1. § A peres eljárásban lerovandó bélyegekre és illetékekre vonatkozólag érvényes törvények és szabályok, a következő szakaszokban megállapitott eltérésekkel, az 1893. évi XVIII. törvénycikkel szabályozott sommás eljárásban is alkalmazandók.
2. § Ha valamely perbeli nyilatkozat vagy kérelem - ideértve a meghatalmazást és a felebbvitelt is - mely irásban kiállitva vagy beadványba foglalva bélyegilleték alá esnék, a peres fél szóbeli előterjesztése alapján jegyzőkönyvbe vétetik: a fölvett jegyzőkönyvön bélyegjegyekben lerovandó az az illeték, a mely a perbeli nyilatkozat vagy kérelem irásbeli előterjesztése esetében az irattól, illetőleg a beadvány első példányától járna.
Ha a szóbeli előterjesztésről jegyzőkönyv nem vétetik föl, a bélyegilleték a birói naplón rovandó le.
3. § Azok a jegyzőkönyvi másolatok, melyek idézésre vagy a perbeli cselekménynek az ellenféllel való közlésére szükségesek, a szabályszerü jegyzőkönyvi bélyegilleték alá esnek. Ez az eredeti jegyzőkönyvön bélyegjegyekben rovandó le.
Az a szabály, melynél fogva a perrend szerint több példányban benyujtandó beadványnak csak három példánya szerelendő fel a szabályos bélyegjegyekkel, mig a többi példányoknak első ive a felzetekre szabott bélyegilleték alá esik: a jegyzőkönyvi másolatokra is kiterjesztetik.
4. § Ha a perrend szerint felzet szükséges és ezt a kérelem szóbeli előterjesztése miatt a perbeli fél helyett a biróság pótolja: a felzettől járó szabályszerü bélyegilleték szintén az eredeti jegyzőkönyvön rovandó le.
Ellenben a törvénykezési eljárásban hivatalból kiállitott és felhasznált oly felzetek, a melyeket a felek benyujtani vagy pótolni nem kötelesek: a bélyegilleték tárgyát nem képezik.
5. § A felebbezés szóbeli tárgyalásáról, ugyszintén a felülvizsgálati biróságnál az 1893. évi XVIII. tc. 197. §-ának 3-ik bekezdéséhez képest és az igazolás kérdésében fölvett jegyzőkönyv, ha a felebbvitel tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad; ivenkint 50 kr., minden más esetben ivenkint 1 frt állandó bélyegilleték alá esik.
A felebbezés nyilvános előadásáról fölvett, nemkülönben a felülvizsgálati tárgyalásról a fentebbi eseten kivül fölvett hivatalos jegyzőkönyv bélyegmentes.
6. § A jegyzőkönyvhöz - ha csak ideiglenesen is - mellékletként csatolt iratok a szabályszerü mellékleti bélyeg alá esnek.
A 3. § esetében, ha több jegyzőkönyvi másolat szükséges, és ezek az eredeti jegyzőkönyvhöz csatolt mellékletek másolataival fölszerelendők: a mellékleti bélyeg csak az egyik jegyzőkönyvi másolat mellékleteitől jár.
Azok az iratok, melyek a perrend szerint megengedett esetekben a jegyzőkönyv kiegészitő részeként mellékeltetnek, ivenkint a kiegészitett jegyzőkönyv egyes iveitől járó bélyeggel ellátandók.
7. § Ha a kereseti követelésnek utólagos módositásánál fogva a pertárgy értéke oly arányban emelkedik, mely az értékhez képest megállapitott magasabb illetéktétel alkalmazását vonja maga után: a magasabb illetéktétel csak a követelés módositásától kezdve felmerülő bélyegköteles perbeli cselekményeknél és iratoknál alkalmazandó.
