Budapest fő- és székváros fokozatos fejlődése a közvéleményben már rég megérlelte azt az eszmét, hogy a város belsejében fekvő és ekkép a város belterjes fejlődésének akadályául szolgáló katonai laktanyák a közbiztonság követelte határok figyelembevételével a város belterületéről lehetőleg eltávolittassanak és az igy nyert terület városrendezési czélokra használtassék fel.
A fő- és székváros közönsége már az 1885. év folyamán felkarolta az Ujépület lebontásának kérdését, és az ebben a tekintetben akkor meginditott tárgyalások csak abból az indokból hagyattak függőben, mert első sorban a nagy körút kiépitése volt biztositandó és tartani kellett attól, hogy az Ujépület lebontása által nyerendő új telkeknek árúba bocsátása által a nagy körút kiépitésének fontos érdeke fog csorbát szenvedni.
Ez a szempont jelenleg már irányadó nem lehet, mert a nagy körút hovatovább teljesen kiépültnek lévén tekinthető, s igy az Ujépület lebontásának végleges megoldását annál kevésbbé lehetett továbbra elodázni, mert egyrészt kétségtelen, hogy az Ujépület fennállása a fő- és székváros egyik igen vagyonos kerülete - a Lipótváros - továbbterjedhetésének akadályát képezi, és jelenleg is már több a város külső csinját mindenesetre hatályosan fokozandó középületnek az Ujépület területén való emelése van tervbe véve (tőzsde-, postatakarékpénztári, kereskedelmi és iparkamarai épület); másrészt pedig az új állandó országház épitésének közeli befejezése parancsolólag előtérbe tolja eme épület közeli szomszédságának rendezését, nehogy a monumentális épület környékének hátramaradottsága által eléktelenittessék.
Ezért, a midőn Budapest fő- és székváros közönsége az 1891. év folyamán az egymástól távol fekvő, több épületben elhelyezett városi hatóságok központositása végett épitendő új városház czéljaira a Károly-laktanya megszerzése iránt fordult a kormányhoz, és a helyes administratió tekintetéből a fő- és székváros közönségének kivánságát indokoltnak kellett elismernem, legott készségesen ragadtam meg az alkalmat, hogy a Károly-laktanyának a város czéljaira leendő átengedése kérdésével egyidejűleg az Ujépület lebontásának kérdését is megoldásra juttassam, sőt ezekkel kapcsolatban a fő- és székvárosnak már régebben kifejezett óhajához képest a Gellérthegyi erődnek eltávolitása iránt is tárgyalásokba bocsátkoztam.
Eme három ingatlannak a katonai kormányzat kezeléséből leendő átvétele iránt inditottam meg tehát a tárgyalásokat a cs. és kir. közös hadügyminister úrral. A tárgyalások folyamán a katonaság czélszerűbb elhelyezése s városrendezési szempontok azt is kivánatossá tették, hogy a már emlitett ingatlanokon kivül még a vizivárosban a Ganz-féle gyár mellett fekvő Flórián-laktanya és a Verbőczy-utczában fekvő József laktanya is átvétessenek a katonai kormányzat birtokából. - Jelesül a Flórián-laktanya a mellett, hogy csak igen kevés katona helyezhető oda, városrendezési szempontból is eltávolitandó, a várbeli József-laktanyát pedig a pénzügyministerium épületének kiegészitése alkalmával - ha az e tekintetben folyamatba teendő tárgyalások eredményre fognak vezetni - a várbeli elemi iskolák elhelyezésére szándékozom felajánlani s másrészt városrendezési és egészségügyi szempontokból is szükségesnek tartom, hogy a katonai fogház, mely jelenleg ebben a kaszárnyában van, e helyről el távolittatván megfelelőbb épületben a város külső részeibe tétessék.
