1. § A felekezetek, törvényhatóságok, községek és társulatok által, vagy örök alapitványokból (ide nem értve a szerzetes rendek kezén levő alapitványokat) fentartott középiskolák, felsőbb leányiskolák, kereskedelmi középiskolák (akadémiák), valamint az ily jellegü jogakadémiák, tanitó-, tanitónő- és kisdedóvó-képző intézetek számára országos nyugdij- és gyámintézet állittatik; melyből az ezen tanintézeteknél alkalmazott igazgatóknak, tanároknak, tanitóknak, igazgatónőknek, tanitónőknek, nyugdij vagy végkielégités, az özvegy, illetőleg árvák részére temetkezési járulék, az özvegynő részére özvegyi ellátás, az árvák részére nevelési járulék biztosittatik.
E nyugdij- és gyámintézet kötelékébe csak oly nyilvános tanintézetek vehetők fel, melyeknek állandó fenmaradásuk biztositva van.
2. § E nyugdij- és gyámintézetre nézve mindenben, a miről az alább következő szakaszokban külön emlités nincs, nevezetesen: a szolgálati idő beszámitásának s a nyugdijazási és gyámolitási igény beálltának föltételei, valamint a beszámitható javadalmazásnak s az igényelhető nyugdijnak, ellátási vagy nevelési járandóságoknak meghatározása stb. tekintetében az 1885. évi XI. törvénycikknek a tanárokra vonatkozó rendelkezései szolgálnak zsinórmértékül.
3. § A nyugdij- és gyámintézet jövedelméül a következő források jelöltetnek ki:
a) a fentebb felsorolt tanintézetek minden rendes igazgatója, tanára, tanitója, igazgatónője, avagy tanitónője köteles évi törzsfizetésének 300 frton felüli összege, valamint fizetésének minden szaporodása után (ide nem számitva a lakpénzt) egyszersmindenkorra 1/3 részt a nyugdij- és gyámintézet javára lefizetni;
b) a tanintézetek fentartói iskolájok minden igazgatói, tanári, tanitói, igazgatónői vagy tanitónői rendes állásának törzsfizetése s e törzsfizetés szaporulata után évenkint 5%-nyi összeget fizetnek. E tartozás az üresedésben levő állások törzsfizetése után is lerovandó;
c) az elősorolt intézetek tanulóitól (kivétel nélkül) fejenkint és évenkint a jogakadémiáknál 6 frtnyi, a többi tanintézeteknél 3 frtnyi dij szedetik;
d) e nyugdij- és gyámintézet kötelékébe tartozó mindazon tanintézetek fentartói, kik jövőben iskolai épületre vagy beruházásra állami segélyt kapnak, e segély után 15 éven át 3%-ot tartoznak a nyugdij- és gyámintézet javára fizetni;
e) az államkincstár a nyugdij- és gyámintézet szükségleteihez évenkint 60,000 frttal járul hozzá.
Az a), b) és c) alatt kijelölt jövedelmi forrásoknak egymáshoz való arányát az iskolafentartók a helyi viszonyok szerint esetleg módosithatják; de e módositás mellett is az ezen forrásokból eredő jövedelmek végösszegének változatlannak kell maradnia. A b) alatt kitüntetett 5%-ból az illető tanerők terhére átháritható részlet maximuma 2%-ban állapittatik meg.
Oly intézeteknél, a melyeknél a fenforgó különleges viszonyoknál fogva nem valamennyi, hanem csak néhány tanerő nyugdijazásáról kell gondoskodni: az a) és b) alatti befizetések csak e tanerőkre szólnak, a c) és d) alatt jelölt befizetéseket pedig a vallás- és közoktatásügyi minister arányosan állapitja meg. Az illető tanárok megterhelése ez esetben sem lehet nagyobb a fent kitüntetett mértéknél.
Az ezen nyugdij- és gyámintézetbe történt befizetések visszatéritésének semmiféle körülmények között sincsen helye.