A kereseti követelés módositása következtében beálló értékleszállitás szintén csak a módositástól kezdve fölmerülő bélyegköteles cselekményeknél és iratoknál jön figyelembe. (18. §)
8. § Ha a főügy tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad 1 frt - kr.,
ha 50 frtot meghalad vagy meg nem becsülhető (12. §) 2 frt 50 kr., állandó bélyegilleték fizetendő a következő elsőbirósági határozatoktól:
1. ugy a sommás, mint a rendes eljárásban:
a) a perköltség és az itéleti illeték fedezésére szolgáló biztositék adásának kérdésében hozott végzéstől (1893:XVIII. tc. 9-12., 220. §);
b) az igazolás kérdésében hozott végzéstől (1881:LIX. tc. 64. §., 1893:XVIII. tc. 57. §);
c) a perujitás kérdésében hozott itélettől (1868:LIV. tc. 320. §, 1893:XVIII. tc. 13. §);
d) a számadási kötelezettségnek vagy a számadás helyességének kérdésében hozott határozattól (1893:XVIII. tc. 16. §, 1881:LIX. tc. 85-86.§);
2. a sommás eljárásban:
a) a pergátló kifogások kérdésében hozott végzéstől (1893:XVIII. tc. 28. §);
b) a követelés alapjának fennállását megállapitó közbenszóló itélettől (1893:XVIII. tc. 105. §);
3. a rendes eljárásban:
a) a hatáskör vagy az illetékesség kérdésében hozott végzéstől (1881:LIX. tc. 16. §);
b) az 1868:LIV. tc. 8., 9., 12., 13. §-ai alapján hozott permegszüntető végzésektől;
c) az 1881:LIX. tc. 32. §-ának 3. pontjában felsorolt végzésektől, a melyek ellen felebbezésnek van helye;
4. a végrehajtási eljárásban:
a) a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése, valamint az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránti perben hozott itélettől (1881:LX. tc. 30., 216., 168. §);
b) az igényperben hozott itélettől (1881:LX. tc. 94.);
c) a végrehajtás utján befolyt összeg felosztása és a kielégitési sorrend megállapitása tárgyában hozott végzéstől (1881:LX. tc. 119., 196. §).
A 3. § a) és b) pont esetében bélyegilleték csak akkor jár, a mikor a biróság a kérdés tárgyalása folytán hozta a permegszüntető végzést.
Az igazolás kérdésében a felebbviteli biróság végzése is bélyegilleték alá esik, ha az 1893:XVIII. tc. 132., 163. és 189. §-ai értelmében a fél a felebbviteli eljárásban él igazolással.
9. § Az elsőfoku birósági itélettől - kivéve azokat az itéleteket, a melyek a 8. § 1. d), 2. b), 4. a) és b) pontjai alá tartoznak - ugy a sommás, mint a rendes eljárásban, ha a per tárgyát pénzkövetelés vagy megbecsülhető vagyonjogi igény képezi, a peres tárgy értéke szerint járulékok nélkül
| 50 forintig | 1 forint | |||
| 50 frton tul | 200 frtig | 2 forint | ||
| 200 frton tul | 500 frtig | 5 forint | ||
| 500 frton tul | 800 frtig | 8 forint | ||
| 800 frton tul | 1.000 frtig | 10 forint | ||
| 1,000 frton tul | 2,500 frtig minden megkezdett 100 frt után további 1 frt | |||
állandó bélyegilleték jár, mely a bélyeg- és illetékszabályokban megállapitott módon bélyegjegyekben rovandó le.
Ugyanezek a rendelkezések a váltóbirósági sommás végzésekre és a közjegyzői okiratok alapján kért végrehajtást elrendelő végzésekre is alkalmazandók.
10. § A 8. és 9. §-okban meghatározott állandó bélyegilletéket teljes összegében rendszerint a felperes, a viszonkereseti követelésre nézve (16. §), valamint akkor, ha felperes az első tárgyalási határnapon meg nem jelen és a megjelent alperes az ügy érdemében határozatot kér (1893:XVIII. tc. 50. §), az alperes, igazolásnál az ezt kérő fél, perujitásnál az ujitó fél, a 8. § 4. c) pontjának esetében a végrehajtató és ha több a végrehajtató, ezek egyenlő arányban kötelesek leróvni.
Ha - eltekintve a rendes eljárástól - a bélyegilleték lerovására köteles fél a határozat hozatalakor (15. §) nincs jelen: a biróság ezt a felet irásban felhivja, hogy a bélyegilletéket három nap alatt róvja le.