Eme tárgyalások eredményekép készült a jelen törvényjavaslat, melynek rendelkezései tekintetében a következőket van szerencsém előadni:
A katonai kormányzattal teljes megállapodásra jutván, a cs. és kir. közös hadügyminister ur a fentebb emlitett ingatlanoknak, névszerint az Ujépületnek, a Károly-, József- és Flórián-laktanyának és a Gellérthegyi erődnek a katonai kormányzat birtokából és kezeléséből leendő átengedésébe beleegyezett s az átengedendő katonai ingatlanokban elhelyezett katonai hatóságok és csapatok ujabb elhelyezésére szükségelt épitkezések előállitására nézve is teljes megegyezés jött létre.
Ennek értelmében ugy az új épitkezéseket, valamint a már létező épületeken eszközlendő átalakitásokat és toldásokat maga a katonai kormányzat állitaná elő és én részemről csakis a szükséges telkek megszerzését vállalnám magamra.
Nem kivánom e helyütt a katonai kormányzat által emelendő új épületeket teljes részletességgel elősorolni, általános tájékozásul csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a csapatok elhelyezésére szolgáló, tehát kizárólagosan laktanya-jelleggel biró épületek - a IX. kerületben épitendő új gyalogsági ezred-laktanya kivételével - a város belsején kivül esnének, és az eddigieknél jóval kisebb tömböket fognak képezni, a mi kiválóan közegészségügyi szempontokból nem csekély jelentőségű előnyt képez.
Igy nevezetesen:
1. az új tüzérségi laktanya a Laposdülőre jutna;
2. az új vártüzérségi laktanya a gubacsi határra; és
3. egy új gyalogsági ezred-, valamint
4. az új szekerész-laktanya a váczi határra. A gyalogsági hadapródiskola hasonlólag a város területén kivül, a Lipótmezőn lenne elhelyezve, ugy, hogy magában a város belsejében - a fentebb emlitett új gyalogsági ezred-laktanya és a már létező katonai épületeken eszközlendő toldásokon és átalakitásokon kivül, - a melyek sorában a budai élelmezési raktár utászcsapat laktanyává fog átalakittatni - két új katonai épület emeltetnék, jelesül a IV. kerületben az új eskütéri hid közelében törzskari épület a tiszti kaszinó helyiségeivel és egy gyalogsági zászlóalj elhelyezésére, továbbá pedig új laktanya egy gyalogsági zászlóalj részére a Gellérthegy mellett az új vámháztéri hid közelében. - Egy-egy zászlóaljnak a most emlitett két épületben leendő elhelyezésével főleg az ujonnan épitendő két hid védelmére voltam figyelemmel.
Reám tehát ily körülmények közt a katonai kormányzat részére szükségelt telkek megszerzésén kivül más feladat nem háramlik, mint az ingatlanoknak a katonai kormányzattól való átvétele után azok értékesitéséről megfelelőleg gondoskodni.
Az eme értékesitéssel járó teendők végzésével mint szakavatott és hivatott közeget a fővárosi közmunkák tanácsát kivánnám megbizni, különösen azért, mert a telkek megszerzésével járó kisajátitások legczészerűbben általa végezhetők, az összes telkek is a dolog természetéből kifolyólag legczélszerűbben általa volnának megszerzendők. - De a fővárosi közmunkák tanácsát kivánom megbizni azért is, mert városrendezési nagy munkálatokról lévén szó, az egyöntetű eljárás szempontjából is mellőzhetetlen, hogy a városrendezési feladatok ezen hivatott tényezője járjon el.
A rendezési művelet pénzügyi oldalának feltüntetése végett első sorban az átveendő ingatlanok értékesitésére vonatkozólag tervbe vett módozatokat kell megismertetnem.
A katonai kormányzat kezelésében levő Károly-laktanya átvételének inditó okát a fentebbiekből kitetszőleg annak az új városház czéljaira a fő- és székváros közönsége részéről való megszerzése képezvén, ennek megfelelőleg ezt az ingatlant a fő- és székváros közönségének kivánnám örök áron eladni, mihez képest a törvényjavaslat 2. §-ában eme adás-vevési jogügylet megkötésére kérem a törvényhozás felhatalmazását.
