1. § Fölhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával a következő egyezményt megköthesse:
I. Czikk
Az 1892. évi XVIII. törvénycikk által az ország törvényei közé iktatott, az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés XIX. Czikke alapján egyetértőleg megállapittatik, hogy az államjegyekből álló s 312 millió a. é. forintot tevő közös függő adósságból egyelőre 200 millió a. é. forintot tevő rész beváltandó.
Ez a beváltás az a. é. összes egy-forintos államjegyek fölmondása és beváltása és a többi államjegyczimlet megfelelő összegének beváltása utján történik.
II. Czikk
Attól a naptól kezdve, a melyen a jelen egyezmény megköttetik, a. é. egyforintos államjegyek többé nem adatnak ki.
Az e napig a cs. és kir. közös központi pénztár által kiadott s 1888. évi julius 1-ről keltezett a. é. egy-forintos államjegyekre nézve az a ma fennálló általános kötelezettség, hogy az államjegyek fizetéskép elfogadandók, 1895. évi deczember 31-ével megszünik. Ezek az a. é. egy-forintos államjegyek azonban 1896. évi junius 30-áig még a két állam területén levő összes állami pénztárak- és hivataloknál, ugyszintén a cs. és kir. közös pénztárak- és hivataloknál fizetéskép, nemkülönben a két állam területén váltópénztárakként müködő pénztáraknál más törvényes fizetési eszközökre való átváltás végett elfogadandók.
Ezeknek az a. é. egy-forintos államjegyeknek fölmondását és beváltását a m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. pénzügyministerium, a cs. és kir. közös pénzügyministeriummal érintkezve, az 1894. év folyamán rendeleti uton fogja szabályozni. Ennél a szabályozásnál a beváltás utolsó határidejeül 1899. évi deczember 31-ike állapitandó meg.
1899. évi deczember 31-ikével az államnak ez államjegyek beváltására vonatkozó mindennemü kötelezettsége megszünik.
III. Czikk
Ezenfelül legkésőbb 1897. végeig az a. é. öt-forintos, illetőleg ötvenforintos államjegyekből annyi váltandó be, hogy a jelen egyezmény megkötése napjáig kiadott a. é. egy-forintos államjegyekkel együtt összesen 200 millió a. é. forint váltassék be.
Az a. é. öt-forintos, illetőleg a. é. ötven-forintos államjegyekből álló és fönnebb jelzett összeg beváltása végett felmondás nem bocsáttatik ki, hanem a m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. pénzügyministerium az a. é. öt-forintos, illetőleg a. é. ötven-forintos államjegyeket, a melyek az állami pénztárakban megvannak, vagy ezekhez a pénztárakhoz kerülnek, a fönnebb megállapitott éveken belül és a fönnebb meghatározott összeg erejéig beváltás végett visszatartják.
A beváltás keresztülvitelének megkönnyitése végett a cs. és kir. közös pénzügyministeriummal való érintkezés utján intézkedés tehető az iránt is, hogy a cs. és kir. közös központi pénztár készleteiben meglevő vagy oda kerülő a. é. öt-forintos és ötven-forintos államjegyek a beváltására megállapitott összeg mervéhez képest beváltás végett visszatartassanak.
IV. Czikk
A felmondandó a. é. egy-forintos államjegyek, valamint a bevonandó többi államjegyczimlet más, törvényes fizetési eszközökkel - mik azonban államjegyek nem lehetnek - váltandók be. A beváltott államjegyek helyébe államjegyek nem adhatók ki.
Az államjegyek beváltása végett a m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. pénzügyministerium az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés VIII. Czikke szerint vert egykoronásokból 1894-ben és 1895-ben évente 20 millió a. é. forint összeget fognak kibocsátani. Az államjegyek beváltására kibocsátandó egy-koronások ugyane szerződés IX. Czikkében megállapitott contingensbe beszámitandók és a két pénzügyi kormányzat által foganatositandó kibocsáttatásuk az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés X. Czikkében meghatározott megosztási arány szerint történik.
Ezeken az összegeken tul, a beváltásra még szükséges fizetési eszközöket, még pedig ezüst értékpénzt, vagy bankjegyeket, a m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. pénzügyministerium husz-koronásoknak, a következő czikk értelmében foganatositandó lefizetése utján fogják az osztrák-magyar banknál beszerezni.