A felhivás a lakhelyre czimezve, ajánlva a postára adandó és a postáraadást követő harmadik napon kézbesitettnek tekintendő.
11. § Ha az itélet alá kerülő peres tárgy értéke 2,500 forintot meghalad, a jogerejü végitélettől ugy a sommás, mint a rendes eljárásban - kivéve a 8. § 4. a) és b) pontjaiban felsorolt pereket - a megitélt pénzkövetelés vagy perérték 1 és 1/10 százaléka jár illeték fejében, mely kiszabás alapján készpénzben fizetendő.
Ha a per tárgya csak részben itéltetik meg, az illeték 25 frtnál kisebb nem lehet.
Teljes elutasitás esetében az illeték 25 frt.
12. § Olyan itélettől, mely összegszerüleg meg nem becsülhető, vagy egyáltalában nem vagyonjogi peres igény felett hozatik, rendszerint 12 frtnyi illeték jár kiszabás alapján.
Ha a nem vagyonjogi igényből a peres fél megbecsülhető s az illeték-mérv tekintetében a 9. és 11. §-ok rendelkezései alá eső vagyonjogi igényt származtat és azzal összekapcsol: az illeték kiszabásánál csak az egyik, és pedig a nagyobb illeték alá eső igény jön figyelembe.
13. § Ha a per tárgyát érték szerint meg nem határozott, de megbecsülhető vagyonjogi igény képezi: az az érték, melyet a biróság az illetékességnek vagy a felebbezés, felülvizsgálat, vagy felfolyamodás megengedhetőségének eldöntése végett megállapit, a határozati bélyeg- és illeték kiszabásánál irányadó.
Ilyen értékmegállapitás hiányában a peres tárgy értékének meghatározására nézve az 1893:XVIII. tc. 4. §-ában foglalt rendelkezések a határozati bélyeg és illeték tekintetében is alkalmazandók.
14. § A biróságnak a 8., 9., 11., 12., 13. §-aiban fel nem sorolt egyéb határozatai tekintetében a bélyeg- és illetékszabályok rendelkezései érintetlenül maradnak.
15. § A 8. és 9. §-okban meghatározott állandó bélyegilleték a rendes eljárásban az utolsó perirat beadásakor, illetőleg a tárgyalás befejezésekor, egyéb esetekben a határozat hozatalakor rovandó le megfelelő bélyegjegyek szolgáltatása és szabályszerü alkalmazása által. (30. §)
16. § Ha az itélet kereseti és viszonkereseti követelés érdemében dönt: a követelések külön értéke szerint kell leróvni, illetőleg kiszabni az itéleti bélyegilletéket. (10. §)
Ha a biróság a viszonkereset érdemében nem határoz, a viszonkereseti követelés az illeték megállapitásánál nem jön figyelembe.
17. § Az egy keresetben érvényesitett több követelésnek csak némelyikére, vagy a kereseti követelés egy részére korlátozott itélet hozatala esetében (1893:XVIII. tc. 42. §) csupán a peres tárgynak itélet alá kerülő része után rovandó le, illetőleg szabandó ki az itéleti illeték. Ugyanazon peres tárgyra nézve a pertársak ellen hozott részitéletek a bélyegilleték szempontjából együtt egy itéletnek tekintendők.
Több pernek egyesitése és egy itélettel eldöntése esetében (1893:XVIII. törvénycikk 43. §) az itéleti bélyegilleték minden egyes per tárgya (9. §), illetőleg minden egyes perből megitélt követelés vagy perérték után (11. §) külön jár.
18. § Ha felperes keresetét a tárgyalás közben módositja, az itéleti illeték összegének megállapitásánál a peres tárgy értékének a módositott igény tekintendő. (7. §)
19. § Ha egy birói határozatban az ügy érdeme és a 8. §-ban felsorolt valamely kérdés együttesen nyernek megoldást: a megfelelő illeték ugy a 8. §, mint a 9., illetőleg a 11. § szerint rovandó le.