Tekintettel arra, hogy a fő- és székváros közönsége a fő- és székváros fejlesztésére és szépitésére már eddigelé is tetemes anyagi áldozatokat hozott és ez által közvetve az állam érdekeit is hathatósan előmozditotta, a Károly-laktanya vételárát a mérsékelten megállapitott becsértéknek, illetőleg a Károly-laktanyában elhelyezett katonai hatóságok, csapatok és intézetek új elhelyezése czéljából emelendő épitmények előállitási költségeinek megfelelőleg 5,600.000 forintban kivánnám megállapitani, és a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében és annak fentartása mellett ily irányban a fő- és székváros közönségének a törvényjavaslat 3. §-ában ismertetett kedvezmények egyidejűleges kilátásba helyezése mellett már ajánlatot is tettem, mely ajánlatomat a fő- és székváros közönsége a folyó évi február hó 21-én és folytatólag február hó 22-én tartott közgyülésében tárgyalván, azt 204. számú határozatával egész terjedelmében változatlanul elfogadta és eme határozata időközben a belügyminister úr jóváhagyását is kinyerte.
A törvényjavaslat 3. §-ában ismertetett kedvezmények közt első sorban a Gellérthegyi erődnek a fő- és székváros közönsége tulajdonába minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen való átbocsátása szerepel, a lebontási, továbbá a katonai kormányzat óhajának megfelelőleg ama kötelezettség elvállalása mellett, hogy ott a fő- és székváros közönsége szükség esetén katonai megfigyelő és táviró állomás létesitését tűrni tartozzék. A Gellérthegyi erőd ingyenes átengedésére vonatkozó rendelkezésnek a törvényjavaslatba való felvételére egyrészt ama körülmény inditott, hogy a lebontási kötelezettség elvállalása által a fő- és székváros közönségére amugy is tetemes, közel 50.000 frtnyi összeget tevő teher háramlik, másrészt, hogy az erőd által elfoglalt telekre nézve a tulajdonjogi igények teljesen tisztázottaknak nem tekinthetők, a mennyiben annak egy része állitólag Buda városa által annak idején az erőd megszünése esetére a visszaháramlási jog fentartása mellett bocsáttatott át a katonai kormányzat rendelkezésére, végül pedig, hogy a Gellérthegyi erődben jelenleg levő katonaság a létesitendő új laktanyákban elhelyezést találand. - Főleg azonban azért vélem a Gellérthegyet ellenszolgáltatás nélkül átadandónak, mert az nem képez haszonnal értékesithető tulajdont, hanem oly központot, mely tetemes költséggel csakis valamely közczélra lesz felhasználható. Hogy csakis ily czélra legyen felhasználható, ezt a törvényben külön kimondandónak csakis azért nem tartom, mert a főváros közönségének a közszükségletek iránti érzéke ez iránt már magában véve is biztositékot nyujt, de másrészről fennálló törvényeink is megfelelőleg biztositják azt, hogy a Gellérthegyi terület a közmunkák tanácsának s a kormánynak hozzájárulása és jóváhagyása nélkül más czélokra nem lesz felhasználható.
Az Újépületet a fentebb ismertetett városrendezési szempontokból egész terjedelmében lebontatni és 22.725 négyszögölnyi nagyságú területét megfelelőleg szabályoztatni óhajtom. Erre a szabályozásra a dolog természetéből kifolyólag közvetlen befolyást nem kivánok gyakorolni és súlyt csak arra fektetek, hogy a szabályozás által nyert új telkekből házhelyekül annyi legyen elárusitható, hogy az Újépületnek egész becsértéke, illetőleg az Újépületben elhelyezett katonai hatóságok, csapatok és intézetek elhelyezése czéljából a katonai kormányzat részéről emelendő új épületek és a már meglevő épületeken eszközlendő toldások és átalakitások 3,500.000 frtnyi költségei teljes összegükben kikerüljenek.