A m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. pénzügyministerium esetről-esetre egyetértőleg meg fogják állapitani, mily összegben lesz a lefizetett husz-koronások törvényes ellenértéke ezüst értékpénzben, s mely összegben bankjegyekben fölveendő.
V. Czikk
A m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. pénzügyministerium fokozatosan és a szükséglet mérvéhez képest az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés XIX. Czikkében megállapitott megosztási arány szerint husz-koronásokat százhatvan millió a. é. forint maximális összeg erejéig az osztrák-magyar banknál lefizetnek. Ebből a maximális összegből e szerint a m. kir. pénzügyministeriumra negyvennyolcz millió a. é. forint, a cs. kir. pénzügyministeriumra száztizenkét millió a. é. forint esik.
Ezekre a lefizetésekre nézve annak biztositása végett, hogy a lefizetett aranyösszegek eredeti rendeltetésüktől el ne vonassanak: a két pénzügyi kormányzat mindegyike részéről az osztrák-magyar bankkal egyezmény kötendő, a mely egyezménynek következő határozmányokat kell tartalmaznia:
1. A m. kir. pénzügyministerium, illetőleg a cs. kir. pénzügyministerium lefizet az osztrák-magyar bank illető főintézeténél husz-koronásokat a két ministerium mindegyikére eső maximális összeg erejéig.
Az osztrák-magyar bank a teljesitett lefizetés mérvéhez képest az ellenértéket azon értékarány szerint, a mely szerint egy a. é. forint két koronával számitandó, és pedig a lefizető pénzügyministerium kivánságához képest ezüst értékpénzben, vagy bankjegyekben bocsátja az illető főintézetnél rendelkezésre.
2. A lefizetett husz-koronások a bank érczkészletéhez számittatnak. Abban a mérvben, a melyben a bank a lefizetett husz-koronások ellenértékét nem ezüst értékpénzben, hanem bankjegyekben adja, a lefizetett husz-koronások, - egybehangzó másnemü törvényes szabályozásig, - csakis épen ezeknek a bankjegyeknek fedezésére fordithatók; a nélkül, hogy a bank jogositva lenne, ezeknek a lefizetéseknek érczkészletébe való beszámitása által a megengedett jegyforgalom összegét a bank alapszabályainak 84. Czikke értelmében fölemelni.
Az osztrák-magyar bank alapszabályainak 104. Czikke szerint közzéteendő heti kimutatásokban e rendelkezés megtartása számszerüen külön kimutatandó.
3. Az osztrák-magyar bank köteles, arra az esetre, ha jelenlegi 1897. végeig tartó szabadalma meg nem ujittatnék, vagy a mennyiben az osztrák-magyar bank ez előtt az időpont előtt felszámolásba jutna, az ekkép kapott husz-koronásokat a m. kir. pénzügyministeriumnak, illetőleg a cs. kir. pénzügyministeriumnak, kivánatra ezüst értékpénz vagy bankjegyek ellenében visszaszolgáltatni.
Ezen kivül az osztrák-magyar banknál lefizetett husz-koronások a két kormánynak a két törvényhozás jóváhagyásával kötött egyezménye alapján, ugyanoly összegü ezüst értékpénz vagy bankjegyek ellenében visszakövetelhetők.
4. Az osztrák-magyar bank kötelezi magát, hogy készletéhez képest a m. kir. pénzügyministeriumnak, illetőleg a cs. kir. pénzügyministeriumnak, mindegyiküknek a másik pénzügyministeriummal egyetértőleg kifejezett kivánságára, ezüst értékpénzt bankjegyek ellenében tetszés szerinti összegben fog minden levonás nélkül és költségmentesen az illető főintézetnél rendelkezésére bocsátani.
5. Az osztrák-magyar bank a jelen egyezmény végrehajtása folytán teljesitendő szolgálataiért semmiféle dijazást nem vehet igénybe.
A tényleg felmerült csomagolási és szállitási költségek a banknak meg fognak térittetni.
6. Az egyezmény tartalma a bankszabadalom megujitása esetén végleg rendezendő.
7. Az egyik pénzügyministerium és az osztrák-magyar bank között megkötött egyezmény hatálya ahhoz a föltételhez van kötve, hogy a másik állam pénzügyministeriuma és az osztrák-magyar bank között ugyanily egyezmény köttetik.