20. § Ha az itélet alá kerülő peres tárgy értéke 2,500 frtot meghalad (11., 17. §), ha a per tárgya összegszerüleg meg nem becsülhető, vagy egyáltalában nem vagyonjogi igényt képez (12. §), végre ha megbecsülhető vagyonjogi igény képezi a per tárgyát, de ennek értéke a tárgyalás során meg nem állapittatott (13. §); a biróság az illeték kiszabása végett a jogerőre emelkedett véghatározat hivatalos másolatát, a netalán rendelkezésére álló értékadatokkal együtt, közli az illeték kiszabásával megbizott hivatallal.
A 2,500 frtot meghaladó összeg erejéig hozott váltóbirósági sommás végzés, valamint a közjegyzői okirat alapján végrehajtást elrendelő végzés, a mennyiben a végrehajtás 2,500 forintot meghaladó érték erejéig kéretett, vagy a végrehajtás összegszerüleg meg nem állapittatott, vagy meg nem állapitható követelés megvétele végett rendeltetett el, az illeték kiszabásának czéljára a jogerőre emelkedés bevárása nélkül közlendő.
Ha az illeték kiszabása végett közölt váltóbirósági sommás végzés ellen kifogások adattak be, erről az illeték kiszabásával megbizott hivatal szintén értesitendő és a kifogások utáni eljárásban hozott jogerős véghatározat, ideértve a perbeszüntető végzést is, esetleg pedig a létrejött birói egyezség ugyanazzal közlendők. A kifogások beadása az illeték előirását és a már előirt illeték esedékességét és behajthatóságát a jogerejü véghatározat, perbeszüntető végzés vagy birói egyezség beérkeztéig felfüggeszti. Ha a jogerejü véghatározat a sommás végzést egészben vagy részben hatályon kivül helyezi, a 11. § 2. és 3. bekezdéseinek, birói egyezség létrejötte esetében a 25. §-nak rendelkezései alkalmazandók.
Ha a per, illetőleg a végrehajtás tárgyának értéke nincs megállapitva, de a tárgy egyébként megbecsülhető, az illeték kiszabásával megbizott hivatal az illetékköteles felet az érték meghatározására alkalmas adatok és esetleg az illeték kiszabásának czéljára bélyegmentes értékbizonyitvány beszolgáltatására záros határidő kitüzésével felhivja.
Ha az illetékköteles fél ennek a felhivásnak eleget nem tesz és a netaláni akadályt sem jelenti be: 1 frttól 25 forintig terjedő birsággal büntethető; az értékadatok pedig hivatalból beszerzendők, vagy az érték hivatalból megállapitandó.
21. § A felebbviteli beadványok első példányának első ivétől, illetőleg a felebbvitel bejelentésétől (2. §) a következő bélyegilleték jár, még pedig:
I. A kir. járásbiróság itélete ellen intézett felülvizsgálati kérelemtől (1893:XVIII. tc. 180. § b) pont) 1 frt.
II. A felebbezéstől ugy a rendes, mint a sommás eljárásban:
a) ha a felebbezés tárgyának értékéhez képest (8., 9. §) állandó határozati bélyegilleték fejében 10 frtot meg nem haladó összeg járna, ugyanannyi, mint a mennyi ugyanily érték iránt inditott perben az itélettől vagy végzéstől lerovandó volna;
b) ha az a) pontban emlitett állandó határozati bélyeg 10 frtot meghaladna, vagy ha a felebbezés tárgyához képest a hozott itélet a 11. § szerint százalékos illeték alá esnék (20. §) 20 frt;
c) minden egyéb esetben, különösen, ha a felebbezés tárgya összegszerüleg meg nem becsülhető, ha vagyonjogi igényt nem képez, vagy ha értéke a tárgyalás során meg nem állapittatott (20. §) 10 frt.
Sommás eljárásban a felebbezési kérelem fölemelése esetén (1893:XVIII. törvénycikk 149. §) a felebbezési bélyeg pótlására a 7. § rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
III. A sommás eljárásban a felebbezési biróság itélete ellen intézett felülvizsgálati kérelemtől (1893:XVIII. tc. 180. § a) pont) és a rendes eljárásban a másodbirósági határozat elleni felebbezéstől a II. a), b), c) pontokban megállapitott bélyegilleték egy ötödrészével magasabb összegü bélyegilleték fizetendő.
Az 1873:IX. törvénycikk 5. §-a hatályon kivül helyeztetik.