A némely tanintézeteknél már meglevő nyugdijalapokat ezen országos intézet létesülte után az iskolafentartók tetszésök szerint vagy az a), b), c) és d) alatt elősorolt befizetések alapjául szolgáló tőkeként kezelhetik, vagy pedig - az egyesek által eddig teljesitett befizetések visszatéritésére netalán szerzett jogoknak épségben tartása mellett - más, eredeti rendeltetésökkel rokon czélokra fordithatják; de az ezen országos nyugdij- és gyámintézet kötelékében álló tanintézetek alkalmazottjai s hozzátartozóik számára belőlök egy második nyugdij- vagy gyámintézetet nem tarthatnak fenn.
4. § A már fennálló tanintézeteknek e nyugdij- és gyámintézetbe való belépése az illető iskolafentartónak jelentkezése alapján, mely jelentkezésnek e törvény életbeléptetésétől számitott féléven belül kell végbemennie, önkéntesen történik. Ha valamely már fennálló iskola fentartója tanintézetével később lép be, köteles a 3. § a), b), c) és d) pontjaiban elősorolt járandóságokat visszamenőleg is, és pedig 4%-os késedelmi kamatokkal együtt akként leróni, mintha a jelen törvény életbeléptekor állt volna be a nyugdijintézet kötelékébe; ellenkező esetben alkalmazottjainak szolgálata a nyugdijigényre nézve csakis a nyugdij- és gyámintézetbe való belépéstől számittatik.
A jövőben keletkező iskolák fentartói azonban kötelesek tanintézetükkel ez országos nyugdij- és gyámintézetbe belépni vagy alkalmazottjaik számára legalább oly nyugdijról s hozzátartozóik számára oly ellátásról gondoskodni, mint a minőt a jelen törvény biztosit, és pedig a nélkül, hogy intézetök tanulóit, vagy alkalmazottjaikat az adandó nyugdijért és ellátásért nagyobb mértékben terhelnék meg, mint a minő befizetést a jelen törvény szab meg; ellenesetben iskolájoknak a nyilvánossági jog meg nem adható.
A nyugdij- és gyámintézetből kilépésnek nincs helye.
5. § Az országos nyugdij- és gyámintézet javára befolyó jövedelmek az állam pénztárában a néptanitói országos nyugdij- és gyámintézet szabályai szerint a kormány kezelése alatt álló közalapként kezeltetnek. A 3. § a) és c) pontjaiban megjelölt befizetéseket azonban az iskolafentartók szedik be és pedig vagyoni felelősséggel a be nem folyó vagy behajthatatlan fizetések pótlására nézve, s aztán az összegeket a szükséges hiteles kimutatásokkal együtt beszolgáltatják a nyugdij- és gyámintézet pénztárába. Ugyanekkor beszolgáltatják azon összegeket is, mely őket a 3. § b), esetleg d) pontja értelmében terheli.
A fentartókat terhelő e fizetések behajtása az állami közadók módjára történik.
6. § A törvény életbelépését követő minden 10 év után a nyugdij- és gyámintézet jövedelmeiről és kiadásairól részletes mathematikai mérleg készitendő; s ha e mérleg a jövedelmek apasztását megengedi, a 3. § b) és c) pontjaiban megjelölt befizetések mértéke lejebb szálittatik.
7. § E nyugdij- és gyámintézet a kötelékében álló tanintézeteknek nemcsak azon igazgatóira, tanáraira, tanitóira, igazgatónőire, tanitónőire terjed ki, kik ez országos nyugdij- és gyámintézet életbelépte után törvény- vagy szabályszerüen megállapitott ily rendes állásokra megfelelő képesitéssel, megfelelő minőségben törvény- vagy szabályszerű módon állandóan alkalmaztatnak; hanem kiterjed azokra is, kik e törvény életbelépte előtt léptek jelen szolgálatukba, és pedig már eddig teljesitett szolgálatuk beszámitásával.