VI. Czikk
A két állam pénzügyministeriumai által beváltott és forgalomra képtelenekké tett államjegyek a cs. és kir. közös pénzügyministeriumhoz megtérités nélkül beszállitandók.
A két pénzügyministerium által beváltott, forgalomra képtelenné tett és beküldött államjegyek, ugyszintén azok az államjegyek, a melyeket a cs. és kir. közös központi pénztár közvetlenül váltott be és tett forgalomra képtelenekké, a cs. és kir. közös pénzügyministerium által megsemmisitendők.
A m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. pénzügyministerium jogositva vannak a beváltott államjegyek megsemmisitésénél e czélra kiküldött tisztviselőik által részt venni.
VII. Czikk
Az államjegyek beváltásának költségeiről, a melyek a magyar korona országai által 30% erejéig a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok által pedig 70% erejéig viselendők (az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés XIX. Czikke), nemkülönben a csász. és kir. közös központi pénztárnak a két pénzügyministerium részéről beváltási czélokra adott előlegekről, illetőleg az ennek a pénztárnak teljesitendő megtéritésekről a két pénzügyministerium ugyszintén a cs. és kir. közös pénzügyministerium egymással havonkint fognak leszámolni.
A mennyiben az utolsó beváltási határidőnek lejárata után kitünnék, hogy a kibocsátott a. é. egyforintos államjegyek egy része beváltás végett nem mutattatott be; ugy annak a megtakaritásnak, a mely a kibocsátott, de beváltásra be nem mutatott államjegyeknek, mint törlesztetteknek leirásából keletkezik (VIII. Czikk), 30%-a a magyar korona országait, 70%-a pedig a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokat fogja illetni.
VIII. Czikk
A jelen egyezmény értelmében beváltott államjegyek megsemmisittetésök után az államjegyekből álló és közös költségre beváltandó függő adósság összegéből (az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés XIX. Czikke) mint törlesztettek azonnal leirandók és ilyképen is mutatandók ki.
A jelen egyezmény megkötése napjáig kiadott és az utolsó beváltási határidő napjáig beváltásra be nem mutatott a. é. egyforintos államjegyek összege ennek az utolsó beváltási határidőnek lejárta után az államjegyekből álló és közös költségre beváltandó függő adósság összegéből mint törlesztett leirandó és kimutatandó.
Addig, a mig ez a törlesztésképeni leirás meg nem történik, az a. é. egyforintos államjegyeknek az az összege, a mely már beváltatott és megsemmisittetett és az, a mely még forgalomban maradt, mindig külön-külön számolandó el és mutatandó ki.
IX. Czikk
A jelen egyezmény megkötésének napjától kezdve az államjegyek forgalma arra az összegre van szoritva, a mely a jelen egyezmény értelmében beváltott és megsemmisitett államjegyek levonása után áll elő; tekintettel mindazonáltal az 1867. évi XV. törvénycikk 5. szakaszának 2. bekezdésére, illetőleg az 1867. évi deczember 24-iki ausztriai törvény (1868. évi R.-G.-Bl. 3. szám) 5. §-ának 2. bekezdése értelmében az államjegyek forgalmával összefüggésbe hozott zálogjegyek (sóbányautalványok) legfeljebb 100 milliót tevő összegére.
X. Czikk
Az összesen 200 millió a. é. forint összegü államjegyek ezzel az egyezménynyel szabályozott beváltásának keresztülvitele felett az ellenőrzést az 1868. évi XLVI. törvénycikk alapján a függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság, illetőleg az 1868. évi junius 10-iki ausztriai törvénynyel (R.-G.-Bl. 53. sz.) kiküldött ellenőrző bizottság fogja az idézett törvények értelmében gyakorolni.
2. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az 1892. évi XXI. törvénycikk 9. §-ának rendelése szerint kizárólag valuta-rendezési czélokra szánt aranykészletet, a jelen törvény 1. §-a alapján kötendő egyezmény V. Czikkében megállapitott legnagyobb összeg erejéig, az államjegyeknek a jelen törvény értelmében foganatositandó beváltására fordithassa.
3. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, s végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
