Az Oroszországgal 1894. évi május hó 18/6-án kötött kereskedelmi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. stb. és Magyarország apostoli királya,
és
Ő Felsége a minden oroszok császárja, az államaik közt fennálló kereskedelmi összeköttetések fejlődését előmozditani óhajtván, e végből külön egyezmény kötését határozták el s e czélra meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált illető meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
A magas szerződő felek kölcsönösen kötelezik magukat, hogy valamely más állam alattvalóinak vagy áruinak a szárazföldi vagy tengeri határokon át való behozatalnál vagy kivitelnél fizetendő vámokra, beviteli, kiviteli és más illetékekre vonatkozólag nem fognak semminemü oly dijmérséklést, kiváltságot, kedvezményt vagy mentességet engedélyezni, mely egyszersmind azonnal, államaik nemzetbelieire és hasonnemü termékeire feltétel nélkül ki nem terjesztetnék; miután a magas szerződő feleknek az a szándéka, hogy az oroszok az osztrák-magyar monarchiában és az osztrákok vagy magyarok Oroszországban a bevitel, kivitel, átvitel, raktározás, ismétkivitel, a helyi illetékek, alkuszdij, a vámilletékek és vámalakszerüségek tekintetében, ugyszintén mindenben, a mi a kereskedelem és az ipar gyakorlására, a hajózásra, mindenféle javak szerzésére és birtoklására vonatkozik, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet bánásmódjában részesüljenek.
Az osztrák-magyar monarchia kötelezi magát, hogy a jelen egyezmény tartama alatt az orosz gabonanemüek után, azoknak az osztrák-magyar monarchiába való bevitelénél nem fog más vagy magasabb vámokat szedni, mint a melyek a jelen egyezmény aláirásakor érvényben levő osztrák-magyar általános vámtarifában (VI. osztály 23., 23. b), 24. és 26. sz.) foglaltatnak.
Oroszország kötelezi magát, hogy a jelen egyezmény tartama alatt, az Oroszország és Németország közt 1894. évi február/január hó 10/29-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez csatolt A) tarifában felsorolt czikkek után azoknak az osztrák-magyar monarchiából Oroszországba való bevitelénél, nem fog más vagy magasabb vámokat szedni, mint a melyek az emlitett A) tarifában foglaltatnak.
A jelen egyezmény határozatai alá esőknek nem tekintetnek:
1. Azon kötelezettségek, a melyeket a magas szerződő felek egyike valamely vámegyesülés határozatai szerint magára vállalt, nevezetesen azon kedvezmények, a melyek az osztrák-magyar monarchia által e czimen a liechtensteini fejedelemségnek, valamint Boszniának és Herczegovinának nyujtatnak.
2. Azon kedvezmények, melyek valamely szomszéd államnak, 15 kilométernél nem szélesebb határmenti öv helyi forgalmának megkönnyitése végett engedélyeztettek, vagy utóbb engedélyeztetni fognak.
3. Azon vámkönnyitések, melyek az osztrák-magyar monarchiában a legnagyobb kedvezményt élvező országokra nem alkalmazhatók, nevezetesen:
Azon vámkönnyitések, melyek az osztrák-magyar általános vámtarifa értelmében belföldi termelésü rumán nyers kőolajnak az osztrák-magyar monarchiába való behozatalánál évi 200,000 métermázsát tul nem haladó mennyiségben alkalmaztatnak, a mennyiben ezen könnyitések kizárólag Rumániát illetik meg.
Azon vámkönnyitések, melyek az osztrák-magyar monarchia által Szerbiának az 1892. évi augusztus hó 9-én kötött szerződés C) mellékletének III. Czikke értelmében, a szerb gabonanemüeknek és egyéb mezőgazdasági termékeknek az osztrák-magyar vámterületre való bevitelénél engedélyeztettek.
Azon vámkönnyitések, a melyek a nemzeti termelésü olasz boroknak az osztrák-magyar monarchiába való bevitele tekintetében engedélyeztettek, a mennyiben ezen könnyitések kizárólag Olaszországot illetik meg.
Azon vámkönnyitések, a melyek az osztrák-magyar monarchia részéről Olaszországnak és Svájcznak az 1891. évi deczember hó 6-án, illetve 10-én kötött szerződés értelmében bizonyos helyi származásu czikkekre nézve engedélyeztettek; a mennyiben az emlitett könnyebbségek kizárólag Olaszországot, illetve Svájczot illetik meg s ezen czikkek behozatala az illető szerződésekben megállapitott feltételeken és mennyiségeken tul nem terjed.
4. Az arkhangeli kormányzóság lakosainak, valamint ázsiai Oroszország (Szibéria) északi és keleti tengerpartvidékeire nézve a bevitel vagy kivitel tekintetében jelenleg engedélyezett vagy utóbb netán engedélyezendő kedvezmények.
Magától értetik egyébiránt, hogy a jelen szerződés I. Czikkének határozatai nem alkalmaztatnak sem az Oroszország és Svéd- és Norvégország közt 1838. április 26-án/május 5-én kötött szerződésben foglalt határozatokra, sem pedig azon határozatokra, a melyek az Ázsia szomszédos államaival és országaival való kereskedelemre vonatkozólag meg vannak állapitva vagy meg fognak állapittatni, s hogy ezen határozatokra semmi esetre sem történhetik hivatkozás oly czélból, hogy az 1860. évi szeptember hó 2-án/14-én kötött szerződés, valamint a jelen egyezmény által a magas szerződő felek közt létesitett kereskedelmi és hajózási viszonyok módosittassanak.
A jelen szerződés az 1860. évi szeptember hó 2-án/14-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés megfelelő határozatainak, nevezetesen a 12. és 20. Czikkeinek helyébe fog lépni. Ezen szerződésnek határozatai, a mennyiben azok a jelen egyezmény által nem érintetnek, átvizsgálásukig, mely tekintetben a magas szerződő felek előbb-utóbb meg fognak állapodni, - hatályban fognak maradni.
A jelen egyezmény, melynek hatálya kiterjed a magas szerződő felek vámterületeihez tartozó országokra, 1894. évi julius 1-én/13-án, vagy lehetőleg előbb is lép életbe és 1903. évi deczember 18-ig/31-ig érvényben marad.
Ha azonban 12 hónappal ez utóbbi időpont lejárta előtt a magas szerződő felek egyike sem jelentené ki az egyezmény hatályának megszüntetése iránti szándékát: az azontul is érvényben marad egy év lefolytáig azon naptól számitva, a melyen az egyik vagy másik szerződő fél azt felmondandja.
Jelen egyezmény jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok Szent-Pétervárott minél előbb ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak az egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