Oly igazgatók, tanárok, tanitók, igazgatónők, tanitónők, kik ezen nyugdij- és gyámintézet kötelékébe tartozó s ugyanazon iskolafentartó gondozásában álló más tanintézetnél is vannak közös iskolai szolgálatra alkalmazva; az ezen közös iskolai szolgálat után egységesen rendszeresitett fizetésök szerint jönnek e nyugdij- és gyámintézetnél tekintetbe. Ha azonban ez egységesen rendszeresitett fizetésök magasabb, mint a nagyobb fizetésű tanintézet megfelelő állásának fizetése, a nyugdij megállapitása csakis ez utóbbi fizetés mértéke szerint történhetik meg.
Az oly igazgatók, tanárok, tanitók, igazgatónők, tanitónők, kik más, e nyugdij- és gyámintézet kötelékébe nem tartozó tanintézetnél vagy más hivatalban is vannak alkalmazva, ha a másik intézetnél vagy hivatalnál nyugdijra van jogosultságuk, ez országos nyugdij- és gyámintézetbe föl nem vehetők; ha pedig máshol nincs nyugdijra jogosultságuk, csak az esetben vehetők fel ez országos nyugdij- és gyámintézetbe, ha az ennek kötelékében álló tanintézetnél teljesitik szolgálatuknak nagyobb részét, s ha alkalmazásuk rendszeres, állandó s legalább is oly mértékü, mint a minő az állami tanintézeteknél szokott lenni. Ez utóbbi esetben nyugdijigényök csakis az ezen nyugdij- és gyámintézet kötelékében álló tanintézetben való alkalmazásuk szerint számitandó.
Minden esetben szükséges, hogy a szóban forgó alkalmazottak magyar állampolgárok legyenek.
8. § Oly esetben, a midőn az első szakaszban elősorolt alkalmazottaknak nincs természetben való lakásuk vagy lakpénzök: a nyugdijba számitható fizetés megállapitásánál állandó járandóságuk 1/5 része lakpénznek vétetik s leszámittatik. E rendelkezés áll az esetre is, ha valamely alkalmazott lakpénze összes javadalmazásának 1/5 részénél kisebb összegben volna megszabva.
Nem rendszeres s ugyanazon iskola nem minden alkalmazottjára kiterjedő, hanem csak egyeseknek rendkivülileg juttatott fizetésemelés vagy pótlék (kivéve az igazgatók, igazgatónők magasabb, de rendszeres fizetését) a nyugdijba nem számitható be. Kivételt csak az az eset képez, ha a tanintézet érdekében valamely tanerő más tanintézettől átlép; ilyenkor részére a nyugdijba beszámitható ugyanazon fizetést lehet biztositani, a melyet azon tanintézetnél, melytől átlépett, avagy ahhoz hasonló állami tanintézetnél elérhetne.
A már megállapitott s nyugdijra jogositó fizetést az iskolafentartó semmi körülmények közt sem szállithatja le.
9. § Az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak közül azokra nézve, kik a törvény életbeléptetésekor már szolgálatban vannak, a vallás- és közoktatásügyi minister az általa e czélra kinevezendő bizottsággal, melyben a pénzügyminister kiküldöttje is helyet foglal, a bekivánandó hiteles okmányok alapján s az iskolafentartók meghallgatása után minden egyénre nézve külön állapittatja meg azt, hogy a multban teljesitett szolgálati idejök és élvezett járandóságuk a nyugdijazásnál mennyiben számitható be. E megállapitást a bizottság az illetők fölvételekor az idevágó törvények rendelkezései s azok analogiájának alapján intézi el.
Ez alkalommal az illetőknek a 24-ik korévet megelőző szolgálatideje a nyugdijba nem számitható be. A jövőben alkalmazandóknál azonban e megszoritásnak nincs helye.
10. § E törvény életbeléptekor már alkalmazásban levő egyének fizetésöknek és fizetésök szaporulatainak a 3. § a) pontja szerint beszolgáltatandó 1/3 részén kivül, ezen beszolgáltatandó összeg után javadalmazásuk elnyerésének időpontjától az emlitett 1/3 rész teljes lefizetéseig számitva, 4%-os kamatot is kötelesek fizetni. Megengedtetik azonban, hogy az őket terhelő 1/3 részt s annak itt megjelölt kamatait 36-48 havi egyenlő részletben törleszthessék.