Ha azonban az alsóbb biróság itélete a biróság helytelen eljárása miatt feloldatott s uj eljárás folytán ujabb felebbezés szüksége merült fel: azon fél, ki egy izben a felebbezési bélyeget felragasztotta, erre való hivatkozással, azt ujabban leróvni nem tartozik.
IV. A felfolyamodástól a rendes és sommás eljárásban:
1. az elsőfoku biróság végzése ellen:
| a) 50 frt perértékig | 1 frt; | |
| b) ha a per tárgyának értéke 50 frtot meghalad, ha a per tárgya megbecsülhetetlen, vagy értéke a tárgyalás során meg nem állapittatott | 2 frt; |
2. a felső biróságnak a felebbezési eljárás során vagy felfolyamodás következtében hozott végzése ellen:
| a) az 1. a) pont esetében | 2 frt; | |
| b) az 1. b) pont esetében | 4 frt; |
A felebbviteli beadvány helytelen elnevezése esetén a felebbviteli bélyeg a szerint jár, a mint a biróság a beadványt tartalma szerint felebbezésnek vagy felfolyamodásnak minősiti. (1881:LIX. tc. 25. §)
A 3. § második bekezdésében emlitett szabály a sommás eljárásban háromnál több példányban beadott felebbvitel esetére is kiterjesztetik (1893:XVIII. törvénycikk 133., 208. §) A felebbvitel harmadik és következő példányainak mellékletei bélyegmentesek.
22. § A szóval bejelentett felebbviteltől a 21. § szerint járó bélyegilletéket a bejelentésről fölvett jegyzőkönyvre, a felebbviteli beadványtól járó egész bélyegilletéket a beadvány első példányára szabályszerüen alkalmazott bélyegjegyekben kell leróvni.
A felebbviteli bélyegilleték a felebbviteli beadvány benyujtásával, illetőleg a felebbvitel szóbeli bejelentésével válik esedékessé. A felebbvitel visszavonása nem ad igényt a bélyegilleték visszatéritésére vagy a lerovás aluli felmentésre.
23. § A felebbezéshez, vagy a felülvizsgálati kérelemhez való csatlakozás iránti nyilatkozat, ha a csatlakozás önálló felebbezésnek, illetőleg felülvizsgálati kérelemnek tekintendő (1893:XVIII. tc. 147., 208. §), a felebbviteli bélyegilleték alá (21. § I., II., III. pont), egyéb esetekben a peres eljárásra nézve megállapitott rendes beadványi bélyegilleték alá esik. (2. §)
24. § A felebbezési tárgyalást előkészitő irat (1893:XVIII. tc. 141. §) első és többi példányától a perbeli beadványokra szabott rendes beadványi bélyegilleték jár. (3. § második bekezdés.)
Az ügyvédtől ügyvédnek közvetlenül kézbesitett ilyen iratpéldányok és az ezek mellékletei után járó összes bélyegilletéket a felebbezési biróság jegyzőjénél letett első példányon kell leróvni.
25. § Birói egyezségtől, mely a felek között peressé vált kérdést itélet hozatala nélkül megoldja, ugy a sommás, mint a rendes eljárásban annak a bélyegilletéknek fele fizetendő, mely az egyezség tárgya felett hozott itélettől járna.
Ha ugyanazon követelés iránt többek ellen inditott per a pertársak egyikével vagy egynémelyikével szemben itélettel, a többivel szemben pedig birói egyezséggel intéztetik el: az itélettől és az egyezségtől járó bélyegilleték együttvéve többre nem rughat, mint a mennyi a kereset értelmében hozott itélettől járna.
Ha sommás perben a felebbviteli biróság előtt egyezség jön létre, és az elsőbirósági itélettől az állandó bélyegilleték már lerovatott (15. §), a jegyzőkönyvi és az 50 krnyi okirati bélyegen felül az egyezségtől további bélyegilleték nem jár. Ha a meghozott itélet százalékos illeték alá esik, a birói egyezségtől az a teljes bélyegilleték fizetendő, mely a peres kérdést az egyezség értelmében eldöntő itélettől járna.