E czélból mintegy 12.000 négyszögölnyi területnek házhelyekül való eladása válik szükségessé, mig a fenmaradó terület az eme szempont figyelembevételével megállapitandó szabályozási terv alapján utczák és terek létesitésére használtatnék fel.
Ezt az utóbbi területet a törvényjavaslat 3. §-ában foglalt rendelkezéshez képest, hasonlólag minden ellenérték szolgáltatása nélkül ingyen kivánnám a fő- és székváros közönségének tulajdonába átbocsátani, tekintve, hogy a dolog természetéből kifolyólag és már a fentartási kötelezettség teljesitése folytán is ezek az utczák és terek csakis a fő- és székváros közönségének tulajdonát képezhetik és azokért külön ellenértéket követelni nem lehet.
Az ezek után még fenmaradó csekélyebb becsértékű és ekkép csekélyebb jelentőségű József- és Flórián-laktanya értékesitése iránt ez ideig még nem intézkedtem ugyan, nem kétlem azonban, hogy azok 165.000 forint, illetőleg 62.200 frtnyi becsértéküknek megfelelőleg minden nehézség nélkül értékesithetők lesznek.
Az értékesitésnek tervbe vett módozatait ezekben kimeritvén, áttérek az egész mívelet szükségleti részének ismertetésére.
Az átengedett laktanyákban elhelyezett katonai hatóságok, csapatok és intézetek új elhelyezése czéljából emelendő épületek, és a már meglevő épületeken eszközlendő átalakitások és toldások épitkezési költségei kerek összegben 6,400.000 frtra rugnak, a magánosok tulajdonában levő telkek megszerzésére kerek összegben 2,020.000 forint szükségeltetik, mig a fő- és székváros tulajdonában levő és ugyancsak az emlitett új épületek emelése czéljából szükséges telkek becsértéke 386.891 frt-ot tesz ki, úgy, hogy az új épitkezések, az átalakitások és a toldások fedezésére együttesen 8,806.891 frt-nyi összeg szükségeltetik, figyelmen kivül hagyva a katonai kormányzatnak már jelenleg is kezelésében levő és 837.656 frt 27 krnyi becsértékű ama telkeket, a melyek fordulólag az új épitkezésekre fel fognak használtatni.
A cs. és kir. hadügyminister úrral létesitett megállapodás értelmében a 6,400.000 forint kerek összegben megállapitott épitkezési költségek az épitkezési tervnek megfelelőleg hat részletben bocsátandók rendelkezésére és pedig:
| 1894-ben | 770.807 frt 50 kr. | |
| 1895-ben | 1,585.534 frt 50 kr. | |
| 1896-ban | 1,663.069 frt 50 kr. | |
| 1897-ben | 1,335.948 frt 50 kr. | |
| 1898-ban | 766.123 frt 50 kr. | |
| 1899-ben | 278.517 frt 50 kr. | |
| együttesen | 6,400.000 frt 50 kr. |
A magánosok tulajdonában levő telkek még a jelen év folyamán szerzendők meg, az e czímen felmerülő 2,020.000 forintnyi kiadás tehát még a folyó évben fedezendő; a fő- és székváros tulajdonában levő telkek 386.891 frtnyi vételára pedig a Károly-laktanyáért fizetendő vételár első, 1897-ben esedékessé váló részletébe volna betudandó. A fő- és székváros közönségének tett vételi ajánlatom értelmében ugyanis a Károly-laktanya vételára az épületnek az 1896., 1897. és 1898. évek végével részletenként eszközölhető átadása szerint három részletben volna - kamatfizetési kötelezettség nélkül - törlesztendő és pedig 1897. évi január havában 2,000.000 frt, 1898. évi január havában ugyancsak 2,000.000 frt, és a fenmaradó 1,600.000 forint 1899. évi január havában; megjegyezvén, hogy a birtokbavétel is csak ezekben az időközökben következik be.