Ha valamely alkalmazottnak nyugdijazása vagy hozzátartozóinak ellátása e törlesztés előtt következnék be: a törlesztetlenül maradt összegek az illetőnek nyugdijából vagy hozzátartozóinak ellátásából méltányos részletekben levonandók lesznek.
11. § Az ezen országos nyugdij- és gyámintézet életbeléptét követő első hat évben csupán azon czimen, hogy valamely alkalmazott a 30-ik szolgálati évet betöltötte, nyugdijazásnak nincs helye. Azontúl azonban e megszoritás megszünik.
12. § Midőn az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak valamelyike önmaga kéri nyugdijaztatását, az illető felettes hatóság véleményes előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi minister határoz.
Ha valamely tanerő a tanitás és nevelés munkájára alkalmatlanná vált, a közszolgálat érdekében szükségelt nyugdijazást a közoktatásügyi kormány megfelelő iskolai felügyelő közegének, illetőleg kiküldöttjének, vagy az iskola fentartójának, illetőleg felekezeti főhatóságának inditványára, és pedig az ügynek egy vegyes bizottság által történt megvizsgálása és előterjesztése alapján, egyetértőleg az iskola fentartójával, illetőleg felekezeti főhatóságával, a vallás- és közoktatásügyi minister rendeli el. Az itt jelzett vegyes bizottság elnökét és felerészét a vallás- és közoktatásügyi minister, másik felerészét az iskola fentartója, illetőleg egyházi főhatósága nevezi ki. Ha az alkalmazott a 30 szolgálati évet betöltötte, vagy a 65. életévet elérte, vagy pedig, ha szolgálati képtelensége közhatósági orvosi bizonyitványnyal nyilvánvalólag igazolva van, az itt emlitett bizottság közbenjárása elmarad.
13. § Egyrészről a jelen országos nyugdij- és gyámintézet kötelékébe tartozó tanintézeteknek itt elősorolt alkalmazottjai, másrészről az 1885. évi XI. tc. alá eső tisztviselők, tanárok és tanitók közt a nyugdij és ellátás szempontjából viszonosság biztosittatik; s igy a már megtörtént vagy megtörténendő átlépés esetén előbbi szolgálatuk megfelelően, kölcsönösen számitásba vétetik.
Kiterjesztetik továbbá e viszonosság a nyilvános népoktatási, kisdedovó- s egyéb ide tartozó intézeteknek az 1875. évi XXXII. tc. és 1891. évi XLIII. tc. rendelkezése alá eső alkalmazottjaira is akként: hogy a népoktatási, kisdedovó- s egyéb ide tartozó intézeteknél eltöltött 4 szolgálati év mind a jelen törvénycikkben, mind az 1885. évi XI. törvénycikkben értett tanintézetekhez történt átlépésnél 3 szolgálati évnek és viszont az ezeknél eltöltött 3 szolgálati év a népoktatási s a többi intézetekhez történt átlépésnél 4 évnek számittatik.
14. § A vallás- és közoktatásügyi minister e nyugdij- és gyámintézet ügyében évenkint kimutatást terjeszt a törvényhozás elé, melyben mind a legutóbbi év mérlege, mind a nyugdij- és gyámintézet pénztárának állapota, mind a nyugdijasoknak és gyámolitottaknak létszáma, névsora, szolgálati minősége, a nyugdijazás idejében elért életkora, élvezett beszámitható járandósága, beszámitott szolgálatideje, a nyugdijnak vagy ellátásnak évi összege, a nyugdijazás és gyámolitás ideje kimutatandó.
E kimutatás egy-egy példánya megküldetik a tanintézetek mindazon fentartóinak, kik ez országos nyugdij- és gyámintézet költségeihez hozzájárulnak.
15. § E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister és a pénzügyminister bizatnak meg.