Az 1893:XVIII. tc. 21. §-ához képest kötött egyezségtől annak a bélyegilletéknek egy negyedrésze jár, mely az egyezség tárgyához képest hozott itélettől volna lerovandó.
26. § Ha a birói egyezségbe a perbeli kérdés elintézésén felül olyan uj jogügylet foglaltatik bele, mely a per tárgyát nem képezte: a 25. §-ban megállapitott egyezségi bélyegilletéken kivül a jogügylet természetéhez képest járó illeték külön fizetendő.
A teljesitési határidőnek, a teljesités helyének vagy a kamatlábnak változtatása iránti megállapodás ily külön illeték alá eső jogügyletnek nem tekintendő.
27. § Ha a peres felek a birói egyezségbe foglalt jogügyletről előzetesen biróságon kivül fölvett olyan okiratot mutatnak fel, mely szabályszerüen bélyegezve van, vagy mely az illeték kiszabása végett szabályszerüen bejelentetett: az 50 krnyi állandó bélyegilletéken felül csupán a lerótt és a 25. § szerint járó egyezségi bélyegilleték közötti netaláni különbözet pótlandó.
A mennyiben a korábbi illetéklerovás vagy az illetékezés végett történt bejelentés nincsen igazolva: a birói egyezségtől a 25. § szerint járó teljes bélyegilleték fizetendő és az illetékezés alá nem került korábbi okirat az illetékkiszabással megbizott hivatallal közlendő.
28. § A 25-27. §-ok szerint járó egyezségi bélyegilletéket 25 frtnyi összegig a fölvett jegyzőkönyvre alkalmazott bélyegjegyekben rendszerint felperes, illetőleg az 1893:XVIII. törvénycikk 21. §-ának esetében az köteles leróvni, a ki az egyezségi kisérletre való idézést kérte.
Ha az egyezségi bélyegilleték 25 frtot meghalad, a biróság köteles az egyezséget hivatalos másolatban az illeték kiszabása végett az ezzel megbizott hivatallal közölni.
A birói egyezség - tekintet nélkül az ez után járó bélyegilleték összegére - közlendő az illeték kiszabásával megbizott hivatallal, a 26. § első bekezdése esetében; továbbá, ha a birói egyezség olyan tárgyra vonatkozik, melytől, ha itélet tárgyát képezné, a 12. és 13. §-ok szerint kiszabás alapján rovatik le az illeték; végre, ha a birói egyezség ingatlan vagyon átruházására vonatkozó megállapodást, vagy általában olyan jogügyletet tartalmaz, melytől százalékilleték fizetendő.
29. § A községi biráskodás alá tartozó peres ügyekben az itélettől 20 kr., a birói egyezségtől, a mennyiben ez külön illeték alá eső uj jogügyletet nem tartalmaz, 10 kr., a végrehajtás folyamán pedig a beadványoktól és jegyzőkönyvektől az illető általános jogszabályok szerint járó bélyegilleték fele fizetendő.
A járásbiróság elé vitt és ott folytatólag tárgyalt ilyen ügyekben a bélyegilletékre nézve ugyanazok a szabályok érvényesek, a melyek a sommás eljárásban alkalmazandók.
Egyebekben a községi biráskodás alá tartozó peres ügyekben a kisebb polgári peres ügyekre nézve az 1877:XXII. törvénycikk 91. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadott szabályrendeletben, illetőleg a bélyeg- és illetékszabályokban foglalt határozmányok alkalmazandók.
30. § A sommás eljárás szerint elsőfokulag tárgyalt peres ügyekben és a községi biráskodásnál maga a tárgyalást vezető biró, a felebbviteli tárgyalásnál a tanács jegyzője, a rendes eljárás alá tartozó ügyekben a pertárnok, végre a bizonyitás felvétele vagy itélőbiró előtt lefolyt tárgyalás esetén általában a kiküldött vagy megkeresett biró köteles a tárgyalás vagy a jelenlétében lefolyt eljárás közben felmerülő bélyegilletéknek megfelelő mérvben és szabályszerü módon való lerovására ügyelni.