Erre való figyelemmel és tekintve még, hogy az Újépület területének szabályozása folytán létesitendő új telkek a lebontás fokozatos eszközlésének megfelelőleg csak 1897-ben, illetőleg 1898-ban és 1900-ban lesznek értékesithetők, és hogy a Flórián-laktanya csak 1898. év végével, a József-laktanya pedig 1899. év végével bocsátható ki a katonai kormányzat birtokából, mihez képest eme két ingatlan értékesitése iránt sem intézkedhetem 1899., illetőleg 1900. előtt, - az új katonai épitkezések, illetőleg átalakitások és toldások épitkezési költségeinek és a telkek megszerzési árának fedezésénél egyuttal az időközi kamatveszteséget is számitásba kellett vennem, mely
| 4 százaléknak alapul vétele mellett | 577.000 frtnyi | |
| összeget tüntet ki, mihez hozzáadva a fentebbiekben részletezett | 8,806.891 frtnyi | |
| szükségletet, a kiadások együttesen | 9,383.891 frtnyi | |
| összegre fognak rugni. | ||
| Ezzel szemben az ingatlanok értékesitése folytán előálló bevétel következőleg alakul: | ||
| a Károly-laktanya eladási ára | 5,600.000 frt | |
| az Újépület telkeinek eladásából | 3,500.000 frt | |
| a Flórián-laktanya eladásából | 62.200 frt | |
| a József-laktanya eladásából | 165.000 frt | |
| összesen | 9,327.200 frt, | |
| ugy, hogy a szükségletként kimutatott | 9,383.891 frtnyi | |
| összegéből | 9,327.200 frtnyi | |
| bevételt levonva, a hiány | 56.691 frtnyi | |
összeget tesz ki, mely az államkincstárt terhelné, és a tervbe vett mívelet által létesitett, a fő- és székváros fejlődésére tartósan kiható, ekkép közvetve az államot is érdeklő eredményre való tekintettel számitásba alig jöhet.
A mívelet pénzügyi részének ezekben való ismertetése indokolja a törvényjavaslat 1. §-ában kért abbeli felhatalmazást, hogy a művelet keresztülvitelére szükségelt üzleti tőkét az állami pénzekből előlegezhessem.
A 4. §-ban javaslatba hozott adókedvezmények ugyanazok, a melyek az Andrássy-út, a nagy-körút és legutóbb a két új dunai hid folytán létesitendő új útvonalak épitésének előmozditására a törvényhozás által engedélyeztettek, és az Ujépület lebontása folytán nyerendő új telkek kedvező elárusitásának és kiépitésének biztositása érdekében kétségtelenül szükségesek.
Szükségesnek tartom ezeket a kedvezményeket Gránátos- és Újvilág-utczai új épitkezésekre is kiterjeszteni, hogy az új városházhoz vezető ezen két útvonal méltó környezetét képezze a nagyszabású új létesitménynek.
Az a körülmény, hogy a főváros és állam között létrejövő vagyonátruházások közszempontokból történnek, nemkülönben, hogy tisztán közszempontok kényszerithetik esetleg a fővárost kölcsön felvételére, az 5. §-ban ajánlott bélyeg-, illeték- és adómentesség megadását javasolják.
A 6. § a végrehajtási záradékot tartalmazza.
A törvényjavaslatot azzal a meggyőződéssel terjesztem elő, hogy az abban javasolt mívelet végrehajtása által régóta érzett szükség nyer kielégitést és hogy az államkincstárnak alig számbavehető, a fő- és székvárosnak pedig a nyert kedvezményekkel szemben felette mérsékelt megterheltetése mellett ugy a város külső díszének, mint a közforgalomnak és a közegészségügynek érintett érdekei kielégitő megoldást nyernek, a munkálatok fokozatos végrehajtása pedig kellő biztositékot nyujt arra nézve, hogy az épitkezések a fő- és székváros természetes ár- és munkabér képződésére káros kihatást nem fognak gyakorolni.
