5. a zárgondnoki, gondnoki és ügygondnoki költségek és dijak tárgyában hozott végzés ellen.
Az átadó vagy perreutasitó végzés ellen beadott felfolyamodás során kérni lehet minden olyan sérelem orvoslását, mely a felfolyamodással megtámadott végzést vagy örökösödési bizonyitványt megelőzi s a fentebbiek szerint külön felfolyamodással meg nem támadható; ide nem értve a 20., 22. és 48. § szerint hozott azokat a végzéseket, a melyek ellen a felfolyamodás ki van zárva.
A másodbiróság végzése ellen csupán a 72., 76., 77., 78., 79., 81., 82., 84., 85., 91., 92., 93., 94., 95., 101., 104., 105., 106. §-ok eseteiben, de ezekben is csak akkor van további felfolyamodásnak helye, ha az elsőbiróság végzését a másodbiróság megváltoztatja; és a 79. § esetében akkor is, ha az elsőbirósági végzést helybenhagyó másodbirósági végzés az utóörökösödési vagy utóhagyományosi jog telekkönyvi feljegyzésének törlését vagy a biztositás feloldását rendeli el.
A fentebb idézett §-ok eseteiben mind az első-, mind a másodbiróság végzése ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van a további eljárásra. De az olyan felfolyamodásnak, melyet a hagyatéki zárlatot és a hagyatéki ingóságokra vonatkozó biztositó intézkedést rendelő végzés ellen adnak be, nincsen halasztó hatálya a zárlat vagy biztositó intézkedés foganatositására, sőt ezek az intézkedések a felfolyamodási határidő lejárta előtt is foganatositandók.
A közjegyzői dij és költség lefizetését rendelő végzés ellen beadott felfolyamodásnak nincs halasztó hatálya a behajtás és a kielégitési végrehajtás elrendelésére és foganatositására.
A felfolyamodás felett másodfokban az illetékes királyi tábla, harmadfokban a királyi curia határoz.
Ha a végzésnek egyes pontja ellen adnak be felfolyamodást, többi pontja a felfolyamodási határidő lejártával jogerőre emelkedik.
Egyebekben a felfolyamodásra az 1881. évi LIX. tc. intézkedései alkalmazandók.
125. § A közjegyző által vezetett örökösödési eljárás folyamán a felek a közjegyző intézkedései ellen és valamely köteles intézkedés elmulasztása miatt a hagyatéki biróságnál panaszt emelhetnek; ami felett a biróság szükség esetében a hagyatéki iratok bekivánása mellett haladéktalanul intézkedik.
Ebben az esetben, valamint akkor is, ha a közjegyző hatáskörén tulterjeszkednék, vagy szabályellenesen jár el: a hagyatéki biróság utasitást ad a további teendőkre nézve, melyet a kir. közjegyző követni tartozik.
126. § A jelen törvény hatálybaléptének napját az igazságügyminister határozza meg, s egyszersmind felhatalmaztatik, hogy az életbeléptető és átmeneti intézkedéseket a belügyministerrel egyetértőleg szabályozza.
Felhatalmaztatik az igazságügyminister arra is, hogy Fiuméra és területére a jelen törvényt az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokkal hatályba léptethesse.
127. § Az igazságügyminister és a vallás- és közoktatásügyi minister felhatalmaztatnak, hogy a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendü katholikus papok hagyatékában való részesedés tárgyában érvényben levő anyagi jogszabályokat érintetlenül fentartva, az ilyen hagyatékok felosztásánál követendő eljárást rendelettel szabályhassák.
128. § A jelen törvény hatálybaléptével a vele ellenkező törvények elvesztik hatályukat.
Hatályukat vesztik különösen:
1. az 1868:LIV. tc. 559-593. §-ai és az 594. § első pontja;
2. az 1874:XXXV. tc. 123., 125-128. §-ai;
3. az 1877:XX. tc. 219-230., 233-247., 249. és 251-257. §-ai;
4. az 1881:LIX. tc. 92. §-a;
5. az 1886:VII. tc. 30-33. §-ai.
Az 1877:XX. tc. 30. §-ának rendelkezése azzal egészittetik ki, hogy gondnokságnak van helye a születendő végrendeleti utóhagyományos képviseletére is.
Ugyanezen törvény 31. §-a második és ötödik bekezdésének rendelkezései akként módosittatnak, hogy a méhmagzat és a születendő végrendeleti utóörökösök és utóhagyományosok gondnokságának elrendelése és a gondnok kirendelése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
Az 1877:XX. tc. 250. §-ának 1. és 5. pontja hatályban marad azzal a módositással, hogy e részben a gyámhatóság az érdekelteket a körülményekhez képest a községi előljáróság vagy a járási főszolgabiró utján hallgatja meg, vagy pedig az érdekelteket maga elé idézi. Ugyanezen 250. § többi intézkedései elvesztik hatályukat.
Hatályban marad az 1877:XX. tc. 231. §-a azzal a módositással, hogy a gyámhatóság abban az esetben, ha a haláleset-felvétel kijavitását vagy a más községben levő hagyatéki javak leltározását látja szükségesnek; ez iránt a hagyatéki birósághoz fordul. Az 1877:XX. tc. 232. és 248. §-ai hatályban maradnak.
Az 1877:XX. tc. 272. §-a akként módosul, hogy a gyámhatóság a hagyatéki leltárba felvett vagy a kiskoruak tulajdonába öröklés czimén jutott értékpapirokra és magánkötvényekre vonatkozó s az idézett szakaszban megjelölt teendőket csak az örökösödési eljárás befejezése után teljesiti.
Az illetékességi összeütközések elintézésére az 1881:LIX. tc. 7. §-ának, a biróküldésre pedig az 1868:LIV. tc. 57. §-ának intézkedései örökösödési ügyekben továbbra is hatályban maradnak.
129. § A jelen törvény 81. §-ának, a 92. § ötödik bekezdésének és a 102. § második és harmadik bekezdésének az özvegyi jogra vonatkozó intézkedései nem alkalmazandók az ország azon részeiben, a melyekben az osztrák polgári törvénykönyv van hatályban. *
Az ország ezen részeiben az özvegy nőnek - a mennyiben öröklési joga nem vitás - a hagyatéki tiszta jövedelemből egy negyedrész, - és ha háromnál több gyermek maradt, a tiszta jövedelemből egy gyermekrész, a hagyatéki eljárás folyama alatt kiadandó.
130. § A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister és a belügyminister, a vallás- és közoktatásügyminister és a pénzügyminister bizatnak meg.