Ha a lerovásra nézve mulasztást vagy hiányt észlel, a birósági hivatalnok és a községi biró köteles a hivatalos leletet maga fölvenni, az itélőbiró pedig köteles a birósági hivatalnokok valamelyikét a hivatalos lelet fölvételére utasitani.
Különösen kötelessége a sommás eljárásban a birónak, a rendes eljárásban a pertárnoknak, hogy a 15. és 28. §-okhoz képest alkalmazott bélyegjegyek alatt följegyezze a bélyegjegyek összegét, valamint azt, hogy azokat ki mily czimen és mely napon szolgáltatta. Ugyanez a kötelesség terheli a birót a szóbelileg bejelentett felebbviteltől a 22. §-hoz képest járó bélyegjegyekre nézve.
Az a biró vagy birósági hivatalnok, a ki a jelen szakaszban megállapitott kötelességeket és általában a bélyeglerovás pontos teljesitése körüli gondoskodást nem teljesiti, a mulasztásából a kincstárra háromló kárért vagyonilag felelős. E részben a biró vagy birósági hivatalnok ellen a felelősség csak az esetben érvényesithető; ha a bélyeg vagy illeték, az annak fizetésére kötelezett felektől be nem hajtható. A kár összegét, a mennyiben az a biró vagy birósági hivatalnok ellen érvényesittetik, határozatilag a pénzügyigazgatóság állapitja meg; melynek határozata ellen a pénzügyi közigazgatási birósághoz van felebbezésnek helye.
A bélyegjegyek alatt történt följegyzés az utólagos szabályszerü felülbélyegzés szükségességét meg nem szünteti.
31. § A ki a bélyeget kötelezettségének ellenére épen nem, vagy csak hiányosan, vagy szabályellenesen rótta le: az ennek alapján fölvett leletnél fogva a fizetési meghagyás kézbesitése utáni nyolcz napon belül a megröviditett illeték kétszeres összegét köteles leróvni.
A ki ezt a lerovást a határidő alatt bármi okból nem teljesiti, a megröviditett egyszeres illetéknek s a szabályszerüen kirótt fölemelt illetéknek teljes összegét fizeti.
A kétszeres összegnek nyolcz napon belül történt lerovása a kiszabott illeték és birság jogossága és helyessége ellen a felebbezést ki nem zárja.
32. § A peres eljárásban jegyzőkönyvileg fölvett és a bélyeg- és illetékszabályok, illetőleg a jelen törvény rendelkezései szerint bélyegköteles szóbeli bejelentéseknél elkövetett bélyegröviditések eseteire a 31. § szabályai és a leletjutalékra vonatkozó törvényes rendelkezések szintén alkalmazandók.
33. § A peres eljárásban elkövetett bélyegröviditések miatt kirovott bélyegilletéket a fölemelt részre nézve egyedül abban az esetben lehet mérsékelni vagy elengedni, ha a bélyegilleték a mulasztásért első sorban felelős ügyvédtől vagy peres féltől be nem hajtható. Ez a rendelkezés a függőben levő ily fölemelt illetékekre is kiterjesztetik.
34. § A bélyeg- és illetékszabályoknak, valamint az 1873:IX. és az 1881:XXVI. törvénycikkeknek a törvénykezési eljárásban fölmerülő bélyeg- és illetékekre vonatkozó rendelkezései, a mennyiben azokat a jelen törvény nem módositja vagy változtatja, továbbra is érvényben maradnak. Érvényben hagyatnak különösen az illetékkiszabási dijjegyzék 48. tételének A) pontjában, valamint a D) pont b) betüje alatt foglalt határozmányok.
35. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az 1893:XVIII. törvénycikk 233. §-ában felsorolt ügyekben követendő eljárás szabályozása után, ugyanez ügyekben a bélyeg és illetékek esetleg szükséges szabályozásáról az igazságügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton intézkedjék.
36. § Jelen törvény az 1893:XVIII. törvénycikkel egyidejüleg lép hatályba.
A törvény végrehajtásával a pénzügyminister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig - a mennyiben az ott érvényben levő perrendhez képest a jelen törvény rendelkezései alkalmazhatók - a pénzügyminister bizatik meg, a ki e tekintetben Horvát-Szlavon és Dalmátországok bánjával egyetértőleg fog eljárni.
